A Salon.com kĂŠszĂ­tett egy ĂśsszeĂĄllĂ­tĂĄst arrĂłl, hogy a fitneszfasizmus ĂŠs az egĂŠszsĂŠges tĂĄplĂĄlkozĂĄst nĂŠpszerĂťsĂ­tĂľ kampĂĄnyok ellenĂŠre miĂŠrt hĂ­znak el ennyien. MegĂĄllapĂ­tottĂĄk, hogy errĂľl valĂłszĂ­nĂťleg az ĂŠlelmiszer-ipari eljĂĄrĂĄsok ĂŠs a mestersĂŠges adalĂŠkanyagok tehetnek.

A New York Times nemrÊg cikket írt arról, hogy a vågóållatokat mennyi antibiotikummal tÜmik. Bår ezzel az ållatokat szeretnÊk megóvni a fertþzÊsektþl, az antibiotikumnak hizlaló hatåsa van. Nemcsak az ållatokra, hanem azokra is, akik megeszik az ållatok húsåt vagy tejÊt.

A kutatĂłk szerint az antibiotikum azĂŠrt nĂśveli a zsĂ­rszĂśvet mennyisĂŠgĂŠt, mert megvĂĄltoztatja a bĂŠlbaktĂŠriumok mĂťkĂśdĂŠsĂŠt, Ă­gy azoknak javul a tĂĄplĂĄlĂŠkfelvĂŠteli hatĂŠkonysĂĄga. Ez a mellĂŠkhatĂĄs mindenesetre nem ĂşjdonsĂĄg.

Egy, az 1950-es ĂŠvekben vĂŠgzett guatemalai kutatĂĄsban megĂĄllapĂ­tottĂĄk, hogy az antibiotikumtĂłl a gyerekek 1 ĂŠv alatt 2,5 kilĂłval tĂśbbet hĂ­ztak, mint azok, akik nem kaptak gyĂłgyszert.
1974-ben az amerikai haditengerĂŠszet katonĂĄin vizsgĂĄltĂĄk, hogy valĂłban hizlal-e az antibiotikum. Csak kĂŠt hetet kellett vĂĄrni, hogy beigazolĂłdjon: valĂłban hizlal.
DĂĄn kutatĂłk kĂ­sĂŠrletei szerint azok a babĂĄk, akik ĂŠletĂźk elsĂľ fĂŠl ĂŠvĂŠben antibiotikumokat kaptak, hĂŠtĂŠves korukra nagyobb esĂŠllyel hĂ­znak el, mint azok, akik nem.

Az antibiotikumoknak való kitettsÊg inkåbb az Egyesßlt Államokban jelent problÊmåt. Martin Blaser, a New York-i Egyetem antibiotikum-kutatója szerint minden gyerek legalåbb hússzor kap belþlßk, mire felnþ. Azonban nemcsak orvossågkÊnt, hanem tåplålÊkkÊnt is bejuthat a szervezetbe, mivel az ållatok húsåban Ês tejÊben is megmarad az antibiotikum.
Pi-pi-pi, madĂĄrkĂĄim, hoztam Topmaxot!

Az ĂĄllatok persze nemcsak antibiotikumokat kapnak, hanem tĂśmegnĂśvelĂľ szereket is. Ezeknek a hatĂĄsa valĂłszĂ­nĂťleg ugyanĂşgy jelentkezik, mint az ĂĄllatoknĂĄl. Minden ĂĄllatra kĂźlĂśnbĂśzĂľt hasznĂĄlnak: a Ractopamine-t pĂŠldĂĄul disznĂłknak adjĂĄk, az Optaflexxet a szarvasmarhĂĄknak, a Topmaxot a pulykĂĄknak.

Ezeket a szereket a vilåg tÜbb orszågåban mår betiltottåk, de csak az Egyesßlt Államokban a sertÊsek 60-80, a szarvasmarhåk 30, a pulykåk isten tudja håny szåzalÊka kapja meg ezeket a tÜmegnÜvelþket.
454442721

Nem árt figyelembe venni, hogy a raktopaminra például nem vonatkozik a vágás elõtti türelmi idõ, vagyis nem kell megvárni, hogy feldolgozás elõtt kikerüljön az állat szervezetébõl a tömegnövelõ. Az állattenyésztõk szerint ezek amúgy sem szívódnak föl az állatokban, az ürülékkel távozik a szervezetükbõl. (És abból trágya lesz, ami a földekre kerül.)

SzerencsĂŠre az eurĂłpai orszĂĄgokban tiltott a veszĂŠlyesebb hormonok hasznĂĄlata, amiket az USA-ban a gazdĂĄk mĂŠg szabadon adhatnak a szarvasmarhĂĄknak. Hogy mikrĂľl van szĂł? Ösztradiol-17, trenbolon-acetĂĄt, zeranol, melengeszterol – ĂŠs ezek nem ĂĄrtalmatlan, bocihizlalĂł vegyĂźletek. A zeranolrĂłl pĂŠldĂĄul kimutattĂĄk, hogy zsĂ­rkĂŠpzĂľ hatĂĄsa van ugyan, de erĂľs ĂśsztrogĂŠn vegyszer is, ĂŠs stimulĂĄlhatja a mellrĂĄkos tumorok nĂśvekedĂŠsĂŠt.
A fogkrĂŠmtĂľl elhĂ­zhat a magzat

Egyes antibiotikumokban ĂŠs mestersĂŠges Ă­zesĂ­tĂľszerekben endokrinrombolĂł vegyszerek (EDC) vannak - ezeket hasznĂĄljĂĄk a mĂťanyaggyĂĄrtĂĄsban, illetve tĂťzĂĄllĂł szigetelĂŠs fejlesztĂŠsĂŠhez. Az olyan EDC-ket, mint a BPA-t (biszfenol-A) pĂŠldĂĄul tilos cumisĂźveggyĂĄrtĂĄshoz hasznĂĄlni. A biszfenol-a egyĂŠbkĂŠnt az egyik leggyakoribb vegyszer, ĂŠvente 2,7 milliĂł tonnĂĄt gyĂĄrtanak belĂľle.

De a triklozĂĄn sem sokkal jobb. ErrĂľl pĂŠldĂĄul kimutattĂĄk, hogy baktĂŠriumĂślĂľ hatĂĄsa van: nĂŠpszerĂť fogkrĂŠmben ĂŠs mosogatĂłszerben is hasznĂĄljĂĄk, ĂŠpp emiatt. Csakhogy a triklozĂĄnrĂłl kimutattĂĄk, hogy nemi elvĂĄltozĂĄsokat okozhat, ezenkĂ­vĂźl meddĂľsĂŠget, alacsony spermaszĂĄmot, korai pubertĂĄst, cukorbetegsĂŠget idĂŠzhet elĂľ. Azt is kimutattĂĄk, hogy mĂĄr a magzatra is olyan szinten kihat a jelenlĂŠte, hogy az a kĂŠsĂľbbi elhĂ­zĂĄsban is jelentkezni fog.
Sugar and spice

Azt mĂĄr tĂśbb kutatĂĄs is kimutatta, hogy a cukormentes ĂŠdesĂ­tĂľszerek nem annyira hatĂŠkonyak elhĂ­zĂĄs ellen, mint hirdetik. SĂľt, a legfrissebbek szerint ĂŠpp az ellenkezĂľ hatĂĄst vĂĄltjĂĄk ki.
167072049

A Texas Egyetem Egészségügyi Kutatóközpontja 474 ember bevonásával készített vizsgálatot. A résztvevõk fele naponta legalább kétszer ivott édesítõszerrel ízesített italt. Ötször annyit szedtek föl, mint azok, akik ugyanazt itták, mint õk, csak éppen igazi cukorral.

Hogy mi van ezekben? PĂŠldĂĄul aceszulfĂĄm-k, meg aszpartĂĄm. Ez utĂłbbirĂłl mĂĄr rĂŠgĂłta folyik a vita, hogy mĂŠrgezĂľ-e, de egyelĂľre nem tudtĂĄk bizonyĂ­tani. Az aszpartĂĄmrĂłl az EU kijelentette: a vizsgĂĄlatok szerint nem rĂĄkkeltĂľ anyag.

Az ĂŠdesĂ­tĂľkkel mĂĄs problĂŠmĂĄk is vannak.

LassĂ­tjĂĄk az anyagcserĂŠt. Az ĂŠdesĂ­tĂľszerrel kĂŠszĂźlt ĂŠtel lassabban halad ĂĄt a szervezeten, Ă­gy fogyĂłkĂşrĂĄs tĂĄplĂĄlĂŠkkĂŠnt nem ĂŠrdemes hasznĂĄlni.
Az ĂŠdesĂ­tĂľszer a cukorfĂźggĂľsĂŠg elĂľszobĂĄja. A mestersĂŠges ĂŠdesĂ­tĂľszerek elvĂĄlasztjĂĄk a hagyomĂĄnyos tĂĄplĂĄlĂŠkkeresĂľ ĂśsztĂśnt a valĂłdi cukor nyĂşjtotta jutalmazĂĄsĂŠrzettĂľl. Emiatt viszont ĂŠdessĂŠgfĂźggĂľsĂŠg alakulhat ki: az agy ĂśsztĂśnĂśsen keresni kezdi a cukor szervezetre gyakorolt pozitĂ­v hatĂĄsĂĄt, de mivel ĂŠdesĂ­tĂľt eszĂźnk, nem kapja meg a szĂźksĂŠges cukrot. A fogyĂłkĂşrĂĄzĂłk ezzel gyakorlatilag rĂĄszoktatjĂĄk magukat az ĂŠdessĂŠgfĂźggĂľsĂŠgre.
Nem biztos, hogy csak ĂŠdesĂ­tĂľ van benne. A cukorpĂłtlĂłkat sokan nyaklĂł nĂŠlkĂźl fogyasztjĂĄk, azzal a megnyugtatĂł tudattal, hogy nincs benne cukor. Pedig elkĂŠpzelhetĂľ, hogy van benne, de erre sokan nem figyelnek oda.

Ha nem lenne Meki minden sarkon

Az ĂĄltalĂĄnosan rossz helyzeten a modern gyorsĂŠttermi kultĂşra sem javĂ­t. Van, aki Ăşgy lĂĄtja, megoldĂĄst jelentene, ha az emberek nem kerĂźlnĂŠnek kapcsolatba a hizlalĂł ĂŠtelekkel. Egyes brit kutatĂłk szerint segĂ­tenĂŠ az elhĂ­zĂĄs elleni harcot, ha nem ĂŠpĂ­tenĂŠnek gyorsĂŠttermeket otthonok ĂŠs irodĂĄk kĂśzelĂŠbe.
Link