Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Felhívás a Jobbik tagjaihoz, vezetõihez, képviselõihez és támogatóihoz
Istenem, mondd, mért hagytad magára az állatkertet?
A világválság oka a titkos szuperhatalom globalizáló föderatív paradigmája. Ez ma már nem „populista”, „radikális”, „rasszista”, „antiszemita”, „legveszélyesebben szélsõséges”, vagy „felforgató” megállapítás, hanem a fõsodratú média által is közölt tény (ld. Hírtv december 5-i „Válságba kerül az európai demokrácia?” c. mûsora).
A homályosítás veszélye most minden eddiginél erõsebb, mert a „nem föderalista” jelzõ jelenthet föderalista alapokhoz rendelt konföderalista elemeket a föderalizmus következményeinek ellensúlyozására, viszont jelentheti a föderalizmus alternatívájának, a konföderalizmusnak a képviseletét is.
Ezért hát tisztázni kell a választók elõtt, hogy
- föderalista, vagyis a nemzetek feletti érdekérvényesítést támogató,
- konföderalista, tehát a nemzeti érdekérvényesítés összehangolását képviselõ, vagy
- euszkeptikus, vagyis a föderatív rendszerben akar konföderatív megoldásokat érvényesítõ
gondolkodási mód minta (paradigma) részt követni.
Az EU-nak azok a vezetõ politikusai, akik néhány hónapja még harsogták a föderalizmus dicshimnuszát, ma már „nem föderalistának” vallják magukat. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy konföderalistává váltak, hanem azt, hogy – a válság okozta kényszerûségbõl – bizonyos föderatív elemeket konföderatívokkal mondanak helyettesíteni (ebbõl annyit valósítanak meg, amennyit a négy liberális alapelv megenged).
Az EU vezetõk pálfordulása miatt a FIDESz nem kényszerül „kettõs beszédre”, hanem lehetõsége van alig érezhetõ átmenettel megfogalmazni magyarországi és EU parlamenti kampányát, amelyben nem zárható ki, hogy 2014 elején már „nem föderalista” – vagyis euszkeptikus - köntösben fogja látszat-forradalmának folytatását meghirdetni. (Természetesen az Európai Néppárt egységre vigyázva.)
A még belsõ hatalmi harcot folytató MSzP-romok (nemcsak Bajnai, Gyurcsány és Mesterházi vezette csoportok tartoznak ebbe a körbe, hanem Szili „liberális-kapitalizmus ellenesei” és Schmuck „szociáldemokratái” is) viszont egyértelmûen föderalisták maradnak, hagyományaikhoz híven, hiszen – és most már mindenki számára vitathatatlan – az EU a KGST utódja, csak internacionalizmus helyett kozmopolitizmust mond. Az EU Parlament Szocialista Internacionáléjának – ahova az MSzP-romok tartoznak - várhatóan lazulni fog az Európai Néppárttal fennálló föderatív koalíciója, ami azt jelenti, hogy „kemény” látszat-ellenzékké válnak, hasonlóan az MSzP-romokhoz Magyarországon.
A FIDESz volt EU-parlamenti pártja, a Liberális tömörülés nyilván tovább gyengül, tekintettel németországi fiaskójukra, így a magyar liberálisok – ha párttá is alakulnak – nem játszanak jelentõs szerepet, még koalíciós tényezõként sem, itthon éppúgy, mint az EU Parlamentben.
Az „euroszkeptikusok” egyelõre nem látszanak az EU Parlamentben egységesnek, viszont egyértelmû, hogy a föderalizmust elutasítják. (Megnevezésük félrevezetõ: nemcsak a fizetõeszközzel – az euroval - szemben bizalmatlanok, hanem az EU-val szemben is, tehát lényeg-kifejezõbb az „euszkeptikus” megnevezés). A föderáció alapját képezõ négy liberális alapelvvel (tõke-, áru-, szolgáltatás- és munkaerõ szabad áramlása) szemben állnak, de a rendszer alapját nem határozzák meg („Az nem kell, ami most van” – de hogy mi kell, az nem egyértelmû megnyilatkozásaikban).
Erre a bevezetõre szükség volt felhívásom megalapozására.
A Jobbik támogatottsága annak köszönhetõ, hogy azt a „populista”, „radikális” szemléletet hirdette meg – felvállalva ezzel a hazai és nemzetközi föderalisták és fõsodratú médiájuk össztüzét -, ami a nemzeti érdekérvényesítés összehangolása, vagyis a konföderatív gondolkodási mód felé mutat. Az Eurobarométer és az Eurostat adatai ennek a paradigmának a többségi támogatottságát támasztják alá nemcsak Magyarországon, hanem Európa minden országában.
A most záruló parlamenti ciklusban a Jobbik véleményének nem volt meghatározó szerepe, tekintettel arra, hogy itthon a FIDESz akarata érvényesült a 33,68 %-os párttámogatással szerzett kétharmados többséggel, az EU Parlamentben pedig a föderalistáké, az európai polgárok 32 %-át képviselõ 72 %-os túlsúllyal.
A Jobbik Magyarország parlamentjében „konstruktív ellenzéki pártként” és pártrendszer feletti nemzeti érdekérvényesítõként végzi munkáját.
Ez utóbbit fejezte ki Vona Gábor korábbi kijelentése: „A Jobbik tagja minden magyar ember, csak sokan még nem tudják.”, és a legutóbbi: „Nem személyeket, csoportokat képviselünk, hanem az egész magyar népet.”
A pártrendszeren kívüliség felé fordulás eredményességét mutatja, hogy két meghatározó képviselõje – Morvai Krisztina és Gaudi Nagy Tamás – pártonkívüli.
Számos törvény elkészítésében a liberális-kapitalista gondolkodási móddal ellentétes elveket javasolt érvényesíteni, a - Gaudi Nagy Tamás által következetesen hivatkozott - „Szent Korona Értékrend” szellemében. Eddigi munkám értékelésének tartom képviselõúr többször kifejtett véleményét, mi szerint „ihletet adok” munkájához.
Az általános szabadságjogok és a nemzetiségek jogainak védelmében több területen lépett fel Gaudi Nagy Tamás itthon és az Európai Parlamentben egyaránt. Ez irányú tevékenységét többnyire a Szent Korona Értékrendbõl eredõ rendszerszemlélet jellemezte.
A konföderativitás egyik alapelve, az államalapító és államalkotó nemzetek kizárólagos hatalomgyakorlási joga mellett állt ki Gyöngyösi Márton akkor, amikor a parlamenti képviselõk állampolgárságának kérdését vetette fel.
A települések és a társadalmi csoportok érdekérvényesítésének összehangolását jelentõ konföderatív szemlélet alapja Varga Géza területfejlesztési koncepciójában mutatkozott meg.
A Jobbik gazdaságpolitikáját elsõsorban Volner János képviseli a Parlamentben. Az õ munkája kizárólag a konstruktív ellenzéki felfogást mutatta, a föderatív paradigma bukásának okát jelentõ, „kínálat által manipulált kereslet” alapelv (ezen keresztül a fedezet nélküli pénz uralma és a kínálatmonopólium) alternatívájának, az „igény és lehetõség összehangolásának” felvetése (vagyis a konföderatív személet) nélkül.
Az Európai Unió Parlamentjében Morvai Krisztina az egyetlen képviselõ, aki az emberi jogok, a hazai értékek (benne a termõföld) védelme és a nemzetiségek autonómiája kérdéskörökben a négy liberális alapelv mindegyike ellen fellépett. Éppúgy, ahogyan Gaudi Nagy Tamással kapcsolatban megjegyeztem, jelentõsnek tartom képviselõasszony többször kifejtett véleményét, mi szerint „sokat tanul” tõlem, és felkért, hogy az általa következetesen bírált föderatív szemlélet természetes alternatíváját mutassam be két tanulmányban. („Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövõképe” és a „Kiút a válságból – a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá”).
Az Európai Konföderáció paradigmáját Balczó Zoltán képviselõúr is támogatja „Nemzetek Európájaként” nevezve.
Tehát a Jobbik – eltérõen a többi parlamenti és parlamenten kívüli párttól – olyan párt, amely legközelebb került a válságot Európában és Magyarországon felszámoló konföderatív szemlélethez.
A Jobbiknak a 2014-es választásokon két megoldása van:
1. Továbbhalad azon az úton, amelyen elindult, és kiiktatva programjából a föderatív paradigma minden részét (elsõsorban a liberális-kapitalista gazdaságpolitikai szemléletet, amit „öko-szociális” piacgazdaságnak nevez)
- a települések és társadalmi csoportok érdekérvényesítésének összehangolásával lerakja a konföderatív Magyarország, mint mintaadó ország alapjait, és
- az Európai Parlamentben megalapozza a föderatív Európai Unió Konföderatív Európává átalakulását.
2. Megáll az általa kijelölt úton és elfogadja a föderáció alapját képezõ négy liberális alapelvet, folytatja a liberális-kapitalista gazdaságpolitika követését, konföderatív megoldásokat jelölve meg a törvényszerûen bekövetkezõ válsághelyzetekre, amelyeket vagy nem, vagy csak korlátozva tud megvalósítani, ezzel
- Magyarországon ténylegesen részesévé válik a települések és társadalmi csoportok feletti érdekérvényesítésnek, és
- Európában a FIDESz-szel azonos módon euszkeptikus politikát folytat.
Ma Vona Gábor elnök úr Szegeden lakossági fórumot tart. Ha módom lesz, elmondom a fentieket vázlatszerûen, bemutatom nyomtatott formában a két tanulmányt és – lehetõség szerint négyszemközt – konkrét javaslatokat teszek az elnök úrnak.
Kelt Szegeden, 2013. Álom havának 11. napján.
Árpád sarja, Halász József
Ez meg itt kicsit korábban volt.
Adj esélyt magadnak!
A jelenlegi Magyar Parlamentbe bejutni nem lehet elsõdleges érdeke egyetlen magyar embernek sem, mert a pártok által keltett hullaszag émelyítõ bûze fertõz (mindenek elõtt a gerincre fejt ki káros hatást).
A január 30-án kampánynyitót rendezett Torgyán-Kisgazda-Koalícióval bezárult a kör.
Egyértelmûvé vált, hogy csak olyan pártok indulnak a választáson, amelyek a neoliberalizmus továbbélését tûzték ki célul. (Akinek kétsége van e felõl, olvassa el a pártok kampányprogramjait, amelyek mindegyikében megtalálja a piacgazdaság továbbélésnek a párt által meghatározott módját, és az állam összehangoló funkcióinak csorbítását egyaránt. Mint köztudott, a neoliberalizmusnak ezek az alkotóelemei.)
A „megmondó-emberek” színt vallottak: azért kellett magyar szellemi gúnyába öltözve gyûlöletet kelteni, hogy ezzel meggátolják az érdekazonosság egységbe olvasztó erejének érvényesülését. Feladatukat teljesítve, most zsoldos-minõsítést kaptak, valamelyik párt jelöltjegyzékében. Csalódott valaki bennük? Én minden esetre igen, hiszen közülük nem egy van (elsõsorban Drábik János és Gaudi Nagy Tamás), akit eddig barátomnak tartottam és csak most derült ki, hogy csupán ismerõseim.
Az egypárttá összerázódott többpártrendszer miatt van jelentõsége annak, hogy a magyar emberek végre megismerjék azt az Értékrendet, amely egyedüli alternatívája az erkölcsi, gazdasági és társadalmi világválságot okozó és ezzel önmaga sírját megásó neoliberalizmusnak.
Ki kell mondani: a pártok egyetemesen a zsidók érdekeinek a szolgálatába álltak. Annak a népcsoportnak az érdekeiben kampányolnak, amely soha nem volt az egyetemes magyarság része. Annak a népcsoportnak a támogatói, amely a Talmud gyûlöletkeltésén alapulva vállal egyetemes önazonosságot, és ez alapjaiban ellentétes a szeretet és szabadság-alapú krisztusi magyar önazonossággal. Annak az emberidegen nációnak a szószólói, amely a holokauszttal folyamatossá akarja tenni a gojok lelkiismeret-furdalását, hogy ez alapján elnyomhassa õket.
Minden párt zsoldos-listáján ott vannak ennek a fajnak a reprezentánsai.
Tudom, hogy a magyarságot a nemzetiszínbe öltözött gazemberek félrevezetik ezeregyszáz éve. De azt is tudom, hogy a magyarság génjeiben hordozza a szabadságvágyat, mint õsidõk óta õt vezetõ legnagyobb értéket.
Ezért hát azt kérem mindenkitõl, hogy adja meg önmagának a lehetõséget arra, hogy lélekben, szellemben és testben egyaránt magyarrá váljon, és tegye lehetõvé, hogy az egyetemes magyarság minden tagja ismerje meg a Szent Korona Értékrendet, hogy élni tudja legnagyobb kincse szerinti teljes életét.
Azért kérem ezt mindenkitõl, így azoktól is, akik a - Géza által kötött, szabadságunkat eladó, Quedlinburgi Szerzõdéstõl (973) kezdve folytatott - lélek- és agymosás áldozataiként valamelyik pártot támogatják, hogy lássák szembesülni a zsidó hatalomban helytartóságot vállalt vezetõik érveit a Szent Korona Értékrend érveivel.
Azért kérem ezt mindenkitõl, így azoktól is, akik már megnyitották önmagukban a Szent Korona szálláshelyét, hogy a megismerésbõl erõt merítve kitartást kapjanak Szent László könyörgése szerint.
Azért kérem ezt mindenkitõl, így azoktól is, akik nem akarnak színt vallani, mert azt hiszik, csak a pártok által hirdetett programok azok, amelyek választékot adnak, hogy megismerjék azt a gondolkodási módot, amely az egyetemes magyarságot egységgé emeli, természetes módon elnyerve irányító rangját.
A Szent Korona tagok PAJZS Szövetsége nem akar a parlamentbe kerülni. Csak azért indul a választásokon, hogy megragadja az egyetlen lehetõséget, amit a jelenlegi rendszer ad: nagy nyilvánosság elõtt ismertethesse meg a magyarsággal azt a különbséget, amely a pártrendszer által támogatott neoliberalizmus, és a mindannyiunkba genetikailag kódolt Szent Korona Értékrend között van.
Ezzel a lehetõséggel élve felkészülhet a nép arra, hogy nemzetté váljon, és megelõzze azt a nemzetpusztulást, amit a már kimúlt történelmi korszak hullafertõzése okozhat.
Ehhez az kell, hogy országos listát állíthassunk azoknak a támogatásával, akik esélyt adnak maguknak. Ezért hát arra kérek mindenkit, hogy ne elégítse ki a fizetett és helytartóvá alázott pártok kopogtatócédula-éhségét, hanem adjon azoknak is bizalmat, akik érvekkel tudják bizonyítani, hogy a Magyar Parlament miért fog tetemõrzõvé válni.
A fizetett és a neoliberalizmus helytartóvá vált pártok zsoldos-névsorukkal (választási jegyzékeikkel) nyilvánosságra hozták azok nevét, akik a júdáspénzért tartják a markukat.
Így most már mindenki tudja, hogy kik nem szerepelnek a zsoldosok között és ezért alkalmasak arra, hogy jelöltekké válhatnak annak érdekében, hogy szembesüljön a gyalázatosan kimúlt világtörténelmi korszak értéktelensége az új történelmi korszak gondolkodási módjával, a Szent Korona Értékrenddel.
Mezõkövesden január 31-én alakult egy MAG, amely szombaton (6-án), Budapesten bõvül olyan méretûvé, hogy képes legyen elérni a széleskörû megismertetés gyakorlásának lehetõségét, vagyis az országos lista állítás jogát.
Következõ mai levelemben errõl írok részletesebben.
Kelt Szegeden, 2010. február 2-án.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája
A világválság oka a titkos szuperhatalom globalizáló föderatív paradigmája. Ez ma már nem „populista”, „radikális”, „rasszista”, „antiszemita”, „legveszélyesebben szélsõséges”, vagy „felforgató” megállapítás, hanem a fõsodratú média által is közölt tény (ld. Hírtv december 5-i „Válságba kerül az európai demokrácia?” c. mûsora).
A homályosítás veszélye most minden eddiginél erõsebb, mert a „nem föderalista” jelzõ jelenthet föderalista alapokhoz rendelt konföderalista elemeket a föderalizmus következményeinek ellensúlyozására, viszont jelentheti a föderalizmus alternatívájának, a konföderalizmusnak a képviseletét is.
Ezért hát tisztázni kell a választók elõtt, hogy
- föderalista, vagyis a nemzetek feletti érdekérvényesítést támogató,
- konföderalista, tehát a nemzeti érdekérvényesítés összehangolását képviselõ, vagy
- euszkeptikus, vagyis a föderatív rendszerben akar konföderatív megoldásokat érvényesítõ
gondolkodási mód minta (paradigma) részt követni.
Az EU-nak azok a vezetõ politikusai, akik néhány hónapja még harsogták a föderalizmus dicshimnuszát, ma már „nem föderalistának” vallják magukat. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy konföderalistává váltak, hanem azt, hogy – a válság okozta kényszerûségbõl – bizonyos föderatív elemeket konföderatívokkal mondanak helyettesíteni (ebbõl annyit valósítanak meg, amennyit a négy liberális alapelv megenged).
Az EU vezetõk pálfordulása miatt a FIDESz nem kényszerül „kettõs beszédre”, hanem lehetõsége van alig érezhetõ átmenettel megfogalmazni magyarországi és EU parlamenti kampányát, amelyben nem zárható ki, hogy 2014 elején már „nem föderalista” – vagyis euszkeptikus - köntösben fogja látszat-forradalmának folytatását meghirdetni. (Természetesen az Európai Néppárt egységre vigyázva.)
A még belsõ hatalmi harcot folytató MSzP-romok (nemcsak Bajnai, Gyurcsány és Mesterházi vezette csoportok tartoznak ebbe a körbe, hanem Szili „liberális-kapitalizmus ellenesei” és Schmuck „szociáldemokratái” is) viszont egyértelmûen föderalisták maradnak, hagyományaikhoz híven, hiszen – és most már mindenki számára vitathatatlan – az EU a KGST utódja, csak internacionalizmus helyett kozmopolitizmust mond. Az EU Parlament Szocialista Internacionáléjának – ahova az MSzP-romok tartoznak - várhatóan lazulni fog az Európai Néppárttal fennálló föderatív koalíciója, ami azt jelenti, hogy „kemény” látszat-ellenzékké válnak, hasonlóan az MSzP-romokhoz Magyarországon.
A FIDESz volt EU-parlamenti pártja, a Liberális tömörülés nyilván tovább gyengül, tekintettel németországi fiaskójukra, így a magyar liberálisok – ha párttá is alakulnak – nem játszanak jelentõs szerepet, még koalíciós tényezõként sem, itthon éppúgy, mint az EU Parlamentben.
Az „euroszkeptikusok” egyelõre nem látszanak az EU Parlamentben egységesnek, viszont egyértelmû, hogy a föderalizmust elutasítják. (Megnevezésük félrevezetõ: nemcsak a fizetõeszközzel – az euroval - szemben bizalmatlanok, hanem az EU-val szemben is, tehát lényeg-kifejezõbb az „euszkeptikus” megnevezés). A föderáció alapját képezõ négy liberális alapelvvel (tõke-, áru-, szolgáltatás- és munkaerõ szabad áramlása) szemben állnak, de a rendszer alapját nem határozzák meg („Az nem kell, ami most van” – de hogy mi kell, az nem egyértelmû megnyilatkozásaikban).
Erre a bevezetõre szükség volt felhívásom megalapozására.
A Jobbik támogatottsága annak köszönhetõ, hogy azt a „populista”, „radikális” szemléletet hirdette meg – felvállalva ezzel a hazai és nemzetközi föderalisták és fõsodratú médiájuk össztüzét -, ami a nemzeti érdekérvényesítés összehangolása, vagyis a konföderatív gondolkodási mód felé mutat. Az Eurobarométer és az Eurostat adatai ennek a paradigmának a többségi támogatottságát támasztják alá nemcsak Magyarországon, hanem Európa minden országában.
A most záruló parlamenti ciklusban a Jobbik véleményének nem volt meghatározó szerepe, tekintettel arra, hogy itthon a FIDESz akarata érvényesült a 33,68 %-os párttámogatással szerzett kétharmados többséggel, az EU Parlamentben pedig a föderalistáké, az európai polgárok 32 %-át képviselõ 72 %-os túlsúllyal.
A Jobbik Magyarország parlamentjében „konstruktív ellenzéki pártként” és pártrendszer feletti nemzeti érdekérvényesítõként végzi munkáját.
Ez utóbbit fejezte ki Vona Gábor korábbi kijelentése: „A Jobbik tagja minden magyar ember, csak sokan még nem tudják.”, és a legutóbbi: „Nem személyeket, csoportokat képviselünk, hanem az egész magyar népet.”
A pártrendszeren kívüliség felé fordulás eredményességét mutatja, hogy két meghatározó képviselõje – Morvai Krisztina és Gaudi Nagy Tamás – pártonkívüli.
Számos törvény elkészítésében a liberális-kapitalista gondolkodási móddal ellentétes elveket javasolt érvényesíteni, a - Gaudi Nagy Tamás által következetesen hivatkozott - „Szent Korona Értékrend” szellemében. Eddigi munkám értékelésének tartom képviselõúr többször kifejtett véleményét, mi szerint „ihletet adok” munkájához.
Az általános szabadságjogok és a nemzetiségek jogainak védelmében több területen lépett fel Gaudi Nagy Tamás itthon és az Európai Parlamentben egyaránt. Ez irányú tevékenységét többnyire a Szent Korona Értékrendbõl eredõ rendszerszemlélet jellemezte.
A konföderativitás egyik alapelve, az államalapító és államalkotó nemzetek kizárólagos hatalomgyakorlási joga mellett állt ki Gyöngyösi Márton akkor, amikor a parlamenti képviselõk állampolgárságának kérdését vetette fel.
A települések és a társadalmi csoportok érdekérvényesítésének összehangolását jelentõ konföderatív szemlélet alapja Varga Géza területfejlesztési koncepciójában mutatkozott meg.
A Jobbik gazdaságpolitikáját elsõsorban Volner János képviseli a Parlamentben. Az õ munkája kizárólag a konstruktív ellenzéki felfogást mutatta, a föderatív paradigma bukásának okát jelentõ, „kínálat által manipulált kereslet” alapelv (ezen keresztül a fedezet nélküli pénz uralma és a kínálatmonopólium) alternatívájának, az „igény és lehetõség összehangolásának” felvetése (vagyis a konföderatív személet) nélkül.
Az Európai Unió Parlamentjében Morvai Krisztina az egyetlen képviselõ, aki az emberi jogok, a hazai értékek (benne a termõföld) védelme és a nemzetiségek autonómiája kérdéskörökben a négy liberális alapelv mindegyike ellen fellépett. Éppúgy, ahogyan Gaudi Nagy Tamással kapcsolatban megjegyeztem, jelentõsnek tartom képviselõasszony többször kifejtett véleményét, mi szerint „sokat tanul” tõlem, és felkért, hogy az általa következetesen bírált föderatív szemlélet természetes alternatíváját mutassam be két tanulmányban. („Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövõképe” és a „Kiút a válságból – a föderatív Európai Unió átalakulása Európai Konföderációvá”).
Az Európai Konföderáció paradigmáját Balczó Zoltán képviselõúr is támogatja „Nemzetek Európájaként” nevezve.
Tehát a Jobbik – eltérõen a többi parlamenti és parlamenten kívüli párttól – olyan párt, amely legközelebb került a válságot Európában és Magyarországon felszámoló konföderatív szemlélethez.
A Jobbiknak a 2014-es választásokon két megoldása van:
1. Továbbhalad azon az úton, amelyen elindult, és kiiktatva programjából a föderatív paradigma minden részét (elsõsorban a liberális-kapitalista gazdaságpolitikai szemléletet, amit „öko-szociális” piacgazdaságnak nevez)
- a települések és társadalmi csoportok érdekérvényesítésének összehangolásával lerakja a konföderatív Magyarország, mint mintaadó ország alapjait, és
- az Európai Parlamentben megalapozza a föderatív Európai Unió Konföderatív Európává átalakulását.
2. Megáll az általa kijelölt úton és elfogadja a föderáció alapját képezõ négy liberális alapelvet, folytatja a liberális-kapitalista gazdaságpolitika követését, konföderatív megoldásokat jelölve meg a törvényszerûen bekövetkezõ válsághelyzetekre, amelyeket vagy nem, vagy csak korlátozva tud megvalósítani, ezzel
- Magyarországon ténylegesen részesévé válik a települések és társadalmi csoportok feletti érdekérvényesítésnek, és
- Európában a FIDESz-szel azonos módon euszkeptikus politikát folytat.
Ma Vona Gábor elnök úr Szegeden lakossági fórumot tart. Ha módom lesz, elmondom a fentieket vázlatszerûen, bemutatom nyomtatott formában a két tanulmányt és – lehetõség szerint négyszemközt – konkrét javaslatokat teszek az elnök úrnak.
Kelt Szegeden, 2013. Álom havának 11. napján.
Árpád sarja, Halász József
Ez meg itt kicsit korábban volt.
Adj esélyt magadnak!
A jelenlegi Magyar Parlamentbe bejutni nem lehet elsõdleges érdeke egyetlen magyar embernek sem, mert a pártok által keltett hullaszag émelyítõ bûze fertõz (mindenek elõtt a gerincre fejt ki káros hatást).
A január 30-án kampánynyitót rendezett Torgyán-Kisgazda-Koalícióval bezárult a kör.
Egyértelmûvé vált, hogy csak olyan pártok indulnak a választáson, amelyek a neoliberalizmus továbbélését tûzték ki célul. (Akinek kétsége van e felõl, olvassa el a pártok kampányprogramjait, amelyek mindegyikében megtalálja a piacgazdaság továbbélésnek a párt által meghatározott módját, és az állam összehangoló funkcióinak csorbítását egyaránt. Mint köztudott, a neoliberalizmusnak ezek az alkotóelemei.)
A „megmondó-emberek” színt vallottak: azért kellett magyar szellemi gúnyába öltözve gyûlöletet kelteni, hogy ezzel meggátolják az érdekazonosság egységbe olvasztó erejének érvényesülését. Feladatukat teljesítve, most zsoldos-minõsítést kaptak, valamelyik párt jelöltjegyzékében. Csalódott valaki bennük? Én minden esetre igen, hiszen közülük nem egy van (elsõsorban Drábik János és Gaudi Nagy Tamás), akit eddig barátomnak tartottam és csak most derült ki, hogy csupán ismerõseim.
Az egypárttá összerázódott többpártrendszer miatt van jelentõsége annak, hogy a magyar emberek végre megismerjék azt az Értékrendet, amely egyedüli alternatívája az erkölcsi, gazdasági és társadalmi világválságot okozó és ezzel önmaga sírját megásó neoliberalizmusnak.
Ki kell mondani: a pártok egyetemesen a zsidók érdekeinek a szolgálatába álltak. Annak a népcsoportnak az érdekeiben kampányolnak, amely soha nem volt az egyetemes magyarság része. Annak a népcsoportnak a támogatói, amely a Talmud gyûlöletkeltésén alapulva vállal egyetemes önazonosságot, és ez alapjaiban ellentétes a szeretet és szabadság-alapú krisztusi magyar önazonossággal. Annak az emberidegen nációnak a szószólói, amely a holokauszttal folyamatossá akarja tenni a gojok lelkiismeret-furdalását, hogy ez alapján elnyomhassa õket.
Minden párt zsoldos-listáján ott vannak ennek a fajnak a reprezentánsai.
Tudom, hogy a magyarságot a nemzetiszínbe öltözött gazemberek félrevezetik ezeregyszáz éve. De azt is tudom, hogy a magyarság génjeiben hordozza a szabadságvágyat, mint õsidõk óta õt vezetõ legnagyobb értéket.
Ezért hát azt kérem mindenkitõl, hogy adja meg önmagának a lehetõséget arra, hogy lélekben, szellemben és testben egyaránt magyarrá váljon, és tegye lehetõvé, hogy az egyetemes magyarság minden tagja ismerje meg a Szent Korona Értékrendet, hogy élni tudja legnagyobb kincse szerinti teljes életét.
Azért kérem ezt mindenkitõl, így azoktól is, akik a - Géza által kötött, szabadságunkat eladó, Quedlinburgi Szerzõdéstõl (973) kezdve folytatott - lélek- és agymosás áldozataiként valamelyik pártot támogatják, hogy lássák szembesülni a zsidó hatalomban helytartóságot vállalt vezetõik érveit a Szent Korona Értékrend érveivel.
Azért kérem ezt mindenkitõl, így azoktól is, akik már megnyitották önmagukban a Szent Korona szálláshelyét, hogy a megismerésbõl erõt merítve kitartást kapjanak Szent László könyörgése szerint.
Azért kérem ezt mindenkitõl, így azoktól is, akik nem akarnak színt vallani, mert azt hiszik, csak a pártok által hirdetett programok azok, amelyek választékot adnak, hogy megismerjék azt a gondolkodási módot, amely az egyetemes magyarságot egységgé emeli, természetes módon elnyerve irányító rangját.
A Szent Korona tagok PAJZS Szövetsége nem akar a parlamentbe kerülni. Csak azért indul a választásokon, hogy megragadja az egyetlen lehetõséget, amit a jelenlegi rendszer ad: nagy nyilvánosság elõtt ismertethesse meg a magyarsággal azt a különbséget, amely a pártrendszer által támogatott neoliberalizmus, és a mindannyiunkba genetikailag kódolt Szent Korona Értékrend között van.
Ezzel a lehetõséggel élve felkészülhet a nép arra, hogy nemzetté váljon, és megelõzze azt a nemzetpusztulást, amit a már kimúlt történelmi korszak hullafertõzése okozhat.
Ehhez az kell, hogy országos listát állíthassunk azoknak a támogatásával, akik esélyt adnak maguknak. Ezért hát arra kérek mindenkit, hogy ne elégítse ki a fizetett és helytartóvá alázott pártok kopogtatócédula-éhségét, hanem adjon azoknak is bizalmat, akik érvekkel tudják bizonyítani, hogy a Magyar Parlament miért fog tetemõrzõvé válni.
A fizetett és a neoliberalizmus helytartóvá vált pártok zsoldos-névsorukkal (választási jegyzékeikkel) nyilvánosságra hozták azok nevét, akik a júdáspénzért tartják a markukat.
Így most már mindenki tudja, hogy kik nem szerepelnek a zsoldosok között és ezért alkalmasak arra, hogy jelöltekké válhatnak annak érdekében, hogy szembesüljön a gyalázatosan kimúlt világtörténelmi korszak értéktelensége az új történelmi korszak gondolkodási módjával, a Szent Korona Értékrenddel.
Mezõkövesden január 31-én alakult egy MAG, amely szombaton (6-án), Budapesten bõvül olyan méretûvé, hogy képes legyen elérni a széleskörû megismertetés gyakorlásának lehetõségét, vagyis az országos lista állítás jogát.
Következõ mai levelemben errõl írok részletesebben.
Kelt Szegeden, 2010. február 2-án.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája
Hozzaszolasok
Oldal: 1 / 2: 12
#1 |
szarmata
- 2013. December 12. 09:36:44
#2 |
Kameleon
- 2013. December 12. 09:57:42
#3 |
postaimre
- 2013. December 12. 10:01:40
#4 |
mezesmozes
- 2013. December 12. 10:03:00
#5 |
guerrilla17
- 2013. December 12. 10:40:34
#6 |
postaimre
- 2013. December 12. 13:42:10
#7 |
postaimre
- 2013. December 12. 13:42:47
#8 |
postaimre
- 2013. December 12. 13:44:27
#9 |
Kameleon
- 2013. December 12. 14:19:27
#10 |
jano
- 2013. December 12. 16:53:50
Oldal: 1 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.