Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Jön a kormányzati Nagy Testvér - Önrõl is begyûjtik a fényképet
Meglepõ elterjesztést tett ki a kormány.hu-ra a Belügyminisztérium: az anyag cÃme "az arckép profil nyilvántartásról és arcképelemzõ rendszerrõl szóló törvény tervezete", amely a cÃmével egyezõen egy központi adatbázist hozna létre, ahol minden magyar állampolgár arcképét tárolnák. A javaslat egyszerre számos okot hoz fel, hogy miért van szükség erre: egyszerre indokolják a nemzetközi okmányhamisÃtással, a bûnüldözéssel, az ismeretlen holttestek azonosÃtásával, és a politikusok, védett személyek biztonságával. A javaslatot szeptember elsejéig lehet véleményezni, vagyis e nagy horderejû kérdésben a "társadalmi vitára" öt napot hagyott a Belügyminisztérium.
A Belügyminisztérium szerint az ismeretlen bûnelkövetõk azonosÃtása olyan társadalmi érdek, amely kellõ mértékben legitimálja, hogy mind a 10-10,5 millió magyar állampolgárról - gondoljunk a határon túli új állampolgárokra is - egységes kereshetõ adatbázissal rendelkezzen állam. Az adatbázist 4 milliárd forintból, 2016 januárjától hoznák létre és egy új ötven fõs állami szervezet gondozná. Ez az új állami titkosszolgálati cég minden más szervezettõl független lenne, hogy Ãgy biztosÃtsák az adatok elkülönÃtésre vonatkozó alkotmányos követelményeket. Emiatt a szervezet a lakcÃmnyilvántartástól függetlenül mûködne, az ujjlenyomatokat sem tárolhatja - ám természetesen ezen adatok bármikor technikailag összekapcsolhatóak lesznek.
Sokan kérhetnék az adatbázis szolgáltatását
Az adatbázist az ormányirodákban rögzÃtett igazolványképekbõl épÃtenék fel, elvben olyan technikai megoldásokkal, amelyek réven nem alakulna ki egy személyi mappa minden polgáról, vagyis az arcképen kÃvül más természetes azonosÃtót - nevet, lakcÃmet - nem, csak egy kapcsolati kódot tárolnának. Szükség esetén ezzel a kapcsolati kóddal lehetne hozzáférni a társadatbázisokhoz, Ãgy csak konkrét kérésre rendelhetnek képet a személyes adatokhoz. A tárolt arckép a profilokban csak egyedi igények esetén lenne kereshetõ.
Viszonylag széles körben férhetnének hozzá az állami szervek az új adatbázishoz. A törvényjavaslat indoklása 18 ilyen esetet sorol fel a meglehetõsen tág bûnmegelõzéstõl kezdve, a bûncselekmény felderÃtésén, megszakÃtásán át a titkosszolgálatok titkos adatszerzõ tevékenységéig, de emlÃtik az iparbiztonságot és a személyvédelmet is. Utóbbi keretében például a parlament elnökének biztonságért felelõs Országgyûlési Õrség is adatokat kérhet, de hozzáférne az adatbázishoz a rendõrség, öt-hat magyar titkosszolgálat, a büntetés-végrehajtás, a terrorelhárÃtás - amely mellesleg a kormányfõ védelmét is ellátja - , az adóhatóság (kizárólag bûnüldözési célokra), az igazolványokat kiállÃtó közigazgatási szervek, illetve a nemzetközi körözéseket kezelõ magyar rendõri szerv is.
A lehallgatásról is rendelkeznek
A jogszabálytervezet egyfajta nemzetgazdasági salátatörvényként számos jogszabályt módosÃt: eszerint a mobil-, telefon- és internetszolgáltatóknak a jövõben is biztosÃtaniuk kell az ügyfeleik teljes lehallgatását. A szolgáltatóknak olyan kapacitásokat kell kiépÃteniük, amely egyszerre akár több tÃzezer elõfizetõ lehallgatását, nyomon követést tenné lehetõvé. (A szolgáltatóknak ezt ma is biztosÃtaniuk kell, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak, a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak vagy épp a TerrorelhárÃtási Központnak nincs más dolga, mint ráállni az adott telefonszámra - persze ehhez bÃrósági vagy legalább igazságügyi miniszteri engedély szükséges.)
A jogszabály-tervezet szerint szerint például az egymillió elõfizetõvel rendelkezõ szolgáltatóknak olyan csatlakozási pontot kell kialakÃtani, amely lehetõvé teszi az elõfizetõk 0,1 százalékának online lehallgatását, követését, ami minimum 3000 ember jelent. Magyarországon csak a mobilelõfizetések száma 11,8 millió volt, mÃg a vezetékes telefonból további 3,8 millió elõfizetést tartottak nyilván tavaly decemberben - ebbõl következõen a törvény egyszerre akár több tÃzezer személy lehallgatását is lehetõvé tenné. Persze - jelenleg legalábbis - szigorúan csak elvben, hiszen bár arról semmilyen hivatalos/félhivatalos adat nincs, hogy jelen milyen lehallgatási kapacitásokkal rendelkeznek az erre jogosult titkosszolgálatok, az biztos, hogy a munka javát végzõ szakszolgálat - a parlamenti szakbizottságban elhangzott beszámolók szerint - komoly technikai kihÃvásokkal küzd.
http://www.napi.h...02299.html
A Belügyminisztérium szerint az ismeretlen bûnelkövetõk azonosÃtása olyan társadalmi érdek, amely kellõ mértékben legitimálja, hogy mind a 10-10,5 millió magyar állampolgárról - gondoljunk a határon túli új állampolgárokra is - egységes kereshetõ adatbázissal rendelkezzen állam. Az adatbázist 4 milliárd forintból, 2016 januárjától hoznák létre és egy új ötven fõs állami szervezet gondozná. Ez az új állami titkosszolgálati cég minden más szervezettõl független lenne, hogy Ãgy biztosÃtsák az adatok elkülönÃtésre vonatkozó alkotmányos követelményeket. Emiatt a szervezet a lakcÃmnyilvántartástól függetlenül mûködne, az ujjlenyomatokat sem tárolhatja - ám természetesen ezen adatok bármikor technikailag összekapcsolhatóak lesznek.
Sokan kérhetnék az adatbázis szolgáltatását
Az adatbázist az ormányirodákban rögzÃtett igazolványképekbõl épÃtenék fel, elvben olyan technikai megoldásokkal, amelyek réven nem alakulna ki egy személyi mappa minden polgáról, vagyis az arcképen kÃvül más természetes azonosÃtót - nevet, lakcÃmet - nem, csak egy kapcsolati kódot tárolnának. Szükség esetén ezzel a kapcsolati kóddal lehetne hozzáférni a társadatbázisokhoz, Ãgy csak konkrét kérésre rendelhetnek képet a személyes adatokhoz. A tárolt arckép a profilokban csak egyedi igények esetén lenne kereshetõ.
Viszonylag széles körben férhetnének hozzá az állami szervek az új adatbázishoz. A törvényjavaslat indoklása 18 ilyen esetet sorol fel a meglehetõsen tág bûnmegelõzéstõl kezdve, a bûncselekmény felderÃtésén, megszakÃtásán át a titkosszolgálatok titkos adatszerzõ tevékenységéig, de emlÃtik az iparbiztonságot és a személyvédelmet is. Utóbbi keretében például a parlament elnökének biztonságért felelõs Országgyûlési Õrség is adatokat kérhet, de hozzáférne az adatbázishoz a rendõrség, öt-hat magyar titkosszolgálat, a büntetés-végrehajtás, a terrorelhárÃtás - amely mellesleg a kormányfõ védelmét is ellátja - , az adóhatóság (kizárólag bûnüldözési célokra), az igazolványokat kiállÃtó közigazgatási szervek, illetve a nemzetközi körözéseket kezelõ magyar rendõri szerv is.
A lehallgatásról is rendelkeznek
A jogszabálytervezet egyfajta nemzetgazdasági salátatörvényként számos jogszabályt módosÃt: eszerint a mobil-, telefon- és internetszolgáltatóknak a jövõben is biztosÃtaniuk kell az ügyfeleik teljes lehallgatását. A szolgáltatóknak olyan kapacitásokat kell kiépÃteniük, amely egyszerre akár több tÃzezer elõfizetõ lehallgatását, nyomon követést tenné lehetõvé. (A szolgáltatóknak ezt ma is biztosÃtaniuk kell, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak, a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak vagy épp a TerrorelhárÃtási Központnak nincs más dolga, mint ráállni az adott telefonszámra - persze ehhez bÃrósági vagy legalább igazságügyi miniszteri engedély szükséges.)
A jogszabály-tervezet szerint szerint például az egymillió elõfizetõvel rendelkezõ szolgáltatóknak olyan csatlakozási pontot kell kialakÃtani, amely lehetõvé teszi az elõfizetõk 0,1 százalékának online lehallgatását, követését, ami minimum 3000 ember jelent. Magyarországon csak a mobilelõfizetések száma 11,8 millió volt, mÃg a vezetékes telefonból további 3,8 millió elõfizetést tartottak nyilván tavaly decemberben - ebbõl következõen a törvény egyszerre akár több tÃzezer személy lehallgatását is lehetõvé tenné. Persze - jelenleg legalábbis - szigorúan csak elvben, hiszen bár arról semmilyen hivatalos/félhivatalos adat nincs, hogy jelen milyen lehallgatási kapacitásokkal rendelkeznek az erre jogosult titkosszolgálatok, az biztos, hogy a munka javát végzõ szakszolgálat - a parlamenti szakbizottságban elhangzott beszámolók szerint - komoly technikai kihÃvásokkal küzd.
http://www.napi.h...02299.html
Hozzaszolasok
Oldal: 1 / 2: 12
#1 |
hamu
- 2015. August 28. 18:27:27
#2 |
miskolcilaci
- 2015. August 28. 18:49:47
#3 |
monguzking
- 2015. August 28. 18:59:10
#4 |
Kormos
- 2015. August 28. 19:35:29
#5 |
Szalonna
- 2015. August 28. 20:08:07
#6 |
BOTOND
- 2015. August 28. 20:37:54
#7 |
Julia
- 2015. August 29. 05:56:58
#8 |
tiszazugi
- 2015. August 29. 06:13:13
#9 |
Szalonna
- 2015. August 29. 07:05:24
#10 |
miskolcilaci
- 2015. August 29. 09:07:10
Oldal: 1 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték