Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hírek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Fél év külföldi munka után ugrik a magyar személyi igazolvány?


Aki néhány hónapra, szezonális munkát vállalva megy külföldre, egy friss jogszabályváltozás nyomán immár nem tud idehaza olyan bejelentést tenni, hogy „ideiglenesen tartózkodik külföldön”, mert ez a lehetõség megszûnt és csak az maradt, hogy „külföldön letelepedik”. Csakhogy ez esetben bevonják a személyi igazolványát és a lakcímkártyáját.


Erre Jónás Róbert siófoki olvasónk hívta fel a figyelmet, aki maga is évek óta Ausztriába jár dolgozni, a vendéglátásba.
– Egyre többen tartanak külföldre munkát vállalni, de legtöbbjük csak néhány hónapra megy ki, utána visszajön és esetleg késõbb újra kimegy – így Jónás Róbert. – Érthetetlen, hogy – amint azt a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. jogtanácsosa is megerõsítette érdeklõdésemre – március elsején úgy változott a törvény: ha valaki három hónapnál hosszabb idõre vállal munkát külföldön, csak és kizárólag azt tudja bejelenteni a hazai okmányirodában, hogy letelepedik. Holott nem akar õ letelepedni, visszajön négy, öt, vagy hat hónap múlva.

A bejelentéskor azonban elveszik a személyi igazolványát és a lakcímkártyáját (aki letelepedik odakint, miért is volna ezekre szüksége?), azután ha hazatér, akkor újra megigényelheti mindkettõt. Majd ha késõbb megint felkerekedik (a vendéglátásban a szezonalitás miatt általában így járnak ki dolgozni), kezdõdik megint elölrõl azzal, hogy bevonják az okmányait.

Olvasónk szerint habár sokaknak fogalma sincs a jogszabály-változásról, az internetes fórumokon azok körében, akik már értesültek róla, komoly felháborodást váltott ki a változás. Mi szükség a teljesen fölösleges tortúrára, ezt kérdik, hozzátéve: ki lehet ugyan váltani az útlevelet, hogy maradjon azért valamilyen okmány, de az unióban elméletileg ugye nincs rá szükség. Azt senki sem tudta megmondani, a jogvédõk sem, hogy milyen szankcióval jár, ha valaki nem tesz bejelentést, mielõtt kimegy. Jónás Róbert hozzátette: az okmányirodai dolgozók semmirõl sem tehetnek, éppen ezért elnézést kér azoktól a siófoki ügyintézõktõl, akiknek esetleg kellemetlenséget okozott számtalan kérdésével...

Link

Hozzaszolasok


#1 | enid - 2013. April 22. 11:32:39
Nekem ez csupan egy a soronkovetkezo lepesbol. Nem is ez hergel fe, hisza projekt halad tovabb ez csak resze az egesznek. Ami viszont kiakaszt az az, hogy mindig ez szanalmas alszent szoveg, hogy "elnezest kerek az ott dolgozo...stb. stb." . Ugyanmar gyerekek! A loxarnak vannak ott?! Ha ok is magyarok, akkor csak ido kerdese, es ok is odajutnak, ha nem Magyarok, akkor meg listazattok oszt slussz. Bocsanatot kerni?! Eskuszom, hogy megorulok az ilyentol! Ebreszto!
#2 | postaimre - 2013. April 22. 11:44:55
Enid, ez a "mindenki húzzon vissza ahonnan jött" projekt része. Angliátó, kezdve már a norégok is feszegetik, hgy ki kellene venni a kezüket a schengenbõl, mert igen csak szarványos lett, litván, de leginkább észt. A lengyeleket is tolják kifelé és igencsak kettõs és egyre nyiltabb zárás mûködik. Pár éve ezt megírtam.
#3 | laszlokovacs - 2013. April 22. 11:45:34
na jó-jó, mikor az embör ausztriába megy de mikor németország vagy anglia a célpont onnan a 2-3 hetente az már nehezebb. Mondjuk csak a járatokat(fapados) köll elkapni idõbe csak vigyázzunk kell nehogy a Wizz egyenesen tel-avivba vigyen amilyen olcsós_kukk
#4 | atya - 2013. April 22. 11:49:28
Ez a cikk is idevág:
Riogatja a londoni konzulátus a magyarokat

"A londoni magyar konzulátus sajátosan értelmezi feladatát: tájékoztatás helyett az Angliában nagy számban munkát vállaló magyarokat ijesztgeti.

Az még rendben lenne, ha a várható nehézségekrõl is szó esik. De hogy csak ezekrõl szóljon a tájékoztatásnak kinevezett szöveg, ahelyett, hogy a lehetõségekrõl, a feltételekrõl, jogokról és kötelességekrõl informálnák a hazai lehetõségek híján munkát vállalni készülõket, helyette elijesztik õket."http://nepszava.com/2013/04/magyarors...rokat.html
#5 | Perje - 2013. April 22. 12:58:04
Én pedig úgy látom, hogy azt akarják ezzel elérni, hogy ha valaki ( magyar) csak néhány hónapra is kiment dolgozni az országból, az már vissza se jöjjön. Telepedjen le ott!
Majd bejönnek helyettük mások.
#6 | enid - 2013. April 22. 13:11:23
perje! en is igy ertelmezem a helyzetet, de nem olyan egyszeru am a letelepedes... marcsak kiindulva abbol is, hogy kimesz egy szal gatyaba es alberlet (szerzodes), elolegfizetes, munka (hivatalosan bejelentett), auto (de mibol)... erted, szoval nem tudom, de tapasztalatom szerint pedalozhatsz evekig, hogy viszonylag egyenesbe gyere! Viszonylag. Akkor meg arra sporolhatsz, hogy haza tudj utazni neha... hejj... s_lucikor am ez... akarmerrol is nezem!
#7 | gardista97 - 2013. April 22. 13:48:26
Ez az egész egy baromság,mert kint letelepedni sem engednek senkit,csak az olcsó munkaerõre van szükség.Másrészt meg sértené az EU-s szabad mozgást lehetõvé tevõ jogot.
Ahogy Imre is mondja,azon agyalnak,hogy hogyan lehetne visszaállitani a Schengeni határokat......félnek a sok tetves cigánytól,akik majd megkéselik,meg kirabolják a nyugati polgárokat.Még a végén ki kellene mondaniuk,hogy fajgyûlölõk stb.
#8 | kukackac - 2013. April 22. 14:04:42
jobbágyköltözés

a jobbágy kétféle módon távozhatott el lakhelyérõl: 1. a költözési szabadsággal kapcsolatban semmiféle közhatalmi befolyás nem érvényesült. A jobbágy bejelentette földesurának távozási szándékát, lefizette a szokásos kimenõpénzt, elrendezte – ha volt – adósságait, s utána szabadon elmehetett bárhová. A jobbágyköltözésnek ez a formája Mo.-on a 13–15. sz.-ra jellemzõ. A földesurak már a 15. sz.-ban törekedtek a költözési szabadság korlátozására, hogy állandó munkaerõt biztosítsanak maguknak. – 2. A szabadmenetelûség (→ szabad menetelû jobbágy) országos érvényû, teljes felszámolása a Dózsa-féle parasztháborút megtorló, 1514. évi törvények hatályba léptetésével következett be, s ezzel létrejött a költözési szabadság elvesztése, azaz az örökös röghözkötöttség. Az örökös röghöz kötés a valóságban azonban csak tendenciaként érvényesült, már a század közepén hallgatólagosan föloldották. Az 1608. évi törvények a lebonyolítást – tilalom lehetõségével – a megyék hatáskörébe utalták. Ettõl kezdve a jobbágyköltözésnek legális és illegális formája különböztethetõ meg. Az elõbbit elsõsorban a birtokokon uralkodó súlyos munkaerõhiány hozta létre. A jobbágyköltözésnek ezt, a hivatalos formáját nevezik jobbágybúcsúztatásnak (lat. ablicencia). Lényege, hogy valamely földesúr kezdeményezhette, hogy más birtokán élõ jobbágy a megyei hatóság közbenjárása mellett elköltözhessen onnan. Ha a jobbágyban is megvolt a költözési szándék, és végigjárták a hivatalos utat, a szolgabíró a jobbágyot „elbúcsúztatta”, a régi földesura alól szabadságolta, „ablicenciálta”. A jobbágyköltözésnek ez a módja vég nélküli viszálykodást szült a földesurak között egymás jobbágyainak elcsábítása miatt, ezért a 17. sz. elsõ felében minden megyében megszüntették a jobbágybúcsúztatást. A jobbágyköltözés másik módja a szökés volt. Ilyenkor a jobbágy földesura és a hatósági szervek tudta és engedélye nélkül hagyta el lakhelyét. A szökött jobbágy visszaszerzésére, büntetésére a rendelkezések egész sora született. A szökés különösen nagy méreteket öltött a 17. sz. végétõl a 18. sz. közepéig kibontakozott vándormozgalomban, amelynek során a hódoltság és a felszabadító háborúk idején elpusztult települések sora éledt újjá földesúri engedély nélkül költözõ jobbágyok letelepülésével. A szabadmenetelû és az örökös jobbágyi réteg az 1767. évi urbariális rendelkezésig élt egymás mellett. A röghöz kötést végül III. József 1784-ben törölte el. Ennek azonban akkor már gyakorlati jelentõsége nem volt, mert a jogilag egységesített jobbágyrétegek gazdasági elõnyhöz nem jutottak. (→ még: jövevény, → libertinus, → obligáció, → örökös jobbágyság) – Irod. Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetébõl (Bp., 1948); Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556–1767 (Bp., 1969).
#9 | gardista97 - 2013. April 22. 14:53:24
Imre!
És ahhoz mit szólsz,hogy 2014 jan 1-tõl támadnak a Román és a Bulgár cigányok?
Legjobb tudomásom szerint nyugat keményen be van sz@rva tõlük.
Amikor nyiltan összekakálták Olaszországban a tereket és naponta százakat loptak meg és késeltek,nomeg a vasúti nyomvonalak mentén a sinektõl nem messze sok kizsebelt hullát találtak,akkor utána feltették tömegével õket a vonatra és a határig meg sem állt,úgy rúgták ki õket.
De mi vagyunk a fajgyûlölõk,mi!?
Na ezek után a nyugat nem vár tárt karokkal senkit,csak nagyon olcsó munkaerõt.Annyi pénzbõl,amit fizetnek,nem tudsz polgári életet élni,letelepedni,max. csövezni és a mókuskerékben körbe futni.
Nem is kell már olyan túl sok idõ és borul az EU is!
#10 | jozsef toth - 2013. April 23. 00:10:17
8 | kukackac - 2013. április 22. 10:04:42 .Nemtudom,hogy itt amit leirtal hanyan fogjak elolvasni. Es miyen mellyen gondoljak at ,hogy csak az ido telet el, es mas neveket adnak a foldesuraknak,jobbagyoknak,de a szisztem nagyon hasonlo.s_gt

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték