Aki mĂŠg ebbĂľl sem ĂŠrt, az tĂŠnyleg agyalĂĄgyult!
Az idĂŠn Ăźnneplik a II. vilĂĄghĂĄborĂş utolsĂł ĂŠvĂŠben tĂśbb ezer budapesti zsidĂł ĂŠletĂŠt megmentĂľ diplomata, Raoul Wallenberg szĂźletĂŠsĂŠnek centenĂĄriumĂĄt. 1945. januĂĄr 17-ĂŠn Wallenberget letartĂłztattĂĄk a magyar fĂľvĂĄrosba belĂŠpett szovjet katonai hatĂłsĂĄgok. A diplomata tĂśbb mint kĂŠt ĂŠvet tĂśltĂśtt szovjet bĂśrtĂśnben, ahol aztĂĄn meghalt.
A svĂŠd fĂŠl – csakis az ĂĄltala ismert oknĂĄl fogva – csupĂĄn az Ăśtvenes ĂŠvek vĂŠgĂŠn kezdett hivatalosan ĂŠrdeklĂľdni a svĂŠd diplomata sorsa irĂĄnt. Akkor MoszkvĂĄtĂłl a kĂśvetkezĂľ vĂĄlaszt kapta, amelynek a megfogalmazĂĄsa mĂĄig nem vĂĄltozott. Éspedig: 1947. jĂşlius 17-re virradĂł ĂŠjjel Raoul Wallenberg szĂ­velĂŠgtelensĂŠgben halt meg a bĂśrtĂśnben. Mivel ezt a vĂĄlaszt a svĂŠd fĂŠl nem tartotta kielĂŠgĂ­tĂľnek, a kormĂĄny ĂŠs a Wallenberg csalĂĄd kĂŠpviselĂľit meghĂ­vtĂĄk MoszkvĂĄba bĂľvebb magyarĂĄzat vĂŠgett. Igaz, erre csupĂĄn 1989-ben kerĂźlt sor. Ugyanakkor hoztĂĄk lĂŠtre a Wallenberg-Ăźgyet kivizsgĂĄlĂł munkabizottsĂĄgot. KĂŠt ĂŠv elteltĂŠvel, az elvĂŠgzett vizsgĂĄlatot kĂśvetĂľen a csoport jelentette az eredmĂŠnyeket egy moszkvai konferenciĂĄn, amelynek rĂŠsztvevĂľi kĂśzt voltak a Wallenberg csalĂĄd tagjai is. A svĂŠd fĂŠl szerint mĂĄig vannak tisztĂĄzatlan mozzanatok. Ezeket megvitattĂĄk MoszkvĂĄban a svĂŠd, orosz, magyar ĂŠs amerikai diplomatĂĄk, tudĂłsok, Ă­rĂłk ĂŠs jogvĂŠdĂľk mĂĄjus 29-i talĂĄlkozĂłjĂĄn.

A talålkozó egyik rÊsztvevþje, a SvÊd IntÊzet igazgatója, a Raoul Wallenberg nemzetkÜzi Êv kuråtora, Olle Wästberg hangoztatta:

„Wallenberg jelkĂŠpes alak: eleve szembehelyezkedett a nagy gonoszsĂĄggal – a fasizmussal, aztĂĄn egy mĂĄsik gonosz ideolĂłgia – a sztĂĄlinizmus – ĂĄldozatĂĄvĂĄ vĂĄlt. Napjainkban csaknem a vilĂĄg 50 orszĂĄgĂĄban adĂłznak Wallenberg emlĂŠkĂŠnek, ĂŠs jelkĂŠpes, hogy ma MoszkvĂĄban is adĂłznak emlĂŠkĂŠnek. Raoul Wallenberg meghalt – de lehet, hogy megĂśltĂŠk – MoszkvĂĄban, de mĂĄig nincs lehetĂľsĂŠgĂźnk pontosan megĂĄllapĂ­tani, hogy ez hol ĂŠs mikor tĂśrtĂŠnt. Az orosz hatĂłsĂĄgok feladata vĂŠglegesen tisztĂĄzni a tĂśrtĂŠntek kĂśrĂźlmĂŠnyeit.”

A konferencia tovĂĄbbi rĂŠsztvevĂľje volt Bengt Jangfeldt szlavista Ă­rĂł, a Wallenberg-ĂŠletrajz szerzĂľje, aki a tĂśrtĂŠnĂŠszekhez kĂŠpest szabadabban kezeli a problĂŠmĂĄt. Meglehet, ennĂŠlfogva volt hajlandĂł vĂĄlaszolni az ĂşjsĂĄgĂ­rĂłk kĂŠrdĂŠsĂŠre, hogy a humanista mentĂľangyal Raoul Wallenberget tulajdonkĂŠppen mi oknĂĄl fogva tartĂłztattĂĄk le Budapesten ĂŠs szĂĄllĂ­tottĂĄk MoszkvĂĄba kihallgatĂĄs cĂŠljĂĄbĂłl.

„A magyarorszĂĄgi svĂŠd kĂśvetsĂŠg dolgozĂłi visszaemlĂŠkezĂŠsei alpjĂĄn tudjuk, hogy Ăľket kikĂŠrdeztĂŠk Wallenbergnek a nĂŠmetekkel ĂĄpolt kapcsolatairĂłl. Azt hiszem, e tekintetben nagy jelentĂľsege van az Ăşn. Himmler-nyomnak. KĂśzismert, hogy 1944 ĂľszĂŠtĂľl kezdve Himmler kapcsolatot prĂłbĂĄlt felvenni a SzovjetuniĂł nyugati szĂśvetsĂŠgeseivel, a SzovjetuniĂł ellen irĂĄnyulĂł kĂźlĂśnbĂŠke kĂśtĂŠse cĂŠljĂĄbĂłl. A kapcsolatfelvĂŠtelre Stockholmban kerĂźlt sor, Raoul Wallenberg ĂŠdesapja unokafivĂŠrĂŠn, Jacob Wallenberg bankĂĄron keresztĂźl. A SzovjetuniĂłban gyanĂ­tottĂĄk, hogy Wallenbergnek a nĂŠmetek engedĂŠlyeztĂŠk a mentĂŠsi missziĂłt, hogy jobb fĂŠnyben tĂźntethessĂŠk fel magukat a Nyugat elĂľtt. A svĂŠd KĂźM levĂŠltĂĄrĂĄban rĂĄbukkantam egy nĂŠmet katona kihallgatĂĄsĂĄnak jegyzĂľkĂśnyvĂŠre. A katona a budapesti svĂŠd kĂśvetsĂŠgen bĂşjt meg 1945 tavaszĂĄn. RĂŠszletesen beszĂĄmolt a diplomatĂĄk ĂŠletĂŠrĂľl ĂŠs munkĂĄjĂĄrĂłl, egyszĂłval, Ăşgy lĂĄtszik, hogy szavai hitelt ĂŠrdemelnek. De a legfontosabb, amire felfigyeltem: a kĂŠrdezĂľ Wallenberg irĂĄnt ĂŠrdeklĂľdik. A katona elmondja, hogy amikor Ăľ a kĂśvetsĂŠgre kerĂźlt, Wallenberg mĂĄr nem volt ott. „Na jĂł – mondja a kihallgatĂł szemĂŠly –, de mondd csak, mennyi pĂŠnzt kapott Wallenberg HimmlertĂľl?” ErrĂľl Ă­rok kĂśnyvemben. A mĂĄsik epizĂłd, amikor Wallenberg a szovjet katonĂĄkhoz kerĂźlt, holmijai kĂśzt ĂŠkszereket ĂŠs aranyat talĂĄltak. Ez nagyon nagy gyanĂşt kelthetett, ĂŠs fontos szerepet jĂĄtszhatott Wallenberg tovĂĄbbi sorsĂĄban.”

Arszenyij Roginszkij orosz tĂśrtĂŠnĂŠsz a kĂśvetkezĂľkĂŠppen Ăśsszegezte a pillanatnyilag kialakult helyzetet.

„Sajnos, alig haladtunk elĂľre a legfontosabb kĂŠrdĂŠsekre adandĂł vĂĄlasz keresĂŠse terĂŠn: „MiĂŠrt tartĂłztattĂĄk le Wallenberget?”, „Mivel vĂĄdoltĂĄk Wallenberget?”, „Mikor ĂŠs mikĂŠnt halt meg Wallenberg?”. CsupĂĄn hipotĂŠziseket fejthetĂźnk ki a kĂźlĂśnbĂśzĂľ dokumentumok rĂŠszletei alapjĂĄn. EgyszĂłval, ha a kĂŠrdĂŠs az, hogy van-e tisztĂĄnlĂĄtĂĄs a Wallenberg-Ăźgyben, akkor a vĂĄlasz nemleges. Lesz-e valaha is tisztĂĄnlĂĄtĂĄs? Én szemĂŠlyesen meg vagyok gyĂľzĂľdve, hogy igenis, lesz.”
Link