Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Lehetséges-e a tisztánlátás Raoul Wallenberg ügyében?
Aki még ebbõl sem ért, az tényleg agyalágyult!
Az idén ünneplik a II. világháború utolsó évében több ezer budapesti zsidó életét megmentõ diplomata, Raoul Wallenberg születésének centenáriumát. 1945. január 17-én Wallenberget letartóztatták a magyar fõvárosba belépett szovjet katonai hatóságok. A diplomata több mint két évet töltött szovjet börtönben, ahol aztán meghalt.
A svéd fél – csakis az általa ismert oknál fogva – csupán az ötvenes évek végén kezdett hivatalosan érdeklõdni a svéd diplomata sorsa iránt. Akkor Moszkvától a következõ választ kapta, amelynek a megfogalmazása máig nem változott. Éspedig: 1947. július 17-re virradó éjjel Raoul Wallenberg szívelégtelenségben halt meg a börtönben. Mivel ezt a választ a svéd fél nem tartotta kielégítõnek, a kormány és a Wallenberg család képviselõit meghívták Moszkvába bõvebb magyarázat végett. Igaz, erre csupán 1989-ben került sor. Ugyanakkor hozták létre a Wallenberg-ügyet kivizsgáló munkabizottságot. Két év elteltével, az elvégzett vizsgálatot követõen a csoport jelentette az eredményeket egy moszkvai konferencián, amelynek résztvevõi közt voltak a Wallenberg család tagjai is. A svéd fél szerint máig vannak tisztázatlan mozzanatok. Ezeket megvitatták Moszkvában a svéd, orosz, magyar és amerikai diplomaták, tudósok, írók és jogvédõk május 29-i találkozóján.
A találkozó egyik résztvevõje, a Svéd Intézet igazgatója, a Raoul Wallenberg nemzetközi év kurátora, Olle Wästberg hangoztatta:
„Wallenberg jelképes alak: eleve szembehelyezkedett a nagy gonoszsággal – a fasizmussal, aztán egy másik gonosz ideológia – a sztálinizmus – áldozatává vált. Napjainkban csaknem a világ 50 országában adóznak Wallenberg emlékének, és jelképes, hogy ma Moszkvában is adóznak emlékének. Raoul Wallenberg meghalt – de lehet, hogy megölték – Moszkvában, de máig nincs lehetõségünk pontosan megállapítani, hogy ez hol és mikor történt. Az orosz hatóságok feladata véglegesen tisztázni a történtek körülményeit.”
A konferencia további résztvevõje volt Bengt Jangfeldt szlavista író, a Wallenberg-életrajz szerzõje, aki a történészekhez képest szabadabban kezeli a problémát. Meglehet, ennélfogva volt hajlandó válaszolni az újságírók kérdésére, hogy a humanista mentõangyal Raoul Wallenberget tulajdonképpen mi oknál fogva tartóztatták le Budapesten és szállították Moszkvába kihallgatás céljából.
„A magyarországi svéd követség dolgozói visszaemlékezései alpján tudjuk, hogy õket kikérdezték Wallenbergnek a németekkel ápolt kapcsolatairól. Azt hiszem, e tekintetben nagy jelentõsege van az ún. Himmler-nyomnak. Közismert, hogy 1944 õszétõl kezdve Himmler kapcsolatot próbált felvenni a Szovjetunió nyugati szövetségeseivel, a Szovjetunió ellen irányuló különbéke kötése céljából. A kapcsolatfelvételre Stockholmban került sor, Raoul Wallenberg édesapja unokafivérén, Jacob Wallenberg bankáron keresztül. A Szovjetunióban gyanították, hogy Wallenbergnek a németek engedélyezték a mentési missziót, hogy jobb fényben tüntethessék fel magukat a Nyugat elõtt. A svéd KüM levéltárában rábukkantam egy német katona kihallgatásának jegyzõkönyvére. A katona a budapesti svéd követségen bújt meg 1945 tavaszán. Részletesen beszámolt a diplomaták életérõl és munkájáról, egyszóval, úgy látszik, hogy szavai hitelt érdemelnek. De a legfontosabb, amire felfigyeltem: a kérdezõ Wallenberg iránt érdeklõdik. A katona elmondja, hogy amikor õ a követségre került, Wallenberg már nem volt ott. „Na jó – mondja a kihallgató személy –, de mondd csak, mennyi pénzt kapott Wallenberg Himmlertõl?” Errõl írok könyvemben. A másik epizód, amikor Wallenberg a szovjet katonákhoz került, holmijai közt ékszereket és aranyat találtak. Ez nagyon nagy gyanút kelthetett, és fontos szerepet játszhatott Wallenberg további sorsában.”
Arszenyij Roginszkij orosz történész a következõképpen összegezte a pillanatnyilag kialakult helyzetet.
„Sajnos, alig haladtunk elõre a legfontosabb kérdésekre adandó válasz keresése terén: „Miért tartóztatták le Wallenberget?”, „Mivel vádolták Wallenberget?”, „Mikor és miként halt meg Wallenberg?”. Csupán hipotéziseket fejthetünk ki a különbözõ dokumentumok részletei alapján. Egyszóval, ha a kérdés az, hogy van-e tisztánlátás a Wallenberg-ügyben, akkor a válasz nemleges. Lesz-e valaha is tisztánlátás? Én személyesen meg vagyok gyõzõdve, hogy igenis, lesz.”
Link
Az idén ünneplik a II. világháború utolsó évében több ezer budapesti zsidó életét megmentõ diplomata, Raoul Wallenberg születésének centenáriumát. 1945. január 17-én Wallenberget letartóztatták a magyar fõvárosba belépett szovjet katonai hatóságok. A diplomata több mint két évet töltött szovjet börtönben, ahol aztán meghalt.
A svéd fél – csakis az általa ismert oknál fogva – csupán az ötvenes évek végén kezdett hivatalosan érdeklõdni a svéd diplomata sorsa iránt. Akkor Moszkvától a következõ választ kapta, amelynek a megfogalmazása máig nem változott. Éspedig: 1947. július 17-re virradó éjjel Raoul Wallenberg szívelégtelenségben halt meg a börtönben. Mivel ezt a választ a svéd fél nem tartotta kielégítõnek, a kormány és a Wallenberg család képviselõit meghívták Moszkvába bõvebb magyarázat végett. Igaz, erre csupán 1989-ben került sor. Ugyanakkor hozták létre a Wallenberg-ügyet kivizsgáló munkabizottságot. Két év elteltével, az elvégzett vizsgálatot követõen a csoport jelentette az eredményeket egy moszkvai konferencián, amelynek résztvevõi közt voltak a Wallenberg család tagjai is. A svéd fél szerint máig vannak tisztázatlan mozzanatok. Ezeket megvitatták Moszkvában a svéd, orosz, magyar és amerikai diplomaták, tudósok, írók és jogvédõk május 29-i találkozóján.
A találkozó egyik résztvevõje, a Svéd Intézet igazgatója, a Raoul Wallenberg nemzetközi év kurátora, Olle Wästberg hangoztatta:
„Wallenberg jelképes alak: eleve szembehelyezkedett a nagy gonoszsággal – a fasizmussal, aztán egy másik gonosz ideológia – a sztálinizmus – áldozatává vált. Napjainkban csaknem a világ 50 országában adóznak Wallenberg emlékének, és jelképes, hogy ma Moszkvában is adóznak emlékének. Raoul Wallenberg meghalt – de lehet, hogy megölték – Moszkvában, de máig nincs lehetõségünk pontosan megállapítani, hogy ez hol és mikor történt. Az orosz hatóságok feladata véglegesen tisztázni a történtek körülményeit.”
A konferencia további résztvevõje volt Bengt Jangfeldt szlavista író, a Wallenberg-életrajz szerzõje, aki a történészekhez képest szabadabban kezeli a problémát. Meglehet, ennélfogva volt hajlandó válaszolni az újságírók kérdésére, hogy a humanista mentõangyal Raoul Wallenberget tulajdonképpen mi oknál fogva tartóztatták le Budapesten és szállították Moszkvába kihallgatás céljából.
„A magyarországi svéd követség dolgozói visszaemlékezései alpján tudjuk, hogy õket kikérdezték Wallenbergnek a németekkel ápolt kapcsolatairól. Azt hiszem, e tekintetben nagy jelentõsege van az ún. Himmler-nyomnak. Közismert, hogy 1944 õszétõl kezdve Himmler kapcsolatot próbált felvenni a Szovjetunió nyugati szövetségeseivel, a Szovjetunió ellen irányuló különbéke kötése céljából. A kapcsolatfelvételre Stockholmban került sor, Raoul Wallenberg édesapja unokafivérén, Jacob Wallenberg bankáron keresztül. A Szovjetunióban gyanították, hogy Wallenbergnek a németek engedélyezték a mentési missziót, hogy jobb fényben tüntethessék fel magukat a Nyugat elõtt. A svéd KüM levéltárában rábukkantam egy német katona kihallgatásának jegyzõkönyvére. A katona a budapesti svéd követségen bújt meg 1945 tavaszán. Részletesen beszámolt a diplomaták életérõl és munkájáról, egyszóval, úgy látszik, hogy szavai hitelt érdemelnek. De a legfontosabb, amire felfigyeltem: a kérdezõ Wallenberg iránt érdeklõdik. A katona elmondja, hogy amikor õ a követségre került, Wallenberg már nem volt ott. „Na jó – mondja a kihallgató személy –, de mondd csak, mennyi pénzt kapott Wallenberg Himmlertõl?” Errõl írok könyvemben. A másik epizód, amikor Wallenberg a szovjet katonákhoz került, holmijai közt ékszereket és aranyat találtak. Ez nagyon nagy gyanút kelthetett, és fontos szerepet játszhatott Wallenberg további sorsában.”
Arszenyij Roginszkij orosz történész a következõképpen összegezte a pillanatnyilag kialakult helyzetet.
„Sajnos, alig haladtunk elõre a legfontosabb kérdésekre adandó válasz keresése terén: „Miért tartóztatták le Wallenberget?”, „Mivel vádolták Wallenberget?”, „Mikor és miként halt meg Wallenberg?”. Csupán hipotéziseket fejthetünk ki a különbözõ dokumentumok részletei alapján. Egyszóval, ha a kérdés az, hogy van-e tisztánlátás a Wallenberg-ügyben, akkor a válasz nemleges. Lesz-e valaha is tisztánlátás? Én személyesen meg vagyok gyõzõdve, hogy igenis, lesz.”
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 1 / 2: 12
#1 |
tiszazugi
- 2012. July 16. 08:28:07
#2 |
dodopapa
- 2012. July 16. 10:04:22
#3 |
Perje
- 2012. July 16. 10:05:44
#4 |
postaimre
- 2012. July 16. 10:18:07
#5 |
kincses
- 2012. July 16. 10:24:14
#6 |
Zea
- 2012. July 16. 16:57:12
#7 |
postaimre
- 2012. July 16. 18:29:58
#8 |
kincses
- 2012. July 16. 21:11:48
#9 |
mormota1968
- 2012. July 16. 21:23:29
#10 |
jano
- 2012. July 17. 06:19:44
Oldal: 1 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.