Gyerekek, nézzétek már meg Bereckit, a Kammerer hajót és sorolhatjátok a többi zsidajt most is! Tizenöt egykori zsidó sportolónak állít emléket a Magyar Zsidó Múzeumban hétfõn nyíló kiállítás. A tárlaton mások mellett Hajós Alfréd és Székely Éva úszók, Petschauer Attila kardvívó és Keleti Ágnes tornász sikereit idézik fel. A korabeli fényképek mellett bárki megnézheti például a legendás sportolók érmeit és sporteszközeit.

A tĂĄrlaton tizenĂśt zsidĂł sportolĂłt mutatnak be, az MTK 1888-as megalakulĂĄsĂĄtĂłl egĂŠszen az 1956-os melbourne-i olimpiĂĄig terjedĂľ idĂľszakbĂłl. A XXX. nyĂĄri jĂĄtĂŠkok ĂŠvĂŠben azt prĂłbĂĄljĂĄk bemutatni, hogy ezek a legendĂĄs sportemberek hogyan jĂĄrultak hozzĂĄ az olimpiai mozgalom ĂŠs a magyar sport fejlĂľdĂŠsĂŠhez.

„Nagyon reprezentatĂ­v kĂŠpviselĂľi voltak annak a fajta kettĂľs identitĂĄsnak, ami nagyjĂĄbĂłl a reformkortĂłl, illetve az 1867-es emancipĂĄciĂłs tĂśrvĂŠnytĂľl kezdĂľdĂľen a magyar zsidĂłsĂĄgra jellemzĂľ volt” – fogalmazott az ATV-nek Peremiczky Szilvia, a Magyar ZsidĂł MĂşzeum igazgatĂłnĂľje.

A személyes tematikájú fotók és tárgyak között például Kronberger Lili korcsolyáját is bárki megnézheti. Õ volt az, aki a világon elõször siklott zenére a mûjégen. Tizenévesen már világbajnok volt. De nem csak az õ lábbelije volt nevezetes. A szintén korcsolyázó Wintner István 1941-ben, egy számára fontos bajnoksági verseny elõtt kivette a szekrénybõl korcsolyáját, és akkor látta, hogy azt valaki elfûrészelte. Benne pedig, egy kis fehér papíron az állt, hogy a zsidóknak nincs helyük a magyar sportban.

Az ĂŠrmek mellett testkĂśzelbĂľl lehet majd megnĂŠzni az olimpiai bajnok vĂ­vĂłk fegyvereit is: Ă­gy itt kapott helyet Petschauer Attila sisakja ĂŠs kardja is. Az olimpiai bajnok HajĂłs AlfrĂŠdrĂłl ĂŠs Weisz RichĂĄrd birkĂłzĂłrĂłl is tĂśbb dokumentum lĂĄthatĂł: Petschauerrel ellentĂŠtben Ăľk tĂşlĂŠltĂŠk a vĂŠszkorszakot.

Keleti Ágnes, Székely Éva és Elek Ilona is a Soát túlélve, a nulláról újrakezdve lettek olimpiai bajnokok, közülük Elek Ilona újra. Braun József és Weisz Árpád futballista, valamint Brüll Alfréd, az MTK volt elnöke viszont munkaszolgálatban, illetve megsemmisítõ táborban halt meg, és ma is jeltelen sírban nyugszik.

A tĂĄrlat november 13-ig lĂĄtogathatĂł.
Link