Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

A cigányság jövõje – a jövõ cigánysága


A magyarországi cigányság helyzetérõl és jövõjérõl szervez beszélgetést a Goethe Intézet.
A magyarság és a cigányság több évszázados együttélése mindkét közösség számára gazdagító volt, de konfliktusokban is bõvelkedett. A rendszerváltozás utáni idõszakban a cigányok/romák nagy tömegei vesztették el munkájukat, s kerültek a megalázóan szegény körülmények közé. Ezzel egyidejûleg szélsõséges jobboldali csoportok célkeresztjébe is bekerültek. Ugyanakkor minden eddiginél gazdagabb lehetõségek nyíltak a roma közösségek nyelveinek és kultúrájának ápolására és egy önálló nemzetiségi érdekérvényesítésre képes roma értelmiség kialakulására is.


Ezekrõl a kérdésekrõl beszél dr. Orsós Annával, a PTE Romológiai Tanszékének vezetõjével Huszár Ágnes. A beszélgetés magyar nyelven folyik.

Link

Hozzaszolasok


#1 | Balu - 2014. February 11. 17:33:12
Legyünk õszinték: õk most is nyomorban élnek és életmódban vagy gondolkodásban se vettek át gyakorlatilag semmit. A "helyiek" és a cigányok sehol sem keveredtek. Nem együttélésrõl meg kölcsönös mittoménmirõl volt itt szó, hanem egymás eltûrésérõl. Két (három) egymástól idegen létfelfogású etnikum (és itt a tót, román, sváb "létfelfogásában" tõlünk nem idegen, még ha más téren voltak is gyûrõdések) élt egymástól függetlenül ugyanazon a földön. Mindkettõre (háromra) más törvények vonatkoztak. De nem voltak tenyésztve és mesterségesen degenálva sem. És ez a tenyésztés nem a cucalizmus bûne, mert akkor igenis komolyan próbálták õket munkára szoktatni - hanem ennek a kabátváltó liberális izének (rendszernek nem nevezném) a legutóbbi negyed században - ahogy a cikk is írja. Nade kérném szeretettel, a kilencvenes években hol voltak itt szélsõjobbos mozgalmak? Azok a mindenhol eluralkodó erkölcstelenség - nem csak a cigánytenyésztés - miatt bukkantak fel, mint REAKCIóO. És ami õszinte volt belõle, azt kóhnék betiltották és/vagy elszabotálták, ami meg nem, annak az élére álltak (és elszabotálták).
#2 | Leandros - 2014. February 11. 17:36:51
A cigányság még porondon van?!
Akkor fajtársaikkal együtt meg kell táncoltatni õket, hisz csak mulatozni tudnak.
Dr. Orsós Anna
nevtud.btk.pte.hu/files/tiny_mce/Romologia/szemelyi%20anyagok/ors%C3%B3s%20anna.png
#3 | kontroll88 - 2014. February 11. 18:02:28
Gazdagító volt mi?

Szerencsétlen magyarok a zsidó kocsmában magyar zenébõl lopott cigány"zenére" mulattak.
Na, ezt kaptuk tõlük. Hû, de nagyon kellett...
#4 | hathor - 2014. February 11. 18:06:01
"A magyarság és a cigányság több évszázados együttélése mindkét közösség számára gazdagító volt"
Mi volt a magyarság számra a cigányoktól gazdagító??? Ha valaki csak egyet is tud mondani, akkor elhiszem ezt az állítást. De mi magyarok csak szenvedtünk a cigányoktól. Kezdve azzal, hogy eltartjuk õket, aztán soroljam a lopásokat, gyilkosságokat, az ocsmány beszédüket, a lustaságukat, a munkakerülést , az iszonyatos szemetelésüket, a mocskot körülöttük stb. Nem voltam rasszista, de megismertem õket és ma már felfordul a gyomrom, ha csak egyet is látok.

Ennek az Orsós Annának is lóg a vastag arany fülbevaló a fülében. Nekem sosem lehetett ilyen vastag aranyam. Aztán érdekelne vajon mibõl doktorált?
#5 | Vizilo - 2014. February 11. 18:37:02
En a cigany gyerekeket szeretnem latni a zsido iskolakba zsido gyerekekkel együt ismerkedve egymas kulturajaval es nem artana ebböl a nemes fajtabol Izraelbe is exportalni nehany parat belölük !!!
#6 | gabi - 2014. February 11. 18:37:06
"A magyarság és a cigányság több évszázados együttélése mindkét közösség számára gazdagító volt"
Nem tudom - engem kétszer raboltak ki.

Goethe meg forog a sírjában.
#7 | satu - 2014. February 11. 19:02:33
"A magyarság és a cigányság több évszázados együttélése mindkét közösség számára gazdagító volt"

..." A másfél százados török hódoltság alatt is jól feltalálták magukat. Sokan a
török hadseregben kaptak állást, mint kovács, sátorverõ, tûzszerész, hóhér,
futár, zenész vagy éppen kém. De a többiek is folytathatták vándorló életmódjukat.
A török hódoltság megszûnte után jelentkeztek az elsõ nagyobb társadalmi
konfliktusok. Az újjáépítés feszített munkatempójához nem tudtak
alkalmazkodni. Vándorló, túlságosan szabadosnak tûnõ életmódjuk zavart okozott
a belsõ rend megszilárdítására törekvõ államhatalomnak. Ekkor kívántak
elõször gátat szabni e "veszedelmes emberek csordájának" , emiatt 1712-ben,
majd 1715-ben a Habsburg-uralkodó elõírta letelepedésüket. Ezzel közveszélyességüket
(a gyakran emlegetett lopásokat) kívánták megfékezni és adófizetésüket
próbálták elérni. E rendeletek sikertelenségét mutatja, hogy Mária
Teréziának ismételten szabályoznia kellett a cigányság életét. 1761-ben újra
megtiltották vándorlásukat és elrendelték, hogy a cigány nép "paraszti munkától
ne óvja kezét". 1767-ben az országon belüli mozgásukat külön engedélyhez,
amolyan útlevélhez kötötték. 1783-ban megtiltották a vásárokon és búcsúkon
való részvételüket, a cigány nyelv használatát, a lókereskedést (lócsereberéket)
és a cigánygyermekek meztelenségét. Ugyanakkor rendeletileg segítették
munkába állásukat a mezõgazdaságban, elõírták templomba járásukat, továbbá
a helyi hatóságok és bíróságok elfogadását. Mindezeket a rendelkezéseket nem
büntetésként, hanem a cigányság kegyes megsegítésére hozták. Erre utalt az
1773-as utasítás is, amelynek alapján a cigánycsaládok számára kõházakat
kellett biztosítani, és le kellett rombolni a faluszéli sátrakat vagy viskókat. A
legsúlyosabb kimenetelû rendelkezés a cigánygyermekekre vonatkozott. Eszerint
õket, saját érdekükben, el kellett venni a cigányszülõktõl és a jó keresztény
városi polgároknak vagy parasztcsaládokhoz kellett odaadni négyéves korukig,
megfelelõ neveltetésük miatt. Ezt ugyan a törvény erejével nem mindig hajtatták
végre, mégis gyakorta került alkalmazásra, n . József uralkodása alatt újabb
rendeletekkel kívánta a cigányokat az elvárt társadalmi viselkedésre kényszeríteni.
A cigányokkal szembeni társadalmi ellenszenv ekkor már sok helyen
érzékelhetõ volt. Ennek legsúlyosabb megnyilvánulása a cigányok "tiszaeszlárja", 1782-ben Hont megyében történt. Kilencvenkét cigányt, közöttük 87
asszonyt végeztek ki rablás, gyilkosság és emberevés vádjával. Az uralkodó, II.
József már csak a kivégzések után tudta az alaptalan vádat leleplezni és a megyei bíróságot megbüntetni. A Habsburg-uralkodók egyértelmû célja e népcsoport
társadalmi különállásának megszüntetése, tehát beolvasztása volt.
Ennek megfelelõen
még a cigány név használatát is megtiltották, és ehelyett az "új-magyar"
vagy "új-lakos" elnevezést vezették be. E rendelkezések jóakarata és célszerûsége
kétségtelen. Ma már azt is megállapítják a történészek, hogy nem volt még
egy ország a világon, ahol nagyobb erõfeszítéseket tettek a cigányság sorsának
rendezésére, mint a XVHÍ. században Magyarországon. Mégis, az eredmények
ellentmondásosak. A cigányok közül sokan a zsarnokság megnyilvánulásának
érezték a cigánypolitikát, ezért a beolvasztásukra tett kísérleteknek a cigányok
ellenálltak és a törvények, meg a rendeletek kijátszása csak még szorosabbra
fûzte közöttük a közösségi kötelékeket. Ugyanakkor a hatalom jóakaratú törekvései
nem maradtak teljesen hatástalanok. A korábban bevándorolt cigányság
jelentõs része (mintegy 40-50 ezer fõ) letelepedett..."

Most a számuk kb 2 millió fõ.
#8 | kakas - 2014. February 11. 19:03:52
25.media.tumblr.com/95323f0e0dcbe95c5d116766d4812604/tumblr_mzgpd3IKXt1qe0fd1o1_500.jpg s_*_yuppy
#9 | Gutai Zub - 2014. February 11. 20:31:39
Aki a magyarországi cigányság helyzetérõl, és uram bocsá!, jövõjérõl, szervez bármit ebben az országban, és nem kapcsolja össze a magyarországi zsidóság vezetõ szerepét a cigányság túlszaporodásában, embertelen viselkedésében, az már hazudik, és nincs a témában.

Itt is tetten érhetõ a hazug, a politikai (jobbik?) megközelités: Cigánykérdés, Cigánybûnözés?
Ilyen nincs.
Ami van: Zsidó-Cigány kérdés, Zsidó-Cigány-Bûnözés!

Sõt! Számoljuk csak össze, ki lopott, rabolt és ölt, és lop stb. nagyságrendekkel többet.........
#10 | keepfargo - 2014. February 12. 01:27:22
"a cigányok nagy tömegei vesztették el munkájukat, s kerültek a megalázóan szegény körülmények közé"...(ugyanakkor a cigányok jelentös, mondjuk így, kisebb tömegei nem vesztettek el olyasmit, ami nem volt nekik, igy a munka nélkül élök jártak jól, akik szabad idejükben szaporodni is jobban tudtak s tudnak..)
"a megalázóan szegény körülmények"- röl az a véleményem, hogy nem a szegénység a megalázó (mert akkor ma a magyarság egyharmada elkezdhetne bújkálni a megaláztatástol; egy részük nyugatra megy, mert már nem bírja otthon), hanem az ok, ami a szegénységet eredményezte.
"Ezzel egyidejüleg szélsöséges jobboldali csoportok célkeresztjébe is bekerültek" Ezzel csak az a baj, hogy egyidejüleg nem voltak ilyen csoportok, mert arról hallottunk volna. Ezek a fent leírt csoportok - akiknek egyébként célkeresztje ma sincs, mivel a fegyverviselés nincs megengedve polgári szervezetek számára - ezek nem a megalázó szegénység miatt jöttek létre, hanem a meggyalázó legénység "megélhetési bünözés"-ét követöen. Ennyit azért illenék tudni, ha már tollat ragad a tisztelt úriember, hogy a cigányságot - szerecsenmosdatás - valahogy tisztábbra mossa. Nem szerencsés ez a szerecsenmosdatás; eleve halálra van ítélve. Mert a halált nem a gyilkosoknak osztják jutalomképpen, nem - hanem a gyilkosok osztják a halálbüntetést a magukat megvédeni nem tudóknak; most már egyre szembeötlöbb, gátlástalanabb módon. Aztán irogatni lehet akármit...meg szót f...ni is, Dr Orsóssal meg akárkivel...

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték