Nem akarom magamat untatni unios-untalan kincstĂĄri optimizmussal. Kedvem rĂŠgĂłta egyke. Önbizalmam hetyke, de talĂĄn kitart mĂĄr a mĂŠz addig, mire a bĂśdĂśn fenekĂŠrĂľl az utolsĂł csepp zsĂ­rt is sikerĂźl felfalni. RemĂŠlem edzĂŠsben van, aki mĂŠg hallgat ĂŠs kezei mellett kimossa fĂźleit is! A „valami” itt van, csak a lĂśvĂŠseket nem hallani, kinek lĂśvĂŠse sincs vallani a meghitt tant, mert meghibbant. Nos, a hiba az ĂśnĂśk kĂŠszĂźlĂŠkĂŠben is a programozott elĂŠvĂźlĂŠsbe rĂŠvĂźlĂŠs. Ne siettesd, Ăşgy sem kerĂźlheted se ki, se el, se meg, se le, se fel, se fal. Fals, ki fĂŠl.


BemelegĂ­tĂŠsnek kezdjĂźk egy lĂĄjtos metrolĂłgiai kĂłrkĂŠppel. Fiam a minap somfordĂĄl, mosolyog ĂŠs mondja, hogy a rĂĄdiĂł okĂ­tja: Ăłvja mindenki magĂĄt a ĂĄprilis-vĂŠgi, mĂĄjusi naptĂłl, mert az UV-tĂłl mattul, hovatovĂĄbb mattol. IdĂľjĂłs mondja: „Ez a Nap mĂĄr nem a rĂŠgi!” KĂŠrdem ĂŠn, hovĂĄ lett a jĂłzan ĂŠsz, tĂĄn elloptĂĄk azt is a Nappal ĂŠs lecserĂŠltĂŠk egy kujon pappal ki az IbolyĂĄkat tiporja ultrĂĄn, testet edz a kĂĄmaszutrĂĄn? JĂśn megint az El Nin-jĂł, vagy nin-rossz, de legalĂĄbb egy tuareg, vagy ninja, hisz baj van az idĂľvel, de ha nem, hĂĄt anyjakĂ­nja. Darth Vadernek Anakinja.

De, ahogy lĂĄtom egyre tĂśbbek rĂłjĂĄk a rĂłnĂĄt, letoljĂĄk RĂłmĂĄt ĂŠs VerĂłnĂĄt, ĂĄm vĂĄlnak –e tisztes roninnĂĄ ĂŠs a shinobikbĂłl lesznek-e valhalla Kenobik? Ezen mĂĄr nem segĂ­t az anaerob erobik.

A hazai pályát most had ne fussam össze. A régi nóta még mindig. Érdemben lépni értelmetlennek, haszontalannak vélem. Az összképlet a katolikus-kaotikusba torkoll. Vállalkozni csak fegyverkereskedelemben érdemes, bár a régieket most likvidálják abban a körben, s talán hagyni ildomos mindenkit fõni a maga eresztette lében, hisz a pusztába kiáltott szó csak itt visszhangos, Postában. Ki lép, ma már a holnapba léphet, de kit engednek, attól árat követelnek az árják. Mert mindennek meg van az árja, kazárja, bazárja és ott már nincs olyan, hogy barátja, ki benned a másik felét látja. Üzlet a javából, etnobiznisz, emberkereskedelem kulturális szósszal nyakon öntve egy kis kóser-vérrel, s kinek katonája nincs, az majd mástól bérel, s kinek ez, se az nem gy, azt karanténba zárják.

MinĂŠl tĂśbbet lĂĄtok, annĂĄl szĂťkebb lesz a rĂŠs, amin keresztĂźl nĂŠzek, s minĂŠl tĂśbbet ĂŠrzek, annĂĄl sovĂĄnyabb a lelkem, mit mĂŠg ĂŠrezni remĂŠlek. De a jĂśvĂľ fĂŠnyes ez ne legyen kĂŠtsĂŠg, a mĂťfelhĂľk felett mindig vĂĄr a mestersĂŠges kĂŠksĂŠg, csak egy a biztos: a sĂśtĂŠtsĂŠghez nem kell recept, megkapod ingyen "perecet".

De tekintsĂźnk a szellemi horror-zondon tĂşl, mit lĂĄtni az Ăźveges hegyeket tĂşrĂł kurta farkĂş kismalacok tekintetĂŠben dĂşlĂł tĂźkĂśrben mĂşlĂł ĂĄrnyak kĂśzt a szĂĄlkĂĄt gerendĂĄvĂĄ nĂśvesztĂľ pillanatban? A nyĂĄl nyelĂľdik minden nyalatban, a szĂ­n pompĂĄzik a szĂźrke ĂĄrnyalatban.

A hĂĄborĂş szele szĂŠlesre tĂĄrta a kaput, hogy kapitulĂĄlhasson mind, akinek mĂĄr a kezdetektĂľl fogva sorsa volt: kaput! Hitler kaput! Juden kaput! Gott: a capite foetet piscis! Gott sei dank! - ne hisztizz!

A sakkban a kirĂĄly berosĂĄlt, bĂĄstyĂĄk mĂśgĂźl irĂĄnyĂ­t, maga nem lĂŠp, de szĂśvetsĂŠgeseket kĂźld nevĂŠben. KĂ­na ha hallgat, Észak-Korea attĂłl mĂŠg fenyeget, s ha a „magyar” delegĂĄciĂł KĂ­nĂĄval akar i, Észak-KoreĂĄban tĂĄrgyal…, ilyen a „politika”, ha ĂĄrnyal. DĂŠl-Korea miniszterelnĂśkĂśt vĂĄlt ĂŠs ehhez egy kompbalesetet is "vĂĄllal".

Ha a csecsen fenyeget, akkor az oroszt ĂŠrtsd alatta, ha a grĂşz „pampog” akkor is…ĂŠs a NATO mĂĄr rĂŠg kapitulĂĄlt, de csapatot kivonni csak lĂĄtvĂĄnyos bevonĂĄs utĂĄn tud, atomot kivonni is csak akkor ĂŠrdemes, ha tudatosĂ­tja, hogy egyĂĄltalĂĄn volt mit, mi benn volt, csak most kinn se lehet, mert kĂ­nos mĂĄr ez az egĂŠsz zsidĂł-szabadkĂľmĂťves ĂľrĂźltsĂŠg mindenkinek.. Az ukrĂĄn IMF kĂślcsĂśnt mĂĄr Kelet adta, ez nem is lehet mĂĄskĂŠpp, de mit is beszĂŠlek, Ăşgy sem ĂŠrti rajtam kĂ­vĂźl csak aki belĂźl van, annak meg mĂĄr minek mekeg a kecske, hisz nem gyerekecske.

Verset írok, ha lesz majd kinek, hisz ma a szellem óriásai is törpék, s Hófehérke maga a Fekete Özvegy, mert a hálóban mindenki vergõdik, még az is, aki szõtte, csak ki ne szakadjon, mert akkor a vadász nem csak farkast, de Piroskát is fejbe kell, hogy lõje. És akkor mit mesélünk majdan? Ki volt társ a bajban, mi nem is baj volt hajdan és színház volt a Majdan? A régió a régi jóra vár. Kire halál, kire királyi kegy talál. Május van. Még pár nap és inváziót involvál a gyõzelmi mámor. Moldávia elesik a románoknak már tegnap is végük volt, Izrael satuban, Magyarország még csak eztán lesz igazán bajban, de késõbb mindent megõriz a frissen vésett mrámor.. S ki fürdött eddig vajban, arról lehull álmagyar mivolta és kivillan az agyar, s lehet hurkot kötni rajta. De minderrõl majd sorjában, a karika már ott van, minden disznó orrában!