Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Ahányszor csak akarom


Születtem, mikor senki se látta,
egykoron, egy másik világra.
Borzongtam, s ha anyám tudna
ölelne, s vinne magához, túlra!

Magamat formázom, ha jól esik, hibázom,
de nincs már kinek hangja rám szól,
bölcsõmre rászakadt a jászol.
Velem beszélve játszol.

Kétszer születtem, mire emlékszem,
S mire emlékezni megtanulok,
megszületek újra, ahány életre, hol
megannyi élettelen múlatja idejét.

Forgatom a bajlódók fejét, ingatom
elõre-hátra, a karom lendítem,
mert a mozgásban az agy-helyben
állás egyedül az EGY, az uralom.

Anyám, ha élne, még nem élnék, s
apám sem élne már bennem,
mert mióta élek, aggódni megszûntek,
s akkortól, éppen csak, de vagyok.

Itt sûrûsödik bennem az éltetõ erõ.
Igazság gyökerét rágom és tudom,
ilyen az ernyedtség a robbanás elõtt.
Szememre nem jön szelíd álom.

Csak egy pillanat kell, csak egyetlen
szemhunyásnyi idõ, amiért itt vagyok.
Sorsomba beleláttam, s ha dolgom
elvégeztem, mindent itt hagyok!

Nem sietek és rá sem érek, de egyedül
sem vagyok, ahogy a gyermek, akit
testvérét õrizve, nem hagyják magára
a nagyok, s így soha nem lesz árva.

Megszületek százszor, ha kell,
és nem tekintek hátra!

Hozzaszolasok


#1 | gladiator07 - 2013. April 04. 11:20:07
Maradj még egy kicsit.., mi' is kitöltjük az 'ûrt' veled, amint, s ahogy lehet!
#2 | postaimre - 2013. April 04. 12:07:58
Gladiátor, nem én sietek, az idõ illúziója sûrûsödött torlódott össze és most olyan, mint a feszület. Ez "csak úgy" felötlött bennem.
#3 | Perje - 2013. April 04. 12:29:05
Ez szép volt.
:)
#4 | jozsef toth - 2013. April 04. 15:18:16
Imre, sirni csak az tud akinek van szive es erez,ezert a siras nem szegyen.A hatra tekintes is neha jo,igy legalabb tudjuk,hogy honnan jottonk.En nemszeretnek szazszor szuletni. Ez az elso szuletesem se sikerult valami jol ,ezert lemondok a tobbirol.Belefaraddtam!!s_el
#5 | postaimre - 2013. April 04. 15:31:36
Józsi, "belefáradni künnyû", kitartani nem az. Tudom mirõl beszélsz, de nem az életbe fáradunk bele, hanem az értelmetlenségbe és nyilván nem fizikai pilledtségrõl van itt szó. Más idõk jönnek! Jönniük kell, mert ez így megy tovább. Nem mehet! Váltás van. Higgadtágom õrzöm, de gyilkos bennem az indulat és hamarosan ki kell, hogy éljem. Jobb szeretném szellemi szinten pusztítani az ellent, de ennek nyoma kell maradjon a 3 dimenziós létben is. Minden hangszeren végigfutott már a dal. Jön a segítség, de nem biztos, hogy idõben érkezik.
#6 | fsavanyu - 2013. April 04. 17:00:31
Nyugi még egykis türelem. De mindenki csak saját magára számithat, a segitség kérés és megegyezés hiján elmarad. AZ ofsor lovagok betétjei komoly arzenált fedeznének.
#7 | Alexandros - 2013. April 04. 18:07:38
Imre! Ahogy írod! "hanem az értelmetlenségbe" Ezt érzem nap mint nap, annak ellenére hogy ezer a feladat, a gond, és csak motorikusan csinálom, közben forog az agyam ezerrel ezernyi dolgon. Attól se félnék, ha hirtelen meghalok, mert nem látom az értelmet. Viszont a fõ törvényszerûség rögtön súg a fülembe, hogy oka van annak, hogy élek és újabb és újabb napokat kel legyûrnöm. Idõvel kiderül, melyik nap melyik feladata miatt élek még. Ezért nincs bennem sem fájdalom, se félelem, se nyugtalanság.
(szép volt.)
#8 | gabi - 2013. April 04. 18:23:05
"Jön a segítség, de nem biztos, hogy idõben érkezik."
??????????????
#9 | Lyofalyta - 2013. April 04. 19:24:31
Ma ilyen nap van.Úgy tûnik, hiábavaló a lét,még csak nem is pislákol a fény az alagút végén. Mint egy szülõcsatorna, ami a semmibe vezet.
Nincs jó hangulatom, annál is inkább, mert ma van Édesanyám halálának évfordulója.Õ már jó helyen van.
Merészelem feltételezni, hogy errõl a hangulatról azért "gondoskodnak" is rendesen, akik az õrületbe akarnak minket kergetni.
Az viszont egészen biztos, hogy nem véletlenül vagyunk itt most.
Hányszor volt már akármelyikünk életében olyan helyzet, amit minimum veszélyesnek lehetett minõsíteni.Ha nem életveszélyesnek.Én is megnéztem már, hogy honnan jöttünk és hova megyünk majd, ha ott lesz az ideje.
És egész biztos, hogy van dolgom itt,mert ha már nem lenne, nem jöttem volna vissza.
Irgalmatlanul nehéz kitartani, de ez a dolgunk, Fiúk, Lányok.
Nem adhatjuk meg azt az örömet az ellenségeinknek, hogy azt hihesse, legyõzött minket.
Ideje van mindennek.....És jön!
#10 | repuloszonyeg - 2013. April 04. 20:00:45
Hallgatom a rádiót, most kapcsoltam ki, undorító, hogyan mocskolnak. A háborúról adtak valami saját kitalációt, ami arról szól - szerintük- hogy az otthon maradt katona és katonatiszt feleségek szinte **** voltak, mert a férjük halálát közlõ kiskatonával feküdtek össze, és a halálhírt közlõ elmondta, hogy a férj nem elesett a harcokban, hanem öngyilkos lett, mert " undorodott a hazájától, megutálta, mert nõk és gyermekek ellen harcoltak és ezt a tudatot nem bírták elviselni, stb, stb, stb."
Tv-t évek óta nem nézek, nincs is, de nagyon ritkán bekapcsolom a rádiót. Ezek miatt a szemét, hazug, magyarmocskoló mûsorok miatt viszont egyre többször hallgatom a rádiót, érdekes történelemelferdítések mennek még késõ éjszakai is. Belehúztak a köcsögök, egyre többet hallani hogy " megy a vonat", meg a "rámpa", stb. Egy ismerõsöm rendszeresen betelefonált ezek miatt, és meg kellett adni a telefonszámát, hogy adásba kapcsolják. A hozzászólásai miatt mostanában nem engedik a mûsorba...... Megy a vonat..... Hát elindulhatna.....

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték