Nos, a sok nemzeti bugris ugyan elgondolkodik-e azon, mi is ez a szegedi csanĂĄd ĂŠs a tĂśbbi "nemzeti zsidĂł" Ăźgye? Mit kĂŠpviselnek? MiĂŠrt van a tutsek zsidĂł unoka ott, ahol, vagy miĂŠrt mondja vona-zazri, hogy ha kiderĂźlne, hogy zsidĂł, akkor ugyanĂşgy tennĂŠ a "dolgĂĄt"..., de mi ezt kĂ­vĂźlrĂśl fujjuk, viszont a kurucos agydegenĂĄrt, vagy hunhĂ­res egyĂŠb fkezett habzĂĄsĂş nemzetieknek ez mĂŠg mindig csak egy betĂťhalmaz.
HunhĂ­r.info“Olyan kis orszĂĄg (Izrael) rĂŠszĂŠrĂľl, mint mi, ez szinte dĂśbbenetes. Azt lĂĄtom, hogy fĂślvĂĄsĂĄroljuk Manhattant, ĂŠs fĂślvĂĄsĂĄroljuk MagyarorszĂĄgot, ĂŠs fĂślvĂĄsĂĄroljuk RomĂĄniĂĄt, ĂŠs fĂślvĂĄsĂĄroljuk LengyelorszĂĄgot. S ahogy ĂŠn lĂĄtom, nincsenek problĂŠmĂĄink. A tehetsĂŠgĂźnk, az ĂśsszekĂśttetĂŠseink ĂŠs a dinamizmusunk jĂłvoltĂĄbĂłl szinte mindenhovĂĄ eljutunk.” Simon Peresz
A fenti megjegyzĂŠs Simon Peresz izraeli elnĂśk szĂĄjĂĄbĂłl hangzott el 2007. oktĂłber 10-ĂŠn a tel-avivi Hilton szĂĄllĂłban egy kereskedelmi ĂśsszejĂśvetelen, melyet a MĂĄ’ĂĄrĂ­v cĂ­mĂť izraeli hĂŠber nyelvĂť napilap kĂśzlĂŠsĂŠbĂľl fordĂ­tott Hering JĂłzsef volt izraeli katona. Peresz elnĂśkĂşr azonban nem a teljes valĂłsĂĄgnak megfelelĂľen fogalmazott. MagyarorszĂĄgot ugyanis lĂŠnyegĂŠben mĂĄr
felvĂĄsĂĄroltĂĄk. Az egyetlen jelentĂľs nemzeti tulajdon a magyar fĂśld, aminek nagyobb rĂŠsze mĂŠg-remĂŠlhetĂľleg-magyar tulajdonban van, de a jelenlegi kalĂłzkormĂĄny azon dolgozik, hogy azt is idegen kĂŠzre jĂĄtssza.

MarschalkĂł Lajos az OrszĂĄghĂłdĂ­tĂłk cĂ­mĂť munkĂĄjĂĄban kĂśzli a Russischen
Invaliden 1910. december 30-i szĂĄmĂĄbĂłl:

“TestvĂŠrek! HittestvĂŠrek! Az egĂŠsz fĂśldkereksĂŠgen nincs egyetlen darab fĂśld sem, amelyet kĂśnnyebben leigĂĄzhatnĂĄnk, mint GalĂ­ciĂĄt ĂŠs MagyarorszĂĄgot. E kĂŠt orszĂĄgnak mindenkĂŠppen a miĂŠnknek kell lennie, mert szĂĄmunkra ott a legkedvezĂľbbek a kĂśrĂźlmĂŠnyek. Ti, zsidĂł testvĂŠrek fĂĄradozzatok minden erĂľtĂśkkel azon, hogy mindkĂŠt orszĂĄgot teljesen birtokotokba vehessĂŠtek …”

Ami korunk MagyarorszĂĄgĂĄban tĂśrtĂŠnik, nem elsĂľ Ă­zben tĂśrtĂŠnik. Az 1867-es “kiegyezĂŠs” a zsidĂłsĂĄg ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgĂĄrĂłl is rendelkezett. Ekkor kaptĂĄk meg az ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgot, addig nem lehettek azok. Nem csoda, hogy DeĂĄk Ferenc a “haza bĂślcse” lett. Bartha MiklĂłs Ă­rja a KazĂĄrfĂśldĂśn cĂ­mĂť munkĂĄja 61. oldalĂĄn: “… a kazĂĄrok (zsidĂłk) tĂśmeges bevĂĄndorlĂĄsa 1868-ban kezdĂľdĂśtt.”

A tĂśmeges bevĂĄndorlĂĄsnak nem kizĂĄrĂłlag az ĂĄllampolgĂĄrsĂĄg elnyerĂŠse volt az oka, hanem nagyban hozzĂĄsegĂ­tettek az oroszorszĂĄgi pogromok, ĂŠs Bartha szerint az, hogy GalĂ­ciĂĄban tĂśrvĂŠnyek szigorĂş alkalmazĂĄsĂĄval igyekeztek megfĂŠkezni az ĂźzĂŠrkedĂŠst. RomĂĄnia pedig lezĂĄrta hatĂĄrait elĂľttĂźk, viszont nyitva volt MagyarorszĂĄg hatĂĄra. GazdasĂĄgilag meghĂłdĂ­tottĂĄk az orszĂĄgot, ĂŠs JĂłzsef Attila elpanaszolhatta versĂŠben: “S kitĂĄntorgott AmerikĂĄba mĂĄsfĂŠlmilliĂł emberĂźnk.”

A valĂłsĂĄg az, hogy a mĂĄsfĂŠlmilliĂł emberĂźnk nem “kitĂĄntorgott” AmerikĂĄba,hanem a jĂśvevĂŠnyek kihĂşztĂĄk a magyar kĂśzĂŠposztĂĄly talpa alĂłl a szĂľnyeget, a megĂŠlhetĂŠst, ĂŠs az utolsĂł pĂŠnzĂźkĂśn vettek egy hajĂłjegyet AmerikĂĄba. Ma szintĂŠn ez tĂśrtĂŠnik, de a tĂśnkretetteknek nincs hovĂĄ menekĂźlniĂźk.

Badiny JĂłs Ferenc Ă­rja a Mah-Gar a magyar (Buenos-Aires, 1976) cĂ­mĂť munkĂĄja 90 ĂŠs 91-ik oldalĂĄn, hogy ArgentĂ­nĂĄban meglĂĄtogatta (nem Ă­rja, hogy mikor, de a hatvanas-hetvenes ĂŠvekben lehetett) egy jelentĂľs zsidĂł ember MagyarorszĂĄgrĂłl, aki a legjobb visszaemlĂŠkezĂŠse szerint a kĂśvetkezĂľket mondta neki: "Mi, magyar zsidĂłk professzor Ăşr kutatĂĄsai ĂŠs publikĂĄciĂłi elĂŠ semmifĂŠle akadĂĄlyt nem gĂśrdĂ­tĂźnk, sĂľt, kĂśszĂśnjĂźk, ha mĂŠg tĂśbbet kutat. Ugyanis maga Ă­rja
könyvében, hogy az emigrációs magyarság ifjúsága nem rendelkezik egy olyan erõs, tradicionális alappal, amelyre büszke lehetne. Így ez a finn-ugor származási elmélet õket arra készteti, hogy ezt meg se említsék, hanem örömmel beolvadjanak a nyugati kultúrából származó azonos országok fiai közé, ahová bevándoroltak. Nem így a magyarul beszélõ zsidó ifjak, akik külföldön is akárhová kerülnek a diaszpórában, beszélnek magyarul és magyarul beszélõ
jĂł zsidĂłnak tartja meg Ăľket a bibliai tradĂ­ciĂł. Professzor Badiny! A magyarorszĂĄgi nĂŠp 100 ĂŠv alatt kiirtja ĂśnmagĂĄt, ĂŠs a tudomĂĄnnyal foglalkozĂłk 5 krajcĂĄrĂŠrt el fogjĂĄk adni az ĂśrĂśksĂŠgĂźket. 100 ĂŠv mĂşlva mi magyarul beszĂŠlĂľ zsidĂłk leszĂźnk a Mah-Garok, ĂŠs kĂśszĂśnettel fogunk adĂłzni Badiny professzornak, aki ezt kikutatta, ĂŠs akinek a munkĂĄira majd hivatkozni fogunk.”

A hitetlenkedĂľk kĂŠtelkedhetnek, hogy e beszĂŠlgetĂŠs valĂłban megtĂśrtĂŠnt-e, avagy nem, de MagyarorszĂĄg megszĂĄllĂĄsa, kisajĂĄtĂ­tĂĄsa, meghĂłdĂ­tĂĄsa, sĂľt, az ĂśnpusztĂ­tĂĄs is kĂ­sĂŠrtetiesen bekĂśvetkezett.

De hogyan is kezdĂľdĂśtt mindez?

A magyarsĂĄg mĂĄr 500 ĂŠve kiszolgĂĄltatottsĂĄgban ĂŠl, de az 1848-49-es szabadsĂĄgharcunk leverĂŠse gyĂśkeresebb sorsfordulĂłt eredmĂŠnyezett, mint ahogy arrĂłl beszĂŠlni szokĂĄs. A gabsburgok tudomĂĄnyosan megalapozott tervet dolgoztak ki a magyarsĂĄg nemzeti ĂśnismeretĂŠnek lerombolĂĄsĂĄra, azon keresztĂźl nemzeti ĂśnbecsĂźlĂŠsĂŠnek szĂŠtzilĂĄlĂĄsĂĄra. E pokoli tervet a finnugor szĂĄrmazĂĄselmĂŠlet keretĂŠn belĂźl, a Magyar TudomĂĄnyos AkadĂŠmia
felhasznĂĄlĂĄsĂĄval lĂŠptettĂŠk gyakorlatba. LĂŠnyege az volt, hogy a magyarsĂĄgot a nyelvrokonsĂĄg kapcsĂĄn a Nyugat-SzibĂŠria kezdetleges mĂťveltsĂŠgĂť nĂŠpeihez kĂśssĂŠk, hogy ennek emlegetĂŠsĂŠvel ĂŠs az iskolĂĄkban valĂł tanĂ­tĂĄsĂĄval a lehetĂľ legmĂŠlyebbre gĂĄzoljanak a magyarsĂĄg lelkĂźletĂŠbe, megtĂśrve nemzeti bĂźszkesĂŠgĂŠt. E terv megvalĂłsĂ­tĂĄsa sikeres volt