Az „arab tavasz” nyomán keletkezett politikai vákuum „erõszakos szélsõségesek” sorát termelte ki, akik Robert S. Mueller, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) távozó igazgatója félelmei szerint repülõgépeket támadhatnak meg, vagy tömegpusztító fegyverekkel vehetik célba az Egyesült Államokat.

A posztjáról szeptember 4-én távozó Mueller a héten tartott értékelõ és záró sajtóbeszélgetést, amit pénteken ismertettek vezetõ amerikai napilapok. Mueller a The Wall Street Journal beszámolója szerint rámutatott, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta – amelyeket egy héttel a hivatalba lépése után követtek el az al-Kaida terroristái – a fenyegetettség még mindig jelen van, de máshonnan származik. Az FBI igazgatója Tunéziát, Líbiát, Malit, Algériát, Szíriát és Egyiptomot sorolta fel ennek forrásai között. „Mindezekben az országokban vannak olyan személyekbõl álló szervezetek, akiket szélsõségesnek vagy erõszakos szélsõségesnek lehet minõsíteni és akik a késõbbiekben fenyegetést fognak jelenteni. Nemcsak az Egyesült Államokban jelentenek majd fenyegetést, hanem a külföldön tartózkodó amerikaiak számára is” – mondta Mueller.
Hirdetés

Robert Mueller a The Washington Post beszámolója szerint az Amerikára leselkedõ legsúlyosabb fenyegetések közé sorolta az olyan, amerikai belföldön radikalizálódott „magányos farkasokat”, mint akik az idei bostoni maratoni futóverseny finisében és a Fort Hood-i bázison 2009-ben követtek el merényletet. Rámutatott, hogy nehéz õket a támadást megelõzõen beazonosítani és fellépni ellenük.
Hatalmas veszély lehet, ha a terroristák kibertámadást intéznének

Aggasztónak tartotta Mueller a repülõgépek elleni jövõbeni támadásoknak, valamint annak a lehetõségét, hogy „tömegpusztító fegyverek” terroristák kezébe kerülhetnek. Hangsúlyosan hívta fel a figyelmet arra a veszélyre is, hogy a terroristák kibertámadást intézhetnek pénzügyi intézmények vagy az amerikai energiahálózat ellen.

A The New York Times azt tartotta fontosnak, hogy a Mueller helyébe szeptember 5-én lépõ James B. Comey-nak meg kell majd küzdenie az automatikus költségvetési megszorítások következményeivel. A távozó igazgató elmondta, hogy a kiadáscsökkentések miatt az FBI-nak vissza kellett fognia a kiberterrorizmus elleni programjait, a kapcsolatépítés szempontjából nélkülözhetetlen nemzetközi utazásokat, a kiképzést és a helyi rendõrségnek nyújtott támogatást. A lap úgy tudja, hogy októbertõl kezdõdõen az FBI több mint 35 ezer alkalmazottját szakaszosan 13-15 napi kényszerszabadságra fogják küldeni. Az FBI költségvetésének mintegy 60 százalékát a személyi kiadások jelentik, de belsõ átcsoportosításokkal eddig el lehetett kerülni az elbocsátásokat.
Mueller az FBI leghosszabban szolgáló igazgatója

A 69 éves Robert Mueller az FBI leghosszabban szolgáló igazgatója J. Edgar Hoover óta. A George W. Bush által kinevezett szakember az Obama-kormány kezdeményezésére és a kongresszus jóváhagyásával a 10 éves rendes mandátumán felül további két évet töltött hivatalában. Irányítása alatt az FBI fõ profiljává a terrorelhárítás vált. A szervezet komoly informatikai beruházásokat hajtott végre és 18 külföldi képviseletet nyitott.

A The New York Times értesülése szerint Comey nem tervez nagyobb átszervezést az FBI-nál, vagyis az elsõbbség továbbra is a terrorelhárításé marad. Az új igazgató egyebek között a kiberbiztonságra, illetve a bengázi amerikai konzulátus ellen 2012. szeptember 11-én elkövetett terrortámadás elkövetõinek kézre kerítésére fog összpontosítani.

Mueller elutasította azokat a bírálatokat, amelyek szerint az FBI nem lépett fel elég határozottan a 2008-as pénzügyi válság felelõseivel szemben. Hangoztatta, hogy a szövetségi hatóság minden esetben eljárást indított, ha bizonyítékhoz jutott. Az FBI igazgatója törvényesnek és a terrorelhárítás szempontjából nélkülözhetetlennek nevezte a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által folytatott adatgyûjtést.
Link