Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
A Magyar nyelv - Õsi eredete
TAMANA - szavak múltja és jelene - "A Magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja" (Berzsenyi Dániel)
A párizsi Sorbonne egyetem nyelvészei néhány évvel ezelõtt számítógépes összehasonlító elemzés segítségével megvizsgálták a világ összes élõ és holt nyelvét.
Arra a kérdésre keresték a választ, hogy melyik orzött meg legtöbbet az õsmûveltség közös nyelvének elemeibõl, az úgynevezett õs-etimonokból. A vizsgálat eredménye megdöbbentette a tudósokat is. Azt találták ugyanis, hogy az angol nyelv 4, a latin 5, a héber szintén 5, az indiai 9, a tibeti és szanszkrit 12, az õs-török 26, a magyar nyelv pedig 68 százalék õs-etimont tartalmaz!
Ez az elképesztõen magas arány újabb bizonyítéka a magyar kultúra és nyelv õsiségének, amelyrõl Sir John Bowring nyelvtudós a következõket írja:
"A magyar nyelv eredete nagyon messzire nyúlik vissza. Rendkívül különleges módon fejlõdött és struktúrája visszanyúlik arra az idõre, amikor még a jelenleg Európában beszélt nyelvek nem léteztek. A magyar nyelv egy tömör kõdarab, melyen a viharok a legcsekélyebb karcolást sem hagyták. Nincs szük sége senkire, nem kölcsönöz, s nem von vissza, nem ad, és nem vesz el senkitõl. Ez a nyelv a legrégibb, a legdicsõségesebb monumentje egy nemzeti egyed-uralomnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok nem tudnak megoldani, elhanyagolják, úgy a nyelvkutatásban, mint a régészetben... A magyar nyelv eredete ennél (az egyiptomi templomok építésének csodálatosságánál) sokkal csodálatosabb fenomén. Aki megoldja, isteni titkot fog analizálni, és a titkok elsõ tézise ez: kezdetben vala a szó, és a szó Istennél volt, és a szó lett az Isten."
Egy Németországban élõ nyelvkutató - Lange Irén - forradalmian új nyelvészeti módszerrel vizsgálja napjainkban a magyarság eredetének és kapcsolatainak kérdését. Nem az egyes szavakat, nyelvi elemeket boncolgatja, hanem összességében nézi a magyar nyelv világszemléletét, logikai szerkezetét, lelkületét, szellemiségét, értékrendjét.
A teljes nyelvi analízis alapján az alábbi jellegzetességeket találta:
- Szelektív közlésmód, az evidencia elve: nyelvünk lényegre törõ, az egyértelmût mellõzi. A létigét fõszabályként elhagyjuk, jelentését leginkább ragokba építjük. Vándorlásunk során csak azzal bõvítettük szókincsünket, ami a korábbiakhoz képest szokatlan, eltérõ volt. A többes szám ragját a számnevek után elhagyjuk, ezzel is egyszerûsítünk. Nincs többfajta múlt idõnk - mint például az angoloknak -, mert így is árnyaltan tudjuk magunkat kifejezni. Az információkat fontossági sorrendben közöljük; például a nevek írásánál elõször a családnév van, mint ritkább megnevezõ szó, és csak utána a keresztnév, mint tömeges megjelenésû szó. Nyelvünk figyelem-elterelõ; belsõ logikája olyan, hogy az egyértelmû dolgokat meg sem említjük: legfeljebb különleges esetekben utalunk rá.
- Tulajdonszemlélet: az indogermán haben/have (vagyis "birtokolni) szó alkalmazása helyett nyelvünk alázatosan nézi azt, amit a Teremtõtõl kaptunk. Az ilyen beállítottság láttán a materialista szemléletû indogermán megzavarodik.
- Holisztikus világszemlélet: a nemiséget egységesen szemléli; a szavak nemekre való felosztását értelmetlennek tartja. Egységként fogja fel az olyan dolgokat, amelyekbõl több van (pl. köröm, haj, szõr). A páros szerveket is egyként kezeli, ezzel a dolgok végsõ célját, biológiai funkcióját ragadja meg, és nem a szemmel látható felületes benyomást.
Szkíta és szittya gyökerek
Kutatásai során Lange Irén ókori írók szkítákról, szittyákról szóló leírás okra bukkant: "a szkíta ember szerény, érdektelen az anyagi dolgokban. Teljes körûen ésszerû, becsületes, õszinte; a legmesszebbmenõkig következetes. Szókimondó, természete békés; amíg idegenek nem háborgatják saját rendjét: bölcs.
Megállapította, hogy ez a leírás megegyezik saját következtetéseivel.
A TAMANA tudománya
Létezik egy segédtudomány, amely a nagyvilágban fennmaradt õsi földrajzi elnevezéseket gyûjti, vizsgálja, és veti össze a Kárpát-medencében elõforduló település-, hegy-, tó-, és folyónevekkel. Ez a tudomány a Tamana, amelynek mûvelõi több mint negyvenmillió földrajzi adatot dolgoztak fel az elmúlt években és ami Dr. Vámos-Tóth Bátor magyar kutató nevéhez fûzõdik. A vizsgálatok eredménye ebben az esetben is megdöbbentõ, hiszen az adatok szerint Földünkön Afrikától Japánig, Ázsiától Amerikáig mindenütt szinte hemzsegnek a magyar nyelvû földrajzi elnevezések.
A TAMANA kutatás - sok mindenki számára - több dolgot is bizonyít:
- Az értelmes - alkotó ember történelmének a kezdete: száz évezredre, vagy még régebbi idõkbe is visszanyúlik, ellentétben azzal, ahogy jelenleg mindenfelé tanítják - hirdetik.
-Valamikor léteznie kellett, egy - az egész Földet átfogó, magas szintû - egyetemes mûveltségnek, mely a közbeesõ természeti csapásokat túlélve, azonos nyelvet, mintarendszert - egyezõ párhuzamos eljárást alkalmazott a nevek - díszjelek - építészet - dallamok tekintetében.
Hogy is állunk a finn-ugor elmélettel?
Baráth Tibor: A magyar népek õstörténete c. könyvében kifejtette, hogy népünk õshazájának földrajzi helyére jelenleg mintegy nyolc javaslattal állunk szemben, amelyek az ural - szibériai vidék helyett (ld. finnugor elmélet) a következõ tájakra helyezik a magyar fajta bölcsõjét:
1. Magas- Ázsia hegyvidéke,
2. az Aral-tó környéke,
3. az Indus völgye,
4. a Kaukázus hegyvidéke,
5. Dél-Mezopotámia,
6. Délkelet-Afrika,
7. a mai Török- és Görögország és
8. az amerikai kontinens középsõ része.
Hogy ezeken az egymástól távolesõ helyeken magyar nyelvemlékek találhatók, kétségbe vonni nem lehet. De azt, hogy a mondott helyekrõl magyar törzsek kerültek a Duna-medencébe, adatszerûen még senki sem bizonyította be: csak feltételezte, vagy logikai úton következtette. A nyolc õshaza a jelenlegi megfogalmazásban egymásnak ellentmond és egymást kizárja. Baráth Tibor munkahipotézise az volt, hogy a térképen egymástól messze esõ magyar foltok, mivel igazak, nem állhatnak egymással ellentétben. Következésképpen azokat nem kiindulópontoknak, vagyis nem õshazáknak kell tekinteni, hanem végállomásoknak: egy korai területrõl, a valódi õshazából a szélrózsa különbözõ irányaiban kirajzott magyar nép hiteles részeinek, amelyek valamelyikébõl a máig fennmaradt dunai magyarság is származott. Ezzel az elgondolással, ha beigazolható, az eddig ellentmondónak látszó mozzanatok eltûnnek!
A messze került magyar néprészek, amennyiben ma már nem magyarok, az elveszett magyar törzsek csoportját alkotják, amelyek kultúrhivatásukat új helyükön betöltve, beolvadtak a környezõ népekbe, avagy velük keveredve új népeket, új nemzeteket hívtak életre. Töredékek állnak rendelkezésére bármelyik õshaza-elmélet követõinek.
Ugyanazon tényekbõl teljesen mást raknak össze és másképpen magyaráznak meg tényeket.
Az én véleményemet ezzel kapcsolatban Magyari Lajos fogalmazta meg gyönyörûen KÕRÖSI CSOMA SÁNDORRÓL szóló versében:
"Beváltatlan álmom minek fájjon?
A tévedésnél igazam erõsebb,
nem az a fontos, hogy rokonok -
de testvérek lakják ezt a földet."
Hajduné Fábián Julianna
[Forrás: HarmoNet.hu]
A párizsi Sorbonne egyetem nyelvészei néhány évvel ezelõtt számítógépes összehasonlító elemzés segítségével megvizsgálták a világ összes élõ és holt nyelvét.
Arra a kérdésre keresték a választ, hogy melyik orzött meg legtöbbet az õsmûveltség közös nyelvének elemeibõl, az úgynevezett õs-etimonokból. A vizsgálat eredménye megdöbbentette a tudósokat is. Azt találták ugyanis, hogy az angol nyelv 4, a latin 5, a héber szintén 5, az indiai 9, a tibeti és szanszkrit 12, az õs-török 26, a magyar nyelv pedig 68 százalék õs-etimont tartalmaz!
Ez az elképesztõen magas arány újabb bizonyítéka a magyar kultúra és nyelv õsiségének, amelyrõl Sir John Bowring nyelvtudós a következõket írja:
"A magyar nyelv eredete nagyon messzire nyúlik vissza. Rendkívül különleges módon fejlõdött és struktúrája visszanyúlik arra az idõre, amikor még a jelenleg Európában beszélt nyelvek nem léteztek. A magyar nyelv egy tömör kõdarab, melyen a viharok a legcsekélyebb karcolást sem hagyták. Nincs szük sége senkire, nem kölcsönöz, s nem von vissza, nem ad, és nem vesz el senkitõl. Ez a nyelv a legrégibb, a legdicsõségesebb monumentje egy nemzeti egyed-uralomnak és szellemi függetlenségnek. Amit a tudósok nem tudnak megoldani, elhanyagolják, úgy a nyelvkutatásban, mint a régészetben... A magyar nyelv eredete ennél (az egyiptomi templomok építésének csodálatosságánál) sokkal csodálatosabb fenomén. Aki megoldja, isteni titkot fog analizálni, és a titkok elsõ tézise ez: kezdetben vala a szó, és a szó Istennél volt, és a szó lett az Isten."
Egy Németországban élõ nyelvkutató - Lange Irén - forradalmian új nyelvészeti módszerrel vizsgálja napjainkban a magyarság eredetének és kapcsolatainak kérdését. Nem az egyes szavakat, nyelvi elemeket boncolgatja, hanem összességében nézi a magyar nyelv világszemléletét, logikai szerkezetét, lelkületét, szellemiségét, értékrendjét.
A teljes nyelvi analízis alapján az alábbi jellegzetességeket találta:
- Szelektív közlésmód, az evidencia elve: nyelvünk lényegre törõ, az egyértelmût mellõzi. A létigét fõszabályként elhagyjuk, jelentését leginkább ragokba építjük. Vándorlásunk során csak azzal bõvítettük szókincsünket, ami a korábbiakhoz képest szokatlan, eltérõ volt. A többes szám ragját a számnevek után elhagyjuk, ezzel is egyszerûsítünk. Nincs többfajta múlt idõnk - mint például az angoloknak -, mert így is árnyaltan tudjuk magunkat kifejezni. Az információkat fontossági sorrendben közöljük; például a nevek írásánál elõször a családnév van, mint ritkább megnevezõ szó, és csak utána a keresztnév, mint tömeges megjelenésû szó. Nyelvünk figyelem-elterelõ; belsõ logikája olyan, hogy az egyértelmû dolgokat meg sem említjük: legfeljebb különleges esetekben utalunk rá.
- Tulajdonszemlélet: az indogermán haben/have (vagyis "birtokolni) szó alkalmazása helyett nyelvünk alázatosan nézi azt, amit a Teremtõtõl kaptunk. Az ilyen beállítottság láttán a materialista szemléletû indogermán megzavarodik.
- Holisztikus világszemlélet: a nemiséget egységesen szemléli; a szavak nemekre való felosztását értelmetlennek tartja. Egységként fogja fel az olyan dolgokat, amelyekbõl több van (pl. köröm, haj, szõr). A páros szerveket is egyként kezeli, ezzel a dolgok végsõ célját, biológiai funkcióját ragadja meg, és nem a szemmel látható felületes benyomást.
Szkíta és szittya gyökerek
Kutatásai során Lange Irén ókori írók szkítákról, szittyákról szóló leírás okra bukkant: "a szkíta ember szerény, érdektelen az anyagi dolgokban. Teljes körûen ésszerû, becsületes, õszinte; a legmesszebbmenõkig következetes. Szókimondó, természete békés; amíg idegenek nem háborgatják saját rendjét: bölcs.
Megállapította, hogy ez a leírás megegyezik saját következtetéseivel.
A TAMANA tudománya
Létezik egy segédtudomány, amely a nagyvilágban fennmaradt õsi földrajzi elnevezéseket gyûjti, vizsgálja, és veti össze a Kárpát-medencében elõforduló település-, hegy-, tó-, és folyónevekkel. Ez a tudomány a Tamana, amelynek mûvelõi több mint negyvenmillió földrajzi adatot dolgoztak fel az elmúlt években és ami Dr. Vámos-Tóth Bátor magyar kutató nevéhez fûzõdik. A vizsgálatok eredménye ebben az esetben is megdöbbentõ, hiszen az adatok szerint Földünkön Afrikától Japánig, Ázsiától Amerikáig mindenütt szinte hemzsegnek a magyar nyelvû földrajzi elnevezések.
A TAMANA kutatás - sok mindenki számára - több dolgot is bizonyít:
- Az értelmes - alkotó ember történelmének a kezdete: száz évezredre, vagy még régebbi idõkbe is visszanyúlik, ellentétben azzal, ahogy jelenleg mindenfelé tanítják - hirdetik.
-Valamikor léteznie kellett, egy - az egész Földet átfogó, magas szintû - egyetemes mûveltségnek, mely a közbeesõ természeti csapásokat túlélve, azonos nyelvet, mintarendszert - egyezõ párhuzamos eljárást alkalmazott a nevek - díszjelek - építészet - dallamok tekintetében.
Hogy is állunk a finn-ugor elmélettel?
Baráth Tibor: A magyar népek õstörténete c. könyvében kifejtette, hogy népünk õshazájának földrajzi helyére jelenleg mintegy nyolc javaslattal állunk szemben, amelyek az ural - szibériai vidék helyett (ld. finnugor elmélet) a következõ tájakra helyezik a magyar fajta bölcsõjét:
1. Magas- Ázsia hegyvidéke,
2. az Aral-tó környéke,
3. az Indus völgye,
4. a Kaukázus hegyvidéke,
5. Dél-Mezopotámia,
6. Délkelet-Afrika,
7. a mai Török- és Görögország és
8. az amerikai kontinens középsõ része.
Hogy ezeken az egymástól távolesõ helyeken magyar nyelvemlékek találhatók, kétségbe vonni nem lehet. De azt, hogy a mondott helyekrõl magyar törzsek kerültek a Duna-medencébe, adatszerûen még senki sem bizonyította be: csak feltételezte, vagy logikai úton következtette. A nyolc õshaza a jelenlegi megfogalmazásban egymásnak ellentmond és egymást kizárja. Baráth Tibor munkahipotézise az volt, hogy a térképen egymástól messze esõ magyar foltok, mivel igazak, nem állhatnak egymással ellentétben. Következésképpen azokat nem kiindulópontoknak, vagyis nem õshazáknak kell tekinteni, hanem végállomásoknak: egy korai területrõl, a valódi õshazából a szélrózsa különbözõ irányaiban kirajzott magyar nép hiteles részeinek, amelyek valamelyikébõl a máig fennmaradt dunai magyarság is származott. Ezzel az elgondolással, ha beigazolható, az eddig ellentmondónak látszó mozzanatok eltûnnek!
A messze került magyar néprészek, amennyiben ma már nem magyarok, az elveszett magyar törzsek csoportját alkotják, amelyek kultúrhivatásukat új helyükön betöltve, beolvadtak a környezõ népekbe, avagy velük keveredve új népeket, új nemzeteket hívtak életre. Töredékek állnak rendelkezésére bármelyik õshaza-elmélet követõinek.
Ugyanazon tényekbõl teljesen mást raknak össze és másképpen magyaráznak meg tényeket.
Az én véleményemet ezzel kapcsolatban Magyari Lajos fogalmazta meg gyönyörûen KÕRÖSI CSOMA SÁNDORRÓL szóló versében:
"Beváltatlan álmom minek fájjon?
A tévedésnél igazam erõsebb,
nem az a fontos, hogy rokonok -
de testvérek lakják ezt a földet."
Hajduné Fábián Julianna
[Forrás: HarmoNet.hu]
Hozzaszolasok
Oldal: 1 / 3: 123
#1 |
Maguskacska
- 2012. September 24. 09:04:36
#2 |
apacuka11
- 2012. September 24. 09:12:43
#3 |
ssman
- 2012. September 24. 09:59:41
#4 |
Varuna
- 2012. September 24. 12:13:16
#5 |
gladiator07
- 2012. September 24. 13:06:36
#6 |
tundervilag
- 2012. September 24. 13:53:51
#7 |
gladiator07
- 2012. September 24. 18:51:02
#8 |
Maguskacska
- 2012. September 24. 20:46:59
#9 |
Maguskacska
- 2012. September 25. 06:45:32
#10 |
Gutai Zub
- 2012. September 25. 06:58:20
Oldal: 1 / 3: 123
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.