Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Öröm takaréklángon Zágrábban
És Jellasics a híres "hõs" nem is tudja, hogy valójában már az Eurázsiai Unióba lépett be!
Horvátország – EUfória nélkül lett az unió 28. tagja
Jellasics bán dél felé tartja kivont kardját a nevét viselõ zágrábi fõtéren, Horvátország azonban nyugatra tart. Az egykori jugoszláv utódállam ma nulla órától az Európai Unió huszonnyolcadik tagállama lett. Zágrábban – lapzártánk után kezdõdõ – nagy szabadtéri koncerttel ünnepelték meg a csatlakozást, amely alkalmából több mint száz magas rangú politikus jött el a horvát fõvárosba.
A vendéglátók, élükön Ivo Josipovic államfõvel és Zoran Milanovic miniszterelnökkel azt hangoztatták, hazájuk a kontinens történetének legsikeresebb államközösségébe lépett be, s a tagság békét és stabilitást hoz a két évtizeddel ezelõtt Szerbiával és Boszniával testvérháborút vívó, 4,4 millió lakosú országnak.
-
M. Schmidt János A belvárosba – a hatalmas rendõri készültség ellenére – sokan jöttek el, bár EU-eufóriát nem igazán lehetett érezni. Örömöt is inkább takaréklángon. A plakátokon lévõ EU feliratot több helyen fekete tintával áthúzták, de a házfalakon, kirakatokon is láthatóak az uniót elutasító graffitik. Egyes felmérések szerint az uniós tagság támogatottsága ötven százalék alá esett, a 2012. januári népszavazáson a csatlakozásra 66 százalék mondott igent. Sokan attól tartanak, hogy Horvátország ki lesz szolgáltatva Brüsszel kénye-kedvének.
Ha az Adria menti kikötõket EU-konformmá teszik, úgy több ezer ember veszítheti el a munkáját – riogat a vasárnap esti partitól távol maradó vagy inkább távol tartott euroszkeptikusok tekintélyes létszámú tábora.
Aggodalmakat így is bõven lehet hallani. – Gazdaságilag súlyosan betegek vagyunk, s ebben az állapotban csatlakozunk a komoly válságban lévõ Európához. Maga szerint mi fog ebbõl kisülni? – fakadt ki a Strossmayer tér gondozott parkjában egy idõsebb úr. A kerékpárjára uniós zászlót tûzõ, s úgy kerekezõ fiatalember viszont azzal válaszolt, hogy az EU-tagság a lehetõ legjobb dolog, ami Jugoszlávia szétesése óta történt a nyugat-balkáni állammal.
HIRDETÉS
-
M. Schmidt János Mások is úgy vélik, az EU-tagság végre kiemeli, más szintre helyezi Horvátországot. Mostantól a világban másképpen fognak rájuk tekinteni, mint például az egyébként szintén az unióba igyekvõ Szerbiára. A belvárosban gyülekezõk – idõsebbek és ifjabbak – egyaránt úgy látják, hogy a tagsággal új esélyek, lehetõségek nyílnak meg.
Ajánlott cikkek
szöveg Enni és telefonálni is olcsóbb lesz Horvátországból
A remélt felzárkózás azonban nagyban függ attól, hogy a horvát politika képes lesz-e valamelyest megfékezni az errefelé lépten-nyomon emlegetett és elsõ számú fékezõerõnek nevezett korrupciót. A másik döntõ tényezõ, hogy a horvátok képesek lesznek-e lehívni a nekik járó uniós pénzeket. Az idei év második felében több mint 650 millió euró hoz, a GDP másfél százalékához juthatnának. – A hivatalokban az illetékesek azt sem tudják, hogyan kezdjenek neki, mi az eljárás lényege – ismerte el lapunknak Sandra Svaljek neves horvát közgazdász, Zágráb polgármester-helyettese.
A visszafogottságot a gazdasági helyzet is indokolja. A munkanélküliség húsz százalék felett mozog. A nettó bérek ugyan magasabbak, mint Szlovéniában vagy Lengyelországban, ugyanakkor az ország GDP-je az uniós átlag hatvan százalékán áll, miközben az élelmiszerárak az uniós átlag 92 százalékát is elérik – sorolja Svaljek. A közgazdász szerint mindazonáltal nincs ok arra, hogy a huszonnyolcadik tagállam féljen az uniótól. Az árak – a piacnyitás, az olcsó import miatt – emelkedés helyett csökkenni fognak. Van is honnan, sok tejtermék drágább, mint Ausztriában vagy Németországban. A horvát gazdaság jelentõs mértékben „eurósított”, az árucsere kétharmadát az EU-val bonyolítják, az emberek megtakarításaik és hiteleik döntõ hányadát külföldi fizetõeszközben tartják.
A horvát cégek számára ugyan egy 500 millió fogyasztót kínáló piac nyílik meg, a közös fizetõeszköz, az euró bevezetése még legalább négy-öt év. S még két esztendõ, amíg Zágráb csatlakozhat a schengeni szerzõdéshez. Az EU-n belüli, teljesen szabad munkavállalás sem lép életbe július elsejétõl. Magyarországra jöhetnek dolgozni, Németországba viszont nem. Az pedig sovány vigasz, ahogy a hazánkban is jelen lévõ német diszkonthálózatok köszöntik a huszonnyolcadikat. „Európai árak európai polgároknak!”
Link
Horvátország – EUfória nélkül lett az unió 28. tagja
Jellasics bán dél felé tartja kivont kardját a nevét viselõ zágrábi fõtéren, Horvátország azonban nyugatra tart. Az egykori jugoszláv utódállam ma nulla órától az Európai Unió huszonnyolcadik tagállama lett. Zágrábban – lapzártánk után kezdõdõ – nagy szabadtéri koncerttel ünnepelték meg a csatlakozást, amely alkalmából több mint száz magas rangú politikus jött el a horvát fõvárosba.
A vendéglátók, élükön Ivo Josipovic államfõvel és Zoran Milanovic miniszterelnökkel azt hangoztatták, hazájuk a kontinens történetének legsikeresebb államközösségébe lépett be, s a tagság békét és stabilitást hoz a két évtizeddel ezelõtt Szerbiával és Boszniával testvérháborút vívó, 4,4 millió lakosú országnak.
-
M. Schmidt János A belvárosba – a hatalmas rendõri készültség ellenére – sokan jöttek el, bár EU-eufóriát nem igazán lehetett érezni. Örömöt is inkább takaréklángon. A plakátokon lévõ EU feliratot több helyen fekete tintával áthúzták, de a házfalakon, kirakatokon is láthatóak az uniót elutasító graffitik. Egyes felmérések szerint az uniós tagság támogatottsága ötven százalék alá esett, a 2012. januári népszavazáson a csatlakozásra 66 százalék mondott igent. Sokan attól tartanak, hogy Horvátország ki lesz szolgáltatva Brüsszel kénye-kedvének.
Ha az Adria menti kikötõket EU-konformmá teszik, úgy több ezer ember veszítheti el a munkáját – riogat a vasárnap esti partitól távol maradó vagy inkább távol tartott euroszkeptikusok tekintélyes létszámú tábora.
Aggodalmakat így is bõven lehet hallani. – Gazdaságilag súlyosan betegek vagyunk, s ebben az állapotban csatlakozunk a komoly válságban lévõ Európához. Maga szerint mi fog ebbõl kisülni? – fakadt ki a Strossmayer tér gondozott parkjában egy idõsebb úr. A kerékpárjára uniós zászlót tûzõ, s úgy kerekezõ fiatalember viszont azzal válaszolt, hogy az EU-tagság a lehetõ legjobb dolog, ami Jugoszlávia szétesése óta történt a nyugat-balkáni állammal.
HIRDETÉS
-
M. Schmidt János Mások is úgy vélik, az EU-tagság végre kiemeli, más szintre helyezi Horvátországot. Mostantól a világban másképpen fognak rájuk tekinteni, mint például az egyébként szintén az unióba igyekvõ Szerbiára. A belvárosban gyülekezõk – idõsebbek és ifjabbak – egyaránt úgy látják, hogy a tagsággal új esélyek, lehetõségek nyílnak meg.
Ajánlott cikkek
szöveg Enni és telefonálni is olcsóbb lesz Horvátországból
A remélt felzárkózás azonban nagyban függ attól, hogy a horvát politika képes lesz-e valamelyest megfékezni az errefelé lépten-nyomon emlegetett és elsõ számú fékezõerõnek nevezett korrupciót. A másik döntõ tényezõ, hogy a horvátok képesek lesznek-e lehívni a nekik járó uniós pénzeket. Az idei év második felében több mint 650 millió euró hoz, a GDP másfél százalékához juthatnának. – A hivatalokban az illetékesek azt sem tudják, hogyan kezdjenek neki, mi az eljárás lényege – ismerte el lapunknak Sandra Svaljek neves horvát közgazdász, Zágráb polgármester-helyettese.
A visszafogottságot a gazdasági helyzet is indokolja. A munkanélküliség húsz százalék felett mozog. A nettó bérek ugyan magasabbak, mint Szlovéniában vagy Lengyelországban, ugyanakkor az ország GDP-je az uniós átlag hatvan százalékán áll, miközben az élelmiszerárak az uniós átlag 92 százalékát is elérik – sorolja Svaljek. A közgazdász szerint mindazonáltal nincs ok arra, hogy a huszonnyolcadik tagállam féljen az uniótól. Az árak – a piacnyitás, az olcsó import miatt – emelkedés helyett csökkenni fognak. Van is honnan, sok tejtermék drágább, mint Ausztriában vagy Németországban. A horvát gazdaság jelentõs mértékben „eurósított”, az árucsere kétharmadát az EU-val bonyolítják, az emberek megtakarításaik és hiteleik döntõ hányadát külföldi fizetõeszközben tartják.
A horvát cégek számára ugyan egy 500 millió fogyasztót kínáló piac nyílik meg, a közös fizetõeszköz, az euró bevezetése még legalább négy-öt év. S még két esztendõ, amíg Zágráb csatlakozhat a schengeni szerzõdéshez. Az EU-n belüli, teljesen szabad munkavállalás sem lép életbe július elsejétõl. Magyarországra jöhetnek dolgozni, Németországba viszont nem. Az pedig sovány vigasz, ahogy a hazánkban is jelen lévõ német diszkonthálózatok köszöntik a huszonnyolcadikat. „Európai árak európai polgároknak!”
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 1 / 2: 12
#1 |
lalapapa
- 2013. July 01. 07:00:47
#2 |
zxr666
- 2013. July 01. 07:33:56
#3 |
gabesz
- 2013. July 01. 07:58:08
#4 |
buvarkund
- 2013. July 01. 08:03:16
#5 |
postaimre
- 2013. July 01. 08:18:17
#6 |
kincses
- 2013. July 01. 10:29:57
#7 |
gladiator07
- 2013. July 01. 12:31:54
#8 |
postaimre
- 2013. July 02. 06:29:54
#9 |
postaimre
- 2013. July 02. 09:13:53
#10 |
postaimre
- 2013. July 02. 19:05:08
Oldal: 1 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.