Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Orosz konferencia a magyarokról
A honfoglalást megelõzõ korai magyar történelem témakörében tartanak konferenciát a napokban Oroszországban - tájékoztatta Csáji László Koppány néprajzkutató-etnológus, a rendezvény egyik magyar elõadója az MTI-t.
Elmondta, hogy a rendezvényt az Orosz Tudományos Akadémia Uráli Régészeti Intézetének cseljabinszki részlege és a Déluráli Állami Egyetem szervezte. Kiemelte, hogy ilyen témában ez az elsõ nemzetközi tudományos konferencia Oroszországban.
A rendezvény három helyszínen zajlik: kedden Sadrinszkban az Urálon túli vaskori és kora-népvándorlás kori lelõhelyek megismerésével kezdõdött a szimpózium, ezt követõen a Cseljabinszktól száz kilométerre északra lévõ, magyar szempontból kiemelkedõ jelentõségû Uelgi lelõhelyen folytatódik a tanácskozás, majd Cseljabinszkban záródik. Uelgiben a résztvevõk a helyszínen fogják megvitatni a feltárt leletanyag jelentõségét.
Az eszmecserére négy országból érkeztek résztvevõk: Oroszországból, Ukrajnából, Magyarországról és Kazahsztánból.
Magyar részrõl a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékének hallgatói és oktatói, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Magyar Õstörténeti Témacsoportja és Régészeti Intézetének munkatársai vesznek részt a konferencián - közölte Csáji László Koppány.
A rendezvény fõszervezõje a magyar kultúrát kiválóan ismerõ Szergej Botalov, az Orosz Tudományos Akadémia Uráli Régészeti Intézete cseljabinszki részlegének vezetõ régésze. Részt vesz a rendezvényen orosz részrõl Dmitrij Szasenkov Szamarából, Jevgenyij Kazakov Kazányból, Natalja Matvejeva Tyumenybõl, Vlagyimir Ivanov és Nyijaz Mazsitov Ufából, Nyikolaj Jegorov Csebokszáriból, illetve Andrej Belavin és Natalja Krilaszova Permbõl. Ukrán részrõl Olekszij Komar, kazak részrõl Ajbolat Kuskumbajev képviseli hazáját.
A konferencián Csáji László Koppány mellett elõadást tartanak Türk Attila, Langó Péter és Merva Szabina régészek is.
A konferencia résztvevõi megvitatják az elmúlt években elõkerült, a honfoglalás kori anyagi kultúrával kapcsolatot mutató új régészeti leleteket és számos, a témához kapcsolódó történettudományi, nyelvészeti, néprajzi, valamint szociálantropológiai kérdést.
http://www.mixonl...x?id=87758
Finnugorok helyett szarmaták
A mai Oroszország déli részén, közel a kazak határhoz, az Urál-folyó partján elõkerült egy gazdag 2500 éves szarmata nõi sír.
A sztyeppe urai
Az orosz szakemberek szerint a sztyeppe ókori urai, a szarmaták hagyták hátra ezt a páratlan emléket, akik megközelítõen a Kr. e. 500-Kr. u. 400-ig uralták a sztyeppe nagy részét. A szarmaták történetének bizonyos részei jól ismertek, hiszen a görög leírásokban gyakran szerepelnek, tudjuk például azt, hogy a szkíták rokonai voltak. Az egész eurázsiai térségben, Kazahsztántól a Kárpát-medencéig pazar sírokat hagytak hátra, amely tele volt arannyal és ezüsttel. A most megtalált sír Orenburg közelében Filippkova mellett tárult fel, ahol már korábban is találtak szarmata kurágnokat. Az ásatások már az 1980-as évektõl megkezdõdtek és folyamatosan tárulnak fel újabbnál újabb leletek, a szakemberek szerint 25 kurgánsír van a körzetben, ami azt jelenti, hogy jelentõs központról lehet szó.
Óvatos meghatározás
Az nem meglepõ, hogy az Urál-folyó mentén, közel a hipotetikus finnugor õshazához nem találtak úgynevezett uráli vagy finnugor leleteket, hiszen ilyen népek a valóságban sohasem léteztek, helyettük szkíták és szarmaták népesítették be a térséget, itthagyva nyelvi nyomaikat és páratlan kultúrájukat. Az orosz szakemberek eleinte még óvatosan fogalmaztak, a 2004-2007-es ásatáson elõkerült leletekre még csak azt mondták, hogy elképzelhetõ, hogy sztyeppei eredetûek a tárgyak, és csak lehetõségként vetették fel a szarmatákhoz való tartozást, tíz év után a kutatók bátran állítják, hogy a jelenlegi filippkovai kurgánsírban szarmatákat temettek el. Az oroszok úgy vélik, hogy a szarmaták nem tûntek el a történelemben, hanem továbbélnek a kaukázusi oszétokban.
Gazdag leletek
A most feltárt sírban két hatalmas bronz kancsót, ékszereket, ezüst tükröt és kozmetikumat tároló edényeket találtak a régészek. Az Ufa-i Egyetem kutatója Gulnara Obüdennova a sajtónak elmondta, hogy szerencsére a sírhoz vezetõ 4 méter mély kamrát nem találták meg a sírrablók, azt teljesen érintetlen volt. Az elhunytat gazdagon felékszerezve temették el, bal kezéhez közel egy olyan tükröt tartott, amely bronzból készült, nyelét azonban aranyból készítették.
http://alfahir.hu..._szarmatak
Elmondta, hogy a rendezvényt az Orosz Tudományos Akadémia Uráli Régészeti Intézetének cseljabinszki részlege és a Déluráli Állami Egyetem szervezte. Kiemelte, hogy ilyen témában ez az elsõ nemzetközi tudományos konferencia Oroszországban.
A rendezvény három helyszínen zajlik: kedden Sadrinszkban az Urálon túli vaskori és kora-népvándorlás kori lelõhelyek megismerésével kezdõdött a szimpózium, ezt követõen a Cseljabinszktól száz kilométerre északra lévõ, magyar szempontból kiemelkedõ jelentõségû Uelgi lelõhelyen folytatódik a tanácskozás, majd Cseljabinszkban záródik. Uelgiben a résztvevõk a helyszínen fogják megvitatni a feltárt leletanyag jelentõségét.
Az eszmecserére négy országból érkeztek résztvevõk: Oroszországból, Ukrajnából, Magyarországról és Kazahsztánból.
Magyar részrõl a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékének hallgatói és oktatói, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Magyar Õstörténeti Témacsoportja és Régészeti Intézetének munkatársai vesznek részt a konferencián - közölte Csáji László Koppány.
A rendezvény fõszervezõje a magyar kultúrát kiválóan ismerõ Szergej Botalov, az Orosz Tudományos Akadémia Uráli Régészeti Intézete cseljabinszki részlegének vezetõ régésze. Részt vesz a rendezvényen orosz részrõl Dmitrij Szasenkov Szamarából, Jevgenyij Kazakov Kazányból, Natalja Matvejeva Tyumenybõl, Vlagyimir Ivanov és Nyijaz Mazsitov Ufából, Nyikolaj Jegorov Csebokszáriból, illetve Andrej Belavin és Natalja Krilaszova Permbõl. Ukrán részrõl Olekszij Komar, kazak részrõl Ajbolat Kuskumbajev képviseli hazáját.
A konferencián Csáji László Koppány mellett elõadást tartanak Türk Attila, Langó Péter és Merva Szabina régészek is.
A konferencia résztvevõi megvitatják az elmúlt években elõkerült, a honfoglalás kori anyagi kultúrával kapcsolatot mutató új régészeti leleteket és számos, a témához kapcsolódó történettudományi, nyelvészeti, néprajzi, valamint szociálantropológiai kérdést.
http://www.mixonl...x?id=87758
Finnugorok helyett szarmaták
A mai Oroszország déli részén, közel a kazak határhoz, az Urál-folyó partján elõkerült egy gazdag 2500 éves szarmata nõi sír.
A sztyeppe urai
Az orosz szakemberek szerint a sztyeppe ókori urai, a szarmaták hagyták hátra ezt a páratlan emléket, akik megközelítõen a Kr. e. 500-Kr. u. 400-ig uralták a sztyeppe nagy részét. A szarmaták történetének bizonyos részei jól ismertek, hiszen a görög leírásokban gyakran szerepelnek, tudjuk például azt, hogy a szkíták rokonai voltak. Az egész eurázsiai térségben, Kazahsztántól a Kárpát-medencéig pazar sírokat hagytak hátra, amely tele volt arannyal és ezüsttel. A most megtalált sír Orenburg közelében Filippkova mellett tárult fel, ahol már korábban is találtak szarmata kurágnokat. Az ásatások már az 1980-as évektõl megkezdõdtek és folyamatosan tárulnak fel újabbnál újabb leletek, a szakemberek szerint 25 kurgánsír van a körzetben, ami azt jelenti, hogy jelentõs központról lehet szó.
Óvatos meghatározás
Az nem meglepõ, hogy az Urál-folyó mentén, közel a hipotetikus finnugor õshazához nem találtak úgynevezett uráli vagy finnugor leleteket, hiszen ilyen népek a valóságban sohasem léteztek, helyettük szkíták és szarmaták népesítették be a térséget, itthagyva nyelvi nyomaikat és páratlan kultúrájukat. Az orosz szakemberek eleinte még óvatosan fogalmaztak, a 2004-2007-es ásatáson elõkerült leletekre még csak azt mondták, hogy elképzelhetõ, hogy sztyeppei eredetûek a tárgyak, és csak lehetõségként vetették fel a szarmatákhoz való tartozást, tíz év után a kutatók bátran állítják, hogy a jelenlegi filippkovai kurgánsírban szarmatákat temettek el. Az oroszok úgy vélik, hogy a szarmaták nem tûntek el a történelemben, hanem továbbélnek a kaukázusi oszétokban.
Gazdag leletek
A most feltárt sírban két hatalmas bronz kancsót, ékszereket, ezüst tükröt és kozmetikumat tároló edényeket találtak a régészek. Az Ufa-i Egyetem kutatója Gulnara Obüdennova a sajtónak elmondta, hogy szerencsére a sírhoz vezetõ 4 méter mély kamrát nem találták meg a sírrablók, azt teljesen érintetlen volt. Az elhunytat gazdagon felékszerezve temették el, bal kezéhez közel egy olyan tükröt tartott, amely bronzból készült, nyelét azonban aranyból készítették.
http://alfahir.hu..._szarmatak
Hozzaszolasok
Oldal: 1 / 2: 12
#1 |
Kameleon
- 2013. August 14. 12:48:51
#2 |
Kameleon
- 2013. August 14. 13:07:12
#3 |
Maguskacska
- 2013. August 14. 13:12:33
#4 |
ijfeszito
- 2013. August 14. 13:17:03
#5 |
buvarkund
- 2013. August 14. 13:17:54
#6 |
ijfeszito
- 2013. August 14. 13:21:12
#7 |
buvarkund
- 2013. August 14. 13:21:37
#8 |
Maguskacska
- 2013. August 14. 13:23:18
#9 |
Balu
- 2013. August 14. 13:57:40
#10 |
Kameleon
- 2013. August 14. 15:16:23
Oldal: 1 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.