Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

A TMRSZ birkái


Elõzmények: Hoztam korábban pár nekem küldött TMRSZ-es történést, erre nem sokkal ezelõtt hívott Szima Judit és mikor számon akart kérni, hogy miért "bántom" és egyoldalúan közlök infókat, jeleztem, hogy éppen jókor szól, mert elõtte kaptam meg Bárány kizárási jegyzõkönyvét és következõ nap akartam hozni. Csend lett, majd kérés, hogy ne hozzam, mire jeleztem, hogy akkor most mi is van, mikor birkát már korábban is elküldtem a sunnyogóba, most meg akkor még se álljak ki Judit "mellett"? Nyomatékosan kérte, hogy NE hozzam le. Másnap rákétrdezett, hogy ugye nem hoztam le.

Aztán harmadnap hívott és kérte, hogy most már hozzam le, de ne az egészet, mert õt támadják. Össze vagyok zavarodva. Mondottam, hogy küldje át, amit szerinte hozhatok. Nem küldte, viszont elhangzott, Ökrös Attila neve többször is, mint aki fõadminomként diszponál az oldalunk felett, s aki szeinte náluk a fõkavaró volt. Nos, pénteken újabb hívás érkezett, hogy olvastam-e a fõttkári tájékoztatót és hozzam le. Mire mondotta, hogy küldjje meg, mert nincs érkezésem mindent olvasni, de közben azért megint elhangzott, hogy ha nem hozom, akkor én biztosan az Ökrös Attila embere vagyok. Gyerekek, tele van a hócsukám a sok baromsággal, paranoiás üldözöttséggel. Nem vagyok sem a tmrsz szócsöve, se másé. Beteg és reménytelen egy társaság, amely nem képes felülelmelkedni a rettegésen. Kár. Judit, kérlek ne hívogass, ennek semmi értelme! Attilával rendezzétek a dolgot, bár annyit mondhatok, hogy már régen szóltam neki, hogy hagyja a francba az egészet, de ahogy õ sem hallgatott ám, úgy ti sem. Ehhez hozzászoktam. Nem rólatok van itt régen szó, hanem sokkal nagyobb "entitásról", azt meg nem vagytok képesek befogadni. Uff!














































-> postaimre - 2012. November 25. 08:49 · 16 hozzaszolas · 3502 megnyitas ·Nyomtatas

Hozzaszolasok


Oldal: 1 / 2: 12
#1 | Kore - 2012. November 25. 10:35:28
Hihetetlen!
Nagyon régóta, évek óta forog már a gyomrom ettõl az egész "mozg(ó)alomtól", bár akkoriban még egy-két pozitívum ITT közlésre került!
Az asszonylénytõl is, nem szépítem a dolgot! - bevallom.
Most is mit össze nyarvogott ne tedd ki, tedd ki, hadd hûljön - mint a kocsonya? AZ! - pláne az indítás: számonkérés?!
Ugyan milyen alapon?
Röhej!

Semmit nem nyert volna az ország, ha anno a kanna samesz átengedi ennek a nõszemélynek a megdicsõ-ülést az EP-ben! Csak híztak volna tovább a nagy semmittevésben, helyezkedésben.

Nyakam teszem rá.
Lehet köveket ragadozni.

:( 
#2 | tillati - 2012. November 25. 12:08:55
Egyetlen feladat van hátra Judit !!!...Tartóztassátok le a mosados fõnökeiteket haladéktalanul, meg van hozzá a fegyveretek, már csak az akarat hiányzik, az összes bizonyíték kéznél van.s_| 
#3 | jano - 2012. November 25. 12:34:51
Sosem lesz ott akarat.
#4 | tillati - 2012. November 25. 12:59:01
Akkor ez is ránk vár ?
#5 | kelta248 - 2012. November 25. 15:33:25
Nem tudom meddig fürdik még az agóniában a TMRSZ, hiszen nincsen már kit képviselniük. Talán 500-700 tag. Szima teljesen lejáratta a szakszervezetet ,ami õ által hiteltelen és hazug lett! Sok becsületes ember vállalt tisztséget a szervezeten belül akik méltatlansági eljárás keretében el lettek távolítva, mert ki merték mondani az igazat, vagy hányingerük lett a képmutatásból, és a felesleges rongyrázásból, és kiléptek. Ezek közé a tisztességes emberek közé nem tartozik Bárány. Õ csak szeretne tartozni. A kezdeményezett méltatlansági eljárások végrehajtója õ volt! Akkor még benne volt a pikszisben! Decemberben kezdõdnek a tárgyalások dobálhatják a xart szimával egymásra.
#6 | Kore - 2012. November 25. 16:21:35
Minden újabbkori MOZG-elem,-alomból kiáll a 100-as szög elõbb-utóbb...
Ugyanaz tökben, mint a györkös-féle kettõs színezettség.
#7 | kincses - 2012. November 25. 19:09:35
na nézd, még valaki emlékszik erre a cikkre! milyen szépen felolvastam a rádióban! Micsoda szép idõk...s_n 
#8 | GERRY - 2012. November 25. 20:46:28
Csocsi Judit néni! Hogy ityeg a blutty? Gerry vagyok és csak azt szeretném idesuvickolni mint óriási fõfõadmin (már koronát is csináltattam ferde USB-kulccsal a tetején, ugye ki tudja mit hoz a holnap ha megérjük)... szóval csak azt szeretném jelenteni, hogy a zadminok közül itt senkise rúg labdába ha nem akarom... Igaz viszont az is, hogy nem szaggatom meg a ruhámat (azt az egyet), ha egyszer-egyszer valamelyik admin csinál valamit... A nevem pedig NEM ököratilla vagy valami ilyen. Azt is tudom, hogy anyukám se cserélt el kiskoromba, nem verték a fejemet és nem változtattam nevet, mert nekem nem volt csavartpajeszom és jobbikos fönök se voltam, mitöbb, mint született angyalföldi gyerek (A mosoly utcát akkor nevezték el annak amikor születtem - lehet, hogy a tiszteletemre, de erre ma már nem emlékszem), egészségesen útáltam a zsarukat, fakabátokat, volt nekik csúnyább nevük is de azt illendöségböl, meg Imre iránti tiszteletböl nem írom le.
Igen kedves Judit néni, azért az, hogy rólam (rólunk) ilyen csúnya dolgot feltételezni tetszik, az nem tetszik. Az Attila az ugyan szép név de nem cserélném el a sajátommal - amit ugyan gyerekkoromban nem szerettem nagyon de mára már megbarátkoztam vele. Csak ennyit akartam írni és ígérem, hogy nem fogom feljelenteni becsületsértegetésért, de ha egyszer találkozunk akkor fizetnie kell nekem egy rundot. Lehet, hogy a barátaimat is hozom, de - egyenlöre - azok között sincs egyetlen Ökrös Attila - fönököm meg egyáltalán nincs és remélem nem is lesz olyanom a következö néhány évtizedben. Kezit csókolom és tessék nyugodtan megnyugodni, mert Imre se ellenség, csak nem tudja befogni a száját... s_h 

(néha rászólok, de rám nem hallgat mer' Fafejü! - egyedül a felesége tudja úgy-ahogy megfogni - de ez azér' is van mer a nök mindig is hatottak a férfiakra, a feleségek meg a férjekre... de ez már akár egy másik történet is lehetne...)

Tisztelettelteljes üdvözlegyennel...
GERRY - nem ökrös csak bika ami megint más.
#9 | postaimre - 2012. November 26. 06:52:38
Kelta, erre gondolsz?

Fõtitkári tájékoztató
Dátum: 2012/11/22 | Nincs komment | 605 olvasás Cikk nyomtatása Cikk nyomtatása

F Õ T I T K Á R I T Á J É K O Z T A T Ó

2012. november 21-én

Tisztelt TMRSZ Tagok,

Tisztelt Szimpatizánsaink!

Tájékoztatlak Benneteket, hogy a tegnapi napon elkezdõdött a rendszerváltás utáni Magyarország történetének elsõ olyan büntetõpere, ahol szakszervezeti tisztségviselõk ülnek a vádlottak padján, köztük jómagam is, mint elsõrendû vádlott.

A vádirat szerint bûncselekményeket követtem, követtünk el munkatársaimmal. A tegnapi napon az ügyész felolvasta a vádiratot, majd a tárgyalás elnapolásra került.

Sokan kérdezik, mi a bûnöm, és többször is kijelentettem, hogy nem vagyok bûnös, munkatársaim sem azok, és bízom abban továbbra is, hogy a parancsuralmi függõségben lévõ vádhatóság álláspontjával szemben a bíróság bûncselekmény elkövetésének hiányában fogja valamennyi vád alá helyezett személyt felmenteni.

Ebben bízom, de az utóbbi évek, évtizedek tapasztalatai alapján sajnos ez a bizodalom nem biztos, hogy azonos lesz a majdani végkifejlettel. A realitás szerint ezzel számolni kell.

A realitás ugyanis az, hogy ma, ha az ember a közelmúltban véleményt fogalmazott meg, tényeket állított, azért is elítéltek, bûnözõvé nyilvánította a magyar katonai bíróság. A bujtogatásos ügyben történtekkel szemben – ahol a strassbourgi bíróság francia elnöke kiállt az ártatlanságom mellett különvéleménye megfogalmazásával – a napokban kaptam meg az Eurocop Tagszervezete Görög Rendõr Szakszervezeti Szövetség több állásfoglalását, melyben a nemzetük sanyargatását és a nemzetük kifosztását folytatóknak mondják meg bátran, kendõzetlenül a véleményüket.

Úgy gondolom, hogy a 2002-2010. közötti idõszak Magyarországán sorban ítélték volna el valamennyiüket bujtogatásért, hiszen a véleménynyilvánításuk lényege, hogy a rendõrök az ellenállását helyezik kilátásba, azt, hogy nem fognak saját népük ellen fordulni a görög rendõrök.

Úgy gondolom, hogy Görögország, amely a demokrácia õshazája, és a görög nép – amely a demokrácia kitalálója – valóban olyan korszakot él, amely drámai nemzetük jövõje szempontjából, és egy pillanatig nem merül fel kétség a görög társadalom és a görög politikai elit részérõl, hogy kriminalizálják a véleményt és tényeket megfogalmazó szakszervezeti vezetõket.

Hozzáteszem, hogy Görögországban az emberek sokkal jobban megszenvedik a válság nehézségeit és feltehetõen ebbõl is adódik, hogy a ma szinte forradalmi állapotok, az utcai csetepaték egyre inkább hasonlítanak egy valódi szabadságharchoz. Mert az elkeseredés, a kilátástalanság már a mindennapokban is a bõrükön érezhetõ.

Magyarországon tovább folytatódnak a kilakoltatások, látszik az emberek elszegényedése, a terhek növekedése. A hazánkban megtapasztalt visszásságok, igazságtalanságok, közpénz elherdálások közepette, annak vetületében igazán szemléletes a Somogy Megyei Fõügyészséghez tartozó Kaposvári Nyomozó Ügyészség évek óta folyó ügybuzgalma ügyemben, ügyeimben.

Sokan nem leplezett örömmel figyelik a TMRSZ fõtitkárának az újabb tortúráját ki ilyen, ki olyan okból. A mocskolódásokat az utóbbi években megszokhattam volna, mivel annyit, de annyit kaptam, talán valamelyest meg is szoktam, de jelen tájékoztatóm apropóját legfõképpen az adja, hogy a kárörvendõk ujjongását szó nélkül nem hagyom és pár gondolat erejéig a bizonytalankodókhoz, kétkedõkhöz is szólni kívánok jelen tájékoztatómmal.

A kárörvendõkkel kapcsolatban elmondható, hogy az indíttatás többféle. Vannak egykori tmrsz-es tagok, akik megérezték a pillanatot, azt, hogy a szerintük földön fekvõ emberen átgyalogolva kiélhetik hatalmi és egyéb ambícióikat. Rájuk csak annyiban érdemes szót vesztegetni, hogy a búzába mindig kerül ocsú is. Bizonyára bennem van az a hiba, hogy ha ilyet tapasztalok, attól rövid úton igyekszem megszabadulni. Sajnos az oda nem valóságot nem mindig lehet elsõre felismerni. Az együttérzés, a biztatás, a fényben sütkérezés sokasága közepette az emberi lélek kiismerése, a jellem valódiságának felismerése sokszor idõbe kerül. Az adódó alkalom kihasználása sok esetben utólag tette lehetõvé a beindult és robogó TMRSZ vonatra felkapaszkodott emberek valódi jellemének megismerését. Amikor pedig rövid úton kipenderítettük õket a szervezetbõl, az addig támogató, hízelgõ, bátorító és mézes-mázos szavak acsarkodó, veszett, alattomos hangokká váltak.

Ezek az emberek eltávolításukat követõen nyíltan – addig csak sunyin, alattomosan és számomra megtévesztõ módon – munkaidejük jelentõs részében a TMRSZ-szel, annak tagsága elbizonytalanításával, a szervezet és személyem hiteltelenítésével vannak elfoglalva. Nem tudok ellene sokat tenni, csupán sérelmezem a munkáltató felé, igyekszem a nevemet tisztázni az ügyészség által megfogalmazott vádak alól és mindemellett próbálok erõs maradni a tagság és a munkavállalók elõtt, újjászervezni és megerõsíteni a TMRSZ-t.

A másik csoportba a rivális szervezetek tisztségviselõi tartoznak, akik egyébként sokkal „csendesebbek”, de a mosolyuk letörölhetetlen több év sápadtság után, amit a TMRSZ térnyerése és elõretörése váltott ki bennük. A semmibõl léptünk elõ és mutattunk valódi alternatívát az addigi „érdekvédelemmel” szemben, ami rövid idõn belül a TMRSZ-t tette meg Magyarország legerõsebb és legszervezettebb szakszervezetének.

Addig, amíg a görög rendõr szakszervezeti vezetõk összefognak és együtt tiltakoznak, addig hazánkban a szakszervezetek inkább örülnek a TMRSZ nehézségeinek, inkább örömmel nézik a megvádolt tisztségviselõk tortúráját, minthogy aggódnának, vagy legalább együtt éreznének velünk, szolidaritásuk hiányáról már nem is beszélek. Van köztük olyan is, aki kifejezetten ezt a fogalmat egykori érdekvédõként ma már a politika színterén hangoztatja.

Nem panaszkodni jöttem, de ezek a tények.

A „társ” szakszervezetek vegetálnak, és az ellenünk folyó támadások miatt a korábban megszokott TMRSZ aktivitás is halványabb. Túlontúl sok érdeket sértettünk, túlontúl sok ember meghallotta a szavunkat, véleményünket, túlontúl hitelessé váltunk ahhoz, mintsem, hogy ne legyenek irigyeink, rosszakaróink, támadóink, akár saját szervezetünkön belülre beépített téglák által, akár a munkáltatóval, akár a mindenkori kormányzattal szemben.

Túl sok kisrendõrt helyeztettünk vissza hivatásába kirúgásukat követõen, amikor is a TMRSZ segített bebizonyítani a meghurcoltaknak a munkáltató, vagy éppen (legfõképpen) az ügyészség túlbuzgóságát, sokszor embertelenségét. Akiknek segítettünk, azok ezt tudják és többségük ma is hivatását szeretõ rendõr. Még több rendõrért harcoltunk és küzdünk jelenleg is, akik ma már nem rendõrök, de nem hagytuk õket sem cserben. Amíg lehetõségeinkbõl futja, kiállunk értük, értetek, ha a szükség és az élet úgy hozza. Holnap lehet, hogy Te kerülsz sorra, mert hibáztál, mert éberséged lankad, és elszunyókáltál a gép elõtt az eseménytelen – hála mindenkinek, hogy eseménytelen – szolgálatban.

Túl sokszor törtünk borsot a kisrendõr védelmében az ügyészség orra alá. Már 2007-ben megmondtam – késõbb ezért el is ítéltek -, hogy a rendõröket eszközül használták a nép, a polgárok ellen, majd a kisrendõröket meghurcolták, a tábornokokat kitüntették. Ebben az ügyben még nem került minden tisztázásra, nem derült fény minden titokra. Információim szerint, úgy hiszem, a közeljövõben lesznek ez ügyben meglepetés információk, amelyektõl hangos lehet a sajtó és további kérdések fognak megfogalmazódni magas szinteken, „nagy” emberek irányában.

Sokszor megfogalmazódik bennem a kérdés, mit rontottunk el, mit rontottam el, mit tennék másként, mi volt az a pont – ha volt ilyen – amikor valami olyat tettünk, tettem, amit másként kellett volna. Tudtam, hogy a sikert, az elismertséget nem adják ingyen, fõleg akkor, ha egy leosztott szerepekbõl álló társadalmi színtérre akar lépni az ember és az addigi megszokást, megalkuvást nevén nevezi és azt hibaként – javítandó, rossz szerkezetként – világítja meg mások számára.

Sok évet töltöttem el a rendõrségen és sok mindent láttam. A rendõrség, a honvédség az ügyészség, a bíróság, a média és a gazdasági hatalommal rendelkezõk a végrehajtó hatalom erõ-támaszai. Ezek a szervezetek kiszolgálják a döntési pozícióban lévõk elképzeléseit, ami elvileg egy jó konstrukció is lehetne. Az utóbbi 20 év azonban bebizonyította, hogy az elmélet és a gyakorlat két különbözõ dolog. Számomra azt is bebizonyította ez a 20 év, hogy aki ebbe a rendszerbe alku nélkül bele akar kötni, változtatni akar, vagy egyszerûen csak megpróbálja a szemükbe szórt portól nem látó emberek szemét felnyitni, az kellõ támogatottság híján fizikailag elbukhat nagyon könnyen egy bizonyos esetben. Ha kellõ magasságba jut, ismertségre és elismertségre tesz szert és ezt az eredményt a jelenlegi rendszer fizikai támaszai egyikének keretén belül, sokszor azt és annak szövetségeseit kritizálva, látványosan éri el. Ilyenkor legtöbb esetben borítékolható, hogy a birodalom visszavág. Véleményem szerint most ez történik. Hatalomból, egyoldalúan, koholt vádak alapján, a bolsevikok által tanított módon, bolsevik rendszer alapján felépített és bolsevik szerkezetû hatalmi szervezet által.

Elmondhatom, hogy a TMRSZ-szel mi megtettük ezt a figyelemhívást, sok csatát megharcoltunk a jog, a nyilvánosság – sokszor a cinizmus és irónia – eszközeivel és erre valamennyi egykori, jelenlegi és leendõ TMRSZ tag büszke kell hogy legyen!

A TMRSZ fogalommá vált és nagyon sokáig kivédtünk minden belsõ és külsõ bomlasztást, támadó tevékenységet.

A magyar rendõr büszke volt arra, és sokan megmaradtak büszkék a mai napig arra, hogy a TMRSZ tagjai. Ma is nagyon sok rendõr kitart és büszke a TMRSZ tagságára, vagy éppen szimpatizál velünk. De eltagadhatatlan, hogy vannak olyanok is, akik bizalmatlansággal tekintenek a TMRSZ-re és személyemre. A hatalom végrehajtóinak karaktergyilkossága folyamatban van, ez nyilvánvaló. Hogy sikerre viszik-e az függ a személyes kitartásomtól, az engem védõ szakemberek rátermettségétõl, a bíróság bölcsességétõl, és a tagság alakulásától. Nem értékelem túl a lehetõségeimet, hiszen egyoldalú ez a játszma. Amíg munkatársaimmal együtt engem a vádlottak padjára ültethetnek, addig a velünk szemben elkövetett jogsértések, hatalmi túlkapások következmények nélkülinek tûnnek jelenleg és valószínûnek tartom, hogy ez így is fog maradni a rendszer változatlansága miatt is.

Ma nehéz szakszervezeti tagnak lenni. TMRSZ tagnak különösen. Meg még fizessen is ezért a tag. Amikor felüti a munkáltató intranetes fórumát és azt látja, hogy a TMRSZ tárgyú topicokat sértett emberek bírálata lepi el és hiába együttmûködési megállapodás, a kölcsönösség és a tisztességes eljárás elve, ez nem érvényes továbbra sem ha arról van szó, hogy zajlik a sértõdött emberek TMRSZ hiteltelenítése. Ha a sértett emberek feltennék a TMRSZ összefoglaló jelentést, amelyben megfogalmazódtak velük szemben a méltatlanságot megalapító tények, talán úgy nem lenne egyoldalú ez a mocskolódás, de szóra sem érdemes ez az apró nüansz, hiszen ez már nem illene bele a mocskolódást folytatók koncepciójába.

Igen, sok embert kiebrudaltunk a vezetésemmel a TMRSZ-bõl. Az utóbbi idõben ez a kiebrudalás éppen azért történt, mert sokan elérkezettnek látták az idõt valódi jellemük megmutatására és én nem szeretném – bárhogy is alakul a személyes sorsom – ha a TMRSZ körül olyan embereknek legyen bármilyen szintû beleszólása is a TMRSZ belügyeibe, akik a saját értékrendem alapján is méltatlannak bizonyultak arra.

Sokuk szerint már a földön fekszem és elegánsan ezért úgy gondolják, hogy bele illik rúgni az ügyészség által vád alá helyezett fõtitkárba. Számon kérik rajtam, hogy miért nem teszem ki a vádiratot, miközben õk rendelkeznek azzal, bármikor kitehetnék, mint ahogy kitehetnék a méltatlanná válásukat megalapozó vizsgálatok összefoglaló jelentéseit is. Amennyiben a törvényeket betartom, akkor arra is vetemedhetnek, hogy megfenyegetnek engem és a szervezetet, sõt kilátásba helyezik, hogy feljelentenek, de elõbb, mert akkor már indul ellenem valami, és akkor bilincset kapok, meg koporsószöget a koporsómba, avagy ahogy egyik írta fizzessek neki 200 ezer forint nem vagyoni kárt, mert ha nem megbánom, és nem neki fog fájni, avagy járjak el törvénytelenül és õ csendben marad. Aztán még sorolhatnám a zaklató jellegû leveleket, a nap mint nap megért becsmérléseket.

Ha tartanak a vádirat közzétételének jogi következményeitõl, miért nem teszik ki a saját ténykedésük árnyoldalait bemutató összefoglaló jelentést? Soha nem kértem számon õket, csupán ezúton ez a válaszom az unos untalan megfogalmazott ebbéli igényükre.

A teljesség kedvéért azért illõ az ügyészség vádját röviden ismertetnem saját esetemben, hogy ne érje további szó a ház elejét. A vád több részbõl áll.

A TMRSZ székhelyének a beruházásával kapcsolatos sikkasztás.

Az elnyert EU-s pályázat szabálytalan felhasználása.

Adomány nem cél szerinti felhasználása.

Km elszámolás valótlansága.

Túlmunka, illetve fekete munka segélyekkel kompenzálása.

1.) A székhely beruházással kapcsolatban az ügyészség azt tartja bûncselekménynek – noha a TMRSZ könyvvizsgálói jelentésekkel, félévenkénti APEH ellenõrzések és ügyészségi törvényességi felügyeleti ellenõrzések „mindent rendben találtak” e tárgykörben -, hogy a TMRSZ pénzét úgy költöttem el, hogy arra nem volt jogom. Magyarán a TMRSZ a saját pénzét célszerûtlenül használta fel és mivel én vagyok a szakszervezet törvényes képviselõje ezért a TMRSZ pénzét ezáltal elsikkasztottam. Halkan jegyzem meg, hogy a TMRSZ a teljes beruházás költségét „lelakhatja”. Errõl megállapodás van, ezt a megállapodást az ügyészség még az alapeljárásban lefoglalta. Polgári ügyrõl van szó a szakszervezet és köztem lévõ megállapodásról. Itt egyik fél sem tett feljelentést, kár senkit nem ért, hol van itt büntetõjogi rész?

A TMRSZ székhelye a saját tulajdonú családi házam. Magánéletemet és kiskorú gyermekem magánéletét alárendeltem a köz érdekében, hogy minél gazdaságosabban tudjunk mûködni, és minél többet tudjunk segíteni az arra rászorulókon. Ahogy a TMRSZ erõsödött és gazdasági lehetõsége megengedte a székhely úgy biztosította a kulturált munkavégzést folyamatosan 10-15 fõ munkavállaló részére és állt nyitva bármely oda érkezõ tag részére. Évek során került mindez beruházásra (korszerûsítés, bõvítés) nyilvánosan, az APEH és az ügyészség szeme láttára. Egyszer sem kifogásolták, hogy mire költjük a pénzünket, mert az belügyekbe avatkozásnak minõsült volna. A Somogy Megyei vádhatósághoz tartozó Kaposvári Nyomozó Ügyészség mindezt nem így gondolja, szerinte mindez bûn. Jelenleg 237 m2 területet bérel a szakszervezet havi 80 ezer forint összegért.

Egy elbocsátott, több alkalommal öngyilkosságot megkísérelt alkalmazott Tóth Enikõ bajai lakos tett feljelentése volt az apropó a koncepciózus eljárás megindítására. A vádhatóság példátlan módon nagyítóval, többszörös törvénysértés megvalósításával (törvénytelen elrendelés, törvénytelen házkutatás, iratellenes állítás, stb.) buzgólkodott azon, hogy megvizsgáljon minden szöget a TMRSZ háza táján. Ezt megelõzõen a rendszeresen vizsgálódó APEH és törvényességi felügyeletet ellátó Tolna megyei ügyészi a vád pontjaival kapcsolatban mindent rendben találtak, õk feljelentést nem tettek.

2.) Az EU-s pályázat kapcsán – a vádhatóság ellenkezése dacra – az arra illetékes hatóság mindent rendben talált és kifizette az általunk megelõlegezett projekt teljes összegét (27 millió forint). A Somogy Megyei vádhatósághoz tartozó Kaposvári Nyomozó Ügyészség hetekig járta az országot, kb 200 embert tanúként kihallgatott az ország különbözõ részein több ügyész (Hajdútól, Zaláig, Gyõr-Mosonig) és összekapart kb 170 ezer forint jogtalan felhasználást, ami lényegileg abból adódott, hogy az adminisztrációt végzõ munkatársaim kb 25 személy esetében ( 150-bõl) tévesen tüntették fel, hogy mely autóval érkeztek a rendezvény helyszínére az azon résztvevõk. Ennek az egy vádpontnak az elõre látható nyomozási költsége több millió forint lehetett (személyautóval több ügyész munkaidõben végezte ezt a sziszifuszi munkát) és találni véltek 170 ezer forintot el nem érõ szabálytalan felhasználást, ráadásul oly módon, hogy minden résztvevõt leellenõriztek, bekérték a telefonjaik után, mint tanuk után a cellainformációkat és láss csodát az ügyészség maga bebizonyította, hogy mindenki részt vett a továbbképzésen.

Ez sem érdekelte õket, mert személyemet második alkalommal ezért tartóztatták le jogellenesen és vádoltak meg alaptalanul bûncselekményekkel, okirathamisításokkal, mert mint a szervezet képviselõje aláírtam az ESZA felé a tájékoztatást. Az már csak érdekesség, hogy magában a projekt lebonyolításában részt sem vettem, a helyszínén nem jártam, így csak utólag jutott tudomásomra, hogy a személyemet mocskoló egyik (akkori) tisztségviselõ társam botrányos módon (információm szerint erõsen ittas állapotban) viselkedett, a szálloda személyzete rendõrt hívott ki a hangoskodás miatt. A szálloda berendezését nem kímélve virtuskodott, a mázsás billiárdasztal emelgetve, azt hangos dörejjel földre ejtve keltett rémületet a szálloda személyzetében, demonstrálva fizikai tökéletességét. Akik ott voltak, látták, tudják. Én nem voltam ott, de olyan személyektõl kaptam az információt, akik ott voltak.

Hiába volt érdemi tevékenység, hiába, hogy a TÁMOP elfogadta a teljesítési igazolásokat, és az arra hivatott hatóság mindent rendben talált. A Kaposvári Nyomozó Ügyészség minden ellenkezése ellenére szabályosnak minõsítették a mindenhez(nem)értõ vádhatósággal szemben az EU-s pályázat lebonyolítását. Még jogszabálysértést sem állapítottak meg, ezt lezáró jegyzõkönyvükben rögzítették is, és haladéktalanul intézkedtek a visszatartott összegek kifizetésére, melyet a szakszervezetünk elõlegezett meg több mint 20 millió forint értékben. Az ügyészség ezen adatok birtokában volt, mégis törvénytelenül emelt vádat e vádpontban is.

3.) Az adomány nem cél szerinti felhasználása lényegében egy szponzori támogatásról szólt. Adományként kaptunk üdítõket azzal a feltétellel, hogy az adományozó logóját tegyük ki a rendezvényen, melynek eleget is tettünk.

Az adomány nem cél szerinti felhasználása lényegében 50-100 üveg ásványvíz illetve cukros üdítõ (kóla, tea) munkatársaim és kk. gyermekem általi elfogyasztását jelenti. Ez nem vicc, ez a vádhatóság vádja. Kaptunk kb 10 karton (egy karton olyan 15-20 db félliteres palackot jelent) vizet és üdítõt, aminek csak egy részét fogyasztották el azon a rendezvényen amelyre kértük az adományozótól. A fennmaradót pedig a KKI munkatársai és kiskorú gyermekem elfogyasztotta. Úgy gondolom Somogyban retteghetnek a bûnözõk, ha ennyire alapos ügyészséggel rendelkeznek.

Megemlítem még, hogy a feljelentés tartalma szerint – aki egy volt munkatárs volt, pénzügyes és Tóth Enikõ a neve – a feljelentõ azt is bûnnek, vagy legalábbis említésre méltó gyanús körülménynek említette, hogy a TMRSZ 2010-ben 40 millió(!) forint segélyt osztott ki, és 2011-ben már 18 milliónál tartott az év elsõ pár hónapjában. Tehát ez gyanús, erre nyomozni kell. Nyomoztak is, több ezer oldal iratot gyártva.

4.) A km elszámolással kapcsolatban már adtam korábban tájékoztatást „számûzetésem” valahányadik napján. Ennek lényege, hogy útiköltséget számoltam el a vádhatóság álláspontja szerint meg nem tett utak alapján. Abban az országban, ahol egy egy polgármester, vagy közhivatalt ellátó személy éves viszonylatban több millió forint benzinpénzt használ fel, mellette még havi többszázezres költségtérítést vesz fel, mindezt az adófizetõk által biztosított közpénzbõl, ott valóban vizsgálandó.

Az viszont a szakszervezeti belügye, hogy a közel tízezer tagot számláló, az ország minden szegletében jelen lévõ tagszervezetekkel való kapcsolattartásra, pereken, üzleti tárgyalásokon, tájékozódásokon, csak szóban elmondandó információkért való részvételre egy szakszervezet a saját pénzébõl mennyit költ. A törvények alapján sem a könyvvizsgáló, sem a NAV nem vizsgálhatja az elköltött pénzek célszerûségét, ezt törvény írja elõ. Az ügyészségre sem vonatkozik más elõírás, nem kutakodhat senki zsebében célszerûségi szempontok alapján. A Somogy megyei vádhatóság mégis ezt teszi. Hatalmi szervezetként, közpénzbõl, jogszabály-sértések sorozatával.

5.) A vádhatóság álláspontja továbbá, hogy a KKI munkatársainak kiosztott alkalmankénti segélyek tulajdonképpen a túlmunkát voltak hivatottak ellentételezni. Tehát, a vádhatóság szerint a segélykérelem fiktív volt. Én pedig a szervezet képviselõje a felbujtó voltam, mert tájékoztatást adtam, hogy hogyan kell segélykérelmet igényelni. Ezt nem tudom értelmezni, hiszen ha valaki segélyt kér, az hogyan lehet fiktív segélykérelem? Mi köze a segélynek egy esetleges túlmunkavégzéshez? Vagy ha a szakszervezet nem tud túlmunkadíjat fizetni, vagy nem is volt túlmunka, akkor mi tiltja, hogy segélyt kapjon az, aki arra rászorult, függetlenül attól, hogy csak tagja a szakszervezetnek, vagy egyben munkavállalója is?

Eleget tettem tehát fentiek szerint a bírálói igényeknek ezzel, a vádiratot nem kívánom idemásolni több okból sem, de ez a vádak lényege.

Hogy mit hoz a jövõ e körben, nem tudom, de bízunk a jövõben, hiszen míg élet van remény is van.

A TMRSZ létrehozására és a TMRSZ jelenségre büszke vagyok, ilyet eddig még nem tapasztalt meg országunk. A TMRSZ nyomdokán feltûnõ újabb sárga szakszervezeti próbálkozások csupán rossz másolatok. A politikai színre lépõ szakszervezeti vezetõkkel szembeni tolerancia pont azt igazolja, hogy a rendszer õket eltûri, hisz közülük valók voltak eredetileg is.

A TMRSZ-t és személyemet is támadják, marják, ahol érik. Mindenki szíve-joga eldönteni, hogy hová tartozónak sorolja be önmagát. Mi kitartunk és álljuk a sarat, ez a megmérettetés az igazunkból nem fog semmit levonni.

A lelkiismeretem tiszta és nyugodt, amint a mocskot és a szemetet saját házunkon belül észrevettem, azt kivágtuk a kukába, mert oda volt való. Az országban a rendbetétel talán megkezdõdött. talán elkezdõdött valami, mert ha az engem tegnap támadók és a ma mást támadók személye egy és ugyanaz, akkor én már át tudom érezni azt, hogy a ma megtámadottak és bemocskoltak mit élhetnek át.

Elnézéseteket kérem, ha jelen tájékoztatóm kissé hosszúra, vagy személyes hangvételûre sikeredett volna. Szerettem volna mindent leírni, amit e tájékoztató idején fontosnak tartok. Bízom a TMRSZ erõsödésében, ennek jegyében a rendkívüli kongresszus összehívására és az érintettek tájékoztatására a szükséges intézkedéseket megtettük.

Van egy magyar mondás, miszerint ma nekem, holnap neked. A TMRSZ azért létezik, mert holnap lehet, hogy neked lesz arra szükséged, hogy valaki melletted álljon.

Most lehet, hogy nem vagy bajban, nincs szükséged támaszra, úgy gondolod, nem kell senkire támaszkodnod, vagy úgy gondolod, Téged baj nem érhet a munkáltatód részérõl. Hogy jól gondolod-e, erre a jövõ választ fog rá adni. Ma van kihez fordulnod. Van, aki kiáll érted és legjobb tudása szerint igyekszik kiállni a munkáltató, vagy más hatóság, vagy a bíróság elõtt. Lehet, hogy ha ez a küzdelem most elbukik a TMRSZ részérõl, részünkrõl, még jobban fel fog erõsödni a TMRSZ jelenséget ilyen-olyan okból rosszhiszemûen támadók hangja.

Elcsépeltnek tûnhet, de akkor is igaz, hogy a választ úgy is megadhatod, ha nem szól szád (akkor a fejed sem fáj köztudomásúlag).

Ma már válasz a tagság megléte is egy érték mellett. El lehet játszani a naivat, a tájékozatlant, de a szíved ilyenkor is erõs belülrõl, tudod, hogy számítanak Rád és cserébe, ha bajba kerülsz, tudod hogy Te is számíthatsz a segítõ kézre.

Nem így gondolod? Lelked rajta. Viszont ha bajba kerülsz és szétnézel magad körül, lehet, hogy hiába fogsz keresni olyat, mint ami egykor volt. Soha ne következzen be sem az, hogy bajba kerülsz, sem az, hogy nem tudsz tõlünk segítséget kérni.

Elõbbiért és utóbbiért is Te tudsz a legtöbbet tenni akár így, akár úgy. Mi a tõlünk telhetõt megtesszük, de tudod jól Te is: egyedül, az ember magára hagyatva nem tud olyan hatékony lenni, mint összefogás esetén. Egyedül nem megy.

Szekszárd, 2012. november 21.

Szima Judit fõtitkár

Ui: Rövidesen közzétesszük a görög rendõr szakszervezeti kollégáink leveleit, melyet személyesen adták át részemre a Berlini Kongresszusunkon azzal, hogy azt honlapunkra feltegyük, munkájukról tájékoztassuk a magyar rendõröket, a magyar munkavállalókat.

Judit írt sms-t, amelyben kéri, hogy rakjam ki ezt a tájékoztatót, s ha már, akkor miért ne? Ugyan azt is szóvá teszi, hogy a most fentlévõ kihelyezését nem hagyta jóvá, de ez a fogalomkör számomra nem értelmezhetõ és egyébként is Gerry sem Ökrös Attila, ahogy ezt most rendre kitárgyalta velünk. Nagyon makacs gyerek ám és nem hallgat rám, mikor gyõzködöm, hogy márpedig DE, õ rendre az ellenkezõjét csinálja. Mégpedig milyen jól!
#10 | Kujak - 2012. November 26. 09:37:21
Néhány hozzászólás a Tmrsz oldalról:

5 hozzászólás

Szmáj Lee
2012/11/16 at 17:54

Lájk ! :-)
Be kell jelentkezni a válaszadáshoz

bizakodó
2012/11/17 at 12:28

Egyetértek a címben megfogalmazottakkal! Miért kellene megbocsájtani közülük egynek is? Az áruló mindig is az marad. Hadd jártassák a szájukat máshol (nem olvasott lapokon :P )! A Tmrsz haladjon elõre és eredményeket felmutatva gyõzze meg a kétkedõket. Írja valamelyik gumigerinc, hogy tagként nem tud ehhez a honlaphoz hozzászólni? Hát azok alapján, amit ott károg meg sem érdemli a tagságot! Ugyan melyikük tett le annyit az asztalra, mint a Fõtitkár Asszony?! Melyikük dolgozott 16 órákat a Tmrsz-ért? Ki áldozta fel a szabadságát, családját értünk tagokért egy nyilvánvalóan koncepciós perben?
Kitartás Judit! A tagság továbbra is melletted áll!!!
Be kell jelentkezni a válaszadáshoz


megvédett
2012/11/17 at 12:36

Hát a fenti történésekhez nem tudok hozzászólni, mert csak ez az információ áll rendelkezésemre, amit itt olvasok. Én elhiszem amit itt írnak! Számomra csak a Tmrsz az egyetlen hiteles szakszervezet. És nem az aki pl. nálunk a Tmrsz problémáival akar agitálni, hogy lépjek be egy nevenincs és néhány száz fõt tömörítõ -Audit használó által létrehozott- szervezetbe. Én mellettem a Tmrsz kiállt! Ügyvédet biztosított a peremben és MEGVÉDETT!! Tehát én mindig is tag maradok és örömmel fizetek havonta egy ezrest azért, hogy biztonságban érezzem magam. :)
Be kell jelentkezni a válaszadáshoz


jade
2012/11/19 at 14:17

Megvédett!

Csak egy kis kiegészítést tennék, hogy több információd legyen.
Azt írja egy nevenincs blogon B.Z. hogy: “Levelét kézhezvéve ismét elcsodálkoztam azon, hogy milyen gyorsan tudja változtatni hozzáállását a kialakult dolgokhoz.” Pont Õ!! Aki éppen, hogy jelen volt a 2010-es kongresszuson ahol megszavazták az alapszabályt, amely sok mindent a Fõtitkár hatáskörébe sorol. Õ is megszavazta ezeket! Ott miért nem tette fel a kis pracliját, hogy nem ért egyet? (Iroda bõvítés stb. amikre most mer csak rákérdezni)) Asszem már 2009-ben a kibõvített VT-nek is tagja volt. Ott mikor állt fel és mondta társaival együtt, hogy Fõtitkár Asszony ez így nem jó? Ja, hogy mindenképpen kellett az elnöki hely?! A célért mindent? Aztán a következõ VT-ken és Küldöttértekezleteken miért nem szólalt fel és vonta kérdõre a Fõtitkárt? Most, hogy méltatlanná vált akkor rögtön nem jók azok a VT- határozatok amiket Õ és társai Bt. anno megszavaztak? Csak akkor mert támadni amikor a Tmrsz vezetõjét bebörtönözték, ez milyen jellemre vall? Vagy jellemtelenségre? Legalább is szerintem minimum így nevezik azt, aki a már padlón lévõbe még belerugdal!!! Akkor most ki is az aki egyik pillanatról a másikra változtatja a hozzáállását? Az meg végképp nem szép, hogy mihelyt nincs pozícióban, akkor vagdalkozni kezd maga körül és megpróbálja szétverni azt az építményt, aminek építésében kis ideig maga is részt vett.
Kérdéseket mi egyszerû tagok is tudnánk feltenni: Pl. Ki hatalmazta fel arra, hogy Baracz urat a VT-bõl eltávolítsák? Zarándoknak miért kellett lemondania? Ki engedélyével bíztak meg új VT tagokat? Mi alapján próbált rendkívüli kongresszust összehívni? Mi ez, ha nem a fõtitkári jogok átvétele? Ezekrõl miért volt tilos a Fõtitkár Asszonyt tájékoztatni?
Bárány Z. virgonckodó és méltatlankodó elnök “úr” jobban tenné, ha befejezné a magánhadjáratot, mert ezzel szemünkben csak önmagát járatja le! :)
Be kell jelentkezni a válaszadáshoz


budwhite
2012/11/20 at 02:23

Szima Judit már bizonyította a rátermettségét. Az õ harcos természetére van szükség az eredmények eléréséhez.

s_; 

Az egyik kedves hozzászóló csak pár ezret tévedett a tagság létszámát illetõen. :# 
Oldal: 1 / 2: 12

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.
Még nem értékelték