Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Génjeinkben hordozzuk a harmadik õst
Ajaj, még elõkapják Lillithet is, aztán jöhetnek a "gyÃkemberek", vagyis a nemember humanoidok (más néven: zsidók)? Kiderült: nemcsak két, hanem három õsi embercsoport DNS-e keveredik bennünk. Eddig azt tartotta a tudomány, hogy a mai európaiak két embercsoporttól származtak. Most már van genetikai bizonyÃték.
Az egyik egy nyugat-európai, primitÃv, vadászó-gyûjtögetõ csoport volt, amely a homo sapiens több mint 40 ezer évvel ezelõtti európai letelepedése óta élt a kontinensen.
A másik csoportot földmûvelõk alkották, akik körülbelül hétezer éve vándoroltak be a Közel-Keletnek egy SzÃria, Törökország és Irak egyes részeit magába foglaló térségébõl.
Az új kutatás egy harmadik, szibériai eredetû csoport genetikai örökségét is megtalálta: õket a tudósok észak-eurázsiai õsöknek nevezték el.
Hétezer éves leleteket vizsgáltak
Egy hétezer évvel ezelõtt Németország terültén élt földmûves és nyolc, Luxemburg és Svédország területén nyolcezer éve élt vadászó-gyûjtögetõ ember genetikai örökségét elemezték a tudósok.
Az eredményeket ezután összevetették 2345 ma élõ európai ember genomjával, hogy megfejtsék, kiktõl származnak a kontinens lakói. Szinte minden európainál megtalálták mindhárom õsi népcsoport örökségét – olvasható a Nature tudományos magazin új számában.
Genetikai örökségünk
Az észak-eurázsiai õsök genetikai öröksége volt a legkisebb arányú, legfeljebb 20 százalékot tett ki a vizsgált európaiaknál.
Az õsi nyugat-európai vadászó-halászó populáció legerõsebben az észak-európaiaknál, különösen a Baltikum lakóinál jelenik meg, a litvánok DNS-ének akár 50 százaléka is tõlük származhat.
A dél-európaiak többet örököltek az õsi földmûvesektõl: a SzardÃnia szigetén élõk DNS-ének akár 90 százaléka is visszavezethetõ erre a csoportra. Ezek a Közel-Keletrõl érkezõ földmûvesek új tudást hoztak Európába, háziasÃtották a sertést és a szarvasmarhát, búzát, árpát borsót és lencsét termesztettek, aratáshoz obszidián sarlót használtak.
Földrészeken átÃvelõ rokonság
Az észak-eurázsiai õsök „összekötik az amerikai õslakosokat minden modern európai csoporttal” – mondta Johannes Krause, a kutatás egyik résztvevõje, a Tübingeni Egyetem genetikusa.
Ez a népcsoport nemcsak az õskori európaiakkal keveredett, hanem rokonaik voltak annak a populációnak is, amely több mint 15 ezer éve átvándorolt az egykor Szibériát Alaszkával összekötõ, fagyott Bering-földhÃdon, és benépesÃtette Amerikát.
Forrás: Link
Az egyik egy nyugat-európai, primitÃv, vadászó-gyûjtögetõ csoport volt, amely a homo sapiens több mint 40 ezer évvel ezelõtti európai letelepedése óta élt a kontinensen.
A másik csoportot földmûvelõk alkották, akik körülbelül hétezer éve vándoroltak be a Közel-Keletnek egy SzÃria, Törökország és Irak egyes részeit magába foglaló térségébõl.
Az új kutatás egy harmadik, szibériai eredetû csoport genetikai örökségét is megtalálta: õket a tudósok észak-eurázsiai õsöknek nevezték el.
Hétezer éves leleteket vizsgáltak
Egy hétezer évvel ezelõtt Németország terültén élt földmûves és nyolc, Luxemburg és Svédország területén nyolcezer éve élt vadászó-gyûjtögetõ ember genetikai örökségét elemezték a tudósok.
Az eredményeket ezután összevetették 2345 ma élõ európai ember genomjával, hogy megfejtsék, kiktõl származnak a kontinens lakói. Szinte minden európainál megtalálták mindhárom õsi népcsoport örökségét – olvasható a Nature tudományos magazin új számában.
Genetikai örökségünk
Az észak-eurázsiai õsök genetikai öröksége volt a legkisebb arányú, legfeljebb 20 százalékot tett ki a vizsgált európaiaknál.
Az õsi nyugat-európai vadászó-halászó populáció legerõsebben az észak-európaiaknál, különösen a Baltikum lakóinál jelenik meg, a litvánok DNS-ének akár 50 százaléka is tõlük származhat.
A dél-európaiak többet örököltek az õsi földmûvesektõl: a SzardÃnia szigetén élõk DNS-ének akár 90 százaléka is visszavezethetõ erre a csoportra. Ezek a Közel-Keletrõl érkezõ földmûvesek új tudást hoztak Európába, háziasÃtották a sertést és a szarvasmarhát, búzát, árpát borsót és lencsét termesztettek, aratáshoz obszidián sarlót használtak.
Földrészeken átÃvelõ rokonság
Az észak-eurázsiai õsök „összekötik az amerikai õslakosokat minden modern európai csoporttal” – mondta Johannes Krause, a kutatás egyik résztvevõje, a Tübingeni Egyetem genetikusa.
Ez a népcsoport nemcsak az õskori európaiakkal keveredett, hanem rokonaik voltak annak a populációnak is, amely több mint 15 ezer éve átvándorolt az egykor Szibériát Alaszkával összekötõ, fagyott Bering-földhÃdon, és benépesÃtette Amerikát.
Forrás: Link
Hozzaszolasok
Oldal: 1 / 2: 12
#1 |
Ionerai
- 2014. September 21. 19:31:20
#2 |
tillati
- 2014. September 22. 06:32:03
#3 |
Balu
- 2014. September 22. 12:11:58
#4 |
104
- 2014. September 22. 14:50:23
#5 |
tillati
- 2014. September 22. 18:22:48
#6 |
postaimre
- 2014. September 22. 18:39:45
#7 |
tillati
- 2014. September 22. 18:44:38
#8 |
vizeloszto
- 2014. September 22. 18:58:08
#9 |
postaimre
- 2014. September 22. 19:03:29
#10 |
tillati
- 2014. September 22. 19:18:16
Oldal: 1 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték