Itt egy másik cikke, de ezt is értjük.

Scipiades Erzsébet: Nemzeti Cigányok
Minisztérium március elsejétõl mondhatja azt, hogy saját, 19 tagú nemzeti cigány zenekara van.

Plusz a vezetõk, az irodisták s az egyebek: összesen 28 fõ.

Az együttest a nagy hírû, máig létezõ, az idén 60 éves fennállását ünneplõ Rajkó Zenekarról nevezték el Rajkó Nemzeti Zenekarnak. A fenntartó a minisztérium, a szakmai felügyeletet a Balassi Intézet látja el. A három tagú vezetõségrõl a minisztérium, illetve annak háttérintézménye, a Design Terminál Nonprofit Kft. döntött: így lett a Rajkó együttes vezetõje egy néptáncos, Sket István, a produkciós vezetõ pedig egy táncpedagógus-koreográfus, Barna István, bár a Rajkó Nemzeti Zenekarnak egyetlen táncosa sincsen.

A Design Terminál ügyvezetõje, Englert Róbert szerint az 1952-ben alapított Rajkó Zenekar nemzeti érték, egy hungaricum, s ezért gondolták úgy, hogy megmentik. Mivel hogy állami keretek között alakult. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség zenekara volt, aztán a rendszerváltás idején az állam nem gondoskodott a névhasználat védelmérõl, s így fordulhatott elõ, hogy 1997-ben az akkori Rajkó Zenekar 12 tagja magánszemélyként levédette a Rajkó Zenekar, s a Rajkó Mûvészegyüttes elnevezést. Sket István igazgatónak meggyõzõdése, az állam jól tette, hogy most közbelépett, hiszen a nagyhírû zenekar már annyira pénztelen és elesett lett.

A nagyhírû Rajkó Zenekart a minisztérium elõször tavaly márciusban kereste meg. Avval, hogy kiemelt mértékben kívánja támogatni: kiírnak egy zártkörû pályázatot a Rajkó Mûvészegyüttes Nonprofit Kft., A 100 Tagú Cigányzenekar és a Cigány Tájház számára. A keret 100 millió forint. És a Rajkó Mûvészegyüttes meg is kapta volna a 39,4 millió forintot, ha betagozódnak a Farkas Flórián vezette Országos Roma Önkormányzat alá – mely teljes vagyonátadást követelt tõlük –, vagy ha csatlakoznak a minisztérium háttérintézményéhez, a Design Terminál Nonprofit Kft.-hez. Gerendási István, aki a Rajkó Mûvészegyüttesnek 36 éve az igazgatója, koncepciós eljárásról beszél, a zenekar állam által való teljes tönkretételérõl, arról, hogy mintha megint az ötvenes években lennénk.



Scipiades Erzsébet/Népszava

ez a nõ vagy beteg, vagy olyan szinten uszít, hogy elõbb õt kell kiiktatni, hogy ne fertõzze a gondolatokat tovább...

Kincses - meg kéne kérdezni tõle , mi a nótája!? Aztán elhúzni neki , hogy az eget is nagybõgõnek nézze!

Lovagina, Kincses. s_y s_y s_v s_7 s_6 

Lovagina, valahogy úgy...ez nem is él...ez egy dög...

Ne csináljátok már, hisz "purlicer-díjas" zsidajról van szó, de a téma feszegetése azért önmagáért beszél, ha a "nemzeti" cigányról, ha a "hová menekülsz ha Magyarországon háború lesz" szöveget nézzük is. Ehhez társítsátok ezt a mocskos cionzsidó spirót és a Feleségverseny-cigányországos mûvét.

Talán itt van reiner zsidó interjújának helye is, ahol már nem tartja fikciónak az ország zsidó megszállását. Vicces, mikor ezt több mint 3 éve mondtam neki és vámosnak, akkor sem ellenkeztek, vámos meg igenelt nekem szorgalmasan. Vámos azóta is hív az echo-ba beszélgetésre.s_h 

Beszélgetés Reiner Péterrel, a Gárda felesküdött pártolójával


Posted on 2012/05/04 by Nifadmin

Ki ne hallotta volna már ezerszer, hogy a Jobbik antiszemita, kirekesztõ és náci? A Magyar Gárda „gyûlölködõ mivoltáról” még bírósági döntés is született, annak ellenére, hogy cigány és zsidó származású támogatói is vannak. Öntsünk hát tiszta vizet a pohárba! Interjúnk Reiner Péterrel, a Gárda zsidó származású pártoló tagjával készült, akinek életérõl könyv is jelent meg, Tiszta beszéd címmel.



Kérem, meséljen egy kicsit az életérõl. Kicsoda Reiner Péter?



1944-ben születtem a Maros utcai zsidókórházban, mely ma is mûködik orvosi rendelõként. Már oda jártam évek óta, és nagy hatással volt rám, amikor hirtelen megláttam a zsidó áldozatok emléktábláját. Édesapám Auschwitzban halt meg. Nemzeti gondolkodásom kialakulásában nagy szerepe volt elsõ feleségemnek, aki erdélyi volt – rajta keresztül szerettem bele Erdélybe, és érzékeltem a maga valóságában a trianoni drámát. A kommunistaellenesség is régóta jellemez: 14 évesen, két és fél évvel ’56 után a középiskolában felírtam egy tanár hátára, hogy „éljen ’56!”, majd ’68-ban a prágai tavasz leverésének hírére 400 ember elõtt téptem széjjel a formális KISZ-tagsági papíromat. Nagyváradon pedig ’81-ben elkapott a Securitate antikommunista ellenállók leveleivel: 4 napig püföltek, de akkor véglegesen magyarrá vertek. Örökre kitiltottak Romániából, de sajátos módszerekkel visszapofátlankodtam. A Gárdába az elsõ nap, amint tudtam, beléptem. Ma rendszeres kirándulásokat szervezek az elszakított területekre, és revíziópártiként határon túli kapcsolatokat építek: a kárpátaljai Credo együttes megismertetéséhez a hazai közönséggel én is hozzájárultam. A Nemzeti Jogvédõ Alapítvánnyal is szorosan együttmûködöm.

Ön úgy fogalmazott, hogy nem szégyelli, de nem is büszke zsidó származására. Ez mit jelent?



A vállalás azt jelenti, hogy szégyen volna letagadni. Viszont nem vagyok zsidó identitású, hiszen nem zsidó szellemben neveltek. Borzasztó nekem, hogy a családom eltagadta a zsidóságát elõlem, szemben a mai gyakorlattal. Véletlenül tudtam meg még gyermekkoromban, hogy zsidó vagyok.



Az index.hu-nak azt nyilatkozta, hogy Ön számára elfogadhatatlan okokból baloldalivá lett a zsidóság nagy része. Mik ezek az elfogadhatatlan okok?



A zsidóság baloldali lett és ebben nagy szerepe volt a fél év nyilas uralomnak. Édesapám (nevelõapámat hívom annak, aki szintúgy zsidó volt) amikor a haláltáborból hazajött, belépett a kommunista pártba, és mint akkor sokan, azt hitte, hogy õk majd megmentik Magyarországot. Ám a mocskos kommunisták édesanyám minden vagyonát elvették: édesanyám nem is lett kommunista. Az oroszok bevonulását felszabadulásként élték meg a zsidók, hiába volt a kor befogadó Magyarországának zsidósága erõsen polgári, és kommunista-ellenes. Fel lehet hozni a zsidótörvényeket, ám azok bármennyire is diszkriminatívak voltak, részben a zsidók védelmét is szolgálták, a német nemzetiszocializmus egész Európát fenyegetõ veszélyéjével szemben. De persze nincs kifogás. A hazai zsidóság szerves része a magyarságnak, arra lett teremtve, hogy építse ezt a nemzetet. Ám akinek ez nem hazája, az tûnjön el!



Elmondhatjuk, hogy a zsidóság esetében ma egy „náciveszéllyel” könnyen riogatható szavazóbázisról van szó, amit kisajátított a baloldal?



Igen, és ez olyannyira így van, hogy épp tegnap egy gyógyszertárban a zsidó patikus félrehívott, hogy: „Péter! Igaz, hogy a Vona Gábor azt üzente nekünk, zsidóknak, hogy hamarosan megkezdjük az ország zsidótlanítását?” Mire én: „Asszonyom, 5 éve ismer. A haláltáborokban vesztettem el a családom egyharmadát. Ön szerint támogatnék 8 éve olyan pártot, kívülrõl, kemény kritikával, de fenntartás nélkül, mely ilyet tervez?” Azt válaszolta, hogy nem. Köszönöm, mondtam én, tehát hamis a hír. Ilyet sosem mondott – a cionizmus elleni harcot viszont meghirdette, de azt én is.



Azt mondta, hogy Ön nem vallásos. Mégis az írásaiban gyakran utal Istenre.



Nagyon tisztelem mások hitét. Ateista neveltetésben részesültem, és lemaradtam errõl, nem is tudtam bepótolni, de nem véletlen, hogy az én hitem a hazámhoz kötõdik, és ahhoz köt, és ott állok immár 45 éve. Számos barátom tisztességes egyházi ember, még egy rabbi is akad köztük, ám minden egyház hihetetlenült terhelt a kommunizmusnak való befekvéssel. Szembe kellene nézniük bátran a múltjukkal.



Ha nem a vallásban, akkor miben rejlik zsidónak lenni?



Ezt még nem sikerült érdemben elmagyaráznia senkinek. A zsidóságnak nem érdeke tisztázni, mit is jelent zsidónak lenni. Abban a pillanatban szembe kellene nézni az igazságtétellel, hiszen az összefügg az identitás megtalálásával. Ám az igazságtétel elmaradt, mert magával vonná a kárpótlásokat is, és ez egyetlen pártnak sem érdeke – ezért nincs ügynöktörvény, nincs tartótisztek földerítése. Hihetetlenül sértené egyesek érdekeit. Persze itt a Jobbikról nem beszélünk, annak nincs ilyen múltja.



Szabad-e vitatni a zsidóság szerepét a kommunizmusban?



A hazai zsidóság egy része konzekvensen, tudatosan elhallgatja az egyik bûnt, amiben nagyon nagy számban részt vett sajnos: a bolsevizmus megteremtésében és mûködtetésében. Bosszúállásból beépültek az apparátusba, az ÁVO-ba, az ÁVH-ba – de én olyat, hogy jogos bosszú, nem ismerek.



Él egyfajta illúzió a nemzeti oldalon, de azon kívül is, hogy a holokauszt-kárpótlások csillagászati összegekre rúgnak. Igazak a pletykák?



Nevetséges. Ki is mondom, hogy 2800 forinttal kezdtem, és édesapám után is kapok valamicskét, most, hogy 60 éves múltam, egy jelképes összeget, jelenleg havi 12 ezer forintot. Ezt sem a magyar adófizetõk pénzébõl kapom, hanem a németországi Claims Conference utalja át. Az államtól mindössze egyszer kaptam valamifajta szimbolikus pénzösszeget, többet nem. Hozzáteszem: nyugaton a 15-szörösét kapják. Ez is diszkrimináció, hiszen miért kapja egy magyar zsidó a töredékét annak, amit egy nyugati sorstársa kap?



Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselõ a télen megkérte a honi zsidóságot, hogy a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel mondjanak le a holokauszt-kárpótlásokról. Mit gondol errõl?



Tudom… nem minõsítem. Tamással ezt nem tudtam megbeszélni, pedig bajtársak vagyunk. Bár tisztességes felvetés volt, nem volt okos: ez ugyanis a hivatásos félreértõk országa. Gaudi-Nagy Tamás „antiszemitizmusa” közismert zsidó körökben, pedig nem az. Sohasem értem tetten antiszemitizmuson Tamást, pedig nyolc és fél éve ismerem – egyszerûen az igazságot keresi, és ez sérti sok zsidó érdekeit. Engem is megkerestek, hogy támogassam Gaudi felvetését, de nemet mondtam, mert úgy láttam, nem állt mögé a magyar politikum – persze miért is állt volna? Mind-mind érdekeltek a zsidókérdés elhallgatásában. Ráadásul nem is a magyar államtól kapom a pénzt. Viszont átérzem, hogy mire gondolt Tamás: borzasztó a kettõs mérce, hogy a nácizmus bûneit sokadszorra fizeti ki Európa, miközben a bolsevizmus áldozatait sosem kárpótolták. Egyetlen tételben értettem egyet vele, és az az Izraelnek fizetett pénzösszeg, mely állandó és nem változik a kárpótlásra jogosultak számának csökkenésével.



„Zsidókérdés”. Manapság felemlegetni kockázatos dolog. Ön szerint mi a zsidókérdés?



Elvárások borzasztó sárrétege. Mint a gyémánt, amire rátapad a kosz: követelmények, amik ellepik az embert. Ha zsidó vagy, nem lehetsz hazafi. Gyûlölnöd kell a nemzeti oldalt. Nem lehetsz, csak balliberális. Támogatnod kell Izraelt. És ez mind-mind hazugság…



Ön viszont nem fél kiállni a nemzeti radikális oldal mellett. Pedig választhatta volna a Fideszt, ahogy olyan zsidók, mint Deutsch Tamás, vagy Fónagy János.



Mindig a Fidesz ellen szavaztam, régen MDF-esként, most jobbikosként. 18 éves múltra tekint vissza a Fidesz-ellenességem. Kétharmados többség ide-oda, nem tartom õket alkalmasnak a kormányzásra. Emberek millióit verték át sikeresen, és most a Jobbik feladata, hogy erre ráébressze a magyar népet. Konzervatív, antikommunista magyar ember vagyok. Ilyen ember nem bízhat meg egy liberális gyökerû pártban! Amikor a Fidesz régi pajtásával, Ungár Klárával találkoztam a budai turulszoborért való tüntetésen, odakiáltottam neki: két dolog közös bennünk, egy azonban nem! Egy: mindketten zsidók vagyunk. Kettõ: mindketten a nõket szeretjük. Azonban a különbség: én a Turulért vagyok itt, nem ellene. Azért bízom a Jobbikban, mert bár tud tévedni, de nem hiteltelen elõttem. Egyedül a Magyar Gárda-ügyet kezelték rosszul. Most hány Gárdát ismersz?



Nos, sokat…



Hármat. Három erõs csapat van: az Új Magyar Gárda, a Nemzeti Gárda, és a Szebb Jövõért Polgárõr Egyesület (meg még számos megyei csapat). Utólag könnyû okosnak lenni, és Vona Gábornak elõjogai vannak a Gárda együttmûködésének szempontjából, épp ezért nem akarom felelõtlenül bírálni. Engem is ért régebben pár képtelen, apolitikus vád, amikor a Gárda egyes tagjai rosszul értelmezték a nyílt kritikámat, és az egységért való aggodalmamat. Gábor teljes joggal eltökélte, hogy nem létezhet Gárda Jobbik nélkül vagy Jobbik Gárda nélkül. Ám a Gárda egységének gátja egyes kapitányok, és kicsinyes sértõdöttségek. Személyes beszélgetések tömkelegét kéne lefolytatni minden kapitánnyal, parancsnokkal, közlegénnyel.



Hadd idézzek két zsidótól. Feldmájer Péter Kossuth-rádióban adott friss interjújából lényegében az következik, hogy a zsidóknak joguk van az önvédelemre az izraeli testõrszervezetek segítségével, míg a magyaroknak nincs ilyen joguk. Soros György édesanyja pedig fia szerint azt mondta, hogy ha a magyarok Erdélyrõl beszélnek, másnap viszik a zsidókat. Önt azonban valahogy még nem vitték el…



Nem igaz, hogy a magyarnak nincs joga megvédeni magát. A Gárda betiltott formájában is példaképe a hazaszeretetnek, a szolgálatnak, és az önzetlenségnek: egy nemzeti alapintézmény. Elítélése politikai megrendelésre történt. A Gárda a nemzet lelkiismerete, és a Jobbik garanciája. A Jobbiknak be kell töltenie a nemzetmentõ szerepét, melyre hivatott – és mindez nem lehetséges a Gárda nélkül. Részekre szakadva azonban a Gárdának nincs politikai ereje. És kikérem magamnak, hogy idegen fegyveres céget hívnak ide. Ez az integritásunk megsértése. Mellesleg az In-kal Security 2006-os eseményekben való részvételét elõször én vetettem fel Magyarországon 2007 szeptemberében. Kimondtam: bennem zsidóként az izraeli kézben lévõ õrzõ-védõ cégek keltenek félelmet, nem a Gárda! A beszéd után úgy érzékeltem, állambiztonsági kockázattá váltam.



A Hunhír.info a tv-ostrom alatt és után számos írásában foglalkozott az In-kal szerepvállalásával (például itt is), úgyhogy Reiner úr állítása ezen a téren nagyon felületes.



Nem fél, hogy a Jobbikba is beépülnek megélhetési politikusok?



De igen, viszont ellenzéki pozícióban nehéz rajtakapni az ilyet. Persze egyet már sikerült: Põsze Lajos volt a neve. Természetesen le kell szögeznem, hogy ahol jelenleg a Jobbik vezeti a településeket, ott minden szempontból sikeresek. Gyöngyöspata életem része 20 éve, egy baráti körrel, benne Murányi Leventével együtt jártam oda: a falu számomra ismert gond volt. A pokol szabadult el ott. Aztán végig ott voltam a Gárdával, és az eredmények bizonyítják, hogy a fellépés jogos volt. Juhász Oszkár rendet tett.



Ráadásul most lesz hatalmas iráni testvérvárosa a parányi Gyöngyöspatának.



Na, igen, ezzel megint visszaélnek a politikai ellenfeleink. Azt mondják, hogy az iráni kapcsolatunk a zsidógyûlöleten alapszik, de ez butaság. Az iráni kultúra hasonlóan õsi, mint a magyar. Mi magyarok nem vagyunk felsõbbrendûek, de mégis, különleges ajándéka Istennek a nyelvünk, a kultúránk. Látod, bár nem vagyok hívõ ember, mégis lehet itt valami, ha Istenre hivatkozom… hatással lehettek rám a hívõ barátaim. Visszatérve a tárgyra, személyes véleményem, hogy Izrael egy terrorállam, és Iránnak igaza van, hogy küzd ellene, és persze ez egy közös cél.



Mit gondol az izraeli országhódításról?



Korábban nem hittem benne. Eddig nem volt tetten érthetõ, csak indirekt módon. Ám az utóbbi hónapok eseményei világossá tették számomra a háttérhatalmak, a pénzügyvilág terveit. Nagyon szûk klikk dönti el a gyarmatosítást, amivel szemben megmaradt kincseinket, földünket és vizünket meg kell mentenünk. Például ott vannak az elmúlt hetek EU-s kirohanásai hazánk ellen: nem a Fidesz ellen szóltak. A jogunk ellen, hogy megvédjük magunkat. Szörnyû elviselnem, hogy a magyarságot antiszemitának mondják, pedig nem az. Az antiszemitizmus szónak elveszett a tartalma, és egyszerû eszköz lett megélhetési zsidók kezében. Létezik zsidógyûlölet, de ez nem az ország, hanem pár félmûvelt egyén véleménye. Mert ki kell mondjam: a nemzeti oldal sem mentes a félelemkeltéstõl, a féligazságoktól. A nemzeti oldal egyes tagjainak válaszai minõsíthetetlenek: mint amikor kapok egy névtelen e-mailt, hogy „mocskos zsidó, hiába vagy gárdista, Auschwitzban várnak a bemelegített kemencék”. Ha ezekkel foglakoznék, nem tudom hova jutnék.



Az cionista Haaretz lap 2008-ban meglepõen objektív riportot közölt Önrõl és a Gárdáról. Mit szól a cionizmushoz?



Az eszmét nem ismerem, csak a politikumát, azt azonban mélységesen elítélem, idegen tõlem, és hamisnak tartom. A zsidóságról másokhoz képest azonban keveset tudok. Sok zsidó nagyon negatívan kezel engem. Tudják, hogy zsidó vagyok, és holokauszt-túlélõ, de szerintem gyûlölnek. Érzik a bajt, amit a tudatos politikai tevékenységem okoz. Nekem Teller Ede a példaképem: õ azt mondta, hogy a bolsevizmust és a nácizmust megsemmisítõ hidrogénbombát nem tudta volna létrehozni amerikaiként, csak magyarként. Szemlélteti, hogy hogyan lehet valaki jó magyar és jó zsidó.



Botrányt okozó véleményt fogalmazott meg a Képíró-perrõl.



A meg nem történt igazságtétel utolsó szála volt a Képíró-per. Egy (úgy tudni) zsidó történész és zsidó bíró felülemelkedett a személyes érintettségükön, és felmentették Képíró bácsit. Persze ismert, hogy az Õ halála után hogy nyilatkozott Efraim Zuroff. Majdnem össze is verekedtem vele a tárgyaláson. Odakiabáltam neki, hogy: „Takarodj a hazádba, te megélhetési náciüldözõ! Ez a mi hazánk. „



Dániel Péterrel való televíziós vitáján számos zsidó hazafit sorolt fel, akik 1956-ban az életüket adták a szabad Magyarországért. Angyal, Bán, Földes, Gimes, Gáli, Szirmai, Nickelsburg, Preisz és Renner. Mit gondol, képes lesz a mostani magyar zsidóság felnõni a történelem kihívásához?



A forradalom alatt számos holokauszt-túlélõ zsidó találta szemben magát régi sorstársaival. Korábban részben kommunista zsidók voltak ezek a férfiak, akik akkor félelmetes erõvel fogtak fegyvert a bolsevizmussal szemben, és haltak mártírhalált a hazáért. A nemzet panteonjába való hõseink. Ám szükségeltetik, hogy a parlamenti pártok szembenézzenek az igazságtétel elmaradásával. E nélkül nincs esély arra, hogy a zsidóságot érdemben beemeljük a nemzeti soraiba. A bûnöket meg kell nevezni, akár zsidó követte el, akár nem zsidó.



Landeszmann György budapesti ex-fõrabbi rasszista kijelentésére utalva írhatta Ön egy helyütt, hogy „talán maradt még valami számunkra, nemzetünket szeretõk részére is a bõ gatyán és a fütyülõs pálinkán kívül.” Ön szerint maradt, illetve fog maradni?



Természetesen. Magyarnak lenni küldetés, kitüntetés és feladat. Az is reményt ad, hogy a Jobbik nem járatta még le magát. Kritikusan bízom a Jobbikban, és minden tettemmel azt támogatom, hogy kikerülhetetlen politikai tényezõvé váljon. Vona Gábor gondolatához csatlakozva: az emberek kétharmada jobbikos, csak még nem tud róla. Csak nehogy aztán a párt távol tartsa az alkalmasokat, és közel tartsa az alkalmatlanokat. Ronda régi káderhiba, és nem szabad beleesni



Hunhír.olvasó

Az Újpesti buszvégállomásnál volt található anno egy ilyen plakát, a 100 tagú cigányzenekar hungarikum.
Alatta valaki 30-cm nagyságú betûkkel írta,
Becsülettel dolgozom adózom, hungarikum mikor lehetek?
Jót nevettem a feliraton, bameg te soha gondolom most!

kokaspisti!
http://www.gyermekszinhaz.hu/index.ph...;Itemid=51

Ez egy nagy baromság, mutass egy nácit nekem valamelyik középiskolában!
A liberális neveltetésû hülye gyerekek azonnal feljelentenék!

Kokaspisti, Janipapa, hazudni csak nagyon nagyot érdemes, mert azt hamar elhiszik az emberek...