Megkapta a jóváhagyást a battonyai geotermikus erõmû kutatási és mûszaki terve. Ezzel zöld utat adtak a világ eddigi legnagyobb ilyen jellegû létesítményének kivitelezésére.

Az illetékes bányakapitányság engedélye után kezdõdhet el a helyszíni kutatás Battonyán a leendõ geotermikus erõmû területén. Az elsõ mélységi kútfúrásokat azonban még megelõzi az úgynevezett visszasajtoló és rétegserkentõ egységek építése, valamint egy szeizmikus monitoring rendszer telepítése – közölte a Helyi Híradóval a kivitelezõ projektmenedzsere.

Salánki Zoltán reményei szerint az elõkészítéshez tartozó munkálatok év végéig befejezõdnek, így januárban már elkezdõdhet a mélységi, 3500-4000 méterig lehatoló fúrás. Ennek során a szakemberek repedezésmentes, tömör és forró kõzeteket keresnek.

Ezekben rétegrepesztéssel egy zárt rendszert hoznak létre, melybe kutakat mélyítenek. Az erõmû mûködésekor felszíni vizet sajtolnak le, amely a mintegy 240 fokos kõzeten felhevül, a forró gõz pedig egy másik kúton nagy nyomással tör fel. Ez hajtja majd meg a turbinákat, amik az áramot termelik. Az erõmû évente körülbelül 12 megawatt áramtermelést és emellett több mint 60 megawatt hõtermelést biztosít. Ezzel a teljesítménnyel a világ legnagyobb geotermikus erõmûve lesz a battonyai.

“A világ feszülten figyeli a magyar létesítmény kutatási eredményeit, mert amint a rendszer bizonyítja elõnyeit, világszerte elterjedhet. A cél az, hogy egyre hatékonyabban és egyre nagyobb számban mûködjenek ilyenek szerte a világon” – fejtette ki a projektmenedzser.

A nagy teljesítményû geotermikus erõmû 116 millió eurós befektetésbõl, 39,3 millió eurós uniós támogatásból valósul meg. A projektet a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt programként kezeli. Egyrészt, mivel olcsóbban és az eddigieknél környezetkímélõbb módon állít elõ áramot, másrészt ennek köszönhetõen a lakosság és a közintézmények alacsonyabb árú távhõ-szolgáltatáshoz jutnak. Mindemellett a segítségével új lehetõségek nyílnak az ipar helyi letelepedéséhez, ami közvetve új munkahelyeket teremthet.

Egyre nagyobb teret hódít a geotermikus fûtés az országban

Hazánkban folyamatosan nõ a geotermikus energia felhasználása, köszönhetõen annak, hogy ezen a téren remek adottságokkal rendelkezik az ország. Egyre több helyen térnek át erre a termálvíz alapú fûtési technológiára, sorra cserélik le a magyar városok az intézményeikben, ipari és lakó övezeteikben a megszokott gázfûtési rendszert geotermikus bázisúra. Ezzel nemcsak az önkormányzatok, a háztartások és a cégek kiadásai csökkennek, hanem a környezetre gyakorolt káros hatások is.

Mosonmagyaróváron a minap kezdték el a fúrást, múlt héten pedig a Miskolc melletti Kistokajon történt meg a geotermikus távhõrendszer alapkõletétele. Gyõrben, Gödöllõn, Csongrádon, Szarvason, Tamásiban és Vasváron pedig már mûködik a rendszer.

V. Németh Zsolt, a Földmûvelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelõs államtitkára ezzel kapcsolatban kifejtette: a geotermiában hatalmas fejlõdési potenciál van. Magyarország ehhez kiváló adottságokkal rendelkezik. Ráadásul több uniós operatív program is biztosít forrásokat ahhoz, hogy a kistokajihoz hasonló rendszerek épüljenek.
Link