A vilĂĄg sok pontjĂĄn felmerĂźlt mĂĄr, hogy az orvosok esetleg tĂśbb csĂĄszĂĄrmetszĂŠst vĂŠgeznek, mint ami orvosilag indokolt lenne. Most BrazĂ­liĂĄban kerĂźlt a figyelem kĂśzĂŠppontjĂĄba a kĂŠrdĂŠs. A termĂŠszetes szĂźlĂŠsĂŠrt kĂźzdĂľ aktivistĂĄk azt szeretnĂŠk, ha az anyĂĄknak tĂśbb beleszĂłlĂĄsuk lenne abba, mi tĂśrtĂŠnik a testĂźkkel a szĂźlĂľszobĂĄn, ĂŠs milyen Ăşton jĂśn vilĂĄgra a gyermekĂźk.

Amikor Ivana Borges megtudta, hogy terhes, egybĂľl kĂśzĂślte szĂźlĂŠszĂŠvel, hogy termĂŠszetes szĂźlĂŠst tervez. MĂŠgis, miutĂĄn a magzatvĂ­z elfolyt, Ivana orvosa elkezdte gyĂľzkĂśdni a vajĂşdĂł nĂľt, hogy jobban jĂĄr a csĂĄszĂĄrmetszĂŠssel. A nĂľ hiĂĄba mondta, hogy nem akarja siettetni a folyamatot, az orvosa azzal riogatta, hogy nem tĂĄgul elĂŠggĂŠ. Hat ĂłrĂĄval kĂŠsĂľbb a magĂĄt tehetetlennek ĂŠs tĂşlterheltek ĂŠrzĂľ nĂľ beleegyezett a mĂťtĂŠtbe, ĂĄm orvosa ezutĂĄn is kĂśtĂśzkĂśdĂśtt vele, sĂŠrelmezte, hogy sĂ­r. A fiatal nĂľ szerint az ĂŠlmĂŠny annyira megrĂĄzĂł volt, hogy pszichiĂĄtriai segĂ­tsĂŠget kellett kĂŠrnie a szĂźlĂŠs utĂĄn kialakult depressziĂłja miatt.
A magĂĄnkĂłrhĂĄzakban vĂŠgzik a legtĂśbb csĂĄszĂĄrmetszĂŠst

Az orvosok ĂŠs aktivistĂĄk szerint az orszĂĄg magĂĄnkĂłrhĂĄzaiban a gyermekek 82 szĂĄzalĂŠka csĂĄszĂĄrmetszĂŠssel szĂźletik. BrazĂ­liĂĄban ingyenes, ĂĄllami egĂŠszsĂŠgĂźgyi rendszer van, ami mellett a tehetĂľsebb lakosokat (az ellĂĄtottak mintegy negyedĂŠt) magĂĄnbiztosĂ­tĂĄsi rendszerben kezelik. A magĂĄn-ellĂĄtĂłrendszer magasabb ĂĄra magasabb fokĂş kĂŠnyelmet, ĂŠs a rĂśvidebb vĂĄrakozĂĄsi idĂľt jelent. No meg gĂśrdĂźlĂŠkeny, Ăźtemezett szĂźlĂŠseket – csĂĄszĂĄrmetszĂŠssel. Naponta jĂłl kalkulĂĄlhatĂł mĂłdon nyolccal. Borges szerint a pĂŠnz diktĂĄlja a tempĂłt ĂŠs a mĂłdszert: az orvosoknak nincs idejĂźk kivĂĄrni a vajĂşdĂĄst.

HabĂĄr az is igaz, hogy a magĂĄnbiztosĂ­tĂĄs kĂśzgazdasĂĄgi tĂśrvĂŠnyszerĂťsĂŠgei is szerepet jĂĄtszanak ebben; a tehetĂľsebb nĂľk vĂŠlhetĂľen nagyobb szĂĄmban maguk kĂŠrik a mĂťtĂŠtet. Nem, nem azĂŠrt, amiĂŠrt elsĂľre gondolnĂĄnk. A plasztikai mĂťtĂŠtek BrazĂ­liĂĄban hĂŠtkĂśznapos esemĂŠnyek, azonban az idealizĂĄlt szĂŠpsĂŠg kultusza kevesebbet nyom a latban, mint az, hogy a szĂźlĂŠst sokan primitĂ­v, csĂşnya, kellemetlen dolognak lĂĄtjĂĄk, ami nemcsak fĂĄjdalmas, de sokĂĄig is tart. Mivel az orvos is felajĂĄnlja a gyors megoldĂĄst, a legtĂśbb nĂľ beleegyezik – mondja Simone Diniz, São Paulo egyetemĂŠnek anyĂĄk ĂŠs gyermekek egĂŠszsĂŠgĂŠvel foglalkozĂł docense.

A kevĂŠsbĂŠ tehetĂľs nĂľket ellĂĄtĂł ĂĄllami kĂłrhĂĄzakban a csĂĄszĂĄrmetszĂŠsek arĂĄnya fele a magĂĄnklinikĂĄkĂŠnak.
Brazil botrĂĄny: tĂ­z gyerekbĂľl nyolc csĂĄszĂĄrmetszĂŠssel jĂśn vilĂĄgra

A nĂľknek nincs vĂĄlasztĂĄsuk, az orvosok dĂśntenek

Ami BrazĂ­liĂĄban tĂśrtĂŠnik, az nem a szabad vĂĄlasztĂĄsrĂłl szĂłl – ĂĄllĂ­tjĂĄk az aktivistĂĄk. SzerintĂźk ĂŠpp ellenkezĂľleg, a nĂľk elnyomĂĄsĂĄt mutatja a csĂĄszĂĄrmetszĂŠsek ilyen nagy arĂĄnya.

TĂŠny, hogy sok nĂľ maga kĂŠri az eljĂĄrĂĄst, ĂŠs Rio ĂŠs Sao Paulo kerĂźleteiben egymĂĄst ĂŠrik az elĂľkelĂľ „csĂĄszĂĄrmetszĂŠs resort klinikĂĄk”, ahol a nĂľk manikĂťr- ĂŠs szobaszerviz-szolgĂĄltatĂĄs mellett lĂĄbadozhatnak szĂźlĂŠs utĂĄn, azonban a birt egyĂŠszsĂŠgĂźgyi szaklap szerint ennek ellenĂŠre a mĂťtĂŠt sokaknĂĄl tovĂĄbbra is nem kĂ­vĂĄnt eljĂĄrĂĄs, ĂŠs mĂŠg a tehetĂľs brazil nĂľk sem kapjĂĄk meg a vĂĄlasztĂĄs lehetĂľsĂŠgĂŠt.

A nĂľk egy rĂŠsze ugyanis fĂŠl. A sok elĂľjegyzett csĂĄszĂĄrmetszĂŠses eljĂĄrĂĄs miatt a termĂŠszetes szĂźlĂŠsre vĂĄgyĂł nĂľk szabad ĂĄgy nĂŠlkĂźl talĂĄljĂĄk magukat. ÁllĂ­tĂłlag vannak orvosok, akik – persze jĂł pĂŠnzĂŠrt – Ă­gy is segĂ­tenek elintĂŠzni a termĂŠszetes szĂźlĂŠst. Vagy sikerĂźl, vagy nem. AztĂĄn sok rĂŠmtĂśrtĂŠnet kering arrĂłl, milyen durva bĂĄnĂĄsmĂłdban van rĂŠsze azoknak az anyĂĄknak, akik Ăşgy dĂśntenek, a hĂźvelyi szĂźlĂŠst preferĂĄljĂĄk. A szĂźlĂľ nĂľket, fĂľleg ha termĂŠszetes szĂźlĂŠst akarnak, sok kĂłrhĂĄzban egybĂľl az ĂĄgyhoz kĂśtik. InfĂşziĂłt kapnak, nem kelhetnek fel vajĂşdĂĄs kĂśzben, nem fĂźrĂśdhetnek le, nem Ăślelheti ĂĄt Ăľket a fĂŠrjĂźk. A gyĂłgyszerek hasznĂĄlata az ĂśsszehĂşzĂłdĂĄsok felgyorsĂ­tĂĄsĂĄra szintĂŠn nagyon gyakori. Az orvosok gyakran indokolatlanul alkalmaznak bizonyos fogĂĄsokat is, hogy gyorsĂ­tsĂĄk a szĂźlĂŠst. A legtĂśbb hĂźvelyi Ăşton szĂźlĂľ nĂľnĂŠl rutin gĂĄtmetszĂŠst is alkalmaznak. IsmerĂľsen hangzik, igaz? Nem csoda ezutĂĄn, hogy nem kell sokĂĄig gyĂľzkĂśdni a nĂľket, hogy az orvos szĂĄmĂĄra kĂśnnyebb utat vĂĄlasszĂĄk.

A szĂźlĂŠs mĂłdjĂĄnak megvĂĄlasztĂĄsĂĄban a brazil macsĂł kultĂşrĂĄt kĂŠpviselĂľ orvosok attitĂťdje is nagy szerepet jĂĄtszik. Sokan Ăşgy gondoljĂĄk, a szĂźlĂŠs „legyen csak megalĂĄzĂł”. Úgy is bĂĄnnak a nĂľkkel. BĂĄr a brazil tĂśrvĂŠnyek kĂśtelezĂľen elþírjĂĄk, hogy mindenki szĂĄmĂĄra engedĂŠlyezett dĂşla vagy mĂĄs kĂ­sĂŠrĂľ jelenlĂŠte a szĂźlĂŠse alatt, nĂŠhĂĄny helyen ennek ellenĂŠre nem engednek kĂ­sĂŠrĂľvel szĂźlni.
A szabad szĂźlĂŠsĂŠrt kĂźzdenek

Brazil aktivistĂĄk jelenleg nem a mĂťtĂŠtek ellen, hanem a nĂľk vĂĄlasztĂĄshoz valĂł jogĂĄĂŠrt kĂźzdenek. SzeretnĂŠk elĂŠrni, hogy az orvosok ne fĂŠlemlĂ­tsĂŠk meg a szĂźlĂľ nĂľket, ĂŠs hogy a nĂľk kapjanak nagyobb dĂśntĂŠsi szabadsĂĄgot, beleszĂłlĂĄst abba, hogyan ĂŠs kivel hozzĂĄk vilĂĄgra a gyermekeiket.

A csĂĄszĂĄrmetszĂŠsek arĂĄnyĂĄnak kĂŠrdĂŠse sok mĂĄs orszĂĄgban is terĂ­tĂŠken van. BĂĄr egyĂŠrtelmĂťen BrazĂ­liĂĄban a legmagasabb a mĂťtĂŠti arĂĄny, pĂŠldĂĄul KĂ­nĂĄban is az Ăśsszes ĂşjszĂźlĂśtt kĂśzel fele jĂśn Ă­gy vilĂĄgra, nĂŠhĂĄnyszor csak azĂŠrt, hogy szerencsĂŠt hozĂł napra essen a kicsi szĂźletĂŠsnapja... Az EgyesĂźlt Államokban a csĂĄszĂĄrmetszĂŠsi arĂĄny folyamatosan emelkedik, mĂĄra elĂŠrte a 30 szĂĄzalĂŠkot. Itt a szakĂŠrtĂľk azzal magyarĂĄzzĂĄk a tendenciĂĄt, hogy az amerikai orvosok fĂŠlnek az esetleges pereskedĂŠstĂľl, ami arra ĂśsztĂśnzi Ăľket, hogy hasznĂĄljĂĄk a szikĂŠt. Van, aki nem is tagadja ezt. A nĂśvekedĂŠs „valĂłjĂĄban az intĂŠzmĂŠny ĂŠs a magunk vĂŠdelmĂŠben van” – mondja a szĂźlĂŠsz Peter Doelger.
Brazil botrĂĄny: tĂ­z gyerekbĂľl nyolc csĂĄszĂĄrmetszĂŠssel jĂśn vilĂĄgra

Mi a helyzet nĂĄlunk?

Egyre tĂśbb a csĂĄszĂĄrmetszĂŠs MagyarorszĂĄgon is: 2009-ben az OEP adatai szerint 28 996 csĂĄszĂĄrmetszĂŠst vĂŠgeztek, 2012-ben mĂĄr 30 460-at. Ez a csĂśkkenĂľ, stagnĂĄlĂł szĂźletĂŠsszĂĄmok miatt azt jelenti, hogy 32-rĂľl 35 szĂĄzalĂŠkra nĂľtt hĂĄrom ĂŠv alatt a csĂĄszĂĄrmetszĂŠsek arĂĄnya. 2011-ben az OECD-tagorszĂĄgok kĂśzĂśtt MagyarorszĂĄg a hetedik helyen szerepelt a csĂĄszĂĄrmetszĂŠsek gyakorisĂĄgĂĄt vizsgĂĄlĂł kutatĂĄsban ezekkel az arĂĄnyokkal.

Az okok sokrĂŠtĂťek: vannak „termĂŠszetesek”: egyre tĂśbben szĂźlnek relatĂ­ve idĂľsebb korban, tĂśbb a veszĂŠlyeztetett terhessĂŠg (cukorbetegsĂŠg, ikerterhessĂŠg, tĂşlsĂşly, szĂ­vbetegsĂŠg vagy egyĂŠb okok miatt), ĂŠs ott vannak az egĂŠszsĂŠgĂźgyi rendszer hibĂĄi: a hĂĄlapĂŠnz, a szĂźlĂŠszorvosok tĂşlterheltsĂŠge. Az orvosok sajĂĄt oldalukrĂłl nĂŠzve az esetleges mĂťhibaperektĂľl valĂł fĂŠlelemmel szoktĂĄk magyarĂĄzni a csĂĄszĂĄrmetszĂŠsek nĂśvekvĂľ arĂĄnyĂĄt, azonban azt sem lehet elhallgatni, hogy bizony sokan maguk kĂŠrik a mĂťtĂŠtet, lĂŠtezik a „kĂ­vĂĄnsĂĄgcsĂĄszĂĄr”, ĂŠpp csak nem szabĂĄlyozott formĂĄban. (Hogy miĂŠrt problĂŠma, ha a szĂźlĂŠs szabadsĂĄgĂĄba nem tartozik bele a csĂĄszĂĄrmetszĂŠs, azzal korĂĄbbi cikkĂźnkben foglalkoztunk.)

A termĂŠszetes szĂźlĂŠst nĂŠpszerĂťsĂ­tĂľ SzĂźletĂŠshĂĄz EgyesĂźlet a csĂĄszĂĄrmetszĂŠsekrĂľl informĂĄciĂłs portĂĄlt Ăźzemeltet, amelyen tĂĄjĂŠkoztatĂĄst adnak a mĂťtĂŠtek elkerĂźlĂŠsĂŠnek lehetĂľsĂŠgeirĂľl, a csĂĄszĂĄrmetszĂŠs kockĂĄzatairĂłl, a betegjogokrĂłl, ĂŠs segĂ­tsĂŠget nyĂşjtanak azoknak, akiknek testi vagy lelki problĂŠmĂĄjuk szĂĄrmazott abbĂłl, hogy mĂťtĂŠti Ăşton hoztĂĄk vilĂĄgra a gyermekĂźket. Azt is ĂśsszegyĂťjtĂśttĂŠk, hogy az orszĂĄg egyes kĂłrhĂĄzaiban milyen arĂĄnyban szĂźlnek a nĂľk csĂĄszĂĄrmetszĂŠssel. Ami jĂłl lĂĄthatĂł, az az, hogy az orszĂĄg jobb anyagi helyzetĂť terĂźletein, a nagyvĂĄrosokban tĂśbb a mĂťtĂŠt, de ezt indokolhatja az is, hogy a vĂĄrosi nĂľk jellemzĂľen kĂŠsĂľbb vĂĄllalnak gyermeket, illetve az, hogy a komplikĂĄltabb eseteket eleve ide irĂĄnyĂ­tjĂĄk.

A kĂŠrdĂŠs ugyanaz a kĂźlĂśnbĂśzĂľ orszĂĄgokban, csak mĂĄs-mĂĄs mĂłdon. Ahol a szĂźletĂŠs iparosodott, a fĂŠrfiak uraljĂĄk, ĂŠs nagyon kevĂŠs a visszajelzĂŠs a nĂľktĂľl, ott tĂśbb a szĂźlĂŠs kĂśzbeni komplikĂĄciĂł – mondjĂĄk aktivistĂĄk, hozzĂĄtĂŠve, hogy szerintĂźk orvos ĂŠs pĂĄciense kĂśzĂśtt mindig is alĂĄ-fĂślĂŠrendeltsĂŠgi viszony lesz.
Link