Na itt terĂ­tik BĂ­bor MĂĄrti "ĂźgyĂŠt" a hatatitissel, de valĂłjĂĄban a "vĂŠdĂľoltĂĄsok ĂŠs vakcinĂĄk" a tĂŠma, csak Ăľk ezt mĂŠg nem tudjĂĄk.
Rendõri segítséggel kaphat hepatitis B vírus elleni oltást egy lány, miután az édesanyja nem hagyta, hogy beoltsák az iskolában. Az anya szerint többek között májkárosodást és cukorbetegséget is okozhat a vakcina. Ócsai Lajos, az ÁNTSZ járványügyi fõosztályvezetõje szerint nincsenek káros mellékhatásai és fontos, hogy mindenkit beoltsanak, mivel a vírus nagyon fertõzõ és halálos betegségeket is okozhat.

„Nem szeretnĂŠm, hogy a 14 ĂŠves kislĂĄnyom megkapja a hepatitis B oltĂĄst, nem tudom milyen kĂśvetkezmĂŠnyei lehetnek szervezetĂŠre, mĂĄr tĂśbbszĂśr kapott allergiĂĄs rohamot” – mondta a hvg.hu-nak az a neve elhallgatĂĄsĂĄt kĂŠrĂľ ĂŠdesanya, akit nemrĂŠg azzal fenyegettek meg, hogy rendĂľrsĂŠggel viszik el beoltatni a lĂĄnyĂĄt. Az anya pĂĄr hĂłnapja megakadĂĄlyozta, hogy lĂĄnyĂĄt beoltsĂĄk a vĂ­rus ellen az iskolĂĄban, elmondĂĄsa szerint, azĂŠrt, mert nem ĂŠrtesĂ­tettĂŠk elĂľzetesen a kĂśtelezĂľ beavatkozĂĄsrĂłl. EzutĂĄn elment a hĂĄziorvoshoz, hogy megtudja, milyen mellĂŠkhatĂĄsai lehetnek a vakcinĂĄnak, de szerinte nem kapott kielĂŠgĂ­tĂľ, szakmai vĂĄlaszt. Az orvos csak a jogszabĂĄlyokrĂłl tĂĄjĂŠkoztatta, felelĂľssĂŠget nem vĂĄllalt az oltĂĄs esetleges kĂĄros kĂśvetkezmĂŠnyekre nĂŠzve ĂŠs nem vizsgĂĄlta meg a gyereket azzal kapcsolatban, hogy milyen allergiĂĄs reakciĂłt vĂĄlthatna ki esetĂŠben a hatĂłanyag.

A nĂľ internetes oldalakon – tĂśbbek kĂśzĂśtt Labant Csaba termĂŠszetgyĂłgyĂĄsz blogjĂĄn – azt olvasta, hogy szĂĄmos kĂĄros hatĂĄsa lehet a vakcinĂĄnak. Úgy dĂśntĂśtt, hogy nem fogja beoltatni gyermekĂŠt, mivel „jobban tartott attĂłl, hogy megbetegszik lĂĄnya tĂľle, mint, hogy elkapja a vĂ­rust”. Az anya tisztĂĄban van vele, hogy a hepatitis B fĂľkĂŠnt szexuĂĄlis Ăşton terjed, ĂĄm 14 ĂŠves lĂĄnyĂĄnak nincs mĂŠg nemi ĂŠlete, Ă­gy nem veszĂŠlyeztetett – mondta, amellett „MagyarorszĂĄgon kiugrĂłan alacsony a fertĂľzĂśttek szĂĄma”. Úgy tĂĄjĂŠkozĂłdott, az oltĂĄsoknak sokszor azĂŠrt sincs ĂŠrtelme, mert a szervezet immunrendszere magĂĄtĂłl is kĂŠpes vĂŠdekezni a betegsĂŠgek ellen.

KĂśtelezĂľ

PĂĄr hete a jĂĄrvĂĄnyĂźgyi hivatal egyik munkatĂĄrsa felkereste a munkahelyĂŠn, hogy felszĂłlĂ­tsa a vĂŠdĂľoltĂĄs kĂśtelezettsĂŠgĂŠre. Ám Ăşgy ĂŠrzi, tĂľle sem kapott valĂłdi vĂĄlaszt a kĂŠrdĂŠseire, emellett kĂ­nosan ĂŠrintette az is, hogy „munkahelyen zaklatjĂĄk”. Majd postai Ăşton kĂźldĂśtt az illetĂŠkes hatĂłsĂĄg egy hatĂĄrozatot a csalĂĄdnak, miszerint 50-500 forintig terjedĂľ illetĂŠket kell fizetniĂźk, ĂŠs ha nem teljesĂ­tik kĂśtelessĂŠgĂźket, akkor a hatĂłsĂĄgi szervek akĂĄr el is vezethetik gyermekĂŠt, hogy megkapja az oltĂĄst. A dĂśntĂŠs ellen 15 napos fellebbezĂŠsi lehetĂľsĂŠgĂźk van. „Fel vagyok hĂĄborodva, hogy szĂźlĂľkĂŠnt nem dĂśnthetem el, hogy mi a legjobb gyermekemnek” – mondta az anya a hvg.hu-nak.

MagyarorszĂĄgon 1999 Ăłta kĂśtelezĂľ a hepatitis B vĂ­rus elleni oltĂĄs, a gyerekek 13-14 ĂŠvesen, ĂĄltalĂĄban az iskolĂĄban kapjĂĄk meg, hĂĄrom fĂĄzisban. A hatĂĄlyos jogszabĂĄlyok szerint a szĂźlĂľ nem tagadhatja meg a beadĂĄsĂĄt, ha mĂŠgis megteszi, szabĂĄlysĂŠrtĂŠst kĂśvet el, ami valĂłban pĂŠnzbĂ­rsĂĄggal bĂźntethetĂľ ĂŠs rendĂľri kĂŠnyszerintĂŠzkedĂŠs is alkalmazhatĂł annak ĂŠrdekĂŠben, hogy a gyermek vĂŠdettĂŠ vĂĄljon. Annak ellenĂŠre, hogy a szĂźlĂľnek alapvetĂľ joga a gyermeke testi-lelki fejlĂľdĂŠsĂŠrĂľl valĂł gondoskodĂĄs, egy 2007-es alkotmĂĄnybĂ­rĂłsĂĄgi hatĂĄrozat szerint a kĂśtelezĂľ vĂŠdĂľoltĂĄsok esetĂŠben „az ĂĄllam ĂĄtvĂĄllalja a felelĂľssĂŠget”. Az oltĂĄs alĂłl csak azok „menthetĂľek fel”, akikre veszĂŠlyt jelentene a vakcina, pĂŠldĂĄul sĂşlyos allergiĂĄs reakciĂłt vagy, ha mĂĄr egy elĂľzetes megbetegedĂŠse indokolnĂĄ.

A Hepatitis oltĂĄs mellĂŠkhatĂĄsainak kockĂĄzata elenyĂŠszĂľ
FotĂł: MTI / BalĂĄzs Attila

Labant Csaba, termĂŠszetgyĂłgyĂĄsz, zenemĂťvĂŠsz, „bĂŠkenagykĂśvet” „harcol magyar oltĂĄsi rendszer kĂśtelezĂľsĂŠgĂŠnek megszĂźntetĂŠsĂŠĂŠrt”: elĂľadĂĄsokat tart, cikkeket Ă­r, ĂŠs igyekszik szervezett mozgalomba tĂśmĂśrĂ­teni az oltĂĄskritikus szĂźlĂľket, orvosokat. „A mellĂŠkhatĂĄsok sok esetben durvĂĄbbak ĂŠs maradandĂłbbak, mint az idĂľben is meglehetĂľsen rĂśvid ĂŠs esetleges vĂŠdĂľhatĂĄs. A betegsĂŠgek, jĂĄrvĂĄnyok sohasem az oltĂĄsok hiĂĄnya miatt keletkeztek, hanem a termĂŠszeti tĂśrvĂŠnyek tĂśmeges, durva megsĂŠrtĂŠsĂŠnek kĂśvetkezmĂŠnyeikĂŠnt. A termĂŠszet tisztelete, a bensĂľ bĂŠke, a lelki harmĂłnia ĂŠs az egĂŠszsĂŠges, vegĂĄn ĂŠletmĂłd jelentenĂŠ a valĂłdi prevenciĂłt” – mondta Labant a hvg.hu-nak.

A termĂŠszetgyĂłgyĂĄsz tĂśbb tanulmĂĄnyra hivatkozva ĂĄllĂ­tja, az „oltĂĄs nagyon veszĂŠlyes lehet”. Egy az Epidemiology cĂ­mĂť folyĂłiratban 1999-ben megjelent, amerikai ĂŠrtekezĂŠs szerint a vakcina mĂĄjproblĂŠmĂĄkhoz vezethet – ezt kontrollcsoportos kĂ­sĂŠrletek is bizonyĂ­tjĂĄk. Egy mĂĄsik, melyet az amerikai „Hepatogastroenterelogy” folyĂłiratban kĂśzĂśltek 2002-ben, megĂĄllapĂ­totta, hogy a hepatitis B vĂŠdĂľoltĂĄs statisztikailag kapcsolatba hozhatĂł gyomor- ĂŠs bĂŠlbĂĄntalmakkal, mĂĄjgyulladĂĄssal ĂŠs mĂĄs mĂĄj rendellenessĂŠgekkel. Egy 2011-es „Molecular Biology Reports” cĂ­mĂť folyĂłiratban megjelent publikĂĄciĂł leĂ­rja, hogy a vakcina 144 gĂŠn mĂťkĂśdĂŠsĂŠt vĂĄltoztatja meg az egĂŠr mĂĄjĂĄban az oltĂĄs beadĂĄsĂĄt kĂśvetĂľen egy napon belĂźl, amelyek kĂśzĂźl hĂŠt gĂŠn a gyulladĂĄs kialakulĂĄsĂĄval ĂŠs az anyagcserĂŠvel kapcsolatos.

Úgy tudja, hogy „az oltĂĄsok biztonsĂĄg tekintetĂŠben nem lettek teljes kĂśrĂťen tesztelve”, mikĂśzben az Engerix- B oltĂłanyag egy gĂŠnmanipulĂĄlt tĂĄptalajon elþållĂ­tott rekombinĂĄns DNS vakcina, amely bizonyos gĂŠnek mĂťkĂśdĂŠsĂŠnek megvĂĄltoztatĂĄsĂĄval szĂĄmos autoimmun-alapĂş megbetegedĂŠst indĂ­that el a szervezetben. „A vakcinĂĄban elĂľfordulĂł kĂĄros anyagok miatt sclerosis multiplex, artritis Guillain-BarrĂŠ szindrĂłma, ĂŠs akĂĄr mĂŠg asztma, cukorbetegsĂŠg is benne van a pakliban” – tette hozzĂĄ.

Nincs mellĂŠkhatĂĄs

A vakcinĂĄnak gyakorlatilag nincsen mellĂŠkhatĂĄsa - szĂśgezte le Ócsai Lajos, az ÁNTSZ jĂĄrvĂĄnyĂźgyi fĂľosztĂĄlyvezetĂľje, hozzĂĄtĂŠve, hogy mĂĄs orszĂĄgokban is ezt az oltĂłanyagot adjĂĄk be, de nem tud arrĂłl, hogy elĂľfordult volna szĂśvĂľdmĂŠny. Azt megerĂľsĂ­tette, hogy az oltĂłanyag gĂŠnmĂłdosĂ­tott, ĂĄm ennek semmilyen kĂĄros hatĂĄsa nincs az emberi szervezetre. Az Engerix- B egy Ăşgynevezett gĂŠnsebĂŠszeti vakcina – egy kĂźlĂśnleges, laboratĂłriumi eljĂĄrĂĄssal kivonjĂĄk a hepatitis B gĂŠn felszĂ­nĂŠn talĂĄlhatĂł fehĂŠrjĂŠt, majd beĂŠpĂ­tik egy baktĂŠriumba ĂŠs ezt adjĂĄk be a szervezetbe – erre indul be az ellenanyag termelĂŠs, ami teljes mĂŠrtĂŠkben biztonsĂĄgos. A fĂľosztĂĄlyvezetĂľ nehezmĂŠnyezte, hogy az elmĂşlt hĂłnapokban bizonyos sajtĂłorgĂĄnumok ĂŠs tĂśbb internetes blog is tĂŠvesen az oltĂĄs kĂĄros mellĂŠkhatĂĄsairĂłl szĂĄmolnak be, amellett, hogy a betegsĂŠg elleni vĂŠdettsĂŠgrĂľl nem esik elĂŠg szĂł.

Ferenci TamĂĄs biostatisztikus, a Corvinus Egyetem Statisztika TanszĂŠkĂŠnek ĂłraadĂł tanĂĄra is sokat foglalkozott a tĂŠmĂĄval, blogot Ă­r a vĂŠdĂľoltĂĄsok fontossĂĄgĂĄrĂłl. MĂĄr tĂśbbszĂśr talĂĄlkozott Labant Csaba ĂĄltal idĂŠzett tanulmĂĄnyokkal ĂŠs ĂŠrvekkel, szerinte ezek mind cĂĄfolhatĂłak, a vĂŠdĂľoltĂĄsnak nincsen lĂŠnyeges kĂĄros mellĂŠkhatĂĄsa – ezt igazoljĂĄk a tĂśrzskĂśnyvezĂŠshez szĂźksĂŠges elĂľ-klinikai ĂŠs klinikai vizsgĂĄlatok, tovĂĄbbĂĄ a tĂśrzskĂśnyvezĂŠs utĂĄni eredmĂŠnyek is. Szerinte a termĂŠszetgyĂłgyĂĄsz hivatkozĂĄsai hibĂĄsak, az emlĂ­tett 1999-es tanulmĂĄnynak meghamisĂ­tottĂĄk az adatait, ezt egyĂŠbkĂŠnt az „Epidemiology” egy kĂŠsĂľbbi, 2000-es szĂĄma kĂśzĂślte is. A mĂĄsodik idĂŠzett publikĂĄciĂłval pedig a problĂŠma a szĂĄmos mĂłdszertani hiba mellett, hogy a szerzĂľk ellen tĂśbb eljĂĄrĂĄs van folyamatban, az egyik Ăşgy folytatott orvosi praxist, hogy nincsen hozzĂĄ meg a megfelelĂľ vĂŠgzettsĂŠge, a mĂĄsiknak nemrĂŠg fĂźggesztettĂŠk fel az engedĂŠlyĂŠt gyermekek ĂŠletĂŠt veszĂŠlyeztetĂľ csalĂĄsai miatt. Az utolsĂł tanulmĂĄny „azĂŠrt nem ĂĄlja meg a helyĂŠt, mert egereken vĂŠgeztĂŠk a vizsgĂĄlatokat, semmilyen emberi betegsĂŠg nem szerepelt benne”.

A Corvinus tanĂĄra szerint az sem igaz, hogy az Engerix-B egy DNS vakcina lenne, mivel jelenleg nem lĂŠtezik alkalmazhatĂł oltĂłanyagkĂŠnt ez az eljĂĄrĂĄs. Emellett nem igazolhatĂł, hogy a bĂĄrmelyik, Labant ĂĄltal felsorolt betegsĂŠget okoznĂĄ a kĂŠszĂ­tmĂŠny – a sclerosis multiplexet pedig tĂśbb vizsgĂĄlat egyĂŠrtelmĂťen kizĂĄrta.

Nagyon kĂśnnyĂť megfertĂľzĂľdni

„MindenkĂŠppen fontos, hogy a hepatitis B oltĂĄst mindenki megkapja, mivel sĂşlyos kĂśvetkezmĂŠnyei lehetnek a megfertĂľzĂľdĂŠsnek” – mondta Ócsai Lajos a hvg.hu-nak. MagyarorszĂĄgon kifejezetten magas az ĂĄtoltottsĂĄg arĂĄnya, a szexuĂĄlisan legaktĂ­vabb, fiatalabb generĂĄciĂł, 98-99 szĂĄzalĂŠkosan vĂŠdett. Emellett 1990 Ăłta szĂťrik a terhes nĂľket. Ócsai szerint ezek az okai annak, hogy nagyon alacsony a fertĂľzĂśttek arĂĄnya, csupĂĄn 0,3 szĂĄzalĂŠk, vagyis ĂŠvente kĂśrĂźlbelĂźl 30-40 hepatitis B vĂ­rushordozĂłt regisztrĂĄl az ÁNTSZ. TĂśbb nyugat eurĂłpai orszĂĄgban nem kĂśtelezĂľ az oltĂĄs, NĂŠmetorszĂĄgban pĂŠldĂĄul a szĂźlĂľre bĂ­zzĂĄk beadatja-e gyermekĂŠnek – ĂĄm ez nagy veszĂŠlyeket okozhat tette hozzĂĄ Ócsai.

A hepatitis B vĂ­rusnak kifejezetten jĂł az ellenĂĄllĂł kĂŠpessĂŠge, ami azt jelenti, hogy nagyon kĂśnnyĂť elkapni, vĂŠrrel ĂŠs testvĂĄladĂŠkokkal terjed – azt lehet mondani, hogy szĂĄzszor fertĂľzĂľbb, mint a HIV vĂ­rus. Ha pĂŠldĂĄul egy 50 mĂŠteres ĂşszĂłmedencĂŠbe egy milliliter fertĂľzĂśtt vĂŠr kerĂźl, a vĂ­zben tartĂłzkodĂłk kĂśzĂźl bĂĄrki hordozĂłvĂĄ vĂĄlhat. A betegsĂŠgnek sĂşlyos kĂśvetkezmĂŠnyei lehetnek – kĂŠt hĂłnapos kor elĂľtt akĂĄr halĂĄlos mĂĄjkĂłmĂĄhoz is vezethet, felnĂľtteknĂŠl pedig sĂşlyos mĂĄjcirrĂłzist ĂŠs mĂĄjrĂĄkot is okozhat. Az oltĂĄsnak azĂŠrt is van nagy jelentĂľsĂŠge, mert a vĂ­rus ellen nincsen gyĂłgyszer, ha valaki elkapja, akĂĄr egy ĂŠleten ĂĄt hordozĂł lehet.
Link