KĂŠrdezd a mocskos zsidĂłt, hogy a Forintot, mint jĂĄtĂŠkpĂŠnzt mire hasznĂĄlja ĂŠs milyen sorsot szĂĄnt a polgĂĄrhĂĄborĂşhoz vezetĂľ Ăşton a magyarnak! KĂŠt hullĂĄmban terjedtek el a devizahitelek idehaza. BĂĄr szĂĄmos rĂŠgiĂłs orszĂĄgok is belefutottak a "termĂŠkbe", de szinte csak nĂĄlunk kapott teljesen zĂśld utat a vĂĄlsĂĄgig.

MĂşlt hĂŠt szerdĂĄn tette kĂśzzĂŠ dolgozĂłi pĂĄlyĂĄzatĂĄra ĂŠrkezett legĂŠrdekesebb Ă­rĂĄsokat a jegybank az MNB-szemle kĂźlĂśnszĂĄmĂĄban. A szĂĄmos tanulmĂĄny kĂśzĂźl a kĂśvetkezĂľkben a talĂĄn legtĂśbb embert ĂŠrintĂľ ĂŠrtekezĂŠst, a lakossĂĄgi devizahitelek elterjedĂŠsĂŠt ĂŠs kĂśvetkezmĂŠnyeit boncolgatĂł pĂĄlyamĂťvet ismertetjĂźk.

Az MNB munkatĂĄrsai szerint a lakossĂĄgi hitelezĂŠs feltĂŠtelei a kilencvenes ĂŠvek vĂŠgĂŠre teremtĂľdtek meg. Addig a bankok a gazdasĂĄg instabil helyzete, valamint az elĂŠgtelen fiĂłkhĂĄlĂłzat miatt nem igazĂĄn kĂ­nĂĄltak lakossĂĄgi hiteltermĂŠkeket. RĂĄadĂĄsul a magas kamatok miatt a magĂĄnszemĂŠlyek sem tĂĄmasztottak keresletet. AztĂĄn a nominĂĄlis kamatok mĂŠrsĂŠklĂľdĂŠsĂŠvel, a lakossĂĄgi jĂśvedelmek tĂŠnyleges, illetve vĂĄrt nĂśvelĂŠsĂŠvel megindult a hĂĄztartĂĄsok hitelkereslete.
Milyen tÊren erþsÜdhet a fogyasztói Êrdekek vÊdelme az MNB Ês a PSZÁF integråciójåval - II. Mfor PÊnzßgyi FogyasztóvÊdelmi Konferencia (november 14.)

2001-ben aztán az állami támogatású lakáshitelek megjelenésével "berobbant" a lakossági hitelpiac. Olyannyira, hogy a költségvetési terhek miatt a feltételeket szigorították, így a bankok a gépjármûpiacon akkor már bevezetett devizahitelek irányába mozdultak el. 2004-tõl megindult a devizahitelek elsõ hulláma, amely a 2006-os megszorításokig volt tetten érhetõ és döntõ részben lakáscélú hiteleket érintett. Az MNB munkatársainak becslése szerint eddig, vagyis 2006-2007-ig a lakosság eladósodása egyensúlyi folyamatnak volt tekinthetõ. De aztán jöttek a 2006-os megszorítások, a lakosság reáljövedelme pedig csökkent. Ennek ellenére a háztartások fogyasztása nem esett vissza, mivel jövedelmük csökkenését hitelek felvételével kompenzálták. És ez elhozta a devizahitelek második "robbanását".
(ForrĂĄs: MNB)

A hĂĄztartĂĄsi hitelek felfutĂĄsa egyĂŠbkĂŠnt hasonlĂł volt a tĂśbbi rĂŠgiĂłs orszĂĄgĂĄĂŠhoz. LegalĂĄbbis, ami a GDP-re vetĂ­tett hitelszint vĂĄltozĂĄsĂĄt ĂŠrinti 2001 ĂŠs 2008 kĂśzĂśtt. A gyors hitelbĂľvĂźlĂŠs azonban eltĂŠrĂľ mĂŠretekben jĂĄrt egyĂźtt a devizahitelek tĂŠrhĂłdĂ­tĂĄsĂĄval. Az MNB munkatĂĄrsai hĂĄrom orszĂĄgcsoportot azonosĂ­tottak. Az elsĂľbe a balti ĂĄllamok tartoznak, ahol mĂĄr 2001 elĂľtt is jelentĂľs szerepet jĂĄtszottak a devizahitelek, azon belĂźl is szinte 100 szĂĄzalĂŠkig az eurĂł alapĂş hitelek. A mĂĄsodik csoportba hazĂĄnk mellett BulgĂĄria, LengyelorszĂĄg ĂŠs RomĂĄnia tartozik, ahol a lakossĂĄgi hitelbĂľvĂźlĂŠs idĂľszakĂĄban futott fel a devizahitel-ĂĄllomĂĄny. Ugyanakkor mikĂśzben a bolgĂĄroknĂĄl ĂŠs a romĂĄnoknĂĄl az eurĂł-, addig a lengyeleknĂŠl ĂŠs a magyaroknĂĄl a svĂĄjci frankhitelek dominĂĄltak. A harmadik, legszerencsĂŠsebb orszĂĄgcsoportot pedig a csehek ĂŠs a szlovĂĄkok alkotjĂĄk, hiszen nĂĄluk sem a hitelbĂľvĂźlĂŠs elĂľtt, sem utĂĄn nem folyĂłsĂ­tottak kĂźlfĂśldi valutĂĄban hitel.
(ForrĂĄs: MNB)

De miĂŠrt pont nĂĄlunk?

Az MNB szakemberei nĂŠhĂĄny empirikus tanulmĂĄny alapjĂĄn megĂĄllapĂ­tottak pĂĄr okot, amiĂŠrt a rĂŠgiĂłs orszĂĄgok lakossĂĄgi eladĂłsodottsĂĄgĂĄnak szerkezete mĂĄs ĂŠs mĂĄs mintĂĄt mutat. Az biztos, hogy a bankok tulajdonosi kĂśrĂŠnek (kĂźlfĂśldi vs. belfĂśldi) nem volt szignifikĂĄns hatĂĄsa a devizahitelek eltĂŠrĂľ felfutĂĄsĂĄra. Az viszont kimutathatĂł, hogy azokban az orszĂĄgokban, ahol a banki betĂŠtek Ăśsszege nem volt elĂŠgsĂŠges a hiteligĂŠnyek kielĂŠgĂ­tĂŠsĂŠre, ott a bankok kĂźlfĂśldrĂľl vontak be forrĂĄsokat. Ezeket a forrĂĄsokat viszont az ĂĄrfolyamkockĂĄzatokat a hitelesekre hĂĄrĂ­tva devizahitelkĂŠnt folyĂłsĂ­tottĂĄk. RĂĄadĂĄsul szĂĄmos orszĂĄgban (leginkĂĄbb hazĂĄnkban) a kĂśltsĂŠgvetĂŠsi jelentĂľs hiĂĄnya felszĂ­vta a magĂĄnszektor megtakarĂ­tĂĄsainak jelentĂľs rĂŠszĂŠt, Ă­gy a lakossĂĄgi hiteligĂŠnyek kielĂŠgĂ­tĂŠsĂŠt mĂŠg inkĂĄbb kĂźlsĂľ forrĂĄsokbĂłl kellett finanszĂ­rozni.
(ForrĂĄs: MNB)
A jegybank munkatĂĄrsai pĂĄlyĂĄztak

A Magyar Nemzeti Bank vezetĂŠse 2013 mĂĄrciusĂĄban kĂŠtfordulĂłs dolgozĂłi pĂĄlyĂĄzatot hirdetett. Ezen a bank dolgozĂłi aktuĂĄlis gazdasĂĄgi ĂŠs jegybanki kĂŠrdĂŠsekben kĂŠszĂ­tett tanulmĂĄnyokkal vehettek rĂŠszt.

A dolgozĂłi pĂĄlyĂĄzatra 43 pĂĄlyamĂť ĂŠrkezett, melyet 103 MNB-munkatĂĄrs "hozott Ăśssze". Arany fokozatot 4, ezĂźstĂśt 27, bronzot pedig 12 alkotĂĄs kapott.

TermĂŠszetesen a kamatkĂźlĂśnbĂśzetek is a szignifikĂĄns okok kĂśzĂśtt talĂĄlhatĂł. Ahol lĂŠnyegesen magasabb volt a hazai hitel kamata, ott hatalmas versenyelĂľnye volt a devizahiteleknek. RĂĄadĂĄsul a devizahitelek felfutĂĄsa elĂľtt, illetve alatt a forint – persze jelentĂľs rĂŠszben a devizahitelek ĂĄtvĂĄltĂĄsa miatti forintkeresletnek kĂśszĂśnhetĂľen – inkĂĄbb erĂľsĂśdĂśtt, mint gyengĂźlt volna. Vagyis a korĂĄbbi idĂľszak stabil ĂĄrfolyama miatt a lakossĂĄg nem lĂĄtta kĂźlĂśnĂśsebben kockĂĄzatosnak a devizahiteleket. (mfor.hu szerk: sajnos a szabĂĄlyozĂłi oldal sem)

Az MNB munkatĂĄrsak ĂĄltal idĂŠzett egyik tanulmĂĄny kimutatta, hogy azokban az orszĂĄgokban ahol hosszĂş tĂĄvĂş fix kamatozĂĄsĂş belfĂśldi devizĂĄban denominĂĄlt hitelek elĂŠrhetĂľk voltak, ott nem terjedt el a devizahitel. A rĂŠgiĂłs orszĂĄgok kĂśzĂźl a teljes idĂľszakban csak CsehorszĂĄgban ĂŠs SzlovĂĄkiĂĄban volt ilyen konstrukciĂł, Ă­gy nem meglepetĂŠs, hogy ez a kĂŠt orszĂĄg kerĂźlt a legszerencsĂŠsebb orszĂĄgcsoportba. Mint ismert, ĂŠs fentebb is Ă­rtuk, hazĂĄnkban ezt a lehetĂľsĂŠget kĂśltsĂŠgvetĂŠsi okok miatt 2003-ban megszĂźntettĂŠk.

De a devizahitelek felfutĂĄsa szempontjĂĄbĂłl nem csak 2003-ban kĂśvettĂźnk el hibĂĄt. A kockĂĄzatokat felismerve LengyelorszĂĄgban ĂŠs LettorszĂĄgban mĂĄr 2007 vĂŠgĂŠn szigorĂ­tottĂĄk a bankok devizahitel-kihelyezĂŠsĂŠnek feltĂŠteleit, tovĂĄbbĂĄ LettorszĂĄgban ĂŠs RomĂĄniĂĄban a kockĂĄzati sĂşlyozĂĄst ĂŠs a devizakitettsĂŠghez kĂśtĂľdĂľ tartalĂŠkolĂĄsi kĂśvetelmĂŠnyeket szigorĂ­tottĂĄk. Keleti szomszĂŠdunk abbĂłl a szempontbĂłl is szerencsĂŠsebb helyzetben volt (van) nĂĄlunk, hogy a devizahitelek 80 szĂĄzalĂŠka eurĂłhitel, ami ellen rĂŠszben termĂŠszetes fedezettsĂŠget nyĂşjtott az eurĂłzĂłnĂĄban jelen lĂŠvĂľ jelentĂľs romĂĄn migrĂĄns populĂĄciĂł ĂĄltal hazautalt jĂśvedelem.

LengyelorszĂĄg pedig a szabĂĄlyozĂĄs terĂŠn nemcsak azĂŠrt jĂĄrt a magyar elĂľtt, mert mĂĄr 2007 vĂŠgĂŠn szigorĂ­tott, hanem a devizahitelek magyarorszĂĄgi elterjedĂŠsĂŠnek mĂĄsodik hullĂĄmĂĄt lehetĂľvĂŠ tevĂľ szabad felhasznĂĄlĂĄsĂş jelzĂĄloghitelek elterjedĂŠsĂŠt is szabĂĄlyozĂĄs gĂĄtolta.

A tanulmĂĄny mĂĄsodik rĂŠszĂŠt, amely a magyar ĂŠs a rĂŠgiĂłs lakossĂĄgi eladĂłsodottsĂĄg vĂĄlsĂĄg Ăłta bekĂśvetkezett alakulĂĄsĂĄt, illetve annak kĂśvetkezmĂŠnyeit elemzi, holnap mutatjuk be.
Link