Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Politikusok, maffiózók és a rendõrség
„Egy párt nem engedheti meg magának, hogy vonatszerelvényeket tologasson ide-oda”
A pitiáner bûnözõkbõl lett keresztapák politikai háttér nélkül képtelenek lettek volna felemelkedni, mondta a Heteknek adott interjúban Orosz István, aki 2008-ig volt a Nemzeti Nyomozó Iroda bûnszervezetek elleni osztályának vezetõje. Az egykori rendõr – aki kulcsszerepet játszott az Energol-ügy felgöngyölítésében, annak idején õ kattintotta a bilincset Radnai László csuklójára - arról is beszélt, hogy a szervezett bûnözõk a politikai élet minden szegmensében megtalálták az együttmûködésre hajlandó szereplõket.
- Az utóbbi hetekben két, már-már feledésbe merült név jött elõ: Portik Tamásé, akit egyebek mellett felbujtóként gyanúsítanak Prisztás József, Boros Tamás, Seres Zoltán megölésének ügyében, illetve Radnai Lászlóé, akit 12 év börtönre ítéltek az elsõ hazai maffiaperben, és aki állítólag azért jöhetett ki a börtönbõl, mert terhelõ vallomást tett Portikra. Ön arról nevezetes, hogy annak idején Radnai csuklójára kattintotta a bilincset. Milyen emberek ezek?
– A mi csoportunknak az Energol nevû cég felgöngyölítése volt a fõ feladata, úgy is mondhatnám, „miénk volt Radnai”, egy másik csoport azon dolgozott, hogy kiderítse, hol bujkál Portik, aki a kilencvenes évek végén elhagyta az országot.
- Azt mondják, kezdetben, a nyolcvanas évek vége felé még az alja bûnözõi réteghez tartoztak.
– Semmiképpen nem nevezném õket alja bûnözõknek. Ezek az emberek pályájuk kezdetén vagyon elleni bûncselekményeket követtek el: üzletfeltörésekbõl, betörésbõl, lopott autók kereskedelmébõl éltek, de már abban az idõszakban is fellelhetõk voltak náluk az intelligencia jelei, már azokat a bûncselekményeket is szervezetten és elõre elgondolva követték el. A kilencvenes évek közepére üzletemberekké váltak, amihez pénz, elismertség és megfelelõ kapcsolati háló kellett. De ennek elõzménye, hogy a rendszerváltás után Magyarországon is megjelent az orosz szervezett bûnözés, ennek feje Szemjon Mogiljevics volt. Portik az oroszok támogatásával tudott felemelkedni.
Orosz István
A kilencvenes évek közepének leszámolásai, az Aranykéz utcai robbantás, a Szentendrei úti leszámolás, az egyre több hulla mind azt jelezte, hogy dúl az alvilág harca Budapestért.
- A sok, máig megoldatlan ügy után most letartóztatták V. Lászlót, majd Portikot, és ismét az alvilág és a politika kapcsolatát kezdik feszegetni, igaz, egyelõre egyoldalúan: a kormánypárti sajtó a maffia és a baloldal kapcsolódási pontjait tálalja. Rendõrként Ön mit tapasztalt az összefonódásból, mikor kezdõdött?
– A rendszerváltozást követõen a politikusok mellett a bûnözõk voltak azok, akik a felgyorsult gazdasági folyamatokból tõkét akartak kovácsolni. Ezek az alvilági csoportok rögtön felismerték, hogy itt a szabad préda: már nem kell betörni, nem kell erõszakos bûncselekményeket elkövetni, mert a megfelelõ politikai, gazdasági kapcsolatok kiépítésével is lehet gazdagodni. A kilencvenes évek elején kezdõ nyomozóként a BRFK-nál dolgoztam, amikor a szervezett alvilág csápjai már ott voltak a rendõrségnél. Néhány év alatt átjöttek a fekete zónából a szürkébe vagy akár a legális üzleti világba is.
- Miért nem kapták el õket korábban?
– Indult ellenük eljárás, de más szolgálatoktól nem érkezett velük kapcsolatos információ, így nem volt elég bizonyíték. Visszatérve az összefonódásra vonatkozó kérdésre: egy politikai párt – vagy annak néhány tagja, gazdasági háttérembere – nem engedheti meg magának, hogy számlákat hamisítson, vonatszerelvényeket tologasson ide-oda az országban, külföldi bûnözõi körökkel tárgyaljon, pénzt mosson tisztára. Vagyis: személyesen nem vehet részt a különbözõ bûncselekmények elkövetésében.
- A vonattologatás kifejezés az olajbûnözésre vonatkozik, amikor hamis papírokkal ellátott tartálykocsikkal hozták adó- és vámmentesen a gázolajat, ugye?
– Így van. De nyilván ehhez önmagában a szervezett bûnözés nem volt elég, ezekhez megfelelõ jogszabályok kellettek, például a halasztott vámfizetés.
A V. László vezette bûnszervezetben való részvétellel gyanúsította meg K. Attilát, a Budapesti Rendõr-fõkapitányság (BRFK) bûnügyi információs fõosztálya kiemelt ügyek osztályának felderítéssel foglalkozó egykori nyomozóját a Központi Nyomozó Fõügyészség szerdán - írta pénteki számában a Magyar Nemzet.
A lap információi szerint az elõzetes letartóztatásban lévõ volt rendõrtisztet azzal a gyanúval hallgatták ki, hogy a kezdetektõl, tehát 2005-tõl tagja volt a hivatali vesztegetéssel gyanúsított vállalkozó vezette bûnszervezetnek.
Hozzátették, V. Lászlóval a fõügyészség augusztus elején, az ügyben ugyancsak elõzetes letartóztatásba helyezett G. Imrével, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szervezett bûnözés elleni fõosztályának korábbi vezetõjével pedig hétfõi kihallgatásán ismertették, hogy maffia-bûncselekménnyel gyanúsítják.
Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Fõügyészség szóvivõje a lapnak azt mondta, hogy a bûnszervezetben történt elkövetéssel gyanúsított személy két társával egyezõen olyan tartalmú vallomást tett, amelyben tagadta a bûncselekmény elkövetését, és szintén panasszal élt a gyanúsítással szemben.
Azzal, hogy a gyanú szerint K. Attila is tagja volt a bûnszervezetnek, teljesült az a törvényi követelmény, amely legalább három személy bûnös együttmûködését követeli meg egy bûnszervezet vonatkozásában - olvasható a cikkben.
A politikusok felismerték, hogy milyen pénzszerzési lehetõség van a szervezett bûnözésben. Senki ne gondolja, hogy például az ilyen vonatszerelvények mozgása nem tûnt fel a vámosoknak, a Vám- és Pénzügyõrség parancsnokának, a rendõri vezetõknek, a politikusoknak. De kéz kezet mos alapon bizonyos információk eltûntek, más információk „hibás értékelést” kaptak. Persze voltak a rendõrségnél, akik mindezt átlátták. Ilyen volt például Tonhauser László.
- Akik átlátták, mikortól látták át a helyzetet?
– A rendõrségen belül a kilencvenes évek elején megalakították az NSZKBSZ-t, a Nemzetközi Szervezett és Kábítószer-bûnözés Elleni Szolgálatot. Ennek egyik vezetõje lett Tonhauser. Az NSZKBSZ-nél dolgozott 4-5 igazi, jó vénájú zsaru, akik ráadásul rendelkeztek alvilági információs bázissal. Ezek a beépített emberek hozták az információkat a fenti folyamatokról. Tonhauser tájékoztató jelentéseket készített, felhívta a figyelmet az itt rejlõ reális veszélyekre, de ezek a jelentések a beépített fékek miatt nem jutottak el a megfelelõ helyre. Másfelõl pedig különbözõ módokon – például bizonyos jogszabályokkal – lassították a felderítõ egységek munkáját, illetve visszaszivárogtatták az alvilághoz a beszerzett információkat vagy akár a hírforrás nevét.
- Saját munkája során tapasztalt hátráltatást?
– Olyan, hogy valaki azt mondta volna, „ebben az ügyben ne nyomozz”, nem történt. De olyan megtörtént, hogy valamit feltártunk, de azok a vonalak, ahonnan az információkat kaptuk, örökre bedugultak. És tudom, hogy ezt megelõzõen a jelentéseink politikusoknál landoltak.
- Igazak azok az állítások, miszerint például a V. László terhére rótt ügyekrõl is évek óta tudtak politikusok? És ha igen, melyik oldalhoz lehetett bekötve?
– Az, hogy ez idáig jutott, az a bûnügyi hírszerzés és bizonyos rendõri vezetõk csõdje. V. László nem egy-két éve kezdte építeni a birodalmát, nem egy-két éve õriztette aktív rendõrökkel a szórakozóhelyeit. Hogy hová lehetett bekötve, azt nem tudom.
- Most jelentõs átszervezések indultak a rendõrségnél. Úgy mondják, azért szüntették meg a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI), hogy megszabadulhassanak minden korrupt rendõrtõl.
– Attól, hogy 4-5 korrupt rendõr volt a rendszerben, nem igaz, hogy az egész állomány az, és nem indokolt a szervezett bûnözés elleni egységek megszüntetése. Ez ugyanis kifelé gyengeséget sugall.
- Lehetséges, hogy olyan sok érintett rendõr van, hogy csak így lehetett rendezni a kérdést?
– Ha így van, akkor viszont az állománnyal szemben tett súlyos lépésekkel párhuzamosan felelõsségre kellett volna vonni a vezetõket, illetve azokat az embereket, akiknek a rendõrségen belüli visszaélések felderítése a dolga. Lehetetlen ugyanis éveken keresztül feltûnés nélkül korruptnak lenni: a rendõrségen napi szintû a beszámoltatás, elszámoltatás, a kollégák naponta találkoznak, beszélnek egymással. A szervezett bûnözés elleni egységek tagjait a polgári titkosszolgálatok folyamatosan górcsõ alatt tartják. Tényleg nem vették észre, hogy vezetõ és alsóbb szintû rendõrök évek óta a szervezett bûnözés számára dolgoznak? A következetességet hiányolom Pintér Sándor mostani intézkedéseibõl. Hogyhogy nem jelentkezett senki, aki felhívta volna a felettesek figyelmét arra, hogy Hopka Lajos és Gulyás Imre nem rendõrként viselkednek? Vagy volt ilyen jelentés, csak hatástalan maradt?
- Állítólag év eleje óta nyomoztak.
– Engedtessék meg nekem, hogy megvédjem a becsületes rendõröket. Mindig a fejétõl bûzlik a hal. Úgy lenne korrekt, ha a budapesti rendõrfõkapitány is felállna, és azt mondaná: bocsánat, én is hibáztam.
Elég régóta ismert volt a Hajógyári-szigeten eltûnt hat gyerek ügye. Nem állítom, hogy konkrétan az õ fiókjában feküdtek ezek az akták, de egy normálisan mûködõ rendszerben ilyen horderejû esetekrõl a legfelsõbb vezetõnek tudnia kell, és a szakmai vénája nem engedheti, hogy ilyen ügyeket félretoljanak.
A most zajló rendõrségi átszervezések pedig abba az irányba mutatnak, hogy a rendvédelem összes információja a belügyminiszternél összpontosul. Ezt nem tartom helyesnek, mert elveszítheti az objektivitását, a differenciált bûnüldözés pedig nagyon nem jó.
- Visszatérve a politika és az alvilág összefonódására: ki irányított kit?
– Egy párt gazdálkodási vezetõje sosem találkozott olyan emberekkel, mint Portik, Ferencsik vagy Drobilich. Ahhoz, hogy a szervezett bûnözés huzamos ideig sikeresen mûködhessen, szükség volt a megfelelõ jogi környezetre. A két világot, a politikusit és a bûnözõit ügyvédek, jogászok, közgazdászok kötötték össze. De most még túl kevés idõ telt el ahhoz, hogy minden kiderüljön, hiszen a szereplõk jó része ma is él, van, aki ma is aktív, akár a politikai oldalon is. De az biztos, hogy nem lehet mindent az alvilági szereplõkre kenni.
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A pitiáner bûnözõkbõl lett keresztapák politikai háttér nélkül képtelenek lettek volna felemelkedni, mondta a Heteknek adott interjúban Orosz István, aki 2008-ig volt a Nemzeti Nyomozó Iroda bûnszervezetek elleni osztályának vezetõje. Az egykori rendõr – aki kulcsszerepet játszott az Energol-ügy felgöngyölítésében, annak idején õ kattintotta a bilincset Radnai László csuklójára - arról is beszélt, hogy a szervezett bûnözõk a politikai élet minden szegmensében megtalálták az együttmûködésre hajlandó szereplõket.
- Az utóbbi hetekben két, már-már feledésbe merült név jött elõ: Portik Tamásé, akit egyebek mellett felbujtóként gyanúsítanak Prisztás József, Boros Tamás, Seres Zoltán megölésének ügyében, illetve Radnai Lászlóé, akit 12 év börtönre ítéltek az elsõ hazai maffiaperben, és aki állítólag azért jöhetett ki a börtönbõl, mert terhelõ vallomást tett Portikra. Ön arról nevezetes, hogy annak idején Radnai csuklójára kattintotta a bilincset. Milyen emberek ezek?
– A mi csoportunknak az Energol nevû cég felgöngyölítése volt a fõ feladata, úgy is mondhatnám, „miénk volt Radnai”, egy másik csoport azon dolgozott, hogy kiderítse, hol bujkál Portik, aki a kilencvenes évek végén elhagyta az országot.
- Azt mondják, kezdetben, a nyolcvanas évek vége felé még az alja bûnözõi réteghez tartoztak.
– Semmiképpen nem nevezném õket alja bûnözõknek. Ezek az emberek pályájuk kezdetén vagyon elleni bûncselekményeket követtek el: üzletfeltörésekbõl, betörésbõl, lopott autók kereskedelmébõl éltek, de már abban az idõszakban is fellelhetõk voltak náluk az intelligencia jelei, már azokat a bûncselekményeket is szervezetten és elõre elgondolva követték el. A kilencvenes évek közepére üzletemberekké váltak, amihez pénz, elismertség és megfelelõ kapcsolati háló kellett. De ennek elõzménye, hogy a rendszerváltás után Magyarországon is megjelent az orosz szervezett bûnözés, ennek feje Szemjon Mogiljevics volt. Portik az oroszok támogatásával tudott felemelkedni.
Orosz István
A kilencvenes évek közepének leszámolásai, az Aranykéz utcai robbantás, a Szentendrei úti leszámolás, az egyre több hulla mind azt jelezte, hogy dúl az alvilág harca Budapestért.
- A sok, máig megoldatlan ügy után most letartóztatták V. Lászlót, majd Portikot, és ismét az alvilág és a politika kapcsolatát kezdik feszegetni, igaz, egyelõre egyoldalúan: a kormánypárti sajtó a maffia és a baloldal kapcsolódási pontjait tálalja. Rendõrként Ön mit tapasztalt az összefonódásból, mikor kezdõdött?
– A rendszerváltozást követõen a politikusok mellett a bûnözõk voltak azok, akik a felgyorsult gazdasági folyamatokból tõkét akartak kovácsolni. Ezek az alvilági csoportok rögtön felismerték, hogy itt a szabad préda: már nem kell betörni, nem kell erõszakos bûncselekményeket elkövetni, mert a megfelelõ politikai, gazdasági kapcsolatok kiépítésével is lehet gazdagodni. A kilencvenes évek elején kezdõ nyomozóként a BRFK-nál dolgoztam, amikor a szervezett alvilág csápjai már ott voltak a rendõrségnél. Néhány év alatt átjöttek a fekete zónából a szürkébe vagy akár a legális üzleti világba is.
- Miért nem kapták el õket korábban?
– Indult ellenük eljárás, de más szolgálatoktól nem érkezett velük kapcsolatos információ, így nem volt elég bizonyíték. Visszatérve az összefonódásra vonatkozó kérdésre: egy politikai párt – vagy annak néhány tagja, gazdasági háttérembere – nem engedheti meg magának, hogy számlákat hamisítson, vonatszerelvényeket tologasson ide-oda az országban, külföldi bûnözõi körökkel tárgyaljon, pénzt mosson tisztára. Vagyis: személyesen nem vehet részt a különbözõ bûncselekmények elkövetésében.
- A vonattologatás kifejezés az olajbûnözésre vonatkozik, amikor hamis papírokkal ellátott tartálykocsikkal hozták adó- és vámmentesen a gázolajat, ugye?
– Így van. De nyilván ehhez önmagában a szervezett bûnözés nem volt elég, ezekhez megfelelõ jogszabályok kellettek, például a halasztott vámfizetés.
A V. László vezette bûnszervezetben való részvétellel gyanúsította meg K. Attilát, a Budapesti Rendõr-fõkapitányság (BRFK) bûnügyi információs fõosztálya kiemelt ügyek osztályának felderítéssel foglalkozó egykori nyomozóját a Központi Nyomozó Fõügyészség szerdán - írta pénteki számában a Magyar Nemzet.
A lap információi szerint az elõzetes letartóztatásban lévõ volt rendõrtisztet azzal a gyanúval hallgatták ki, hogy a kezdetektõl, tehát 2005-tõl tagja volt a hivatali vesztegetéssel gyanúsított vállalkozó vezette bûnszervezetnek.
Hozzátették, V. Lászlóval a fõügyészség augusztus elején, az ügyben ugyancsak elõzetes letartóztatásba helyezett G. Imrével, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szervezett bûnözés elleni fõosztályának korábbi vezetõjével pedig hétfõi kihallgatásán ismertették, hogy maffia-bûncselekménnyel gyanúsítják.
Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Fõügyészség szóvivõje a lapnak azt mondta, hogy a bûnszervezetben történt elkövetéssel gyanúsított személy két társával egyezõen olyan tartalmú vallomást tett, amelyben tagadta a bûncselekmény elkövetését, és szintén panasszal élt a gyanúsítással szemben.
Azzal, hogy a gyanú szerint K. Attila is tagja volt a bûnszervezetnek, teljesült az a törvényi követelmény, amely legalább három személy bûnös együttmûködését követeli meg egy bûnszervezet vonatkozásában - olvasható a cikkben.
A politikusok felismerték, hogy milyen pénzszerzési lehetõség van a szervezett bûnözésben. Senki ne gondolja, hogy például az ilyen vonatszerelvények mozgása nem tûnt fel a vámosoknak, a Vám- és Pénzügyõrség parancsnokának, a rendõri vezetõknek, a politikusoknak. De kéz kezet mos alapon bizonyos információk eltûntek, más információk „hibás értékelést” kaptak. Persze voltak a rendõrségnél, akik mindezt átlátták. Ilyen volt például Tonhauser László.
- Akik átlátták, mikortól látták át a helyzetet?
– A rendõrségen belül a kilencvenes évek elején megalakították az NSZKBSZ-t, a Nemzetközi Szervezett és Kábítószer-bûnözés Elleni Szolgálatot. Ennek egyik vezetõje lett Tonhauser. Az NSZKBSZ-nél dolgozott 4-5 igazi, jó vénájú zsaru, akik ráadásul rendelkeztek alvilági információs bázissal. Ezek a beépített emberek hozták az információkat a fenti folyamatokról. Tonhauser tájékoztató jelentéseket készített, felhívta a figyelmet az itt rejlõ reális veszélyekre, de ezek a jelentések a beépített fékek miatt nem jutottak el a megfelelõ helyre. Másfelõl pedig különbözõ módokon – például bizonyos jogszabályokkal – lassították a felderítõ egységek munkáját, illetve visszaszivárogtatták az alvilághoz a beszerzett információkat vagy akár a hírforrás nevét.
- Saját munkája során tapasztalt hátráltatást?
– Olyan, hogy valaki azt mondta volna, „ebben az ügyben ne nyomozz”, nem történt. De olyan megtörtént, hogy valamit feltártunk, de azok a vonalak, ahonnan az információkat kaptuk, örökre bedugultak. És tudom, hogy ezt megelõzõen a jelentéseink politikusoknál landoltak.
- Igazak azok az állítások, miszerint például a V. László terhére rótt ügyekrõl is évek óta tudtak politikusok? És ha igen, melyik oldalhoz lehetett bekötve?
– Az, hogy ez idáig jutott, az a bûnügyi hírszerzés és bizonyos rendõri vezetõk csõdje. V. László nem egy-két éve kezdte építeni a birodalmát, nem egy-két éve õriztette aktív rendõrökkel a szórakozóhelyeit. Hogy hová lehetett bekötve, azt nem tudom.
- Most jelentõs átszervezések indultak a rendõrségnél. Úgy mondják, azért szüntették meg a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI), hogy megszabadulhassanak minden korrupt rendõrtõl.
– Attól, hogy 4-5 korrupt rendõr volt a rendszerben, nem igaz, hogy az egész állomány az, és nem indokolt a szervezett bûnözés elleni egységek megszüntetése. Ez ugyanis kifelé gyengeséget sugall.
- Lehetséges, hogy olyan sok érintett rendõr van, hogy csak így lehetett rendezni a kérdést?
– Ha így van, akkor viszont az állománnyal szemben tett súlyos lépésekkel párhuzamosan felelõsségre kellett volna vonni a vezetõket, illetve azokat az embereket, akiknek a rendõrségen belüli visszaélések felderítése a dolga. Lehetetlen ugyanis éveken keresztül feltûnés nélkül korruptnak lenni: a rendõrségen napi szintû a beszámoltatás, elszámoltatás, a kollégák naponta találkoznak, beszélnek egymással. A szervezett bûnözés elleni egységek tagjait a polgári titkosszolgálatok folyamatosan górcsõ alatt tartják. Tényleg nem vették észre, hogy vezetõ és alsóbb szintû rendõrök évek óta a szervezett bûnözés számára dolgoznak? A következetességet hiányolom Pintér Sándor mostani intézkedéseibõl. Hogyhogy nem jelentkezett senki, aki felhívta volna a felettesek figyelmét arra, hogy Hopka Lajos és Gulyás Imre nem rendõrként viselkednek? Vagy volt ilyen jelentés, csak hatástalan maradt?
- Állítólag év eleje óta nyomoztak.
– Engedtessék meg nekem, hogy megvédjem a becsületes rendõröket. Mindig a fejétõl bûzlik a hal. Úgy lenne korrekt, ha a budapesti rendõrfõkapitány is felállna, és azt mondaná: bocsánat, én is hibáztam.
Elég régóta ismert volt a Hajógyári-szigeten eltûnt hat gyerek ügye. Nem állítom, hogy konkrétan az õ fiókjában feküdtek ezek az akták, de egy normálisan mûködõ rendszerben ilyen horderejû esetekrõl a legfelsõbb vezetõnek tudnia kell, és a szakmai vénája nem engedheti, hogy ilyen ügyeket félretoljanak.
A most zajló rendõrségi átszervezések pedig abba az irányba mutatnak, hogy a rendvédelem összes információja a belügyminiszternél összpontosul. Ezt nem tartom helyesnek, mert elveszítheti az objektivitását, a differenciált bûnüldözés pedig nagyon nem jó.
- Visszatérve a politika és az alvilág összefonódására: ki irányított kit?
– Egy párt gazdálkodási vezetõje sosem találkozott olyan emberekkel, mint Portik, Ferencsik vagy Drobilich. Ahhoz, hogy a szervezett bûnözés huzamos ideig sikeresen mûködhessen, szükség volt a megfelelõ jogi környezetre. A két világot, a politikusit és a bûnözõit ügyvédek, jogászok, közgazdászok kötötték össze. De most még túl kevés idõ telt el ahhoz, hogy minden kiderüljön, hiszen a szereplõk jó része ma is él, van, aki ma is aktív, akár a politikai oldalon is. De az biztos, hogy nem lehet mindent az alvilági szereplõkre kenni.
Link
Link
Link
Link
Link
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 1 / 2: 12
#1 |
kukackac
- 2012. August 20. 07:58:27
#2 |
repuloszonyeg
- 2012. August 20. 08:35:02
#3 |
repuloszonyeg
- 2012. August 20. 09:32:33
#4 |
Perje
- 2012. August 20. 10:08:56
#5 |
satu
- 2012. August 20. 10:38:19
#6 |
GERRY
- 2012. August 20. 16:25:02
#7 |
postaimre
- 2012. August 20. 18:43:07
#8 |
repuloszonyeg
- 2012. August 20. 19:46:10
#9 |
repuloszonyeg
- 2012. August 20. 19:50:33
#10 |
jozsef toth
- 2012. August 21. 04:19:52
Oldal: 1 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.