Nem ĂŠrtek hozzĂĄ, nem tudom igaz-e a fenti ĂĄllĂ­tĂĄs, de a cikk ĂŠrdekes ezĂŠrt idetettem!

A Pesten szĂźletett vilĂĄghĂ­rĂť Ă­rĂłnak, Arthur Koestlernek mĂŠgis igaza lehet: Ăşj genetikai vizsgĂĄlatok alapjĂĄn a ma ĂŠlĂľ zsidĂłsĂĄg 90 szĂĄzalĂŠka csak kis rĂŠszben kĂśzel-keleti, azaz szemita eredetĂť. A kelet- ĂŠs kĂśzĂŠp-eurĂłpai zsidĂłk inkĂĄbb kaukĂĄzusi nĂŠpekkel rokonĂ­thatĂłk. Ezzel gyakorlatilag megdĂľlt az antiszemitizmus genetikai alapja.

Az eurĂłpai zsidĂłsĂĄg - amely a vilĂĄg 13 milliĂłs zsidĂłsĂĄgĂĄnak 90 szĂĄzalĂŠkĂĄt jelenti - eredetĂŠrĂľl rĂŠgĂłta vitatkoznak a szaktudĂłsok. SokĂĄig megmosolyogtĂĄk az 1905-ben Budapesten szĂźletett Ă­rĂł, Arthur Koestler "fantasztikus elmĂŠletĂŠt". Eszerint a volgai, doni pusztĂĄkrĂłl ĂŠs az elĂľ-kaukĂĄzusi tĂŠrsĂŠgbĂľl ĂŠrkezett az eurĂłpai zsidĂłk Ăľseinek zĂśme, az egykori kazĂĄr birodalom terĂźletĂŠrĂľl - ĂŠs nem PalesztinĂĄbĂłl. Koestler - aki a SĂśtĂŠtsĂŠg dĂŠlben cĂ­mĂť antisztĂĄlinista mĂťvĂŠvel vĂĄlt vilĂĄghĂ­rĂťvĂŠ - ezt az elmĂŠletet egy 1976-os kĂśnyvĂŠben, A tizenharmadik tĂśrzsben fejtette ki, amely 1990-ben jelent meg magyarul.

Nem maradt fenn kazĂĄr nĂŠp
A kazĂĄr birodalom a hun birodalom egyik "utĂłdĂĄllama" volt, amely kĂźlĂśnbĂśzĂľ eredetĂť ĂŠs vallĂĄsĂş tĂśrzsek szĂśvetsĂŠgĂŠbĂľl ĂĄllt. A kazĂĄrok kezdetben kĂŠt mĂĄsik nagy birodalommal, BizĂĄnccal ĂŠs az arabokkal kĂźzdĂśttek a Kr. u. 7. szĂĄzadban. Az arabokkal a KaukĂĄzus hĂĄgĂłinak kĂśrnyĂŠkĂŠn hadakoztak: ezektĂľl ĂŠszakra a kazĂĄrok, dĂŠlre az arabok terjesztettĂŠk ki a befolyĂĄsukat. A kazĂĄrok az orosz ĂĄllamisĂĄg kiĂŠpĂźlĂŠsekor gyengĂźltek meg elĂľszĂśr (a Kr. u. 10. szĂĄzadban). GyengĂźlĂŠsĂźket rĂŠszben a magyarok ĂŠs a kabarok kivĂĄlĂĄsa okozta a kazĂĄr tĂśrzsszĂśvetsĂŠgbĂľl.

A magyarokat a besenyĂľk tĂĄmadĂĄsa a mai KĂĄrpĂĄt-medencĂŠbe szorĂ­totta, itt a szintĂŠn a kazĂĄr tĂśrzsszĂśvetsĂŠgbĂľl kiszorult kabar tĂśrzsekkel foghattak Ăśssze. Hogy a kabarok vallĂĄsa mi lehetett, nehezen eldĂśnthetĂľ, de nem kizĂĄrt a zsidĂł hatĂĄs sem. A kabarokat egyes kutatĂłk az Aba nemzetsĂŠggel hozzĂĄk ĂśsszefĂźggĂŠsbe, Ă­gy Aba SĂĄmuel kirĂĄlyunk neve akĂĄr zsidĂł kapcsolatokat is sejtethetne. A kĂśzĂŠpkori eurĂłpai ĂĄllamokban nem fordul elĂľ a Salamon sem mint kirĂĄlyi nĂŠv. A magyar ĂĄllamalapĂ­tĂĄs utĂĄn pĂĄr ĂŠvtizeddel mĂŠgis volt egy ilyen kirĂĄlyunk is.

A zsidĂł ĂĄllamvallĂĄst Kr. u. 740-ben felvevĂľ kĂśzponti kazĂĄr tĂśrzsek nem maradtak fenn nĂŠpkĂŠnt. NyelvĂźkrĂľl is csak spekulĂĄlni lehet, talĂĄn valamilyen tĂśrĂśkĂśs nyelven beszĂŠltek. NevĂźket ugyanakkor MagyarorszĂĄgon szĂĄmos telepĂźlĂŠsnĂŠv Ăľrzi. Koestler a magyar rĂŠgĂŠszre, LĂĄszlĂł GyulĂĄra hivatkozva azt Ă­rja, hogy a 10. szĂĄzadban MagyarorszĂĄgon mĂťkĂśdĂľ arany- ĂŠs ezĂźstmĂťvesek kazĂĄrok voltak.

A kazárok tehát folyamatosan, évszázadokon át gyengültek, egészen a mongol hódításig, a kazár birodalmat végképp elsöprõ 13. századig. Dzsingisz kán idejéig is folyamatosan menekültek egyes népeik-törzseik nyugatra, de a mongolok hódítása végleg megroppantotta õket. Így a lengyel és a magyar királyság területére is folyamatosan érkeztek kazárok, akik a középkorban már egyértelmûen zsidónak számítottak.

A lengyel kirĂĄlysĂĄg alapĂ­tĂĄsĂĄrĂłl szĂłlĂł legendĂĄkat is felidĂŠzi Koestler, amelyben nĂŠmi kazĂĄr szerepet vĂŠl felfedezni, ahogy idĂŠz olyan bizĂĄnci forrĂĄsokat, amelyek szerint a magyarok DalmĂĄciĂĄban zsidĂł harcosokkal egyĂźtt kĂźzdĂśttek. AusztriĂĄban pedig rĂŠg letĂťnt zsidĂł hercegek nĂŠvsorĂĄt emlĂ­ti, akik talĂĄn a magyar honfoglalĂĄs utĂĄn kerĂźltek az alpesi tĂĄjakra. Mindezeket a rĂŠszleteket rendkĂ­vĂźl nehĂŠz ellenĂľrizni, nem vĂŠletlen, hogy a szakĂŠrtĂľk korĂĄbban nem vettĂŠk egĂŠszen komolyan Koestler alapgondolatĂĄt sem a kazĂĄr-zsidĂł rokonsĂĄgrĂłl - pedig azt most genetikai vizsgĂĄlatok igazolni lĂĄtszanak.

KerĂźlĂľ Ăşton vizsgĂĄltĂĄk a kazĂĄr-zsidĂł rokonsĂĄgot
A genetikusok nem vizsgálhatták közvetlenül a kazárok genetikai örökségét, hiszen ez a nép nem maradt fenn a történelem során. Így az európai zsidóság eredetének megfejtéséhez más módszert kellett alkalmaznia az amerikai Johns Hopkins egyetem orvosi fakultásán dolgozó kutatónak, Eran Elhaiknak, aki a Genome Biology and Evolution címû kiadványban publikálta eredményeit.

A kazárok helyett a hozzájuk feltételezhetõen legközelebb álló kaukázusi népek genetikai állományát hasonlította össze az európai zsidóság genetikai állományával. Összesen 74 nem zsidó népcsoport és 8 zsidó közösség adatait vetette össze, köztük közel-keleti mintákat is.

MegĂĄllapĂ­totta, hogy az eurĂłpai zsidĂłk leginkĂĄbb kaukĂĄzusi, illetve a kaukĂĄzusiakhoz kapcsolĂłdva mĂĄs elĂľ-ĂĄzsiai nĂŠpekkel, Ă­gy tĂśrĂśk-irĂĄni nĂŠpcsoportokkal rokonĂ­thatĂłk leszĂĄrmazĂĄsukat tekintve. BĂĄr van szemita (azaz kĂśzel-keleti, pĂŠldĂĄul az arabokkal, Ă­gy fĂľleg a palesztinokkal rokonĂ­thatĂł) genetikai ĂśrĂśksĂŠge is a ma ĂŠlĂľ eurĂłpai zsidĂłknak, ez csak a harmadik jellemzĂľ ĂśsszetevĂľje genetikai ĂĄllomĂĄnyuknak - ennĂŠl mĂŠg az eurĂłpai ĂśsszetevĂľk is markĂĄnsabbak.

Hogyan lett rĂŠszben mĂŠgis szemita az eurĂłpai zsidĂłsĂĄg?
Ha az eurĂłpai zsidĂłsĂĄg tĂśbbsĂŠge dĂśntĂľen kaukĂĄzusi eredetĂť, akkor hogyan kerĂźltek a szemita ĂŠs az eurĂłpai gĂŠnek a nĂŠpessĂŠgbe? Ennek oka Eran Elhaik szerint az, hogy EurĂłpĂĄbĂłl folyamatos volt a tĂŠnyleg szemita eredetĂť, de Nyugat-EurĂłpĂĄban az ottani nĂŠpessĂŠggel keveredĂľ zsidĂłk beĂĄramlĂĄsa KazĂĄriĂĄba.

A gĂśrĂśg-rĂłmai idĂľkben vagy kicsivel azutĂĄn Nyugat-EurĂłpĂĄba kerĂźlt zsidĂłk a Kr. u. 5-14. szĂĄzad kĂśzĂśtt ĂŠrkeztek KazĂĄriĂĄba. De a KazĂĄr Birodalom kĂŠt kĂśzel-keleti forrĂĄsbĂłl is kapott valĂłdi szemitĂĄkbĂłl ĂĄllĂł vallĂĄsi ĂŠs genetikai "utĂĄnpĂłtlĂĄst": a KaukĂĄzuson ĂĄt ugyancsak nagy szĂĄmban ĂŠrkeztek mezopotĂĄmiai (szemita) zsidĂłk ĂŠs JĂşdeĂĄbĂłl, azaz a mai Izrael terĂźletĂŠrĂľl is indultak szemita eredetĂť csoportok.

Ezek az azonos vallású, de eltérõ származású csoportok Kazária déli részén, a Kaukázus elõterében keveredtek egymással, illetve bizonyos kaukázusi népekkel is. (A kazárok a Kr. u. 7-8. században lerohanták a kaukázusi népeket, az örményeket és a grúzokat.) Így a legnagyobb fokú rokonság a mai örményekkel mutatható ki az európai zsidóság körében. A zsidó vallású népekkel kevésbé keveredõ grúzok egy kicsivel - de nem sokkal - távolabbi rokonai a mai európai zsidóknak.

Az eurĂłpai zsidĂłk nĂŠgy csoportja
Eran Elhaik kutatásai úgy összegezhetõk, hogy a ma élõ zsidóság genetikai öröksége négy döntõ elembõl tevõdik össze: a zsidó vallást egykor önként felvevõ (nem szemita) kazárokból, a görög-római idõkben Európába vándorolt zsidóságból, illetve a mezopotámiai és a júdeai zsidóságból. Így a kazárok hozták a kaukázusi-elõ-ázsiai örökséget, míg a görög-római zsidók a nyugat-európai és részben a kelet-európai géneket. Szemita örökséget pedig a görög-római, a mezopotámiai és a júdeai zsidók egyaránt adtak át a ma élõ zsidóságnak.

Állítåsait Elhaik håromfÊle kutatåsi metódussal is igazolta. Hangsúlyozta, hogy eredmÊnyei azÊrt tekinthetþk újnak, mert eddig a kaukåzusi nÊpek genetikai ållomånya nem volt ismert kellþ rÊszletessÊggel, Ês ezÊrt volt bizonytalan mindeddig a zsidósåg genetikai ÜrÜksÊge.

MegdĂľlt a rajnai elmĂŠlet
Elhaik kutatásai nemcsak Koestler sejtéseit igazolhatják, hanem a korábbi, Koestler által is vitatott elméleteket is cáfolják. Így aligha tartható ezután az az álláspont, hogy a Palesztinából a sorozatos üldözések következtében - legutolsóként a Kr. u. 7. században - Nyugat-Európába került, valóban szemita eredetû zsidók a Rajna-vidékérõl terjedtek volna el az egész világon. A nyugat-európai zsidók ugyanis rendkívül kevesen voltak, és állandó üldözéseknek, pogromoknak, gyilkosságoknak kitett kis csoportjaik egyszerûen nem adnak magyarázatot arra, hogy a középkor végén, az újkor elején hogyan létezhetett Kelet-Európában már félmilliós létszámú zsidóság.

A kelet-eurĂłpai zsidĂłsĂĄg nĂŠmetes, jiddis nyelvĂŠre az adhat magyarĂĄzatot, hogy a kazĂĄr birodalom felbomlĂĄsa utĂĄn a kazĂĄrok a lengyel-litvĂĄn kĂśzĂśs ĂĄllam terĂźleteire ĂĄramlottak be, ahol a vĂĄrosokban Koestler szerint mintegy nĂŠgymilliĂł nĂŠmet ĂŠlt a kĂśzĂŠpkorban. Minthogy az eredetileg nomĂĄd, illetve fĂśldmĂťvelĂľ kazĂĄrok nem folytathattĂĄk - a zsidĂłkat korlĂĄtozĂł kĂśzĂŠpkori megkĂźlĂśnbĂśztetĂŠsek miatt - a mezĂľgazdasĂĄgi tevĂŠkenysĂŠgĂźket, a vĂĄrosokban telepĂźltek meg, ahol a nĂŠmetekkel talĂĄlkoztak, ĂŠs lassan egyre tĂśbb nĂŠmet szĂł keveredett beszĂŠdĂźkbe.

ForrĂĄs: SzegĂľ IvĂĄn MiklĂłs / origo.hu