Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Rejtélyes felhõket vizsgálnak a meteorológusok
Mutassak nektek permetezés után? Értem én, hogy távolról kell indÃtani a chemtrail és haarp témákat, de hát ha van rá keret, akkor vegyetek fel jó nagy suskát a semmiért, ti semmirekellõk.
Sokat segÃthet a földi felmelegedés folyamaténak megértésében a barbadosi bárányfelhõk jobb megismerése - vélik a Max Planck Meteorológiai Intézet tudósai.
A bárányfelhõket kezdték vizsgálni tavaly a hamburgi Max Planck Meteorológiai Intézet kutatói. A Barbados szigetén folytatott vizsgálatok indÃttatása a globális felmelegedéssel kapcsolatos tudásunk bõvÃtése.
Felhõkutatás a klÃmaváltozás megértéséért - Szombat reggel
Louise Nuijens, az intézet munkatársa a Kossuth Rádiónak elmondta, egy webkamerát telepÃtettek a karibi szigetre, és a közvetÃtett képeket elemzik számÃtógép segÃtségével. Mint megjegyezte, ez még mindig érdekesebb elfoglaltság, mint az észak- németországi város szürke égboltját kémlelni.
A projektben résztvevõ kutatók azt vizsgálják, hogy a felhõknek milyen hatása van a Föld klÃmájára, hozzájárulnak-e a globális felmelegedéshez, vagy inkább gátolják azt. Louise Nuijens szerint a klÃmamodellek adatai azt mutatják, hogy a felhõk összességében a felmelegedéshez járulnak hozzá, igaz, a különbözõ felhõtÃpusok más-más módon szûrik, illetve verik vissza a besugárzást. Mint hangsúlyozta, vannak olyan rejtélyes felhõfajták is, amelyekrõl a szakemberek is csak nagyon keveset tudnak – ilyenek például a barbadosi bárányfelhõk.
Vannak azonban olyan kutatók is, akik azt mondják, hogy a felhõk fékezik a felmelegedést, mert árnyékot vetnek a földre, és szûrik a napsugarakat. Louise Nuijens úgy véli, a felmelegedést cáfoló szakértõknek nincs igaza. „Azt gondolom, hogy a felhõk a felmelegedést segÃtik, ennek ellenére jó, ha vannak olyan tudósok, akik más modelleket állÃtanak fel, ugyanis õk további vizsgálatra ösztönöznek” – fogalmazott. A kutató hozzátette, a klÃma rendkÃvül összetett rendszer, ezért nem szabad egy tényezõre szûkÃteni a vizsgálatokat, és a hatások tekintetében sem szabad csak egy lehetséges forgatókönyvet feltételezni.
Az interneten közvetÃtett képek mellett a kutatócsoport léggömbökkel és kis rakétákkal is gyûjti az adatokat. Fontos része a projektnek a barbadosi terepmunka is. A teamet Katrin Lonitz irányÃtja, aki a Kossuth Rádiónak azt mondta, már most vannak kézzelfogható eredmények. A jelenlegi vizsgálatok arra koncentrálnak, hogy a por és más szennyezõdések hogyan befolyásolják a bárányfelhõk létét és hatását. Amikor például egy szaharai homokvihar után a porszemcsék az Atlanti-óceán felett a felhõkbe kerülnek, akkor a Barbados feletti felhõkben sokkal kisebb vÃzcseppeket lehet kimutatni. A kisebb cseppek pedig sokkal több napsugarat vernek vissza. A por másik hatása, hogy kevesebb esõ esik – mondta Katrin Lonitz.
A felhõk kutatás egyre fontosabb, a Világ KlÃmatanácsának (IPPC) következõ jelentésében külön fejezet foglalkozik majd a légkörben lebegõ apró vÃzcseppekbõl, illetve jégkristályokból álló képzõdményekkel.
Link
Sokat segÃthet a földi felmelegedés folyamaténak megértésében a barbadosi bárányfelhõk jobb megismerése - vélik a Max Planck Meteorológiai Intézet tudósai.
A bárányfelhõket kezdték vizsgálni tavaly a hamburgi Max Planck Meteorológiai Intézet kutatói. A Barbados szigetén folytatott vizsgálatok indÃttatása a globális felmelegedéssel kapcsolatos tudásunk bõvÃtése.
Felhõkutatás a klÃmaváltozás megértéséért - Szombat reggel
Louise Nuijens, az intézet munkatársa a Kossuth Rádiónak elmondta, egy webkamerát telepÃtettek a karibi szigetre, és a közvetÃtett képeket elemzik számÃtógép segÃtségével. Mint megjegyezte, ez még mindig érdekesebb elfoglaltság, mint az észak- németországi város szürke égboltját kémlelni.
A projektben résztvevõ kutatók azt vizsgálják, hogy a felhõknek milyen hatása van a Föld klÃmájára, hozzájárulnak-e a globális felmelegedéshez, vagy inkább gátolják azt. Louise Nuijens szerint a klÃmamodellek adatai azt mutatják, hogy a felhõk összességében a felmelegedéshez járulnak hozzá, igaz, a különbözõ felhõtÃpusok más-más módon szûrik, illetve verik vissza a besugárzást. Mint hangsúlyozta, vannak olyan rejtélyes felhõfajták is, amelyekrõl a szakemberek is csak nagyon keveset tudnak – ilyenek például a barbadosi bárányfelhõk.
Vannak azonban olyan kutatók is, akik azt mondják, hogy a felhõk fékezik a felmelegedést, mert árnyékot vetnek a földre, és szûrik a napsugarakat. Louise Nuijens úgy véli, a felmelegedést cáfoló szakértõknek nincs igaza. „Azt gondolom, hogy a felhõk a felmelegedést segÃtik, ennek ellenére jó, ha vannak olyan tudósok, akik más modelleket állÃtanak fel, ugyanis õk további vizsgálatra ösztönöznek” – fogalmazott. A kutató hozzátette, a klÃma rendkÃvül összetett rendszer, ezért nem szabad egy tényezõre szûkÃteni a vizsgálatokat, és a hatások tekintetében sem szabad csak egy lehetséges forgatókönyvet feltételezni.
Az interneten közvetÃtett képek mellett a kutatócsoport léggömbökkel és kis rakétákkal is gyûjti az adatokat. Fontos része a projektnek a barbadosi terepmunka is. A teamet Katrin Lonitz irányÃtja, aki a Kossuth Rádiónak azt mondta, már most vannak kézzelfogható eredmények. A jelenlegi vizsgálatok arra koncentrálnak, hogy a por és más szennyezõdések hogyan befolyásolják a bárányfelhõk létét és hatását. Amikor például egy szaharai homokvihar után a porszemcsék az Atlanti-óceán felett a felhõkbe kerülnek, akkor a Barbados feletti felhõkben sokkal kisebb vÃzcseppeket lehet kimutatni. A kisebb cseppek pedig sokkal több napsugarat vernek vissza. A por másik hatása, hogy kevesebb esõ esik – mondta Katrin Lonitz.
A felhõk kutatás egyre fontosabb, a Világ KlÃmatanácsának (IPPC) következõ jelentésében külön fejezet foglalkozik majd a légkörben lebegõ apró vÃzcseppekbõl, illetve jégkristályokból álló képzõdményekkel.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 1 / 2: 12
#1 |
mezesmozes
- 2014. January 04. 13:05:54
#2 |
mezesmozes
- 2014. January 04. 13:14:55
#3 |
mindannyiunknak
- 2014. January 04. 14:52:25
#4 |
satu
- 2014. January 04. 14:53:17
#5 |
Perje
- 2014. January 04. 19:16:02
#6 |
Kedvesi
- 2014. January 05. 10:46:06
#7 |
Maguskacska
- 2014. January 05. 11:20:16
#8 |
postaimre
- 2014. January 05. 15:23:30
#9 |
postaimre
- 2014. January 05. 20:21:40
#10 |
kakas
- 2014. January 06. 11:11:31
Oldal: 1 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték