Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Melyik a világ legerõsebb hadserege?


A második világháború óta jószerivel nem volt olyan fegyveres konfliktus a világban, ahol két nagyhatalom a teljes haderejével egymásnak feszült volna. A hidegháború végével szerencsére annak közvetlen veszélye is elmúlt, hogy ilyesmi bekövetkezzen, viszont hiába ért véget a fegyverkezési verseny, a világ országai azóta is eszement pénzeket ölnek a hadseregeik fenntartásába és fejlesztésébe. Hogy melyek ma a világ legerõsebb hadseregei, azt csak megtippelni lehet - ebben segít a Global Firepower statisztikája, ami többek között az ENSZ és a CIA publikus adataira támaszkodva számolta ki, mennyire ütõképes egy-egy ország hadereje.

Címkék hadsereg, statisztika, haderõ

A haditechnikai szakértõk minden ország haderejének értékelésekor több mint 40 faktort vettek számításba. A nyilvánvalóakon (mekkora a hadra fogható lakosság, mennyi és milyen fejlett repülõ, tank, és hadihajó áll rendelkezésre) túl egy sor olyan nézõpontot is értékeltek, amelyek egy valós konfliktusban a harctereken túl eldönthetik a háború sorsát. Milyenek az adott ország nyersanyagkészletei, az energiafogyasztása, mekkora az aranytartaléka, hogy teljesít a gazdasága, milyen a közlekedési infrastruktúrája, a földrajzi adottságai, és így tovább. A lista összeállítói egyetlen döntõ tényezõt hagytak figyelmen kívül, a bevethetõ nukleáris arzenált (és persze egy sor egyéb faktort is, a moráltól az általános hadi készültségig). Az alábbiakban tehát kizárólag a hagyományos hadviselés szempontjából mutatjuk be a világ tíz legerõsebb haderejét. A top10-es listából kimaradt többek között Japán, Irán, Izrael, és Észak-Korea is - utóbbi csak a 29. helyen szerepel a listán, és a számok azt mutatják, hogy papíron az etióp és a lengyel haderõ is ütõképesebb Kim Dzsongun hadseregénél. A teljes, 68 országot rangsoroló listát és az összes statisztikát itt nézheti meg, de most szólunk, Magyarországot hiába is keresné rajta.

10. Brazília
Bár egy átlagos magyar történelemtanár alighanem bajban lenne, ha fel kellene sorolnia három olyan háborút, amiben Brazília részt vett, a Wikipedia segít: az ország függetlenségének kikiáltása óta 17 háborút vívott, és ezekbõl 17 alkalommal gyõztesen került ki. Igaz, általában magánál gyengébbekkel kezdett – mentségére szóljon, hogy Dél-Amerikában Brazíliánál csak kisebb és szegényebb országok vannak. Ma a nagyhatalmi pozícióra törõ ország csak tessék-lássék tart fenn aktív hadsereget (a 370 ezres létszám kisebb, mint például a jemeni haderõé), de azért a háttérben az 1,3 millió tartalékos tiszteletet parancsol.

Fotó: Beto Barata
Az évi 31 milliárdos hadügyi büdzsé elköltésekor a cél láthatóan csak annyi, hogy minden fegyvernemben lehetõleg két-háromszor annyit tudjon felmutatni, mint Argentína. Az igazi erejét a hatalmas nyersanyagkészlete, és félelmetesen pörgõ gazdasága jelenti. A brazil lakosság vásárlóereje már nagyobb, mint a briteké, és egyszerre van az élvonalban a világ legnagyobb és leggyorsabban fejlõdõ gazdaságainak listáján - sokak szerint Brazília az új Kína.

9. Olaszország
Olaszország évi 32 milliárd dollárral a világ tizedik legmagasabb hadügyi költségvetésével rendelkezik, miközben az aktív hadseregének létszáma (293 ezer) csak a 18., a légiereje 770 géppel a 17., a haditengerészete 179 hajóval a 13. A technikai fejlettség mellett az is az olasz sereg javára szól, hogy benne vannak a gyakorlatban.

Fotó: Giorgio Cosulich
Igaz, nem úgy, mint mondjuk az izraeliek vagy az amerikaiak, akik egy sor konkrét háborút vívtak az elmúlt évtizedekben, de az olasz sereg az a brit és az amerikai mellett, ami 1980 óta a legtöbb ENSZ-békenenntartó misszióban vett részt.

8. Dél-Korea
Az északi fenyegetés miatt hatvan éve harckészültségben élõ ország méreteihez képest hatalmas hadsereget tart fenn, minden tizedik dél-koreai vagy katona, vagy tartalékos. Ez az arány az izraelinél is magasabb, viszont az észak-koreainál nem: ott ezer emberbõl 386 valamilyen formában a hadsereghez kötõdik.

Fotó: Jung Yeon-Je
A tüzérség és az önjáró lövegek kivételével minden fronton az északiaké a számbeli fölény a két Korea között, amit Dél azzal kompenzál, hogy négyszer annyit költ védelmi kiadásokra (évi 28 milliárd dollár), és úgy általában véve összehasonlíthatatlanul fejlettebb és gazdagabb, mint az éhínség sújtotta északi szomszéd.

7. Németország
Két vesztes világháború után a német haderõ gyorsan újra a világ élvonalába emelkedett, bár a jó helyezését ma már inkább a háttérben Európa legerõsebb gazdaságának köszönheti, mint a serege létszámának.

Fotó: Andreas Rentz
A légierõ a bevethetõ harci gépeket tekintve a szaúdival és a tajvanival van egy súlycsoportban, a haditengerészete pedig csak a 33. a világon, a chilei és a dán mögött. Szintén eléggé elmarad az élvonaltól a szárazföldi sereg egyik legfontosabb mérõszámában, a harckocsik számában, a 408 német tankot a thaiföldi és a mongol sereg is übereli. Összehasonlításképpen (és annak illusztrálására, mekkorát változott a hadviselés fél évszázad alatt), a második világháborúban a Panzer- és Tigris-sorozat harkocsijaiból több mint 25 ezret gyártottak.

6. Franciaország
Bár a francia hadsereg a napóleoni háborúk jelentette csúcspont óta inkább csak rosszízû tréfák célpontja, mint rettegett armada, az ország éves hadügyi büdzséje egész Európában a legnagyobb (58 milliárd dollár, nagyjából annyi, mint a létszámban négyszer nagyobb orosz haderõé). Ahogy a többi európai ország, a franciák is elsõsorban technikai fejlettséggel ellensúlyozzák a létszámbeli hátrányt.

Fotó: Pascal Guyot
Érdekesség, hogy ha összegezzük az európai országok hadseregeinek számait, a kínaival és az amerikaival összemérhetõ, néha azokat simán le is pipáló adatokat kapunk a légierõ és a haditengerészet oldalán.

5. Nagy-Britannia
Európa legütõképesebb hadserege létszámban ugyan nem veheti fel a versenyt a nála nagyságrendekkel nagyobb és népesebb szuperhatalmakkal, de egyes összehasonlításokban még nem éppen katonai nagyhatalomként elkönyvelt országok is megelõzik.

Fotó: Massoud Hossaini
Tankból például csak 227 van szolgálatban a brit seregben (ami éppen csak több, mint a háborút 200 éve nem vívott svájciban), a légiereje pedig a repülõk számát tekintve a törökkel van egy szinten. A világtengerek egykori korlátlan ura ma 77 hadihajót tart fenn, ami kevesebb mint a katari vagy a lengyel haditengerészeté. Ennek ellenére magasan végzett a listán, amit technológiai fejlettségével, rengeteg pénzzel és erõs gazdasági háttérrel ért el.

4. India
A több szomszédjával, különösen Pakisztánnal feszült viszonyban álló hatalmas ország 1,3 milliós hadsereggel, és 1,7 millió bármikor mozgósítható önkéntessel bír, a legnagyobb ereje mégis az, hogy évente 23 millió indiai fiatal éri el a besorozható kort.

Fotó: Rouf Bhat
A szárazföldi hadsereg legnagyobb ütõerejét a tankelhárító lövegek (51 ezer) és a tüzérség (6500 ágyú) adja, a haditengerészet és a légierõ már elmarad tõlük - bár utóbbi a maga 1900 bevethetõ harci repülõgépével és 600 helikopterével ott van a közvetlen élvonal mögött.

3. Kína
Bár a 2010-es évek sok szempontból Kína szuperhatalommá válásáról szólnak, haderõben még nem ért el az ország a csúcsra. A kínai hadsereg legfõbb erõssége természetesen a tömege: a 2,3 milliós aktív létszám a világ legnagyobbja.

Fotó: China Photos
972 hadihajóval a kínai a legnagyobb haditengerészet a világtengereken, de a hátország is iszonyúan erõs, 800 millió munkára fogható ember és 3000 milliárd dolláros arany-, illetve államkötvény-tartalék pörgetheti a kínai hadigépezetet szükség esetén. Az infrastruktúra és a technikai fejlettség az, amiben egyelõre elmaradnak a nyugattól, de már abban sem túl sokáig.

2. Oroszország
Az orosz hadsereg hagyományosan nyers erõben, a létszámban volt mindig is a világ legnagyobbja - ma azonban már csak a negyedig legnagyobb létszámú aktív hadsereget tudja felmutatni, hadra fogható népességben pedig csak a nyolcadik a világon.

Fotó: Alexander Nemenov
A szárazföldi hadsereg felszerelése azonban több szempontból világelsõ, ilyen a 2600 önjáró löveg és a 112 ezer logisztikai jármû, vagy a haditengerészet 72 korvettje. Az orosz haderõ legnagyobb erejét azonban mégis csak az ország puszta nagysága és gigászi nyersanyagkészlete jelenti, ezekben egy ország sem ér a nyomába.

1. USA
Amerika egyértelmûen a technikai és gazdasági-pénzügyi fölényének köszönheti, hogy a lista élére került. Az évi 700 milliárd dolláros védelmi kiadások ötszörösen múlják felül a kínait és tízszeresen az oroszt, és hasonlóan nyomasztó az amerikai fölény a légierõ területén is: 15 ezer az amerikai harci gépek száma, a következõ legerõsebb országnak alig 5 ezer van.

Fotó: John Moore
A súlyos olajfüggõség (napi 18 millió hordós fogyasztással szemben csak 10 milliós hazai termelés) ugyan ront az összképen, de összességében így is az amerikai a világ legerõsebb hadereje. Ami természetesen csak játék a számokkal, és a gyakorlatban nem jelent sokat, ezt maguk az amerikaiak tudják a legjobban Vietnam óta.

http://index.hu/t...hadserege/

Hozzaszolasok


#1 | rozsola - 2013. June 24. 14:12:59
ez a lista nagyon bugyuta.
Faktorok ? Jó vicc
Mi köze egy ország haderejének az aranytartalékokhoz ? Ha sok aranyam van akkor puszta kézzel is leverek egy Su-35 gépet ?
más
Azt írja hogy Spanyolországnak 3 tengeralattjárója van. Azt is tudjuk hogy szépek , jók csak egy gond van velük: könnyen merülnek de nehezen jönnek fel. A lista nem emliti de románia is rendelkezik 1 db Delfin tipusú cuccal. Igaz hogy félnek rámenni és megpakolni mert annyira rozsdás hogy könnyen elsûllyedhet.
A francia , német vagy brit fiatal nem versenyezhet például egy török fiatallal. Egy átlagtörök fiatal sokkal fegyelmezettebb mint a nyugati márcsak az iszlám hagyományok miatt is.
Beszél költségvetésrõl. Bulgária nem akar F16-os gépeket mert az SU-35 kb a felébe kerül. Ez szinte minden orosz cuccra érvényes. Mégis az alacsonyabb ár mellett sok esetben jobb ,gyorsabb , hatékonyabb mint amerikai vetélytársai.
A haderõ önmagában semmit sem ér a földrajzi helyzet és a domborzat figyelembevétele nélkül. Persze hogy Svájc keményebb mint Lengyelország. Hiába nagyobb és erõsebb a lengyel haderõ , Svájc messzebb van és domborzatából adódóan jobban védhetõ. ( Trianonban ezért vesztette el Magyarország a Partiumot , és a teljes Felvidéket )
A nyersanyag ellátás sokkal fontosabb mint hinnék. Alaptétel hogy Hitler hadserege elseperte volna a Vörös hadsereget ha lett volna elegendõ nyersanyag.
Végeztül itt van még a " diplomácia " . Egy esetleges orosz-amerikai háborúban sok ország ide vagy oda állna. Kína belépése döntõ lehet.
Összegezve ez a lista csak egy amerikai propagandaanyag ( érdekes hogy az élen sok Nato tag található ) . A dolog annyira sántit hogy még az Index is szóvá teszi
#2 | Farkaskoma - 2013. June 24. 14:20:36
rozsola,
Svájccal kapcsolatba azért hozzá tenném, hogy ott van sorkatonaság és 24 óra alatt 210ezer katonát tudnak teljes harckészültségbe hozni ami szerintem EU szinten eléggé az élvonalban van és náluk van pénz fejlett fegyverekre is. Arról nem is beszélve, hogy esetleges konfliktus esetén azonnal el tudják magukat vágni a külvilágtól ugyanis az Alpokban úgy vannak elkészítve az utak, hogy szükség esetén robbanthatóak. Svájc nem a pénze miatt erõs.
Amúgy csak azért küldtem be ezt a hírt, mert most már egyre nyíltabban mennek ezek a katonai összehasonlítgatások meg versengés és nem a gazdasági vagy termelõ erõt stb hasonlítják hanem a haderõt. Szépen ültetik el a közvéleményben azt, hogy mire készüljenek.
Egyébként nem biztos, hogy a Kína belépése lesz a döntõ, mert egy USA-Orosz konfliktus esetében persze Kína az oroszokat támogatná de a 4. helyen ez a lista pl Indiát hozzá és õk nem éppen kebelbarátok Kínával...
#3 | ssman - 2013. June 24. 14:20:47
2500 páncélos, ha csak azt nézzük......... ebbõl maradt 14db, ha jól tudom......nekünk! 2500 volt, 14db maradt.....

Kérlek olvasd el figyelmesen!
Eltûnt a hadseregünk!
Katonástól, haditechnikástól, mindenestõl. Nem volt sem háború, sem járvány, de még a világbéke sem tört ki, ami magyarázhatná az eltûnésüket. Mintha egy gonosz varázslat végzett volna Közép-Európa legjobb katonáival. Nem az elsõ eset ez a magyarság történetében. Egyszer már eltûnt Mátyás király Fekete serege, oda is veszett az ország. Hosszú idõ után újra megerõsödtünk és volt egy kiváló, több mint egymillió katonából álló magyar hadsereg, mely ugyan alárendelt helyzetben volt a Monarchián belül, de volt, és soha nem szenvedett vereséget. Egyik napról a másikra ezt is eltüntették a gonoszok, "nem akarok katonát látni" hadügyminiszteri ráolvasással. Ezt követõen el is veszett az ország kétharmada.
1941-ben, a háború elõtt közvetlenül a Magyar Királyi Honvédség létszáma elérte a 172.000 fõt, melyet 1943-ra 255.000 fõre növeltek, majd a totális mozgósítást követõen (1944. szeptember) már egymillió magyar katona volt (ez nem volt teljes harcértékû hadsereg). A háborús vereséget követõen a Párizsi Békeszerzõdés 70.000 fõben határozta meg a magyar honvédség létszámát, de ezt senki nem vette komolyan és erõteljes fejlesztés kezdõdött a honvédelem vonalán is. 1951-ben újra 210.000 katonából álló hadsereggel rendelkezett az ország. Alárendeltségi helyzetben voltunk, de a hadsereg az hadsereg volt. Az ipari fejlõdés sok munkáskezet követelt, ezért a hadseregreform csökkentette a létszámot, de óriási mértékben korszerûsítette a haditechnikát.
Az 1956-os szabadságharcot követõen felgyorsult a haderõszervezés, és pár éven belül egy korszerû fegyverzettel rendelkezõ 84.000 fõbõl álló erõvé vált a Magyar Néphadsereg. A haderõ fejlesztése nem állt meg, javították a hivatásosok életkörülményeit, és igen korszerû haditechnikát vásároltak. 1989-ben (az összeomlás elõtt) a honvédségünk létszáma 106.800 fõ volt. Hogy ez a hadsereg milyen erõt képviselt, azt a mellékelt filmbetét hangulata jól érzékelteti. Megjegyzésként: magas szinten kiképzett, korszerûen felszerelt erõs hadsereg volt.
A mai állapot katasztrofális, és csaknem egyenlõ a semmivel. Hiteles adatok alapján: 2009. a magyar haderõ állapota:
Létszám: Tisztek: 5.190, Tiszthelyettesek: 7.181, Szerzõdéses legénység: 6.117. Egy komolyabb játékfilmben több a statiszta. Mit lehet ezzel megvédeni, különösen úgy, hogy ennek a létszámnak egy része idegenek zsoldosaként távoli országokban szolgál? Szomorúság és szégyen! Elszomorító és szégyellni való helyzet. Ez nem hadsereg, ez annyi, mint a semmi. Megint elveszítjük hazánkat? Vagy csak egy részét? Megérdemelnénk!
A sajtó nagy része "természetesen" elhallgatta, hogy pártunk és kormányunk 2007 augusztus elsejével jogutód nélkül felszámolta a Magyar Honvédség kutatás-fejlesztési kapacitását, a HM Technológiai Hivatalt. Magyarországnak tehát - egyetlen országként a világon - nincs szüksége saját haditechnikai fejlesztésre. Az elmúlt 82 évben volt, de most már nem. Ma már nincsenek háborúk, csak a tévében.

Nincs szükség arra a szervezetre, amelyik többek között kifejlesztette a világszínvonalú Gamma-Juhász-féle lõelemképzõt.

Nincs szükség arra a szervezetre, amelyik a kísérleti "buzogánylövedékeivel" (avagy "Lidérc", közkeletû nevén "Szálasi-röppentyû";) egész harckocsiszázadok megállítására alkalmas, egyedülálló tüzérségi eszközt adott a magyar katonák kezébe 1945-ben.

Nincs szükség arra a szervezetre, amelyik a világon egyedülálló szabadalomként jegyezte azt a mobil tábori sütödét, ami óránként 600 kg kenyeret (!) volt képes elõállítani, akár sivatagban, akár mocsárban, akár a sarki hómezõkön.

Nincs szükség arra a szervezetre, amelyik olyan földmunkagépet tervezett, amely 5 km/h sebességgel (!) képes lövészárkot ásni.

Nem kell az a szervezet, amelyik a Keleti-Kárpátok védelmét megszervezte 1940-tõl, olyan technikai megoldásokat alkalmazva, amelyek azóta is egyedülállóak az erõdítéstudomány történetében. Hogy mást ne mondjunk, a védõvonal a teljes kiürítése után is két teljes napig feltartotta az oroszokat, egyetlen katona közremûködése nélkül.

Nincs szükség arra a mérnökgárdára, amelyik a kilencvenes években öt nap alatt (!) tervezett meg olyan, harckocsira szerelhetõ aknataposó hengert, amellyel a jugoszláv határra telepített szerb aknákat gyorsan és biztonságosan semmisíthették meg.

Nincs szükség arra a szervezetre, amely például olyan gyalogsági aknákat állított elõ a II. világháborúban, amit még a németek sem tudtak felszedni, amikor a Várat megszállták. Nem kell már a magyar szabadalmú UKA-63 harckocsiakna sem, s annak mikroprocesszoros vezérlésû modern utódja sem.

Nincs szükség az ÁRPÁD digitális tüzérségi tûzvezetõ rendszerre, ami hatékonyabbnak bizonyult, mint az amerikaiak hasonló rendszere. Igaz, ezt már csak a vicc kedvéért fejlesztették, mert a hozzá tartozó tüzérségi eszközöket mind leszerelték az elmúlt évek során.

A magyar katonának nincs szüksége keményfém magvas páncéltörõ karabélylõszerre sem, ami olyan jó volt, hogy a nyugati fegyvergyárak sepec alatt lekoppintották. Persze, mert a HM-nek nem volt annyi agya, hogy szabadalmaztassa.

A magyar tervezésû 82 mm-es automata aknavetõre sincs szükség, amire pedig az összes NATO-szövetségesünk félelemmel vegyes tisztelettel nézett, és az amerikaiak egy bemutató után kijelentették, hogy nem szeretnének vele szembekerülni. Persze, ezt nem most döntötték el, már korábban kivonták a rendszerbõl, egyetlen tábornok döntésével. Teljesen felesleges a könnyûlövészeket ilyen hülye gépezetekkel támogatni.

Aki kint volt hét éve a C+D kiállításon, láthatta a legújabb fejlesztéseket is, mint például a pillekönnyû kerámiabetétet lövedékálló mellényekhez, ami a 7,62 mm-es acélmagvas lövedékeknek is ellenáll.

A Gepard mesterlövészfegyvert pedig minden fegyverbuzi ismeri, no, hát mostantól arra se lesz szükség.

Oldalakon át lehetne folytatni a felsorolást, hiszen a HM Technológiai Hivatal - korábban Magyar Királyi Haditechnikai Intézet, Magyar Honvédség Haditechnikai Intézet, Honvédelmi Minisztérium Haditechnikai Intézet - évente száz-százhúsz hasonló projektet futtatott. Minderre nincs szükség, nem kellenek ide a magyar katonamérnökök világraszóló fejlesztései és egyéb hülyeségek, majd veszünk készen mindent Izraelbõl. Korábban még õk vettek cuccot tõlünk, de ez nem jó, ezt meg kellett reformálni. Az se baj, ha azt adják el nekünk, amit mi terveztünk, és õk lemásoltak. A mérnökök meg menjenek, ahová akarnak, nem kell ide ipari kultúra.

Köszönjük az MSZP-SZDSZ-FIDESZ kormánynak, hogy ismét sikerült takarékoskodnia.
#4 | Perje - 2013. June 24. 14:29:50
Mennyire más lennek a köz- és biztonsági érzetünk, ha a mi hadseregünk is fel lenne itt sorolva, mögötte a Trianon elõtti térképpel. Néha mélységesen elszomorít, hogy mennyire meg lettünk csonkítva és most még ezt a parányi földet is ki kaparják alólunk.
#5 | ssman - 2013. June 24. 14:51:21
Perje! Nem fogják!
#6 | DonCaruso - 2013. June 24. 14:57:02
rozsola, jobb lett volna ha meg sem szólalsz, mert csak zagyvaságokat írtál! "Egy átlagtörök fiatal sokkal fegyelmezettebb mint a nyugati márcsak az iszlám hagyományok miatt is". Ezt a hülyeséget meg honnan vetted? Svájcal szemben is érnének nagy meglepetések. Az izraeliek és amerikaiak szerint a legjobb hadsereg. Farkaskoma jól megvilágította a témát. Még hozzátenném, hogy a katonákon kívül a civil lakosság is álíg fel van fegyverkezve....
Harckocsizó voltam Magyarországon katonakoromba, mindig eszembe jut az a baromság amit belénk beszéltek, hogy három keleti harckocsi elvesztése egy nyugatival szemben gyözelem! Kösz kihagynám..... Inkább ülök egy Leopardba még ma is, mint egy T- akármibe! Inkább használok egy M16-os, SIG, Steyer stb. fegyvert mint egy Kalaschnikowot.
A Gepárd helyett pedig egy McMilan Tac-50-et. Aki már löt ilyen kaliberrel és valami is ért a fegyverekhez az tudja, hogy miért....
#7 | ssman - 2013. June 24. 15:00:37
Caruso, már ne ülj nyugatiba... elavult.
#8 | jano - 2013. June 24. 15:01:21
A haderõnk szétverését, nem az MSZP, FIDESZ, SZDSZ.-NEK KÖSZÖNHETJÜK. eZ MEGINT ELFEDI A VALÓSÁGOT. Ez a magyar faj fõlött, uralkodó, és azt kizsákmányoló zsidóknak köszönhetõ. A zsidók az ellenségeink, nem a fidesz. A zsidók veszik meg a magyar fõldet, és nem a Fidesz. A zsidók zsákmányolják ki és éheztetik halálra a magyar vidéket. Lázár jános nem fideszes, hanem zsidó. Steiner Pál nem Mszp.-s, hanem zsidó.
A devizahitelesek házait a zsidó tulajdonú bankok szerzik meg, és nem a bankok!
A zárt lakóparkokat, csak zsidók vehetik meg, és nem az eszkimók. A zsidó a halálos ellenségünk, és nem az eu, és nem a cionizmus, hanem személyesen minden az országunkban itt tartozkodó zsidó.
Nincsenek tovább közhejek, hogy globalógazdi, meg cionizmus, meg fidesz. Zsidók vannak, és névvel arcal, és beazonosíthatóan, támadhatóan.
#9 | ssman - 2013. June 24. 15:06:32
JanI! Ez mind igaz, de ezek a genyók pártok mögé bújva végzik el a piszkos munkát, ha nem õk maguk, akkor a bérenceik... A qurva Szírek meg még mindig hallgatnak! Hét elején jött egy üzenet... válaszoltam reá, de kusban vannak...
#10 | rozsola - 2013. June 24. 15:06:53
Igen Koma igazad van.
Csakhogy : egy kis pukkantás és Svájc bezárja magát. Akkor pedig jöhet a TopolM. Leszedik ? Van másik. + a nyersanyagkészlet behatárolt.
India ? igen igen csakhogy ott van Kína2 : Pakisztán akinek igencsak jó orosz és/vagy kínai fegyverei vannak + muszlim ország . Ok tudom Irán az Irán ( ma még nehéz eldönteni hogy kinek a pártján áll ) de a többiek is erõsek. Ráadásul ne feledkezzünk meg az északi hegyekrõl . Egy kis esõ és India úszik. Ha a Fekete-Erdõben és a Máramarosi hegyekben + Erdélyben ( Keleti-Kárpátok és Nagyhagymás hegység ) " véletlenül " sok esõ esik ( Duna , Tisza , Szamos , Kõrösök , Maros ) akkor Magyarország X% - ban " csónakázik ". Lehet Magyarországnak a legnagyobb és legerõsebb hadereje a világon egy kis esõ mindent lenulláz. ( nemrég volt rá példa )
" Oroszország nagy falat " tartja a mondás. Nos : Szibéria és a keleti területek nem lakottak. Szerintem nem vagyok egyedül azzal véleményemmel hogy rengeteg Topol tipusú rakétasiló található a régióban.
Még egy példa. Tudom hogy a " díszes társaság " nagyon örülne ha a " magyarokat írtó Erdogán " ( micsoda ökörség !!!!!) eltünne és " Cion"-Törökország felbomlana . ( Tudom Imre hogy most le fogsz baxni de mit mondjak erre a " gyökegyegészevalamenyi " társáságra akiktõl kretén zsidózásnál többre nem tellik . Mellesleg neked is sok gondot okoz ez a " magyar " viselkedés )
Igen ám csakhogy van itt valami : Ha létrejön Nagy-Örményország és Kurdisztán akkor az Ararát vidéke Izraeli befolyás alá kerül. Kelet-Törökországban gyakori a földrengés. Ha " véletlenül " bekövetkezik egy akkor a Tigris és az Eufrátesz forrásvidéke veszélybe kerül . Irak nagyban függ a Tigris folyótól. Szíria pedig az Eufrátesz vizétõl. Mit ér a katonai erõ ?
Farkaskoma.
Nem hülyézlek le , nem kötekedek és nem akarlak kioktatni. Ellenkezõleg örülök neki hogy lehoztad. Érdekes hogy mindezeket már 3 hete olvastam a török médiában. Csakhogy hiába hozom az ottani információkat valamilyen oknál fogva benneteket nem érdekel. Nem marad más minthogy megvárom a magyarnyelvû médiát. Most jól sült el a dolog. Sok esetben viszont a magyar média néma marad.
Mégegyszer hangsúlyozom hogy nagyon örülök a cikkednek . Remélem a jövõben is hasonló híreket hozol majd. Jó lenne ha többen lennének olyanok mint te , talán akkor Imrének sem kellene annyit bosszankodni ezen weboldal " szellemisége " miatt hiszen mondanivalómban semmilyen " antiszemitizmus " sincs.

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték