HĂĄt persze! A bĂźdĂśs zsidĂł qrva anyĂĄtokat!
A hazai levegĂľ szennyezettsĂŠge is hozzĂĄjĂĄrulhat ahhoz, hogy MagyarorszĂĄgon mĂĄsfĂŠl-kĂŠtszer tĂśbben halnak meg kardiopulmonĂĄlis megbetegedĂŠsekben ĂŠs tĂźdĂľrĂĄkban, mint az egyĂŠbkĂŠnt hasonlĂł tĂśrtĂŠnelmi-gazdasĂĄgi adottsĂĄgokkal bĂ­rĂł SzlovĂĄkiĂĄban vagy CsehorszĂĄgban –hĂ­vta fel a figyelmet Dr. Losonczy GyĂśrgy, a Semmelweis Egyetem PulmonolĂłgiai Klinika igazgatĂłja

Az EgĂŠszsĂŠgĂźgyi VilĂĄgszervezet ĂŠs az EurĂłpa TanĂĄcs javaslatĂĄra folyamatosan mĂŠrik, illetve becsĂźlik EurĂłpa lĂŠgszennyezettsĂŠgĂŠt, ezen belĂźl a 10 ĂŠs a 2,5 mikronnĂĄl kisebb szemcsemĂŠretĂť szĂĄllĂłpor-koncentrĂĄciĂłt. A 2,5 mikronnĂĄl kisebb szemcsemĂŠretĂť, kĂźlĂśnĂśsen kĂĄros hatĂĄsĂş szennyezettsĂŠg kimagaslĂł KĂśzĂŠp- ĂŠs Kelet-EurĂłpĂĄban, ezen belĂźl fĂľkĂŠnt MagyarorszĂĄg kĂśzĂŠpsĂľ ĂŠs keleti terĂźletein. Ez egyĂŠrtelmĂť ĂśsszefĂźggĂŠst mutat a kardiopulmonĂĄlis megbetegedĂŠsek (szĂ­vinfarktus, hĂśrghurut, asztma) ĂŠs a tĂźdĂľrĂĄk gyakorisĂĄgĂĄval.

Dr. Losonczy GyĂśrgy, a Semmelweis Egyetem PulmonolĂłgiai Klinika igazgatĂłja elmondta: A levegĂľ rĂŠszecskeszennyezettsĂŠgĂŠhez sokfĂŠle anyag jĂĄrul hozzĂĄ: ezek lehetnek szilĂĄrdak vagy folyĂŠkonyak, fĂźst, gĂľz, korom, egyĂŠb ĂŠgĂŠstermĂŠkek, vagy akĂĄr a szĂŠl ĂĄltal felkevert por, tengeri sĂł, pollenek, spĂłrĂĄk. A rĂŠszecske szennyezettsĂŠget fokozzĂĄk a fa vagy szĂŠna elĂŠgetĂŠse nyomĂĄn kĂŠpzĂľdĂľ fĂźstĂśk, a motorok kipufogĂłgĂĄza,de olyan mĂĄsodlagos ĂŠgĂŠstermĂŠkek is, mint a szulfĂĄtok ĂŠs nitrĂĄtok, amelyek porlasztott anyagok kondenzĂĄtumai vagy a lĂŠgkĂśrben oxidĂĄlĂłdott gĂĄzok mellĂŠktermĂŠkei.

A levegĂľben lebegĂľ szennyezĂľ rĂŠszecskĂŠket aerodinamikai ĂĄtmĂŠrĂľjĂźk alapjĂĄn osztĂĄlyozzĂĄk, ez hatĂĄrozza meg, hogy a rĂŠszecske milyen mĂŠlyen hatol be az emberi szervezetbe. A 10 mikronnĂĄl nagyobb rĂŠszecskĂŠk nem kerĂźlnek a felsĂľ lĂŠgutaknĂĄl mĂŠlyebbre, az ennĂŠl kisebbek bejutnak a hĂśrgĂľrendszerbe. Ma a legveszedelmesebbnek azonban a 2,5 mikronnĂĄl kisebb rĂŠszecskĂŠket (PM 2,5) tartjĂĄk, mert igazolĂłdott, hogy ez a mĂŠretĂť szennyezĂľdĂŠs lejut a lĂŠghĂłlyagocskĂĄkba is, sĂľt bekerĂźl a vĂŠrĂĄramba, ahol vĂŠrrĂśgkĂŠpzĂľ hatĂĄsĂş. Ezek ezĂŠrt nemcsak pulmonĂĄlis, hanem – mĂŠg inkĂĄbb – szĂ­v- ĂŠs ĂŠrrendszeri kockĂĄzatot jelentenek.

A 90-es ĂŠvekben tĂśbb mint szĂĄz kĂźlĂśnbĂśzĂľ vizsgĂĄlat erĂľsĂ­tette meg, hogy a lĂŠgszennyezettsĂŠg kapcsolatban van szĂĄmos betegsĂŠg, sĂľt a korai halĂĄlozĂĄs arĂĄnyĂĄval. EzutĂĄn indultak el a tĂśbb ezer, majd tĂśbb szĂĄzezer lakost bevonĂł tĂ­z-tizenĂśt ĂŠves vizsgĂĄlatok, amelyek megerĂľsĂ­tettĂŠk, hogy a lakossĂĄg ĂĄtlagos vĂĄrhatĂł ĂŠlettartama ĂŠs a lĂŠgkĂśr tartĂłs szennyezettsĂŠge kĂśzĂśtt szoros kapcsolat ĂĄll fenn. SĂľt, a PM2,5-szennyezettsĂŠg sikeres, tartĂłs csĂśkkentĂŠse utĂĄn, a kĂśvetkezĂľ 5–10 ĂŠvben igazoltĂĄk a halĂĄlozĂĄsi kockĂĄzat csĂśkkenĂŠsĂŠt is.
Link