Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Milliárdok járnak vissza a devizahiteleseknek - döntött a bíróság
Szakértõi becslések 40 és 70 milliárd forint körülire teszik azt az összeget, amennyit a bankoknak vissza kellene fizetniük az ügyfeleknek, ha általános joggyakorlat születne abból a döntésbõl, amelyet a Szegedi Ítélõtábla hozott a múlt héten az OTP Bank ellen indított perben.
Bár maga a konkrét ügy sem ért még véget, az elmarasztalt OTP felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához − jelentette be a bank közgyûlését követõ sajtótájékoztatón Csányi Sándor elnök-vezérigazgató. Ám sokak szerint sokkal komolyabb határvonalhoz ért a pénzügyi szektor és a jog világa. Égetõen szükség lenne olyan szakértõi kör kialakítására, amely a pénzügyi intézmények mûködési gyakorlatának és a rájuk vonatkozó szabályrendszer pontos ismeretében hozna döntéseket ilyen és ehhez hasonló esetekben.
Kapcsolódó cikkek
A szegedi döntés szerint ugyanis tisztességtelen, hogy amikor a bank a hitelt folyósítja, vételi árfolyamon számol, míg amikor a törlesztés történik, az eladási árfolyamot használja, mivel így az adós olyan szolgáltatásért fizet, amelyet nem vesz igénybe, hiszen devizaeladás vagy -vétel nem történt. Ezzel szemben a pénzintézetek számos alkalommal igyekeztek tisztába tenni − legutóbb a Bankszövetség külön sajtóeseményt szentelt a témának (Napi Gazdaság, 2011. november 10.) −, hogy a devizahitelek mögött igenis valós devizafedezet van, így viszont érthetõ, hogy miért kell az ellentétes tranzakcióknál különbözõ árfolyamot alkalmazni. Az indoklás így komoly szakmai ismerethiányról árulkodik. Ésszerûbb lett volna − hívják fel a figyelmet szakértõk −, ha a bíróság abba a törvényi tételbe kapaszkodott volna indoklásában, amely szerint a lakáscélú kölcsönök esetében a bankoknak 2010 decemberétõl középárfolyamon kell számolniuk a devizában meghatározott törlesztõrészleteket. Ez a megoldás a kormányváltás idején került elõ, fõ szószólója Szász Károly, a PSZÁF jelenlegi elnöke volt. (Igaz, maga a szervezet korábban − például az elemzési és kutatási fõosztály által 2005-ben kiadott, a bankok ingatlanfedezetû devizahiteleit összehasonlító elemzés − teljesen természetesnek és jogszerûnek tekintette az eltérõ árfolyam alkalmazását.)
Osztovits András, a Kúria joggyakorlat-elemzõ csoportjának tagja a Magyar Nemzetnek nyilatkozva arról beszélt, hogy a munkacsoport bekérte a devizahitelezéssel összefüggõ jogerõs ítéleteket. Ezek feldolgozásával októberre végeznek. A folyamat végén a polgári kollégium foglal állást és − szükség szerint − jogegységi határozat is hozható − mondta a szakember. Lapunk megkeresésére ugyanakkor a PSZÁF-nél jelezték: õket még nem kereste meg a Kúria, holott tapasztalataikat megosztva készek segíteni az elemzõcsoport munkáját. Egy ilyen horderejû döntés meghozatala elõtt sokak szerint fontos lenne a felügyelet mellett a bankok, a könyvvizsgálók, az MNB, a GVH és a NAV szakértõinek bevonása − hogy például elkerülhetõ legyen az olyan − szintén minapi − eset, amikor pusztán egy feljelentés alapján adócsalónak minõsítik a devizahitelezéssel foglalkozó bankokat. A jelenlegi bizonytalan helyzet ugyanis az ügyfelek számára hordozza a legnagyobb kockázatot: olyan esetekben is hiú ábrándokba kergethetik õket, amikor ésszerûen nem lehet létalapja a vitának.
Link
Bár maga a konkrét ügy sem ért még véget, az elmarasztalt OTP felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához − jelentette be a bank közgyûlését követõ sajtótájékoztatón Csányi Sándor elnök-vezérigazgató. Ám sokak szerint sokkal komolyabb határvonalhoz ért a pénzügyi szektor és a jog világa. Égetõen szükség lenne olyan szakértõi kör kialakítására, amely a pénzügyi intézmények mûködési gyakorlatának és a rájuk vonatkozó szabályrendszer pontos ismeretében hozna döntéseket ilyen és ehhez hasonló esetekben.
Kapcsolódó cikkek
A szegedi döntés szerint ugyanis tisztességtelen, hogy amikor a bank a hitelt folyósítja, vételi árfolyamon számol, míg amikor a törlesztés történik, az eladási árfolyamot használja, mivel így az adós olyan szolgáltatásért fizet, amelyet nem vesz igénybe, hiszen devizaeladás vagy -vétel nem történt. Ezzel szemben a pénzintézetek számos alkalommal igyekeztek tisztába tenni − legutóbb a Bankszövetség külön sajtóeseményt szentelt a témának (Napi Gazdaság, 2011. november 10.) −, hogy a devizahitelek mögött igenis valós devizafedezet van, így viszont érthetõ, hogy miért kell az ellentétes tranzakcióknál különbözõ árfolyamot alkalmazni. Az indoklás így komoly szakmai ismerethiányról árulkodik. Ésszerûbb lett volna − hívják fel a figyelmet szakértõk −, ha a bíróság abba a törvényi tételbe kapaszkodott volna indoklásában, amely szerint a lakáscélú kölcsönök esetében a bankoknak 2010 decemberétõl középárfolyamon kell számolniuk a devizában meghatározott törlesztõrészleteket. Ez a megoldás a kormányváltás idején került elõ, fõ szószólója Szász Károly, a PSZÁF jelenlegi elnöke volt. (Igaz, maga a szervezet korábban − például az elemzési és kutatási fõosztály által 2005-ben kiadott, a bankok ingatlanfedezetû devizahiteleit összehasonlító elemzés − teljesen természetesnek és jogszerûnek tekintette az eltérõ árfolyam alkalmazását.)
Osztovits András, a Kúria joggyakorlat-elemzõ csoportjának tagja a Magyar Nemzetnek nyilatkozva arról beszélt, hogy a munkacsoport bekérte a devizahitelezéssel összefüggõ jogerõs ítéleteket. Ezek feldolgozásával októberre végeznek. A folyamat végén a polgári kollégium foglal állást és − szükség szerint − jogegységi határozat is hozható − mondta a szakember. Lapunk megkeresésére ugyanakkor a PSZÁF-nél jelezték: õket még nem kereste meg a Kúria, holott tapasztalataikat megosztva készek segíteni az elemzõcsoport munkáját. Egy ilyen horderejû döntés meghozatala elõtt sokak szerint fontos lenne a felügyelet mellett a bankok, a könyvvizsgálók, az MNB, a GVH és a NAV szakértõinek bevonása − hogy például elkerülhetõ legyen az olyan − szintén minapi − eset, amikor pusztán egy feljelentés alapján adócsalónak minõsítik a devizahitelezéssel foglalkozó bankokat. A jelenlegi bizonytalan helyzet ugyanis az ügyfelek számára hordozza a legnagyobb kockázatot: olyan esetekben is hiú ábrándokba kergethetik õket, amikor ésszerûen nem lehet létalapja a vitának.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
kukackac
- 2012. May 03. 09:05:22
#12 |
Varuna
- 2012. May 03. 09:19:19
#13 |
postaimre
- 2012. May 03. 11:02:43
#14 |
magyarember
- 2012. May 03. 19:33:00
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.