Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Só újratöltve
A neten böngészve érdekes dologra lettem figyelmes.
Link
Ami végképp kicsapta a biztosítékot az a "Mivel a tiszta só nem tartalmaz semmilyen adalékot, csomósodást gátlót, elõfordulhat, hogy összeáll csomókba, színe pedig nem hófehér, mivel vegyi úton nincsen kifehérítve." mondat.
Némi rálátásom van a só és mûtrágya szakmára mivel 1990 és 2010 között javarészt ezt a két terméket fuvaroztam. Mint sofõr sok olyan helyre volt lehetõségem bejutni a só és mûtrágya feldolgozó és felhasználó üzemekben, ahová másnak nincs.
Kezdjük az alapoknál: a só természeti képzõdmény, nem állítják elõ, de sok mindent állítanak elõ belõle (pl. Kazincbarcikai Borsod BorsodChem termékeinek alapanyaga a só)
Az esetek többségében bányásszák. A sóbányák csakis kristályos õrölt só terméket állítanak elõ. Ez a legolcsóbb só. Ennek a színe függ attól hogy a természet milyen egyéb anyagokkal "szennyezte" a sót.
Azon "bányák" ahol vízbetörés van ott nem lehet bányászni ott a sós vizet párolják. Ezért is nevezik "sófõzõ" helyeknek, városoknak. Ezen üzemek csakis a hófehér apró szemcsés sót állítanak elõ.
Tehát a hófehér só nem "fehérítés" hanem a kitermelési technológia következménye.
A pontosabb megértéshez vázolom egy sóbánya szerkezetét.
A só õsi tengerszemek lepárolódása miatt jött létre és só lencse formájában van a föld felszínén vagy alatta. A tengervíz nemcsak oldott sót tartalmaz hanem egyéb más anyagot is mint pl.a kálisót.
(Ilyen "lencsés"sóbányák Németországban vannak és kelet Ukrajnában Donyeck környékén.)
Az oldat besûrûsödésekor az alkotó elemek fajsúlya alapján rétegzõdik. Ezért a só fölött található egy kálisó réteg.
Ezt a kálisó réteget is letermelik, ez lesz a 60%-os kálisó mûtrágya. Azért csak 60% mert a kálium tartalomra van vonatkoztatva. Ez egyébként közel 100%-os kálisó.
Amikor már a termelés eléri a konyhasó réteget akkor már keveredik a kétféle só. Ezt az keveréket nevezik 40%-os kálisó mûtrágyának. ugyanis így már csak 40% a kálium tartalma.
Tehát nem szándékosan keverik ahogy Tejfalussy sugallja.
A növény számára a kálisó is mérgezõ, ugyanis nem a nátrium a probléma hanem a klorid. Az pedig mindkét vegyületben bõségesen megvan.
Ezért csoportosítják a mezõgazdasági növényeket úgy is klorid kedvelõ növény (talán csak a cukorrépa) klorid tûrõ (legtöbb szántõföldi növény) és kloridot egyáltalán nem viselõ növényekre (pl. dohány)
A saját szememmel láttam a kis sófeldolgozó telepeken amikor az esõ bemosta a sót, hogy mekkora dózis kell ahhoz hogy a növény kipusztuljon. Ekkora dózis kálisóból végzetes.
A Kárpátokban található sóbányák "sótömzsök" bányák. Ugyanis a só nagy nyomáson megfolyik mely tektonikai talajmozgások következtében jött létre. Ezekben a bányákban viszont nincs kálisó.
Következzen egy kis magyarországi só történelem.
1990-ig kizárólagos só forgalmazó a Compack az importõr pedig a Monimpex. A Compack-ot eladják a Douwe Egberts-nek. Hatalmas sókészletek voltak akkor az országban, TSZ telepek használaton kívüli istállói országszerte tele voltak stratégiai sókészlettel.
Ez értékesítésre került, melybõl néhányan igen jól profitáltak. Ezen készlet kifogyása után ezek a cégek igyekezték már importból ellátni a vevõiket. Így lett viszonylag sok só kereskedõ az országban.
A Compack só csoport vezetõje egy osztrák sófõzõ cég magyarországi leányvállalatának lett a fõnöke a többi pedig a kis sós cégekben ügyködött.
Kb 1998 környékén a Douwe Egberts megelégelte a konkurencia harcot és felhagyott a só forgalmazással a záhonyi telepét is eladta. (mely most mûtrágya telep lett)
Ekkor a két üzletkötõt is elbocsájtották. Õk is alapítottak egy céget. Ennek a telepe Salamon Berkovicshoz kötött faluban van.
Ez a cég erdélyi sót importál, ahol a fent leírt természeti jelenség miatt nincs kálisó.
Link
A fenti linken sokat emlegetett Ringer oldat NaCl:KCl aránya 90:3 azaz 30:1.
Tehát hogy a "sóhamisítók" legalább a fiziológiás sóoldathoz szükséges káliumot hozzákeverjék, akkor 30 kamion sóhoz rendelni kell egy kamion kálisót is. Tehát a nadrágzsebbõl nem lehet a mérgezõ kálisót hozzá adagolni. (Egy ilyen üzembõl napi 10 kamion áru megy ki)
Erre a célra pedig komoly berendezés kellene. Én, mint kószáló unatkozó sofõr pedig láttam a telepek minden zugát, de ott nincs kálisó.
Amit adagolnak a sóhoz az a tapadás gátló azaz a sárgavérlúgsó vagyis a kálium-ferrocianid.
Ebbõl a kristályos anyagból kb. egy kis májkrémes doboznyit oldanak fel 10l vízben és 10 tonna sóra permetezik rá. Az útszóró sóra ennek kb a háromszorosát, de az már sárgára színezi a sót.
Tehát ezt sem tudják túladagolni úgy, hogy ne lenne vizuálisan érzékelhetõ.
Tehát véleményem szerint a sóval és a kálisóval való szándékos népirtás nem állja meg a helyét.
Azok végett is amit láttam és azok végett is, hogy akkor nem adták volna fel a sóforgalmazás monopol helyzetét. Egy helyen sokkal egyszerûbb lenne megoldani az "adagolást" mint sok kis só feldolgozóban.
A mérgezõ kálisóról még annyit: Záhony térségében több kálisó telep van. A piros kálisóval dolgozó munkások a nap végén olyan színûek mint az ördög a rengeteg portól. Maszkot nem használnak. Egyik sem halt meg szívmegállásban.
Remélem a többi összeesküvés elmélet jobban megállja a helyét. Egyébként ezt a kálisóval mérgezést én is simán bevettem volna, ha az elmúlt 20 évben nem láttam volna a tényeket.
Weixl-Várhegyiék által forgalmazott osztrák gyógyszerészeti sóról meg azt tudom mondani amit láttam is Ebensee-ben a Salinen Austria gyárában. Ugyan az só ami az étkezési só zsákba is kerül, csak itt egyedi sorszámot kapnak a zsákok. Minden raklapból mintát vesznek amit bevizsgálnak és a labor jegyzõkönyvet csatolják az áruhoz. Ennyi a titka a gyógyszertári sónak.
Az pedig, hogy a magyar szabvány nem engedi hogy kálisó legyen az étkezési sóban megint agymenés, ugyanis ha megnézitek a http://www.tisztaso.hu/dokumentumok/ szabvány vizsgálati menetét akkor ott tisztán látszik hogy csak a vizsgálandó elemek és módszerek vannak leírva. A vizsgálandó elemek között pedig nem szerepel a KCl.
Ha ezek után is 600Ft-os gyógyszertári sóban látjátok a "megmentést" akkor hajrá. De akkor ne is egyetek más élelmiszert csak az amiben ez van! :)
Elég jól kiírtam magam, ha kérdés van akkor válaszolok (ha tudok).
Üdv. Tóth Tamás
Link
Ami végképp kicsapta a biztosítékot az a "Mivel a tiszta só nem tartalmaz semmilyen adalékot, csomósodást gátlót, elõfordulhat, hogy összeáll csomókba, színe pedig nem hófehér, mivel vegyi úton nincsen kifehérítve." mondat.
Némi rálátásom van a só és mûtrágya szakmára mivel 1990 és 2010 között javarészt ezt a két terméket fuvaroztam. Mint sofõr sok olyan helyre volt lehetõségem bejutni a só és mûtrágya feldolgozó és felhasználó üzemekben, ahová másnak nincs.
Kezdjük az alapoknál: a só természeti képzõdmény, nem állítják elõ, de sok mindent állítanak elõ belõle (pl. Kazincbarcikai Borsod BorsodChem termékeinek alapanyaga a só)
Az esetek többségében bányásszák. A sóbányák csakis kristályos õrölt só terméket állítanak elõ. Ez a legolcsóbb só. Ennek a színe függ attól hogy a természet milyen egyéb anyagokkal "szennyezte" a sót.
Azon "bányák" ahol vízbetörés van ott nem lehet bányászni ott a sós vizet párolják. Ezért is nevezik "sófõzõ" helyeknek, városoknak. Ezen üzemek csakis a hófehér apró szemcsés sót állítanak elõ.
Tehát a hófehér só nem "fehérítés" hanem a kitermelési technológia következménye.
A pontosabb megértéshez vázolom egy sóbánya szerkezetét.
A só õsi tengerszemek lepárolódása miatt jött létre és só lencse formájában van a föld felszínén vagy alatta. A tengervíz nemcsak oldott sót tartalmaz hanem egyéb más anyagot is mint pl.a kálisót.
(Ilyen "lencsés"sóbányák Németországban vannak és kelet Ukrajnában Donyeck környékén.)
Az oldat besûrûsödésekor az alkotó elemek fajsúlya alapján rétegzõdik. Ezért a só fölött található egy kálisó réteg.
Ezt a kálisó réteget is letermelik, ez lesz a 60%-os kálisó mûtrágya. Azért csak 60% mert a kálium tartalomra van vonatkoztatva. Ez egyébként közel 100%-os kálisó.
Amikor már a termelés eléri a konyhasó réteget akkor már keveredik a kétféle só. Ezt az keveréket nevezik 40%-os kálisó mûtrágyának. ugyanis így már csak 40% a kálium tartalma.
Tehát nem szándékosan keverik ahogy Tejfalussy sugallja.
A növény számára a kálisó is mérgezõ, ugyanis nem a nátrium a probléma hanem a klorid. Az pedig mindkét vegyületben bõségesen megvan.
Ezért csoportosítják a mezõgazdasági növényeket úgy is klorid kedvelõ növény (talán csak a cukorrépa) klorid tûrõ (legtöbb szántõföldi növény) és kloridot egyáltalán nem viselõ növényekre (pl. dohány)
A saját szememmel láttam a kis sófeldolgozó telepeken amikor az esõ bemosta a sót, hogy mekkora dózis kell ahhoz hogy a növény kipusztuljon. Ekkora dózis kálisóból végzetes.
A Kárpátokban található sóbányák "sótömzsök" bányák. Ugyanis a só nagy nyomáson megfolyik mely tektonikai talajmozgások következtében jött létre. Ezekben a bányákban viszont nincs kálisó.
Következzen egy kis magyarországi só történelem.
1990-ig kizárólagos só forgalmazó a Compack az importõr pedig a Monimpex. A Compack-ot eladják a Douwe Egberts-nek. Hatalmas sókészletek voltak akkor az országban, TSZ telepek használaton kívüli istállói országszerte tele voltak stratégiai sókészlettel.
Ez értékesítésre került, melybõl néhányan igen jól profitáltak. Ezen készlet kifogyása után ezek a cégek igyekezték már importból ellátni a vevõiket. Így lett viszonylag sok só kereskedõ az országban.
A Compack só csoport vezetõje egy osztrák sófõzõ cég magyarországi leányvállalatának lett a fõnöke a többi pedig a kis sós cégekben ügyködött.
Kb 1998 környékén a Douwe Egberts megelégelte a konkurencia harcot és felhagyott a só forgalmazással a záhonyi telepét is eladta. (mely most mûtrágya telep lett)
Ekkor a két üzletkötõt is elbocsájtották. Õk is alapítottak egy céget. Ennek a telepe Salamon Berkovicshoz kötött faluban van.
Ez a cég erdélyi sót importál, ahol a fent leírt természeti jelenség miatt nincs kálisó.
Link
A fenti linken sokat emlegetett Ringer oldat NaCl:KCl aránya 90:3 azaz 30:1.
Tehát hogy a "sóhamisítók" legalább a fiziológiás sóoldathoz szükséges káliumot hozzákeverjék, akkor 30 kamion sóhoz rendelni kell egy kamion kálisót is. Tehát a nadrágzsebbõl nem lehet a mérgezõ kálisót hozzá adagolni. (Egy ilyen üzembõl napi 10 kamion áru megy ki)
Erre a célra pedig komoly berendezés kellene. Én, mint kószáló unatkozó sofõr pedig láttam a telepek minden zugát, de ott nincs kálisó.
Amit adagolnak a sóhoz az a tapadás gátló azaz a sárgavérlúgsó vagyis a kálium-ferrocianid.
Ebbõl a kristályos anyagból kb. egy kis májkrémes doboznyit oldanak fel 10l vízben és 10 tonna sóra permetezik rá. Az útszóró sóra ennek kb a háromszorosát, de az már sárgára színezi a sót.
Tehát ezt sem tudják túladagolni úgy, hogy ne lenne vizuálisan érzékelhetõ.
Tehát véleményem szerint a sóval és a kálisóval való szándékos népirtás nem állja meg a helyét.
Azok végett is amit láttam és azok végett is, hogy akkor nem adták volna fel a sóforgalmazás monopol helyzetét. Egy helyen sokkal egyszerûbb lenne megoldani az "adagolást" mint sok kis só feldolgozóban.
A mérgezõ kálisóról még annyit: Záhony térségében több kálisó telep van. A piros kálisóval dolgozó munkások a nap végén olyan színûek mint az ördög a rengeteg portól. Maszkot nem használnak. Egyik sem halt meg szívmegállásban.
Remélem a többi összeesküvés elmélet jobban megállja a helyét. Egyébként ezt a kálisóval mérgezést én is simán bevettem volna, ha az elmúlt 20 évben nem láttam volna a tényeket.
Weixl-Várhegyiék által forgalmazott osztrák gyógyszerészeti sóról meg azt tudom mondani amit láttam is Ebensee-ben a Salinen Austria gyárában. Ugyan az só ami az étkezési só zsákba is kerül, csak itt egyedi sorszámot kapnak a zsákok. Minden raklapból mintát vesznek amit bevizsgálnak és a labor jegyzõkönyvet csatolják az áruhoz. Ennyi a titka a gyógyszertári sónak.
Az pedig, hogy a magyar szabvány nem engedi hogy kálisó legyen az étkezési sóban megint agymenés, ugyanis ha megnézitek a http://www.tisztaso.hu/dokumentumok/ szabvány vizsgálati menetét akkor ott tisztán látszik hogy csak a vizsgálandó elemek és módszerek vannak leírva. A vizsgálandó elemek között pedig nem szerepel a KCl.
Ha ezek után is 600Ft-os gyógyszertári sóban látjátok a "megmentést" akkor hajrá. De akkor ne is egyetek más élelmiszert csak az amiben ez van! :)
Elég jól kiírtam magam, ha kérdés van akkor válaszolok (ha tudok).
Üdv. Tóth Tamás
Hozzaszolasok
Oldal: 1 / 4: 1234
#1 |
Entheo Mitiok
- 2013. February 24. 10:37:15
#2 |
Entheo Mitiok
- 2013. February 24. 11:16:52
#3 |
micro
- 2013. February 24. 12:05:37
#4 |
fapipa
- 2013. February 24. 12:22:40
#5 |
guzsaly
- 2013. February 24. 13:27:06
#6 |
Galagonya
- 2013. February 24. 14:41:48
#7 |
Alexandros
- 2013. February 24. 16:27:13
#8 |
SZM
- 2013. February 24. 16:39:49
#9 |
zsolt5000
- 2013. February 24. 16:49:50
#10 |
postaimre
- 2013. February 24. 16:53:28
Oldal: 1 / 4: 1234
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.