Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Cikk hierarchia

Fontos a szembenézés és a bocsánatkérés


Teljesen elérzékenyedtem. Ma is. Tegnap is vótt fött kaja, holnap is lesz... ki nem hagynának egy napot sem! Nincs valakinek a fiókjában egy eldugott zsidóvirusa? Valamelyik biokémikus mondja már meg egy virusnak, hogy a zsidót nem is kell felismernie, elég, ha olvassa a magyar médiát, mindjárt tudni fogja kit kell megtalálnia... Víruska! A MAZSIHISZtit látogasd meg elöször, ott általában mindegyik megjelenik, bemész az egyik WC-be, jön valamelyik bentlakó, rátapadsz és már rövid idö múlva le is fognak onnan nyalni téged. Az Országházat is meg tudod nézni belülröl, fizetned se kell. Esküszöm a holokamura. Vírus! Jelentkezz!

Lázár János: Fontos a szembenézés és a bocsánatkérés

Megtartotta alakuló ülését az Országházban csütörtökön a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság, amelynek feladata a magyar zsidóság deportálásának hetvenedik évfordulójáról történõ megemlékezés elõkészítése.

A bizottság elnöke, Lázár János Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár köszöntõ beszédében azt mondta: a kormány azért hozta létre a testületet, mert kiemelten fontosnak tartja a szembenézést és a bocsánatkérést, amely a kommunista diktatúra alatt elmaradt, az elmúlt huszonkét évben pedig felemásra sikerült.

Mint mondta, az állam felelõssége ebben speciális, hiszen a szörnyû tettek elkövetõi között voltak magyarok, de akik elszenvedték, mindannyian magyar honfitársak voltak.

Emlékeztetett arra: a zsidó szervezetek kezdeményezésének hatására döntött a testület létrehozásáról a kormány, a kabinet célja ugyanakkor nem az, hogy kijelölje a bizottság munkáját, azt akarja elérni, hogy civil kezdeményezések sokasága határozza meg a 2014-es megemlékezéseket. A legfontosabb feladatnak a fiatalok megszólítását tartja, de mint mondta, a tudomány világát is inspirálni kívánja a kabinet a múlt feltárásában, a zsidó szervezeteket pedig néhány vidéki, történelmi jelentõségû zsinagóga sorsának rendezésében támogatná.

Az emlékbizottság munkájában részt vesz többek között Balog Zoltán, az emberi erõforrások minisztere, Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, több zsidó szervezet vezetõje mellett Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv a Mazsihisz ügyvezetõ igazgatója, valamint az Egyesült Államok, Izrael, Németország és Ausztria budapesti nagykövete.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azt kérte a bizottságtól, hogy munkája során ne csak a múltra koncentráljon, hanem arra is, hogy a múltból kiindulva hogyan taníthatók a felnövekvõ nemzedékek.

Balog Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti alaptantervben fontos szerep jut a holokauszt oktatásának, a tananyag kidolgozásában pedig jelentõs támogatást nyújtottak a zsidó szervezetek. Jelezte, hogy ebbõl kiindulva a roma közösség történetének kidolgozásában is támaszkodik a tárca a cigány elit segítségére.

Feldmájer Péter (Mazsihisz) köszönetet mondott a kormánynak azért, hogy kezdeményezésükre létrehozta a bizottságot, mert, mint mondta, a Magyarországon élõ mintegy nyolcezer holokauszt-túlélõ számára fontos az együttérzés kinyilvánítása. Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke szerint 2014-ben minden településnek természetes módon kell múltja felé fordulnia. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a deportálások a mai határainkon túl is zajlottak. Szabó György, a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke jelentõsnek minõsítette azokat a lépéseket, amelyeket a kormány tett a zsidóság irányába.

Boross Péter hívta fel a figyelmet, hogy a deportálások után hetven évvel, 2014 májusában Magyarországon választások lesznek, és arra kérte a pártokat, hagyják békén a megszentelt helyeket és ne mélyítsék mások fájdalmát.

Ilan Mor izraeli nagykövet hangsúlyozta elkötelezettségét a bizottság munkája iránt, és közölte, országa kutató intézete is készen áll a magyar kormány munkájának segítésére. Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok nagykövete is elismerését fejezte ki a kormánynak és aktív részvételt ígért a bizottság munkájában, Michael Zimmermann, Ausztria nagykövete pedig a nemzetközi együttmûködés szerepét hangsúlyozta a holokauszt feltárásában és az emlékezésben.

Gordon Gábor, "Az Élet Menete" Alapítvány elnöke azt nevezte fontosnak, hogy az embermentõk munkáját a fiataloknak is bemutassák. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezetõ igazgatója szintén az oktatást nevezte stratégiai iránynak és kezdeményezte, hogy a holokauszt oktatása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tananyagának is a részévé váljon. (MTI)

Forrás: Link

Hozzaszolasok


#11 | Kedvesi - 2013. January 18. 19:20:18
Szembenéznék vele miközben a családjával együtt lóg a kötélen. s_h 
#12 | csizmilaci - 2013. January 19. 00:12:09
#13 | Klotild - 2013. January 19. 10:04:43
Nem árt tudni:

"KEDVES MAGYAR HONFITÁRSAIM!
A zsidóság részérõl javasolom az egymást érõ "Holokausztozás" mellett --amelybõl Izrael zsidó nemzetállamban minden évben egy, azaz egyetlen emléknap van-, megemlékezni, 1867. november 25. napjáról, az 1867. évi VII. törvénycikkrõl, amely a magyarországi zsidóság emancipációról szól.

Azt, amikor a magyar liberális nemesség jóvoltából a Magyarországon megtelepedett, ide bevándorolt zsidók a befogadó nemzet polgárait megilletõ egyenlõ polgárjogot kaptak.

Arról a napról, amelyrõl Pesti Izraelita Hitközség 1868. január 5-i, ünnepi körlevelében ezt írta:

IDÉZEM:
"Örömünk annál belsõbb, lelkesedésünk annál nagyobb lehet, minthogy mindkét törvényhozó testület méltósággal, szívélyességgel, még eddig semmi más országban nem mutatkozott egyetértéssel fogadta el egyenjogúsítatásunk ["] törvényét,
minden sértõ ellenszenv és elõítélet kifejezése nélkül".

MI TÖRTÉNT 81 ÉVVEL KÉSÕBB?

Hálából az emancipált zsidók leszármazottai az egykoron felmenõiket emancipáló, "egyenjogúsító" liberális magyar nemesség utódjait elûzték az országból,, vagyonukat elkobozták vagy kitelepítették õket és osztályidegeneknek nyilvánították!

Ennek az emancipált "hálás" zsidóságnak egy jelentõs része (tisztelet a kivételnek) fészkelte be magát az 1947 után felszámolt magyar történelmi elit és szétzúzott középosztály helyére.

Sorra elterpeszkedett a közéleten, rátelepedett a sajtóra, a közvélemény formálásra, a kultúrára, a gazdaságra, stb.

Röviden meghatározva, jelentõs politikai tényezõvé nõtte ki magát.

Ezt a szerepét valamennyi szegmensben a rendszerváltozás után is megõrizte.

De ma "fordított asszimilációs törekvések mutatkoznak".
A judeobolsevik gyökérzetû liberálissá átvedlett szabadelvû magyar zsidóság kívánja stílusban és gondolatilag "asszimilálni" a magyarságot.

Ehhez pedig a rendszerváltozás után olyan parlamenti dobbantót ácsolhatott magának, amilyet még nem ácsolhatott soha.

Magyarországon valójában nem antiszemitizmusról van szó, hanem bolsevik diktatúrában a judeobolsevik "zsidóság" által érdemtelenül megszerzett kulturális, közéleti és média, stb. monopólium görcsös és hisztérikus megvédelmezésérõl.

Ennek elvesztése miatti liberális-urbánus zsidó aggodalmakról.

Ezen aggodalmak holokausztozással történõ leplezésérõl."
#14 | Klotild - 2013. January 19. 10:13:33
csak emlékeztetésül:

Idézet:

- Délvidéki vérengzések néven illetjük az 1944-45 telén a Délvidéken a jugoszláv kommunista partizánalakulatok által civil magyarok, németek és horvátok ellen brutális kegyetlenséggel elkövetett népirtást.
A tömeggyilkosság áldozatai között magyarok voltak a legnagyobb számban, több tízezren!

- Székelyföldi vérengzés 1944 õsz, a románok székelyek tízezreit mészárolták le bosszúból amiért Magyarország vissza kapta korábban Észak-Erdélyt a II. bécsi döntés által.

- De magyar holokauszt volt a szovjet bolsevisták által a Gulágra és Szibériába elhurcolt magyarok tízezreinek halála is, õk onnan soha nem tértek már haza!
#15 | Klotild - 2013. January 19. 10:24:58
Köves Slomó:
"Kollektív felelõsség ugyanis nincsen."
http://zsido.com/cikkek/Miert_nem_sze...ak/17/1820
Lázár Úr nem kellene ezt az egészet megbeszélni Köves Slomó rabbival?
Valahogy dûlõre kellene jutniuk, mint össze-vissza nyilatkozni!
#16 | kolpeny - 2013. January 19. 15:08:38
Ha fontos a szembenézés és a bocsánatkérés,akkor nézzenek szembe a kánaáni népek kiirtásának szörnyû bûntettével,a Perzsiában meggyilkolt 75000 ártatlannal (Eszter könyve) az indiánok kiirtásával,az Amerikába hurcolt rabszolgákkal,a rituális vérgyilkosságokkal, az uzsorázással tönkretett sok-sok millió emberrel stb.stb.stb. !!!
#17 | Maguskacska - 2013. January 19. 16:57:35
a 19es patkány köztársaság, a trianoni darabbal ki maradt.....s_h (ja hogy ez is bestiális volt...)s_g 
#18 | kolpeny - 2013. January 19. 19:03:39
Máguskácska! Nagyon sokminden kimaradt! Holnap reggelig lehetne írni.(((

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték