A romĂĄnok megtĂĄmadjĂĄk UkrajnĂĄt? (mĂĄrmint a zsidĂłk?)

Ukrajna az EurĂłpai UniĂł tĂśbb szĂĄzezer roma lakosa szĂĄmĂĄra vĂĄlhat menedĂŠkkĂŠ. Az orszĂĄg magĂĄra vĂĄllalta a befogadĂĄsukat az EU-hoz valĂł csatlakozĂĄs keretĂŠn belĂźl.

Ahogy figyelem a hĂ­reket,nos nĂĄlunk sem kell mĂĄr sokat vĂĄrni arra a bizonyos "kitelepĂ­tĂŠsre".HĂľn szeretett kisebbsĂŠgi honfitĂĄrsaink ĂŠs KOHNmĂĄnyunk tesz rĂłla,hogy Ă­gy legyen

Az errĂľl szĂłlĂł rendeletet Viktor Janukovics ukrĂĄn elnĂśk mĂŠg ĂĄprilisban Ă­rta alĂĄ, most pedig lejĂĄr a hat hĂłnapos hatĂĄridĂľ, amelyet az ĂĄllamfĂľ tĂťzĂśtt ki a romĂĄk ĂĄttelepĂ­tĂŠsĂŠrĂľl ĂŠs az UkrajnĂĄban valĂł tĂĄrsadalmi alkalmazkodĂĄsukrĂłl szĂłlĂł speciĂĄlis koncepciĂł kidolgozĂĄsĂĄra.
A romĂĄk ĂĄttelepĂ­tĂŠsĂŠnek rĂŠszleteit a felek vĂĄrhatĂłan novemberben vitatjĂĄk meg, a keleti partnersĂŠgi csĂşcstalĂĄlkozĂłn Vilniusban. Ezen a talĂĄlkozĂłn kerĂźlhet sor Ukrajna EU-val valĂł tĂĄrsulĂĄsi megĂĄllapodĂĄsĂĄnak az alĂĄĂ­rĂĄsĂĄra.

A cigĂĄny kĂŠrdĂŠs mindig is kihĂ­vĂĄst jelentett EurĂłpa szĂĄmĂĄra, kĂźlĂśnĂśsen azt kĂśvetĂľen, hogy RomĂĄnia ĂŠs BulgĂĄria 2007 januĂĄrjĂĄban az EU-hoz csatlakozott. Ezt az esemĂŠnyt akkor a berlini fal vĂŠgsĂľ leomlĂĄsĂĄnak neveztĂŠk. Most azonban Ăşgy tĂťnik, hogy se NĂŠmetorszĂĄgban, se FranciaorszĂĄgban nem ĂśrĂźlnek ennek a leomlĂĄsnak.A romĂĄk, fĂľleg RomĂĄniĂĄbĂłl ĂŠs KoszovĂłbĂłl nem integrĂĄlĂłdtak az eurĂłpai tĂĄrsadalomba. A cigĂĄnyok tovĂĄbbra is vĂĄndorolnak ĂŠs abbĂłl a szociĂĄlis segĂŠlybĂľl ĂŠlnek, amit az adĂłfizetĂľk pĂŠnztĂĄrcĂĄjĂĄbĂłl fizetnek.

Az ukrĂĄn hatĂłsĂĄgok biztosak abban, hogy a problĂŠma a romĂĄk diszkriminĂĄciĂłjĂĄban rejlik ĂŠs kĂŠszek egy sajĂĄt programot nyĂşjtani, amely biztosĂ­tanĂĄ a cigĂĄnyok esĂŠlyegyenlĂľsĂŠgĂŠt az ĂĄllam tĂĄrsadalmi, gazdasĂĄgi ĂŠs kulturĂĄlis ĂŠletĂŠben valĂł rĂŠszvĂŠtelhez.

Az EurĂłpai UniĂłban nincs konszenzus a romakĂŠrdĂŠsben. FranciaorszĂĄgban pĂŠldĂĄul a napokban botrĂĄnnyal zĂĄrult e tĂŠma megvitatĂĄsa a kormĂĄny miniszteri szintjĂŠn. A belĂźgyminiszter azt javasolta, hogy zĂĄrjĂĄk ki a romĂĄkat az orszĂĄgbĂłl, amiĂŠrt ĂŠlesen kritizĂĄlta Ăľt nĂŠhĂĄny kollĂŠgĂĄja. Ugyanakkor a belĂźgyminiszter mellett kiĂĄllt a franciĂĄk tĂśbbsĂŠge. Az eurĂłpaiak hajlandĂłak milliĂĄrdokat kĂślteni a kĂśltsĂŠgvetĂŠsbĂľl a romĂĄk ĂĄttelepĂ­tĂŠsĂŠre. HasonlĂł programot mĂĄr sikeresen valĂłsĂ­t meg NĂŠmetorszĂĄg, Ausztria, SvĂĄjc ĂŠs DĂĄnia. Ukrajna viszont miĂŠrt fogadja be ezeket a bevĂĄndorlĂłkat? Oleg Bondarenko, az Orosz-ukrĂĄn InformĂĄciĂłs KĂśzpont igazgatĂłja a kĂśvetkezĂľket felelte a kĂŠrdĂŠsre:

Mit gondolnak, ki kap ebbĂľl osztalĂŠkot? NyilvĂĄnvalĂłan a Szvoboda rasszista pĂĄrt tĂĄmogatĂłi, akik azt fogjĂĄk mondani, hogy Ukrajna ĂĄtjĂĄrĂł hĂĄz lett mindenki szĂĄmĂĄra. EgĂŠsz stratĂŠgia lĂŠtezik arra nĂŠzve, hogy Oleg Tjagnyibok Viktor Janukovics legfĂľbb vetĂŠlytĂĄrsĂĄvĂĄ vĂĄljon a 2015 mĂĄrciusĂĄban tartandĂł elnĂśkvĂĄlasztĂĄson. Ezt a technolĂłgiĂĄt Janukovics hivatala dolgozza ki, ĂŠs vilĂĄgos, hogy mindenkĂŠppen Janukovics nyeri meg ezeket a vĂĄlasztĂĄsokat Tjagnyibokkal szemben.

Tjagnyibok radikális nacionalista pártja, a Szvoboda, már 37 helyet szerzett az ukrán parlamentben a legutóbbi választások alkalmával. Úgy látszódik, Ukrajnának szüksége van a cigányokra. Legalábbis az elnöknek van szüksége rájuk.

OroszorszĂĄg Hangja



A NATO-t ĂŠrdeklĂľdik Nyugat-Ukrajna irĂĄnt

A Novij region internetes hĂ­rportĂĄlon megjelent egy cikk, amelyet a titkosszolgĂĄlat egykori munkatĂĄrsa, Oleg Razumszkij Ă­rt. A cikk mĂĄr felkeltette a magyar, szlovĂĄkiai ĂŠs az utĂłbbi napokban a lengyel sajtĂł ĂŠrdeklĂľdĂŠsĂŠt.

Razumovszkij Ăşr szerint, az USA vĂĄratlan csapĂĄst mĂŠrhet OroszorszĂĄgra, hogy kezdemĂŠnyezze ezzel KĂĄrpĂĄtalja ĂśnĂĄllĂłsĂĄgĂĄt Baloga Viktor vezetĂŠsĂŠvel, aki a volt elnĂśk, Viktor Juscsenko hivatalĂĄnak egykori vezetĂľje volt. Razumovszkij elĂľrevetĂ­ti Ukrajna kettĂŠszakadĂĄsĂĄt ĂŠs a gĂĄzvezetĂŠk USA ĂĄltali ellenĂľrzĂŠsĂŠt, amelyen keresztĂźl az orosz gĂĄz EurĂłpĂĄba ĂŠrkezik.

MegkĂŠrtĂźk a StratĂŠgiai KutatĂĄsok Orosz IntĂŠzetĂŠnek az elemzĂľjĂŠt, Vlagyimir KozinĂĄt, hogy kommentĂĄlja az esemĂŠnyeket.

EgyetĂŠrtek azokkal, akik Ăşgy gondoljĂĄk, hogy Razumovszkij cikke az ukrĂĄn nacionalistĂĄk akaratĂĄt tĂźkrĂśzi, akik Ukrajna szĂŠtvĂĄlasztĂĄsĂĄrĂłl ĂĄlmodoznak ĂŠs arrĂłl, hogy az orszĂĄg nyugati rĂŠszĂŠt a Nyugathoz csatoljĂĄk. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy ez a cikk a NATO nyitott ajtĂłk politikĂĄjĂĄnak is a visszhangja. A NATO UkrajnĂĄt ĂŠs GrĂşziĂĄt, mint Ăşj jelĂślteket tartja szĂĄmon. Az a helyzet, hogy a NATO-t ĂŠrdekli Ukrajna, hiszen elhelyezhetnĂŠ rakĂŠtaellenes rendszereit.

Az USA ugyanis nem mondott le arról, hogy rakétavédelmi rendszereket helyezzen el Lengyelország és Románia területén. Úgy látszik, hogy a NATO stratégáinak nem elég a jelenlegi mennyiségû rakétavédelmi rendszer, ezért Ukrajnában is szükség van rá. Ezt az iráni rakétafenyegetettséggel magyarázzák. Valójában azonban ezeket a rendszereket Oroszország ellen irányulnak. Ukrajna nyugati része érdekli a NATO-t valamint bizonyos európai országokat, hogy biztosítsák Moldova integrációját a nyugati katonai szövetségbe, valamint, hogy a Dnyeszter menti területet is csatolják a nyugati országokhoz.

A Razumszkij ĂĄltal Ă­rt cikkhez hasonlĂłak gyakran jelennek meg. Ezek provokatĂ­vak, ĂŠn azt is mondanĂĄm, hogy arrogĂĄnsak. KĂźlĂśnĂśsen, amikor fenyegetĂŠseket tartalmaz szuverĂŠn ĂĄllamok szĂĄmĂĄra. Amennyire ĂŠn ismerem az ukrĂĄn alkotmĂĄnyt, az orszĂĄg szuverenitĂĄsa, terĂźleti egysĂŠge az ukrĂĄn nĂŠphez ĂŠs annak vezetĂľihez tartozik. SemmifĂŠle szĂŠtvĂĄlasztĂĄs sem fog tĂĄmogatĂĄsra talĂĄlni a jelenlegi ukrĂĄn politikai-katonai vezetĂŠsben.

OroszorszĂĄg Hangja


TovĂĄbbi ĂŠrdekes oldalak