Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Váratlan a döntés: a nyomozóknak pszichológusok segítenek feldolgozni


No, "rendõrök" sejtitek már? Még mindig nem? Ostoba barmok!
A felszámolt osztályok feladatait a rendõrség más szervezeti egységei veszik át. Az intézkedés 418 rendõrt érint.

Megszüntette a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Budapesti Rendõr-fõkapitányság szervezett bûnözés elleni egységeit, illetve az NNI gazdaságvédelmi fõosztályát a Belügyminisztérium. A megszüntetett osztályokon dolgozó rendõröknek kerületi, illetve Pest megyei kapitányságokon ajánlottak fel nyomozói, vagy vizsgálói beosztásokat. A felszámolt osztályok feladatait a rendõrség más szervezeti egységei veszik át – számolt be az m1 Híradója.

A személyes holmiját pakolja az autójába Seres András, a BRFK Szervezett Bûnözés Elleni Osztályának vezetõje. Délelõtt közölték vele, hogy átszervezés miatt megszûnik a munkahelye. Seres alezredes 42 beosztottjának is mennie kell. A váci, a ceglédi, a nagykátai és a monori kapitányságon kapnak nyomozói beosztást.

Az épületben pszichológusok és orvosok álltak készenlétben, hogy segítsenek, ha valaki nem tudja feldolgozni a hírt. A rendõröket felkészületlenül érte az osztály megszüntetése, legalábbis ez derül ki egymás közti beszélgetéseikbõl.

Nem hajlandók tudomásul venni, hogy a rendõrök is emberek, nem pedig számok – nyilatkozta az egyik érintett rendõr.

A Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bûnözés elleni szolgálata és a gazdaságvédelmi fõosztálya is jogutód nélkül megszûnik. Az itt dolgozó rendõröket egyenként rendelték be az NNI Aradi utcai központjába, ahol közölték velük a döntést. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a szervezett bûnözés elleni szolgálat tagjai a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál, a Bûnügyi Ellátó Igazgatóságnál és a Nemzetközi Bûnügyi Együttmûködési Központban kapnak feladatot.

A 96 gazdaságvédelmi nyomozónak kerületi rendõrkapitányságokon ajánlottak fel nyomozói, vagy vizsgálói beosztást.

A Belügyminisztérium korábban azt közölte: a rendõrséget azért kell átszervezni, hogy megszüntessék a párhuzamosságokat - a közleményekben arról nincs szó, hogy ennek van-e köze a júniusban õrizetbe vett vállalkozó és a velük kapcsolatban álló rendõrtisztek ügyével.

A Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdaságvédelmi Fõosztályán, illetve a BRFK Szervezett bûnözés Elleni Osztályán dolgozó rendõröknek öt napjuk van arra, hogy eldöntsék, elfogadják-e a számukra felkínált új beosztást. Ha nem fogadják el, megszüntethetik a szolgálati viszonyukat. A mai átszervezés 418 rendõrt érint. A Belügyminisztériumban azt mondták, a rendõrség átszervezése várhatóan szeptember végére fejezõdik be.

A rendõrség átszervezése, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Készenléti Rendõrségbe történõ integrációja az ütemtervnek megfelelõen halad - számolt be a Belügyminisztérium (BM) tájékoztatása szerint a tárca vezetõi értekezletén Hatala József országos rendõrfõkapitány és Papp Károly, a rendõrség átszervezéséért felelõs miniszteri biztos.
Link

Hozzaszolasok


#1 | kukackac - 2012. August 10. 08:28:44
Karrierista volt rendõröknek!
Idén is lesz tél! :D 

mivanmi.hu/galeriacomponent/termekkepek/1/1406.jpg
#2 | jozsef toth - 2012. August 10. 11:21:25
Na igen! Mielott valakinek kedvelenne felderitteni a regi nagy olajos,vagy dragos ,vagy akarmilyen korrupt ugyeket, igy probaljak elejet venni ,hogy ez majd elveszi a kedvuket.Ez is a terrorizalas eggyik bizonyitteka.Ha beszelsz ongyilok,vagy halgat es nem okoskodik, talan meg alkalmazzak egy darabig. Na most igazan mind azok akik ebbe erintettek,elgondolkodhatnak.Mire is eskudtek???A bun uldozesere,vagy a bun parolasra.A MAGYAR nep erdekebe,vagy a mindenkori KURRUPT kormanyonlevok aljassaganak ezaltal tovabrais bisztositjak a lehetoseget a tovabbi sikereihez.NA MOST ITT AZ IDEJE GONDOLKODHATNA ! Gazsag vagy I-GAZSAG!
#3 | postaimre - 2012. August 10. 11:31:59
Józsi segítek én szívesen ennek az ostoba beszari riherongy csürhének, csak álljanak sorba a rendelési idõmben.
#4 | postaimre - 2012. August 10. 11:35:43
Na, né mán, itt van a buzgó-zsidaja is. Miket nem mond az antiszemitája.

Krémer: nem számolja fel a rendõrség a korrupciót, hanem átrendezi
A korrupció-kutatással foglalkozó szociológus szerint a rendõri szervek átszervezése nem szól másról, mint a demokrácia felszámolásáról.

A korrupció felszámolása helyett valójában a korrupció rendszerének átrendezõdése zajlik a rendõrségen belül – mondta Krémer Ferenc az ATV Startban.

A korrupció-kutatással foglalkozó szociológus szerint a rendõri szerveken belüli átszervezések az eddigi kormányzati intézkedésekhez hasonlóan nem szólnak másról, mint a demokrácia felszámolásáról. Krémer szerint ugyanis a kormány az átszervezésekkel a korrupciós botrány ürügyén tudatosan veri szét a rendõrséget, mert mint mondta, egy olyan rendõrségre van szüksége, amely a törvények követése helyett a hatalom igényeit teljesíti.

Krémer szerint, bár a korrupt vezetõk eltávolítása helyes lépés, a rendõri korrupció felszámolásához önmagában kevés, hiszen a hatékony fellépéshez olyan mûködési rendszert kellene létrehozni, amely nem engedi a korrupció újratermelõdését. Ehhez képest azonban Magyarországon e tekintetben inkább negatív változások történtek a magyar rendõrségen belül – vélekedett a szakember, aki szerint ez többek közt annak köszönhetõ, hogy a magyar rendõrség évtizedek óta egy erõsen kontraszelektált intézmény, így például túlnyomó többségben olyan emberek kerülnek vezetõ pozíciókba, akiknek, bár nagyon jó kapcsolataik vannak, valójában nem értenek a rendõrséghez. Ennek egyik eklatáns példája maga Pintér Sándor, õ egyáltalán nem ért a rendõrséghez – fogalmazott Krémer.
http://atv.hu/belfold/20120810_atv_st...mer_ferenc
#5 | postaimre - 2012. August 10. 13:36:11
Krémerkém, errõl szónokolj már!

Sólyom végveszélyben
Szakmai és morális válságban a Köztársasági Õrezred
• Dudás Gergely - dudas@mail.index..hu
| 2007. 05. 24., 12:51 | Frissítve: 2007. május 24., csütörtök 15:03
Mivel saját parancsnokai nem méltatták válaszra, egyenesen miniszterelnöknek küldött levélben hívta fel a figyelmet a Köztársasági Õrezred – a közjogi méltóságok védelmét is érintõ – morális válságára a szervezet szakpszichológusa. A kiemelt rendõri egységnél a bûncselekmény gyanúját felvetõ visszaélések, az In-Kal Securityvel való túlzott és biztonsági kockázatként értékelt kényszerû együttmûködés, a kiképzés elhanyagolása, a felszerelés elégtelensége és szakmailag megkérdõjelezhetõ beszerzése visszatérõ beszédtémái az állománynak.
h i r d e t é s

"Védett vezetõvel kampányra utaztunk konvojban, és fenn a rezidencia elõtt lerobbant a vezetõ gépkocsi. [...] parancsnok mondta, hogy menjenek be, hozzanak másikat, de az erre kijelölt kocsi nem volt a garázsban, tudomásom szerint az Õrezred egyik vezetõje használta. Ennek eredményeként megemelkedett a biztonsági kockázat a munkánk során” – mondta tanúvallomásában egy õrezredes tiszthelyettes, akinek ugyan pontos beosztása nem derül ki a jegyzõkönyvbõl, de szavaiból nem nehéz kitalálni, hogy a miniszterelnököt védõ csapatban dolgozik. Úgy véli: „[...] az Õrezred egy igen nagy szakmai és morális válságban van. Szakmailag korántsem felel meg a jelen kor szakmai kihívásainak.”
A vallomást a Köztársasági Õrezrednél (KÕ) a testület szakpszichológusa ellen folytatott fegyelmi eljárásban rögzítették, de tekintve, hogy a vizsgálat a pszichológus, Posta Imre elbocsátásával ért véget, aligha értékelték túl sokra.
Levél Gyurcsánynak
Posta Imre elõbb az õrezred parancsnokának, Szabó Ferenc dandártábornoknak írt feljegyzésekben jelezte, hogy az állomány körében rendkívül rossz a hangulat, ezt a belsõ megelégedettségi vizsgálat is alátámasztja. Mindennaposak a szóbeszédek visszaélésekrõl, a vezetõk alkalmatlanságáról, korrupció gyanúját felvetõ beszerzésekrõl, a kiképzés teljes elhanyagolásáról, és arról, hogy a szakmai szempontok helyett a mutyizás érvényesül a kiválasztásnál.

Sólyom László 2005. október 23-ai hatállyal rendõr vezérõrnaggyá lépteti elõ Szabó Ferencet
Azt, hogy a részben bûncselekmények – szolgálati visszaélés – gyanúját is felvetõ visszaélésekrõl szóló híresztelések megalapozottak-e vagy sem, a pszichológus nem vizsgálta, pusztán azt hangsúlyozta, önmagában az, hogy az állomány napi szinten ilyen esetekrõl beszél, súlyos morális problémát jelent – és ez természetesen kihat a szakmai teljesítményre is.
Ahogy korábbi jelentéseire, a tavaly júniusban írt újabb hosszabb feljegyzésére sem kapott a KÕ vezetésétõl választ. A pszichológus ezek után a parancsnoknak írt levelet augusztusban elküldte a miniszterelnöknek is. Ennek eredményeként elõbb egy háromnapos belsõ vizsgálatban az õrezred vezetõje tisztázta, hogy a pszichológus állításai közül semmi sem igaz, majd miután hiába próbáltak valamiféle megegyezésre jutni vele, fegyelmivel kirúgták állásából.
A belsõ vizsgálatokat, illetve azok hiányát, a Posta Imre ellen indult fegyelmi vizsgálat és az ezután indított munkaügyi per részleteit cikksorozatunk második részében mutatjuk be, most nézzük, hogyan jellemzik a védett vezetõk biztonságát szavatolni hivatott munkahelyüket a KÕ-nek azok a munkatársai, akiket a fegyelmi vizsgálatban hallgattak meg.
Ki védi és kitõl a miniszterelnököt?
A már idézett - valószínûleg a miniszterelnök személyi védelmi csapatába tartozó - kormányõr említést tesz egy magán-biztonságicégrõl, amelynek emberei magas rangú állami vezetõk biztosításakor az úgynevezett nullzónában, azaz a védett vezetõk közvetlen közelében is ott lehetnek. Szerinte ez nemzetközileg is példátlan, „ezek az emberek nemzetbiztonságilag átvilágítatlanok, ami alapvetõ feltétel azoknál, akik a védett vezetõk körében tartózkodnak”.
Itthon viszont nem példátlan az eset, ezt jelzi, hogy a KÕ egy alezredesi rangban szolgáló középvezetõje már az In-Kal Securityt megnevezve fakadt ki jegyzõkönyvbe mondott tanúvallomásában. „Tudomásom van arról, hogy a biztosítási feladatokba rendszeresen bevonásra kerül az In-Kal Security olyan szinten, ami már véleményem szerint a szolgálati titok megõrzésének lehetõségét veszélyezteti... Tapasztaltam már, hogy az In-Kal tulajdonosai egyes alkalmakkor biztonsági gépkocsiban ülnek konvojban, így lehetõségük nyílik arra, hogy az Õrezred belsõ kommunikációját figyelemmel kísérhessék... Elvtelennek és az állomány morálját súlyosan rombolónak tartom ezt a gyakorlatot.”
Egy volt õrezredes tiszt az Indexnek azt mondta, szakmailag elfogadhatatlan, komoly biztonsági kockázatot jelent az In-kallal való ilyen szintû együttmûködés – egyes helyszíneken elõfordult, hogy a védett vezetõ közvetlen környezetét szinte kizárólag a biztonsági cég emberei õrizték, mivel az erre hivatott rendõröket parancsnokuk a külsõ körbe vezényelte. Ennek okai alighanem túlnyúlnak a KÕ-n.
A volt vezetõ beosztású tiszt meglátása szerint az In-Kalnak remek politikai kapcsolatai vannak, szinte valamennyi szocialista kampányrendezvényen õk látták el a biztonsági feladatokat, rendszeresen kapnak megbízásokat a kancelláriától. Bizonyos fokú együttmûködés nyilván szükséges is az õrezred és bármely olyan biztonsági cég között, amelyik olyan rendezvényt, épületet biztosít, melybe védett vezetõ látogat – ismerte el, ahogy azt is, hogy egy tömegrendezvényen kifejezetten van szerepe, feladata egy magán biztonsági cégnek.
Ugyanakkor az In-Kal – a volt tiszt szerint – a megengedhetõnél komolyabb feladatokat lát el úgy, hogy adott esetben az õrezredes testõröket terelik el egy adott körzetbõl, amit azok – tartva egy, a vezetõikhez intézett telefontól – adott esetben el is tûrnek.
Belsõ kör – külsõ kör
A telefontól márpedig tartani kell. Posta Imréhez, mint az Indexnek elmondta, októberig, amíg dolgozott, rendszeresen érkeztek olyan típusú panaszok, amelyek szerint az állomány egy jelentõs része nem is meri - adott esetben kifejezetten biztonsági, szakmai kérdésekben felmerült - véleményét a vezetõinek elõadni. Elõfordult ugyanis, hogy a végén a jóhiszemû panaszost érte retorzió. Ez persze sokszor nem érhetõ tetten, de az emberek értenek azokból a jelzésekbõl, hogy kiket, hova vezényelnek hirtelen át, esetleg ki marad ki egy jutalmazási, elõléptetési körbõl, mondta Posta Imre.
A fegyelmi tárgyaláson a szakpszichológus véleményét szinte mindenben osztó, középvezetõként dolgozó alezredes minderrõl azt mondta: „Véleményem szerint ennél a testületnél kettõs mérce mûködik. Akik »belsõ körökhöz« tartoznak, az õ esetleges fegyelemsértéseik elbírálása másabb szempontok alapján történik... a Köztársasági Õrezred... erkölcsi romlása véleményem szerint egyértelmû.”
Stiklikkel a belsõ körbe
A vallomásban arról is szó esik, hogy szakmai kvalitások mellett vagy helyett mivel lehet elérni a jóindulatot, a belsõ körbe kerülést az alezredes szerint. „Több esetben érkezik hozzánk kérés, hogy intézzünk belépési engedélyeket rendezvényekre, szerezzünk belépõjegyeket térítésmentesen... intézzünk el parkolási bírságokat. Személyesen tapasztaltam, hogy szolgálati eszközöket, szolgálati idõben használtak fel magáncélú ügyek intézésére... Kialakul az érintetteknek egy érdekszövetsége, akik kölcsönösen támogatják egymást, sokszor úgy, hogy a szolgálati feladatok teljesen háttérbe szorulnak” – folytatódik a vallomás; az alezredesi rangban szolgáló vezetõ konkrét példákat is hoz.
Elmondása szerint a megelõzõ-védelmi osztály vezetõje az osztály gépkocsivezetõjének közremûködését igénybe véve füstölt kolbásszal üzletel. A delegációs és rendezvénybiztosító osztály vezetõje a tanúskodó alezredes beosztottját arra akarta rávenni, hogy szerezzen jegyeket feleségének és barátnõjének a Phill Collins-koncertre.

Gyurcsány Ferenc testõri támogatással
Az alezredes egy másik munkatársa, beosztottja utasítást kapott arra, hogy „a parancsnok úr lányának tiltott helyen való parkolásáért kirótt büntetését intézze el”. Az alezredes a vallomásában kijelentette: „Tudomásom van arról, hogy [...] úr, az objektumvédelmi fõosztály vezetõje az Adria Gyöngy c. filmsorozat 1-6. részét rendelte megszerezni a médiát tartó felderítõ tiszten keresztül. Tudomásom van arról, hogy a kötelékbõl távozó [...] r. törm. szolgálati igazolványát, úgymond, elvesztette, [...] úr közbenjárására ellene nem indult fegyelmi eljárás. Tudomásom szerint a személyügyi szolgálat vezetõjének gyermekét néhány héttel azt követõen vették fel a céghez, hogy a testületbõl 20 embert elbocsátottak... És tudomásom van arról, hogy ezek a dolgok és még azok, amirõl még nem is tudok, odavezettek, hogy a Köztársasági Õrezred morálisan széthullott. Javaslom, hogy hallgassanak meg még 100 embert, mondják el õk is, mit tapasztalnak... Ezek csak az általam közelmúltban tapasztaltak...”
Formán kívül
Miközben a fenti jelenségek miatt a szakpszichológus szerint az állomány valóban morális csõd szélén áll, sokan megkérdõjelezik a testület szakmai színvonalát is. Rendszeresek panaszok a kiképzések, továbbképzések hiányára, és arra is, hogy az állomány jelentõs részének még az is nehézséget okoz, hogy saját erejébõl fenntartsa fizikai kondícióját. Az õrezred bázisán levõ edzõterem egyszerre mindössze néhány fõt tud befogadni, nem csoda, hogy a már idézett alezredes azt állítja: „Fizikai felkészítés ugyan van, de egyeseknek lehetõségük van a felmérések alól kibújni, így fordulhat elõ az, hogy bár pontos számadatot nem ismerek, de véleményem szerint a testület jelentõs része nem felelne meg a fizikai elvárásoknak egy valós felmérésen.”
Elavult technika
Az Õrezred technikai felszerelését is sokan elégtelennek tartják, és – ez talán még rosszabb – alappal vagy alaptalanul, de beszerzések körüli korrupcióról szóló pletykák keringenek a beosztottak körében. A már idézett, a miniszterelnököt védõ csapathoz tartozó testõr szerint „a jelenleg használatban lévõ lövedékálló mellények nem felelnek meg a követelményeknek, nem a személyhez és nem a munka jellegének megfelelõk”. Más kérdés – ebben a vonatkozásban a vezetõk szakmai hanyagságát vagy hozzá nem értését emelte ki a rendõr –, hogy a parancsnokok nem is követeleik meg a mellények használatát.
Az autópark állapota is tényleges biztonsági probléma: „a biztonsági utánfutó gépkocsik sokkal kisebb teljesítményûek, mint a vezetõi autók, rosszabb a mûszaki felszereltségük is” – olvasható a miniszterelnök testõrének vallomásában. A KÕ-tõl már leszerelt, korábban idézett volt tiszt az Indexnek azt mondta, hogy a védett vezetõk elleni támadás esetén ez egyértelmûen növeli a veszélyt, a biztonsági kísérõ kocsiknak voltaképpen nagyobb teljesítményûeknek kellene lenniük, mint a védett személyt szállító jármûnek. Csak ebben az esetben lehet ugyanis biztosítani, hogy adott helyzetben a kocsik hátulról másodpercek alatt közrefogják a védett személyt szállító jármûvet, és biztosítsák védelmét.

A lõmellényekrõl szólva ugyanakkor azt emelte ki, hogy azok kétségtelenül nem felelnek meg ugyan az õrezredes munkára, de használatuk mellõzésének közvetve maguk a védett személyek is okai. Meglehetõsen prózai okokból: korábban többször érkezett – természetesen nem hivatalos – jelzés, hogy a mellényt viselõ õrezredesek néhány órás szolgálat után már zavaróan izzadtak, büdösek, a rendszeresített mellények ugyanis ruha alatt viselve nem szellõznek megfelelõen. Így általános gyakorlattá vált, hogy a parancsnokok ahelyett, hogy kifejezetten ösztönöznék, egyáltalán nem törõdnek a mellény viselésével. Ez pedig – megint nem nehéz belátni – a védett személyre is plusz kockázat, támadás esetén ugyanis könnyebben esik ki testõr a védelembõl.
Fegyveres támadáskor más gond is akadna: mint minden hasonló biztonsági szerepet betöltõ szervezetnél, az Õrezrednél is vannak géppisztolyok. A miniszterelnök védelmi csapatához tartozó, már idézett testõr ezekrõl azt mondta: „Az MP5-ös szolgálati géppisztolyok beszerzése: Tudomásom szerint közel száz darabot rendeltek belõle, amit egy kezemen megtudom számolni, hányszor használtunk. Elképzelhetõ, valakinek nagyon megérte, hogy ezeket megvegye, vagy pedig a beszerzésük teljes szakmai alkalmatlanságról tesz tanúbizonyságot.”
De mi is a gond a fegyverekkel? Az Indexnek név nélkül nyilatkozó volt õrezredes vezetõ elismerte: az MP5-ös típust számos hasonló szolgálatnál használják, de a KÕ-nek beszerzettek nem válltámaszosak, hanem nyakszíjasak, ezért célzott rövid sorozatok leadására sokkal kevésbé alkalmas. Igaz, mint a testõr vallomásából is kiderül, lõgyakorlatok sem igazán vannak.
A mundérbecsület mindenkinek fontos
Bár nem került még rá sor, ezeknek az embereknek elvileg mérlegelés, hezitálás nélkül képesnek kell lenniük arra, hogy adott esetben – ahogy a filmeken – lövésektõl védjék saját testükkel az állami vezetõket – mondta az Indexnek Posta Imre. A csak a politikai eseményeket figyelõ laikusnak sem nehéz belátnia, hogy az elmúlt évben a védett vezetõk biztonsági kockázata jelentõsen megnõtt, azaz ma nagyobb szükség van egy tökéletesen mûködõ õrezrede, mint talán bármikor korábban.

Díszõrjárat a Sándor-palota elõtt
Eközben, bár az állomány döntõ része képes, vagy képes lenne feladata magas szintû teljesítésére, ez aligha várható el tõlük. A kiképzések, lõgyakorlatok hiánya rontja a fizikai felkészültséget. A megalapozottságuktól függetlenül napi témává vált visszaélések, vezetõi hiányosságok és a megkérdõjelezett minõségû technikai eszközök szellemileg, lelkileg viselik meg a dolgozók többségét, hangsúlyozta Posta Imre.
Panasznak nem csak azért nincs helye, mert mint egy objektumõr vallomásában szerepel, „van olyan kollegám, aki beadott bizonyos üggyel kapcsolatban szolgálati panaszt, akit utána behívattak az adott osztályra, és nyomatékosan közölték vele, hogy vonja vissza panaszát, mert különben komoly hátrányai keletkezhetnek”. Az õrezredesek döntõ része élethivatásnak tekinti a munkáját, és bár rendre csalódnia kell, kifelé példás a szervezet iránti lojalitása is, emeli ki a pszichológus.
Posta Imre szerint bár vezetõinek, majd a miniszterelnöknek küldött jelzéseinek, figyelmeztetéseinek egyelõre õ maga és hétéves, korábban soha meg nem kérdõjelezett munkája látszik áldozatául esni, annyit mégis elért, hogy a hozzá eljutó visszajelzések alapján – persze a belsõ vizsgálat mindent rendben találó eredménye ellenére – az állomány szép lassan tapasztal némi változást, az utóbbi hónapokban elsõsorban a kiképzések, továbbképzések terén.
A Katonai Ügyészség szerint bûncselekmények gyanúját vetik fel Posta Imre, a Köztársasági Õrezred kirúgott szakpszichológusa elleni fegyelmi eljárásban elhangzottak. A munkaügyi bíróságon ugyanakkor már az elsõ tárgyalási napon megkérdõjelezõdött, hogy törvényes volt-e az elbocsátás. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemcsak az Õrezred morális válságáról, de arról is értesült, hogy az erre az õ figyelmét felhívó szakember ellen fegyelmi eljárás indult, noha egy levél tanúsága szerint a miniszterelnöki titkárságon is látták, sokan a szakpszichológussal egyezõ véleményen vannak."A feljelentésbõl és a rendelkezésre álló iratokból megállapítottam, hogy a katonai ügyészség álláspontjával részben ellentétben katonai bûncselekmény, illetve bûncselekmények (így például elöljárói hatalommal való visszaélés vétsége) gyanúja megállapítható. A katonai ügyészség e tekintetben határozatában arra hivatkozott, hogy a rendelkezésre álló adatok csupán olyan általánosságokat tartalmaznak, amelyekbõl a bûncselekmény vagy bûncselekmények gyanújára nem lehet következtetni. A katonai ügyészségnek ez az álláspontja azonban téves. Maga a feljelentés, valamint a beszerzett iratok is tartalmaznak olyan, az általánosság szintjét meghaladó, konkrétnak tekinthetõ történéseket, amelyek fennállását vagy elvetését csak és kizárólag nyomozás során lehet tisztázni, ezért a rendelkezõ részben foglaltak szerint határoztam" - áll a Katonai Fõügyészség idén, április 3-án kelt határozatában, melyben a korábban a feljelentést elutasító Budapesti Katonai Ügyészséget nyomozás lefolytatására kötelezte.
30 tanú van, gyanúsított még nincs

KÖ minõségpolitikai nyilatkozata
Kattintson a nagyításhoz!
A kirúgott pszichológus nemcsak munkaügyi pert indított, hanem feljelentést is tett: a Budapesti Katonai Ügyészség ugyan elõbb megtagadta a nyomozást, a Katonai Fõügyészség fent idézett határozata viszont egyértelmûen állást foglalt arról, hogy bûncselekmény gyanúját vetik fel a történtek, és utasított a nyomozás elindítására. Errõl Hegedûs Antal ezredes, a Budapesti Katonai Ügyészség megbízott vezetõje elmondta: még hónapokig eltarthat a nyomozás, eddig mintegy 30 tanút hallgattak meg. Jelezte: az általános gyakorlatnak felel meg az, hogy egyetlen tényállás, ez esetben a szolgálati visszaélés gyanúja miatt rendelik el hivatalosan a nyomozást, de más bûncselekmény gyanúja is felmerülhet, ahogy már felettes szervük utasításában például az elöljárói hatalommal való visszaélés. Az ügyészi vezetõ elmondta, gyanúsításra eddig nem került sor, és a következõ hetekben ez nem is várható, további bizonyítékok beszerzésén dolgoznak.
Levél Gyurcsánynak
Posta Imre a korábbi években többször is jelezte, az állomány különbözõ problémáit a vezetés felé, válaszokat azonban nem kapott. 2006 nyarán született meg két, június 27-án illetve június 29-én, Szabó Ferencnek, a KÕ parancsnokának írott levél, melyben a testület morális válságát, az állomány körében a vezetõk visszaéléseirõl, korrupcióról szóló híresztelések tényét jelezte, és amelyekre válasz szintén nem érkezett. Miután a korábbi jelzései nyomán sem került sor intézkedésekre, parancsnoki meghallgatásra, de még visszajelzésre sem, Posta Imre augusztus 8-án továbbította a két levelet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nyilvános email címére.
A két levél egyrészt helyzetkép az õrezred, morális válságnak mondott állapotáról, hangulatáról, másrészt javaslatokat tesz a helyzet javítására. Utóbbiak között általánosságban egyebek között a következõ állítások szerepelnek: "korrupciót beszüntetni, még a látszatától is megszabadulni", illetve "lehessen szolgálati jogorvoslattal élni az elõjárókkal szemben is, és ha köztörvényes vagy egyéb bûncselekményt követnek el, a tiszteknek is felelni kelljen a tetteikért".
Pityókás fõtestõrök
A szakpszichológus tehát általánosságban beszélt bûncselekményekrõl, illetve arról, hogy az állományban a különbözõ, részben vezetõ beosztású tisztek részérõl elkövetett visszaélésekrõl szóló hírek rombolják a morált. Ugyanakkor a késõbb ellene indult fegyelmi eljárásban már konkrét esetek kerültek felszínre, a tanúk tilosban parkolás elintézésérõl, jogosulatlanul igénybe vett biztonsági autóról, maszek üzletelésekrõl beszéltek egyebek között, de az egyik vallomásban az is szerepel: "...nem szondáztam meg még egyetlen elöljárómat sem, de italszagot már többön éreztem szolgálati idõben". Az elõzõ cikkünkben részletesen is idézett vallomásokban ugyanakkor az is szerepel, hogy a jogsértések miatt azért nem szólnak sokan az Õrezreden belül, mert attól tartanak, maguk ütik meg a bokájukat.
Köszönték, de kirúgták

Jenei Zoltán
A még konkrétumok nélküli két levélre a miniszterelnöki titkárság reagált augusztusban, megköszönve a tájékoztatást. A leveleket továbbították az Igazságügyi és Rendészeti minisztériumba, és innen, augusztus 29-én mentek tovább az ORFK-ra. Jenei Zoltán, azóta távozott rendészeti szakállamtitkár a két levelet továbbítva kérte Bene László országos rendõrfõkapitányt, hogy az "a levélben írtak megalapozottságát kivizsgáltatni és a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék". Az IRM egy héten belül szeptember 6-ra kért választ. Bene fõkapitány Szabó Ferencnek, a KÖ parancsnokának továbbította az ügyet, aki szeptember ötödikén arról tájékoztatta: az elõzetes kivizsgálást elvégezte, mely alapján a levélíró, azaz Posta Imre szakpszichológus ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt el. Bene szeptember 7-én továbbította az eredményt a minisztériumba, ehhez képest Jenei Zoltán szeptember 15-én még levélben köszönte meg Posta Imrének, hogy "levelével megtisztelt bennünket és megosztotta velünk tapasztalatait", egyúttal jelezte, az ORFK-nak továbbított levél ügyében vizsgálatot kért.
Bûnösbõl áldozat, áldozatból bûnös
A fentiek ellenére a fegyelmi vizsgálat - mely
a levében foglaltak ellenére Posta Imre tudomása szerint az egyetlen érdemi vizsgálat volt az ügyben a rendõrségen belül - nem indult meg azonnal. Posta Imrérõl elõször fõnöke, az egészségügyi szolgálat vezetõje készített egy a mentális állapotát megkérdõjelezõ jelentést, majd több utalást is kapott a közös megegyezéssel történõ elválás elõnyei. (Az ügyet megelezõen természetesen soha nem kérdõjelezték meg a négydiplomás pszichológus alkalmasságát és mentális állapotát sem, 2006 õszén hetedik éve dolgozott az Õrezrednél).
Mivel nem állt kötélnek, október 2-án végül megindult ellene a fegyelmi eljárás, köztisztviselõhöz méltatlan magatartás miatt. Az elbocsátással végzõdõ eljárásban hozott határozat indoklása, a fegyelmi eljárásban meghallgatott tanúknak intézett elsõ tartalmi kérdés illetve a fegyelmi elrendelésének indoklása lényegében megegyezik: Posta Imre a miniszterelnöknek küldött két levelében azt állította, hogy "az ORFK Köztársasági Õrezred Állományába tartozó vezetõk, munkatársak következmények nélkül bûncselekményeket, illetve más jogsértéseket követnek el, és az Õrezred erkölcsileg, szakmailag részeire hullott. Posta közalkalmazott tájékoztatásaiban tett állításait - sem a tájékoztatásokban, sem pedig a késõbbiekben tett nyilatkozatában - hitelt érdemlõen nem igazolta, konkrétummal nem támasztotta alá."
Márpedig - szól már az elbocsátó fegyelmi határozat - ezzel a "magatartásával a tisztesség követelményét megszegve járt el, elõidézve az ORFK Köztársasági Õrezrednek és tagjainak helytelen megítélését."
Nem szerették, hogy feljebb szólt
A határozat Posta terhére rója, hogy "hogy nem volt olyan ok, jogosultság, felhatalmazás, ami indokolttá tette volna, hogy Posta közalkalmazott a tájékoztatásait az Magyar Köztársaság Miniszterelnökének megküldje, mely cselekményérõl munkáltatójánál jelzést sem tett".
Katonai bûnök Szolgálati visszaélés: Btk. 351. § (1) Aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, illetõleg jogtalan elõnyt szerezzen, szolgálati hatalmával vagy helyzetével visszaél, amennyiben súlyosabb bûncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (2) A büntetés bûntett miatt öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekménybõl jelentõs hátrány származik.
Elöljárói hatalommal visszaélés: 359. § Aki elöljárói hatalmával visszaélve alárendeltjét a) fegyelmi fenyítéssel sújtja, B) panaszjogának gyakorlásában korlátozza, c) járandóságában megrövidíti vagy anyagilag megterheli, d) magáncélra igénybe veszi, e) a többiekhez képest elõnyösebb vagy hátrányosabb bánásmódban részesíti, vétséget követ el, és egy évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.
Emlékeztetõül: a Gyurcsány Ferencnek csak továbbított két levelet Posta Imre eredetileg Szabó Ferencnek, az õrezred parancsnokának címezte és küldte el, több mint egy hónappal korábban. A miniszterelnök, illetve titkársága azonban októberben már "élõben követhette a fejleményeket", Posta Imre ugyanis újabb levelekben tájékoztatta a hivatalt az ellene indult eljárásról, majd annak eredményérõl.
Egy, a fegyelmi eljárás alatt, október 27-én írt levelében jelezte, hogy az Õrezred morális és szakmai problémáit a szeptember-októberi események is igazolni látszanak, illetve az ellene indult eljárásról beszámolva kérte, újabb levelét már ne verjék nagydobra, miután az elõzõ vihara egyelõre csak õt érinti. Három nappal késõbb, október 30-án a miniszterelnök személyi titkára így válaszolt: "utolsó mondata kapcsán írok Önnek. Amikor korábbi levelét küldte, éppen szabadságomat töltöttem, és helyettesítõ kollégám járt el, nem igazán körültekintõen. Az Önnel történt dolgok azért is kellemetlenek számomra, mert valamennyire látom, hogy sokan Önnel egyezõ véleményen vannak. Kollégám nevében elnézését kérem! Levelét csak miniszterelnök úrnak fogom odaadni".
Bíróság, ügyészség, nyomozás, tárgyalás
Intézkedés azonban nem történt. Posta Imre munkaügyi pert indított, illetve februárban feljelentést tett az ügyészségen. A feljelentést konkrétumok hiányára hivatkozva kétszer is elutasította az ügyészség, ám végül a katonai fõügyészség utasítására április elején elrendelték, és - egyelõre tanúk meghallgatásával - azóta is folytatják a nyomozást.
A munkaügyi bíróságon az elsõ tárgyalási napon a tanácsvezetõ bíró egyértelmûvé tette: eljárásjogi problémák is felmerülnek a fegyelmivel kapcsolatban, a rendõrségnek bizonyítania kell majd, hogy nem volt mód arra, hogy a fegyelmi tanácsban - Posta Imre közalkalmazott voltára tekintettel - közalkalmazottak vegyenek részt. Ugyanakkor a bíróság már most egyértelmûsítette: a rendõrségnek kell bizonyítania azt is, hogy a szakpszichológus levelében foglaltakat miért kellett volna bármivel alátámassza, és azt is, hogyan sérült akár a szolgálati út, akár a munkáltató becsülete azáltal, ha egy, a közigazgatási hierarchia csúcsán, a rendõrség felett álló személynek továbbította a korábban a parancsnoknak írt levelet az elbocsátott szakember.
Szabó tábornok szerint a vizsgálatok mindent cáfoltak
Több alapos, hosszú belsõ vizsgálat teljes egészében cáfolta a Posta Imre által felvetett problémákat - jelentette ki az Indexnek Szabó Ferenc, a Köztársasági Õrezred parancsnoka. A vezérõrnagy szerint az elsõ, személyesen által folytatott, a vezetõ tiszteket érintõ vizsgálatot már a szakpszichológus júniusban neki címzett levelei után lefolytatta, de ezután elõbb Posta Imre, majd õ maga volt elõre ütemezett szabadságon. Augusztus végén, szeptember elején értem vissza a szabadságról, ekkor szereztem tudomást arról, hogy a nekem címzett levelet szétküldték, azt megismerte a miniszterelnök, a minisztérium és az ORFK is - mondta a tábornok, aki elõbb úgy fogalmazott: ekkor augusztus végén, szeptember elején kezdõdött az az egy hónapig tartó, alapos szakmai vizsgálat, mely egyértelmûen megállapította, hogy nincs szó morális vagy szakmai problémákról az Õrezrednél.

Szabó Ferenc
Felvetésünkre, hogy a birtokunkban levõ, az IRM, Bene László országos rendõrfõkapitány és közte folyt levelezés alapján az tûnik ki, hogy a magas szintet megjárt levél nyomán fentrõl jött utasításra kezdõdött a vizsgálat szeptember elején; és az alig néhány nap után már azzal az eredménnyel is zárult, hogy Posta Imre ellen fegyelmit fognak indítani (erre csak október elején került tényleg sor), úgy reagált: a vizsgálat voltaképpen már korábban folyamatban volt, így errõl tudta tájékoztatni az õt utasító országos rendõrfõkapitányt.
Az Index azon kérdésére, hogy ez esetben a Posta Imre ellen indult fegyelmi eljárásban elhangzott konkrét visszaéléseket mikor, és hogyan vizsgálták, Szabó Ferenc azt mondta: ezek az ügyek azonnal és folyamatosan tisztázódtak. (Ezek, a tegnapi cikkünkben foglalt állítások az ügyészség szerint bûncselekmény gyanúját is megalapozzák.) Tájékoztatása során a fegyelmi eljárásban tanúként meghallgatott, az õrezredes rendõrök egyik, visszaélésre utaló állítása sem igazolódott, ahogy Posta Imre egyetlen állítása sem. Azon felvetésünkre, hogy ez esetben volt-e bármilyen következménye az elhangzottaknak, például annak az állításnak, hogy a miniszterelnök egyik testõre azt állította, hiányzott a miniszterelnöki konvoj egyik autója, amivel megemelkedett a biztonsági kockázat, Szabó tábornok elõbb nemmel felelt, majd azt mondta, az illetõ szóbeli figyelmeztetést kapott parancsnokától.
Szabó tábornok szerint az ügyészség által elrendelt nyomozás azt jelzi, hogy a Posta Imre által elõadottakat ki akarják vizsgálni. Ha ez megtörténik, és várakozásainak megfelelõen bûncselekmény hiányában megszüntetik a nyomozást, jogi lépésekre készül a szerinte az Õrezred tekintélyét alaptalanul sértõ pszichológus ellen.
Lezárták a katonai ügyészségi nyomozást a Köztársasági Õrezrednél


<script language=JavaScript src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=51472&nah=!ie&ord=65718151"></script>
Megszüntette a Köztársasági Õrezrednél katonai bûncselekmény, többek között elöljárói hatalommal való visszaélés miatt folytatott nyomozást a Budapesti Katonai Ügyészség - közölte a katonai ügyészség szóvivõje a távirati irodával pénteken. Ács Tibor elmondta, hogy a nyomozást megszüntetõ határozat részben bûncselekmény hiányában, részben pedig azért született meg a múlt héten, mert nem sikerült bizonyítani az állításokat. Vagyis, lehet, hogy történt bûncselekmény, de olyan kétséget kizáró bizonyíték nincs, amely alkalmassá tenné az ügyet vádemelésre - mondta. Hozzátette: Posta Imre, az õrezred volt szakpszichológusa vallomása volt az, ami a legrészletesebben tárgyalta az eseményeket, így az ügyészség az õ vallomásában szereplõ összes tényállítást vizsgálta.

Az Index internetes hírportál még májusban számolt be arról, hogy a katonai ügyészség szerint bûncselekmények gyanúját vetik fel Posta Imre, a Köztársasági Õrezred kirúgott szakpszichológusa elleni fegyelmi eljárásban elhangzottak.

Mint írták, a pszichológus nemcsak munkaügyi pert indított, hanem feljelentést is tett: a Budapesti Katonai Ügyészség ugyan elõbb megtagadta a nyomozást, a Katonai Fõügyészség szerint viszont bûncselekmény - például elöljárói hatalommal való visszaélés - gyanúját vetik fel a történtek, és áprilisban utasított a nyomozás elindítására.
#6 | kincses - 2012. August 10. 14:10:05
Imre, nem csodálom, hogy sokan kérdezik, hogy élted ezt túl! Remélem, a védelmed ezek után is teljes és biztos! Micsoda egy mocsár a biztonsági és a védelmi élettér...pfúj...nem méltók az ember névre!s_3 
#7 | postaimre - 2012. August 10. 15:12:37
Kincses, lazán, mint a Riga-lánc. Ez csak az apraja a dolgoknak. Igen aktív volt az elmúlt 6 év.
#8 | postaimre - 2012. August 10. 15:17:26
Pintér vérfürdõje: "lubickol az alvilág"


Teljes a káosz és a reménytelenség a rendõrségen a hvg.hu-nak nyilatkozók szerint azt követõen, hogy példátlan módon megszüntették a Budapesti Rendõr-fõkapitányság Szervezett Bûnözés Elleni Osztályát és a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bûnözés elleni szolgálatát és gazdaságvédelmi fõosztályát. Az elküldötteknek nem volt választásuk, vagy elfogadják új beosztásukat vagy leszerelnek &#8211; számolt be a vele történtekrõl néhány érintett rendõr. A szakszervezetekkel a belügyi vezetés nem egyeztetett, igaz, ezt nem is kell megtenniük.

"Az alvilág lubickol" &#8211; ezzel összegezte egy volt rendõri középvezetõ a hvg.hu-nak a Budapesti Rendõr-fõkapitányság (BRFK) és az Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) osztályainak felszámolását. Csütörtökön számoltunk be arról, hogy a BRFK Szervezett Bûnözés Elleni Osztályát jogutód nélkül megszüntették, az ott dolgozókat pedig Pest megyei városok kapitányságaira helyezték át. Az NNI felszámolt egységeinél lévõk számára pedig kerületi kapitányságokon ajánlottak fel új beosztásokat. Sajtóértesülések szerint összesen több mint négyszáz emberrõl van szó.

Mindezt egy másik beosztásba helyezett rendõr elmondása szerint egy állománygyûlésen közölték velük, ahol csak annyit mondtak, hogy a testületnek &#8222;meg kell újulnia és ennek érdekében néhány szolgálati ágban kisebb átszervezést hajtanak végre. Mindenki nyugodjon meg, mert munka mindenkinek lesz, és mindenki munkájára számítunk&#8221;. Ezután a vezetõség egyenként hívta be az érintetteket egy "elbeszélgetésre", aminek eredményeként augusztus 10-i hatállyal mindenki kézhez kapja a parancsát arról, hogy mi lesz az új szolgálati helye. &#8222;Több évtizedes tapasztalattal rendelkezõ osztályvezetõt például egy kerületi rendõrkapitányság bûnügyi osztályára helyeztek át kiemelt fõnyomozónak&#8221; &#8211; mondta forrásunk.

A nyomozó a híradásokkal ellentétben nem tudott arról, hogy orvos vagy pszichológus jelen lett volna, hogy az embereknek segítsen feldolgozni karrierjük kettétörését. Szerinte a vezetést nem érdekli az állomány, az, hogy kinek milyenek a személyes körülményei. &#8222;Nincs felajánlás, nincs gondolkodási idõ. Könyörtelen parancs van és ennyi. Ha nem fogadod el, vagy nem írod alá a parancsod, akkor azonnali hatállyal elküldenek.&#8221;
Fotó: MTI / Soós Lajos

Álságos indok, hogy a rendõrség így tisztítható meg?

Egy másik, a BRFK Szervezett Bûnözés Elleni Osztályának (SZBEO) nyomozója szerint álságos indok a rendõri, illetve a belügyminisztériumi vezetõk részérõl, hogy a testület megtisztulása így érhetõ el. &#8222;Az SZBEO szélnek eresztett állománya, mintegy negyven ember kilencven százaléka nem dolgozott a gyanúba került volt rendõri vezetõkkel, mivel már akkor érkeztek az osztályra, amikor utóbbiak már nem ott dolgoztak, hanem az NNI-nél&#8221; - mondta.

A nyomozó szavai is alátámasztják az elõzõ forrásunk által elmondottakat, hogy az új beosztások felajánlása "ultimátumszerûen történt", és "aki nem fogadja el a valamelyik Pest megyei kapitányságon felajánlott helyet, az repül". A nyomozó szerint a történteket nem lehet szakmai alapú átszervezésnek nevezni, hiszen "az ezen az osztályon dolgozók nagy tapasztalattal rendelkezõ, a rendõrség átlagéletkorát is figyelembe véve, olyan idõsebb kollégák, akik nem azért jutottak el idáig, hogy alacsonyabb szintû szerveknél 'piti' ügyekkel foglalkozzanak ismét".

"A felajánlott beosztások papíron azonosak, viszont a szervezeti besorolások miatt a fizetése kevesebb lesz mindenkinek&#8221; &#8211; hangsúlyozta a rendõr. Úgy tudjuk, van, akinél ez ötven-százezer forint kiesést is jelenthet. &#8222;Háttérbõl közölték (megsúgták) azt is&#8221; &#8211; tette hozzá &#8211;, hogy akik maradnak és tovább dolgoznak valahol Pest megyében, nem mehetnek vissza a Budapesti Rendõr-fõkapitányságra, illetve nem kerülhetnek központi szervekhez sem, ezért áthelyezési kérelmekkel nincs értelme próbálkozni&#8221;.

Kollektív büntetés és mindent átható rettegés

Egy másik, név nélkül nyilatkozó rendõr szerint azonban csak így lehet a teljes szervezetet megtisztítani. Õ is kételkedett ugyanakkor abban, hogy a mindenkit érintõ kollektív büntetés eredményre vezet-e, mert "a testületet jelenleg áthatja a rettegés". Egy volt rendõr viszont nem tartotta jónak a Belügyminisztérium mostani megoldását, szerinte ugyanis egy ilyen átszervezés után legalább fél évig semminek nem lesz felelõse, nem lesz gazdája. Ezzel nagy lépéselõnyhöz jutnak a bûnözõk.

A hvg.hu információ szerint az NNI átalakítása már tavaly õsszel is napirenden volt. Úgy tudjuk, akkor is arról volt szó, hogy a nyomozó iroda operatív munkát végzõ figyelõi és titkosszolgálati csoportját a szakszolgálatokhoz teszik, amit szakmailag indokoltnak is tartottak volna a hvg.hu által megkérdezett rendõrök, egykori nyomozók. Az átszervezés idõpontjának jobbnak tartották volna 2011. december 31-ét, mivel addig a &#8222;szélnek eresztések&#8221; emberibb formában bonyolódhattak volna le, így például néhányan elmehettek volna nyugdíjba, pontosabban járadékos rendõrök lehettek volna, valamint a rendõrségtõl végkielégítéssel távozhattak volna azok, akiknek az osztályát jogutód nélkül szüntetik meg.

Tehetetlen szakszervezetek

&#8222;Az elmúlt húsz évben nem fordult elõ, hogy így szüntessenek meg rendõrségi osztályokat&#8221; &#8211; közölte a hvg.hu-val Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének fõtitkára. &#8222;Szakmailag nem tudom, mi az oka, de jelenleg fontosabb az, hogy ez miként érinti a munkavállalókat.&#8221; A szakszervezeti vezetõ hangsúlyozta, a történtek is azt mutatják, hogy morális válság van a testületben, amelynek tagjait most egységesen bûnbaknak kiáltották ki.

Pongó Géza, a Független Rendõrszakszervezet vezetõje is hiányolta, hogy az átszervezésrõl elõzetesen senkinek nem szóltak. Öt évvel ezelõtt a határõrség rendõrségbe integrálásakor több hónapig egyeztettek, hogy mely szervezeti egységek szûnnek meg, illetve hogy mi lesz az érintettek sorsa. &#8222;Most viszont az emberek ultimátumot kaptak, és nem tudunk arról, hogy közölték volna velük, hogy a teljesítményértékelés során gyengének bizonyult az õ, illetve az osztályuk munkája.&#8221; Pongó Géza elmondta azt is, ha valóban volt orvos és pszichológus a változások közlésekor, akkor nem ártott volna, hogy az érdekvédelmi szervezetek jogsegélyt nyújtó munkatársai is ott legyenek.

Destabilizálódhat a rendõrség?

Mint csütörtökön megírtuk, miniszteri rendeletében Pintér Sándor éppen azzal indokolta az NNI megszüntetését, amiért 2004-ben létrehozták azt. Az ilyen nagyszabású átszervezésekrõl 2007-ben Túrós András, az Országos Polgárõr Szövetség elnöke (aki 1991-1996 között az országos fõkapitány közbiztonsági helyettese, majd az ORFK közbiztonsági fõigazgatója volt) a rendõrség internetes oldalán, a police.hu-n megtalálható tanulmányában a következõket írja: &#8222;Nem lehet újra és újra a kormányváltásokkal a rendõrségi struktúrát módosítani, rendõri vezetõket lecserélni. Egyes politikusoknak küldetéstudatuk van, átszervezik a rendõrséget, majd visszaszervezik &#8211; volt rá példa egy cikluson belül is. A rendõrség huszonegy, elsõ számú vezetõjét bizonytalanságban tartják. Így a rendõri vezetõk nem a lakosságnak, nem az embereknek, nem a közösségnek akarnak megfelelni, hanem az aktuális politikusoknak. Ez veszélyes játék, hosszú távon a rendõrség destabilizálásához és a közbiztonság romlásához vezet.&#8221;
http://hvg.hu/itthon/20120810_rendors..._2012_8_10
#9 | Perje - 2012. August 10. 15:43:26
Imre!
Elérkezett az idõ, amely teljes mértékben Téged igazol.
Ha akkor meghallgatott volna valaki, most talán nem került volna sor ekkora leépítésre sem. Cserben hagytak Téged azok, akikért küzdöttél. Itt lenne az ideje, ha az illetékekesek felismernék, hogy az elbocsájtásoddal igazságtalanul vétettek ellened, kárpótolnánk és visszahelyeznének korábbi munkakörödbe.
Ha ez megtörténik, akkor elhiszem, hogy valamilyen tisztulási folyamat megy végbe az országban az igazságügy területén, és nem csak holmi átszervezés, átrendezõdés.
#10 | postaimre - 2012. August 10. 16:08:15
Perje, nincs a "régiek" közül senki, aki ezt meg tudná tenni. Felsõbb utasításra cselekszik a mostani fogott vezetés is.

A teljes demoralizálás stádiuma zajlik, a "szervezett bûnözés" kapcsolattartóinak szétzavarásával. Ez még mindig csak a kezdet.

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték