Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Ma teremtette Isten a Napot és a Holdat
Vigyázat, mert Isten (jahve) név alatt egy szervezett bûnözõi csoport porolja ki az emberisegget!
Napéjegyenlõségnél kezdõik a csillagászati tavasz, kiegyenlítõdik világosság és sötétség, ez a húsvét számításának alapja. Nem csoda, hisz ezen a napon született a Nap és a Hold.
Közismert, hogy Isten hat nap alatt teremtette a világot, és a VII. század vége óta azt is tudjuk, melyik napon kerített sort erre. Az angol Enchiridion 1011-ben így írt: „Ebben a hónapban a mindenható Isten megteremtett minden láthatót és láthatatlant. Így szólt: »Legyen világosság«, és lett világosság. Ez a nap március 18-ra esett". A dátumot már korábban, a VII. és VIII. században - tudományos és teológiai érvekkel alátámasztva - Beda Venerabilis angol tudós szerzetes is kiszámolta.
A teremtés negyedik napja
"És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválaszszák a nappalt az éjszakától ... És legyenek világítókul az ég mennyezetén hogy világítsanak a földre. És úgy lõn. Teremté tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat. És helyezteté Isten azokat az ég mennyezetére, hogy világítsanak a földre ..." - idézi a teremtés negyedik napjának "történetét" Károli Gáspár.
Thinkstock
Március 21-rõl van szó, ami kereszténység legnagyobb ünnepe, húsvét idõpontjának kiszámításánál kap kiemelkedõ szerepet. A húsvét mozgó ünnep, azaz nem egy bizonyos dátumhoz köthetõ, hanem minden évben más idõpontra esik március 22 és április 25. között. A tavaszi napéjegyenlõséget követõ holdtölte utáni elsõ vasárnapon. Miután pedig a tavaszi napéjegyenlõség a legtöbb évben március 21-ére esik, a mai nap, a Hold és a Nap teremtésének dátuma a húsvétszámítás alapja.
Dõl a Föld
Az idei év 15 perc híján nem tartozik a "legtöbbhöz": 2015-ben március 20-án, 23 óra 45 perckor volt a napéjegyenlõség. Ezzel kezdetét vette a csillagászati tavasz, a napon belüli sötét és világos periódus pedig egyaránt 12 óra. A nappali idõszak hossza mostantól június 21-éig, a nyári napfordulóig folyamatosan nõ az északi földekén.
Mindez a Föld forgástengelyének dõlése miatt van. Nyilván nehéz két gömb egymáshoz viszonyított dõlésszögérõl beszélni, erre szolgál az ekliptika síkjának fogalma. Ez a Föld, és néhány fok eltéréssel a naprendszer bolygóinak keringési síkja a Nap körül. Bolygónk forgástengelye ehhez a keringési síkhoz képest "dõl", vagyis nem 90, hanem 66,5 fokos szöget zár be vele. A síkra állított merõlegestõl így 23,5 fokkal tér el, ezért hivatalosan a Föld forgástengelyének dõlésszöge 23,5 fok.
Izgalmas változatosság
Nap körüli éves pályáján bolygónk végig megtartja "dõlését", aminek eredménye az évszakok, valamint a nappalok és az éjszakák hosszának folyamatos változása. Minél nagyobb szögben érik a sugarak a felszínt, annál jobban képesek azt felmelegíteni. Mostantól Földünk északi felét "dönti" a Nap felé, nõ a napsugarak beesési szöge, melegszik az idõ és jön a nyár. A tetõpont általában június 21., amikor a Ráktérítõre vetül 90 fokban a napfény.
Ez számunkra a hosszú és meleg nappalok idõszaka, míg a déli féltekén tombol a sötétség és a tél. Az tavaszi napéjegyenlõség idején azonban a Föld az "oldalát" mutatja a Napnak, egyik sarka sem "dõl" a csillag felé. Ekkor egész bolygónkon ugyanannyi ideig tart a sötét és világos periódus. Ha a fent említett tengelyferdeség nem lenne, és a bolygó tengelye pont derékszöget zárna be e képzeletbeli síkkal, a nappalok és az éjszakák hossza egész évben 12-12 óra lenne, és sehol a Földön nem lennének évszakok.
Link
Napéjegyenlõségnél kezdõik a csillagászati tavasz, kiegyenlítõdik világosság és sötétség, ez a húsvét számításának alapja. Nem csoda, hisz ezen a napon született a Nap és a Hold.
Közismert, hogy Isten hat nap alatt teremtette a világot, és a VII. század vége óta azt is tudjuk, melyik napon kerített sort erre. Az angol Enchiridion 1011-ben így írt: „Ebben a hónapban a mindenható Isten megteremtett minden láthatót és láthatatlant. Így szólt: »Legyen világosság«, és lett világosság. Ez a nap március 18-ra esett". A dátumot már korábban, a VII. és VIII. században - tudományos és teológiai érvekkel alátámasztva - Beda Venerabilis angol tudós szerzetes is kiszámolta.
A teremtés negyedik napja
"És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválaszszák a nappalt az éjszakától ... És legyenek világítókul az ég mennyezetén hogy világítsanak a földre. És úgy lõn. Teremté tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat. És helyezteté Isten azokat az ég mennyezetére, hogy világítsanak a földre ..." - idézi a teremtés negyedik napjának "történetét" Károli Gáspár.
Thinkstock
Március 21-rõl van szó, ami kereszténység legnagyobb ünnepe, húsvét idõpontjának kiszámításánál kap kiemelkedõ szerepet. A húsvét mozgó ünnep, azaz nem egy bizonyos dátumhoz köthetõ, hanem minden évben más idõpontra esik március 22 és április 25. között. A tavaszi napéjegyenlõséget követõ holdtölte utáni elsõ vasárnapon. Miután pedig a tavaszi napéjegyenlõség a legtöbb évben március 21-ére esik, a mai nap, a Hold és a Nap teremtésének dátuma a húsvétszámítás alapja.
Dõl a Föld
Az idei év 15 perc híján nem tartozik a "legtöbbhöz": 2015-ben március 20-án, 23 óra 45 perckor volt a napéjegyenlõség. Ezzel kezdetét vette a csillagászati tavasz, a napon belüli sötét és világos periódus pedig egyaránt 12 óra. A nappali idõszak hossza mostantól június 21-éig, a nyári napfordulóig folyamatosan nõ az északi földekén.
Mindez a Föld forgástengelyének dõlése miatt van. Nyilván nehéz két gömb egymáshoz viszonyított dõlésszögérõl beszélni, erre szolgál az ekliptika síkjának fogalma. Ez a Föld, és néhány fok eltéréssel a naprendszer bolygóinak keringési síkja a Nap körül. Bolygónk forgástengelye ehhez a keringési síkhoz képest "dõl", vagyis nem 90, hanem 66,5 fokos szöget zár be vele. A síkra állított merõlegestõl így 23,5 fokkal tér el, ezért hivatalosan a Föld forgástengelyének dõlésszöge 23,5 fok.
Izgalmas változatosság
Nap körüli éves pályáján bolygónk végig megtartja "dõlését", aminek eredménye az évszakok, valamint a nappalok és az éjszakák hosszának folyamatos változása. Minél nagyobb szögben érik a sugarak a felszínt, annál jobban képesek azt felmelegíteni. Mostantól Földünk északi felét "dönti" a Nap felé, nõ a napsugarak beesési szöge, melegszik az idõ és jön a nyár. A tetõpont általában június 21., amikor a Ráktérítõre vetül 90 fokban a napfény.
Ez számunkra a hosszú és meleg nappalok idõszaka, míg a déli féltekén tombol a sötétség és a tél. Az tavaszi napéjegyenlõség idején azonban a Föld az "oldalát" mutatja a Napnak, egyik sarka sem "dõl" a csillag felé. Ekkor egész bolygónkon ugyanannyi ideig tart a sötét és világos periódus. Ha a fent említett tengelyferdeség nem lenne, és a bolygó tengelye pont derékszöget zárna be e képzeletbeli síkkal, a nappalok és az éjszakák hossza egész évben 12-12 óra lenne, és sehol a Földön nem lennének évszakok.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 1 / 2: 12
#1 |
tudatlanka
- 2015. March 21. 19:40:16
#2 |
miskolcilaci
- 2015. March 21. 20:01:56
#3 |
GERRY
- 2015. March 21. 23:14:57
#4 |
SZM
- 2015. March 22. 14:16:57
#5 |
Gutai Zub
- 2015. March 22. 17:14:24
#6 |
ipafai
- 2015. March 22. 17:23:18
#7 |
GERRY
- 2015. March 22. 17:32:53
#8 |
SZM
- 2015. March 22. 18:29:33
#9 |
GERRY
- 2015. March 23. 08:09:08
#10 |
jozsef toth
- 2015. March 23. 09:03:37
Oldal: 1 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.