Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Heti Mutyimondó: dagadnak a fideszes vitorlák
Ferenc pápa a tengerbe hajítaná a korrupt gazembereket, közben nálunk business as usual: a legnagyobb hivatalos kussolás övezi a nagy áfacsalás leleplezõjének vádjait, Rogán elõnyös üzletekre vágyik és dagadnak a Fideszes vitorlák. Mong Attila heti lapszemléje.
Szolgálati közlemény: Még nem késõ feliratkozni az Átlátszó napi email hírlevelére, a Napi Mutyimondóra. Kattints ide!
Melyik az az ország, ahol, ha az adóhatóság egyik fõellenõre a nyilvánosság elé lép azzal, hogy hivatala az adócsalás egyik motorja, és a testület nem tesz semmit a szervezett áfacsalás leleplezése érdekében, feltehetõleg azért, mert vezetõi is részesei a csalásnak - magyarul, hogy oligarchák, szervezett bûnözõi csoportok, politikusok, pártpénztárnokok és ezek tetszõlegesen összeválogatott csoportjai foglyul ejtették az adóhivatalt -, akkor nem történik semmi? Illetve a semmittevés jegyében az történik, hogy gyorsan levezényelnek egy semmire sem jó vizsgálatot, kinyilatkoztatják, hogy minden a legnagyobb rendben van, és jól beperelik a vádakat megfogalmazó, saját karrierjét kockáztató munkatársukat? Egyébként meg néma csönd és kussolás.
Isten hozott Magyarországon!
A nyilvánosság persze figyel az ügyre - és ez fontos. Az Index nagyinterjút közölt a whistleblowerrel, az Origo annak járt utána, hogy ki is õ pontosan, a HVG pedig adószakértõket kérdezett az állításokról. Ezekbõl a cikkekbõl egyelõre három dolgot lehet biztosan állítani. Egy, hogy Horváth András nem tûnik futóbolondnak, a cikkek kötelességtudó, intelligens embernek írják le, aki úgy tûnik, nem a levegõbe beszél. Kettõ, a vádak nagyon komolyak, ráadásul elég alaposan feldolgozta a témát, amint azt az Átlátszón közölt anyag is bizonyítja, hozzáértéséhez alig fér kétség. Három, a vádak komolyságához képest túl gyorsan tért napirendre a dolog felett a kormány és az adószakma is, ami csak még gyanúsabbá teszi azt, ami történik. Egyelõre a legnagyobb hallgatásban éppen az ügyészség van. (A HVG közben összeállítást közöl az eddigi legnevesebb magyar leleplezõkrõl.)
Egyébként több civil szervezet is kiállt a whistleblower mellett azt sürgetve, hogy az adóhivatal kezdjen rendes vizsgálatba a megfélemlítés helyett. A TASZ közérdekû adatigénylés segítségével akarja megtudni, pontosan hogyan is zajlott a leleplezés után sebtében elvégzett átvilágítás az adóhatóságnál. A civil jogvédõ szervezet egyben arra figyelmeztet, hogy Horváth András nem számíthat túl sok jóra, még akkor sem, ha állításai akár maradéktalanul igaznak bizonyulnak. A közérdekû bejelentõk védelmét szolgálni hivatott törvény alkalmatlan arra, hogy megfelelõ védelmet biztosítson számukra.
A nyilvánosságon túl, a politikában a megszokott forgatóköny zajlik. Az ellenzéki pártok egy kiugrott fideszessel karöltve vizsgálóbizottságot akarnak alapítani, ami az ilyen ügyeknek a temetõje szokott lenni. Közben a NAV azt is bejelentette, hogy leleplezett egy illegális hússzállítmányt, mondván, az is valami.
A nagy csendben pedig lehet tovább lopkodni. Hogyan is mondja Rogán Antal ebben a videóban? "Majd kötünk valami elõnyös üzletet."
Minden, ami Viktor, továbbra is jobban teljesít. A Közgép újíthatja fel például a budapesti ún. százlábú hidat. A felújítás eredetileg becsült ellenértéke nettó 3 és fél milliárd forint volt. A nyertes konzorcium persze ennél jóval többért vállalja a beruházást, de így is ez volt a legalacsonyabb összegû ajánlat. Emlékeim szerint, amíg még volt rendesen mûködõ versenyhivatal, addig az ilyen gyanús ügyeknek, tendereknek utánuk ment.
Jól megy a Fidesz-közeli bankár, Töröcskei István tulajdonában lévõ Körmend és Vidéke Takarékszövetkezetnek is. Kiderült, hogy ez a szektor legjobban teljesítõ ilyen intézménye, három év alatt a kilencszeresére pumpálta fel hitelállományát, a tizenötödik legnagyobb takarékká vált, és kimaradhatott a takarékszövetkezeti integrációból, tehát továbbra is függetlenül mûködhet.
Ugyanebben a rovatban indul Gál András Levente is, akinek az Index szerint háromszor volt jó ugyanabból a pénzbõl. Egyrészt a volt államtitkárhoz tartozott az a program, amelybõl uniós támogatást kapott konferenciaszervezésre egy zánkai vitorláscég. Másrészt pár nappal a szerzõdéskötés elõtt fb-tag lett Gál ugyanebben a cégben, harmadrészt pedig a konferenciára szánt pénzt az érdekeltségébe tartozó intézményben költötték el. Hasonló támogatást kapott egy Deutsch Tamás által vezetett egyesület is, amely szintén Gál fõiskoláján konferenciázott a pénzbõl. A 444 arról ír, hogy a volt államtitkár kormányzati hátszéllel kebelezi be a vitorlásszövetséget, és jut közelebb a kikötõfejlesztések üzletéhez. Dagadnak a fideszes vitorlák.
És persze nem marad ki a jóból a miniszterelnök nászának családja sem, õk a közvilágítás fejlesztésére álltak rá, mert ugye NER plusz LED-világítás egyenlõ megvalósult álom. Legutóbb Gyulán jelentették be, hogy 300 millióból sürgõsen fejleszteni kell a közvilágítást. A Magyar Narancsnak pedig a Kishantosi Központ vezetõje arról mesélt, hogyan nem sikerült az évtizedes múltra visszatekintõ mintagazdaságnak nyernie az állami földpályázatokon, ami így a központ megszûnéséhez vezet. Kiderült, a miniszterelnök veje már hónapokkal korábban megmondta neki, nem érdemes indulniuk a földpályázatokon, úgyse nyernek.
A választott tisztségviselõk pofátlanságának sincs határa, abszolút pártsemleges módon. Itt van egyrészt Nyírlugos. A városkában annyira rosszul kezdtek menni a dolgok, hogy immár egymilliárd forintosra duzzadt az adósságállomány, és nem volt mit tenni. A Blikk szerint az önkormányzati képviselõk kénytelenek voltak a település pénzén egy olasz körútra elutazni, amelynek során Velence és Firenze mellett, útba ejtették a Vatikánt is, hátha megmenekülnek a csõdtõl az ottaniak segedelmével. A polgármester azzal magyarázta a furcsa utat, hogy mindenki javadalmazás nélkül dolgozik, ez pedig tanulmányút volt. Másrészt pedig Debrecen. Egyelõre nem világos, milyen pénzbõl utazott a város alpolgármestere, a jegyzõ és még néhány önkormányzati ember a távfûtés kihívásait tanulmányozni a napfényes Floridába. A város szerint saját pénzbõl mentek, de Kósa Lajos polgármester már állítólag kiszámlázná a résztvevõknek az utat, az ellenzék viszont vizsgálná az ügyet. Azon buktak le, hogy egyikük óvatlanul pálmafás képeket posztolt magáról a Facebookon.
Ez a hét is azt bizonyította tehát, hogy miközben arcpirító, ami történik, Magyarországon sikerült egy olyan szintre belõni a korrupciót, hogy nem vonulnak ellene az utcára az emberek, mint teszik ezt Bulgáriában, egyszerûen csak beletörõdnek a megváltoztathatatlanba.
Az Átlátszó ezért a közöny ellen is harcol, amikor elindította a kenõpénzfigyelõ portált, a fizettem.hu-t. Ezen a portálon bárki bejelentheti, hol kellett kenõpénzt fizetne. Az oldalról azt is meg lehet tudni, milyen engedélynek, vizsgának - vagy éppen a szülésnek - mennyi az ára, hiszen a bejelentések nyilvánosak, a sztorik pedig olvasnivalónak sem rosszak. A kezdeményezésõl beszámolt az angol nyelvû sajtó, de ami a legfontosabb a projekt sikere szempontjából: rákaptak és népszerûsítik a bulvárlapok is.
A közöny ellen fontos szövetségesünk lett, eléggé meglepõ módon, a római pápa, aki a legjobb fej a korrupcióellenes harcban is. Egyik prédikációjában Lukács evangéliumából idézett, amely szerint a korrupt gazemberek nyakára egy malomkövet kellene kötni, és a tengerbe hajítani õket. Kár, hogy Magyarországon nincs tenger, a Balaton sajnos hamar megtelne. A hírek szerint ennek a prédikációnak a szellemében még a maffiának is hajlandó nekimenni. Átalakítja például a vatikáni bankot, ezzel komoly érdekeket sérhet a maffiavilágban, hiszen a titokba burkolózó szentszéki bankot elõszeretettel használták pénzmosásra.
A hét kérdése tehát: ha a pápa velünk van, lehetünk-e mi ellenzékben?
További érdekességek itthonról és külföldrõl, tematikus bontásban:
A pofánk leszakad rovat:
A legnagyobb tréfamester Magyarországon kétségtelenül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A gázos napelemtender után azt hittük, már nem lepõdünk meg semmin, aztán most azt látjuk, hogy véletlenül kiküldték az egyik tenderen a pályázóknak a megoldókulcsokat. A hivatal azt ígérte, hogy emiatt senkit nem fog hátrány érni az elbírálás során.
A jegybank bejelentette, hogy hatmilliárd (!!) forintot kíván elkölteni jövõre reklámra. Kíváncsian várjuk, melyik oligarchaközeli ügynökség lesz a közbeszerzés nyertese.
Szerinted kell-e egy vízmûnek saját magát reklámoznia? Nos, ha esetleg azt gondoltad, nem, akkor gondold át még egyszer. Ha állami a vízmû, és jelentkezik nála egy reklámügynökség, amely a Közgépnek is dolgozik, tulajdonosa pedig a Fidesz-frakció egykori kabinettitkára, akkor ugye már teljesen egyértelmû a válasz. Az Átlátszó a cég vízközmû-szolgáltatókkal kötött szerzõdéseinek próbált utánajárni. Egyelõre még csak az egyik válaszolt, de máris hét megállapodásról és 158 millió forint közpénzrõl lehet tudni.
A Magyar Televízió elõállította a tökéletes, zárt rendszerû mutyit azzal, hogy retrocsatornát indít. Ez úgy mûködik majd, hogy az archívumot - amelyet könnyen és ingyenesen elérhetõvé kellene tenni az adófizetõk számára (hiszen az õ pénzükbõl készültek ezek a mûsorok) - kidobja a kábelpiacra januártól, és pénzt szed érte. Az is elég aggályos, hogy ugyanaz a vezetõ - nem mellesleg Kálomista Gábor filmproducer felesége - ül a rendszerben mindenhol. Õ - mint az m3 intendánsa - megrendeli magától - mint MTVA archívum és tartalomkereskedelmi igazgatótól - a tartalmat.
Kitüntette az Állami Számvevõszék Schmitt Pált, ismétlem, Schmitt Pált. A plágiumügybe belebukott köztársasági elnök érdeme lényegében az lehetett, hogy aláírta az ÁSZ-ról szóló jogszabályokat.
A VII. kerület volt vezetõje, a jelenleg a DK színeiben politizáló, a Hunvald-ügyben sokadrendû vádlott Szabó Zoltán nem hajlandó elszállíttatni a rendszám nélkül az utcán veszteglõ kocsiját a Síp utcából, mert vitában áll a kerülettel, meg sokba is kerülne. A lényeg, hogy egy politikus járjon elöl jó példával. Egy harmincmilliós Audi tulajdonosa pedig hamis külügyes kártyát használva foglalt el a budai parkolót.
Átláthatóság:
Trafikmutyi ügyben elsõ fokon a bíróság arra kötelezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy hozza nyilvánosságra a trafikpályázatokat elbíráló bizottság tagjainak névsorát, illetve a vesztes és nyertes pályázatok bírálati lapjait. A HVG egy hosszú portrét közöl egy olyan pályázóról, aki láthatólag a szivarozás bolondja volt, mégsem nyert - neki a trafikmutyi az álmait vette el.
A Transparency a bajai választási kampány részletes adataira volt kíváncsi, aztán jól megkapták: a Fidesztõl Kubatov Gábor azt válaszolta nekik, hogy a pártok nem látnak el közfeladatot (!), vagyis senkinek semmi köze ahhoz, mennyit költenek kampányra.
A tankönyvkiadók azonnali megvásárlására 10 milliárdot irányzott elõ a magyar kormány, de a minisztérium nem árulja el, megvették-e már valamelyik céget.
Fontos pert nyert a K-Monitor két volt állami vezetõ ellen, akik sérelmezték, hogy nevüket korrupciós üggyel kapcsolatban szerepeltették egy adatbázisban. Mondjuk a Nemzeti Vagyonkezelõ vezetõirõl volt szó, az ügy pedig a Sukoróra tervezett kaszinóberuházás volt, de mindez nem zavarta õket, hogy perelgessenek. A bíróság azonban józanul úgy döntött, hogy a dolog a szabad véleménynyilvánítás keretei között maradt.
Az Átlátszó sikere, hogy nyomoz a rendõrség a portál feljelentése alapján közérdekû adattal való visszaélés gyanúja miatt. Az MTVA ugyanis egy jogerõs bírósági ítéletnek is ellenszegülve titkolta a Marslakók címû tévésorozattal kapcsolatban igényelt adatokat, csak a feljelentés után hozta nyilvánosságra azokat.
Újabb tételekkel lett hosszabb az a lista, amelyen az adófizetõk elõl titkolt információk, adatok, listák, dokumentumok olvashatók. A HVG folytat azért harcot, hogy megismerhetõk legyenek a különbözõ rendvédelmi szervezetek vezetõinek kiutalt jutalmak, de nem sok sikerrel járt eddig. Nem adott ugyanis tájékoztatást a Belügyminisztérium arról, hogy október 23-án hányan és milyen összegû pénz- vagy tárgyjutalmat kaptak, és hány embert léptettek elõ.
A felcsúti jegyzõ továbbra is arcátlan érveket ad elõ arról, hogy miért nem kaphatják meg újságírók a polgármester, egyben az ország 88. leggazdagabb emberének, vagyonnyilatkozatát. Szerinte hitelt érdemlõen kellene igazolni, milyen jogos cél vagy kötelezettség teljesítése érdekében van szükség a vagyonnyilatkozat adataira. A levelezés a KiMitTud portálon olvasható, az Átlátszó-blog pedig egy szép portrét közöl az újdonsült milliárdosról.
Érdekes érvelést ad elõ a vállalati nyilvánosság, transzparencia ellen egy amerikai professzor.
Fehérgalléros ügyek:
Az Átlátszón cikksorozat indult arról, hogy a világ számos országában le lehet írni a cégek adóiból a külföldi köztisztviselõk és magánemberek megvesztegetésére fordított összegeket. Természetesen az ezt lehetõvé tevõ adózási technikák már nem teljesen nyíltak, sõt, illik ezeket finoman takargatni a nemzetközi és hazai közönség elõl, de azért a gyakorlatban még mindig mûködnek.
A Kormányzati Ellenõrzési Hivatal két olyan alapítványnál vizsgálódott, amelyek együtt közel egymilliárd forintot kaptak az elmúlt években az 1 százalékokból, de ennek csak kevesebb, mint egy százalékát fordították arra, amire kellett volna, például a daganatos gyerekek megsegítésére. Az alapítványok tökéletesen lepapírozva költötték el a százmilliókat, csak éppen nem arra, amire kellett volna. Autókat vásároltak, luxuslakóparkokban béreltek többszobás lakásokat irodának, vagy éppen ismerõsöket támogattak. De voltak még túlárazott eszközbeszerzések és haveri cégeken keresztüli lenyúlások is. Az egyik alapítvány máris befenyegette az újságírókat, és azt állítja, csak a versenytársaik állnak a vádak hátterében. Az Átlátszó már hónapokkal ezelõtt megírta egyébként a sztorit. A kormány erélyesebb fellépést ígér a hasonlóan gyanús civilszervezetek ellen.
Öt, vesztegetéssel gyanúsított munkaügyi felügyelõ ellen emelt vádat az ügyészség Gyõr-Moson-Sopron megyében, a fõvádlott adta le a drótot munkaügyi ellenõrzések elõtt.
Prisztás-ügyben Portik régi barátja vallott a bíróság elõtt, a vallomás bepillantást enged a magyar alvilág 1990-es évekbeli mindennapjaiba.
Molnár-ügyben védi a mundér becsületét a bíróság, miután sokan bírálták és politikailag elfogultnak tartották a döntést.
Két hete volt téma, hogy egy német lap szerint Magyarország a betétdíjmaffia egyik központja. A Hvg.hu összeszedte a simlis magyarok történeteit a piti szállodai átverõktõl, a hajókatasztrófa utáni biztosítási csalókon keresztül minden idõk legzseniálisabb magyar szélhámosáig, aki még a múlt század elején eladta a Rottenbiller utcát.
A tönkrement fantom-légitársaság, a Sólyom Airways légitársaság története egyre inkább olyan, mint egy John Le Carré regény, amelyben titkosszolgák és pénzmosók koktéloznak távoli tengerpartokon, miközben milliárdok tûnnek el. A legfrissebb, hogy az Origo cikke szerint a céget egy afrikai magyarok tulajdonában lévõ, immár Seychelles-szigeteki társaság vásárolta meg, és még mindig mindenki azt állítja, hogy nem a pénzmosás a cél. Az Index értesülései szerint a leendõ tulajdonosok egyikét a panamai ügyészség körözi. A férfi jelenleg egy érdi, biztonsági kamerákkal körbebástyázott házban él, miközben Panamában országos körözés van érvényben ellene, amiért meglépett a közép-amerikai országból. Nagyon úgy tûnik, hogy az új tulajdonos feladata az lenne, hogy „eltemesse” a becsõdölt fantom-légitársaságot.
Elkezdõdött a volt német köztársasági elnök korrupciós pere. A sok ügy közül végül csak egy 719 eurós szállodaszámla maradt a perre: a vád szerint a szobát egy filmproducer fizette ki a politikus helyett, aki cserébe segített támogatást szerezni a Siemenstõl egy filmhez.
A Siemens egyik svájci leánycége elismerte, hogy kenõpénzt fizetett orosz gázüzletek fejében.
Egy amerikai tisztviselõ elismerte, hogy 3 millió dollárt keresett azzal, hogy vízumokat adott el.
Egy kaliforniai szenátor bedõlt egy magát filmproducernek kiadó FBI-ügynöknek, és belement volna egy vesztegetési tranzakcióba. Most a lemondását követelik.
Tovább görög az amerikai haditengerészet korrupciós botránya, immár két admirális is belekeveredett, de egy szóvivõ szerint még nincs vége az ügynek.
Innovatív kenõpénztechnikát fejlesztett ki egy texasi ügyész, aki sms-ben intézte a vesztegetési ügyleteit, cserébe pedig ügyeket ejtett a klienseknek.
A kínai újgazdagok Makaón mossák a pénzt, és pénzmosás miatt kezdõdött vizsgálat a Bank of Moscow volt vezetõi ellen, akiket csalás miatt már megvádoltak. Az elnök éppen Londonban figyeli az eseményeket, ahol menedékjogot kapott. A francia Société Générale bank új oroszországi vezetõt nevez ki, miután az elõzõt megvesztegették.
Felmentették a korrupciós vádak alól az izraeli szélsõjobbos vezetõt, aki visszatérhetett hivatalába a külügy élére.
Whistleblowing, oknyomozó újságírás:
Az Index utánajárt annak, hogyan lett egy 76 éves nyugdíjasé a pécsi magasház, ki fogja megszerezni a bontásra igénybevehetõ állami milliárdot, és kié lesz a bontás jövedelmezõ üzlete.
Oligarchaügyben volt egy érdekes beszélgetés a Mutyimondó rovat támogatásával nemrégiben az Átlátszó szervezésében. Itt van róla a videó.
Az Index összeszedte, hogy mi lett azokkal a magyar milliárdosokkal, akik egyszerûen eltûntek a leggazdagabbak listájáról.
Amerikában hamarosan a Legfelsõbb Bíróság elé kerül egy olyan ügy, amelynek tétje, hogy milyen védelmet kapnak a whistleblowerek.
Vissza a gyökerekhez: most, hogy immár Nagy-Britanniában is tilos pénzt fizetni sztoriért, a bulvárlapok visszatérnek a jó öreg újságíráshoz.
A Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezet egyben a whistleblowerek nagyobb védelmére szólított fel a szervezet 20 éves évfordulóján rendezett konferencia után, és egy kínai és egy angolai korrupcióellenes aktivistát tüntetett ki. Cserszegtomajon viszont azt az aktivistát, aki a helyi közbeszerzések átláthatatlanságát, a pályázati pénzek kiosztását bírálta, feljelentette a helyi polgármester.
Egy remek oknyomozó cikk feltárja, hogy milyen módszerekkel (szegény ázsiai munkások kizsigerelésével) gyártják az Iphone-okat.
A New York Times hosszú cikket szentel annak, hogy miként használják ki Európa gazdagjai a határok nélküli kontinenst a vagyonuk készpénzben való utaztatására.
Internetes biztonság
Egy sikeres módszer az okostelefonok kameráját használja arra, hogy ellopják a felhasználók titkos kódját.
Szolgálati közlemény: Még nem késõ feliratkozni az Átlátszó napi email hírlevelére, a Napi Mutyimondóra. Kattints ide!
Mong Attila
Link
Szolgálati közlemény: Még nem késõ feliratkozni az Átlátszó napi email hírlevelére, a Napi Mutyimondóra. Kattints ide!
Melyik az az ország, ahol, ha az adóhatóság egyik fõellenõre a nyilvánosság elé lép azzal, hogy hivatala az adócsalás egyik motorja, és a testület nem tesz semmit a szervezett áfacsalás leleplezése érdekében, feltehetõleg azért, mert vezetõi is részesei a csalásnak - magyarul, hogy oligarchák, szervezett bûnözõi csoportok, politikusok, pártpénztárnokok és ezek tetszõlegesen összeválogatott csoportjai foglyul ejtették az adóhivatalt -, akkor nem történik semmi? Illetve a semmittevés jegyében az történik, hogy gyorsan levezényelnek egy semmire sem jó vizsgálatot, kinyilatkoztatják, hogy minden a legnagyobb rendben van, és jól beperelik a vádakat megfogalmazó, saját karrierjét kockáztató munkatársukat? Egyébként meg néma csönd és kussolás.
Isten hozott Magyarországon!
A nyilvánosság persze figyel az ügyre - és ez fontos. Az Index nagyinterjút közölt a whistleblowerrel, az Origo annak járt utána, hogy ki is õ pontosan, a HVG pedig adószakértõket kérdezett az állításokról. Ezekbõl a cikkekbõl egyelõre három dolgot lehet biztosan állítani. Egy, hogy Horváth András nem tûnik futóbolondnak, a cikkek kötelességtudó, intelligens embernek írják le, aki úgy tûnik, nem a levegõbe beszél. Kettõ, a vádak nagyon komolyak, ráadásul elég alaposan feldolgozta a témát, amint azt az Átlátszón közölt anyag is bizonyítja, hozzáértéséhez alig fér kétség. Három, a vádak komolyságához képest túl gyorsan tért napirendre a dolog felett a kormány és az adószakma is, ami csak még gyanúsabbá teszi azt, ami történik. Egyelõre a legnagyobb hallgatásban éppen az ügyészség van. (A HVG közben összeállítást közöl az eddigi legnevesebb magyar leleplezõkrõl.)
Egyébként több civil szervezet is kiállt a whistleblower mellett azt sürgetve, hogy az adóhivatal kezdjen rendes vizsgálatba a megfélemlítés helyett. A TASZ közérdekû adatigénylés segítségével akarja megtudni, pontosan hogyan is zajlott a leleplezés után sebtében elvégzett átvilágítás az adóhatóságnál. A civil jogvédõ szervezet egyben arra figyelmeztet, hogy Horváth András nem számíthat túl sok jóra, még akkor sem, ha állításai akár maradéktalanul igaznak bizonyulnak. A közérdekû bejelentõk védelmét szolgálni hivatott törvény alkalmatlan arra, hogy megfelelõ védelmet biztosítson számukra.
A nyilvánosságon túl, a politikában a megszokott forgatóköny zajlik. Az ellenzéki pártok egy kiugrott fideszessel karöltve vizsgálóbizottságot akarnak alapítani, ami az ilyen ügyeknek a temetõje szokott lenni. Közben a NAV azt is bejelentette, hogy leleplezett egy illegális hússzállítmányt, mondván, az is valami.
A nagy csendben pedig lehet tovább lopkodni. Hogyan is mondja Rogán Antal ebben a videóban? "Majd kötünk valami elõnyös üzletet."
Minden, ami Viktor, továbbra is jobban teljesít. A Közgép újíthatja fel például a budapesti ún. százlábú hidat. A felújítás eredetileg becsült ellenértéke nettó 3 és fél milliárd forint volt. A nyertes konzorcium persze ennél jóval többért vállalja a beruházást, de így is ez volt a legalacsonyabb összegû ajánlat. Emlékeim szerint, amíg még volt rendesen mûködõ versenyhivatal, addig az ilyen gyanús ügyeknek, tendereknek utánuk ment.
Jól megy a Fidesz-közeli bankár, Töröcskei István tulajdonában lévõ Körmend és Vidéke Takarékszövetkezetnek is. Kiderült, hogy ez a szektor legjobban teljesítõ ilyen intézménye, három év alatt a kilencszeresére pumpálta fel hitelállományát, a tizenötödik legnagyobb takarékká vált, és kimaradhatott a takarékszövetkezeti integrációból, tehát továbbra is függetlenül mûködhet.
Ugyanebben a rovatban indul Gál András Levente is, akinek az Index szerint háromszor volt jó ugyanabból a pénzbõl. Egyrészt a volt államtitkárhoz tartozott az a program, amelybõl uniós támogatást kapott konferenciaszervezésre egy zánkai vitorláscég. Másrészt pár nappal a szerzõdéskötés elõtt fb-tag lett Gál ugyanebben a cégben, harmadrészt pedig a konferenciára szánt pénzt az érdekeltségébe tartozó intézményben költötték el. Hasonló támogatást kapott egy Deutsch Tamás által vezetett egyesület is, amely szintén Gál fõiskoláján konferenciázott a pénzbõl. A 444 arról ír, hogy a volt államtitkár kormányzati hátszéllel kebelezi be a vitorlásszövetséget, és jut közelebb a kikötõfejlesztések üzletéhez. Dagadnak a fideszes vitorlák.
És persze nem marad ki a jóból a miniszterelnök nászának családja sem, õk a közvilágítás fejlesztésére álltak rá, mert ugye NER plusz LED-világítás egyenlõ megvalósult álom. Legutóbb Gyulán jelentették be, hogy 300 millióból sürgõsen fejleszteni kell a közvilágítást. A Magyar Narancsnak pedig a Kishantosi Központ vezetõje arról mesélt, hogyan nem sikerült az évtizedes múltra visszatekintõ mintagazdaságnak nyernie az állami földpályázatokon, ami így a központ megszûnéséhez vezet. Kiderült, a miniszterelnök veje már hónapokkal korábban megmondta neki, nem érdemes indulniuk a földpályázatokon, úgyse nyernek.
A választott tisztségviselõk pofátlanságának sincs határa, abszolút pártsemleges módon. Itt van egyrészt Nyírlugos. A városkában annyira rosszul kezdtek menni a dolgok, hogy immár egymilliárd forintosra duzzadt az adósságállomány, és nem volt mit tenni. A Blikk szerint az önkormányzati képviselõk kénytelenek voltak a település pénzén egy olasz körútra elutazni, amelynek során Velence és Firenze mellett, útba ejtették a Vatikánt is, hátha megmenekülnek a csõdtõl az ottaniak segedelmével. A polgármester azzal magyarázta a furcsa utat, hogy mindenki javadalmazás nélkül dolgozik, ez pedig tanulmányút volt. Másrészt pedig Debrecen. Egyelõre nem világos, milyen pénzbõl utazott a város alpolgármestere, a jegyzõ és még néhány önkormányzati ember a távfûtés kihívásait tanulmányozni a napfényes Floridába. A város szerint saját pénzbõl mentek, de Kósa Lajos polgármester már állítólag kiszámlázná a résztvevõknek az utat, az ellenzék viszont vizsgálná az ügyet. Azon buktak le, hogy egyikük óvatlanul pálmafás képeket posztolt magáról a Facebookon.
Ez a hét is azt bizonyította tehát, hogy miközben arcpirító, ami történik, Magyarországon sikerült egy olyan szintre belõni a korrupciót, hogy nem vonulnak ellene az utcára az emberek, mint teszik ezt Bulgáriában, egyszerûen csak beletörõdnek a megváltoztathatatlanba.
Az Átlátszó ezért a közöny ellen is harcol, amikor elindította a kenõpénzfigyelõ portált, a fizettem.hu-t. Ezen a portálon bárki bejelentheti, hol kellett kenõpénzt fizetne. Az oldalról azt is meg lehet tudni, milyen engedélynek, vizsgának - vagy éppen a szülésnek - mennyi az ára, hiszen a bejelentések nyilvánosak, a sztorik pedig olvasnivalónak sem rosszak. A kezdeményezésõl beszámolt az angol nyelvû sajtó, de ami a legfontosabb a projekt sikere szempontjából: rákaptak és népszerûsítik a bulvárlapok is.
A közöny ellen fontos szövetségesünk lett, eléggé meglepõ módon, a római pápa, aki a legjobb fej a korrupcióellenes harcban is. Egyik prédikációjában Lukács evangéliumából idézett, amely szerint a korrupt gazemberek nyakára egy malomkövet kellene kötni, és a tengerbe hajítani õket. Kár, hogy Magyarországon nincs tenger, a Balaton sajnos hamar megtelne. A hírek szerint ennek a prédikációnak a szellemében még a maffiának is hajlandó nekimenni. Átalakítja például a vatikáni bankot, ezzel komoly érdekeket sérhet a maffiavilágban, hiszen a titokba burkolózó szentszéki bankot elõszeretettel használták pénzmosásra.
A hét kérdése tehát: ha a pápa velünk van, lehetünk-e mi ellenzékben?
További érdekességek itthonról és külföldrõl, tematikus bontásban:
A pofánk leszakad rovat:
A legnagyobb tréfamester Magyarországon kétségtelenül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A gázos napelemtender után azt hittük, már nem lepõdünk meg semmin, aztán most azt látjuk, hogy véletlenül kiküldték az egyik tenderen a pályázóknak a megoldókulcsokat. A hivatal azt ígérte, hogy emiatt senkit nem fog hátrány érni az elbírálás során.
A jegybank bejelentette, hogy hatmilliárd (!!) forintot kíván elkölteni jövõre reklámra. Kíváncsian várjuk, melyik oligarchaközeli ügynökség lesz a közbeszerzés nyertese.
Szerinted kell-e egy vízmûnek saját magát reklámoznia? Nos, ha esetleg azt gondoltad, nem, akkor gondold át még egyszer. Ha állami a vízmû, és jelentkezik nála egy reklámügynökség, amely a Közgépnek is dolgozik, tulajdonosa pedig a Fidesz-frakció egykori kabinettitkára, akkor ugye már teljesen egyértelmû a válasz. Az Átlátszó a cég vízközmû-szolgáltatókkal kötött szerzõdéseinek próbált utánajárni. Egyelõre még csak az egyik válaszolt, de máris hét megállapodásról és 158 millió forint közpénzrõl lehet tudni.
A Magyar Televízió elõállította a tökéletes, zárt rendszerû mutyit azzal, hogy retrocsatornát indít. Ez úgy mûködik majd, hogy az archívumot - amelyet könnyen és ingyenesen elérhetõvé kellene tenni az adófizetõk számára (hiszen az õ pénzükbõl készültek ezek a mûsorok) - kidobja a kábelpiacra januártól, és pénzt szed érte. Az is elég aggályos, hogy ugyanaz a vezetõ - nem mellesleg Kálomista Gábor filmproducer felesége - ül a rendszerben mindenhol. Õ - mint az m3 intendánsa - megrendeli magától - mint MTVA archívum és tartalomkereskedelmi igazgatótól - a tartalmat.
Kitüntette az Állami Számvevõszék Schmitt Pált, ismétlem, Schmitt Pált. A plágiumügybe belebukott köztársasági elnök érdeme lényegében az lehetett, hogy aláírta az ÁSZ-ról szóló jogszabályokat.
A VII. kerület volt vezetõje, a jelenleg a DK színeiben politizáló, a Hunvald-ügyben sokadrendû vádlott Szabó Zoltán nem hajlandó elszállíttatni a rendszám nélkül az utcán veszteglõ kocsiját a Síp utcából, mert vitában áll a kerülettel, meg sokba is kerülne. A lényeg, hogy egy politikus járjon elöl jó példával. Egy harmincmilliós Audi tulajdonosa pedig hamis külügyes kártyát használva foglalt el a budai parkolót.
Átláthatóság:
Trafikmutyi ügyben elsõ fokon a bíróság arra kötelezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, hogy hozza nyilvánosságra a trafikpályázatokat elbíráló bizottság tagjainak névsorát, illetve a vesztes és nyertes pályázatok bírálati lapjait. A HVG egy hosszú portrét közöl egy olyan pályázóról, aki láthatólag a szivarozás bolondja volt, mégsem nyert - neki a trafikmutyi az álmait vette el.
A Transparency a bajai választási kampány részletes adataira volt kíváncsi, aztán jól megkapták: a Fidesztõl Kubatov Gábor azt válaszolta nekik, hogy a pártok nem látnak el közfeladatot (!), vagyis senkinek semmi köze ahhoz, mennyit költenek kampányra.
A tankönyvkiadók azonnali megvásárlására 10 milliárdot irányzott elõ a magyar kormány, de a minisztérium nem árulja el, megvették-e már valamelyik céget.
Fontos pert nyert a K-Monitor két volt állami vezetõ ellen, akik sérelmezték, hogy nevüket korrupciós üggyel kapcsolatban szerepeltették egy adatbázisban. Mondjuk a Nemzeti Vagyonkezelõ vezetõirõl volt szó, az ügy pedig a Sukoróra tervezett kaszinóberuházás volt, de mindez nem zavarta õket, hogy perelgessenek. A bíróság azonban józanul úgy döntött, hogy a dolog a szabad véleménynyilvánítás keretei között maradt.
Az Átlátszó sikere, hogy nyomoz a rendõrség a portál feljelentése alapján közérdekû adattal való visszaélés gyanúja miatt. Az MTVA ugyanis egy jogerõs bírósági ítéletnek is ellenszegülve titkolta a Marslakók címû tévésorozattal kapcsolatban igényelt adatokat, csak a feljelentés után hozta nyilvánosságra azokat.
Újabb tételekkel lett hosszabb az a lista, amelyen az adófizetõk elõl titkolt információk, adatok, listák, dokumentumok olvashatók. A HVG folytat azért harcot, hogy megismerhetõk legyenek a különbözõ rendvédelmi szervezetek vezetõinek kiutalt jutalmak, de nem sok sikerrel járt eddig. Nem adott ugyanis tájékoztatást a Belügyminisztérium arról, hogy október 23-án hányan és milyen összegû pénz- vagy tárgyjutalmat kaptak, és hány embert léptettek elõ.
A felcsúti jegyzõ továbbra is arcátlan érveket ad elõ arról, hogy miért nem kaphatják meg újságírók a polgármester, egyben az ország 88. leggazdagabb emberének, vagyonnyilatkozatát. Szerinte hitelt érdemlõen kellene igazolni, milyen jogos cél vagy kötelezettség teljesítése érdekében van szükség a vagyonnyilatkozat adataira. A levelezés a KiMitTud portálon olvasható, az Átlátszó-blog pedig egy szép portrét közöl az újdonsült milliárdosról.
Érdekes érvelést ad elõ a vállalati nyilvánosság, transzparencia ellen egy amerikai professzor.
Fehérgalléros ügyek:
Az Átlátszón cikksorozat indult arról, hogy a világ számos országában le lehet írni a cégek adóiból a külföldi köztisztviselõk és magánemberek megvesztegetésére fordított összegeket. Természetesen az ezt lehetõvé tevõ adózási technikák már nem teljesen nyíltak, sõt, illik ezeket finoman takargatni a nemzetközi és hazai közönség elõl, de azért a gyakorlatban még mindig mûködnek.
A Kormányzati Ellenõrzési Hivatal két olyan alapítványnál vizsgálódott, amelyek együtt közel egymilliárd forintot kaptak az elmúlt években az 1 százalékokból, de ennek csak kevesebb, mint egy százalékát fordították arra, amire kellett volna, például a daganatos gyerekek megsegítésére. Az alapítványok tökéletesen lepapírozva költötték el a százmilliókat, csak éppen nem arra, amire kellett volna. Autókat vásároltak, luxuslakóparkokban béreltek többszobás lakásokat irodának, vagy éppen ismerõsöket támogattak. De voltak még túlárazott eszközbeszerzések és haveri cégeken keresztüli lenyúlások is. Az egyik alapítvány máris befenyegette az újságírókat, és azt állítja, csak a versenytársaik állnak a vádak hátterében. Az Átlátszó már hónapokkal ezelõtt megírta egyébként a sztorit. A kormány erélyesebb fellépést ígér a hasonlóan gyanús civilszervezetek ellen.
Öt, vesztegetéssel gyanúsított munkaügyi felügyelõ ellen emelt vádat az ügyészség Gyõr-Moson-Sopron megyében, a fõvádlott adta le a drótot munkaügyi ellenõrzések elõtt.
Prisztás-ügyben Portik régi barátja vallott a bíróság elõtt, a vallomás bepillantást enged a magyar alvilág 1990-es évekbeli mindennapjaiba.
Molnár-ügyben védi a mundér becsületét a bíróság, miután sokan bírálták és politikailag elfogultnak tartották a döntést.
Két hete volt téma, hogy egy német lap szerint Magyarország a betétdíjmaffia egyik központja. A Hvg.hu összeszedte a simlis magyarok történeteit a piti szállodai átverõktõl, a hajókatasztrófa utáni biztosítási csalókon keresztül minden idõk legzseniálisabb magyar szélhámosáig, aki még a múlt század elején eladta a Rottenbiller utcát.
A tönkrement fantom-légitársaság, a Sólyom Airways légitársaság története egyre inkább olyan, mint egy John Le Carré regény, amelyben titkosszolgák és pénzmosók koktéloznak távoli tengerpartokon, miközben milliárdok tûnnek el. A legfrissebb, hogy az Origo cikke szerint a céget egy afrikai magyarok tulajdonában lévõ, immár Seychelles-szigeteki társaság vásárolta meg, és még mindig mindenki azt állítja, hogy nem a pénzmosás a cél. Az Index értesülései szerint a leendõ tulajdonosok egyikét a panamai ügyészség körözi. A férfi jelenleg egy érdi, biztonsági kamerákkal körbebástyázott házban él, miközben Panamában országos körözés van érvényben ellene, amiért meglépett a közép-amerikai országból. Nagyon úgy tûnik, hogy az új tulajdonos feladata az lenne, hogy „eltemesse” a becsõdölt fantom-légitársaságot.
Elkezdõdött a volt német köztársasági elnök korrupciós pere. A sok ügy közül végül csak egy 719 eurós szállodaszámla maradt a perre: a vád szerint a szobát egy filmproducer fizette ki a politikus helyett, aki cserébe segített támogatást szerezni a Siemenstõl egy filmhez.
A Siemens egyik svájci leánycége elismerte, hogy kenõpénzt fizetett orosz gázüzletek fejében.
Egy amerikai tisztviselõ elismerte, hogy 3 millió dollárt keresett azzal, hogy vízumokat adott el.
Egy kaliforniai szenátor bedõlt egy magát filmproducernek kiadó FBI-ügynöknek, és belement volna egy vesztegetési tranzakcióba. Most a lemondását követelik.
Tovább görög az amerikai haditengerészet korrupciós botránya, immár két admirális is belekeveredett, de egy szóvivõ szerint még nincs vége az ügynek.
Innovatív kenõpénztechnikát fejlesztett ki egy texasi ügyész, aki sms-ben intézte a vesztegetési ügyleteit, cserébe pedig ügyeket ejtett a klienseknek.
A kínai újgazdagok Makaón mossák a pénzt, és pénzmosás miatt kezdõdött vizsgálat a Bank of Moscow volt vezetõi ellen, akiket csalás miatt már megvádoltak. Az elnök éppen Londonban figyeli az eseményeket, ahol menedékjogot kapott. A francia Société Générale bank új oroszországi vezetõt nevez ki, miután az elõzõt megvesztegették.
Felmentették a korrupciós vádak alól az izraeli szélsõjobbos vezetõt, aki visszatérhetett hivatalába a külügy élére.
Whistleblowing, oknyomozó újságírás:
Az Index utánajárt annak, hogyan lett egy 76 éves nyugdíjasé a pécsi magasház, ki fogja megszerezni a bontásra igénybevehetõ állami milliárdot, és kié lesz a bontás jövedelmezõ üzlete.
Oligarchaügyben volt egy érdekes beszélgetés a Mutyimondó rovat támogatásával nemrégiben az Átlátszó szervezésében. Itt van róla a videó.
Az Index összeszedte, hogy mi lett azokkal a magyar milliárdosokkal, akik egyszerûen eltûntek a leggazdagabbak listájáról.
Amerikában hamarosan a Legfelsõbb Bíróság elé kerül egy olyan ügy, amelynek tétje, hogy milyen védelmet kapnak a whistleblowerek.
Vissza a gyökerekhez: most, hogy immár Nagy-Britanniában is tilos pénzt fizetni sztoriért, a bulvárlapok visszatérnek a jó öreg újságíráshoz.
A Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezet egyben a whistleblowerek nagyobb védelmére szólított fel a szervezet 20 éves évfordulóján rendezett konferencia után, és egy kínai és egy angolai korrupcióellenes aktivistát tüntetett ki. Cserszegtomajon viszont azt az aktivistát, aki a helyi közbeszerzések átláthatatlanságát, a pályázati pénzek kiosztását bírálta, feljelentette a helyi polgármester.
Egy remek oknyomozó cikk feltárja, hogy milyen módszerekkel (szegény ázsiai munkások kizsigerelésével) gyártják az Iphone-okat.
A New York Times hosszú cikket szentel annak, hogy miként használják ki Európa gazdagjai a határok nélküli kontinenst a vagyonuk készpénzben való utaztatására.
Internetes biztonság
Egy sikeres módszer az okostelefonok kameráját használja arra, hogy ellopják a felhasználók titkos kódját.
Szolgálati közlemény: Még nem késõ feliratkozni az Átlátszó napi email hírlevelére, a Napi Mutyimondóra. Kattints ide!
Mong Attila
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 1 / 2: 12
#1 |
postaimre
- 2013. November 29. 19:49:04
#2 |
postaimre
- 2013. November 29. 20:20:48
#3 |
Lyofalyta
- 2013. November 30. 05:32:45
#4 |
postaimre
- 2013. November 30. 07:41:43
#5 |
postaimre
- 2013. November 30. 09:25:10
#6 |
NKG
- 2013. November 30. 09:42:56
#7 |
Kedvesi
- 2013. November 30. 10:58:12
#8 |
postaimre
- 2013. November 30. 11:08:42
#9 |
Kedvesi
- 2013. November 30. 11:50:36
#10 |
postaimre
- 2013. November 30. 12:24:15
Oldal: 1 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.