Gyonyoru adat. Ezekszerint a vezetoik mindig is jĂł intrigĂĄr stratĂŠgĂĄk voltak. Mindenhol mindig is csak a vezetokkel van a baj nem a produktĂ­v nemzetekkel- kivĂŠtel a nemproduktĂ­v nemzet=ĂŠloskodo nemzet=cigĂĄny+ cion zsidĂł vallĂĄsĂş csoport. HidjĂŠtek el ismerik ok a bunuket.

Most se kĂźlĂśnbek.

Ezek kit nem ĂĄrultak el?

Kedvesi,Izraelt nem ĂĄrultĂĄk mĂŠg el.

SzomorĂş ĂŠvfordulĂł - ErdĂŠlyt RomĂĄniĂĄhoz csatoltĂĄk

"Üzenem az erdõnek: nem féljen, ha csattog is a baltások hada. Mert erõsebb a baltánál a fa, s a vérzõ csonkból virradó tavaszra új erdõ sarjad gyõzedelmesen.
S mĂŠg mindig lesznek fĂĄk, mikor a rozsda a gyilkos vasat rĂŠg felfalta mĂĄr, s a sĂşjtĂł kĂŠz is szent jĂłvĂĄtĂŠtellel hasznos anyaggĂĄ vĂĄlt a fĂśld alatt... A vĂ­z szalad, a kĂľ marad, a kĂľ marad." - Wass Albert -
http://www.vjm.hu/vilag/szomoru-evfor...tak/13232/

RĂŠgi meghatĂĄrozĂĄs ez mĂĄr ĂŠs nem igazĂĄn tartozik a kedvenceim kĂśzĂŠ zsugĂĄs vili, de ezzel fejĂŠn talĂĄlta azt a bizonyos szeget, ha valĂłban tĂľle szĂĄrmazik. AmĂşgy lenne mĂŠg egy-kĂŠt csapat akiket a foglalkozĂĄs kategĂłriĂĄba lehetne sorolni, de inkĂĄbb bele sem kezdek.

Nyilasfergeteg! SzlovĂĄkia, CsehorszĂĄg, Szerbia ĂŠs az Ăśsszes ganĂŠ, aki alĂĄĂ­rta a trianoni szerzĂľdĂŠsnek nevezet ĂĄrulĂĄst, ami a vilĂĄgtĂśrtĂŠnelem egyik legnagyobb igazsĂĄgtalansĂĄga volt a magyarokkal szemben. A romĂĄnok, mindig is egy kĂśpĂśnyeg forgatĂł nemzet volt.TalĂĄn azĂŠrt, mert ott is a vezĂŠrkar a rĂłmai idĂľkbĂľl ott maradt zsidĂł lelkĂźletĂť utĂłdokbĂłl ĂĄll. Vagy inkĂĄbb faj zsidĂłkbĂłl. Mert ez a taktika nagyon is zsidĂł befolyĂĄsra vall, lĂĄsd: Palesztina esete cionĂŠkkal. Na velĂźk biztos nem kellene egyetlen nemzetnek se katonai, vagy bĂĄrmilyen mĂĄs szĂśvetsĂŠget kĂśtni. De egyszer nekik is lejĂĄr a mandĂĄtumuk ĂŠs akkor nem marad nekik egy talpalatnyi fĂśld se. Mert mindent vissza kell majd adniuk azoknak a nemzeteknek, akiktĂľl csalĂĄssal, ĂĄrulĂĄssal elvettĂŠk azt. A romĂĄn az a nĂŠp, akiknek a nyelve a legkĂśzelebb ĂĄll a latinhoz, ami ma mĂĄr egy holt nyelvnek szĂĄmĂ­t. RomĂĄnia eredeti lakossĂĄga albĂĄn ĂŠs bolgĂĄr emberekbĂľl ĂĄllt, akiknek elĂľdei mint kecske pĂĄsztorok vĂĄndoroltak ĂĄt azokra a terĂźletekre. De ha jĂłl tudom, ma mĂĄr nem is azok ĂŠlnek ott. Na, a lĂŠnyeg a lĂŠnyeg, hogy egy megbĂ­zhatatlan nĂŠpsĂŠg ĂŠs kĂŠsz! SztĂĄlin helyĂŠben ott is rendeztem volna egy ukrajnai akciĂłt. Vagyis egy rendes nagytakarĂ­tĂĄst.

Azokat csak azĂŠrt nem, mert ott is azok Ăźlnek mint itt.

mormota,
konkrĂŠtan CsehszlovĂĄkiĂĄban nem volt igazĂĄn egyĂŠrtelmĂť a helyzet, ha jobban megnĂŠzed, a trianoni tĂŠrkĂŠpeken mindenhol a "cseh igĂŠny" szĂł szerepel, szlovĂĄkokrĂłl nem esik szĂł. A "csehszlovĂĄk nemzet" fikciĂłja cĂŠlirĂĄnyosan lett megalkotva Pittsburgh-ben a Benes kĂśrĂźl csoportosulĂł emigrĂĄnsok kĂśreiben, NEM a tĂłtok talĂĄlmĂĄnya. Csakis arra kellett, hogy meg lehessen magyarĂĄzniu vele a "cseh igĂŠny"-eket. Trianon utĂĄn a magyarokat ĂŠrtelemszerĂťen mindenhol kivĂĄgtĂĄk a fontosabb vagy jopbban fizetett ĂĄllĂĄsokbĂłl - de ugyanĂ­gy jĂĄrt igen sok szlovĂĄk magyar-barĂĄt ĂŠrtelmisĂŠgi is. A helyĂźkre cĂŠlirĂĄnyosan mindenhova cseheket Ăźltettek, a szlovĂĄkok rovĂĄsĂĄra is. Ez is egy olyan "titok", amit nem illik szellĂľztetni.

Az sem annyira közismert, hogy a II. vh.-ban Tiso Horthyval (titkos) tárgyalásokat folytatott Szlovákia visszacsatolásáról valamilyen újradefiniált, de azért mégiscsak a Nagy Magyarországra hajazó keretben. Ha pedig az oláh és szerb, magukat "gárdáknak" miegyébnek nevezõ köztörvényes bandák által (rendszerint zsidók vezetése alatt) elkövetett erdélyi és délvidéki vérengzésekrõl olvasunk, ne feledjük, hogy hasonló a szlovákokban FEL SEM MERÜLT. A csehek a magyarokat meglopták, kitelepítették, de nem gyilkolták halomra. A csallóközi mesterségesen alapított vagy "újra kiosztott" majorokra és klf. telepekre betelepített szlovákok, sõt csehek a kezdeti ellenségeskedés után nem egyszer szép csendesen beillaszkedtek a magyarok közé és "elmagyarosodtak", míg a magyarok hivatalosan "szlovákokká" váltak (ezt hívják a tótok a saját mesterséges dpgmájuk szerint "reszlovakizációnak), hogy a helyükön maradhassanak. A különbség oka szerintem az, hogy a tótok nem úgy lettek betelepítve, hanem a magyarokkal egyetemben itt vannak évezredek óta (még ha ilyen számban csak a török idõk óta is), ugyanúgy, mint a horvátok, szlavónok, akikkel szintén voltak torzsalkodások, de lényegesen magasabb kultúrszinten állnak, mint a hanyatló oszmán birodalomban "szocializálódott" fanatikus szerbek és oláhok.

A helyzet a szlovĂĄkok ĂŠs magyarok kĂśzĂśtt mestersĂŠgesen lett elmĂŠrgesĂ­tve ĂŠs ĂŠn hiszek benne, hogy helyrehozhatĂł, mert alapvetĂľen a tĂłtok NEM gyĂťlĂślkĂśdĂľ ĂŠs kegyetlen nĂŠp. Most egy helytelen "mindset" van a fejĂźkbe rakva, ami korrigĂĄlhatĂł, csak nem nagy-magyarorszĂĄgos hĂľbĂśrgĂŠssel. A jelenlegi mindset nem engedi meg nekik, hogy megĂŠrtsĂŠk a magyarok gondjĂĄt - de ezt nĂŠzzĂźk el nekik, a kutyĂĄd se lĂśvĂśd le azonnal, ha bepisil a szobĂĄba, hanem szĂŠpen leszoktatod.

"Nem igaz, hogy ErdĂŠlyben elnyomtĂĄk a romĂĄnokat" - interjĂş egy Ăľszinte bukaresti tĂśrtĂŠnĂŠsszel



Marius Diaconescu, a bukaresti egyetem tanĂĄra szerint meg kell tisztĂ­tani a romĂĄn tĂśrtĂŠnelmi tudatot, mert tele van hazugsĂĄgokkal. Nem igaz pĂŠldĂĄul, hogy a kĂśzĂŠpkorban a Magyar KirĂĄlysĂĄgban elnyomtĂĄk volna a romĂĄnokat, a tĂśrĂśk elleni kĂźzdelem nagy rĂŠsze is a magyarokra hĂĄrult. Diaconescu MĂĄtyĂĄs kirĂĄlyt romĂĄn felmenĂľkkel bĂ­rĂł, nagy magyar kirĂĄlynak tartja. MiĂŠrt ĂŠl hamis tĂśrtĂŠnelemtudattal a romĂĄn ember? – keresi a vĂĄlaszt Ovidiu Nahoi kĂŠrdĂŠseire a Historia folyĂłirat interjĂşjĂĄban.

(A beszĂŠlgetĂŠs eredetileg egy tĂŠvĂŠmĂťsorban hangzott el, mely az interjĂş alatti hivatkozĂĄs rĂŠvĂŠn ĂŠrhetĂľ el, de kĂśzzĂŠtesszĂźk ebben a formĂĄban is, bizonyĂĄra vannak olyan olvasĂłink, akik nem talĂĄlkoztak a videĂłval.)

– Sajnos a tankĂśnyvek egyre felĂźletesebbek, mert mind kevesebb jelentĂľsĂŠget tulajdonĂ­tanak a kĂśzĂŠpiskolai tĂśrtĂŠnelemoktatĂĄsnak. MĂĄsfelĂľl mĂŠg mindig a kommunista-nacionalista tĂśrtĂŠnetĂ­rĂĄs foglyai vagyunk.

– HĂşsznĂĄl is tĂśbb ĂŠv eltelte utĂĄn?

– Igen, mĂŠg mindig ez az uralkodĂł szemlĂŠlet a kĂśzĂŠpkorrĂłl ĂŠs az ĂşjkorrĂłl. A jelenkor vonatkozĂĄsĂĄban nem. Sajnos a tĂśrtĂŠnelemkĂśnyvek amolyan idealizĂĄlt, standard, tabu kĂŠpet festenek a romĂĄn uralkodĂłkrĂłl. A felnĂľttĂŠ vĂĄlĂł gyerekek tudatĂĄban ezek az idealizĂĄlt szereplĂľk rĂśgzĂźlnek.

– Az egyetemre beiratkozĂł diĂĄkoknĂĄl is effĂŠle bevĂŠsĂľdĂśtt elkĂŠpzelĂŠsekkel talĂĄlkozik?

– Igen, persze. FĂľleg az elsþÊveseket tanĂ­tom, ĂŠs gyakran talĂĄlkozom ilyen tĂŠvkĂŠpzetekkel, amelyeket a gimnĂĄziumban sajĂĄtĂ­tottak el.

– Mint pĂŠldĂĄul?

– PĂŠldĂĄul az, hogy ErdĂŠly romĂĄn ĂĄllam volt a kĂśzĂŠpkorban. Vagy az, hogy ErdĂŠly vajdĂĄjĂĄt az ErdĂŠly terĂźletĂŠn ĂŠlĂľ romĂĄn fĂśldesurak vĂĄlasztottĂĄk. OstobasĂĄg! Mivelhogy ErdĂŠly a Magyar KirĂĄlysĂĄg rĂŠsze volt a kĂśzĂŠpkorban. EgyĂĄltalĂĄn nem volt „romĂĄn orszĂĄg”. ErdĂŠly vajdĂĄja magas rangĂş tisztviselĂľ volt, a harmadik mĂŠltĂłsĂĄg a magyarorszĂĄgi hierarchiĂĄban. KĂśzvetlenĂźl MagyarorszĂĄg kirĂĄlya nevezte ki a kirĂĄly helytartĂłja gyanĂĄnt. Az ErdĂŠly terĂźletĂŠn ĂŠlĂľ romĂĄn nemesek ugyanolyan jogokkal rendelkeztek, mint bĂĄrmely mĂĄs nemes a Magyar KirĂĄlysĂĄgban. És semmi esetre sem voltak tĂśbbsĂŠgben.

– És termĂŠszetesen nem Ăľk dĂśntĂśttĂŠk el, hogy ki legyen ErdĂŠly vajdĂĄja...

– És termĂŠszetesen nem Ăľk dĂśntĂśttĂŠk el, hogy ki legyen ErdĂŠly vajdĂĄja. AztĂĄn ott vannak az olyan mĂ­toszok, hogy a „romĂĄnokat elnyomtĂĄk ErdĂŠlyben”.

– Ez nem igaz?

– Nem. A kĂśzĂŠpkorban nem. A kĂśzĂŠpkorban a romĂĄn parasztnak ugyanaz volt a stĂĄtusa, mint a magyar parasztnak. Sajnos mi a jelenkori vagy az Ăşjkori ember szemĂŠvel tekintĂźnk a kĂśzĂŠpkor tĂśrtĂŠnelmĂŠre. Vagyis a XVIII., XIX. vagy a XX. szĂĄzadi valĂłsĂĄgokat (amikor valĂłban jelentĂľs romĂĄn–magyar ellensĂŠgeskedĂŠsek tĂśrtĂŠntek) rĂĄvetĂ­tjĂźk a kĂśzĂŠpkorra. Ez ĂłriĂĄsi tĂŠvedĂŠs. Egy francia tĂśrtĂŠnĂŠsz, ha nem tĂŠvedek, Jacques Le Goff mondott valami ilyesmit: a kĂśzĂŠpkort a kĂśzĂŠpkori ember szemĂŠvel kell nĂŠznĂźnk, az Ăłkort az Ăłkori ember szemĂŠvel, az Ăşjkort pedig az Ăşjkori ember szemĂŠvel. TehĂĄt bele kellene helyezkednĂźnk a vizsgĂĄlt idĂľszak szellemisĂŠgĂŠbe, hogy az adott korszak mentalitĂĄsĂĄnak ĂŠs standardjainak megfelelĂľen lĂĄssuk az esemĂŠnyeket. Sajnos nem ezt tesszĂźk. A kĂśzĂŠpkor folyamĂĄn az ErdĂŠly terĂźletĂŠn ĂŠlĂľ romĂĄnok azt mondtĂĄk: ĂŠljen a kirĂĄly, vagyis a mi kirĂĄlyunk – fĂźggetlenĂźl attĂłl, hogy MĂĄtyĂĄs, Zsigmond, vagy valaki mĂĄs uralkodott MagyarorszĂĄgon. EgyĂĄl­talĂĄn nem gondoltak Havas­alfĂśld vagy Moldva fejedelmeire. Ez termĂŠszetesnek szĂĄmĂ­tott, a kirĂĄly ĂĄllt az orszĂĄg ĂŠlĂŠn. Ha jogi problĂŠmĂĄk adĂłdtak, kĂźlĂśnfĂŠle helyszĂ­neken pereskedtek, a nemesi Ă­tĂŠlĂľszĂŠktĂľl kezdve a kirĂĄlyi Ă­tĂŠlĂľszĂŠkig, tĂĄrsadalmi helyzetĂźknek meg­felelĂľen, pontosan ugyan­úgy, mint a Ma­gyar KirĂĄlysĂĄg bĂĄrmely mĂĄs tagja. Ez vĂĄltozatlan maradt a XVIII. szĂĄzad vĂŠgĂŠig, amikor – az osztrĂĄk asszimilĂĄciĂłs intĂŠzkedĂŠsekre adott vĂĄlaszkĂŠnt – kialakult a magyar nacionalizmus, ĂŠs teret hĂłdĂ­tott Magyar­orszĂĄgon, ErdĂŠlyben. A hangsĂşly lassan ĂĄthelyezĂľdĂśtt a romĂĄn–magyar konfliktusra, nyilvĂĄnvalĂł politikai cĂŠlzattal. A kĂśzĂŠpkorban nem lĂŠtezett ilyesmi. EgyĂĄltalĂĄn nem. A romĂĄn tĂśrtĂŠnetĂ­rĂĄs egy mĂĄsik hamis mĂ­tosza: „a romĂĄnok egysĂŠgĂŠnek kĂśzĂŠpkori ĂŠrzĂźlete”. Ilyen sem lĂŠtezett!

– HĂĄt a tĂśrtĂŠnelemkĂśnyvekbĂľl ismert „kĂśzĂśs tĂśrĂśkellenes harcvonal”?

– Semmi sem igaz belĂľle! A romĂĄnok jĂłl meghatĂĄrozott kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśvetkezmĂŠnyekĂŠnt harcoltak a tĂśrĂśkkel. Nem mi kezdemĂŠnyeztĂźk a hĂĄborĂşkat a tĂśrĂśkkel, hogy „megmentsĂźk EurĂłpĂĄt”, hogy visszakergessĂźk Ăľket a BalkĂĄn tĂŠrsĂŠgĂŠbĂľl Kis-ÁzsiĂĄba. Akkor harcoltunk a tĂśrĂśkkel, amikor rĂĄkĂŠnyszerĂ­tettek a kĂśrĂźlmĂŠnyek, ĂŠs olyankor valĂłban sok hĂĄborĂşs hĂľstettet hajtottak vĂŠgre a romĂĄnok, amelyekrĂľl kevesen tudnak. De sajnĂĄlatos mĂłdon kĂśzĂŠppontba helyeztĂźnk egy hamis elmĂŠletet a „hĂĄrom romĂĄn orszĂĄg kĂśzĂśs tĂśrĂśkellenes arcvonalĂĄrĂłl”. Soha nem lĂŠtezett ilyesmi. Mindenki a sajĂĄt trĂłnjĂĄt vĂŠdte, erĂľsĂ­tette. Az uralkodĂłk ĂŠs a kĂśrĂźlĂśttĂźk lĂŠvĂľ nagyurak sajĂĄt ĂŠrdekeiket kĂśvettĂŠk. Senki sem gondolt valamifĂŠle kĂśzĂśs tĂśrĂśkellenes arcvonalra. Leg­feljebb akkor beszĂŠlhetĂźnk egysĂŠges politikĂĄrĂłl, amikor Nagy IstvĂĄn (Stefan cel Mare) moldvai fejedelem 1775-ben MĂĄtyĂĄs kirĂĄly hĂťbĂŠresĂŠvĂŠ vĂĄlt, mert nem csak Ăľ vĂĄlt MĂĄtyĂĄs kirĂĄly hĂťbĂŠresĂŠvĂŠ, de HavasalfĂśldĂśn is egy vazallust akart fejedelemmĂŠ emelni. Mivelhogy BaszarĂĄb elĂĄrulta, KarĂłbahĂşzĂł Vladot (Vlad Tepest) emelte fejedelemmĂŠ, aki vagy hat hetet uralkodott mĂŠg, mĂ­gnem megĂśltĂŠk az alattvalĂłi. Akkor valĂłban egysĂŠges volt a politika. MiĂŠrt? SzĂźksĂŠg volt egy hĂťsĂŠges fejedelemre HavasalfĂśldĂśn (amely egyfĂŠle ĂźtkĂśzþållam a Magyar KirĂĄlysĂĄg ĂŠs a TĂśrĂśk Birodalom kĂśzĂśtt). Ennyi. EgyĂŠbkĂŠnt mindenki a sajĂĄt ĂştjĂĄt kĂśvette.

(Folytatjuk)

(ForrĂĄs: HĂĄromszĂŠk)