Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Szegedi Csanád: Miért ne lehetnék büszke magyar és büszke zsidó egyszerre?


No meg csupor is? De mennyibe "fáj" ez a tipikus jóbikos zsidó-náci álmagyar történet nekünk? A rohadt zsidó szolgálatoknak nem kis energia volt beépíteni, erre most a többit kell aktívabban használniuk. Álelnök lebukott. Jól tudom, hogy újabban Szegedi Dovidnak hívják?

Dovid a Dávid régies változata. Minden zsidó férfi kap egy héber nevet, ha a vallási szokások szerint átesik a körülmetélésen (brit milá). Nálam tavaly nyáron jött el a pillanat. Anyai nagyszüleim, bár az esküvõjüket ortodox zsidó hagyományok alapján tartották, a holokauszt után eltávolodtak a vallástól. Dédnagypapám nevét választottam. Hivatalosan változatlanul Csanádnak hívnak, a héber nevemet leginkább akkor használom, ha zsinagógában vagyok.


A Köves Slomó-féle EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) székhelyén beszélgetünk, nemsokára Izraelbe utazik. Új ember született?

Nagyrészt igen. Amikor kiléptem a Jobbikból, skizofrén helyzetbe kerültem. Hatalmas feszültségek dolgoztak bennem. Aztán felismertem, nem feltétlenül kell mindent elvetnem az addigi életembõl ahhoz, hogy képes legyek megérteni másokat. Az identitást, ahogyan az agyi kapacitást is, lehet bõvíteni. Apukám anyai ágon régi nemesi család leszármazottja. Miért ne lehetnék büszke magyar és büszke zsidó egyszerre? Csak a szélsõjobboldalon hiszik azt, hogy a kettõ kizárja egymást.

Mit õrzött meg a múltból? Megmaradt például a rovásírás iránti szenvedélye?
hirdetés

Annyira, mint korábban, nem. Ettõl még egyáltalán nem fogom bánni, ha tizenéves korukban az én gyerekeim is meg fogják tanulni a rovásírást. Nem a rovásírással van a probléma, még csak nem is azzal, ha valaki kiteszi szobája falára Nagy-Magyarország térképét. Ez a történelmünk része. Azzal van probléma, hogy a szélsõjobboldal rátelepedett a történelmi szimbólumainkra, és olyan mögöttes tartalmat tulajdonít nekik, amitõl borsózik az ember háta.

Az EMIH befogadta önt, de más hazai és külföldi zsidó közösségekben árulónak tartják. Ahogyan a Jobbikban is.

Hozzátehetjük még, hogy egyes zsidó közösségekben opportunista nácinak neveznek. Lehet, hogy a helyükben én is ezt mondanám magamról. Harmincéves koromig szélsõséges, egészségtelen radikalizmussal átszõtt életet éltem. Abban, hogy a szélsõjobboldal itt tart Magyarországon, nekem is nagy szerepem van. Nem tudom, és nem is akarom letagadni a múltam. Egy olyan, antiszemita retorikát alkalmazó párt vezetõi közé tartoztam, amely félelmet és óriási társadalmi feszültségeket keltett.

A Magyar Gárdát létrehozó egyesület alapítója volt, a Jobbik alelnöke. Vona Gábor szavaival: „a párt ökle".

Aztán hirtelen megjelentem a zsinagógában. Teljesen érthetõ, hogy nem mindenki fogadott kitörõ örömmel. Viszont úgy látom, ahogy telik az idõ, egyre csökken a kételkedés velem szemben. Remélem, egyszer majd végleg elhalványul. Jelenleg tanulási fázisban lévõ magyar zsidóként tekintek magamra.

Lassacskán két éve, hogy kilépett a pártból. A Jobbik szerint nem a származása miatt kellett távoznia, hanem azért, mert uniós pénzeket kínált annak, aki a származásával zsarolta.

Továbbra is fenntartom, hogy az errõl szóló hangfelvétel összevágott, manipulált anyag volt. Több feljelentést tettek ellenem, vizsgálatok indultak, még a vagyoni helyzetemet is átvilágították. Tüntettek a házam elõtt, kaptam fehér port borítékban, beszóltak az utcán. Volt minden. De mindazok a vádak, amelyekkel megrágalmaztak, alaptalannak bizonyultak. Az eljárások során nem találtak semmit, a hatóságok még odáig sem jutottak el, hogy a mentelmi jogom felfüggesztését kérjék. Megdöbbentõ élmény volt számomra az a parlamenti frakcióülés, amit 2012 júliusában tartottak az ügyemben. Nem is frakcióülés volt, inkább szabadon engedett pszichoterápia, ahol mindenki elmondhatta a véleményét. Az egyik szakpolitikus közölte, még jó is, hogy kiderült a zsidóságom, a Jobbik legalább ki tudja védeni az antiszemitizmus vádját. Mások azonban nagyon ellenségesen léptek fel velem szemben. Emlékszem, egyikük kifejtette, hogy olyan vagyok, mintha az egri várban Jumurdzsáknak a gyereke lennék: a várvédõk ellenállását gyengítem, bomlasztok.
Meglepõdött?

Nagyon rosszul esett. Éveket szenteltem a Jobbiknak, teljes gõzzel építettem, pénzt raktam bele. 2003-ban a párttá alakuláskor léptem be. Nekem mindenem volt a Jobbik. Meglepõdni azon lepõdtem meg, hogy olyanok vágtak a fejemhez mindenfélét, akik jóval utánam érkeztek, és jórészt nekem köszönhették, hogy parlamenti képviselõk lettek. Ezen a frakcióülésen kezdtem megérezni, milyen a barikád túloldalán lenni. Ha rólam, egy szélsõjobboldali idolról ezt gondolják, akkor mit gondolhatnak egy átlagos zsidóról vagy cigányról? Még durvább volt, hogy rájöttem: nagyjából én is így gondolkozom. Szembetaláltam magam saját magammal. Szembetaláltam magam azzal a gyûlölettel, amit én is gerjesztettem. Úristen! Engem nem ilyennek neveltek a szüleim, nem ilyen „Szegedi Csanádról" álmodtam gyerekkoromban.

De még ekkor sem jelentette be, hogy kilép.

A frakciótagok kiengedték a gõzt, abban állapodtunk meg, hogy minden megy tovább. Vona Gábor – feltételezem, ebbe a politikai hasznosság is belejátszott – nyilvánosan kiállt mellettem. Valószínûleg az lett volna a feladatom, hogy amikor például Gyöngyösi Márton zsidólistázós beszédet mond a parlamentben, elmagyarázzam a sajtónak, miért nincs ezzel semmi gond. Nagymamám akkoriban mesélte el, milyenek voltak a gázkamrák, hogyan veszítette el a rokonait, milyen érzés, hogy édesapjától nem tudott elköszönni. Addig a holokausztra úgy tekintettem, mint egy kicsit túltupírozott propagandára, amit nem kell annyira komolyan venni.

És akkor találkozom valakivel, a nagymamámmal, aki megjárta Auschwitzot, és arról beszél: lehet, hogy valakik szerint nem léteztek gázkamrák, de az én apámat, a te dédnagypapádat ott pusztították el. Mély lelki válságba zuhantam. Két héten keresztül egyszerûen nem tudtam aludni. A jövõn gondolkodtam. Hogyan tovább? Végül felhívtam Szabó Gábor pártigazgatót, és elmondtam, hogy ki fogok lépni a Jobbikból. Nem tudom összeegyeztetni magamban ezt az egészet. Vona Gáborral személyesen találkoztam, neki is elmondtam. Vona kérte, hadd hívja össze az elnökséget, és hadd szólítson fel engem az elnökség a mandátumom visszaadására. Rendben – mondtam –, nekem mindegy. Ha õ a saját tagságával szemben védeni akarja magát, legyen így. Összeült az elnökség, felszólított, hogy adjam vissza a mandátumomat, én meg erre azt mondtam, hogy kilépek a Jobbikból. Minden a Vona Gáborral egyeztetett forgatókönyv szerint zajlott.

Senki nem akarta maradásra bírni?

Több elnökségi tag próbált meggyõzni arról, hogy mondjak le az EP-képviselõségrõl, ugyanúgy megkapom a fizetésem, elalszik az ügy, utána visszatérhetek a politikába. De én már mindenképpen szakítani akartam. Anyukám egyfolytában sírt. Több évtizeden át õrzött titkára derült fény, nyilván felkavarta a téma. Apukám meg nem értette, miért akarok zsidó lenni. Mit csináljak, ha egyszer az vagyok? Nem volt könnyû idõszak.

Miért pont Köves Slomónál kötött ki?

Véletlenül. Be kellett vallanom magamnak, hogy hiába végeztem történelem szakon, semmit nem tudok a zsidóságról. Elõször arra gondoltam, elég, ha veszek tíz-tizenöt könyvet. Aztán éreztem, hogy ez kevés: találkoznom kell egy autentikus személlyel, egy rabbival. Az interneten keresgéltem, és Köves Slomót „dobta ki a gép". Úgy vettem észre, õ a legnépszerûbb fiatal rabbi. Lehet, hogy másképp alakul az életem, ha elutasít. Nem így történt.

Tartja valakivel a kapcsolatot a „régi idõkbõl"?

Nem, senkivel. A Jobbikkal és a jobbikosokkal mindenfajta kapcsolatot megszakítottam.

Pedig közös cégei is voltak a párt prominens politikusaival.

Vona Gáborral volt közös cégem, amely a Barikád újságot adta ki, és egy másik, Szabó Gábor pártigazgatóval. Az egyikbõl én szálltam ki, a másikból a pártigazgató. Az elsõ könnyen ment, a második – a 95 százalékos tulajdonrészem miatt – kicsit bonyolultabb történet volt, hosszú hónapokig elhúzódott. Úgy intéztem, hogy ne legyen szükség személyes találkozóra Szabó Gáborral. Tõle is elfalaztam magam.

Kovács Bélát, a Jobbik EP-képviselõjét azzal vádolják, hogy az oroszoknak kémkedett. Elképzelhetõnek tartja, hogy megalapozott a vád?

Nem tudom. Ez olyan súlyú ügy, hogy felelõtlenség lenne találgatni.

A „keleti nyitás" jegyében a Jobbik fõ csapásiránya Irán, Oroszország és Törökország. Van bármiféle tudomása arról, hogy a felsorolt országok valamelyikébõl pénzelték volna a Jobbikot?

Azt egész biztosan nem lehet kijelenteni, hogy valamelyik ország kormánya támogatná a Jobbikot. Ha esetleg így lenne is, a finanszírozás olyan követhetetlen, konspiratív úton történne, hogy képtelenség lenne bizonyítani. Én csak arról tudok, hogy akad olyan Magyarországon élõ iráni és török – vagy éppen orosz érdekeltségû – üzletember, aki adott már támogatást a Jobbiknak.

Összességében mennyi pénzrõl van szó?

Megérzésem szerint több tízmillió forintról. Hangsúlyozom, hogy legális magánadományokról beszélek. Nincs információm arról, hogy a támogatások mögött egy adott ország kormánya állna. Elvileg persze ez a lehetõség sem zárható ki. Hisz ily módon külföldrõl befolyásolni lehet egy párt politikáját.

A parlamenti választás elõtt a Jobbik mérsékeltebb kampányt folytatott. Mi történt?

A Jobbik eredeti koncepciója az volt, hogy a magyarországi szélsõjobboldali tábort politikai értelemben lefedje. Ez a neonáciktól egészen a középosztály szélsõségekre fogékony rétegéig terjed. A Jobbik egymagában képtelen bekebelezni ezt a tábort, ehhez több szervezetre van szükség. Ha viszont a „hatvannégy vármegye", a Betyársereg, más szélsõjobboldali szervezetek és bizonyos szurkolói csoportok mind a Jobbik mögé állnak, akkor ezt a tábort a párt szavazóivá lehet tenni. Mit ad cserébe a Jobbik? Visszaoszt. A Jobbik közvetlen vagy közvetett módon támogat szélsõjobboldali rendezvényeket, sajtóorgánumokat és szervezeteket, így alakítja ki az érdekeltségi rendszert. A Jobbik erre alapozva a 2009-es EP-választáson és a 2010-es parlamenti választáson feltûnõen jól szerepelt, de ezzel el is érte a maximumot. A Jobbikban is felismerték, hol a határ. Az arculatváltás 2010 óta érik a pártban. A mostani „cukikampánnyal" a Jobbik ugyanazt csinálta, amit a nyugati szélsõjobboldali pártok már régóta csinálnak.

Az arculatváltás tartalmi változást is jelent?

Szerintem nem. Ha Vona Gábor kölyökvizslás fényképét nézegetjük, akkor tegyük mellé Ágoston Tibor debreceni jobbikos képviselõ „holokamuzós" szövegét. A Jobbik a modern marketing szabályait alkalmazva igyekszik szép csomagolásban eladni a rossz terméket. Azért sem gondolom, hogy a Jobbik tartalmi változást is el akar érni, mert nincs megüresedett hely a politikai palettán. Ha látványosan elindul középre, akkor komoly érdekeket sért. A Fidesz – ennek már vannak jelei – nem fogja engedni, hogy a Jobbik jelentõsen elmozduljon a szélsõjobbról. Eddig csak azért engedte, mert kellett a kétharmadához a Jobbik erõsödése. A „billegõ körzetekben" megoszlottak a szavazatok a szélsõjobboldal és a baloldali ellenzék között, a Fidesz sok választókerületben viszonylag kis támogatottsággal is nyerni tudott. 2010-ben a baloldalnak nem volt ellenére a Jobbik erõsödése, mert az MSZP ettõl remélte, hogy sikerül megakadályozni a Fidesz kétharmadát. Ezt a pozíciót jól ki is használtuk abban az idõben. 2014-ben a Fidesz egyáltalán nem támadta a Jobbikot. Most mindenfelõl azt hallom, hogy hitetlenkedve próbálják megfejteni, mi a Jobbik titka. Nagyon egyszerû. A Jobbiknak nincs titka. A Jobbikot 2007 óta engedték növekedni.

Tényleg ennyire egyszerû lenne?

A vetélytársak is gyengék. Úgy elbaltázni egy választást, ahogy a baloldal tette, szándékosan sem lehet jobban. Hozzátartozik az is, hogy a Jobbik energiái és anyagi forrásai kõkemény részét fordítja a pártszervezésre. Kis falvakban a Fidesznek vagy az MSZP-nek jellemzõen nincsenek alapszervezetei. A Jobbiknak ellenben vannak. Pici településeken is akadhat két-három jobbikos, aki bezsongat maga körül néhány tucat embert. Ha úgy tetszik: a Jobbiknak nem büdös a munka. A kampányban a baloldal is rádöbbent, hogy lakossági fórumokat kell tartani, mert a médiában korlátozottak a megjelenési lehetõségei. A Jobbik viszont folyamatosan kampányol. Velem annak idején megtörtént, hogy két és fél év alatt ötszáz elõadást vagy lakossági fórumot tartottam. Találkoztam az emberekkel. Ezt nem lehet a kampányban pótolni.

Lejár a mandátuma az EP-ben. Mi lesz a folytatás?

Szívesen tartok rendkívüli osztályfõnöki órákat az iskolákban. Elmesélem a személyes élményeimet, szeretném, ha minél több tizenéves gyerek tanulna az én hibáimból. Ebbõl persze nem lehet megélni. Vállalkozások indításán töröm a fejem. Rengeteg ötletem van, majd kiderül, mi válik valóra.

Elárulja, hogy kire fog szavazni az uniós választáson?

Mindenképpen elmegyek, de még nem döntöttem el, melyik pártra szavazok. Ez a színtiszta igazság. Csak annyi biztos, hogy nem a Jobbikra.



Forrás:
nol.hu

Hozzaszolasok


#1 | postaimre - 2014. May 26. 17:57:07
Na itt egy másik zsidó ügynök!

Erdõ Péter: a zsidóság és a kereszténység viszonya teológiailag értékes

A zsidóság és a kereszténység viszonya egészen különleges, teológiailag értékes kapcsolat, amelynek biztos alapja a kezdetektõl Jézus személyében van – mondta Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudományos konferenciáján.
http://erdely.ma/hitvilag.php?id=1654..._kapcsolat


Ki kellene érdemelni a "zsidóölõ nemzet" fogalmát. De itt is a tetves "betért taknyok" adták ezt a "rettenetesen antiszemét" elnevezést.

Zsidóölõ-falva is szavazott vasárnap

Egy Madridtól 260 kilométerre északra fekvõ spanyol falu május 25-én nem csak az európai parlamenti választás miatt szavazott: népszavazást tartottak Castrillo Matajudíos nevének megváltoztatásáról, a spanyol falu nevének jelentése ugyanis "Castrillo, a zsidóölõ". Az 56 lakosú településen 29-en szavaztak a névváltoztatás mellett, 19-en ellene, írja az MTI.
http://index.hu/kulfold/2014/05/26/zs..._vasarnap/

Ugye tudjátok mik azok a zidegenek?

Az idegenek köztünk vannak

Kormánypárti mémek terjednek Oroszországban. Aki nem ért egyet Putyin háborús politikájával, az idegen. Kiderül, mit állított Borisz Akunyin, és miért került fel a képe az orosz fõváros emblematikus könyvesboltjának oldalára.

www.nyest.hu/media/molino-a-konyvhaz-oldalan.jpg

A Glavplaka (Fõplakát) oldalon gyûjtik azokat a mémeket, melyek idegennek kiáltják ki azokat a közszereplõket (írókat, újságírókat, bloggereket, közgazdászokat, politikusokat – köztük parlamenti képviselõket –, jogvédõket, zenészeket stb.), akik a kormány politikáját bírálják. A megjelenõ képek hasonló jellegûek: fekete-fehérek, rajtuk a bírált személy arca erõsen kontrasztos ábrázolásban, mellette a neve és legtöbb esetben a foglalkozása, illetve egy idézet tõle (esetleg a tevékenységérõl szóló összefoglaló).

A „plakátok” elengedhetetlen kelléke az „idegen”, azaz az Alien-filmekbõl (magyarul A nyolcadik utas: a Halál stb.) ismert lény. Alább például a Magyarországon is népszerû Borisz Akunyinról készült plakát látható (csoda, hogy a szintén népszerû Ljudmila Ulickaja még nem szerepel).
http://www.nyest.hu/hirek/az-idegenek...nk-vannak#
#2 | keepfargo - 2014. May 27. 00:03:37
Büszkén vallok én is: szegediszalámi (P.I).Csa-nád feltehetöleg magasröptü´, megfelelöen önelégült ömlengését NEM olvastam el, így nem tudom; vallott-e a metélkedésröl valamit. (Vagy most vette észre hogy szülei belevágtak az isteni börkötésbe még idejekorán?) Ha nem, talán még lehet rajta segíteni. Bár úgy hírlik, hogy a felnöttkori metélkedés nem kellemes, ha másért nem azért, mert utána fázik a tag. ("Meleg helyre kell dugni" - vélem hallani a receptet..)

Bizony, JHVH olyan ügyes isten, hogy korrigálni kell a müvét; nem jó a teljes börkötés. Akkor mit várjunk JHVH követöitöl? Még annyit se. Pontosabban nem sok jót; folyamatos korrekci-jót. (Ami alatt improvizált hazugságokat kell érteni, az eleve hibás alapokból kiindulva. Hibás alap a csecsemökínzás mellett pl.: a gój nem ember...!?!?)
#3 | Balu - 2014. May 27. 05:04:24
"Miért ne lehetnék büszke magyar és büszke zsidó egyszerre?"

Hát szerintem plö azért, mert a zsidók arra büszkék, hogy milyen trükkösen bepalizták a gazdanépet, például - de nemcsak - a magyart. Nemtom, ennek a seggfejnek tényleg nem jön le, hogy ez a kettõ nem fér össze? Vagy csak kukorékolja a liberós baromságokat, elvégre azért fizetik. Avagy õ kíván a hazai Jób Zetor lenni, amihez minden alapfeltétel megvan: (tudatos) zsidó is meg már le is nácizták. El tudom képzelni, ahogy õ lenne a magyarországi Jaros és kiadja a parancsot a zsidó védegyletnek az átöltözésre és mondjuk az elszakadni készülõ Viharsarok népének megrendszabályozására. "Zsoldosok" már vannak az In-Kal stb. személyében.

Képfaragó,
nem mindig annyira improvizáltak azok a hazugságok, némelyik kifejezetten szisztematikus és hosszú lefutású (pl. a II. vh. narratívája, finnugor elmélet, ókori történelemhamisítások stb.).
#4 | postaimre - 2014. May 27. 05:14:13
Zsidó magyar - magyar zsidó.
szeszak.hu/Comment/Kommentarok/Drabik/drabik-2.jpg

Drábik János metamorfózisai.
http://szeszak.hu/Comment/Kommentarok...Drabik.htm

10+1 zsidó származású magyar író és költõ – és 10+1 csodás idézet
Posted on ‍‍2014-01-21 - 20 שבט 5774

auschwitz10+1 részlet magyar zsidó származású írók és költõk tollából…
Ez a válogatás teljesen szubjektív és objektív is egyben… Mert szeretjük õket.
Olvassuk õket szeretettel és alázattal!

1)
AZ ÁLLATVÉDÕ EGYESÜLET KÖZLEMÉNYE:
“Elnökségünk hosszú harcainak eredményeképpen végre fölépült, és megkezdte mûködését a Nyúlpörkölt- és Hallevesgyár új üzemrészlege, a Dobozbontó.
Itt a frissen elkészült konzerveket újra kinyitják, s a levükbõl kiszedett nyúldarabokból, illetve halszeletekbõl, helyreállítják az eredeti állatot, melyet aztán, lelõhelyére szállítva, szabadon bocsátanak.
Köszönet a pörköltgyár igazgatóságának, mely annyi visszaélés és vita után végre helyesen értelmezi a humanizmust!” (Egypercesek)

Örkény István (1912-1979)
orkeny.istvanKossuth-díjas író, gyógyszerész, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtõje.
Jómódú zsidó polgárcsaládban született. A második világháborúban munkaszolgálatos volt a Donnál, majd hadifogságba esett, és csak 1946-ban térhetett haza.
A stílusteremtõ Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot. Nem csak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód.
A munkaszolgálatos élményeirõl írta meg a “Lágerek népe” címû könyvét, illetve – többek között az “in memoriam dr. K.H.G.” és a „Tanuljunk idegen nyelveket” c. egyperceseiben erõteljesen fogalmazta meg gondolatait.

2)
“Ez a csúf német szó azt jelenti, hogy az erõs fiú hadizsákmánynak nyilvánítja a golyót, s aki ellenállni merészel, azzal szemben erõszakot fog használni. Az ’einstand’ tehát hadüzenet is. Egyszersmind az ostromállapotnak, az erõszaknak, az ököljognak és a kalózuralomnak rövid, de velõs kijelentése.” (Pál utcai fiúk)

Molnár Ferenc (született Neumann Ferenc), (1878-1952).
Molnár_Ferenc_Uher1896-tól egy évig a genfi egyetemen, késõbb Budapesten jogot tanult. Ebben az idõszakban már cikkei jelentek meg budapesti napilapokban, többek közt a Pesti Hírlapban, majd hazatérte után a Budapesti Naplóban. Ekkoriban már komolyabb irodalmi mûveken és idegen nyelvû színdarabok fordításán is dolgozott.

Az 1920-as és 30-as években sok könnyed színdarabot írt, amelyek korának egyik legnépszerûbb színpadi szerzõjévé tették.
1939-ben a fenyegetõ nemzeti szocializmus elõl – a szintén zsidó származású – feleségével, Darvas Lilivel Franciaországba, Svájcba, majd 1939-ben New York-ba menekült.
Mûvei ott is ismertek lettek, a Panoptikum címû darabját 1949-ben a Broadway-n is bemutatták.
Molnár Ferenc regénye nyomán kerültek közhasználatba, váltak fogalommá a „gittegylet”, „einstand”, „grund” szavak.

3)
„Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülõhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belõle nõttem én, mint fatörzsbõl gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok.” (Nem tudhatom, 1944. január 17. (részlet)

Radnóti Miklós (született: Glatter Miklós, 1909-1944)
okleveles középiskolai tanár, a modern magyar líra kiemelkedõ képviselõje volt.
Az 1930-as években a névváltoztatás mellett döntött és Radnót falu nevét választotta, mivel a nagyapja ott született.
radwebBár hivatalosan csak a Radnóczi név használatát engedélyezték neki, ezért 1945 februárjában Gyarmati Fanni, – Radnóti Miklós felesége – Erdei Ferenc belügyminiszterhez fordult, hogy közbenjárjon a névváltoztatás ügyében, hogy mire férje hazaér, már hivatalosan is az új nevét tudja használni.
De õ nem ért haza.
Felsõfokú tanulmányait a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem, annak bölcsészeti karának magyar-francia szakán kezdte.
1934 júniusban summa cum laude minõsítéssel a bölcsészettudományok doktorává avatták.
1943-ban – a budapesti Szent István Bazilikában, feleségével együtt – római katolikus hitre tért át.
Nézeteit zsidóságáról egy évvel kitérését megelõzõen így fogalmazta meg:
„Zsidóságomat soha sem tagadtam meg, zsidó felekezetû vagyok ma is (…), de nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek”.
1944 májusában vonult be harmadik munkaszolgálatára Vácra, ahonnan marhavagonokban indultak Szerbiába.
Ott rézbányáknál, vasútépítésen dolgozott. Megkülönböztetésként fehér karszalagot kellett viselnie, mint zsidó származású keresztény vallásúnak.
A végkimerülés közelében járó költõt a Gyõrött kórházba irányították, ám a beteg munkaszolgálatosokat egyetlen gyõri kórház se fogadta be, köztük Radnótit sem.
Utolsó verse, amelyet október 31-én írt, a negyedik Razglednica sorai
“Tarkólövés. – Így végzed hát te is…”
Halálának pontos körülményei nem ismertek, de egyes források szerint Marányi Ede honvéd alezredes parancsára, Tálas András hadapródõrmester ötfõs kerete 1944. november 4-én vagy 9-én Abda község határában lõtte le a végsõkig kimerült Radnóti Miklóst, 21 társával együtt.

4)
- És hol laknak azok a magyarok?
– Magyarországban. Ausztria, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia közt.
– Ugyan kérem… Ezeket az országokat Shakespeare találta ki.
—–
A walesi nyelv nagyon csodálatos. (…) Minden egész másképpen, egészen túlvilágian hangzik. Például el lehet még egy nyelvet képzelni, ahol a sört úgy hívják, hogy “cwrw”?
—–
Nincs igazság és nincs emberiség. Csak igazságok vannak és emberek.
(idézetek a Pendragon legendá-ból)
—-
- Semmi baja – mondta az orvos -, csak valami rettenetes kimerültség. Mit csinált maga, hogy ennyire elfáradt?
– Én? (…) Semmit. Éltem.
(Utas és holdvilág)

Szerb Antal (Budapest, 1901 – Balf, 1945)
jelentõs magyar író, irodalomtörténész, nemzetközileg is népszerû regények szerzõje. Apja Sternrõl magyarosítva vette fel a Szerb nevet.
pim_foto_szerb_antal_nagySzerb Antal asszimiláns zsidó családba született, õ maga katolikus neveltetést kapott.
Húszéves sem volt, amikor a Nyugat 1921. februári száma egyszerre hat versét jelentette meg, késõbbiekben kritikákat is írt a lapnak. Nemsokára a Napkelet címû folyóirat is közölte írásait.
Az 1930-as években fõként az angolszász irodalommal és regényelmélettel foglalkozott. Számos regénye, verse és mûfordítása mellett két legnagyobb tudományos igényû összefoglaló mûvet is írt: “A világirodalom története” és “Magyar irodalomtörténet” címmel.
1941-tõl alkotói tere egyre szûkült: Magyar irodalomtörténetét betiltották, a Nyugat megszûnt.
1943-ban, majd 1944. június 5-én behívták munkaszolgálatra: elõször Fertõrákosra, majd Balfra került. 1945. január 27-én a balfi tábor pribékjei agyonverték.

5)
- Uram! A késemért jöttem!
- Hol hagyta?
- Valami matrózban.
- Milyen kés volt?
- Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta?
- Várjunk … Csak lassan, kérem … Milyen volta a nyele?
- Kagyló.
- Hány részbõl?
- Egy darabból készült.
- Akkor nincs baj. Megvan a kés!
- Hol?
- A hátamban.
- Köszönöm
- Kérem … A csapos mesélte, hogy milyen szép kés van bennem. Egy darab húszcentis kagylóritkaság.
- Forduljon meg, kérem, hogy kivegyem …
- Kitartás! A kocsmáros azt mondta, hogy amíg nem hoz orvost, hagyjam bent a kést, mert különben elvérzek. A kocsmáros ért ehhez, mert itt már öltek orvost is. Régi étterem.
/Részlet Piszkos Fred a kapitány címû könyv elsõ soraiból./

Rejtõ Jenõ (született Reich Jenõ, írói álneve: P. Howard) (1905-1943)
Bejárta egész Európát, sõt még Észak-Afrika partjain is megfordult.
Utazásai során rengeteg munkát elvállalt, volt többek között hajómunkás, heringhalász és mosogató is.
sz_rejto_jeno1927-ben végleg hazatért, és mint lapszerkesztõ kezdett munkához, színpadi kabarékat és operettszövegeket is írt, az egyik legsikeresebb mûvét, az “Aki mer, az nyer” címû színdarabot 1934-tõl több mint százötven alkalommal adták elõ.
A zsidótörvények miatt már nem publikálhatott a saját neve alatt, így más írók mûveiben segédkezett.
1942. október 9-én egy nyilas lap cikket közölt Rejtõrõl, nehezményezve benne, hogy az író ugyan zsidó származású, mégis nyugodtan írogatja a regényeit a kávéházban, és nem kapott még munkaszolgálati behívót.
Ennek hatására súlyos betegen, a nagykátai kórházból hurcolták el munkaszolgálatra, 1943. január 1-jén Jevdakovoban meghalt.
Mivel nem volt örököse, ezért 2014-tól regényei szabadon letölthetõek az internetrõl.

6)
Nem voltam jobb, se rosszabb senkinél,
Mégis a legtöbb: ember, aki él,

Mindenkinek rokona, ismerõse,
Mindenkinek utódja, õse,

Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.

Elmondom én, elmondanám,
De béna a kezem s dadog a szám.

Elmondanám, az út hová vezet,
Segítsetek hát, nyujtsatok kezet.

Emeljetek fel, szólni, látni, élni,
Itt lent a porban nem tudok beszélni.

A csörgõt eldobtam és nincs harangom,
Itt lent a porban rossz a hangom.
(részlet a “Nem mondhatom el senkinek” c. versbõl)

Karinthy Frigyes (1887-1938)
édesapja Karinthi József (1846–1921) mûvelt tisztviselõ, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja.
641_karinthy_frigyesCsaládneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított, feleségével 1886-ban együtt keresztelkedtek ki, Frigyes fiúk egy évvel ezután született.
Karinthy Frigyes 1898 és 1900 között kezdett írni: színmûveket, kalandos történeteket, verses meséket írt; emellett naplót vezetett.
Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül címû regényét.
Érettségi után matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi elõadásokat.
Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklõdéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé.
Karinthy maga mondta – szerényen -, hogy minden mûfajban alkotott maradandót. Legismertebb munkái: “Így írtok ti“, valamint a “Tanár úr kérem“.

De Karinthy életmûve ennél jóval tartalmasabb és sokrétûbb.
Fiatal korától kezdve vonzódott a tudományokhoz, Legnépszerûbb regénye mégis az “Utazás a koponyám körül”, amelyet az agydaganata miatt bekövetkezett eseményekrõl írt.
A regényben részletesen leírja az agymûtét közbeni gondolatait, érzéseit, emiatt a külföldi orvosok körében is ismert lett ez az írás.
Sok ismert mû magyar fordítása kötõdik a nevéhez, köztük a legnépszerûbb a két Micimackó-meseregény.
A fordításokban nõvére, Karinthy Emília (becenevén Mici) sokat segített, ezért rá utalhat a Micimackó név.

7)
„A jó tojós tyúkot könnyû felismerni arról, hogy néha tojásokat rak. Ha a tojós tyúk két-három évig nem ad tojást, csak zabál, és nagy, vörös taraja van, hajnalban meg kukorékol, akkor azonnal hívjunk orvost.
Amennyiben azt észlelnénk, hogy a jó tojós napok óta a hátán fekszik, kék színû és nem mozdul, akkor igyekezzünk azonnal eladni.
A házi tyúktenyésztés a nemzetgazdaságra kétségtelenül kedvezõ hatással van, az egyetlen hibája, hogy rengeteg veszõdséggel jár, és az ember ráfizetheti mindenét. Sokkal egyszerûbb vendéglõbe menni, annyi csirkehúst és tojást kap az ember, amennyi belefér.”
(Tyúktenyésztés városi talajon – Mezõgazdasági tanácsadó)

Efraim Kishon (Hoffmann Ferenc, 1924-2005)
Kereskedelmi iskolában érettségizett, származása miatt azonban nem vették fel az egyetemre, így ötvösnek kezdett tanulni.
Efraim_Kishon1944-ben Jolsvába, egy szlovákiai munkatáborba deportálták, ahol a vele szembeni kíméletes bánásmódot rendkívüli sakktudásának köszönhette.
A tábor náci parancsnoka ugyanis nagyon kedvelte ezt a játékot, és igényt tartott a tehetséges fiatalember társaságára.
Végül a sobibori koncentrációs táborba tartó transzportból egy barátjával együtt sikerült megszöknie, és a háború hátralevõ részét Stankó András néven bujkálva vészelte át.
Ez idõ alatt egy pincében rejtõzködve kezdte el írni “Hajvédõk” címû szatirikus regényét, amely a fasizmus kialakulásának zseniális paródiája, melynek egyik központi kérdése a „kopaszkérdés megoldása”.
1949-ben Izraelbe vándorol ki, ám elõtte nem sokkal “Hoffmann”-ról “Kishont”-ra magyarosította nevét.
Az anekdota szerint ekkor történt, hogy a bevándorlási hivatalnok az író nevének bejegyzésekor közölte a megdöbbent Kishont Ferenccel, hogy márpedig ilyen név nem létezik – majd önkényesen törölte a „t”-t a vezetéknév végérõl
(Mivel Izraelben van egy Kishon nevû folyó), és a Ferencet pedig kreatív lazasággal Efraimként regisztrálta.
Talán a legismertebb izraeli író, több mint 50 könyve összesen 37 nyelven jelent meg. Stílusa a jellegzetes pesti zsidó humorra épült, saját bevallása szerint Karinthy Frigyest és Molnár Ferencet tartotta legfõbb elõdjeinek.

8)
Meszelt égbolt
Csak hunyorog, aki a napba bámul,
de megvakul, ki másfél éve már
háton fekve mindig a mennyezetre.

Október
Arcába csapódott gyûrt falevelekkel
s véreres szemekkel
befordul utcánkba az elsõ õszi reggel.
(Haikuk)

Zelk Zoltán (1906-1981)
Miskolcon járt iskolába, ám tanulmányait nem fejezte be. Egy ideig inaskodott is, de nem tanult ki semmilyen szakmát.
Zelk ZoltánA háború kitörését követõen Ukrajnába került munkaszolgálatosként, (1942-1944), majd Magyarország megszállásakor bujdosni kényszerült.
Ünnepelt költõ volt a kommunista rendszerben, ám abból kiábrándulva az 1956-os forradalom lelkes híve lett.
A forradalom leverését követõen háromévi fogságra ítélték.
A fogságból való szabadulás rosszabb volt számára, mint a rabság.
Felesége alig néhány héttel elõbb halt meg, édesanyját is hamar elvesztette.
A következõ hónapokban megírta a magyar elégiaköltészet egyik legszebb alkotását, az örök gyász vallomását, a “Halott sirály”-t.
Ekkor, a gyászában és a csalódások élményében emelkedett fel a nagy költõk közé.
A munkaszolgálatban szerzett borzasztó emlékeit kamerába mondta.

9)
“Én marha, 1941-ben hazajöttem Hollywoodból, hogy még elérjem az utolsó auschwitzi gyorsot.
Amikor aztán a kõbányából nagy protekcióval átkerültem a lágerkonyhára, marha jó dolgom lett, annyi meleg vizet ihattam, amennyi belém fért.
Két év munkaszolgálat után belerúgott egy német katona, és beleesett az épp ásott gödörbe…
Na tudja mit!? Most lett elegem az egészbõl…”
—–
„Akinek van humora, mindent tud. Akinek nincs, mindenre képes.”
(idézetek)

Királyhegyi Pál (1900-1981)
Budapesten érettségizett 1918-ban, késõbb (1918-1930) az Amerikai Egyesült Államokban magyar nyelvû újságokba írta cikkeit, és alkalmi munkákból élt.
d00049725da961fc78bd9Elõbb statisztált Hollywoodban, majd forgatókönyveket írt.
Hazatérése után a Pesti Napló munkatársa lett. 1938-ban a Daily Telegraphnál dolgozott. 1944-ben Auschwitzba, majd Buchenwaldba deportálták.
1945-tõl a Ludas Matyi és a Képes Figyelõ címû lapok munkatársa volt, sorra közölte humoros jeleneteit, szatíráit, karcolatait, s több regénye is megjelent, köztük:
- A gengszterek nem nõnek az égig
- Az ígéretek földje
- A lejtõn felfelé.
1956 után népszerûsége már töretlen volt, mint konferanszié kabarékban szerepelt, dolgozott az Esti Hírlapnak, foglalkoztatta a Ludas Matyi és a rádió is, idõnként a televízióban is feltûnt.
Humoreszkjeibõl, színmûveibõl, kisregényeibõl több kötete is megjelent, 1979-ben pedig kiadta önéletrajzi regényét “Elsõ kétszáz évem” címmel.

10)
“Nincs oly képtelenség, amit ne élnénk át természetesen, s utamon, máris tudom, ott leselkedik rám, mint valami kikerülhetetlen csapda, a boldogság. Hisz még ott, a kémények mellett is volt a kínok szünetében valami, ami a boldogsághoz hasonlított. Mindenki csak a viszontagságokról, a “borzalmakról” kérdez: holott az én számomra tán ez az élmény marad a legemlékezetesebb. Igen, errõl kéne, a koncentrációs táborok boldogságáról beszélnem nékik legközelebb, ha majd kérdik. Ha ugyan kérdik. S hacsak magam is el nem felejtem.”
(Sorstalanság)

Kertész Imre (1929 – )
Budapesten született és 14 éves korában (1944) megjárta Auschwitzot, majd Buchenwaldot, ahonnan – a lágerek felszabadítása után – 1945-ben tért haza.
KerteszElsõ regénye, a Sorstalanság, amit 13 évig írt, többévi várakozás és visszautasítások után jelenhetett csak meg 1975-ben.
A regény külföldön már ismert és sikeres mû volt, ám itthon csak a rendszerváltás után vált szélesebb körben olvasottá.
Mûveit több nyelvre lefordították. Õ maga németbõl fordít – többek között Sigmund Freud, Hugo von Hofmannsthal, Friedrich Nietzsche, Friedrich Dürrenmatt, Arthur Schnitzler, Tankred Dorst és Ludwig Wittgenstein mûveit ültette át magyar nyelvre.
Írói munkásságáért idehaza és külföldön majd egy tucat magas rangú díjat vehetett át, de mindezek közt bizonyára a legnagyobb jelentõségû, a Sorstalanságért 2002-ben elnyert Nobel-díj, amellyel õ lett az elsõ magyar irodalmi Nobel-díjas.
Jó egészséget kívánunk Neki!

+1:
Auschwitz
Schaár Erzsébetnek

Négy-öt esztendõs lehetek,
s az én koromban a világ,
vagy – ha úgy tetszik – a valóság,
egyszóval mindaz, ami van,
két esztendõ vagy nyolcvan év,
mázsás cipõ, több tonnás kiskabát,
és fõként, ami hátra van még,
pontosan öt-hat éves.

00012042Pilinszky János (1921 – 1981)
A huszadik század egyik legjelentõsebb, katolikus érzésû magyar költõje.
1944…
Abban az évben sorozták be a hadseregbe, és a nyugati fronton egész költészetét befolyásoló élményként hatottak rá a lebombázott falvak és városok, az éhezõ emberek, de leginkább a koncentrációs táborok szörnyûségei.
Külön ciklust szentelt azon a döbbenetes erejû költemények, amelyekben a háború világát, elképzelhetetlen borzalmakat és a pokol látáványát próbálja megírni.

Harbach 1944,
Francia fogoly,
Egy KZ-láger falára,
Ravensbrücki passió,
Harmadnapon
Frankfurt

ui:
Többen kérdezték az összeállítás okát…
nincs ok, így jött…
Ám szeretettel ajánlom DÉRY TIBORRÓL írt cikkemet is.
http://rabbi.zsinagoga.net/2014/01/21...as-idezet/

A hozzászólásokból csak egy:
Hell Nagy István · Követem · Kiemelt hozzászóló · Budapest, Hungary · 266 feliratkozó
[bcolor=#993300]Nélkülük nincs sem magyar irodalom, sem semmiféle "magyarság".[/bcolor]

Ugyan miért kérdés még, ezeket írmagjukig ki kell demokratikusan irtani oszt jó napot! Jahve mehet a nukikuki qva anyjába a féreg bandájával együtt!
#5 | Balu - 2014. May 27. 07:58:04
Bár a felsoroltak többsége tényleg a sekély pestiesch bulvár kategória, Radnótit ismét ki kell emelni a sorból és pl. Zelk Zoltán is tett hozzá a magyar kultúrához.

MAJÁLIS

A hangraforgó zeng a fû között,
s hördül, liheg, akár egy üldözött,
de üldözõk helyett a lányok
kerítik, mint tüzes virágok.

Egy lányka térdrehull, lemezt cserél,
a háta barna, lába még fehér,
a rossz zenén kis lelke fellebeg
s oly szürke, mint ott fönt a fellegek.

Fiúk guggolnak és parázslanak,
az ajkukon ügyetlen szép szavak,
duzzasztja testük sok kicsiny siker
s nyugodtan ölnek, majd ha ölni kell.

Lehetnének talán még emberek,
hisz megvan bennük is, csak szendereg
az emberséghez méltó értelem.
Mondjátok hát, hogy nem reménytelen.

A BUJDOSÓ

Az ablakból egy hegyre látok,
engem nem lát a hegy;
búvok, tollamból vers szivárog,
bár minden egyre megy;
s látom de nem tudom mivégre
e régimódi kegy:
mint hajdan, hold leng most az égre
s virágot bont a meggy.

(Radnóti)
http://mek.niif.hu/01000/01018/01018.htm

Sõt, nyugodtan hajigáljatok meg sárral, trágyával, amivel gondoljátok, FALUDY-nak is van rengeteg remek verse. Pl.:

De akkor még minderrõl mit se tudva,
üvegbõl ittam, ha volt, a levest,
és lágy porával megcsókolt az ucca,
és rõt borával meglocsolt az est.
Oly szimpla volt minden: a nap, a rétek,
a játékok, az ég és a folyó,
s az út sarából úgy gurult az élet
cipõm elé, mint egy üveggolyó.

(részlet a Testamentum-ból)


...szubjektív persze, de azért ez nem a Rejtõ Jenõ kategória és nagyonis hozzátett a magyar költészethez.
#6 | 1 hazafele - 2014. May 27. 08:10:57
Uram! A késemért jöttem!(Rejtö:Ne tutt ki)s_*_olle
#7 | postaimre - 2014. May 27. 08:42:33
Balu, bár errõl lenne szó, de NEM!

Azok a híres Nyugat-osok...szabadkõmûvesek...és persze a sok remek rím. Szó sincs róla, hogy nem írtak volna magyarul és jól, de eszközei õk ennek a mocsok cionzsidó összeesküvésnek és végül a magyar gyerek (ha míg és amíg lesz) azt tanulja, hogy minden magyar költõ és író zsidaj firkász volt.

Faludy-t olvastam éppen a recski élményeit és azt mondtam, hogy nagyon tud írni, Rejtõ is a maga nemében és még mennyi magyar, akinek neve és munkái meg sem jelentek, mert a kiadók zsidrákok, a nyomdák zsidrákok és a terjesztõk zsidrákok voltak már a "felvilágosodás" korától és szinte kivétel nélkül.

Azt, hogy Radnóti errõl semmit sem tehetett nem vitatom, mint azt sem, hogy ma is ez van. Lásd itt van Gerry, remek versekkel, de ha nekidurálod magad máris vered az igen magas lécet, de ha nem lenne a "háló" megsüthetnéd még a fûzfapoétáskodást is. Nem így jártam én is?
#8 | Balu - 2014. May 27. 09:32:14
Imi,

igazad van, de ha csak megemlíted a Numerus Clasus-t, antiszemét vagy, pedig a statisztika az statisztika. Nagyon kitalálták õk ezt a

De szerintem Radnóti vagy Faludy egy fair versenyben is megállná a helyét. Nem kéne a gyereket is kiönteni a vízzel.
#9 | postaimre - 2014. May 27. 09:35:08
Drumó én nem olvastam Faludi verset, s talán nem is véletlen. A Pokolbéli víg napjaim-at és a második részt böcsületbõl. A tolla remek, bár amikor arról írt, hogy megbaxta az arab és az milyen jó volt (no nem így szimplán) padlót fogtam..., de akkor még Recsk jobban érdekelt történelmileg. Ez nem mostanában volt, de már akkor megsuhintott a "valami itt nincs rendben" érzés.

József Atilla az etalon, ez vitán felüli.

Balu, szó sincs róla. Tiszta vizet a medencébe! Addig a gyerek is kiszáll, aztán megnézzük, hogy visszamehet-e.

Mutatom miért is!

Popper Péter:
"Az ember akkor kezd el káromkodni, amikor nincs érve"


A múlt héten elhunyt Popper Péter pszichológus magyarnak és zsidónak is tekintette magát. Az antiszemitizmus gyökereirõl, az úgynevezett másságról, a magyar identitásról vallott saját nézeteirõl beszélt a HVG-nek nem sokkal a halála elõtt.

HVG: Tulajdonképpen miért utálják olyan sokan a zsidókat?

Popper Péter: Ennek több oka van. A legelsõ talán az, hogy volt két zsidó, egy bizonyos Mózes és egy bizonyos Jézus nevû, akik elvették a szabad pogány életörömöt az európai kultúrától. Egy sokistenhívõ kultusznak egész más volt a bûnhöz való viszonya, mert ugyan mondd már, Apolló megharagudott rám, elmegyek a tehénszemû Hérához, hogy védjen meg. Többpártrendszer volt. Az egyistenhit viszont diktatúra: egy kézbõl jön jutalom, büntetés; becsaphatatlan, lelkekbe lát. Azt a pogány életideált, hogy az ember élje meg az összes lehetõséget, amit az élet kínál, ez a két zsidó letiltotta.

http://www.gerlo.hu/gerloczy/popper-i...terju.html

Ebbe meg kapaszkodj meg! Nos, hát ezért....NEM!

Egy tipikus zsidó

Interjú egy tipikus zsidóval: Magyarország csak díszlet Izrael mellett



Minden oldalról zsidó

„Minden oldalról zsidó vagyok" – Müller Péter Sziámival beszélget Csõke Zoltán - olvasható részlet egy izgalmasnak ígérkezõ interjúból a Szombat nevû különösen magyarbarát oldalon. Miért tipikus zsidó? Mert, bár hivatalosan magyarnak vallja magát, a hazafiság viszolyogtatja, számára a vérre és terrorra épült Izraelen kívül minden ország csak "díszlet egy operettben", és mulatságosnak tûnik a gazdanépek himnusza. Merthát Izrael az egyetlen ország a világon. (Csak azt tudnánk, akkor miért kínozza magát és él azon az országon kívül, a senkiföldjén? - a szerk.)
Alább a részlet eredetiben.

Nem tudom ki mondta, hogy amíg egyetlen embert is lezsidóznak a világon, addig õ zsidó akar lenni. És akkor jön a neheze, mi az, hogy zsidó? Szerintem zsidónak, nem zsidónak, antiszemitának és semlegesnek is meg kell egyszer fogalmaznia ezt magában. Én mostanában kezdem megérteni.
Izrael az egyetlen ország a világon

Elvittem a feleségemet Izraelbe két évvel ezelõtt, és azzal az élménnyel jöttem vissza, hogy Izrael az egyetlen ország a világon. Én nagyon sok helyen megfordultam már, ráadásul az a fajta ember vagyok, aki mindenhol jól érzi magát. De ott rám szakadt egy érzés, hogy ez egy létezõ ország, hiába friss tákolmány, az összes többi viszont díszlet egy operettben.
Viszolyogtató

Lehet, hogy ez szörnyen hangzik, de onnantól kezdve az a szó, hogy hazám, valamennyi más himnuszban mulatságosnak tûnt. Mindig gyanakvó voltam egyébként a magyar hazafisággal, bár természetesen magyarnak vallom magam, de ahogy ezt itt kiejtik a szájukon az emberek, az mindig viszolyogtató volt a számomra.
Kommentár: A zsidók jelleme

A zsidók jellegzetes tulajdonsága jó beszédkészségük és alattomosságuk. Ez teszi õket nagyon alkalmassá a kereskedésre. Viszonylag magas intelligenciája lehetõvé teszi számára a minden környezethez való alkalmazkodást. A magyarokra jellemzõ haza iránti szeretet neki teljesen idegen. Ha egy környezet nem felel meg neki, rövid idõn belül át tud költözni, és ott a lehetõ legrövidebb idõn belül beilleszkeik. A környezõ nép tulajdonságaihoz is hozzáilleszkedik. Idegen nyelvek nem okoznak gondot neki; ha szükséges, meglepõ gyorsasággal megtanul egyet.

Sajátsága a látszólagos valóságtól való elrugaszkodottság is. Saját fantáziavilágában él, melynek kevés köze van a tényleges világhoz. Ez a képessége teszi a született mozi és színházi színésszé, de íróként is haszna van ebbõl, példák erre Franz Kafka fantasztikus történetei. A környezetével való szolidaritás fölött áll mindig a saját népéhez való tartozás érzése, melynek elsõdleges képviselõje a zsidó faji összetartozás érzése.
http://hu.metapedia.org/wiki/Egy_tipi...zsid%C3%B3
#10 | kincses - 2014. May 27. 09:56:04
Nekem nem az a bajom, hogy õk voltak. Hanem hogy a többiek nem lehettek. Nem az a baj, hogy volt Nyugat. Hanem hogy gúny tárgya volt a Pásztortûz. Nem az a baj, hogy vannak zsidók. hanem hogy ki tudnak robbantani egy népi-urbánus vitát, ahol ha a nemzetalkotó népet véded, akkor antiszemita vagy...na ezek a szemét agymosó csúsztatások...
Ki tanulta a suliban, kicsoda Gyóni Géza?
pedig tudott írni...itt egy papos meg egy katonás...
TOMORY ÚR NAGYMISÉJE

Ült az érsek Kalocsában
Aranycsipkés szent ruhába.
Vágóhidra akkor indult
Szerelmetes sok báránya.
Vágóhidja akkor épült
Ezerötszáz-huszonhatnak.
Kalocsai nagy templomba
Nagymisére bekongattak, -
Nagymisére bekongattak.

Sápadt papok sugva jártak.
Már misére bekongattak.
Nagymisérõl Tomory úr
Hol maradhat? hol maradhat?
Hercegasszony a templomban
És a grófok várták, várták...
Tomory úr akkor fogta
Kilencfontos buzogányát, -
Kilencfontos buzogányát.

Szólt a kispap: Harangoztak...
Szólt az érsek: »Hallom, hallom.
Pogány felhõ kerekedik,
Elõbb azt kell szétzavarnom.
Ezer telkem aki adta,
Átkot szórna õsz fejemre:
Nyája élén pogány ellen
Tomory úr ha nem menne, -
Tomory úr ha nem menne.«

Szólt a kispap: Vár a fenség...
Szólt az érsek: »Csak hadd várjon!
Vágóhidra mostan indul
Szerelmetes sok bárányom.
Ezer telkem, sok jószágom
Ha magam nem, hát ki védje?
Tomory úr nem lesz rosszab,
Mint utolsó rongy cselédje, -
Mint utolsó rongy cselédje.«

Szólt a kispap: Megsértõdnek!...
Szólt az érsek: »Ördög bánja!
Mondd meg nekik: elõbbvaló
Mennem nékem a pogányra.
Mondd meg nekik: elõbbvaló
Halálraszánt sok cselédem.
Nagymisét ma ott szolgálok
A mohácsi csatatéren, -
A mohácsi csatatéren.«

S ment az érsek... Hercegasszony
És a grófok és a dámák
Tomory úr nagymiséjét
A templomban most is várják...
Mert ha ment is vágóhidra -
Nem ment a nyáj pásztortalan...
Igy volt szokás - (megkövetem)
Ezerötszáz-huszonhatban, -
Ezerötszáz-huszonhatban.

(Krasznojarszk, 1917. máj. 12.)


FOGOLY HONVÉD TESTAMENTUMA

Pince-barakban redves beteg-ágyon -
Néhai honvéd-napjaim számlálom.
Luck alatt fogtak esztendeje nyáron,
Esztendeje nyáron.

Püspöki zsellér, markos magyar voltam;
Két öreg évet szenvedtem a frontban;
Muszkával, ráccal, taljánnal harcoltam;
Taljánnal harcoltam.

Püspöki zsellér, markos magyar voltam,
Ilyen hitvánnyá mégis leromlottam.
Én édes erõm, Uram-Isten, hol van?
Uram-Isten, hol van?

Pince-barakból halott pusztaságon
Szülõfalumba vezet-e még lábnyom?
Szülõházamat szabad-e még látnom,
Szabad-e még látnom?

Zselléri sorban, robotban, védetlen -
Teremtõ Isten, ugyan mit vétettem?
Püspököt, grófot hisz én süvegeltem,
Hisz én süvegeltem.

Rablógyilokkal ha gyilkoltam volna, -
Nem lógna rajtam koldus-ruha rongya;
Fegyházban is most tiszta ingem volna,
Tiszta ingem volna.

Teremtõ Isten, ugyan mit vétettem?
Gazdagok földjét hiszen én védettem!
S most a kutyám csak, ha szüköl érettem,
Ha szüköl érettem.

Most a kutyám csak, az ha rám ismerne,
Ha betévednék a régi helyemre.
Püspöki kasznár de tudom kiverne,
De tudom kiverne!

Jártányi erõm, hiszen annyi sincsen.
Ha szabadna is, nem mehetnék innen.
Magam szemetjét is nehéz kivinnem,
Nehéz már kivinnem.

Sok verejtékem televény tanui:
Nem birnálak már szakadásig túrni,
Jobb is talán már itten felfordulni,
Itten felfordulni.

Jobb is bizony már; jobb is mint megérnem,
Hogy úgy tengõdjek, kegyelem-kenyéren.
- Csak jó helyt tudnám kis árva cselédem,
Kis árva cselédem.

Zivatar elõl árvagyerek-úton
Akad-e fészer, ahová megbújjon?
Akad-e jószív, melyhöz odabújjon?
Melyhöz odabújjon.

Ezt a fityegõt (ezüst érem, vagy mi)
Apai jussul ha meg tudná kapni -
Testámentummal rá szeretném hagyni,
Rá szeretném hagyni.

Mutassa meg majd, - ha erõre kaphat, -
A gróf uraknak, a püspök uraknak, -
Ez a vitéz jegy beszéli ugyancsak,
Beszéli ugyancsak:

Zsellér-robotban bús ina-szakadtak,
Kik életükben csak másnak arattak,
Vérrel váltottak jogot a fiaknak,
Jogot a fiaknak!

(Krasznojarszk, 1917. V. 16.)

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték