Az alábbi írás magához képet remek. Persze nem elemzi a szabadkõmûves cionista ügynökök tevékenységét, nem tér ki a náci-nyilas..- majd kommunista zsidókra, akik aszerint váltogatták a köpönyeget, ahogy és amerrõl a szél fújt, mert az értelmet adhatott volna a kor valódi feladatának és érthetõvé tette volna, hogyan adott lehetõséget a "szegény" zsidóknak gazdag, gyilkos nyilasokká (ha csak rövid idõre is) és kommunistákká válni. Így termelõdtek ki a Péter Gáborok (Eisenberger Benjamin) is. Azért ettõl függetlenül is érdemes átfutni, hogy lássátok, miképpen magyarázzák a menthetetlen!

RĂŠvĂŠsz SĂĄndor: A zsidĂł zongora

„Én mint tanĂ­tĂłnĂľ eddig is nagy hiĂĄnyĂĄt ĂŠreztem e hangszernek dalok ĂŠs mĂĄs egyebek betanĂ­tĂĄsĂĄnĂĄl, de fizetĂŠsembĂľl nem ĂĄllt mĂłdomban venni. EzĂŠrt kĂŠrem, hogy az ĂĄltaluk lefoglalt volt zsidĂł zongorĂĄbĂłl rĂŠszemre juttatni szĂ­veskedjenek. Ha lehetne – Ăşgy a Bocskai u. 11. szĂĄm alatt levĂľ F. E. zongorĂĄjĂĄt kĂŠrnĂŠm. SzĂ­ves jĂłindulatukba bĂ­zva maradok…” (1944. december 7-ĂŠn kelt kĂŠrelem, amely UngvĂĄry KrisztiĂĄn itt tĂĄrgyalt kĂśnyvĂŠnek 590. oldalĂĄn olvashatĂł)



Mennyire ĂŠletszerĂť volt, aminek a legszĂśrnyĂťbb kĂśvetkezmĂŠnyei lettek! Erre a nagyon fontos ĂŠs nyomasztĂł igazsĂĄgra vezet rĂĄ minket UngvĂĄry KrisztiĂĄn Ăşj kĂśnyve (A Horthy-rendszer mĂŠrlege, diszkriminĂĄciĂł, szociĂĄlpolitika ĂŠs antiszemitizmus MagyarorszĂĄgon 1919–1944, Jelenkor KiadĂł, 2013, 654 oldal). Ennek megjelenĂŠse utĂĄn nem lehet Ăşgy gondolkodni MagyarorszĂĄg ĂŠs nĂŠpe sorsĂĄrĂłl, mint elĂľtte. Ez a kĂśnyv – a szerzĂľre jellemzĂľ megalkuvĂĄs nĂŠlkĂźli tĂŠnytisztelet, normatartĂĄs ĂŠs a tĂśrtĂŠnelem aktuĂĄlpolitikai hasznosĂ­tĂĄsĂĄtĂłl valĂł szabadsĂĄg – kellett ahhoz, hogy ĂśsszeĂĄlljon a kĂŠp ĂŠs megmutatkozzĂŠk a sokkolĂł igazsĂĄg: mennyire magĂĄtĂłl ĂŠrtetĂľdik, hogy a tragikusan fĂślhalmozĂłdĂł tĂĄrsadalmi feszĂźltsĂŠgek a Horthy-korszakban a zsidĂłk ellen fordultak. Hogy elementĂĄris igĂŠny mutatkozott az egyre radikĂĄlisabb zsidĂłellenes intĂŠzkedĂŠsekre. Mennyire logikus, hogy Ă­gy tĂśrtĂŠnt. Mennyire nem lett volna logikus, ha mĂĄskĂŠpp tĂśrtĂŠnt volna. S mennyire nincs ennek kĂśze semmifĂŠle sajĂĄtosan „magyar karakterhez” avagy mentalitĂĄshoz.

KĂŠt tĂŠnyezĂľ ĂśsszegzĂľdĂśtt ebben a tĂśrtĂŠnelmi sorsban. Egy: nem alakult ki olyan kapitalizmus MagyarorszĂĄgon, amely az orszĂĄg nĂŠpĂŠnek, polgĂĄrsĂĄgĂĄnak, elitjĂŠnek ĂŠs ĂŠrtelmisĂŠgĂŠnek jĂśvĂľt, tĂĄvlatot, a tĂĄrsadalmi feszĂźltsĂŠgek oldĂĄsĂĄnak, a tĂśmegnyomor enyhĂ­tĂŠsĂŠnek lehetĂľsĂŠgĂŠt Ă­gĂŠrte volna. KettĂľ: mĂŠlyen benne voltunk mĂŠg az eurĂłpai tĂśrtĂŠnelemnek abban a nacionalista korszakĂĄban, amikor termĂŠszetes volt az orszĂĄg, a nĂŠp sorsĂĄt nemzeti-etnikai kĂśzĂśssĂŠgek harcĂĄhoz kĂśtni, MagyarorszĂĄgot a magyarok orszĂĄgĂĄnak tudni, illetve azzĂĄ tenni, s ehhez a harchoz a kĂśzelmĂşlt nemzeti szentjeihez ĂŠs szentsĂŠgeihez, PetĂľfihez, Kossuthhoz, ’48-hoz kĂśtĂľdĂľ, megkĂŠrdĂľjelezhetetlen pĂĄtosz, hagyomĂĄny kapcsolĂłdott. Az elsĂľ tĂŠnyezĂľbĂľl kĂśvetkezett a javak, a pozĂ­ciĂłk, a tudĂĄs, a lehetĂľsĂŠgek ĂşjraosztĂĄsĂĄnak elemi igĂŠnye, a mĂĄsodikbĂłl pedig az, hogy ez az igĂŠny a szĂĄrmazĂĄsra tekintve nem semleges, nem „szĂ­nvak”, hanem ellenkezĂľleg, nagyon is „szĂ­nĂŠrzĂŠkeny” lesz, s ebbĂľl kĂśvetkezĂľen Ăśssze fogja roppantani az ĂĄllampolgĂĄri jogegyenlĂľsĂŠg elvĂŠt s mindent, ami ahhoz kĂśtĂľdik.

Ez a kĂŠp fĂślĂśttĂŠbb egyszerĂťnek tĂťnik, mĂŠgis nagyon ĂşjszerĂťnek hat. AzĂŠrt, mert valĂłban Ăşj. A pĂĄrtĂĄllamban a magyarorszĂĄgi antiszemitizmus antikapitalista ĂśsszetevĂľjĂŠrĂľl, szociĂĄlis tĂśltĂŠsĂŠrĂľl egyĂĄltalĂĄn nem lehetett beszĂŠlni. HiĂĄba halmozott fĂśl ebben a tĂŠmakĂśrben a pĂĄrtĂĄllam ĂŠvtizedeiben sok tĂśrtĂŠnĂŠsz sok ismeretet, a nyilvĂĄnossĂĄg nem kapott rĂĄ esĂŠlyt, hogy a tĂśrtĂŠnĂŠsek logikĂĄjĂĄt ĂĄtlĂĄssa. A pĂĄrtĂĄllami tĂśrtĂŠnelemfĂślfogĂĄs szerint az antiszemitizmusnak a kapitalizmusbĂłl ĂŠs nem az antikapitalizmusbĂłl kellett kĂśvetkeznie. A javak radikĂĄlis ĂşjraelosztĂĄsa, a polgĂĄrsĂĄg lĂŠtalapjĂĄnak a szĂŠtzĂşzĂĄsa, a piac ĂĄllamhatalmi fĂślĂźlbĂ­rĂĄlata ĂŠs ĂĄltalĂĄban a Horthy-korszakban kulcsfogalomkĂŠnt szolgĂĄlĂł „ĂľrsĂŠgvĂĄltĂĄs” tekintetĂŠben a pĂĄrtĂĄllami rendszer folytatta, kiteljesĂ­tette ĂŠs tĂśrtĂŠnelmi igazsĂĄgtĂŠtelkĂŠnt kĂŠpviselte „szĂ­nvak” formĂĄban azt, amire a korĂĄbbi ĂŠvtizedekben az antiszemita tĂśmegigĂŠny „szĂ­nĂŠrzĂŠkeny” formĂĄban irĂĄnyult. Ha igaz Bebel bon mot-ja, miszerint az antiszemitizmus a hĂźlyĂŠk szocializmusa, akkor a szocializmus magyarorszĂĄgi hĂ­veinek tĂśbbsĂŠge bizony hĂźlye volt. Ez az, amit nem lehetett megtĂĄrgyalni a rendszervĂĄltĂĄs elĂľtt, s amiĂŠrt esĂŠly sem volt a magyarorszĂĄgi antiszemitizmus megĂŠrtĂŠsĂŠre.

A rendszerváltás utáni diskurzust pedig a tovább élõ, mi több, erõsödõ antikapitalista érzelmek mellett megbénította a kölcsönös félelem is attól, hogy a múlt szociológiai igazságai magyar- avagy zsidóellenes fegyverré válnak. És kétségtelenül azzá is válhatnak, éppen annyira, amennyire megfosztják õket szociológiai karakterüktõl és az érdekelt csoportok természet adta sajátosságaihoz kötik õket. Ezt a hozzákötést feltételezi szinte mindenki szinte mindenkirõl. Sokan épp a saját példájuk és gondolkodásmódjuk alapján. Egészen más csoportvádlóként, mintsem tárgyszerû ténytisztelettel beszélni arról, hogy mekkora volt a zsidóként számon tartott állampolgárok gazdasági, kulturális szerepe, vagyona, s mekkora volt a magyarországi antiszemitizmus tömegbázisa.

Ennek a bĂŠnultsĂĄgnak az okĂĄt sokan ĂŠppen annak hiĂĄnyĂĄban lĂĄtjĂĄk, ami okozza! Abban, hogy nem lehet szabadon beszĂŠlni rĂłla, nem hajlandĂłk az ĂŠrdekeltek szembesĂźlni vele, mennyire antiszemitĂĄk voltak „a magyarok”, mennyire arĂĄnytalan rĂŠszt szereztek maguknak „a zsidĂłk” a magyar gazdasĂĄgi ĂŠs szellemi ĂŠletben a holokauszt elĂľtti ĂŠvtizedekben. Holott a racionĂĄlis diskurzust ĂŠppen a szociolĂłgiai sajĂĄtossĂĄgok csoportsajĂĄtossĂĄgkĂŠnt, nemzeti, szĂĄrmazĂĄsi sajĂĄtossĂĄgkĂŠnt valĂł fĂślfogĂĄsa teszi lehetetlennĂŠ. Ezt nem lĂĄtjĂĄk ĂĄt azok, akik KertĂŠsz Ákost azzal mentegetik, hogy ha nem is egĂŠszen helyesen, de mĂŠgiscsak utat tĂśrt az igazsĂĄg kimondĂĄsa felĂŠ. TĂśrt a fenĂŠt. Éppen az ellenkezĂľjĂŠt tette, a kommunikĂĄciĂłs gĂĄtakat erĂľsĂ­tette meg, mĂŠg messzebb sodort minket a racionĂĄlis diskurzustĂłl. Mint ahogy KomorĂłczy GĂŠza professzor is ezt tette, amikor a magyarorszĂĄgi zsidĂłsĂĄg tĂśrtĂŠnetĂŠrĂľl Ă­rott roppant terjedelmĂť ĂŠs, arĂĄnytalanul bĂĄr, de fĂślĂśttĂŠbb rĂŠszletgazdag mĂťvĂŠbĂľl kirekesztette a holokauszt elĂľtti magyarorszĂĄgi zsidĂłsĂĄg tĂĄrsadalmi-gazdasĂĄgi pozĂ­ciĂłjĂĄt jellemzĂľ adatokat, viszont meglehetĂľsen tĂśrtĂŠnelmietlen szubjektivitĂĄssal Ă­rt a „kirekesztĂľ”, „gyĂťlĂślkĂśdĂľ”, „felelĂľssĂŠgĂźket elismerni kĂŠptelen” „magyarokrĂłl”.

Heller Ágnes kis kĂśnyvecskĂŠjĂŠben rengeteg finom ĂŠszrevĂŠtelt, meglĂĄtĂĄst talĂĄlunk, de Ăľ is kifejezetten antiszociologikus szellemben keresi a „zsidĂłkĂŠrdĂŠs” „megoldhatatlansĂĄgĂĄnak” okait (Heller Ágnes: A „zsidĂłkĂŠrdĂŠs” megoldhatatlansĂĄga, MĂşlt ĂŠs jĂśvĂľ, 2013), mintha a huszadik szĂĄzadi magyarorszĂĄgi antiszemitizmusnak tĂśbb kĂśze lenne „ĂśrĂśk ĂŠrvĂŠnyĂť” lĂŠlektani ĂŠs teolĂłgiai sajĂĄtossĂĄgokhoz, mint a korabeli tĂĄrsadalmi viszonyokhoz, s mintha ki lehetne azt emelni a korszak nemzeti-nemzetisĂŠgi-vallĂĄsi harcainak szĂśvevĂŠnyĂŠbĂľl. A szociolĂłgiai tĂŠnyezĂľk elhĂĄrĂ­tĂĄsĂĄnak jellegzetes pĂŠldĂĄjĂĄt szolgĂĄltatja Heller: „attĂłl, hogy nĂŠmely zsidĂł gazdag, a tĂśbbsĂŠgĂźk mĂŠg olyan szegĂŠny lehet, mint a templom egere. Ez volt pĂŠldĂĄul a helyzet Horthy MagyarorszĂĄgĂĄn.” Így lesz az ĂĄltalĂĄnosĂ­tĂĄs elutasĂ­tĂĄsĂĄbĂłl a tĂŠnyek elkenĂŠse. Voltak bĂľven szegĂŠny zsidĂłk Horthy MagyarorszĂĄgĂĄn, az ĂŠn apĂĄm is ĂĄgrĂłlszakadt, proli zsidĂłkĂŠnt nĂľtt fĂśl a CsikĂĄgĂłban, de a zsidĂłk tĂśbbsĂŠge nem volt „szegĂŠny, mint a templom egere”. A legszĂśrnyĂťbb, a csikĂĄgĂłi proliknĂĄl is sokkal roszszabb kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt ĂŠlĂľ hatalmas agrĂĄrproletĂĄr tĂśmegben gyakorlatilag nem voltak zsidĂłk, a nagytĂľkĂŠsek, a leggazdagabbak, a virilistĂĄk kĂśzĂśtt viszont sokszorosan fĂślĂźl voltak reprezentĂĄlva.



A hagyomĂĄnyos magyar elit a magyarorszĂĄgi kapitalizmus, a polgĂĄri vilĂĄg kiĂŠpĂźlĂŠse idejĂŠn jellemzĂľen azokon az ĂŠletpĂĄlyĂĄkon haladt tovĂĄbb, melyek a hagyomĂĄnyos mĂŠltĂłsĂĄgfĂślfogĂĄsĂĄnak megfeleltek. ÕriztĂŠk, ha tudtĂĄk, az Ăľsi fĂśldbirtokot, hivatali, politikai, katonai vagy egyhĂĄzi pĂĄlyĂĄkra mentek. A modernitĂĄs nagy ĂŠs Ăşj lehetĂľsĂŠgei az Ăľ mĂŠltĂłsĂĄgukon alul nyĂ­ltak meg. A kiszĂŠlesedĂľ szabad ĂŠrtelmisĂŠgi pĂĄlyĂĄkat ĂŠs az Ăźzleti ĂŠletet, mely az alsĂłbb rĂŠtegektĂľl valĂł elzĂĄrkĂłzĂĄs helyett az azokkal valĂł kapcsolattartĂĄst, azok kiszolgĂĄlĂĄsĂĄt fĂśltĂŠtelezte, nagyrĂŠszt a zsidĂł ĂŠs a nĂŠmet identitĂĄsĂş vagy/ĂŠs szĂĄrmazĂĄsĂş, jelentĂľs mĂŠrtĂŠkben asszimilĂĄlt polgĂĄrsĂĄg tĂśltĂśtte be. Ezt eddig is tudtuk, de UngvĂĄry olyan rĂŠszletes kĂŠpet ad a magyar zsidĂł lakossĂĄg ebbĂľl kĂśvetkezĂľ sajĂĄtos helyzetĂŠrĂľl, ami sokkal erĂľsebb magyarĂĄzĂł tĂŠnyezĂľvĂŠ teszi ezt a pozĂ­ciĂłt. A szabad ĂŠrtelmisĂŠgi pĂĄlyĂĄkon a zsidĂłk arĂĄnyĂĄt mutatĂł „impozĂĄns” szĂĄmokat eddig is sok helyen olvashattuk, de arrĂłl eddig (az antiszemita kĂśrĂśkĂśn kĂ­vĂźl termĂŠszetesen) nagyon kevĂŠs szĂł esett, hogy milyen arĂĄnyban birtokoltĂĄk zsidĂłk MagyarorszĂĄgon az anyagi javakat ĂŠs a gazdasĂĄgi pozĂ­ciĂłkat.

NĂŠhĂĄny csepp a kĂśnyv adattengerĂŠbĂľl: a korszak egĂŠszĂŠben az ĂśnĂĄllĂł ĂŠrtelmisĂŠgi ĂŠs gazdasĂĄgi munkakĂśrĂśkben a zsidĂłk ĂŠs a zsidĂł szĂĄrmazĂĄsĂşak nagyjĂĄbĂłl tĂ­zszeresen voltak fĂślĂźlreprezentĂĄlva, a legszegĂŠnyebbek, a mezĂľgazdasĂĄgi munkĂĄsok ĂŠs zsellĂŠrek kĂśzĂśtt meg szĂĄzszorosan alulreprezentĂĄlva. A trianoni MagyarorszĂĄgon a lakossĂĄg picit tĂśbb mint 5 szĂĄzalĂŠka volt izraelita. A kereskedelem ĂŠs hitel ĂĄgazatban 1937-ben 40% volt az izraelitĂĄk arĂĄnya (termĂŠszetesen a kikeresztelkedettek nĂŠlkĂźl). 1930-ban a nagyipari vĂĄllalatok 46%-a, a nagykereskedelmi vĂĄllalatok 78,9%-a volt izraelitĂĄk tulajdonĂĄban. Az izraelitĂĄk rĂŠszesedĂŠsĂŠt a nemzeti vagyonbĂłl jelentĂľsen megnĂśveltĂŠk az elsĂľ vilĂĄghĂĄborĂş hadi nyeresĂŠgei. A nagybirtokosok, nagypolgĂĄrok kĂśzĂśtt 30%, a leggazdagabbak kĂśzĂśtt 70% volt az izraelitĂĄk szĂĄmarĂĄnya. S ebben a leggazdagabb zsidĂł szĂĄrmazĂĄsĂşak nincsenek benne, mert a Chorin, Weiss, Mauthner, Kornfeld csalĂĄd tagjainak tĂşlnyomĂł rĂŠsze kikeresztelkedett, de ettĂľl persze mĂŠg Ăľk is zsidĂłkĂŠnt ĂŠltek a kĂśztudatban. 1937-ben Budapest 269 milliomosa kĂśzĂźl 175 (65%) volt zsidĂł. A szĂśrnyĂť helyzetben lĂŠvĂľ agrĂĄrtĂĄrsadalommal „felĂźlrĂľl” ĂŠrintkezĂľ szatĂłcsok ĂŠs kocsmĂĄrosok, a tĂľkehiĂĄnyt, a lĂŠtbizonytalansĂĄgot, a jogi hiĂĄtusokat, a kiszolgĂĄltatottsĂĄgot kihasznĂĄlni kĂŠpes felvĂĄsĂĄrlĂłk, hitelezĂľk, a fĂśld irreĂĄlisan alacsony, a cukor, a vasĂĄru, a szĂŠn ĂĄrĂĄt irreĂĄlisan magas szinten tartĂł kartellek irĂĄnyĂ­tĂłi is nagyrĂŠszt zsidĂłk voltak. A nagyobb fĂśldbirtokok tulajdonosai ĂŠs kivĂĄlt bĂŠrlĂľi kĂśzĂśtt is tĂśbbszĂśrĂśsen felĂźlreprezentĂĄltak a zsidĂł vallĂĄsĂşak.

A zsidĂłk tĂşlnyomĂł tĂśbbsĂŠge persze nem volt kĂźlĂśnĂśsebben gazdag, a zsidĂłk kĂśzĂśtt is a kisemberek voltak a legtĂśbben, de minden kĂŠtsĂŠg fĂślĂśtt ĂĄll, hogy „a zsidĂłsĂĄg ĂĄtlagos ĂŠletszĂ­nvonala jelentĂľsen felĂźlmĂşlta a nemzsidĂłkĂŠt”. A kĂźlĂśnbĂśzĂľ becslĂŠsek szerint, melyek komoly szakemberektĂľl szĂĄrmaznak, a nemzeti vagyon 20-28 szĂĄzalĂŠka volt zsidĂłk tulajdonĂĄban a zsidĂłtĂśrvĂŠnyek elĂľtt. Ez durvĂĄn azt jelentette a faji alapĂş szociĂĄlpolitika tĂĄrsadalmi reformerei szĂĄmĂĄra, hogy a tĂĄrsadalom huszadrĂŠszĂŠnek kifosztĂĄsĂĄval a nemzeti vagyon negyedrĂŠszĂŠt lehetne Ăşjraosztani. (Amikor aztĂĄn a kifosztĂĄs megtĂśrtĂŠnt, annak nyomorenyhĂ­tĂľ hatĂĄsa a kifosztĂĄs mĂŠrtĂŠkĂŠhez kĂŠpest persze csekĂŠly volt. AbbĂłl legtĂśbbet ĂŠrtelmisĂŠgiek, vĂĄllalkozĂłk ĂŠs kispolgĂĄrok profitĂĄltak, akik pontosan tudtĂĄk, melyik „zsidĂł zongora” kell nekik.)

A Horthy-korszakban csupán néhány évben lehetett a szociális kiadásokat csekély mértékben növelni a konszolidáció és a világválság között. A nyomor viszont nagy volt és egyre nõtt. Az ipari munkások életszínvonala éppen elérte volna a háború elõtti szintet, amikor beütött a világválság. A mezõgazdaság tartós, strukturális válsága hatalmas kínálatot teremtett szakképzetlen ipari munkásokból, ezért ez a réteg teljesen kiszolgáltatott volt, és nagyon alacsony bérekkel kellett beérnie. A nyári hónapokon kívül 800 ezer földmunkás koplalt a családjával munka nélkül. A népesség 55-75%-a számított szegénynek, s nagy részük még rosszabbul élt, mint a világháború elõtt. A jövedelmi különbségek szélsõségesen nagyok voltak, a nemzeti jövedelem pedig alacsony, a szociálpolitikában tehát a szükség és a lehetõség között hatalmas szakadék tátongott. Az agrárolló elképesztõ mértékben kinyílt, a mezõgazdaság és az ipar jövedelmezõsége között óriási különbség keletkezett, amit a torz adórendszer tovább növelt. A mezõgazdasági munkások számára nem volt semmilyen biztosítás, védelem, se öregség, se betegség ellen. És akkor még nem is beszéltünk az értelmiségi munkanélküliségrõl, amit csak a zsidótörvények csökkentettek számottevõ mértékben, természetesen a zsidók tönkretétele árán.

Itt a szĂźksĂŠg, ott a forrĂĄs. MagĂĄtĂłl ĂŠrtetĂľdĂľen az „itt” is, az „ott” is „nemzeti alapon” ĂŠrtelmezĂľdik, mikĂŠnt ebben a korszakban ĂŠs ebben a rĂŠgiĂłban mindenhol. (Az elszakĂ­tott terĂźleteken termĂŠszetesen egyszerre zsidĂł- ĂŠs magyarellenes alapon.) Minden a faji alapĂş szociĂĄlpolitika, ĂşjraelosztĂĄs, tĂĄrsadalmi reformok irĂĄnyĂĄba mutat tehĂĄt. És kik igyekeztek ezeket a tĂśrekvĂŠseket, a radikĂĄlis szociĂĄlrasszizmust visszafogni, mĂŠrsĂŠkelni, konszolidĂĄlni? A Bethlen IstvĂĄnnal fĂŠmjelzett hagyomĂĄnyos elit, az az elit, amely a nyilvĂĄnvalĂłan torz ĂŠs fenntarthatatlan status quĂłt vĂŠdi, mely sem a feudĂĄlis intĂŠzmĂŠnyek vĂŠgleges felszĂĄmolĂĄsĂĄra nem hajlandĂł, sem a nagybirtokhoz, sem az egyhĂĄzi tulajdonhoz nem enged hozzĂĄnyĂşlni, sem a nagytĂľkĂŠt nem hajlandĂł megrendszabĂĄlyozni, sem az adĂłrendszert nem teszi igazsĂĄgosabbĂĄ, progresszĂ­vebbĂŠ. A nemzetileg „szĂ­nvak”, osztĂĄlyalapĂş ĂşjraelosztĂĄst a TanĂĄcskĂśztĂĄrsasĂĄg, a vĂŠres terrorral keresztezett ĂĄllamosĂ­tĂĄs diszkreditĂĄlta. A XIX. szĂĄzadban uralkodĂł liberalizmus a XX. szĂĄzad elejĂŠre elvesztette vonzerejĂŠt. A hĂĄborĂşs, forradalmi, orszĂĄgvesztĂľ idĂľkben, amikor a gĂĄtlĂĄstalan erĂľpolitikĂĄt folytatĂł Nyugat a tĂśrtĂŠnelmi MagyarorszĂĄg gyilkosakĂŠnt jelent meg, a liberĂĄlis kĂśzbeszĂŠd hitele Ăśsszeomlott, a liberalizmus megĂşjulĂĄsĂĄnak a lehetĂľsĂŠgei minimĂĄlisra szĂťkĂźltek, s ennek megfelelĂľen a kĂśvetkezĂľ ĂŠvtizedekben a korszerĂť liberalizmus hatĂłereje is minimĂĄlis volt.

MindebbĂľl tĂśmegek ĂŠs vĂŠlemĂŠnyvezetĂľ reformer ĂŠrtelmisĂŠgi elitek fĂŠlelmetes erejĂť igĂŠnye keletkezett a radikĂĄlis zsidĂłellenes lĂŠpĂŠsekre.

A TanĂĄcskĂśztĂĄrsasĂĄg bukĂĄsa utĂĄn rĂśgvest nagy erejĂť, alulrĂłl szervezĂľdĂľ antiszemita akciĂłk hatĂĄsa alĂĄ kerĂźlt az orszĂĄg. Az egyetemeken olyannyira elszabadult az antiszemita erĂľszak, hogy kĂŠnyszerszĂźnetet kellett elrendelni. Antiszemita fegyveres csoportok szervezĂľdtek a diĂĄksĂĄg kĂśrĂŠben, SzabĂł DezsĂľ vezetĂŠsĂŠvel 900 diĂĄk vonult a parlament elĂŠ a numerus clausus azonnali bevezetĂŠsĂŠt kĂśvetelĂľ petĂ­ciĂłval. A nemzetgyĂťlĂŠst elĂśntĂśttĂŠk a zsidĂłellenes tĂśrvĂŠnyjavaslatok, melyek a kĂŠt ĂŠvtizeddel kĂŠsĂľbbi zsidĂłtĂśrvĂŠnyek minden jellegzetes elemĂŠt tartalmaztĂĄk mĂĄr, vagy azokon is tĂşlmentek. Sokan szĂĄmos terĂźleten numerus nullust kĂśveteltek, a hatalmas tĂśmegeket megmozgatĂł ÉbredĂľ Magyarok EgyesĂźlete a Tattersaalban tĂ­zezres nagygyĂťlĂŠsen ismertette MagyarorszĂĄg teljes zsidĂłtlanĂ­tĂĄsĂĄnak rĂŠszletes programjĂĄt, amiben a vagyonelkobzĂĄs mellett a zsidĂł-keresztĂŠny hĂĄzassĂĄgok tilalma is szerepelt. A hĂşszas ĂŠvek elejĂŠn halĂĄlos ĂĄldozatokkal jĂĄrĂł zsidĂłellenes terrorakciĂłk sorĂĄt szerveztĂŠk, a vĂŠresszĂĄjĂş fajvĂŠdĂľ lapok hatalmas olvasĂłtĂĄborral rendelkeztek, a SzĂłzat fĂŠnykorĂĄban szĂĄzezer pĂŠldĂĄnyban kelt el. ImrĂŠdy BĂŠla teljes joggal ĂĄllĂ­totta a nĂŠpbĂ­rĂłsĂĄg elĂľtt, hogy a zsidĂłtĂśrvĂŠnyek mĂśgĂśtt szĂŠles nĂŠpi tĂśmegek ĂĄlltak, nem „nĂŠmet befolyĂĄs”. A zsidĂłtĂśrvĂŠnyek ellen csak egy szĂťk ĂŠrtelmisĂŠgi elit, egy doktrinĂŠrnek bĂŠlyegzett tĂśrpe minoritĂĄs tiltakozott, szinte teljesen visszhangtalanul. A nyilas pĂĄrtok a mindennapos hatĂłsĂĄgi retorziĂłk, letartĂłztatĂĄsok, feloszlatĂĄsok, orgĂĄnumaik betiltĂĄsa, elkobzĂĄsa ellenĂŠre hatalmas tĂśmegeket vonzottak magukhoz. A nyilaskeresztes pĂĄrtnak 1939 nyarĂĄn nagyjĂĄbĂłl hĂĄromszĂĄzezer tagja volt. 1940-ig 3500 bĂźntetĂľbĂ­rĂłi Ă­tĂŠlet ĂŠs 3000 rendĂľri vĂŠgzĂŠs szĂźletett nyilasok ellen. Az 1939-es vĂĄlasztĂĄsokon a nyilas pĂĄrtok minimĂĄlis anyagi erĂľvel ĂŠs maximĂĄlis hatĂłsĂĄgi nyomĂĄs ellenĂŠre kimagaslĂł eredmĂŠnyt ĂŠrtek el. Az elsĂľ titkos vĂĄlasztĂĄsok elĂľtt jĂłl fĂślemeltĂŠk a korhatĂĄrt, hatalmas kauciĂłt kĂśveteltek az Ăşjonnan indulĂł pĂĄrtok jelĂśltjeitĂľl, szĂĄzezreket zĂĄrtak ki mondvacsinĂĄlt ĂźrĂźgyekkel, sok esetben tĂśrvĂŠnytelenĂźl a vĂĄlasztĂłi nĂŠvjegyzĂŠkbĂľl, arĂĄnytalannĂĄ torzĂ­tottĂĄk a vĂĄlasztĂĄsi rendszert, a visszatĂŠrt terĂźletekrĂľl behĂ­vott, senki ĂĄltal meg nem vĂĄlasztott kĂŠpviselĂľkkel duzzasztottĂĄk fel a kormĂĄnytĂĄbort, szĂĄmtalan hatĂłsĂĄgi retorziĂłval lehetetlenĂ­tettĂŠk el a nyilasok kampĂĄnyĂĄt. Ilyen kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt kaptak az egyĂŠni nyilas jelĂśltek ĂĄtlagosan 40 szĂĄzalĂŠkot, s nagyjĂĄbĂłl ennyit kapott a nyilasok listĂĄja ott, ahol egyĂŠni jelĂślt nem volt. Az egyĂŠni kĂśrzetek tĂśbb mint felĂŠben nem is ĂĄllĂ­thattak a nyilasok jelĂśltet, mert nem tudtĂĄk kifizetni a kauciĂłt. Szabad kĂśrĂźlmĂŠnyek kĂśzĂśtt, tisztessĂŠges feltĂŠtelek mellett, kormĂĄnyzati csalĂĄsok nĂŠlkĂźl a szĂŠlsĂľjobboldali pĂĄrtok nyilvĂĄnvalĂłan abszolĂşt tĂśbbsĂŠget szereztek volna a vĂĄlasztĂĄsokon. Ha a vĂĄlasztĂłpolgĂĄrok akarata ĂŠrvĂŠnyesĂźlt volna, akkor a nyilas, illetve nyilas jellegĂť pĂĄrtok mĂĄr 1939-ben ĂĄtvettĂŠk volna a hatalmat. A parlamentben Ă­gy is tĂśbbsĂŠgben voltak azok, akik mĂĄr jĂłval a nĂŠmet megszĂĄllĂĄs elĂľtt vĂŠglegesen kifosztottĂĄk, elkĂźlĂśnĂ­tettĂŠk ĂŠs kitelepĂ­tettĂŠk volna a zsidĂłsĂĄg egĂŠszĂŠt. KĂĄllay MiklĂłs miniszterelnĂśk ezt csak antiparlamentĂĄris eszkĂśzĂśkkel, a HĂĄz feloszlatĂĄsĂĄval, illetve mĂťkĂśdĂŠsĂŠnek felfĂźggesztĂŠsĂŠvel tudta megakadĂĄlyozni. 1944 tavaszĂĄn minden rendĂľrsĂŠgi ĂŠs csendĂľrsĂŠgi hangulatjelentĂŠs „arrĂłl szĂĄmol be, hogy a zsidĂłsĂĄg elkĂźlĂśnĂ­tĂŠse ĂŠs vagyontalanĂ­tĂĄsa a tĂĄrsadalom helyeslĂŠsĂŠvel talĂĄlkozik”.

Azt a kapitĂĄlis hazugsĂĄgot, hogy a magyarorszĂĄgi zsidĂłellenes intĂŠzkedĂŠsek mĂśgĂśtt alapvetĂľen „nĂŠmet nyomĂĄs” ĂĄllt, nem a rendszervĂĄltĂĄs utĂĄni jobboldal talĂĄlta ki. Ez KĂĄdĂĄr-kori ĂśrĂśksĂŠg. A hivatalos pĂĄrtĂĄllami tĂśrtĂŠnetĂ­rĂĄs igyekezett a horthysta vezetĂŠsre szĂťkĂ­teni a felelĂľssĂŠget a zsidĂłtĂśrvĂŠnyekĂŠrt azzal, hogy Hitler ezen mĂŠrte le a magyar vezetĂŠs lojalitĂĄsĂĄt, az pedig Hitlernek akart megfelelni. Ezzel szemben az igazsĂĄg az, hogy ilyen irĂĄnyĂş nĂŠmetorszĂĄgi nyomĂĄs, de ĂŠrdek sem volt 1941 vĂŠgĂŠig. 1941-ben kifejezetten a nĂŠmetek tiltakozĂĄsa ellenĂŠre telepĂ­tettĂŠk ki a magyarok a kĂŠtsĂŠges (illetve kĂŠtsĂŠgessĂŠ tett) ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgĂş zsidĂłkat, akiket aztĂĄn a nĂŠmet egysĂŠgek Kamenyec-Podolszkijban tĂşlnyomĂłrĂŠszt kiirtottak, hogy ne zavarjĂĄk Ăľket a helyi lakossĂĄg kiirtĂĄsĂĄban.

A magyar tĂśrvĂŠnyek bizonyos vonatkozĂĄsokban (pĂŠldĂĄul a negyedzsidĂłk kezelĂŠsĂŠben, a mentessĂŠgek kĂśrĂŠben) a nĂźrnbergi tĂśrvĂŠnyeknĂŠl is szigorĂşbbak voltak, a vĂŠgrehajtĂĄsi utasĂ­tĂĄsok kĂśvetkezetesen tovĂĄbb szigorĂ­tottĂĄk azokat, s a vĂŠgrehajtĂĄs gyakorlatĂĄban a hatĂłsĂĄgok jellemzĂľen mĂŠg a jogszabĂĄlyokon is tĂşlmentek, s az ĂşjraelosztĂĄsban, az „ĂľrsĂŠgvĂĄltĂĄsban” ĂŠrdekelt helyi erĂľk nyomĂĄsĂĄra tĂşlteljesĂ­tettek. A kĂśtelezĂľ kĂŠnyszerkitelepĂ­tĂŠst az eurĂłpai antiszemita korszellem ĂşttĂśrĂľjekĂŠnt a magyar kormĂĄny mĂĄr 1941-ben a programjĂĄba illesztette. 1944 tavaszĂĄn a megszĂĄllĂł hatĂłsĂĄgok sokkal lassĂşbb deportĂĄlĂĄsi menetrenddel szĂĄmoltak. Auschwitz parancsnoka, Rudolf HĂśss a szĂťkĂśs kapacitĂĄsra hivatkozva hevesen tiltakozott a rohamtempĂł ellen. A magyar kormĂĄnymegbĂ­zott ĂĄltal kĂśvetelt napi hat transzportot a nĂŠmetek alkudtĂĄk le kettĂľre, de a magyar hatĂłsĂĄgok ezt bĂľven tĂşlteljesĂ­tettĂŠk. A megĂĄllapodĂĄs szerint a deportĂĄlĂĄsok leĂĄllĂ­tĂĄsĂĄig, jĂşlius 9-ig 170 ezer embert deportĂĄlhattak volna, ezzel szemben 437 ezret vagonĂ­roztak be. KĂśrĂźlbelĂźl kĂŠtszĂĄzezer ember kifejezetten a magyar hatĂłsĂĄgok tĂşlbuzgĂłsĂĄga kĂśvetkeztĂŠben halt meg.

A szocialista tĂśrtĂŠnetĂ­rĂĄs a Horthy-korszak antiszemitizmusĂĄt a nĂŠmetbarĂĄtsĂĄggal, az antiszocializmussal, a fĂśldesĂşri ĂŠs egyhĂĄzi kivĂĄltsĂĄgok, az anakronisztikus birtokviszonyok vĂŠdelmĂŠvel kĂśtĂśtte Ăśssze. UngvĂĄry hatalmas tĂŠnyanyaggal igazolja, hogy ez egĂŠszen mĂĄskĂŠpp volt.

A legnagyobb hatĂĄsĂş antiszemita mozgalmak, az ÉME, a MOVE (Magyar OrszĂĄgos VĂŠderĂľ Egylet) nagyszabĂĄsĂş, szocialisztikus, nagytĂľkeellenes, nagybirtokellenes, szegĂŠnypĂĄrti reformterveket dolgoztak ki ĂŠs kĂŠpviseltek. Ezeknek csak egyik eleme volt a zsidĂłk vissza-, illetve kiszorĂ­tĂĄsa. „Mi szocialistĂĄk vagyunk, de nemzeti szocialistĂĄk” – hirdette a MOVE megalapĂ­tĂłja, GĂśmbĂśs Gyula. Az ÉME 1925-Ăśs kongresszusĂĄn pedig leszĂśgeztĂŠk: „Ki kell sajĂĄtĂ­tani a zsidĂłdemokrĂĄcia szociĂĄlis programjĂĄt. Azok a cĂŠlkitĂťzĂŠsek, melyek a zsidĂłdemokrĂĄciĂĄban porhintĂŠsĂźl szolgĂĄlnak, becsĂźletes ĂŠs komoly tĂŠtelek lesznek a fajvĂŠdelem programjĂĄban.” TovĂĄbbĂĄ: „minden orszĂĄgnak, nemzetnek igazi ĂŠrcfedezete a munka. (&#8230 MunkĂĄsalkotmĂĄnyt kell ĂŠpĂ­tenĂźnk.”

Endre LĂĄszlĂł, a fent emlĂ­tett tĂşlbuzgĂł deportĂĄlĂĄs fĂľhĂľse, aki kĂśzvetlenĂźl felelĂľs szĂĄzezrek halĂĄlĂĄĂŠrt, s aki ĂśnkĂŠnyes, tĂśrvĂŠnyellenes antiszemita intĂŠzkedĂŠsek tĂśmegĂŠt vezette be mĂŠg jĂłval a zsidĂłtĂśrvĂŠnyek elĂľtt a maga gĂśdĂśllĂľi fensĂŠgterĂźletĂŠn, ezen a fensĂŠgterĂźleten egyszersmind szociĂĄlpolitikai mintajĂĄrĂĄst ĂŠpĂ­tett fĂśl a szegĂŠnyek javĂĄt szolgĂĄlĂł szĂĄmos kĂśzoktatĂĄsi, kĂśzegĂŠszsĂŠgĂźgyi, kulturĂĄlis intĂŠzmĂŠnnyel, messzemenĂľen hasznosĂ­tva amerikai ĂŠs franciaorszĂĄgi tapasztalatait, melyekrĂľl feljegyzĂŠseiben igen lelkesen szĂĄmol be.

ImrĂŠdy BĂŠla nemcsak a zsidĂłtĂśrvĂŠnyek ĂŠs a deportĂĄlĂĄs protagonistĂĄja volt, de a kulcsiparĂĄgak ĂĄllamosĂ­tĂĄsĂĄnak, a munkĂĄhoz valĂł jog deklarĂĄlĂĄsĂĄnak, a szigorĂş tervgazdĂĄlkodĂĄsnak az ĂŠlharcosa is. A radikĂĄlis antiszemitĂĄk tĂśbbsĂŠge egyben radikĂĄlis szocialista nĂŠzeteket kĂŠpviselt. Mester MiklĂłs, Jaross Andor, Rajniss Ferenc stb. A Turul SzĂśvetsĂŠg ĂşgyszintĂŠn egyszerre Ăźzent hadat a zsidĂł nagytĂľkĂŠnek, a kapitalizmusnak ĂŠs hirdetett „fanatikus harcot… a feudĂĄlis rendszer eltĂźntetĂŠsĂŠĂŠrt”.

EgyĂźtt is haladt az antiszemita ĂŠs az antiliberĂĄlis-antikapitalista tĂśrvĂŠnykezĂŠs. 1938–1939-ben az elsĂľ zsidĂłtĂśrvĂŠnyekkel ĂŠs a GyĂľri Programmal egyszerre tĂŠrt ĂĄt az orszĂĄg az irĂĄnyĂ­tott tervgazdasĂĄgra ĂŠs a vagyon, a gazdasĂĄgi szerepek faji alapĂş ĂşjraelosztĂĄsĂĄra. A piacgazdĂĄlkodĂĄst ĂŠs az ĂĄllampolgĂĄri jogegyenlĂľsĂŠget ugyanazzal a lendĂźlettel tiportĂĄk el.

Radikális földosztást szorgalmazott, a hitbizományok felszámolását, a nemesi és egyházi birtokok igénybevételét követelte, illetve tervezte a radikális antiszemiták igen jelentõs része. A fönt említett szervezetek, az ÉMÉ-tõl a Turulig, Endre László, Milotay István, Gömbös Gyula, Imrédy, Prohászka Ottokár, Böszörményi kaszáskeresztesei, az egész nyilas mozgalom. Ezt követelte természetesen valamennyi népi író is, a radikálisan és a kevésbé radikálisan antiszemiták is.

UngvĂĄry kĂźlĂśn fejezetben foglalkozik a „kĂŠtfrontos” nĂŠmet- ĂŠs zsidĂłellenessĂŠggel. A mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş utĂĄn a felelĂľssĂŠgre vonĂĄs ĂŠs a megtorlĂĄs rĂŠszben kollektĂ­v ĂŠs nemzeti alapon tĂśrtĂŠnt. A nĂŠmetellenessĂŠg ĂŠs a nĂĄciellenessĂŠg kĂśzĂŠ ugyanolyan logikĂĄval tettek egyenlĂľsĂŠgjelet, mint mĂĄsok a zsidĂłellenessĂŠg ĂŠs az antikapitalizmus, antiliberalizmus vagy antikommunizmus kĂśzĂŠ. EzĂŠrt az antiszemitizmussal azonos logikĂĄjĂş nĂŠmetellenes raszszizmust ĂŠrdemkĂŠnt lehetett fĂśltĂźntetni. Ez szĂĄmos esetben ma is Ă­gy mĂťkĂśdik. PĂŠldĂĄul SzabĂł DezsĂľt is az Ăľ elvakult, fanatikus nĂŠmetellenessĂŠgĂŠvel mentegetik apologĂŠtĂĄi. Nem unikĂĄlis, hanem nagyon is hĂŠtkĂśznapi kĂŠplet volt a pĂĄrhuzamos nĂŠmet- ĂŠs zsidĂłellenessĂŠg. Nagyon sokan gondolkodtak Ăşgy, hogy a magyar szellemi ĂŠs gazdasĂĄgi ĂŠletet ez a kĂŠt „tĂşlsĂşlyos”, asszimilĂĄns elem torzĂ­tja el. SzabĂł DezsĂľ antiszemitakĂŠnt is, nĂŠmetelleneskĂŠnt is a leghatĂĄsosabb uszĂ­tĂłk kĂśzĂŠ tartozott. A ParasztpĂĄrt 1939-es programja egyenlĂľ veszĂŠlynek ĂĄllĂ­totta be „a hatalomra tĂśrĂľ zsidĂł, nĂŠmet ĂŠs morva kĂśzĂŠposztĂĄlyt”. A zsidĂłsĂĄgrĂłl kĂŠszĂ­tett statisztikĂĄirĂłl ismert, a zsidĂłtĂśrvĂŠnyek kidolgozĂĄsĂĄban kulcsszerepet jĂĄtszĂł KovĂĄcs Alajos a nĂŠmetsĂŠgrĂľl is ĂśsszeĂĄllĂ­tott egy statisztikai kiadvĂĄnyt, ĂŠs a nĂŠmetveszĂŠlyt is igen sĂşlyosnak ĂĄllĂ­totta be. A korabeli publicisztikĂĄnak elterjedt kĂśzhelye volt, hogy a zsidĂł ĂŠs a svĂĄb egyenlĂľ mohĂłsĂĄggal veti rĂĄ magĂĄt a magyar javakra. A nĂŠpi Ă­rĂłk folyamatosan napirenden tartottĂĄk az elsvĂĄbosodĂĄs veszĂŠlyĂŠt, drĂĄmai mĂłdon ĂĄllĂ­tottĂĄk szembe egymĂĄssal a virĂĄgzĂł svĂĄb ĂŠs a pusztulĂł magyar parasztkĂśzĂśssĂŠgeket, teljesen hamis kĂŠpzeteket terjesztettek a svĂĄb terjeszkedĂŠsrĂľl, mikĂśzben a nĂŠmet kisebbsĂŠg valĂłjĂĄban hatalmas asszimilĂĄciĂłs vesztesĂŠget szenvedett el, az iskolahĂĄlĂłzatĂĄt leĂŠpĂ­tettĂŠk, kisebbsĂŠgi jogait egyĂĄltalĂĄn nem tartottĂĄk tĂşlzott tiszteletben. IllyĂŠs Gyula 1932-ben a „judeo-germĂĄn” Budapest szellemi hegemĂłniĂĄjĂĄra panaszkodott. Bajcsy-Zsilinszky Endre is a svĂĄbok elleni uszĂ­tĂĄssal pĂłtolta, amit az antiszemitizmusĂĄbĂłl fĂśladott.

A faji tisztasĂĄg, a magyar ĂśncĂŠlĂşsĂĄg, a turĂĄni tĂśrzsĂśkĂśssĂŠg platformjĂĄn ĂĄllĂłknak voltakĂŠpp nem is volt rĂĄ semmi okuk, hogy kevĂŠsbĂŠ legyenek nĂŠmetellenesek, mint amennyire zsidĂłellenesek voltak. Az antifasisztĂĄk igen jelentĂľs rĂŠsze faji alapon, nĂŠmetkĂŠnt utasĂ­totta el a nĂĄcikat ĂŠs ĂĄltalĂĄban az „idegeneket”. A Magyar Nemzet „szellemi honvĂŠdelmĂŠben” is kĂśzponti szerepet kapott az idegenellenessĂŠg.

Teleki PĂĄl antiszemitizmusa ĂĄltalĂĄnos kisebbsĂŠgellenessĂŠgĂŠnek a rĂŠsze volt. MeggyĂľzĂľdĂŠssel hirdette, hogy a kisebbsĂŠgektĂľl a kollektĂ­v jogokat meg kell tagadni, ĂŠs mindent meg is tett a nemzetisĂŠgi iskolarendszer elsorvasztĂĄsĂĄĂŠrt. Az egyszerre tĂśrtĂŠnelmi ĂŠs etnikai alapĂş irredentizmusbĂłl az kĂśvetkezett, hogy a rĂŠgi MagyarorszĂĄg minĂŠl nagyobb rĂŠszĂŠt kell visszaszerezni s azt minĂŠl nagyobb mĂŠrtĂŠkben tisztĂĄn magyarrĂĄ tenni. EbbĂľl egyenesen adĂłdott a nem magyarok kitelepĂ­tĂŠsĂŠnek ĂŠs a lakossĂĄgcserĂŠknek a gondolata. Ezt terveztĂŠk, pĂĄrtoltĂĄk, szorgalmaztĂĄk nĂŠmet ĂŠs mĂĄs vonatkozĂĄsban is HorthytĂłl Telekin ĂĄt HĂłmanig igen sokan. A nĂŠmet kitelepĂ­tĂŠs kĂśvetelĂŠsĂŠnek ĂŠs a hozzĂĄ kapcsolĂłdĂł durva, rasszista hangnemnek megvolt a dĂśbbenetes folyamatossĂĄga a negyvenes ĂŠvek elejĂŠtĂľl 1945-Ăśn ĂĄt, a kitelepĂ­tĂŠsek hĂĄborĂş utĂĄni vĂŠgrehajtĂĄsĂĄig.

UngvĂĄry kĂśnyvĂŠben sok nyilassal talĂĄlkozunk, aki antifasiszta lett, ĂŠs sok antifasisztĂĄval, aki egy ideig nyilas volt. A hĂĄborĂş elĂľtti nyilas mozgalmĂĄrok, kivĂĄlt az ĂŠrtelmisĂŠgiek, akik mĂŠg termĂŠszetesen nem szĂĄmoltak az EndlĂśsung lehetĂľsĂŠgĂŠvel, igen tĂĄvol ĂĄllottak a Budapestet 1944-ben rettegĂŠsben tartĂł lumpen nyilasoktĂłl. Az elĂľbbiek „jelentĂľs rĂŠsze 1944-ben mĂĄr nem szimpatizĂĄlt a nyilas mozgalommal. Negyvenkilenc szĂŠlsĂľjobboldali kĂŠpviselĂľbĂľl 1944 oktĂłbere utĂĄn csak kettĂľ vĂĄllalt rĂŠszt a fegyveres terrorban, ezzel szemben heten az antifasiszta ellenĂĄllĂĄsban tevĂŠkenykedtek.” MĂŠg tĂśbben vannak az antifasisztĂĄk kĂśzĂśtt olyanok, akik szenvedĂŠlyes antiszemitĂĄk, illetve fajvĂŠdĂľk voltak (rĂŠszben maradtak is). Szent-IvĂĄnyi Domokos, Makkai JĂĄnos, a HĂĄrom nemzedĂŠk SzekfĂť GyulĂĄja, Eckhardt Tibor, Varga BĂŠla, Ravasz LĂĄszlĂł, Mester MiklĂłs stb. stb.

Annyira könnyû volt rasszistának, zsidóellenesnek lenni, hogy ez azok jelentõs részének is sikerült, akik késõbb embermentõként és nemzeti kármentõként kockáztatták az életüket. Úgy is mondhatnánk, hogy annyira nehéz volt nem antiszemitának lenni, hogy ez még azok jelentõs részének sem sikerült, akik 1944-ben az ellenálló kisebbséghez tartoztak.



Mint lĂĄttuk, az antiszemitizmus, a rasszizmus eluralkodĂĄsĂĄhoz az kellett, hogy a liberĂĄlis alternatĂ­va elsorvadjon, az etatista szellem, a radikĂĄlis ĂşjraelosztĂĄs, „ĂľrsĂŠgvĂĄltĂĄs”, a javak szoros ĂĄllami-hatalmi mozgatĂĄsĂĄnak, ĂĄtirĂĄnyĂ­tĂĄsĂĄnak igĂŠnye a nemzeti „szĂ­nĂŠrzĂŠkenysĂŠggel”, a nemzetcentrikus politikai gondolkodĂĄssal pĂĄrhuzamosan fĂślerĂľsĂśdjĂŠk. Ezek azok a tĂŠnyezĂľk, amik a rasszizmus fĂślerĂľsĂśdĂŠsĂŠhez a mai MagyarorszĂĄgon is megvannak. Ami hiĂĄnyzik, az a vagyon ĂŠs tĂĄrsadalmi-gazdasĂĄgi pozĂ­ciĂłk jelentĂľs rĂŠszĂŠt birtoklĂł, zsidĂłkĂŠnt azonosĂ­thatĂł ĂŠs kifoszthatĂł tĂśmeg ĂŠs a rasszizmust pĂĄrtolĂł kĂźlsĂľ kĂśrnyezet.

A meglĂŠvĂľ tĂŠnyezĂľkhĂśz UngvĂĄry mĂťvĂŠnek ismeretĂŠben nehezebb lesz kĂśnnyebben ĂŠs kĂśnnyebb lesz nehezebben viszonyulni. UngvĂĄry ugyanis – tĂśbbek kĂśzĂśtt – azzal a sĂşlyos igazsĂĄggal szembesĂ­t minket, hogy a szociĂĄlis igazsĂĄgĂŠrzetben rettenetes dolgok lehetĂľsĂŠge rejlik, s rettenetes dolgokban kell felismernĂźnk a szociĂĄlis igazsĂĄgĂŠrzet, a tĂĄrsadalmi szolidaritĂĄs jelenlĂŠtĂŠt.

A zsidĂłk sorsĂĄval szembeni embertelen ĂŠrzĂŠketlensĂŠg nyomorgĂł milliĂłk sorsa irĂĄnti szociĂĄlis ĂŠrzĂŠkenysĂŠggel ĂŠs az eltorzult tĂĄrsadalmi viszonyok miatti mĂŠly aggodalommal, felelĂľssĂŠgĂŠrzettel pĂĄrosult. BĂĄrmennyire nehĂŠz ezzel szembenĂŠzni, ezzel kell, mert ez az igazsĂĄg. Nem tudnĂĄm megmondani, hogyan kellene ehhez a „szĂ­nfĂźggĂľ” ĂŠrzĂŠkenysĂŠghez-ĂŠrzĂŠketlensĂŠghez viszonyulni, de teljes ĂŠrzĂŠketlensĂŠggel biztosan nem. És Ăśnmagunk irĂĄnti gyanakvĂĄs nĂŠlkĂźl sem. És anĂŠlkĂźl sem, hogy ebben a szĂ­nfĂźggĂľsĂŠgben ne lĂĄtnĂĄnk meg azt a valamennyiĂźnket ĂĄtfogĂł antropolĂłgiai sajĂĄtossĂĄgot, hogy ĂŠrzĂŠkenysĂŠg ĂŠs tĂĄvolsĂĄg kĂśzĂśtt, az ĂŠrintettsĂŠg mĂŠrtĂŠke ĂŠs az ĂŠrzĂŠkenysĂŠg mĂŠrtĂŠke kĂśzĂśtt ĂśsszefĂźggĂŠs van. Ki csodĂĄlkozik azon, hogy a tĂśbb mint szĂĄzszor annyi ĂŠletet kĂśvetelĂľ daccai hĂĄzomlĂĄs kevesebb ĂŠrdeklĂľdĂŠst ĂŠs egyĂźttĂŠrzĂŠst vĂĄlt ki MagyarorszĂĄgon, mint amennyit kivĂĄltott a vĂśrĂśsiszap-katasztrĂłfa? A Horthy-korszak antiszemita kĂśzhangulata tehĂĄt Ăşgy alakult ki, hogy valamilyen „normĂĄlis” mĂŠrtĂŠkĂť emberi gyarlĂłsĂĄgot nĂśvesztett abnormĂĄlis hatĂĄsĂş ĂŠrzĂŠketlensĂŠggĂŠ a tĂśrtĂŠnelmi konstellĂĄciĂł.

[bcolor=#990000]Vajon lehet-e antiszemitizmusok kĂśzĂśtt kĂźlĂśnbsĂŠget tenni aszerint, hogy mennyi szociĂĄlis ĂŠrzĂŠkenysĂŠg, tĂĄrsadalmi szolidaritĂĄs ĂĄll mĂśgĂśttĂźk? Ha ez utĂłbbiakat ĂŠrtĂŠkeknek tartjuk, akkor nemcsak lehet, muszĂĄj.[/bcolor] De mikĂŠnt lehetne a legiszonyatosabb kĂśvetkezmĂŠnyekkel jĂĄrĂł vagy jĂĄrhatĂł dolgokkal ĂśsszekapcsolĂłdĂł ĂŠrtĂŠkeket elismerni Ăşgy, hogy ezeknek a kĂśvetkezmĂŠnyeknek, veszĂŠlyeknek a sĂşlyĂĄt ne csĂśkkentsĂźk? A szolidaritĂĄs motivĂĄciĂłja ugyanis a rasszizmust nem kevĂŠsbĂŠ, hanem mĂŠg inkĂĄbb veszĂŠlyessĂŠ teszi, mert olyan tĂśmegindulatokat ĂĄllĂ­t mĂśgĂŠje, melyek Ăśntudattal ĂŠs jĂł lelkiismerettel vĂĄllalhatĂłnak lĂĄtszanak. [bcolor=#990000]Aki bĂĄrmilyen rasszizmus kezelĂŠsĂŠt el akarja vĂĄlasztani egy tĂĄrsadalom legsĂşlyosabb problĂŠmĂĄinak a kezelĂŠsĂŠtĂľl, aki a kĂśzĂśttĂźk lĂŠvĂľ kapcsolatot nem feltĂĄrni, hanem tagadni prĂłbĂĄlja, aki posszibilis magyarĂĄzatoktĂłl menekĂźl, mert ĂśsszetĂŠveszti Ăľket az igazolĂĄssal, az biztosan nem jut semmire.[/bcolor]

De az sem jut semmire, legalĂĄbbis semmi jĂłra, aki a problĂŠmĂĄk kezelĂŠse alatt tĂĄrsadalmi igazsĂĄgtalansĂĄgok felszĂĄmolĂĄsĂĄt, valamilyen tĂĄrsadalmi igazsĂĄg elĂŠrĂŠsĂŠt ĂŠrti. A tĂĄrsadalmi igazsĂĄgnak a tĂśrtĂŠnelmi lehetĂľsĂŠgeken tĂşli kergetĂŠse a legborzalmasabb kĂśvetkezmĂŠnyekhez vezet. Az antiliberĂĄlis, antikapitalista indulatok mĂśgĂśtt ĂŠppoly reĂĄlis, mint amilyen szĂśrnyĂťsĂŠgesen veszĂŠlyes igazsĂĄgĂŠrzet ĂĄll. UngvĂĄry kĂśnyve utĂĄn sokkal nehezebb tagadni, hogy szoros ĂśsszefĂźggĂŠs van a rasszista, fasiszta, ĂĄllamszocialista-ĂĄllamkapitalista veszĂŠlyek kĂśzĂśtt, melyek elĂľidĂŠzĂŠsĂŠhez ezt az igazsĂĄgĂŠrzetet hasznĂĄltĂĄk fel. A liberĂĄlis kapitalizmusban ĂŠrdem, teljesĂ­tmĂŠny ĂŠs tĂĄrsadalmi-gazdasĂĄgi pozĂ­ciĂł kĂśzĂśtt nyilvĂĄnvalĂłan erĂľsebb ĂśsszefĂźggĂŠs van, mint a kapitalizmus elĂľtti korokban volt. De ez az ĂśsszefĂźggĂŠs ugyancsak nyilvĂĄnvalĂłan nagyon is rĂŠszleges, esetleges. Nagy kĂŠrdĂŠs, meddig lehet a kapitalizmus igazsĂĄgtalansĂĄgĂĄnak mĂŠrtĂŠkĂŠt csĂśkkenteni, mielĂľtt a csĂśkkentĂŠs ĂŠrdekĂŠben megnĂśvelt ĂĄllamhatalom ĂśnkĂŠnye ĂĄllna az igazsĂĄg helyĂŠbe, de nyilvĂĄn van ilyen hatĂĄr, amit a legnagyobb ĂłvatossĂĄggal ĂŠs veszĂŠlyĂŠrzettel kellene kĂśzelĂ­teni, mikĂśzben ezeknek a kĂśzelĂ­tĂŠseknek a tĂĄrsadalmi dinamikĂĄja sem az ĂłvatossĂĄgot, sem a veszĂŠlyĂŠrzetet nem tĂĄmogatja. Az igazsĂĄgossĂĄg tĂśrtĂŠnelmi lehetĂľsĂŠgĂŠnek szigorĂş korlĂĄtaibĂłl kĂśvetkezik, hogy akik ezeken a korlĂĄtokon tĂşl akarnak lĂŠpni, a legnyilvĂĄnvalĂłbb igazsĂĄgokkal egyĂźtt a legszĂśrnyĂťbb igazsĂĄgtalansĂĄgokat fogjĂĄk kĂśvetelni. Mondjuk, a magyarorszĂĄgi parasztsĂĄg ĂŠletlehetĂľsĂŠgeivel egyĂźtt a magyarorszĂĄgi zsidĂłsĂĄg kifosztĂĄsĂĄt ĂŠs eltĂźntetĂŠsĂŠt.

Általånossågban leszÜgezhetjßk azt a bÜlcsessÊget, hogy a korlåtok megvÊdÊsÊre annål tÜbb az esÊly, minÊl inkåbb meg lehet azokat kÜzelíteni. Ezzel mÊg sokra nem megyßnk, de kiindulópontnak megteszi.
http://mozgovilag.com/?p=6467

„Nem kellenek ide idegenek”

A helyieknek nagyon nem tetszik a vĂĄmosszabadi menekĂźlttĂĄbor, de konfliktus eddig mĂŠg soha nem volt a menekĂźltek ĂŠs a falusiak kĂśzĂśtt. Az is lehet, hogy bezĂĄrjĂĄk.

Egy év alatt majdnem megtízszerezõdött a menedékjog iránti kérelmek száma Magyarországon. Ehhez képest elenyészõen kevesen kapnak menekült státuszt vagy oltalmazotti státuszt. És míg 2012-ben 42 embert nem szabadott hazaküldeni addig tavaly mindössze 4 menekültnek járt ez a kegy.

VĂĄmosszabadiban nagy volt a felhĂĄborodĂĄs, amikor tavaly egyszer csak kiderĂźlt, hogy a belĂźgyminisztĂŠrium menekĂźlttĂĄbort, illetve hivatalosan egy befogadĂł ĂĄllomĂĄst akar VĂĄmosszabadiban. KilencszĂĄz alĂĄĂ­rĂĄs, fĂĄklyĂĄs menet meg minden. De ma csend van. LĂĄszlĂł PĂĄl jĂĄrt a helyszĂ­nen.
http://www.hir24.hu/belfold/2014/01/2...-idegenek/

Hat ok, amiĂŠrt ĂŠrdemes Budapestre kĂśltĂśztetni az irodĂĄt

A magyar iroda-befektetĂŠsi piac ugyan jelenleg gyengĂŠlkedik, mĂŠgis ĂłriĂĄsi potenciĂĄl rejlik benne – derĂźl ki az IngatlanfejlesztĂľi Kerekasztal EgyesĂźlet friss elemzĂŠsĂŠbĂľl, amely az Eltinga ĂŠs a DTZ kĂśzremĂťkĂśdĂŠsĂŠvel kĂŠszĂźlt. EurĂłpa egyik legolcsĂłbb, mĂŠgis nagyon kĂŠpzett munkaerejĂŠt, a legolcsĂłbban kialakĂ­thatĂł irodai munkahelyeket, rĂŠgiĂłs kĂśzlekedĂŠsi csomĂłpontot ĂŠs egy folyamatosan nĂśvekvĂľ nagyvĂĄrost talĂĄlja az a cĂŠg, amely ide kĂśltĂśzteti kĂśzpontjĂĄt.
http://privatbankar.hu/ingatlan/hat-o...dat-265452

EttĂľl az UngvĂĄry nevĂť "kiabĂĄlĂłtĂłl" is csak annyit kĂŠrdeznĂŠk:
Fej, vagy gyomor?
MĂĄr a lĂĄtvĂĄnyĂĄtĂłl is epĂŠt hĂĄnyok!
Nemhogy mĂŠg elolvassam a tĂśbb mint 600 oldalas ĂśmlengĂŠsĂŠt!

Cikk a NĂŠpszabadsĂĄgbĂłl, mĂŠg 2001-bĂľl, az elsĂľ Fidesz kormĂĄny idejĂĄbĂľl.
http://nol.hu/archivum/archiv-28450?r...50?ref=sso.

MegnĂŠztem egy mostani cikket az " ilyen" elnevezĂŠsĂť hĂĄz cĂŠljairĂłl.
http://isradem.com/index.php?do=stati...age=matara

Milyen szĂŠp szĂ­nei vannak a gyertya lĂĄngjainak! http://infopoly.info/h-2014/ ĂŠs mĂŠghozzĂĄ 9.

"1941-es nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs szerint a fĂľvĂĄros lakĂłinak majdnem egynegyede szĂĄmĂ­tott zsidĂłnak."

A 2014-es nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs szerint( ha lenne) , vajon mennyi a Bpen lakĂł zsidĂłk szĂĄma?

Egy tipikus "mai magyar" radikĂĄlis!
[youtube]https://www.youtube.com/watch?v=VAdqzAf67lo[/youtube]

Kanna ĂşjjĂĄszĂźletett: 12.-ik perctĂľl:
http://www.atv.hu/videok/video-201312...2013-12-07

HernĂĄdi Tibor: A magyarorszĂĄgi zsidĂłsĂĄg ezerĂŠves vĂŠdelme cĂ­mĂť kĂśnyvĂŠben adatokkal bizonyĂ­tja, hogy a korabeli magyar kormĂĄnyok ĂŠs Horthy MiklĂłs kormĂĄnyzĂł mindent megtett a zsidĂłsĂĄg vĂŠdelmĂŠben, amint ezt Horthynak mĂĄig felrĂłjĂĄk. Majd Ă­gy folytatja:
Felvetþdik a kÊrdÊs Cui prodest? Kinek Êrdeke a bÝnÜs nÊp - utolsó csatlós jelzþkkel ellåtott, szßnni nem akaró mocskolódås? A megÊrtÊst segítendþ, hadd idÊzzßk itt John Flournoy Montgomery az USA magyarorszågi nagykÜvete 1946-ban kiadott kÜnyvÊnek, a Vonakodó csatlós-nak nÊhåny soråt: "Ez a vilåg jobb, tisztessÊgesebb lenne, ha az angol nyelvÝ nemzetek vezetþi csak egy kis rÊszÊt mutatnåk fel annak a båtorsågnak, amelyrþl annak idejÊn Horthy tengernagy tanúbizonysågot tett." Majd így folytatja: "Magyarorszåg tÜbbet tett, mint amennyire erkÜlcsileg kÜtelezve volt, amikor a sajåt zsidói mellett menedÊket nyújtott kßlfÜldi zsidóknak is. A sors nem engedte meg, hogy megmaradjon az ßldÜzÜtteknek ez az oåzisa az elnyomås sivatagåban. De amikor vÊgßl engednie kellett a nyomåsnak, kevÊsbÊ s nagyobb mÊltósåggal tette, mint szomszÊdai." KiegÊszíthetjßk: mint bårki mås a vilågon, beleÊrtve az Egyesßlt Államokat is.

"1944. mĂĄrciusig MagyarorszĂĄg volt az egyetlen eurĂłpai orszĂĄg a PireneusoktĂłl keletre, ahol a zsidĂłk ĂŠlete biztonsĂĄgosnak volt tekinthetĂľ. A magyar zsidĂłk mellett, akiknek szĂĄma akkor csaknem egymilliĂł volt 60-70 ezer zsidĂł menekĂźlt ĂŠrkezett kĂźlorszĂĄgbĂłl MagyarorszĂĄgra (legĂşjabb adatok szerint ez a szĂĄm messze tĂśb ĂŠs ĂŠlt biztonsĂĄgba, amĂ­g Hitler hadai meg nem szĂĄlltĂĄk az orszĂĄgot ĂŠs el nem rendeltĂŠk a zsidĂłk mĂłdszeres kiszĂĄllĂ­tĂĄsĂĄt. Hitlernek MagyarorszĂĄggal szembeni haragjĂĄt, nagyrĂŠszt a zsidĂłknak nyĂşjtott vĂŠdelem keltette. Ezeknek jelentĂľs rĂŠsze ugyanis tĂşlĂŠlte a nĂĄci idĂľket MagyarorszĂĄgon. Addigra ugyanis, mire tĂŠnylegesen ĂĄtvette a hatalmat az orszĂĄgban, Hitler mĂĄr kĂśzel volt a bukĂĄshoz.” Majd Ă­gy folytatja Montgomery: „MagyarorszĂĄgon a zsidĂłk biztonsĂĄga nagy mĂŠrtĂŠkben annak volt kĂśszĂśnhetĂľ, hogy milyen tĂśrvĂŠnyeket hoztak korlĂĄtozĂĄsukra. Ezek a tĂśrvĂŠnyek ugyanis azt a lĂĄtszatot keltettĂŠk, hogy MagyarorszĂĄg eleget tesz a zsarnok kĂśvetelĂŠseinek, de valĂłjĂĄban ĂŠppen ezek segĂ­tsĂŠgĂŠvel tudott fennmaradni mint menedĂŠket nyĂşjtĂł oĂĄzis. Ha megtagadta volna, hogy bĂĄrmilyen tĂśrvĂŠnyt is hozzon a zsidĂłk ellen, a zsidĂłk tĂŠnyleges biztonsĂĄga kĂŠtsĂŠgtelenĂźl sokkal hamarabb vĂŠget ĂŠrt volna."

..) a zsidĂłsĂĄg hazĂĄnk ezer ĂŠves Ă­rott tĂśrtĂŠnete sorĂĄn soha sehol mĂĄsutt annyi vĂŠdelmet nem ĂŠlvezett, mint nĂĄlunk. A maga mĂłdjĂĄn szereti is MagyarorszĂĄgot. A nemzet irĂĄnti elvĂĄrhatĂł hĂĄlĂĄja azonban, hogy finoman fogalmazzunk, hagy nĂŠmi kĂ­vĂĄnnivalĂłt maga utĂĄn.

ForrĂĄs:http://www.magtudin.org/Hernadi_Tibor...idosag.pdf

HĂĄnyadĂŠk tĂĄrsasĂĄg! De azĂŠrt merik magyarnak tartani magukat. Nem veszik ĂŠszre, hogy ez a magatartĂĄs nem illik ahhoz a nĂŠphez, amelynek tagjĂĄvĂĄ vĂĄlni szeretnĂŠnek! Ha pedig HernĂĄdi Tibor (ĂŠs ĂŠn) lĂĄtja rosszul a tĂśrtĂŠnelem tĂŠnyeit, akkor miĂŠrt akarnak magyarkodni? MiĂŠrt nem hĂşznak el innen a francba? JĂł ĂŠrzĂŠs dagonyĂĄzniuk abban a mocsokban, amit a magyarsĂĄgrĂłl ĂŠs a magyar nĂŠprĂľl Ăśsszehazudtak?

A magyarsĂĄg legnagyobb ostobasĂĄga az volt, mikor ezeket befogadta ĂŠs mĂŠg ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgot ĂŠs ĂĄllampolgĂĄri jogokat is adott nekik. A vilĂĄg leghĂĄlĂĄtlanabb, parazita fajĂĄnak. Ha valaha is lesz itt zsidĂłtlanĂ­tĂĄs, egy se maradjon. Mert ezek osztĂłdva szaporodnak, mint a vĂ­rusok. Mikor lesz vĂŠgre Ăşjra akkora antiszemita tĂśmeg MagyarorszĂĄgon, mint a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂş elĂľtt volt? BĂĄr, sajnos mĂĄr akkor se bĂ­rtak a zsidĂłkkal. AmĂ­g a mĂŠdiumok a kezĂźkben vannak, a legerĂľsebb, leghatĂĄsosabb fegyverĂźk az emberisĂŠg ellen, addig azt tesznek a tĂśbbsĂŠggel, amit csak akarnak. Mert ki az, rajtunk kĂ­vĂźl, aki ne hinne a szĂŠp szĂłlamoknak az ismerĂľs tĂŠvĂŠs szemĂŠlyisĂŠgek szĂĄjĂĄbĂłl? Ez a zsidĂłk legnagyobb fegyverre ellenĂźnk. AmĂ­g nem vesszĂźk ki a kezĂźkbĂľl a mĂŠdiumok hatalmĂĄt, addig birkĂĄk tĂśmegeit terelgethetik vele, hol jobbra, hol balra.