A minap tĂśbb helyen is Ă­rtak egy hamarosan megjelenĂľ, a maga nemĂŠben hiĂĄnypĂłtlĂł kĂśnyvrĂľl: A magyar megszĂĄllĂłcsapatok a SzovjetuniĂłban - LevĂŠltĂĄri dokumentumok (1941-1947). SzĂł esik benne sok barbĂĄr cselekedetrĂľl, kegyetlenkedĂŠsrĂľl, bĂĄrmifĂŠle idealizĂĄlt elkĂŠpzelĂŠssel Ăśsszeegyeztethetetlen rĂŠmsĂŠgrĂľl, amirĂľl sokan hajlamosak azt gondolni, hogy olyat csakis mĂĄs nemzetek megszĂĄllĂł hadseregei kĂśvethetnek el.

TermĂŠszetesen lehet azt mondani, hogy a tanĂşvallomĂĄsokat nem szabad mindig nĂŠvĂŠrtĂŠkĂźkĂśn fogadni; hogy a szovjet levĂŠltĂĄri anyagok akarva vagy akaratlanul - tĂşloznak ĂŠs torzĂ­tanak; hogy elszigetelt jelensĂŠgekrĂľl volt szĂł. Sokmindent lehet mondani. Azonban ezeknĂŠl olykor megrĂĄzĂłbb ĂŠs egyben hitelesebb is a katonĂĄk sajĂĄt beszĂĄmolĂłja.

Álljon itt egy 1941 december 10-Ên kelt tåvirat: 32/II zåszlóaljparancsnoksågnak, Bahmacs. Jelentem, hogy Marosim kÜzsÊget folyó hó 8 9-Ên åtvizsgåltattam. 25 zsidót kivÊgeztettem. 4 partizån, mely a falu lakosa, mår nyolcadik hete ismeretlen helyre mene­kßlt. A falu kÜrnyÊkÊn lÊvþ tanyåkat is åt­nÊ­zettem kßlÜnÜsebb eredmÊny nÊlkßl. Berencsvåry hadnagy 23/5 szåzadparancsnok.

"25 zsidĂłt kivĂŠgeztettem..."

Tekintsünk el egy pillanatra attól, hogy tényleg zsidók voltak-e, vagy esetleg egy zsidó-bolsevik országba küldött katona szemében minden helyi zsidó volt. És egyben kommunista. Olvassuk inkább úgy, hogy 25 embert kivégeztettem. Férfiak? Nõk? Fiatalok? Idõsek? Az biztos, hogy a tetterõs férfiak közül kevesen vannak otthon háborúk idején, de talán ez sem számít ebben a történetben.

"Reggel megborotvĂĄlkoztam, megĂślettem 25 embert ĂŠs ĂĄtkutattam nĂŠhĂĄny tanyĂĄt" - mintha ezt olvasnĂĄnk ki a tĂĄrgyilagos sorokbĂłl.

BerencsvĂĄry Gyula hadnagy 1941 decemberĂŠben 24 ĂŠves volt. Mi vihet rĂĄ egy 24 ĂŠves fiatalembert, hogy elvegye, elvetesse 25 fegyvertelen ember ĂŠletĂŠt? BĂĄrki megtette volna a helyĂŠben, vagy pont Ăľ volt ilyen? Ha nem kerĂźl a frontra, vajon soha nem jĂśn elĂľ ez az ĂŠnje? IszonytatĂł belegondolni, hogy bĂĄrmelyik, talĂĄlomra kivĂĄlasztott, vĂŠgzĂľs egyetemi csoportot elnĂŠzve arra gondolhatunk, hogy te is gyilkos lehetnĂŠl, te is, te is ĂŠs te is.

Michelangelo 24 ĂŠves volt, amikor kikerĂźlt a keze alĂłl a Pieta.

Ha BerencsvĂĄry Gyuszi bevonulĂĄs helyett rajztanĂĄrnak mehetett volna, mint az apja, akkor lehet, hogy kĂśztiszteletben ĂĄllĂł pedagĂłguskĂŠnt ĂŠlte volna le az ĂŠletĂŠt?

AmĂşgy BerencsvĂĄryĂŠk a harmincas ĂŠvek kĂśzepĂŠig mĂŠg Kralovich nĂŠven ĂŠltĂŠk ĂŠletĂźket PilisvĂśrĂśsvĂĄron. Mivel azonban idĂľsebb Kralovich Gyula ĂŠs felesĂŠge, KralovichnĂŠ Kullmann JolĂĄn, a kĂśzsĂŠg ĂĄllami polgĂĄri iskolĂĄjĂĄban tanĂ­tottak, ĂĄllami alkalmazottakkĂŠnt elvĂĄrĂĄs volt velĂźk szemben a nĂŠvmagyarosĂ­tĂĄs. MagĂĄt az iskolĂĄt egyĂŠbkĂŠnt mĂŠg Kullmann JolĂĄn alapĂ­totta 1924-ben, ĂŠs az hĂĄrom ĂŠven ĂĄt magĂĄniskolakĂŠnt mĂťkĂśdĂśtt, majd mĂŠg kĂŠt ĂŠvig rĂŠszleges magĂĄniskolakĂŠnt. Az ĂĄllamositĂĄs utĂĄn mĂŠg Ăśt ĂŠven ĂĄt volt Kullmann JolĂĄn az ĂĄllami iskola igazgatĂłnĂľje, kĂŠsĂľbb pedig tanĂĄra.

HĂŠt ĂŠvvel kĂŠsĂľbb a fia megĂśletett (legkevesebb) 25 embert.

Pedig a Kralovich hĂĄzban biztosan nem volt hiĂĄnycikk az erkĂślcsi nevelĂŠs. MindkĂŠt szĂźlĂľ hithĂť katolikus volt ĂŠs tanĂĄrokkĂŠnt is magasra helyeztĂŠk az erkĂślcsi mĂŠrcĂŠt. IdĂľsebb Kralovich Gyula rĂĄadĂĄsul a huszonkilences honvĂŠdeknĂŠl szolgĂĄlt az elsĂľ vilĂĄghĂĄborĂşban ĂŠs szĂĄzadosi rangig vitte. Igaz, azutĂĄn a TanĂĄcskĂśztĂĄrsasĂĄg alatt tĂśrtĂŠnt vele valami, ami nem mĂşlt el nyomtalanul. MĂŠgpedig az, hogy egy Weltner nevezetĂť ember feljelentette Ăľt ĂŠs egy mĂĄsik szĂĄzadost a belĂźgyi nĂŠpbiztossĂĄgon, hogy - Ăşgymond - ellenforradalmi tevĂŠkenysĂŠget folytattak. SzerencsĂŠre egy hĂłnapra rĂĄ megbukott a vĂśrĂśs forradalom, Ă­gy Kralovich Gyula - amennyire tudni lehet megĂşszta egy kis zaklatĂĄssal ĂŠs hĂĄzkutatĂĄssal. NamĂĄrmost kĂŠtsĂŠgtelen, hogy Weltner zsidĂł volt. Az is kĂŠtsĂŠgtelen, hogy a TanĂĄcskĂśztĂĄrsasĂĄg vezetĂľinek elsĂśprĂľ tĂśbbsĂŠge is zsidĂł volt. Nem kĂŠtsĂŠges, hogy ezek utĂĄn az idĂľsebb Kralovich cifra vĂŠlemĂŠnnyel volt a zsidĂłkrĂłl. MindazonĂĄltal a szavak szintjĂŠn megjelenĂľ antiszemitizmus sokkal tĂśbb csalĂĄdban volt mindennapos a kĂŠt hĂĄborĂş kĂśzĂśtt, mint ahĂĄnybĂłl tĂśmeggyilkosok kerĂźltek ki.

Mert BerencsvĂĄry Gyuszi a sajĂĄt bevallĂĄsa szerint legalĂĄbb 25 ember ĂŠletĂŠnek vetett vĂŠget.

Érdekes, hogy sem a Kralovich, sem a Kullmann család nem volt tõzsgyökeres pilisvörösvári. Id. Kralovich Gyula Budapesten született, Kullmann Jolán pedig Pozsonyban (apja Kullmann Géza, anyja Krokovich Johanna). Jolánka még kisgyerek volt, amikor jogász édesapja Budapesten kapott állást a kereskedelmi minisztériumban és a család a fõvárosba költözött. Jolán itt találkozott a fess honvédtiszttel és itt is esküdtek meg, majd itt született az édes kis Gyuszika is 1917-ben. Egészen pontosan 1917 augusztus 14-én, amikor az apja ezrede éppen valahol a Kárpátok túloldali lejtõin nézett szembe az oroszokkal. A százados ennyi idõ alatt bizonyára sok harctéri élményt gyûjtött a muszkákkal kapcsolatban, amit késõbb valószínûleg az egyetlen fiával is megosztott. Azonban sokkal több családfõt és családot érintett az elsõ világháború, mint ahányban késõbb háborús bûnösök nevelkedtek.

Hiszen huszonnĂŠgy ĂŠvvel kĂŠsĂľbb BerencsvĂĄry Gyula hadnagy egy fegyveres konfliktus sorĂĄn, parancsnokkĂŠnt, civileket gyilkoltatott.

BerencsvĂĄry Gyula nem ĂŠrte meg a 25. szĂźletĂŠsnapjĂĄt. Mintegy kĂŠt hĂłnappal a tĂĄvirat utĂĄn meghalt. LĂľtt seb a bal melkas felsĂľ rĂŠszĂŠn szĂłl a tĂśmĂśr feljegyzĂŠs a vesztesĂŠgi kartonjĂĄn. Majdnem olyan tĂśmĂśr, mint a 25 zsidĂłt kivĂŠgeztettem IdĂľvel az otthoniak is ĂŠrtesĂźltek a fiuk elestĂŠrĂľl. ArrĂłl is, hogy posztumusz kitĂźntettĂŠk. ArrĂłl valĂłszĂ­nĂťleg nem, hogy halĂĄla elĂľtt mit tett.

IdĂľsebb BerencsvĂĄry GyulĂĄnĂŠ a hĂĄborĂş utĂĄn is tanĂ­tott, sĂľt mĂŠg 1956-ban is szerepelt a tanĂĄri kar csoportkĂŠpĂŠn. Joli nĂŠni Ăşgy halt meg 96 ĂŠves korĂĄban, hogy nem kellett szembesĂźlnie a fia tetteivel. PilisvĂśrĂśsvĂĄr posztumusz kitĂźntette: 1993 Ăłta a vĂĄros dĂ­szpolgĂĄrai kĂśzĂśtt szerepel.

TanulsĂĄg, magyarĂĄzat? RadnĂłti mĂĄr levonta, rĂśviden ĂŠs tĂśmĂśren:

"Oly korban ĂŠltem ĂŠn e fĂśldĂśn,
mikor az ember Ăşgy elaljasult,
hogy ĂśnkĂŠnt, kĂŠjjel Ăślt, nemcsak parancsra,
s mĂ­g balhitekben hitt s tajtĂŠkzott tĂŠveteg,
befontĂĄk ĂŠletĂŠt vad kĂŠnyszerkĂŠpzetek."

TĂśredĂŠk (1944)



UtĂłirat:

Volt Joli nÊninek egy tehetsÊges kis tanítvånya, a Feldmann Lajoska, aki Üt Êvvel volt fiatalabb a fiånål. Apja egy szegÊny sorsú zsidó volt, anyja vÜrÜsvåri svåb låny. Ezåltal a zsidók szemÊben nem zsidó, a kÊsþbbi zsidótÜrvÊnyek szerint viszont zsidó. Mindenesetre Joli nÊni szerint Êlete kÊt legtehetsÊgesebb gyerekÊnek egyike volt. A våros vÊgßl vållalta is a taníttatåsåt, elkßldtÊk Esztergomba a ferencesekhez. A nevÊt kÊsþbb magyarosító Ács Lajos azonban a tanulmånyai utån elkÜtelezett kommunista lett, a håború vÊgÊn rÜgtÜn be is lÊpett az MKP-be Ês a karrierje gyorsan emelkedett. Amikor 1946-ban megindult a magyarorszågi nÊmetek kitelepítÊse Ês a kitelepítÊsre kijelÜltek Üsszeíråsa, a pilisvÜrÜsvåri Ês pilisszentivåni svåbokat Êrdekes módon elkerßlte ez a vÊgzet. Ács Lajos erþteljes råhatåsåra ugyanis a 4900 kitelepítendþ szemÊlyt tartalmazó Üsszeírås soha nem kerßlt kihirdetÊsre, a kitelepítÊs el lett halasztva addig, hogy vÊgßl nem is kerßlt rå sor. Ha megvalósult volna a kitelepítÊs, Kullman Jolån nem biztos, hogy mentesßlt volna alóla. Lehet, hogy igen de lehet, hogy nem. Akårhogy is, a zsidó Feldmann fia feltehetþleg svåbok ezreit mentette meg az elÝzÊstþl.

EllentĂŠtben BerencsvĂĄry Gyula hadnaggyal, aki megĂśletett 25 zsidĂłt.

"Mikor az ember Ăşgy elaljasult" - ZsidĂłk, magyarok, fasisztĂĄk, kommunistĂĄk - 2.


"Önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra" - Zsidók, magyarok, fasiszták, kommunisták - 3.


"S mĂ­g balhitekben hitt s tajtĂŠkzott tĂŠveteg" - ZsidĂłk, magyarok, fasisztĂĄk, kommunistĂĄk - 4.