Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Jeruzsálem után Magyarországon is lesz siratófal
A kormány óriási felhajtást szervez 2014-re, a holokauszt hetvenedik évfordulójára. Többek között siratófalat építenek Olaszliszkán.
Az antiszemitizmus hazájában, azaz Magyarországon óriási a készülõdés a holokauszt hetvenedik évfordulójára. A Népszabadság birtokába került dokumentumok szerint grandiózus tervei vannak a kormánynak arra, hogy 2014-ben, a hetvenedik évforduló alkalmából meghirdetett emlékévben méltóképp emlékezzen a holokauszt áldozataira.
Emléknap, emlékhely, emlékbélyeg
A kormány a közelmúltban határozatot fogadott el „a magyarországi holokauszt hetvenedik évfordulójához kapcsolódó megemlékezések és programok megvalósításával összefüggõ feladatokról”. Néhány részlet már ebbõl is kiderül, például az, hogy Radnóti Miklós-emléknappá nyilvánítják november 9-ét (a költõ halálának napját), a jelenleg használaton kívüli Józsefvárosi pályaudvar épületében létrehozzák a Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye – Európai Oktatási Központ nevû intézményt, emlékbélyeget bocsátanak ki.
Az emlékév elméletileg 2014. január 27-tõl, a holokauszt nemzetközi emléknapjától kezdve a következõ év január 27-ig tart, gyakorlatilag viszont tovább, hiszen a magyar-izraeli kormányülést 2015-ben tartják.
Holokauszt, mint összmagyar tragédia
Az elõterjesztés szerint – annak érdekében, hogy az emlékév minél szélesebb körû hatást fejthessen ki a magyar társadalomban - érdemes arra törekedni, hogy a holokauszt minél inkább nemzeti, összmagyar tragédiaként jelenjen meg, és ne kizárólag a zsidóság tragédiájaként.
A Miniszterelnökségen készült koncepció szerint a következõ intézkedésekre számíthatunk: tudományos konferenciák, kiállítások és kulturális rendezvények sorát szervezik majd, az Izraeli Filharmonikusok például a Mûvészetek Palotájában lépnek fel. Magyar túlélõk és magyar – vagy Magyarországhoz kötõdõ – Világ Igaza-kitüntetettek részvételével világtalálkozót tartanak. Feltárják a deportálások és munkaszolgálat során elhunytakat rejtõ tömegsírokat, elsõként a kõszegi Guba-hegyen lévõt – derül ki a Népszabadság információiból.
Augusztus 2-án, a roma holokauszt nemzetközi emléknapján átadják a helyreállított komáromi Csillagerõdöt, az Országos Roma Önkormányzat közremûködésével emlékmûvet állítanak a cigány áldozatoknak.
Holokauszt-leckék a közigazgatásban dolgozóknak
Ahol lehetséges, emléktáblát avatnak az elhurcolt diákok és a gyermekmentõ tanárok emlékére. A holokauszttal kapcsolatos ismereteket bevezetik a leendõ közigazgatási szakemberek képzésébe a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Oktatási programok indulnak diákoknak és pedagógusoknak. Helyreállítják a sárazsadányi Zsidó Kereskedõházat. A sátoraljaújhelyi zsidó temetõben emlékhelyet alakítanak ki Teitelbaum Mózes csodarabbi sírjánál, akirõl azt tartja a legenda, hogy megjövendölte Kossuth Lajos nagy államférfivá válását. 2014-ben a Rumbach Sebestyén utcai, a kõszegi és a szabadkai zsinagógát újítják fel, 2015-ben a debrecenit.
Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke szerint a Józsefvárosi pályaudvaron létrehozandó új intézményre azért van szükség, mert a Páva utcai emlékközpont mára kinõtte a rendelkezésére álló területet: a kutatás egyre nehezebben megoldható feladat a mostani körülmények között.
Siratófal Olaszliszkán
A közép-európai siratófalat a koncepcióban lévõ indoklás szerint az egykori zsidó közösség emlékére alakítják ki. Feldmájer Péter hozzátette: a vészkorszak után elhagyatottá vált olaszliszkai zsinagóga állaga folyamatosan romlott, majd az építõköveket is széthordták. Csak egy fal maradt: egy képzõmûvészeti alkotással kiegészítve ennek felújításával hozzák létre a siratófalat.
Azt, hogy maga a program mennyibe kerül még nem lehet tudni, a kormányhatározat szerint az érintett minisztériumoknak most kell kidolgozniuk a költségvetést.
2013-ban tartotta meg alakuló ülését az Országházban a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság, amelynek feladata a magyar zsidóság deportálásának hetvenedik évfordulójáról történõ megemlékezés elõkészítése.
Lázár szerint elmaradt a bocsánatkérés
A bizottság elnöke, Lázár János Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár köszöntõ beszédében azt mondta: a kormány azért hozta létre a testületet, mert kiemelten fontosnak tartja a szembenézést és a bocsánatkérést, amely a kommunista diktatúra alatt elmaradt, az elmúlt huszonkét évben pedig felemásra sikerült.
Mint mondta, az állam felelõssége ebben speciális, hiszen a szörnyû tettek elkövetõi között voltak magyarok, de akik elszenvedték, mindannyian magyar honfitársak voltak.
Fiatalok megszólítása a cél
Emlékeztetett arra: a zsidó szervezetek kezdeményezésének hatására döntött a testület létrehozásáról a kormány, a kabinet célja ugyanakkor nem az, hogy kijelölje a bizottság munkáját, azt akarja elérni, hogy civil kezdeményezések sokasága határozza meg a 2014-es megemlékezéseket. A legfontosabb feladatnak a fiatalok megszólítását tartja, de mint mondta, a tudomány világát is inspirálni kívánja a kabinet a múlt feltárásában, a zsidó szervezeteket pedig néhány vidéki, történelmi jelentõségû zsinagóga sorsának rendezésében támogatná.
Az emlékbizottság munkájában részt vesz többek között Balog Zoltán, az emberi erõforrások minisztere, Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, több zsidó szervezet vezetõje mellett Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, valamint az Egyesült Államok, Izrael, Németország és Ausztria budapesti nagykövete.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azt kérte a bizottságtól, hogy munkája során ne csak a múltra koncentráljon, hanem arra is, hogy a múltból kiindulva hogyan taníthatók a felnövekvõ nemzedékek.
Elégedettek a zsidók a kormánnyal
Balog Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti alaptantervben fontos szerep jut a holokauszt oktatásának, a tananyag kidolgozásában pedig jelentõs támogatást nyújtottak a zsidó szervezetek. Jelezte, hogy ebbõl kiindulva a roma közösség történetének kidolgozásában is támaszkodik a tárca a cigány elit segítségére.
Feldmájer Péter (Mazsihisz) köszönetet mondott a kormánynak azért, hogy kezdeményezésükre létrehozta a bizottságot, mert, mint mondta, a Magyarországon élõ mintegy nyolcezer holokauszt-túlélõ számára fontos az együttérzés kinyilvánítása. Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke szerint 2014-ben minden településnek természetes módon kell múltja felé fordulnia. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a deportálások a mai határainkon túl is zajlottak. Szabó György, a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke jelentõsnek minõsítette azokat a lépéseket, amelyeket a kormány tett a zsidóság irányába.
Mindenki elkötelezett
Ilan Mor izraeli nagykövet hangsúlyozta elkötelezettségét a bizottság munkája iránt, és közölte, országa kutató intézete is készen áll a magyar kormány munkájának segítésére. Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok nagykövete is elismerését fejezte ki a kormánynak és aktív részvételt ígért a bizottság munkájában, Michael Zimmermann, Ausztria nagykövete pedig a nemzetközi együttmûködés szerepét hangsúlyozta a holokauszt feltárásában és az emlékezésben.
Forrás: Nemzeti Hirháló /alfahír.hu
Az antiszemitizmus hazájában, azaz Magyarországon óriási a készülõdés a holokauszt hetvenedik évfordulójára. A Népszabadság birtokába került dokumentumok szerint grandiózus tervei vannak a kormánynak arra, hogy 2014-ben, a hetvenedik évforduló alkalmából meghirdetett emlékévben méltóképp emlékezzen a holokauszt áldozataira.
Emléknap, emlékhely, emlékbélyeg
A kormány a közelmúltban határozatot fogadott el „a magyarországi holokauszt hetvenedik évfordulójához kapcsolódó megemlékezések és programok megvalósításával összefüggõ feladatokról”. Néhány részlet már ebbõl is kiderül, például az, hogy Radnóti Miklós-emléknappá nyilvánítják november 9-ét (a költõ halálának napját), a jelenleg használaton kívüli Józsefvárosi pályaudvar épületében létrehozzák a Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye – Európai Oktatási Központ nevû intézményt, emlékbélyeget bocsátanak ki.
Az emlékév elméletileg 2014. január 27-tõl, a holokauszt nemzetközi emléknapjától kezdve a következõ év január 27-ig tart, gyakorlatilag viszont tovább, hiszen a magyar-izraeli kormányülést 2015-ben tartják.
Holokauszt, mint összmagyar tragédia
Az elõterjesztés szerint – annak érdekében, hogy az emlékév minél szélesebb körû hatást fejthessen ki a magyar társadalomban - érdemes arra törekedni, hogy a holokauszt minél inkább nemzeti, összmagyar tragédiaként jelenjen meg, és ne kizárólag a zsidóság tragédiájaként.
A Miniszterelnökségen készült koncepció szerint a következõ intézkedésekre számíthatunk: tudományos konferenciák, kiállítások és kulturális rendezvények sorát szervezik majd, az Izraeli Filharmonikusok például a Mûvészetek Palotájában lépnek fel. Magyar túlélõk és magyar – vagy Magyarországhoz kötõdõ – Világ Igaza-kitüntetettek részvételével világtalálkozót tartanak. Feltárják a deportálások és munkaszolgálat során elhunytakat rejtõ tömegsírokat, elsõként a kõszegi Guba-hegyen lévõt – derül ki a Népszabadság információiból.
Augusztus 2-án, a roma holokauszt nemzetközi emléknapján átadják a helyreállított komáromi Csillagerõdöt, az Országos Roma Önkormányzat közremûködésével emlékmûvet állítanak a cigány áldozatoknak.
Holokauszt-leckék a közigazgatásban dolgozóknak
Ahol lehetséges, emléktáblát avatnak az elhurcolt diákok és a gyermekmentõ tanárok emlékére. A holokauszttal kapcsolatos ismereteket bevezetik a leendõ közigazgatási szakemberek képzésébe a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Oktatási programok indulnak diákoknak és pedagógusoknak. Helyreállítják a sárazsadányi Zsidó Kereskedõházat. A sátoraljaújhelyi zsidó temetõben emlékhelyet alakítanak ki Teitelbaum Mózes csodarabbi sírjánál, akirõl azt tartja a legenda, hogy megjövendölte Kossuth Lajos nagy államférfivá válását. 2014-ben a Rumbach Sebestyén utcai, a kõszegi és a szabadkai zsinagógát újítják fel, 2015-ben a debrecenit.
Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke szerint a Józsefvárosi pályaudvaron létrehozandó új intézményre azért van szükség, mert a Páva utcai emlékközpont mára kinõtte a rendelkezésére álló területet: a kutatás egyre nehezebben megoldható feladat a mostani körülmények között.
Siratófal Olaszliszkán
A közép-európai siratófalat a koncepcióban lévõ indoklás szerint az egykori zsidó közösség emlékére alakítják ki. Feldmájer Péter hozzátette: a vészkorszak után elhagyatottá vált olaszliszkai zsinagóga állaga folyamatosan romlott, majd az építõköveket is széthordták. Csak egy fal maradt: egy képzõmûvészeti alkotással kiegészítve ennek felújításával hozzák létre a siratófalat.Azt, hogy maga a program mennyibe kerül még nem lehet tudni, a kormányhatározat szerint az érintett minisztériumoknak most kell kidolgozniuk a költségvetést.
2013-ban tartotta meg alakuló ülését az Országházban a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság, amelynek feladata a magyar zsidóság deportálásának hetvenedik évfordulójáról történõ megemlékezés elõkészítése.
Lázár szerint elmaradt a bocsánatkérés
A bizottság elnöke, Lázár János Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár köszöntõ beszédében azt mondta: a kormány azért hozta létre a testületet, mert kiemelten fontosnak tartja a szembenézést és a bocsánatkérést, amely a kommunista diktatúra alatt elmaradt, az elmúlt huszonkét évben pedig felemásra sikerült.
Mint mondta, az állam felelõssége ebben speciális, hiszen a szörnyû tettek elkövetõi között voltak magyarok, de akik elszenvedték, mindannyian magyar honfitársak voltak.
Fiatalok megszólítása a cél
Emlékeztetett arra: a zsidó szervezetek kezdeményezésének hatására döntött a testület létrehozásáról a kormány, a kabinet célja ugyanakkor nem az, hogy kijelölje a bizottság munkáját, azt akarja elérni, hogy civil kezdeményezések sokasága határozza meg a 2014-es megemlékezéseket. A legfontosabb feladatnak a fiatalok megszólítását tartja, de mint mondta, a tudomány világát is inspirálni kívánja a kabinet a múlt feltárásában, a zsidó szervezeteket pedig néhány vidéki, történelmi jelentõségû zsinagóga sorsának rendezésében támogatná.
Az emlékbizottság munkájában részt vesz többek között Balog Zoltán, az emberi erõforrások minisztere, Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, több zsidó szervezet vezetõje mellett Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, valamint az Egyesült Államok, Izrael, Németország és Ausztria budapesti nagykövete.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azt kérte a bizottságtól, hogy munkája során ne csak a múltra koncentráljon, hanem arra is, hogy a múltból kiindulva hogyan taníthatók a felnövekvõ nemzedékek.
Elégedettek a zsidók a kormánnyal
Balog Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti alaptantervben fontos szerep jut a holokauszt oktatásának, a tananyag kidolgozásában pedig jelentõs támogatást nyújtottak a zsidó szervezetek. Jelezte, hogy ebbõl kiindulva a roma közösség történetének kidolgozásában is támaszkodik a tárca a cigány elit segítségére.
Feldmájer Péter (Mazsihisz) köszönetet mondott a kormánynak azért, hogy kezdeményezésükre létrehozta a bizottságot, mert, mint mondta, a Magyarországon élõ mintegy nyolcezer holokauszt-túlélõ számára fontos az együttérzés kinyilvánítása. Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke szerint 2014-ben minden településnek természetes módon kell múltja felé fordulnia. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a deportálások a mai határainkon túl is zajlottak. Szabó György, a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke jelentõsnek minõsítette azokat a lépéseket, amelyeket a kormány tett a zsidóság irányába.
Mindenki elkötelezett
Ilan Mor izraeli nagykövet hangsúlyozta elkötelezettségét a bizottság munkája iránt, és közölte, országa kutató intézete is készen áll a magyar kormány munkájának segítésére. Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok nagykövete is elismerését fejezte ki a kormánynak és aktív részvételt ígért a bizottság munkájában, Michael Zimmermann, Ausztria nagykövete pedig a nemzetközi együttmûködés szerepét hangsúlyozta a holokauszt feltárásában és az emlékezésben.
Forrás: Nemzeti Hirháló /alfahír.hu
Hozzaszolasok
Oldal: 1 / 3: 123
#1 |
ebredezo
- 2013. April 27. 15:23:08
#2 |
von Dorlatosch
- 2013. April 27. 16:25:14
#3 |
Maguskacska
- 2013. April 27. 16:34:22
#4 |
csillagosvenyen
- 2013. April 27. 16:35:02
#5 |
dodopapa
- 2013. April 27. 17:30:27
#6 |
miskolcilaci
- 2013. April 27. 17:42:18
#7 |
kukackac
- 2013. April 27. 17:43:20
#8 |
dodopapa
- 2013. April 27. 18:18:04
#9 |
Timus
- 2013. April 27. 18:34:33
#10 |
ebredezo
- 2013. April 27. 18:42:38
Oldal: 1 / 3: 123
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.