Nem tudom lecserélni a klímám, mert nincs! Üvegház-hatûsú gázzal is bajban vagyok, mert nem használuk flakonos szappant sem, viszont datoját már ültettem. A klímaváltozás hatására összezsugorodhat a növények több mint felének és az állatok egyharmadának a természetes környezete, ha a kormányok nem lépnek fel gyorsan az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében.

Összezsugorodhat a nĂśvĂŠnyek tĂśbb mint felĂŠnek ĂŠs az ĂĄllatok egyharmadĂĄnak a termĂŠszetes kĂśrnyezete a globĂĄlis felmelegedĂŠs hatĂĄsĂĄra, ha a kormĂĄnyok nem lĂŠpnek fel gyorsan az ĂźveghĂĄzhatĂĄsĂş gĂĄzok kibocsĂĄtĂĄsĂĄnak csĂśkkentĂŠse ĂŠrdekĂŠben – figyelmeztetett egy nemzetkĂśzi kutatĂłcsoport tĂśbb mint 50 ezer fajt tanulmĂĄnyozva vilĂĄgszerte.

A brit, ausztrĂĄl ĂŠs kolumbiai szakemberekbĂľl ĂĄllĂł csoport szerint a nĂśvĂŠnyi fajok 57 szĂĄzalĂŠka ĂŠs az ĂĄllatfajok 34 szĂĄzalĂŠka valĂłszĂ­nĂťleg elveszĂ­ti a szĂĄmĂĄra megfelelĂľ termĂŠszetes kĂśrnyezet felĂŠt a 2080-as ĂŠvekre, ha az emberisĂŠg semmit sem tesz az erĂľmĂťvek, gyĂĄrak, gĂŠpkocsik gĂĄzkibocsĂĄtĂĄsĂĄnak csĂśkkentĂŠsĂŠĂŠrt.
HirdetĂŠs
KlĂ­mavĂĄltozĂĄs: vĂĄlaszokat sĂźrgetnek

Mint arrĂłl az mno.hu beszĂĄmolt: elkĂŠszĂ­tette a veszĂŠlyeztetett ĂśkoszisztĂŠmĂĄk kritĂŠriumrendszerĂŠt a TermĂŠszetvĂŠdelmi VilĂĄgszĂśvetsĂŠg (IUCN) a kihalĂĄssal fenyegetett fajok vĂśrĂśs listĂĄjĂĄnak modellje alapjĂĄn.



Április vÊgÊn Áder Jånos arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímavåltozås okozta idþjåråsi szÊlsþsÊgek új megoldåsokat kívånnak a vízßgyi szakmåtól.



Fazekas SĂĄndor is szerint is vĂĄlaszokat kĂśvetelnek a klĂ­mavĂĄltozĂĄs okozta szĂŠlsĂľsĂŠges jelensĂŠgek, termĂŠszeticsapĂĄs-szerĂť idĂľjĂĄrĂĄsi esemĂŠnyek.



Az mno.hu arrĂłl is adott mĂĄr hĂ­rt, hogy a klĂ­mavĂĄltozĂĄs hatĂĄsĂĄra a jĂśvĂľben gyakoribbĂĄ ĂŠs hevesebbĂŠ vĂĄlhatnak a repĂźlĂľgĂŠpeket megrĂĄzĂł turbulenciĂĄk, Ă­gy veszĂŠlyesebbek lehetnek a repĂźlĂľutak.
Nem lesz beporzĂĄs?

A Nature Climate Change szakfolyĂłiratban megjelent tanulmĂĄnyokban a szakemberek alĂĄhĂşzzĂĄk, hogy a SzaharĂĄtĂłl dĂŠlre fekvĂľ afrikai tĂŠrsĂŠgekben, AusztrĂĄliĂĄban, az Amazonas tĂŠrsĂŠgĂŠben ĂŠs KĂśzĂŠp-AmerikĂĄban ĂŠlĂľ fajok a leginkĂĄbb fenyegetettek. Rachel Warren, az Kelet-Angliai Egyetem kutatĂłja, a tanulmĂĄny vezetĂľ szerzĂľje kifejtette: a klĂ­ma vĂĄltozĂĄsa jelentĂľsen csĂśkkenti a biodiverzitĂĄst mĂŠg a leggyakoribb ĂĄllat-ĂŠs nĂśvĂŠnyfajok esetĂŠben is. A termĂŠszetes kĂśrnyezet elvesztĂŠsĂŠvel csĂśkken a termĂŠszet olyan szolgĂĄltatĂĄsa az ember szĂĄmĂĄra, mint a vĂ­ztisztĂ­tĂĄs vagy a beporzĂĄs.

A kutatĂłk felhĂ­vtĂĄk a figyelmet arra, hogy a kormĂĄnyok hatĂŠkony fellĂŠpĂŠssel 60 szĂĄzalĂŠkkal csĂśkkenthetnĂŠk a termĂŠszetes kĂśrnyezet zsugorodĂĄsĂĄnak veszĂŠlyĂŠt abban az esetben, ha az ĂźveghĂĄzhatĂĄsĂş gĂĄzkibocsĂĄtĂĄs 2016-ra elĂŠrnĂŠ a csĂşcspontjĂĄt, majd onnantĂłl kezdve csĂśkkenne. Ha 2030-ra ĂŠri el a csĂşcspontjĂĄt, csak 30 szĂĄzalĂŠkkal lehetne csĂśkkenteni a termĂŠszetes kĂśrnyezet eltĂťnĂŠsĂŠnek veszĂŠlyĂŠt. A szakemberek Ăşgy vĂŠlik, hogy becslĂŠseik Ăłvatosak, mivel nem vettĂŠk figyelembe pĂŠldĂĄul a dĂśgvĂŠszek, jĂĄrvĂĄnyok tĂŠnyezĂľit, amelyekkel jelentĂľsen nĂśvekszik a veszĂŠlye a termĂŠszetes kĂśrnyezet csĂśkkenĂŠsĂŠnek.
ErdĂľtĂźzek ĂŠs ĂĄrvizek: baj lesz, ha nem lĂŠpĂźnk
ErdĂľtĂźzek ĂŠs ĂĄrvizek: baj lesz, ha nem lĂŠpĂźnk
FotĂł: Europress/AFP
Kritikus a lĂŠgkĂśr szĂŠn-dioxid-tartalma

A vilĂĄg ĂĄllamai 2010-ben tĂťztĂŠk ki azt az ĂĄltalĂĄnos cĂŠlt, hogy a felmelegedĂŠs nem haladhatja meg a 2 Celsius-fokot globĂĄlis szinten 2100-ig. A legfrissebb adatok azonban azt tanĂşsĂ­tjĂĄk, hogy a jelenlegi kĂĄrosgĂĄz-kibocsĂĄtĂĄs mellett a hĂľmĂŠrsĂŠklet akĂĄr 4 Celsius-fokkal vagy mĂŠg tĂśbbel is emelkedhet az ĂŠvszĂĄzad vĂŠgĂŠig.

A globĂĄlis ĂĄtlaghĂľmĂŠrsĂŠklet 0,8 Celsius-fokkal nĂľtt az az ipari forradalom utĂĄn. A mĂşlt hĂŠten pedig elĂŠrte a kritikusnak mondott 400 ppm feletti ĂŠrtĂŠket az ĂŠszaki fĂŠlteke jĂł rĂŠsze felett a lĂŠgkĂśr szĂŠn-dioxid-tartalma a Kaliforniai Egyetem ĂĄltal mĂťkĂśdtetett hawaii Mauna Loa AtmoszfĂŠrakutatĂł ObszervatĂłrium kutatĂłi szerint. A FĂśld lĂŠgkĂśrĂŠnek szĂŠn-dioxid-tartalma hozzĂĄvetĂľleg 280 ppm volt az ipari forradalom elĂľtt, a mĂŠrĂŠsek 1958-as kezdetekor azonban mĂĄr 316. A tudĂłsok szerint a nĂśvekedĂŠs 90 szĂĄzalĂŠkĂĄĂŠrt az emberi tevĂŠkenysĂŠg a felelĂľs.
Link