Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Dagesztáni terroristák fenyegetik Grúziát


Szaakasvili szerint Moszkva küldte a terrorista kommandót
Az oroszországi Dagesztánból egy 17 fõbõl álló terrorista csoport szökött át Grúziába az elmúlt napokban, a grúz fegyveres erõk megkezdték az átszivárgott terroristák likvidálását, 11 embert megölve. A terroristák az ún. „Dagesztáni vilájet” képviselõi és az ún. „Kaukázusi Emirátus” terrorszervezethez tartoznak.

Miután a grúz fegyveres erõk harcba bocsátkoztak a muszlim terroristákkal, a „Dagesztáni vilájet” vezetõi a sajtón – a Liberal c. lapon - keresztül üzentek a grúz vezetésnek. Szavaik szerint semmilyen „operációt” nem akartak végrehajtani Grúzia területén, ám a grúz hatóságok mégis megöltek 11 „modzsahedet.” A „Dagesztáni vilájet” szerint a grúzok „Putyin rezsimjét” akarták ezzel az akcióval megörvendeztetni. Ezért a „Dagesztáni vilájet” felszólítja a grúz vezetést, hogy minden, a „modzsahedek” elleni akciót szüntessen be, különben olyan ellenséget szereznek maguknak, amely „kegyetlenül megbosszulja” a muszlimok kiontott vérét.

Miheil Szaakasvili grúz elnök ugyanakkor Moszkvát vádolja a történtek miatt. Szerinte az oroszok szándékosan dobtak át egy diverzáns alakulatot Grúziába. Grúz források szerint a Dagesztánból behatoló terroristák túszokat szedtek a helyi falvakból, ezért volt szükség a fegyveres beavatkozásra.

Katonai szakértõk furcsának találják az egész akciót. Hogyan lehetséges, hogy 17 fegyveres át tudott szökni az egyik legjobban õrzött grúz határszakaszon? Hogyan lehetséges, hogy a grúz hadsereg legképzettebb elitalakulatainak 30 órás harc után is ellen tud állni egy hatfõs csoport? Miért éppen a választások elõtt került sor a diverzáns akcióra, amely most Grúzia sebezhetõségét demonstrálja?

Link

Megölték a dagesztáni muszlim vezetõt
Muszlim szélsõségesek sorban ölik a mérsékelt vallási vezetõket

agesztánban egy zarándoknak álcázott öngyilkos merénylõ nõ egy testére erõsített bombával a saját házában megölte a dagesztáni muszlimok lelki vezetõjének tartott Szaif-afandi al-Csirkavit. A merénylet során öt ember halt meg, al-Csirkavi rokonai.

A mostani gyilkosság párhuzamba állítható a nyáron Kazanyban elkövetett merényletekkel – a muszlim terroristák célja ott is a mérsékelt, „lojális” muszlim vezetõk likvidálása volt. Ezek az esetek azt is jelzik, képtelenség a párbeszéd a mérsékelt és a szélsõséges muszlim irányzatok között.

Link

Hozzaszolasok


#1 | postaimre - 2012. September 01. 10:12:10
Ugye nincs kapcsolat!

Örményország szakít Magyarországgal

Az azeri baltás gyilkos ügye miatt Örményország megszakítja diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal. Az örmény hadseregnél a legmagasabb készültséget rendelték el, a jereváni magyar konzulátusról letépték a zászlót. A magyar kormány hivatalos álláspontját még egyeztetik. A kapcsolatok megszakítása nem jelent gazdasági embargót, de a legkeményebb diplomáciai lépésnek számít.

„Hivatalosan bejelentem, hogy mától megszakítjuk diplomáciai kapcsolatainkat és minden hivatalos viszonyt Magyarországgal” – jelentette be Szerzs Szargszján a kaukázusi országban akkreditált ENSZ-tagállamok nagykövetei elõtt Jerevánban.
Kiengedtük, elengedték

Pénteken magyar idõ szerint kora délután minden nyilvános elõzmény nélkül jelent meg a hír, hogy Azerbajdzsánba érkezett Ramil Sahib Safarov, aki mindeddig Magyarországon töltötte börtönbüntetését egy örmény katonatársa 2004-es, budapesti meggyilkolásáért. Azerbajdzsánba érkezése után Ilham Alijev államfõ kegyelemben részesítette a gyilkosságot elkövetõ férfit, akinek így nem kell letöltenie büntetése hátralévõ részét.

A magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kormány.hu-n fél egykor adott ki közleményt, amiben az szerepel, hogy a férfi Azerbajdzsánban folytathatja börtönbüntetése végrehajtását. A KIM szerint az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium arról tájékoztatta a magyar szaktárcát, hogy Safarov ítéletét Baku nem alakítja át, hanem az ítélet végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján. A magyar minisztériumi tájékoztatás szerint az elítélt kérheti akár az ítélkezõ államtól, akár a végrehajtó államtól, hogy az elítélt személyek átszállításáról szóló strasbourgi európai egyezmény alapján szállítsák át.
000 Par710302 Fotó: Attila Kisbenedek / AFP

„Sem én, sem Örményország nem fogadja ezt el. Az örmény nép ezt nem bocsátja meg” – fogalmazott Szerzs Szargszján a kiadatás és a kegyelemben részesítés után az MTI tudósítása szerint. Korábban az örmény parlament elnöke lemondta szeptemberre tervezett magyarországi látogatását. Szargszján a nemzeti biztonsági tanács esti ülése után bejelentette azt is: a legmagasabb készültséget rendelte el a hadseregnél.
Roham a konzulátusnál

Mindeközben paradicsommal dobálták meg és letépték a magyar konzulátus zászlaját Jerevánban Örményország Köztársasági Pártjának (HHK) hívei tiltakozásul azért, mert Budapest kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Sahib Safarovot. Az esetrõl az Armenpress hírügynökség számolt be internetes oldalán. A megmozdulás résztvevõi elégették Safarov fényképét is. Késõbb rendõrök érkeztek a helyszínre.

Karen Avagjan, a Köztársasági Ifjúsági Szervezet elnöke a hírügynökségnek azt mondta, azért jöttek, hogy kinyilvánítsák tiltakozásukat és felháborodásukat. A megmozdulás nem volt elõre tervezett, ez volt az elsõ válasz a történtekre. „Ezúton szeretnénk ráirányítani a nemzetközi közvélemény figyelmét erre az elfogadhatatlan esetre” – tette hozzá.
Felháborodott és csalódott

Hrair Tovnaszján örmény igazságügyi miniszter levelet írt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek, amelyben mélységes felháborodásának és csalódottságának adott hangot – közölte az MTI. Az örmény miniszter a levélben kétségét fejezte ki Navracsics Tibor õszinteségében.

A magyar miniszternek tudnia kellett, mi történik Safarovval a kiadatása után, valamint azt is, hogy olyan országnak ad ki egy „etnikai gyûlöletbõl elkövetett gyilkosságért” elítélt embert, ahol az illetõt hõsként tisztelik, olvasható a levélben. Tovnaszján szerint Navracsics Tibornak biztosítékokat kellett kapnia az azeri féltõl arra, hogy az elítélt Azerbajdzsánban folytatja büntetése letöltését, de a magyar miniszternek tudatában kellett lennie, hogy e biztosítékok nem hitelt érdemlõek.
A kormány gondolkodik

Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófõnöke kérdésünkre elmondta, még egyeztetik a magyar kormány hivatalos álláspontját. Azerbajdzsán eddig szintén nem szólalt meg az ügyben, Ilham Aliyev elnök facebook oldalára is felkerült a kegyelemrõl szóló döntés, borítóképe pedig Ramil Sahib Safarov képére változott. Késõbbi közlés szerint örmény számítógépes kalózok támadták meg az azerbajdzsáni államfõ oldalát.
KANAD20120831098 Fotó: ----------------- / MTI

Az, hogy Budapest az életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt azeri katona kiadásáról döntött, összefüggésben állhat azokkal a múlt héten megjelent hírekkel, amelyek szerint a magyar kormány intenzív gazdasági expanziót tervez Azerbajdzsánban. A magyar kincstár a hírek szerint az olajmilliárdokban gazdag országban tervez állampapír-kibocsátást, emellett szorosabbra fûznénk gazdasági kapcsolatainkat is, az utóbbi hónapok miniszteri látogatásai az energetikai együttmûködések fontosságára irányították a figyelmet, amiben a részben állami tulajdonú Molnak is szerepe lehet.
000 Par6346612 Szerzs Szargszjan örmény elnök Fotó: Frederick Florin / AFP
45 éve nem volt hasonló

A magyar diplomácia történetében 1967 óta nem fordult elõ a diplomáciai kapcsolat megszakítása, akkor a hatnapos háború miatt Budapest szakította meg kapcsolatait Izraellel. Az elhidegülés akkor húsz évig tartott: Magyarország és Izrael végül 1987. szeptember 17-én állapodott meg érdekképviseletek felállításáról, amelyek 1988. március 14-én nyíltak meg Budapesten és Tel-Avivban.

Örményországnak a világ 151, vagyis most már csak 150 országával van diplomáciai kapcsolata. Európából Azerbajdzsán, Macedónia és Törökország után hazánk a negyedik, akikkel nincsenek kapcsolatban. A jelentõsebb államok közül Szaúd-Arábiával, Pakisztánnal és Jemennel nincs kapcsolatuk, illetve nagyjából tucatnyi, fõként közép-afrikai országgal.

Magyarországon a különféle becslések szerint 3000-10 000 fõs örmény közösség él. Mintegy húsz településen és csaknem minden budapesti kerületben mûködik örmény kisebbségi önkormányzat. Örmény származású magyar volt Agrády Gábor színmûvész, Lázár Vilmos és Kiss Ernõ aradi vértanúk és Csiky Gergely író.
Nincs beszélõ viszony

A két ország hivatalos kapcsolatainak megszakítása nem jelent automatikusan gazdasági embargót vagy a kulturális kapcsolatok befagyasztását, csak azt hogy nincs „beszélõ viszony” a két fél között. Viszont ez nagyon súlyos lépés, a legkeményebb diplomáciai jelzés – mondta az Index kérdésére Balázs Péter egyetemi tanár, volt külügyminiszter. Emellett olyan következménye van, hogy így megszûnik az Örményországban tartózkodó magyarok konzuli védettsége – de azt más EU-tagállam elláthatja –, hazahívják Budapestrõl az örmény nagykövetet, illetve megszûnne a magyar diplomáciai képviselet is Jerevánban (az országban jelenleg tiszteletbeli konzulunk van).

„Egy ilyen lépést, egy ilyen bûncselekményért elítélt személy hazaszállítását nagyon nagy körültekintéssel kell, kellett volna végrehajtani. Ennek részeként a diplomáciai csatornákon elõre szondázni kellett volna a hatását, indokolni a lépést” – mondta. Úgy tûnik, hogy ez ebben az esetben nem történt meg, az örmény elnök szavai és reakciója egyértelmû megdöbbenésrõl tanúskodnak. Az azeri lépést is megdöbbentõnek tartja Balázs Péter. „Életfogytig börtönbüntetés volt az ítélet, amit azonnal elnöki kegyelem követett. Ezt más országokban finomabban, diszkrétebben szokták megoldani. Elõbb átveszik az elítéltek, aztán néhány év múlva enyhítik vagy engedik el a büntetését”.

Nagyon súlyos politikai figyelmeztetésnek minõsül ez a lépés Valki László nemzetközi jogász szerint is, aki az MTI-nek azt mondta: ilyen akkor fordul elõ, amikor az egyik állam úgy érzi, hogy vele szemben a másik állam nagyon súlyos jogsértést, vagy politikailag nagyon ellenséges cselekedetet hajtott végre. A kapcsolatok megszakítása az utolsó lépés szokott lenni két ország konfliktusában, a szakértõ szerint szemmel láthatóan az örmény félnek az a feltételezése, hogy volt egy bizalmas megállapodás a két kormány között arról, hogy az elkövetõt szabadon fogják bocsátani.

Safarov a NATO békepartnerségi programja keretében Magyarországon tanult. A vád szerint 2004-ben egy éjjel baltával agyonverte alvó örmény katonatársát a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában. 2007 februárjában jogerõen életfogytiglani börtönre ítélték, elõre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és emberölés elõkészülete miatt.
Ezért gyilkolt az azeri katona örmény katonát

Az örmény-azeri konfliktus egyik fõ oka az Azerbajdzsán délnyugati részén, az örmény határ közelében fekvõ Hegyi-Karabah. A viszály két évszázados, de a legújabb kori története 1991. szeptember 2-án kezdõdött, amikor kikiáltották a Hegyi-Karabah Köztársaságot. Ezt Baku nem ismerte el. Az Azerbajdzsán, valamint az Örményország által támogatott Karabah között ezt követõen megkezdõdött háború különbözõ becslések szerint 15-25 ezer ember életét oltotta ki, 25 ezren sebesültek meg, több százezer ember elmenekült lakhelyérõl. 1994 májusában fegyverszünet jött létre, amelynek nyomán Azerbajdzsán gyakorlatilag elvesztette az ellenõrzést Hegyi-Karabah felett. Azóta Azerbajdzsán és Örményország között folynak a tárgyalások a konfliktus békés rendezésérõl.

Az ítélet szerint Ramil Safarov Sahib azért lépett be a hadseregbe, hogy minél több örményt öljön meg. A vádlott, amikor az örményeket mosolyogni látta, úgy érezte, úgy viselkednek, mint a gyõztes hadsereg tisztjei a leigázottakkal szemben. Az azeri férfi bosszúvágya folyamatosan nõtt az örményekkel szemben.
gp IMG 2060 Fotó: Nagy Attila / Index

Az azeri vádlott vett egy baltát és egy fenõkövet, majd ezeket a szálláshelyén elrejtette. Másnap hajnalban benyitott a sértett szobájába, felkapcsolta a villanyt, többször rávágott a nyakára, fejére, mellkasára és végtagjaira, a sértettet gyalázó szavakat kiáltott és az áldozat fejét majdnem elválasztotta testétõl.
http://m.index.hu/kulfold/2012/08/31/...orszaggal/
#2 | Perje - 2012. September 01. 11:25:11
"Hab a tortán", hogy a gyilkos katonát nem hogy csak egyszerûen szabadon engedték, de még elõ is léptették.
Vagyis Azerbajdzsánban ha nem is sarlóval ,de kapapáccsal elõbbre lehet jutni. Igaz, kell hozzá egy pici Moszkva és Irán ellenes magyar segítség is, kellõ diplomáciai érzék és elõrelátás hiánya. Ez utóbbi pedig
adva van.
http://www.trend.az/news/society/2060...60860.html
Ha ránézünk a gyilkos fizimiskájára, egybõl látjuk , hogy miért szabadult korábban.
www.trend.az/article_photo/Ramil_Safarov_310812.jpg
Na tessék, õ lett a májer otthon.
#3 | Perje - 2012. September 01. 12:04:57
"A proletár csak a láncait veszítheti":
www.novinite.com/media/images/2012-08/photo_verybig_142832.jpg.
#4 | noelemak - 2012. September 01. 12:28:54
Már lõnek egymásra: emberéletekbe kerülhet Orbánék baklövése

Egy azerbrjadzsáni hírportál arról számolt be, hogy lövöldözés tört ki az örmény-azeri határon. Tegnap Magyarország kiadott egy azerbajdzsáni férfit a hazájának, aki a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi egyetemen baltával meggyilkolta örmény diáktársát. Ramil Safarov nemzeti hõsként tért vissza Azerbajdzsánba, ahol azonnal kegyelmet kapott az elnöktõl és õrnaggyá léptették elõ. Ez felszította a konfliktust a két ország között.

Az azeri weboldal híre szerint az örmények sértették meg a tûzszünetet, az azeri Nemzeti Hadsereg csak válaszolt a lövésekre. A lövöldözés Aghdam régióban, Shuraabad, Marzili és Javakhirli községek környékén tört ki, tegnap este.

A gyilkos kiadásáról itt és itt olvashatja el a cikkeinket.

Az azeri gyilkos egyébként hazájában azonnal kegyelmet kapott, õrnaggyá nevezték ki, lakást vettek neki és kifizették az elmúlt nyolc év elmaradt zsoldját.

Kovács László kezdeményezi a külügyi bizottság összehívását

Kovács László, az MSZP külügyi kabinetének vezetõje az Országgyûlés külügyi bizottságának alelnökeként kezdeményezi a parlamenti testület rendkívüli ülésének mielõbbi összehívását, és arra a kormány illetékeseinek meghívását.


A szocialista politikus ezt szombaton az MTI-vel közölte. Kovács László szerint tisztázni kell az ország megítélésének komoly károkat okozó lépések hátterét, és a kormány szándékát a tanulságok levonására.

Az ellenzéki képviselõ szerint az Orbán-kormány szinte naponta követ el olyan durva hibát, amely súlyos károkat okoz Magyarország nemzetközi megítélésének. Hozzátette: most az a magyar kormányzati lépés váltott ki széles körû nemzetközi felháborodást, hogy kiadták Azerbajdzsánnak azt az azeri katonatisztet, aki 2004-ben Magyarországon brutális módon meggyilkolt egy örmény tisztet, és akit ezért a magyar bíróság jogerõsen életfogytiglan tartó szabadságvesztésre ítélt.

Kovács László szerint a magyar kormány illetékeseinek tudniuk kellett, hogy Ramil Sahib Safarovot hazájában nemzeti hõsként fogják ünnepelni, és fel sem fog merülni, hogy ott töltse le a jogerõs büntetést.

Ezért szerinte a magyar döntést megfelelõ azeri garanciához kellett volna kötni. Ha ez megtörtént - fûzte hozzá -, és azt az azeri fél megszegte, akkor az azeri köztársasági elnöki kegyelem hírére azonnal határozottan tiltakozni kellett volna. Ez azonban mostanáig nem történt meg, és a kormány azóta is hallgat döntése indokairól.

Kovács László szerint ráadásul a magyar-azeri kapcsolatok alakulása, a többszöri kormányfõi és más magas szintû találkozók, a magyar kötvények vásárlásának azeri szándéka igen rossz - mint mondta, reméli hamis - látszatot is kelt, mintha ez állna a döntés hátterében.

"RÉMÁLMAI LESZNEK, MR. ORBÁN": ÖRMÉNY KOMMENTELÕK LEPTÉK EL ORBÁN FACEBOOK-OLDALÁT

Örmény kommentelõk kezdtek el éles hangú, kritikus üzeneteket írni Orbán Viktor Facebook-oldalára, miután Magyarország pénteken kiadta Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa meggyilkolásáért életfogytiglani börtönre ítélt azeri tisztet, Ramil Safarovot. Örményország emellett megszakította mindennemû diplomáciai kapcsolatát Magyarországgal.

"Szégyellje magát Magyarország" - ez a leggyakrabban felbukkanó üzenet Orbán Viktor Facebook-oldalán, amelyet zömmel örmény kommentelõk posztoltak ki a magyar kormányfõ falára.

Sokan ugyanakkor ennél jóval tovább mennek, Magyarországot nem tartják európai államnak, arról írnak, hogy az ország eladta magát Azerbajdzsánnak, az alapvetõ emberi jogokat pedig egyesek szerint George Orwell Állatfarm címû regénye szerint értelmezi a magyar állam. Az oldalon többek között a következõ üzenetek jelentek még meg:

"Bravo, Mr Viktor, eladtad az országod imázsát 3 milliárd euróért. Pénzzel támogatod az azeri gyilkosokat, és hagyod õket megszökni. Gyûlölünk benneteket."

"Soha nem gondoltam volna ezt egy békeszeretõ nemzetrõl. Eladtátok a szabadságotokat és az identitásotokat. Szégyen, nem tisztelitek az emberi jogokat. Ezért megfizettek."

"Megvett benneteket az azerbajdzsáni olaj, most aztán büszkék lehettek a szörnyû országotokra."

"Magyarország egy török és muszlim ország. És õk tartoznak Európához. Gyertek el hozzánk, megtanítjuk, hogyan kell élni."

"Rémálmai lesznek, Mr. Orbán, Gurgen Margaryan lelke minden éjjel kísérteni fogja, és ugyanazt a kérdést teszi majd fel: miért adtad el a gyilkosomat?"

"Emberek, vigyázzatok, ha Magyarországra mentek, álmotokban megölhetnek benneteket egy magyar gyártmányú baltával!"

(A cikk megírásának pillanatában az oldal szerkesztõi letiltották a kommenteket Orbán Viktor oldalán - a szerk.)

A Fidesz szerint egy nemzetközi jogilag lezárt ügyrõl van szó

– A Fidesz teljes mértékig azonosul a kormány hivatalos álláspontjával, az ügyben minden a nemzetközi jog szabályainak megfelelõen történt. Ez egy nemzetközi jogilag rendezett és lezárt ügy - közölte Selmeczi Gabriella, a kormánypárt szóvivõje szombaton az MTI-vel.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az üggyel kapcsolatban pénteken délután adott ki közleményt, ebben egyebek mellett azt írták, hogy az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium arról tájékoztatta a magyar szaktárcát, hogy Ramil Sahib Safarov ítéletét nem alakítja át, hanem az ítélet végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján.

Emlékeztettek arra, az elítélt kérheti akár az ítélkezõ államtól, akár a végrehajtó államtól, hogy az elítélt személyek átszállításáról szóló strasbourgi európai egyezmény alapján szállítsák át.

Azt írták, a Magyarországon 2004. február 19-e óta fogva tartott, Gurgen Margaryan örmény állampolgár megöléséért életfogytig tartó szabadságvesztés börtönbüntetésre ítélt Ramil Sahib Safarov azerbajdzsáni állampolgár az elítéltek átszállításáról szóló 1983-as strasbourgi európai egyezmény alapján a kiszabott büntetés letöltéséhez az átszállítását kérte Azerbajdzsánba.

Az egyezménynek Azerbajdzsán és Magyarország is részese, azt a magyar Országgyûlés az 1994. évi XX. törvénnyel hirdette ki. Az egyezmény szerint az egyik fél területén elítélt a kiszabott büntetés letöltéséhez az egyezmény rendelkezéseinek megfelelõen a másik fél területére átszállítható. Az elítélt kérheti akár az ítélkezõ államtól, akár a végrehajtó államtól, hogy az egyezmény alapján szállítsák át.

Rögzítették: a végrehajtó állam illetékes hatóságainak folytatniuk kell a büntetés végrehajtását, vagy bírósági, illetõleg államigazgatási eljárás keretében át kell alakítaniuk az ítéletet a végrehajtó állam határozatává. A végrehajtás folytatása esetén a végrehajtó állam kötve van az ítéletnek az ítélkezõ államban meghatározott jogi természetéhez és idõtartamához - mutatott rá a KIM közleménye.

A KIM idézte az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium tájékoztatását, amely szerint a Magyarországon meghozott ítélet alapjául szolgáló cselekmény az azerbajdzsáni büntetõ törvénykönyv szerint is bûncselekmény, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethetõ.

Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt legkorábban 25 év múlva bocsátható feltételes szabadságra. Az azeri minisztérium arról is tájékoztatta a KIM-et, hogy Ramil Sahib Safarov ítéletét nem alakítja át, hanem az ítélet végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján.

Kitértek arra: mivel Ramil Sahib Safarov átszállításának az egyezmény által megkövetelt feltételei fennállnak, az elítélt átszállítását a közigazgatási és igazságügyi miniszter engedélyezte. Ramil Sahib Safarovot pénteken átszállították Azerbajdzsánba.

Az egyezmény szerint az átszállítást követõen a büntetés végrehajtására a végrehajtó állam joga irányadó és egyedül ez az állam illetékes a megfelelõ döntések meghozatalára - mutatott rá a minisztérium.

A közleményben megemlítették, hogy Magyarországról a strasbourgi európai egyezmény alapján 2010-ben 11 elítéltet, 2011-ben 7 elítéltet, 2012-ben eddig 8 elítéltet szállítottak külföldre. Magyarország Ramil Sahib Safarov ügyében is mindenben a nemzetközi jog szabályai szerint jár el - tették hozzá.
http://www.168ora.hu/itthon/emberelet...01791.html

Navracsics és Martonyi távozását követeli az ellnezék
http://atv.hu/cikk/20120901_navracsic...=hirkereso

De mégis kik ezek az örmények?
http://index.hu/kulfold/2012/09/01/or...01/ormeny/
#5 | noelemak - 2012. September 01. 12:51:27
Gyalázat: a világhálón árulják Magyarországot az azeri gyilkos miatt

Hárommilliárd euróért veheti meg bárki Magyarországot az e-bay-en. A nemzetközi aukciós portálra hazánk az azeri baltás gyilkos, Ramil Sahib Safarov szabadon engedése miatt került fel. Az árverés leírása szerint "ha van néhány milliárd euród, bármit megtehetsz ebben az uniós országban."

A komoly fricskának szánt aukció augusztus 31-én 15 óra 21 perckor 99 centrõl indult, durván 24 órával késõbb, szeptember elsején 80300 dolláron állt a licit. A Magyarországot áruló naira_pash nevõ felhasználó pontosan megadott minden részletet: népességet, területet, elhelyezkedést.


A részletes termékleírásban az alábbi áll angolul: "A közelmúltban az azeri kormány magyar államkötvények vásárlására tett ígéretet mintegy 2-3 milliárd euró értékben. Néhány nappal késõbb Magyarország átadta Azerbajdzsánnak Ramil Sahib Safarovot, aki 2004-ben egy NATO-gyakorlat során Budapesten meggyilkolt egy örmény hadnagyot. A bíróság életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. Amint (Safarov) hazaért, elnöki kegyelmet kapott. Így ha van néhány milliárd euród, bármit megtehetsz ebben az EU-tagállamban (Magyarországon - szerk.). Országunkra szeptember 10-ig lehet licitálni.

Az e-bay-re azután került fel a furcsa licit, miután augusztus 31-én megjelent a hír Ramil Sahib Safarov Azerbajdzsánba érkezésérõl, aki 2006 óta Magyarországon töltötte börtönbüntetését egy brutális gyilkosságért. Mint az ismert, Safarov 2004-ben Budapesten egy NATO-gyakorlaton baltával megölt egy alvó örmény hadnagyot. Ezért a Fõvárosi Bíróság 2006-ban életfogytiglani börböntüntetésre ítélte, s a Fõvárosi Ítélõtábla 2007 februárjában jóváhagyta az ítéletet, így az jogerõre emelkedett. Derült égbõl villámcsapásként érkezett így az a hír augusztus utolsó napján, miszerint a gyilkos Azerbajdzsánba szállítását engedélyezte a Közigazgatási És Igazságügyi Minisztérium (KIM), mivel az azeri minisztérium arról tájékoztatta a KIM-et, hogy Safarov ítéletét nem alakítja át, hanem az ítélet végrehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján. Ennek ellenére Safarov hazatérése után azonnal köztársasági elnöki kegyelmet kapott. Safarov szabadon engedése miatt Örményország megszakította hazánkkal a diplomáciai kapcsolatot, Washington is magyarázatot vár.
http://www.stop.hu/kulfold/gyalazat-a...t/1078817/
#6 | noelemak - 2012. September 01. 12:54:50
Orbán miatt gyalázzák a magyar zászlót

Valamikor a Videoton VIP-páholyában megejtett tökmagköpködés környékén Orbán Viktor már tudta, hogy megalázta a saját hazáját, odadobta mindannyiunk becsületét. Ha igazak a hírek, hogy Azerbajdzsán akkora értékben venne a csõd szélén egyensúlyozó országtól magyar államkötvényt, mint amekkorát leírtak, akkor fejenként 200 eurót értünk meg a miniszterelnökünknek.

Orbán Viktor - és az engedélyt kIadó Navracsics Tibor -, Martonyi Jánossal egyetemben, vállalhatatlan bûntettet követett el. Nem csak az a bûnük, hogy egy terroristát adtak át, aki azonnal elnyerte a szabadságát. Nem csak az, hogy ezzel súlyos diplomáciai válságba taszították az országot. Egy magát nemzetinek nevezõ kormány megszervezte, hogy a világban már van olyan ország, ahol megtapossák, megalázzák a magyar lobogót.

Nem véletlenül terjed a neten, a közösségi oldalakon az öngyilkosságba menekült Teleki Pál 1941-es búcsúlevele.:

Fõméltóságú Úr!

Szószegõk lettünk - gyávaságból - a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerzõdéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét.

A gazemberek oldalára álltunk - mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet.

Nem tartottalak vissza.

Bûnös vagyok. Teleki Pál


Ma pedig ott tartunk, hogy az örmény hadsereget a legmagasabb harci készültségbe helyezték. Még a végén kiderül, hogy azért zárták le Orbán Viktor házának környékét, mert valóban terrortámadástól féltik. Ne adja Isten, hogy erre okuk legyen. Bár egy magányos, dühét és felháborodását tettekkel bizonyítani akaró örmény immár bármit és bárki ellen megtehet. Ki fogja megvédeni az Orbánon kívüli tízmillió magyart?
Azt hittem, hogy azt a szégyent, amit Lázár János mûvelt Magyarországgal, már nem lehet felülmúlni. Tévedtem. Két napja még õ hazudott egy ordasat - Martonyi is cáfolta az állítását -, miszerint az Egyesült Államok nyomást gyakorolt volna Sukoró kapcsán Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon büntetlenségéért. Az amerikai követség azonnal nekiment Orbán emberének, akinek annyi esze nem volt, hogy rájöjjön: ezzel a mondatával elismerte, hogy Polt Péter a Fidesz és Orbán kézi vezérlése alatt mûködik. Ha ugyanis nyomásra nem emeltek vádat, akkor azt csak Orbán rendelhette meg Polttól. Ha pedig nem ez történt, akkor Lázár elismerte Gyurcsány ártatlanságát.
Sebaj, a botrányt sikerült fokozni a becsületünk odadobásával. Kiéleztük két ország konfliktusát, sikerült veszélybe sodornunk egy térség békéjét.
Hogy Orbán Viktor hitvány ember, azt eddig is tudtam. De hogy a hazája, a rábízott Magyarország sem érdekli, az már tényleg több a soknál.
http://greczy.blog.hu/2012/09/01/orba...ar_zaszlot
#7 | valahun - 2012. September 01. 13:28:17
Ki gondolta volna még 2004-ben, hogy az ügy ilyen nagy port kavar majd fel.
Eddig az volt a szokás, hogy Orbi vagy emberei amerre járnak, a nyomukban háborgás tör ki. Most már úgy látszik sem ki sem kell tenni a lábukat ehhez az országból. Bár most nagyon úgy tûnik, hogy a fagyi visszanyal, de ennek is biztos így kell lenni. Pont ezt ne látták volna elõre a nagy forgatókönnyírók?
Lehet az arab tavasz után a magyar õsz következik.
#8 | Kedvesi - 2012. September 01. 13:52:20
Micsoda zsidó szarkeverés ez az örmény ügy is s_h 
Azt viszont nem értem, miért nem az izraeli zászlót tapossák.s_) arra lehetne okuk.
#9 | Perje - 2012. September 01. 13:52:50
A baltás megkapja otthon a nyolc évi elmaradt bérét a honvédelmi minisztériumtól, és lakást is kap az ottani " lakásépítõ szövetkezettõl, mint Iván Kozirjev öntõmunkás, ahogy anno Hofi elmesélte. Bár abban már nem élvezheti a magányt, mint itt a cellában.
http://en.trend.az/news/society/20609...60913.html
#10 | postaimre - 2012. September 01. 13:57:23
Maffiaállamot takargatnak az Eurovíziós Dalfesztivállal

Eurovíziós Dalfesztivál, sajtószabadság, szovjet utódállam, emberi jogok, diktatúra, diktátor, korrupció
Ez a cikk 100 napja frissült utoljára. A benne szereplõ információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Ha a témához kapcsolódó frissebb cikkekre kíváncsi, válasszon az alábbiak közül:


Fejlett európai állam képében tetszeleg az Eurovíziós Dalfesztivál házigazdája, Azerbajdzsán, a csillogással azonban korrupciót, maffiamódszereket és kemény elnyomást próbálnak elfedni. A posztszovjet ország hatalmas olajvagyonával ugyan húsz év alatt legyõzte a szegénységet, de a hangzatosan hirdetett demokrácia csak gyenge PR-fogás maradt a megzsarolt újságírók és bebörtönzött ellenzékiek országában.
Forrás: AFP/Getty Images/Kevork Djansezian

Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök


Fényûzés és csillogás kíséri a kedden kezdõdött Eurovíziós Dalfesztivált Azerbajdzsánban, ahol 42 ország zenekarai és énekesei versenyeznek egymással Európa egyik legnagyobb zenei megméretésén. A máskor kevés médiaérdeklõdést kiváltó posztszovjet ország a tavalyi vetélkedõ megnyerésével vívta ki magának az idei verseny rendezési jogát, és ennek köszönhetõen hatalmas nemzetközi figyelem zúdul rá a napokban. A Kaukázus déli oldalán, Irán és Oroszország közé ékelõdõ 9 milliós Azerbajdzsán pedig mindent elkövet, hogy a figyelmet kihasználva megmutassa a világnak, milyen fejlett, békés és európai országgá vált a Szovjetunió felbomlása óta.

A fõvárosban, Bakuban a dalfesztiválra elkészült a 25 000 férõhelyes koncertterem, a Kristálycsarnok, és minden azt sugallja, hogy egy gazdag, ragyogó ország látja vendégül Európa énekeseit. A gazdasági mutatók ezt alá is támasztják: a hatalmas olajkincse miatt egész Európa által körüludvarolt Azerbajdzsánban a hivatalos adatok szerint tíz év alatt megháromszorozódott a GDP és az ipari termelés, a szegénységi küszöb alatt élõk száma pedig 50 százalékról 7,6 százalékra esett vissza. A gazdasági válság idején õket nem le, hanem felminõsítették a nagy nemzetközi hitelminõsítõk, Bakuban pedig sorra emelkednek a modern épületek az egykori nyomornegyedek helyén.

Amikor május elején az ország elnöke, Ilham Alijev beszédet mondott New Yorkban az ENSZ közgyûlésén, nem spórolt az önajnározó szavakkal. "Az elmúlt húsz évben Azerbajdzsán hatalmas fejlõdésen ment keresztül" - mondta: "Ma Azerbajdzsán modern, demokratikus és nyitott ország, ahol minden politikai szabadságjogot garantálunk a sajtószabadságtól a szólásszabadságig, az internet szabadságától a vallásszabadságig." A szónoklat alatt azonban jogosan szisszenhettek fel a fejlett országok diplomatái, a nagy szavak ugyanis emberi jogi szervezetek szerint sötét ügyeket takargatnak.

Miközben Azerbajdzsán az Eurovíziós Dalfesztivált is villogásra akarja felhasználni, helyi ellenzéki és emberi jogi aktivisták, valamint nemzetközi jogvédõ szervezetek nem gyõzik világgá kürtölni, hogy a gazdagság mögött szörnyû dolgok folynak a kaukázusi országban. Ha kicsit megkapargatjuk a felszínt, elnyomás, korrupció, erõszak, kínzások és fojtogató önkény jelei bukkannak elõ. Mivel azonban az Eurovízió szervezõi visszautasították, hogy a rendezvénynek bármilyen politikai színezetet adjanak, a dalversenyen a tévénézõk biztosan nem találkoznak majd az azeri rezsimet kritizáló megnyilvánulásokkal. Az [origo] viszont összegyûjtötte, miért kínos a fényûzõ bulizás a Kaszpi-tenger partján.

1. Maffiózóhoz hasonlított elnök

Azerbajdzsán vezetõje, az életrajza szerint Budapesten is díszdoktorrá avatott Ilham Alijev az USA fontos szövetségese a Kaukázusban, a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratok mégis A keresztapa címû film maffiavezéreihez hasonlítják. Egy 2009-es diplomáciai távirat szerint a keménykezû elnök kettõs szerepet játszik: külpolitikájában pragmatikus, visszafogott és nyugatbarát politikus, a film Michael Corleonéjára hasonlít. Otthoni ügyeit azonban durván, autoriter módon kezeli, nem tûr politikai ellentmondást, olyan, mint Sonny Corleone. Az USA diplomatái szerint hatalmas ellentmondás feszül a nyugati látogatóknak mutatott kozmopolita imázs, az elegáns öltönyben megjelenõ, tökéletes angolsággal beszélõ politikus képe és a kellemetlen valóság között, amely tetten érhetõ a belügyek kemény, autoriter kezelésében.

2. A rokonok kezében a fél ország

Szintén egy a WikiLeaks által kiszivárogtatott jelentésbõl derül ki, hogy Azerbajdzsánban az elnök rokonai és néhány egyéb befolyásos család tartja a kezében az ország vagyonának és gazdaságának nagy részét. A 2010-es jelentés szerint közkeletû megfigyelés, hogy az ország társadalmi berendezkedése a középkori Európára hasonlít: néhány jó kapcsolatokkal rendelkezõ család tartja kézben a különbözõ területeket és a gazdaság különbözõ ágazatait, amelyek a saját területükön háborítatlanul nyerészkedhetnek. Az elnök felesége egy átláthatatlan, pénzzel kitömött alapítvány feje, az asszony rokonai pedig ott vannak a legfontosabb politikai és gazdasági tisztségekben. A kezükben van Baku legnagyobb építõipari cége, és a pénzügyi, valamint a telekommunikációs szektor nagy része is, és az ország leggazdagabb és leghatalmasabb klánjának számítanak.

Forrás: AFP
Baku látképe a Kaszpi-tenger partján

3. Korrupció az úr a gazdaságban

A Freedom House amerikai székhelyû jogvédõ szervezet 2011-es országjelentése szerint Azerbajdzsánban tombol a korrupció, a szisztematikus visszaélések jelentik az egyik legnagyobb akadályt az ország demokratikus fejlõdésében. Bár vannak törvényei a korrupció elleni harchoz, a korrupt ügyletek mégis jelen vannak az élet minden területén, törvénytelen bevételekhez és politikai hatalomhoz juttatva az uralkodó elitet.

4. Nem volt egyetlen tisztességes választás sem

Szintén a Freedom House szerint Azerbajdzsánban az ország új alkotmányának 1995-ös elfogadása óta nem tartottak egyetlen tisztességes és szabad választást sem. A rezsim többek között visszaélt a kormányzati erõforrásokkal a kampány során, megfélemlítette és zaklatta az ellenzéket, és a választási napon is csalások sorát követték el a szavazóhelyiségekben - írja a Freedom House. A parlamenti és elnökválasztások minden egyes alkalommal alulmúlták önmagukat, a 2010-es parlamenti választáson pedig a szokásos csalások mellett megfélemlítéssel, ellenzéki tüntetések erõszakos feloszlatásával is manipulálták a szavazókat.

5. Terror és elnyomás vár a másként gondolkodókra

Az Amnesty International Azerbajdzsánról írt 2011-es jelentése szerint az azeri vezetés mindent elkövet, hogy kritikusait és ellenzékét elhallgattassa. A jogvédõ szervezet szerint a rágalmazást és becsületsértést büntetõ törvényekkel visszaélve a hatalom szisztematikusan bebörtönzi a másként gondolkodókat, ahol pedig a törvény nem segít, erõszakkal hallgattatják el õket. Tavaly novemberben a választási csalásokra rámutató egyik ellenzéki aktivistát például a választások után erõszakkal próbálták besorozni, majd két év börtönre ítélték hadkötelezettség elmulasztása miatt. Más ellenzékieket az általuk szervezett tüntetések elõtt gyûjtöttek be a rendõrök, több napra õrizetben tartva õket. Az Amnesty International szerint a hatóságok minden ellenzéki tüntetést betiltottak Baku központjában, és csak félreesõ külvárosokban engedték felvonulni a tiltakozókat.

Forrás: AFP
Tüntetõt visznek el a rendõrök 2011 áprilisában

Egy zenész, aki az ország elnökét kritizálta dalaiban, a múlt héten menekült el Azerbajdzsánból, miután egy ellenzéki tüntetésen a rendõrök a színpadról cibálták le, majd õrizetbe vették, és állítása szerint meg is kínozták. Utolsó, az interneten is meghallgatható dalában arról énekel, hogy megverték, rendõrautóba tuszkolták, a házát pedig lerombolták: "Nincs fedél a fejem felett, vajon tényleg az Eurovízióra van most szükségem?"

6. Kínzás és manipulált igazságszolgáltatás

A Freedom House szerint az azeri törvények ugyan garantálják a bírói függetlenséget, a gyakorlatban azonban az igazságszolgáltatás teljes mértékben a kormány akaratától függ. Némi reform ellenére a bíróságokat is átitatja a korrupció, és az igazságszolgáltatás nem képes útját állni a jogsértéseknek. A Human Rights Watch jogvédõ szervezet 2012-es összefoglalója szerint továbbra is büntetlenül maradnak a hatóságok által elkövetett kínzások: 2011-ben két ember halt meg õrizetben, és a kínzásokkal foglalkozó szervezet 89 panaszt kapott túlkapásokról.

7. Szexvideókkal fenyegetett újságírók

A legbrutálisabb megtorlás a jelek szerint a kormánnyal kritikus újságírókat éri, akiket rendszeresen fenyegetnek, zsarolnak vagy bántalmaznak hétköznapi munkájuk során - állítja az Amnesty International és a Human Rights Watch is. A szervezetek szerint jelenleg is hat újságíró ül börtönben, akiket oknyomozó írásaik miatt rágalmazással vádoltak meg. Egy helyi médiafigyelõ szervezet szerint több mint ötven újságírót zaklattak vagy támadtak meg az országban 2011-ben.

Forrás: AFP
Szépítik az országot a dalfesztiválra

Áprilisban ellenzéki tüntetésrõl tudósító újságírókat csuktak le, márciusban maszkos támadók fenyegettek helyi riportereket, hogy álljanak le a kormány kritizálásával, a tavalyi választásokon pedig kitoloncolták az újságírókat a szavazóhelyiségekbõl, ahol csalást véltek felfedezni. Egy szerkesztõ korábban nyolc és fél évet kapott rágalmazásért, majd miután az Európai Emberi Jogi Bíróság a szabadon bocsátását követelte, kábítószer birtoklásával vádolták meg és ítélték el újra. A legdurvább zsarolás azonban egy olyan újságírónõt ért, aki az elnök családjának gazdasági érdekeltségeit kutatta: elõbb megfenyegették, majd a lakásában elrejtett kamerával készített videofelvételt tettek közzé arról, ahogy barátjával szeretkezik az otthonában. Ilyen szexvideókkal a BBC szerint korábban is rendszeresen zsaroltak újságírókat, és bár a hatalom tagadja, hogy köze lenne hozzá, a videókról rendre a rezsim kezében lévõ televíziók számolnak be.

8. Bürokráciába fulladó vallásszabadság

Bár az azeri elnök májusban a vallásszabadság tiszteletben tartását bizonygatta, a Human Rights Watch szerint a kormány a szabad vallásgyakorlást is durván korlátozta. Az országban 2010 júniusa óta csak regisztrált vallási gyülekezetek végezhetnek vallási szertartásokat, a nem engedélyezett szertartások büntetését pedig a drámaian megnövelték - áll a szervezet jelentésében. Az elmúlt években többször is rendõrök oszlatták fel vallási kisebbségek szertartásait, és pénzbüntetéseket is kiszabtak, többek között olyan csoportokra is, amelyek már többször próbálták regisztrálni magukat sikertelenül. Azerbajdzsánban tilos a muszlim fejkendõ viselete is: a tiltás ellen rendezett tüntetésen a rendõröknek szembeszegülõ tiltakozókat több év börtönnel sújtották.

9. Lerombolt házak és megcsúfolt magántulajdon

Az Eurovíziós Dalfesztivál elõtt a hatóságok hatalmas építkezésbe, "városszépítésbe" kezdtek, ehhez azonban sokszor erõszakosan lakoltatták ki az átépítésre váró területek lakóit. A Human Rights Watch szerint a lebontásra ítélt lakónegyedekben élõ embereknek a valós érték töredékét kínálták házukért, aki pedig nem akart kiköltözni, arra sokszor éjszaka döntötték rá a saját házát. Amikor áprilisban egy újságíró a telefonjával felvette, ahogy egy olajcég munkatársai erõszakkal telepítik ki lebontásra ítélt házaikból a lakókat, a cég biztonsági õrei eszméletlenre verték.

Forrás: AFP
Bakui utcakép

10. Háborús retorika és fegyverkezés

Azerbajdzsán és nyugati szomszédja, Örményország között bõ két évtizede állandó a háborús feszültség az 1990-es függetlenségi harcot vívó, majd egy 1994-es fegyverszünet óta örmény fennhatóság alatt álló nyugat-azerbajdzsáni terület, Hegyi-Karabah miatt. Az örmények lakta terület határán jelenleg is elõfordulnak villongások: örmény védelmi források szerint április végén orvlövészek három örmény katonát lõttek agyon itt, bár Azerbajdzsán ezt tagadja. A két ország párbeszédét továbbra is háborús fenyegetõzés jellemzi, és Azerbajdzsán már 2010-ben is költségvetésének 10 százalékát fordította fegyverkezésre. Az Irán és Oroszország közé ékelt Azerbajdzsán erõfeszítéseihez az USA-tól és Izraeltõl vár segítséget: egy 2009-es WikiLeaks-irat szerint az USA-tól fegyvereket szeretett volna kapni szövetségesi szolgálataiért cserében, egy idén márciusban kiszivárgott amerikai értesülés szerint pedig Baku Izraellel is 1,6 milliárd dolláros fegyverüzletet kötött, cserébe azért, hogy átengedje légi támaszpontjait egy Irán elleni esetleges izraeli légi csapáshoz.

Miért hallgatnak az Eurovízió szervezõi?

A Human Rights Watch többször is felkérte az Eurovíziós Dalfesztivált szervezõ European Broadcasting Uniont (EBU), hogy segítsen felhívni a figyelmet az azerbajdzsáni emberi jogsértésekre, a szervezet azonban nem vállalta fel a politikai konfliktust. Michelle Roverelli, az EBU szóvivõje a BBC-nek azt mondta, hogy az Eurovíziós Dalfesztivált könnyed szórakoztató rendezvénynek tartják, amelyet nem szabad politikai eszközként használni. "Az Eurovízió lehet a változás kiindulópontja, hiszen nagy figyelmet irányít egy országra" - magyarázta. A szóvivõ szerint megértik és elfogadják, hogy a rendezvényt különbözõ jogvédõk a saját érdekükben felhasználják. "De magából a versenybõl ki kell hagynunk a politikát. Ha rátámadnék az azeri kormányra az Eurovíziós Dalfesztivál megnyitóján, el tudják képzelni, mi történne?"

Azerbajdzsán természetesen nem ért egyet az õt ért kritikákkal. Bár a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai iratok szerint 2009-ben az azeri elnök is elismerte, hogy a demokrácia és az emberi jogok területén nem tudja kielégíteni Washington elvárásait, idén májusban Alijev elnök egyik tanácsadója a Guardian címû brit lapnak tagadta az ország vezetése ellen felhozott vádakat. Az azeri hivatalos álláspont szerint "külsõ erõk" által megrendezett támadásról van szó, amelynek a forrása Örményországban keresendõ.
http://www.origo.hu/nagyvilag/2012052...upcio.html

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték