Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Nesze neked dák elmélet!
Miután félig erdélyi magyar vagyok másik fél meg Somogy megye, engem is érdekelne néhány öszinte válasz... ja az nincs? (... a harmadik felem meg lila teheneket kergetö, munkakerülö!)
Nesze neked dák elmélet! Érdekes kérdések. Ezt a kérdéskört akár még bõvÃteni is lehetne... Tehát kik is voltak azok a dákok? És kik azok a románok és honnan jöttek?
Dr. Kazár Lajos (Australian National University, Canberra):
Kérdések a román történészekhez
- 1. Feltételezve, hogy az oláhok/románok állandó lakosai voltak azon földnek, melyet ma Erdélynek hÃvnak, s ahonnét a római telepeseket és légiókat Kr. u. 270 körül kivonták, és tekintve, hogy a rómaiakat ott követõ népek: a gótok, hunok, gepidák, avarok, bolgárok mind elsöprõdtek a népvándorlás sodrában, miközben – a dákó-román elmélet követõi szerint – az oláhok/románok „dákó-román' elei ugyanott „barlangokban élve' megmaradtak, jó lenne tudni, pontosan mely barlangokban élték túl észrevétlenül a háborúkkal teli hat évszázadot a magyar honfoglalásig?
És hol vannak az idevágó régészeti bizonyÃtékok: hálófülkék, edénytöredékek és egyéb háztartási eszközök, szemétdombok és más leletek, amelyek tanúsÃtják a „dákó-román' tömegeknek ilyen barlangokban folytatott állandó életét? (U.i. ilyen leleteket még nem talált senki).
- 2. Minthogy a dákó-román elmélet követõi azt állÃtják, hogy az oláhok/románok a IV. vagy V. században vették fel a kereszténységet a ma Erdélyként ismert földön, tudni szeretnénk az oláhok/románok „dákó-román' õseinek olyan lehetõ alkotásairól, amelyek jól rejtett barlangokban fennmaradhattak volna, például – vallásos alkotások az állÃtólagos megkeresztelkedés elõtti idõszakból; – vallásos alkotások a megkeresztelkedés és az oláhoknak/románoknak a Magyar Királyság okmányaiban a 13. század elején elõször történt emlÃtése között. Különösen érdekelnének bennünket feliratok (akár dák, akár latin nyelven az elsõ idõszakból és latin vagy új-latin nyelven a másodikból) barlangtemplomok falain, sÃrköveken vagy egyéb kultikus tárgyakon? U.i. a római civilizáció ilyen tanújelei nem hiányoznak más területeken, amelyek valaha a rómaiak birtokai voltak.
- 3. Mi a magyarázat arra, hogy az oláhok/románok nyelvében Erdélynek sem a dákoktól származó neve (ha ilyen egyáltalán volt), sem a tartomány római neve (Provincia Dacia) nem maradt meg? Miért volt szükséges az oláhok/románok õseinek az ómagyar Erdei nevet kölcsönözniük, amit némi hangtorzÃtással mindmáig Ardeal-nak neveznek?
- 4. A 19. században élt Alexandra de Cihac román nyelvész elemzése szerint (Dictionnaire étymologique de la langue roumainé) a román nyelv szókincse akkor a következõ összetételû volt:
45,7% szláv , 31,4% latin , 8,4% török , 7,0% görög , 6,0% magyar , 0,6% albán , és valamelyes ismeretlen eredetû, de dák eredetû egy sem.
Hol vannak a dák maradékok?
- 5. Mivel lehet magyarázni, hogy számos, feltûnõen közös vonás van az albán és a román nyelvben? A történettudomány nem tud arról, hogy az albánok elei Erdélybõl vándoroltak volna a történelmi Albánia területére, viszont Albánia szomszédsgában már a 10. században nagy terjedelmû oláh (vlach) szállásterületek léteztek. Arumun és Megleni románok ma is élnek ott jelentõs számban.
- 6. Miért volt az oláhok/románok liturgiája (egyházi szertartási nyelve) Erdélyben még a 19. században is szláv (tehát sem latin, sem görög, de még oláh/román sem), és miért volt az oláh/román papság olyan sok tagja évszázadokon át szerb vagy bolgár eredetû?
- 7. Mi a magyarázat arra, hogy a rómaiak állÃtólagos leszármazottai között még a papok is nem a latin Ãrást, hanem a cirillt használták még a 19. században is? Ha az oláhok/románok dákó-román õsei a tõlük elvárható latin betûket késõbb cserélték fel a cirillel - amely csere nem történhetett a 9. század közepe elõtt (mert korábban cirill Ãrás nem létezett) -, akkor miért történt ez a csere Erdélyben, a Magyar Királyság területén, ahol semmilyen más népcsoport nem használt cirill Ãrást a törökök elõl menedéket kérõ szerbek és oláhok elõtt? Mi értelme lett volna egy ilyen cserének Magyarországon?
- 8. A Regestrum Varadiense (Váradi regesztrum) nagyváradi püspökségnek isten Ãtéletek pere egész Kelet-Magyarországra kiterjedõ illetékességi területén 1205 és 1238 között lefolyt perekre vonatkozó hivatalos feljegyzéseit tartalmazza, melyekbõl kb. 600 helységnevet és kb. 2.500 személynevet gyûjtöttek ki. Egyik lista sem tartalmaz egyetlen olyan nevet sem, mely oláh/román eredetû volna. Mennek a magyarázata?
- 9. Mi a magyarázata annak, hogy az állÃtólag dák és római õsöktõl származó oláhok/románok -jóllehet a dákoknak voltak megerõsÃtett városaik, a rómaiak pedig messze földön hÃresek voltak nagyszerû városok épÃtésérõl – egyetlen város nem létesÃtettek Erdélyben, sem a magyar honfoglalás elõtt, sem azután? Mi több: az oláh/román nyelvben az órás (város) szó az ómagyar varas kölcsönzése?
- 10. Erdély településtörténete azt mutatja, hogy a 13. század végén 511 falunévbõl csak 3 volt oláh/román eredetû. Talán csak a 13. században kezdtek az oláhok/románok Erdélybe bevándorolni?
- 11. Mi az oka annak, hogy Erdélyben egyetlen folyó vagy nagyobb patak neve sem oláh/román eredetû?
Gabi küldte el nekem én meg nektek tovább!
Nesze neked dák elmélet! Érdekes kérdések. Ezt a kérdéskört akár még bõvÃteni is lehetne... Tehát kik is voltak azok a dákok? És kik azok a románok és honnan jöttek?
Kérdések a román történészekhez
- 1. Feltételezve, hogy az oláhok/románok állandó lakosai voltak azon földnek, melyet ma Erdélynek hÃvnak, s ahonnét a római telepeseket és légiókat Kr. u. 270 körül kivonták, és tekintve, hogy a rómaiakat ott követõ népek: a gótok, hunok, gepidák, avarok, bolgárok mind elsöprõdtek a népvándorlás sodrában, miközben – a dákó-román elmélet követõi szerint – az oláhok/románok „dákó-román' elei ugyanott „barlangokban élve' megmaradtak, jó lenne tudni, pontosan mely barlangokban élték túl észrevétlenül a háborúkkal teli hat évszázadot a magyar honfoglalásig?
És hol vannak az idevágó régészeti bizonyÃtékok: hálófülkék, edénytöredékek és egyéb háztartási eszközök, szemétdombok és más leletek, amelyek tanúsÃtják a „dákó-román' tömegeknek ilyen barlangokban folytatott állandó életét? (U.i. ilyen leleteket még nem talált senki).
- 2. Minthogy a dákó-román elmélet követõi azt állÃtják, hogy az oláhok/románok a IV. vagy V. században vették fel a kereszténységet a ma Erdélyként ismert földön, tudni szeretnénk az oláhok/románok „dákó-román' õseinek olyan lehetõ alkotásairól, amelyek jól rejtett barlangokban fennmaradhattak volna, például – vallásos alkotások az állÃtólagos megkeresztelkedés elõtti idõszakból; – vallásos alkotások a megkeresztelkedés és az oláhoknak/románoknak a Magyar Királyság okmányaiban a 13. század elején elõször történt emlÃtése között. Különösen érdekelnének bennünket feliratok (akár dák, akár latin nyelven az elsõ idõszakból és latin vagy új-latin nyelven a másodikból) barlangtemplomok falain, sÃrköveken vagy egyéb kultikus tárgyakon? U.i. a római civilizáció ilyen tanújelei nem hiányoznak más területeken, amelyek valaha a rómaiak birtokai voltak.
- 3. Mi a magyarázat arra, hogy az oláhok/románok nyelvében Erdélynek sem a dákoktól származó neve (ha ilyen egyáltalán volt), sem a tartomány római neve (Provincia Dacia) nem maradt meg? Miért volt szükséges az oláhok/románok õseinek az ómagyar Erdei nevet kölcsönözniük, amit némi hangtorzÃtással mindmáig Ardeal-nak neveznek?
- 4. A 19. században élt Alexandra de Cihac román nyelvész elemzése szerint (Dictionnaire étymologique de la langue roumainé) a román nyelv szókincse akkor a következõ összetételû volt:
45,7% szláv , 31,4% latin , 8,4% török , 7,0% görög , 6,0% magyar , 0,6% albán , és valamelyes ismeretlen eredetû, de dák eredetû egy sem.
Hol vannak a dák maradékok?
- 5. Mivel lehet magyarázni, hogy számos, feltûnõen közös vonás van az albán és a román nyelvben? A történettudomány nem tud arról, hogy az albánok elei Erdélybõl vándoroltak volna a történelmi Albánia területére, viszont Albánia szomszédsgában már a 10. században nagy terjedelmû oláh (vlach) szállásterületek léteztek. Arumun és Megleni románok ma is élnek ott jelentõs számban.
- 6. Miért volt az oláhok/románok liturgiája (egyházi szertartási nyelve) Erdélyben még a 19. században is szláv (tehát sem latin, sem görög, de még oláh/román sem), és miért volt az oláh/román papság olyan sok tagja évszázadokon át szerb vagy bolgár eredetû?
- 7. Mi a magyarázat arra, hogy a rómaiak állÃtólagos leszármazottai között még a papok is nem a latin Ãrást, hanem a cirillt használták még a 19. században is? Ha az oláhok/románok dákó-román õsei a tõlük elvárható latin betûket késõbb cserélték fel a cirillel - amely csere nem történhetett a 9. század közepe elõtt (mert korábban cirill Ãrás nem létezett) -, akkor miért történt ez a csere Erdélyben, a Magyar Királyság területén, ahol semmilyen más népcsoport nem használt cirill Ãrást a törökök elõl menedéket kérõ szerbek és oláhok elõtt? Mi értelme lett volna egy ilyen cserének Magyarországon?
- 8. A Regestrum Varadiense (Váradi regesztrum) nagyváradi püspökségnek isten Ãtéletek pere egész Kelet-Magyarországra kiterjedõ illetékességi területén 1205 és 1238 között lefolyt perekre vonatkozó hivatalos feljegyzéseit tartalmazza, melyekbõl kb. 600 helységnevet és kb. 2.500 személynevet gyûjtöttek ki. Egyik lista sem tartalmaz egyetlen olyan nevet sem, mely oláh/román eredetû volna. Mennek a magyarázata?
- 9. Mi a magyarázata annak, hogy az állÃtólag dák és római õsöktõl származó oláhok/románok -jóllehet a dákoknak voltak megerõsÃtett városaik, a rómaiak pedig messze földön hÃresek voltak nagyszerû városok épÃtésérõl – egyetlen város nem létesÃtettek Erdélyben, sem a magyar honfoglalás elõtt, sem azután? Mi több: az oláh/román nyelvben az órás (város) szó az ómagyar varas kölcsönzése?
- 10. Erdély településtörténete azt mutatja, hogy a 13. század végén 511 falunévbõl csak 3 volt oláh/román eredetû. Talán csak a 13. században kezdtek az oláhok/románok Erdélybe bevándorolni?
- 11. Mi az oka annak, hogy Erdélyben egyetlen folyó vagy nagyobb patak neve sem oláh/román eredetû?
Gabi küldte el nekem én meg nektek tovább!
Hozzaszolasok
Oldal: 1 / 3: 123
#1 |
Holdas
- 2013. May 25. 22:57:17
#2 |
Holdas
- 2013. May 25. 23:11:44
#3 |
Holdas
- 2013. May 25. 23:27:55
#4 |
lapaj55
- 2013. May 26. 01:45:30
#5 |
1 hazafele
- 2013. May 26. 04:27:13
#6 |
anzsi a macska hala
- 2013. May 26. 04:35:07
#7 |
kincses
- 2013. May 26. 07:51:52
#8 |
szabir
- 2013. May 26. 07:53:49
#9 |
szabir
- 2013. May 26. 07:56:59
#10 |
szarmata
- 2013. May 26. 08:45:36
Oldal: 1 / 3: 123
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték