Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Crangonor és az indiai fehér és fekete zsidók


Kiss Imre beszélt errõl és elkezdtem után ásni! Nagyon érdekes dolgokat találtam az indiai fehér (weiss) és fekete (schwartz) zsidókról (cigányok?). A szíria események kapcsán talán még érdekesebb lehet az összefüggés. Úgy tûnik, egész Közép-Ázsia fertõzve van van velük és a "Kazár birodalom" sem csak úgy, a semmibõl keletkezett.

Az Inkák halála Craugonorból érkezett
A magyar reszketõ zsidók reszelik gyermekeink nyakát, ami úgy néz ki mintha remegnének.
Craugonor-ban 1020 évig éltek. Egy betû sincsen errõl a világtörténelem nagykönyveiben. Miért nincs? Miért nem tudhatunk róla, miért nem tudhatom hova költöztek ki 1510-ben? Miért nem mutatják a tudományos körök az összefüggést a Portugálok gyarmatosítási térképével? Pallas írja, hogy a Craugonor-i önálló zsidó államnak 1510-ben a portugál gyarmatosítás vetett véget. A hajóhad beállt a partokhoz, behajózott egy egész országnyi zsidót, akiket kirakott az Inka-birodalom határán 1510-ben. 1530-ban nem élt egyetlen Inka sem.
Nem ír róla a B.ábel-IA, nem rótta föl a tóra, nincs hang se róla. Nem azért van ez a nagy hallgatás, hogy ne vegyük észre a pusztítás folyamatosságát? Tudományos Akadémiánk a „széna” szavunkat képtelen értelmezni, mert a beépített tetvedék sunnyog benne az én pénzemen. Tõlük nem várhatom, hogy szóljanak a Nemzetnek, vigyázz Magyar, mert a zsidó ismételni akar!
Egy csökkent képességû Benedek élcelõdik a Magyar Nemzet hasábjain a valóságos történelem ellen. A kötelezõ tantervet bérzsidók diktálják, Sanoma tankönyvek írják Kukoricza János, szellemi fogyatékosoknak is silány mûsor butítja a bekáliumozott bengákat a TV-bõl, nehogy észrevegyék, miért áll sorban a világ összes nagy bányavállalata az ország déli részén.
Zsidó rabbik százai jönnek, hogy elhitessék a világgal, Magyarországon antiszemitizmus van. Primitív trükk, de a világ még primitívebb, tehát beeszi. Kicsit lassabban jönnek, mint Craugonorból, de a cél ugyanaz. A zsidó pénzért dolgozó hatalom támogatja a népirtást. A zsidó találkozó után tudtam, hogy lesz folytatás, az csak kóstolgatás volt. Ellenségesen jönnek, hogy rögtön kéznél legyen az indok a fegyverhasználatra. Ötszáz éves ciklusokban pusztít a tetvedék. Káin-Inka testvéreink után Ábel, azaz mi jövünk. Amíg a Magyar Nemzet helyet ad az ilyen férgeknek, akik elõkészítik a zsidó inváziót az antiszemita nyafogással, addig esély sincs, hogy törvénnyel védhessük az országot. Oltással, hitellel, bányabezárással, betegséggel, permetezéssel, Kolontár-i bombázással, gátszakítással, bármivel irtható népem menjél szavazni!

Jásdi Kiss Imre
Link

Szír-malabár katolikus egyház
Ez a lap egy ellenõrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tagság 3 500 000
Nyelv malayalam
Alapítva Az I. század és 1558
Rómához csatlakozott 1599
Fõ terület India,
Székhely Kakkanad, Kochi Kerala, India

A szír-malabár katolikus egyház India délnyugati partszegélyén lakó malabár keresztények, akiknek õseit a hagyomány szerint Tamás apostol keresztelt meg. Ez a második legnagyobb lélekszámú keleti katolikus közösség. A hívõk száma meghaladja a 3,5 milliót. A hívõk Kerala államban koncentrálódnak, azonban félmillió hívõt számlálnak az államon kívül.[1]
Története

A korai idõkben zsidó telepesek voltak Indiának ezen a részén. Késõbb a hagyomány szerint Szent Tamás hirdette a kereszténységet, és hét egyházat alapított. Ez a hét közösség Keralában található. 1498. május 20-án Calicutnál partra szállt Vasco da Gama portugál admirális. Amikor õ és a portugál misszionáriusok megérkeztek, csak a malabáriakat találták keresztényeknek az országban. Késõbb, mivel a liturgiában különbségek mutatkoztak feszültségek keletkeztek a hittérítõk és a malabáriak között. Továbbá azt szerették volna, hogy szakítsanak a keleti szír kapcsolattal és latin-módú vám és egyházi közigazgatást vezessenek be. Két zsinatot tartottak, a goai zsinat (1585) kimondta, hogy latin liturgiát fognak követni. A diamperi zsinat (1599) eredményeképp latin püspök került a malabárok élére, és kimondták a római egyházzal az egyesülést.
Liturgia

Jelenleg kilenc liturgikus szezon van, melyek között megtalálható az Angyali üdvözlet, a Feltámadás, Illés és Mózes tiszteletei is.
Link

Crangonorról: Link

ACrangonor terület ebben az 1600-as könyvebn, mint a brahmanok egyik gazdag területe van említve.




Itt pedig kicsit elõbbre futottam és a "vallási enciklopédiából" az jezsuiták, illuminátus és a zsidók szépen egy csokorba lettek rendezve. Még angolozok rajta. Itt írnak a fehér és fekete zsidókról.







Hozzaszolasok


#1 | Kore - 2014. February 06. 07:22:49
Csak mint elsõ benyomás... Tehát mégiscsak India lesz a kiindulási pont, bár eredet-álcázás mindig is volt!
Hol hallottam vagy olvastam, netán álmodtam(?), hogy Szíria valamit nagyon-nagyon titkol elõlünk...
#2 | postaimre - 2014. February 06. 08:13:58
Koré kedves, úgy találtam rá Crangonorra, hogy Malabaria-t kerestem, mert Imre Cra-u-gonort adott meg, de aztán Cra-n-gonorra adott jelzést a net.

A malachit pl. réztatrtalmú ásvány. Nem is akármilyen! Tiszta pálós-fallos -állós direkt utalás:

upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0e/Malachit_Kongo.jpg

A szín is elég jellegzetes, a blankolás is és a többi és a többi. Brahmanok = kékvérûek? Csak kérdem.

Alavita? Iszlám?

http://upload.wikimedia.org/wikipedia...ground.png

Ez egy passzentos cikk a szír vonatkozásra.

NÉGY LÁBON
Alaviták: a szíriai elnyomó rezsim támaszai


Egy romániai magyarság méretû kisebbség vezetõi uralkodnak egy 22 milliós országban: elemzés el-Aszad diktátor szövetségeseirõl.


HIRDETÉS


A március közepén kezdõdött szíriai válság fénysebességgel terjedt szét az egész országban: a szunnita délnyugaton található Deraától a kurd északkeletig, a tengerparti Latakiától Hamáig, Homszig, Aleppóig és egészen Damaszkusz küszöbéig.

A sarokba szorított rezsim teljes fegyvertárát bevetette: hol nyájasan reformokat ígért, hol vasököllel lecsapott a tüntetõkre, s éles lõszerrel lõtte, vagy éppen letartóztatta õket. Damaszkusz a legveszélyesebb területeken a víz- és áramellátást is elvágta. Az eredmény: több mint ötszáz halott és több ezer õrizetbe vett tiltakozó.

A szalagcímekbõl az olvasó arra következtethetne, hogy Zin el-Abidin ben Ali bukott tunéziai diktátorhoz, valamint Hoszni Mubarak egykori egyiptomi elnökhöz hasonlóan hamarosan Bassár el-Aszad szír államfõ is csatlakozik


a leköszönõ arab despoták nem túl népes táborához.

Bassár el-Aszad
fotó: www.uncoverage.net



Ugyanakkor a Stratfor amerikai elemzõ cég szakértõje szerint még korai megkongatni a vészharangot. Reva Bhalla szerint az alavita-baaszista vezetés négy lábon áll, egyelõre továbbra is stabilan, hiszen a hatalom az Aszad-klán kezében van, az alavita egységet sikerült megõrizni, ez a kisebbség ellenõrzi a katonai-titkosszolgálati apparátust, míg a Baasz párt monopóliummal rendelkezik a politikai rendszerben.

Szíriát összetett demográfiája teszi nehezen kormányozhatóvá. A több mint 22 milliós közel-keleti ország lakosságának valószínûsíthetõen mintegy háromnegyede szunnita muszlim. A megbízható adatok hiányoznak, ugyanis a népszámlálások – a szektariánus ellentétek szításától tartva – nem firtatják a vallási hovatartozást. Így azt sem tudni pontosan, mekkorára nõtt az alavita kisebbség az elmúlt évek során.

A becslések leggyakrabban 1,5 millióra teszik számukat – ez a lakosságnak nagyjából 7 százalékát jelenti. A nem szunnita muszlimok összesen 13 százalékát teszik a lakosságnak, míg a keresztények aránya 10 százalék. A 22 millió állampolgár 3 százaléka drúz.

Az alaviták hatalma nem túl régre, mindössze öt évtizedre nyúlik vissza. A vallási kisebbséget gyakran a síita iszlámhoz sorolják, de az


sok közös ponton osztozik a kereszténységgel,

és mind a síiták, mind a szunniták ódzkodnak tõle, hogy velük azonosítsák õket. Az alavita vallás a 12-es síita iszlám egyik korai oldalhajtása: a 9. században élt Ibn Nuszajri követõit illették ezzel a névvel 1920 után. Az alavita név egyébként Mohamed próféta unokatestvérére és vejére, Alira utal, akit a síiták Mohamed valódi örököseként tisztelnek.

Az alavitákat sokan titkolózó és eretnek csoportnak tartják, mivel visszautasítja a saríát és egyes iszlám hagyományokat, például az imára hívást, a mecsetbe járást, a mekkai zarándoklatot és az alkoholtilalmat. Emellett az alaviták több keresztény ünnepet is megtartanak, és keresztény szenteket tisztelnek.

Az alaviták különféle törzsekhez és klánokhoz tartoznak, és egyes csoportjaik zegzugos hegyvidékeken, míg mások a szíriai lapályokon élnek. A szekta szülõföldje Latakia tartomány, amely kijáratot biztosít Szíriának a Földközi-tengerre, és egyben elõrejelezhetõvé teszi a szunniták heves ellenkezését bármiféle autonómiatörekvéssel szemben.


Történelmileg az alaviták éltek az elszegényedett vidékeken,

míg a városi szunniták kezében voltak a legzsírosabb pozíciók a politikai és az üzleti életben egyaránt. A számkivetett szerepét játszó alaviták gyakran alkalmazták a síitáktól származó módszert, a takijját (a vallási hovatartozás leplezését), ha a szunnitákkal volt dolguk.

Az 1920 és 1946 között francia mandátumterületté avanzsáló Szíriában azután gyökeresen felfordultak a dolgok. A franciák az oszmánok támogatta szunnitákkal szemben az alavita kisebbséget karolták fel, és tették legfõbb szövetségesükké.

A nuszajriták 1920-ban Párizs utasítására nevet változtattak: ezentúl alavitáknak hívták õket a síita iszlámhoz való kötõdés hangsúlyozása érdekében. Mellettük a drúzok és a keresztények jelentették Franciaország legfõbb támaszát. Azaz a szíriai helyzet nem a bahreini tükörképe – ahol a szunnita uralkodó elit elnyomja a síita lakosságot -, hanem inkább a szunniták és mindenki más vetélkedéseként fogható fel.

A francia uralom alatt az alaviták és a más kisebbségek – történetük során elõször – nagyobb támogatásban részesültek és alacsonyabb adókat fizettek szunnita honfitársaiknál. A szunnita kihívást csírájában elfojtani szándékozó Párizs a hagyományos, oszmán rendszeren alapuló biztonsági szervezeteket is átalakította,


elindítva ezzel az alaviták beáramlását a hadseregbe,

a rendõrségbe és a titkosszolgálatokba. 1946-ra az alaviták ráéreztek a hatalom ízére, így sokan közülük nehezen vették, hogy a független Szíria szunnita urainak tisztogatásai során lapátra kerültek.
A szunniták a politikában, az üzletben és a bíróságokon gyorsan visszaszerezték, ami korábban az övék volt. Ugyanakkor elkövettek egy végzetes hibát, amennyiben nem törõdtek az alaviták túlsúlyával a fegyveres erõk körében, elõkészítve ezzel a terepet egy államcsíny számára.

Az alaviták felemelkedését az 1947-ben létrejött szíriai Baasz párt segítette. A gazdaságilag hátrányos helyzetû vallási csoportok számára a baaszisták irányelvei (szekularizmus, szocializmus, arab nacionalizmus) lehetõséget teremtettek az egyesülésre és szervezõdésre. Ugyanezek a jelszavak hatalmas szakadást okoztak a szunnita táboron belül, mivel sokan – különösen az iszlamisták – ellenezték a szekuláris, szociális programot.

1963-ban a Baasz hatalmát Amín al-Hafiz tábornok katonai puccsa erõsítette meg. Bár Hafiz szunnita volt, az arab egység nevében


nem esett nehezére megszabadulni

több magas rangú szunnita tiszttõl, megnyitva ezzel az utat több száz alavita felemelkedése elõtt. Emellett az 1960-as években megváltozott a vallási kisebbségek korábbi megoszlása vidék és város között, mivel a Baasz az alaviták városba vándorlását is támogatta.

Ezek együttesen vezettek az 1966-os puccshoz, amellyel Damaszkusz a történelem során elõször az alaviták kezére került. A széthúzás azonban ezt a csoportot sem kerülte el, és csak Háfez Asszad akkori védelmi miniszter volt képes egyesíteni a kisebbséget 1970-ben.

Asszad hatalomátvétele után igyekezett saját klánjának (a matavira törzs numajlatijja nevû csoportjának) tagjaival feltölteni a biztonsági erõket. Emellett szövetséget kötött a drúzokkal és a keresztény kisebbségekkel, valamint igyekezett hálójába fonni a katonai és az üzleti körök szunnita kulcsfiguráit.

Ugyanakkor Asszad nem tûrte a konzervatív szunniták lázongását: az állam átvette a vallási alapok kezelését,


lecsapott a szélsõségesekre,

és felhatalmazta magát, hogy kénye-kedve szerint elbocsássa a pénteki ima vezetõit. Asszad intézkedéseinek hatására az egykor mellõzött alaviták hatalma meglepõen rövid idõ (40 év) alatt megszilárdult. Ebben az idõszakban a rezsim mindvégig kínosan ügyelt arra, hogy hatalmának négy tartóoszlopa közül egyik se találjon meginogni.

A folyamatos kihívások biztosították, hogy ez ne legyen egyszerû feladat. Asszad elsõ komoly támadói a Muzulmán Testvérek voltak, akik 1976-ban felkelést indítottak az elnök hatalmának megdöntésére. A rezsim válasza a több tízezer ember halálához vezetõ hamai mészárlás (1982) volt. A szunniták fellegvára majdnem Karthágó sorsára jutott, a Muszlim Testvérek pedig kénytelen voltak földalatti mozgalomként tovább folytatni tevékenységüket.

1983-ban az elnök saját családjából jött a kihívás. Amíg Asszad egészségügyi problémákkal küszködött, testvére, a hadsereg bizalmát élvezõ Rifaat megpróbálta magához ragadni a hatalmat. Rifaat végül belebukott tervébe, és Párizsba vonult számûzetésbe.
1994-ben Bassár testvérének, a Háfez örökösének számító Básszil al-Asszadnak váratlan halála kavarta fel a kedélyeket. A klán egysége végül nem bomlott meg, és mindenki felsorakozott a szemorvos végzettségû Bassár mögött, aki végül 2000-ben, apja halála után vette át a hatalmat.

Sokan úgy gondolják, hogy a jelenlegi válság fényében csak idõ kérdése a szíriai rezsim összeomlása. Ugyanakkor a fentiek ismeretében valószínûsíthetõ, hogy


a tüntetõknek mégsem lesz olyan könnyû dolga.

A hatalomért folytatott kemény harcokban megedzõdött alaviták nem fognak egykönnyen lemondani arról, amit megszereztek. Márpedig az õ összetartásukon állhat vagy bukhat a rezsim sorsa, hiszen komoly, szervezett ellenerõ nincsen, a hadsereg kisebb átállásokat leszámítva továbbra is hû Bassár el-Aszadhoz, s igaz ugyan, hogy árpilis végén 230 Baasz-tag kilépett a pártból, de maradtak még vagy kétmillióan.

Bár a Közel-Keleten érdemi szerepet játszó államok bírálják Damaszkuszt, sem az Egyesült Államok, sem Izrael, sem Törökország, sem Irán, sem Szaúd-Arábia nem érdekelt Aszad bukásában, hiszen Szíria összességében kiszámítható, tárgyalóképes fél, a biztos rossz pedig minden külpolitikai döntéshozó számára jobb a bizonytalanságnál.

Így ha Aszad klánja összetart, kivár, s a rezsim netán még engedményeket is tesz a tiltakozóknak, minden esély megvan a jelenlegi keretek közötti rendezésre.
http://vilag.transindex.ro/?cikk=1439...;nyomtat=1
#3 | Kameleon - 2014. February 06. 09:14:49
Én egy "picikét" jobban visszamennék.;)

Buddha a Szkíta Bölcs

A szkíták (sákák) Indiában

Buddha a sákja nép szülötte volt, amely Közép-Ázsiából vándorolt le Észak-Indiába új területeket keresve, hasonlóan a mai Nepál, valamint Észak- és Észak-nyugat India területén élõ sok más néphez. (A Buddha név helyes kiejtése: Buda, így ejti az egész világ, kivéve a németeket, mi magyarok pedig tõlük vettük át a helytelen kiejtést.)

Buddha korában (i. e. VI. sz.) Közép-Ázsiát a szkíták uralták, akik saját nyelvükön a "sáka" néven nevezték magukat. Az indiai szanszkrit irodalomban ugyanezen névvel illetik õket. A "szkíta" elnevezés, melyen Európában váltak ismertté, a régi görögöktõl származik. A mai Észak- és Észak-nyugat India, valamint Kelet-Afganisztán, Észak-Pakisztán, Kasmír és Nepál hatalmas területeit nagyrészt közép-ázsiai szkíta, és velük rokon, késõbb beáramlott hun eredetû népek lakják, akik mára természetesen nagymértékben keveredtek más itt élõ népekkel, azonban e származásuk tudata mind a mai napig elevenen él sokukban. Az észak-indiai szkíta népek egyik nemzetsége Buddha népe, a sákják, akiknek leszármazottai ma is megtalálhatók Nepálban. E népek mûvelt rétegei a velünk, magyarokkal, mint a szkíták és hunok európai leszármazottaival való rokonságukat is számon tartják, de ugyanezt teszi a Törökországtól Japánig terjedõ óriási földrész számos más népe is.

A szkíta népek

A mai nemzetközi tudományos közvélemény elismeri a szkíta-hun népek kulturális és genetikai rokonságát, és a tényt, hogy európai utódnépük mi, magyarok vagyunk, ahogyan azt õsi hagyományunk hirdeti. A szkíta népek õsnépek, a szkíta mûveltség õsmûveltség, mely a Kárpát-medencétõl a Csendes óceánig terjedõ sztyeppei övezetnek nevezett hatalmas területen - az itt élõ népek õsidõket felölelõ hagyománya szerint - a világ kezdetei óta létezik. Ezek a népek fajilag és nyelvileg nem alkotnak homogén egységet, legfeljebb rokonságot. Változatos keveredést mutatnak, azonban mindannyiuk szellemiségének alapvetõ meghatározója a szkíta mûveltség. Ezért a "szkíta" nevet talán legokosabb elsõsorban kulturális és civilizációs azonosító névként használni, a hatalmas sztyeppei civilizáció népeire. A történeti források is ezt a szemléletet támasztják alá.

Sáka (szkíta) - sákja azonosság

Nemcsak az Indiában élõ népek õsi hagyománya, hanem az indiai történetírás és a mai nemzetközi kutatás is alátámasztja a sáka - sákja azonosságot. A buddhizmus jeles indiai kutatója Lokesh Chandra rámutatott, hogy a szanszkrit nyelvben a "sákja" szó a "sáka" fõnév melléknévi alakja. Lokesh Chandra talált Buddháról egy régi történetet, amely elmondja, hogy röviddel azután, hogy megvilágosodott és tanítani kezdett, találkozott két közép-ázsiai kereskedõvel, akikkel jól megértették egymás nyelvjárását. Miután a kereskedõk tanítást kaptak Buddhától, a tanításokkal hazatértek Közép-Ázsiába.
http://www.buddha-tar.hu/buddha_a_szkita_bolcs

www.szabir.com/data/files/Image/192_01.jpg

Kusánok és heftaliták - Szkíta népek nyomai Indiában
http://www.szabir.com/blog/kusanok-es-heftalitak-szkita-nepek-nyomai-indiaban/

http://en.wikipedia.org/wiki/Indo-Scythians

Zajti Ferenc keletkutató emlékezete és az indiai-szkíta kapcsolat

www.mvsz.hu/mtf/14/14_borito.jpg
http://www.mvsz.hu/mtf/mtf_14.html

"Keressetek, kutassatok, mert az egész világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrájának gyarapítására, mint a magyar társadalom az õsi indiai kultúra tárházában."

Kõrösi Csoma Sándor
#4 | enid - 2014. February 06. 09:58:40
Kerala 2001: voros ( ver szinu ) ESO hullott. A media miutan "gondolt" egyet valami foldonkivuli maszlagnak adta be az egyebkent foldi katonai laborban eloallitott szilicium alapu biokompatibilis esot. A szilicium AZ egyetlen olyan elem ami a szenhez hasonloan olyan komplex lancokat kepes alkotni, amelyek hasznalhatok agyi es neuron szerkezetek kialakitasara. Azaz olyanrendszerekrol van szo, amelyekben a biologikus es elektronikus hatarok nehezen hatarozhatok mar meg. Ezeket crossovercover vegyuleteknek nevezik (atmeneti? mutans?), mint a polimer szalak. A molekulak tehat szerves es szervetlen tulajdonsagokat si mutatnak.

Hogy mert ponte ott esett il yen ESO?
#5 | Kore - 2014. February 06. 14:22:17
Csak lesek, milyen sokrétû történet bontakozik ki.
Az a zöldeskékes kõzet!? Ezt dumálta be nékik a Jé s Hova??? Anyám!
s_*_(

Ez meg itten Szent Tamás (helyközelben térítõ) apostol keresztje. Jól veszem ki, hogy a tetején egy madárforma trónol?
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/50/St._Thomas_Cross.jpg/150px-St._Thomas_Cross.jpg
#6 | Kore - 2014. February 08. 10:30:55
Na, csak megvan!

Az elsõ jó 10 percben szól Kisfaludy György a (mai) szírek
valamiféle homályos*aggodalmáról* velünk kapcsolatban.

Úgy vagyok ezzel - többedszer megélt tapasztalatból -, hogy ha nem fejtik ki a miértjét bõvebben bárminek, akkor rövid idõ múlva lesz még más hír is - mintegy ennek kiegészítéséül.
Majd meglátjuk!
s_*_aha

http://www.youtube.com/watch?v=IFZ2oF...FZ2oF4KFmY
* * *
#7 | postaimre - 2014. February 08. 11:27:49
Koré, ez a kereszt amúgy is "tulypános", vagyis "liliomos", mint az "anjuk"-é..benne a "szentháromság" minden csücsökében...egy "skarabeuszon" állva és a csúcsán valóban egy "angyalnak is látszó", de madár áll.

Ebben a felállásban az az "érdekes", hogy ha megfordítod, akkor megkapod Baphomet fejét.

kepfeltoltes.szunyi.com/data/tamaskeresztford.JPG
#8 | Balu - 2014. February 08. 11:59:02
Imi,
ez azért eléggé atipikus egy malachit-telep. Rendszerint koncentrikus gömb-szerû kérgeket alkot (Ural) vagy csak felszíni "hintést", ami lehet kristályos is (pl. Rudabánya).
Itt egy sokkal tipikusabb megjelenésû malachit:
giantcrystals.strahlen.org/news/malachite.jpg

Emmeg itt a pétervári ún. "malachit-terem", azért ez besz.rás ...
4.bp.blogspot.com/_W8n6O34ssR8/SxVWsC_wHiI/AAAAAAABMZA/x1iqwHCwv-8/s400/malachiteroom.jpg

A kék színú réz-ásvány az AZURIT, a malachit igen közeli rokona, mindkettõ réz-karbonát + kristályvíz, de már pontosan nem emléxem, mi a különbség köztük. Az azurit gyakran alakul malachittá.
#9 | postaimre - 2014. February 08. 12:35:53
Balu, de jó, hogy vagy!

Az úr itt? Átalakul Moloch-há, m-alah-há, Allah-a, aki Azúr it?

Viki írja!

Moloch

Ez a lap egy ellenõrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ambox important.svg
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minõsíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz!
Wikitext.svg
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölõnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvetõ stilisztikai és formai követelményeinek.

Moloch, vagy Mólek (a héb. melek, azaz király szó megfelelõje, az eltérõ írásmód valószínûleg a korabeli föníciai kiejtést tükrözi; LXX és Vg: Moloch), Fönícia nemzeti istene, tágabban az alvilág istene.

Egy mlk nevû istenség már a Kr. e. 21-20. században feltûnik malkum alakban. Kr. e. 1850 körül a mari szövegekben szó van egy muluk nevû istenség szentélyérõl; 3 szöveg Malik asszír istent azonosítja Nergallal, a pokol asszír-babilóniai istenével. Az ugariti szövegekben szerepel egy mlkm nevû isten, aki az ammoniták fõistenével, Milkómmal (2Sám 12,30; 1Kir 11,5.33; 2Kir 23,13; Szof 1,5; Jer 49,1.3) azonos. A név alapján Melkarttal is párhuzamosítható vagy akár azonosítható.

A Kr. e. 8-7. században Izraelben is megjelent Moloch kultusza (2Kir 23,10; Jer 32,35), olykor gyermekeket is áldoztak neki a zsidók, a Kidron-patak völgyében, mely a Hinnom (Gehenna), a Tófetnek nevezett kultikus helyen: „tûzbe küldték”, azaz áldozati ajándékként elégették õket (2Kir 16,3; 17,17; 21,6; 2Krón 33,6; Ez 16,21; 20,26.31).

A kultusz fõleg az északkeleti és a keleti sémi népek körében élt, innen vehették át más törzsek is. A törvény tiltotta ezt a kultuszt (Lev 18,21; 20,2-5), mert Jahve áldozatkészséget kíván, az emberáldozat azonban utálattal tölti el (Ter 22; Bír 11,30-40).
www.okotaj.hu/kep/41-42/41-2-1.jpg

Innen van a holo-koszt is (m-oloh)- égõ áldozat.
#10 | Kore - 2014. February 08. 13:21:03
De kárrrrr, hogy minden csúcsos, kúpos, égre mutató, megfordítva erre a mocsok alsóvilági Bahometre emlékezteti az EMBERT! A fenébe már!
s_*_(

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték