Szolzsenyicin kĂśnyve bizonyos zsidĂł kĂśrĂśkben nagy vihart kavart, s az idĂľs Ă­rĂł meg is kapta az antiszemita bĂŠlyeget. Pedig idĂŠzett kĂśnyvĂŠnek Ăźzenete ma is aktuĂĄlis – itthon, MagyarorszĂĄgon is.

Szolzsenyicin halĂĄlakor a NĂŠpszabadsĂĄg cĂ­mĂť lapban botrĂĄnyos nekrolĂłg jelent meg HetĂŠnyi Zsuzsa tollĂĄbĂłl (hogy kicsoda ez a nĂľszemĂŠly, nem tudom). Az emlĂ­tett firkĂĄsz egyrĂŠszt tehetsĂŠgtelen, mĂĄsrĂŠszt kirekesztĂľ, antiszemita Ă­rĂłnak nevezte Szolzsenyicint. IdĂŠzem a HetĂŠnyi nevĂť alak iromĂĄnyĂĄnak utolsĂł bekezdĂŠsĂŠt:

„Élete utolsĂł mĂťve botrĂĄnyt kavart: az oroszorszĂĄgi zsidĂłkrĂłl szĂłlĂł 200 ĂŠv egyĂźtt (2001-2002) kĂŠt kĂśtete antiszemita sztereotĂ­piĂĄkbĂłl ĂśsszeollĂłzott ĂĄltudomĂĄnyos mĂť. Szolzsenyicin alaptĂŠteleinek egyike az a szlavofilekhez visszanyĂşlĂł gondolat, hogy az orosz forradalom idegenek, jĂśvevĂŠnyek mĂťve, s durva beavatkozĂĄs az orosz fejlĂľdĂŠsbe. Az ĂŠletmĂťvĂŠt lezĂĄrĂł kirekesztĂľ mĂťvel diszkvalifikĂĄlta magĂĄt az ĂŠrtelmisĂŠg kĂśrĂŠbĂľl – egy tolerancia hĂ­jĂĄn lĂŠvĂľ Ă­rĂł vajon tolerĂĄlhatĂł?”

HetĂŠnyi Zsuzsa sorait azĂŠrt idĂŠztem, hogy igazoljam KonrĂĄd GyĂśrgy ritkĂĄn idĂŠzett mondatĂĄt: „Nincsen kifejlett zsidĂł Ăśnkritika.” Igen, errĂľl van szĂł. Az Ăśnkritika hiĂĄnya pedig hazugsĂĄgokat szĂźl, amint ezt HetĂŠnyi Zsuzsa intolerĂĄns, primitĂ­v szĂśvege is jĂłl pĂŠldĂĄzza. EzĂŠrt csak azt tudom tanĂĄcsolni a kedves olvasĂłnak: olvassa el Szolzsenyicin nagy mĂťvĂŠt (magyar cĂ­me: EgyĂźtt I-II.), s kĂźlĂśnĂśsen annak mĂĄsodik kĂśtetĂŠt, amely az emlĂŠkezetes 1917-es ĂŠvvel indul.

De ez az Ă­rĂĄs nem SzolzsenyicinrĂľl szĂłl. A vĂŠletlen hozta, hogy alakjĂĄt ĂŠs nagy mĂťvĂŠt itt ĂŠs most megidĂŠztem. A mazsihisz honlapjĂĄn frissen megjelent interjĂş kapcsĂĄn jutott eszembe a nagy orosz Ă­rĂł – ĂŠs hivatkozott mĂťve.

ZsidĂłsors Trianon elĂľtt ĂŠs utĂĄn. Ez a cĂ­me a Haraszti GyĂśrggyel, az OrszĂĄgos RabbikĂŠpzĂľ - ZsidĂł Egyetem tanszĂŠkvezetĂľjĂŠvel kĂŠszĂ­tett interjĂşnak. A felvezetĂľ szĂśvegben ezt olvassuk:

„A modern magyar kultĂşra ĂŠs ipar jelenlegi formĂĄjĂĄban nem is lĂŠtezne, ha a 19. szĂĄzadtĂłl a zsidĂł polgĂĄrsĂĄg nem teremtette volna meg ezek alapjait.”

TehĂĄt a „zsidĂł polgĂĄrsĂĄg” nĂŠlkĂźl sehol nem tartanĂĄnk – ez az idĂŠzet mondat jelentĂŠse. Az interjĂşbĂłl egyetlen rĂŠszt idĂŠzek. TanulsĂĄgos szavak.

„/…/A magyarorszĂĄgi zsidĂł szĂĄrmazĂĄsĂş emberek 1919-ig a magyar politikai ĂŠletben nem jĂĄtszottak, jĂĄtszhattak politikai szerepet. Az 1918-19-es forradalmak sorĂĄn viszont sok zsidĂł gyĂśkerekkel rendelkezĂľ – hangsĂşlyozom: nem zsidĂł vallĂĄsĂş, hanem eredetĂť – ember jelentĂŠkeny politikai szerephez jutott.”

KĂŠt mondat – kĂŠt furcsa ĂĄllĂ­tĂĄs. ElemezzĂźk Ăľket kĂźlĂśn-kĂźlĂśn.

Haraszti azt mondja, hogy 1919-ig a zsidĂł szĂĄrmazĂĄsĂşak MagyarorszĂĄgon „nem jĂĄtszottak, jĂĄtszhattak” politikai szerepet. A „jĂĄtszhattak” igealak azt sugallja, hogy a politikai ĂŠletben valĂł rĂŠszvĂŠtel nem volt megengedve nekik.

Az igazsĂĄg az, hogy „a magyarorszĂĄgi zsidĂł szĂĄrmazĂĄsĂş emberek” 1919-ig ĂŠs utĂĄna is jĂĄtszottak – mert jĂĄtszhattak, ugyanis senki nem tiltotta meg nekik – politikai szerepet. Nem akarom most lajstromba venni a dualizmus korĂĄnak „zsidĂł szĂĄrmazĂĄsĂş” kĂśzĂŠleti szereplĂľit, csupĂĄn hĂĄrom pĂŠldĂĄval cĂĄfolom Haraszti ĂĄllĂ­tĂĄsĂĄt.

VĂĄzsonyi Vilmos. Eredeti neve: Weiszfeld Vilmos. Neves jogĂĄsz, politikus. 1901-tĂľl a KĂĄrolyi-fĂŠle „ĂľszirĂłzsĂĄs” forradalomig orszĂĄggyĂťlĂŠsi kĂŠpviselĂľ, 1917-tĂľl pedig igazsĂĄgĂźgyi miniszter.
Hazai Samu. Eredeti neve: Kohn Sámuel. Õ a katonai pályán futott be nagy karriert, egészen a vezérezredesi rangig. 1910 és 1917 között honvédelmi miniszter volt, sõt bárói címet is kapott. A Horthy-rendszerben, 1927-ben a felsõház tagja lett.

Szterényi József. Apja Stern Albert újpesti rabbi. Szterényi igen fiatalon került a kereskedelemügyi minisztériumba, fokozatosan emelkedett a ranglétrán. Jóval az elsõ világháború elõtt már államtitkár, majd a harmadik Wekerle-kormányban miniszter. Õ is bárói címet kapott, majd a Horthy-rendszerben, 1927-ben a felsõház tagja lett.

Az emlĂ­tett politikusokban nemcsak az a kĂśzĂśs vonĂĄs, hogy valamennyien zsidĂłk voltak: egyikĂźk sem tĂĄmogatta a KĂĄrolyi-fĂŠle puccsot, ĂŠs kĂŠsĂľbb a Kun-fĂŠle ĂĄllamcsĂ­nyt. SĂľt…. VĂĄzsonyi Vilmos 1918 ĂľszĂŠn BĂŠcsbe menekĂźlt, s csak jĂłval a kommĂźn bukĂĄsa utĂĄn tĂŠrt haza. SzterĂŠnyi rosszabbul jĂĄrt: KĂĄrolyi uralma idejĂŠn internĂĄltĂĄk, Kun BĂŠlĂĄĂŠk pedig a GyĂťjtĂľfoghĂĄzban tartottĂĄk fogva. HasonlĂł sors vĂĄrt Hazai Samura is: a kommĂźn alatt Ăľt is fogsĂĄgba vetettĂŠk.

S most nĂŠzzĂźk Haraszti GyĂśrgy fentebb idĂŠzett mĂĄsodik mondatĂĄt. Haraszti hangsĂşlyozza, hogy „nem zsidĂł vallĂĄsĂş, hanem eredetĂť” emberek jĂĄtszottak jelentĂŠkeny szerepet 1918-19-ben. Hogyan is van ez? Ha az ĂĄldozati oldalt nĂŠzzĂźk, akkor nem teszĂźnk kĂźlĂśnbsĂŠget zsidĂł vallĂĄsĂş ĂŠs zsidĂł szĂĄrmazĂĄsĂş egyĂŠn kĂśzĂśtt. Ha viszont a tetteseket vesszĂźk szĂĄmba, akkor mĂĄr finomĂ­tunk a fogalmazĂĄson?

Szolzsenyicin emlĂ­tett kĂśnyvĂŠben idĂŠz egy „kifejlett ĂśnkritikĂĄval” bĂ­rĂł szerzĂľt. Íme:

„Az eurĂłpai zsidĂłk nem ismerik el magukat zsidĂłnak. Úgy tartjĂĄk, hogy a zsidĂłsĂĄgba csak az antiszemitĂĄk kĂŠnyszerĂ­tik Ăľket. EllentmondĂĄs jelentkezik: a zsidĂł csak akkor ĂŠrzi magĂĄt zsidĂłnak, ha veszĂŠly fenyegeti. Akkor zsidĂł mĂłdon menekĂźl. Amikor azonban Ăľ vĂĄlik a veszĂŠly forrĂĄsĂĄvĂĄ, akkor mĂĄr nem zsidĂł.”

Igen, errĂľl van szĂł. Ha az Ăşn. „holocaust”-ot emlegetik, zsidĂł ĂĄldozatok milliĂłirĂłl beszĂŠlnek. De ezek az ĂĄldozatok mitĂľl zsidĂłk? Valamennyien zsidĂł vallĂĄsĂşak voltak? Nem arrĂłl van inkĂĄbb szĂł, hogy az ĂĄldozatokat ĂŠppen a nĂźrnbergi – ĂŠs MagyarorszĂĄg esetĂŠben: a hazai – zsidĂłtĂśrvĂŠnyek szerint minĂľsĂ­tik ismĂŠt zsidĂłnak? TehĂĄt faji alapon?

Amikor azonban valaki a kommunista diktatĂşrĂĄkban szerepet vĂĄllalĂł zsidĂłkrĂłl beszĂŠl, azonnal felharsan a kĂłrus: ezek nem is voltak zsidĂłk. Se Kun BĂŠla ĂŠs garnitĂşrĂĄja, se RĂĄkosi MĂĄtyĂĄs ĂŠs borzalmas emlĂŠkĂť „csapata”. Ha Ăľket zsidĂłkkĂŠnt emlĂ­tjĂźk, rĂśgvest megkapjuk az antiszemita bĂŠlyeget. Ahogy ez szegĂŠny Szolzsenyicinnel is tĂśrtĂŠnt.

Gusztustalan jĂĄtĂŠk ez, ideje lenne befejezni. MikĂśzben hĂşsz ĂŠv Ăłta egyfolytĂĄban azt halljuk, hogy a magyarsĂĄg nem szembesĂźlt mĂŠg az Ăşn. „holocaust”-tal, a zsidĂłsĂĄg a sajĂĄt vĂŠtkeivel valahogy nem akar semmit sem kezdeni. Pedig nincs bĂťntelen nĂŠp. Hogyan is Ă­rta a katolikus vallĂĄsĂş magyar kĂśltĂľ, RadnĂłti MiklĂłs? „Hisz bĂťnĂśsĂśk vagyunk mi, akĂĄr a tĂśbbi nĂŠp, / s tudjuk miben vĂŠtkeztĂźnk, mikor, hol ĂŠs mikĂŠp”. Igen, a zsidĂł szĂĄrmazĂĄsĂş, de zsidĂłsĂĄgĂĄbĂłl kilĂŠpett, s magĂĄt magyarnak ĂŠs katolikusnak vallĂł RadnĂłti MiklĂłsban megvolt a kifejlett magyar Ăśnkritika. Mert tĂŠnyleg nincs bĂťntelen nĂŠp….

Hogy miĂŠrt ĂŠppen RadnĂłtit idĂŠztem? AzĂŠrt, mert a mazsihisz honlapjĂĄn fĂśllelhetĂľ, idĂŠzett interjĂş vĂŠgĂŠn furcsa keretes anyag olvashatĂł. CĂ­me: ZsidĂłk MagyarorszĂĄgĂŠrt. Megtudjuk, hogy a nĂŠpzenĂŠben, a sportban, a tudomĂĄnyban, a szĂ­nhĂĄzi ĂŠletben, az irodalomban mennyit tettek a „zsidĂłk MagyarorszĂĄgĂŠrt”. S a nĂŠvsorban rĂĄbukkanok tĂśbbek kĂśzĂśtt Szerb Antalra ĂŠs RadnĂłti MiklĂłsra. Szerb Antal zsidĂł csalĂĄdban szĂźletett, de katolikus nevelĂŠst kapott. Ki ne tudnĂĄ, a kivĂĄlĂł Ă­rĂł ĂŠs irodalomtĂśrtĂŠnĂŠsz a budapesti Piarista GimnĂĄziumban tanult, s nem akĂĄrmilyen keresztapĂĄt tudhatott a magĂĄĂŠnak. Igen, ProhĂĄszka OttĂł pĂźspĂśk volt Szerb keresztapja. Az ĂĄllĂ­tĂłlag antiszemita, zsidĂłfalĂł ProhĂĄszka. És RadnĂłti MiklĂłs? A szintĂŠn katolikus, magĂĄt magyarnak vallĂł kĂśltĂľ? Hogyan kerĂźl az Ăľ neve a nĂŠvsorba? MiĂŠrt minĂľsĂźl Ăľ is – ĂŠs Szerb Antal is - zsidĂłnak?

ÖsszegezzĂźnk. Ha manapsĂĄg a zsidĂłsĂĄg ĂŠrdemeit kell hangsĂşlyozni, akkor a mai zsidĂłk a hitleri nĂŠmet birodalom faji tĂśrvĂŠnyei szerint ĂĄllĂ­tjĂĄk Ăśssze a nĂŠvsort. S ezen senki sem hĂśkken meg. Ha viszont valaki „ZsidĂłk MagyarorszĂĄg ellen” cĂ­mmel adna kĂśzre egy listĂĄt, a tiltakozĂĄs hullĂĄma sĂśpĂśrne vĂŠgig a nagy magyar rĂłnĂĄn. Nem beszĂŠlve a kĂźlfĂśldi reakciĂłkrĂłl. Mert nincs kifejlett zsidĂł Ăśnkritika. Csak maszatolĂĄs, mellĂŠbeszĂŠlĂŠs, a bĂťntelensĂŠg ĂŠs az ĂśrĂśkĂśs ĂĄldozati lĂŠt beteges hangsĂşlyozĂĄsa.

BizonyĂĄra meglepĂľdik a kedves OlvasĂł, hogy ismĂŠt KonrĂĄd GyĂśrgyĂśt idĂŠzem. MĂŠghozzĂĄ egyetĂŠrtĂľen.

„Nincs bĂťntelen nĂŠp, csak erkĂślcsi tompasĂĄg van. Nem lehet a lelkĂźnkre nehezedĂľ teherkĂŠnt nem vĂĄllalnunk RĂĄkosit ĂŠs zsidĂł uszĂĄlyĂĄt. Egy zsidĂłnak szenvednie kell, ha izraeli katonĂĄk arab gyereket lĂľnek le.”

1989-ben vetette papírra ezeket a szavakat Konrád György. 2002 májusában pedig a fentiekkel ellentétes szavak jelentek meg az Élet és Irodalom hasábjain. Ebben az idõben zajlott a palesztin területek elleni brutális izraeli katonai akció, többek között Ramallah ostroma (ez a város volt Arafat és a palesztin vezetés székhelye). Ezekben a napokban egy magyarországi író látogatóban volt Izraelben, s így kommentálta az izraeli harckocsik vonulását:

„ÕszintĂŠn bevallom: amikor a Ramallah felĂŠ gĂśrdĂźlĂľ izraeli pĂĄncĂŠlosokat a kĂŠpernyĂľn elĂľszĂśr megpillantottam, ĂśnkĂŠntelenĂźl ĂŠs elhĂĄrĂ­thatatlanul ez a gondolat hasĂ­tott belĂŠm: istenem, milyen jĂł, hogy a zsidĂłcsillagot izraeli tankokon lĂĄtom, s nem a sajĂĄt ruhĂĄmra varrva, mint 1944-ben. Nem vagyok tehĂĄt elfogulatlan, nem is lehetek az.”

A fenti sorok szerzĂľje: KertĂŠsz Imre, az Ăşn. „holocaust” kultĂşrĂĄjĂĄnak ĂśnjelĂślt apostola. Õ nem szenvedett soha attĂłl, hogy izraeli katonĂĄk arab gyerekeket lĂľnek le. KertĂŠsz kifejezetten ĂśrĂźlt annak, hogy vĂĄltozott a csillagok ĂĄllĂĄsa, s most a zsidĂłcsillag jegyĂŠben gyilkolnak ĂĄrtatlanokat. A kifejlett Ăśnkritika kertĂŠszi hiĂĄnya is azt pĂŠldĂĄzza, mennyire igaza volt Szolzsenyicinnek.

S vĂŠgĂźl mĂŠg egy, tĂŠmĂĄnkba vĂĄgĂł, aprĂł hĂ­r - ugyancsak a mazsihisz honlapjĂĄrĂłl. CĂ­me: „NĂĄci katonĂĄk leszĂĄrmazottai kĂŠrtek bocsĂĄnatot a Holokauszt ĂĄldozatai miatt”. Az elmĂşlt napokban kĂŠtszĂĄz nĂŠmet fiatal UkrajnĂĄba utazott, mert Kijev egyik kĂźlvĂĄrosĂĄban „holocaust”-megemlĂŠkezĂŠsre kerĂźlt sor, s Ăľk – a kĂŠsei utĂłdok – bocsĂĄnatĂŠrt kĂśnyĂśrĂśgtek. Az egyik fiatal ezt mondta: „Itt ĂĄllunk lehajtott fejjel, s bocsĂĄnatĂŠrt esedezĂźnk.” Egy mĂĄsik fiatal: „Teljes szĂ­vembĂľl kĂśnyĂśrgĂśk bocsĂĄnatukĂŠrt.” Olyan fiatalokrĂłl van szĂł, akik a hĂĄborĂş idejĂŠn mĂŠg nem is ĂŠltek. S olyasmiĂŠrt kĂŠrtek bocsĂĄnatot, amit el sem kĂśvettek. Nem furcsa?

NekĂźnk magyaroknak vĂĄllalnunk kell azokat, akik magyarkĂŠnt – mondjuk Ă­gy Szolzsenyicint kĂśvetve: szakadĂĄr magyarkĂŠnt - a magyarsĂĄg ellen bĂťnĂśket kĂśvettek el. PĂŠldĂĄul KĂĄdĂĄrt ĂŠs magyar uszĂĄlyĂĄt vĂĄllalnunk kell, ez a mi terhĂźnk. De ki fogja vĂĄllalni Kun BĂŠlĂĄt ĂŠs RĂĄkosi MĂĄtyĂĄst, valamint zsidĂł uszĂĄlyukat? Ki vĂĄllalja PĂŠter GĂĄbor ĂŠs bandĂĄja bĂťneit? EljĂśn vajon az idĂľ, amikor pĂŠldĂĄul a zsidĂł ĂĄvĂłsok leszĂĄrmazottai nyilvĂĄnosan bocsĂĄnatot kĂŠrnek az ĂĄldozatoktĂłl, s errĂľl a mazsihisz honlapjĂĄn kĂŠpes beszĂĄmolĂłt is olvashatunk?

El kell jĂśnnie. Egyszer ugyanis a zsidĂłsĂĄgnak is szembe kell nĂŠznie a zsidĂłk ĂĄltal elkĂśvetett bĂťnĂśkkel. Ezt nem lehet megĂşszni. A „holocaust” kizĂĄrĂłlagos emlegetĂŠsĂŠvel, az ĂĄldozati lĂŠtben ĂŠs a bĂťntelensĂŠg hamis mĂ­toszĂĄban valĂł folytonos – s a kĂźlsĂľ szemĂŠlĂľ szĂĄmĂĄra felettĂŠbb ellenszenves - fĂźrdĂľzĂŠssel csak a zsidĂłellenes ĂŠrzĂźlet kap Ăşjabb ĂŠs Ăşjabb megerĂľsĂ­tĂŠst. Ami termĂŠszetesen nem egyenlĂľ az antiszemitizmussal. Nagy kĂĄr, hogy a kifejlett ĂśnkritikĂĄval nem rendelkezĂľ zsidĂłk kĂŠptelenek ezt megĂŠrteni. Csak Istenben remĂŠnykedhetĂźnk. Az Ăľ kegyelme vĂŠgtelen, az erkĂślcsi tompasĂĄgot, a bĂťntelensĂŠg hamis mĂ­toszĂĄt is kĂŠpes legyĂľzni…