GyusuSS azĂŠrt vagy, hogy kikĂśszĂśrĂźld a csordĂĄt! Nem hinnĂŠm, hogy arrĂłl van szĂł, amit Ă­rsz ĂŠs ha valaki most nem is ĂŠrti, mert nem ĂŠrtheti, mit ĂŠs miĂŠrt Ă­rt, vagy hamisĂ­tottĂĄk meg Ă­rĂĄsait, ez nem vĂĄltoztat BosnyĂĄk ZoltĂĄn munkĂĄinak jelentĂľsĂŠgĂŠn.

Imre - ĂĄcsi - vajon miĂŠrt nincs meg az eredeti -
gondolkodj - hisz szakmabeli vagy - az ßzenet amit kaptam az - igaz Ês valós - kinek hogy - ne hidd de ellenben tudd - hogy elþttßnk jårnak - csupån csak azÊrt mert lebutítottak - ez nem jelenti azt, hogy ostobåk vagyunk - a tÊr az idþ - a mÊlysÊg a magassåg a szÊlessÊg jobbra balra - valóban illúziót kell - az ut ha kivålasztottad az annak kell lenni ami - nincs APELLÁLÁS - MAGYARUL MAJD MEGMAGYARÁZOM -
Ha erre az útra léptél nincs vissza út - mert ha nem gyõz a gyõzz akkor az ember húsdarálóba vagy a sav kádba végzed - úgy mint - ELÍTÉLENDÕ FOGALOM BEMAGYARÁZOTT ÉS ELHITETETT FOGALMAT.
FASISZTA, TERRORISTA, ANTISZEMITA STB.

Érthetõen írtam ez a harc valóban élet halál harc. ha vesztesz akkor ledarálnak a fizika értelemben érthetõen - hisz te is mondta térdig fog állni a vér ha arra sor kerül ..

TehĂĄt ne ĂĄbrĂĄndozzunk ĂŠs ne vĂĄrjuk a messiĂĄst mert az mĂĄr kĂśztĂźnk van - figyel - ki az aki ĂŠrdemes uralmĂĄnak a megtestesĂ­tĂŠsĂŠre-------

az Ăźzenet ez ahogy jĂśtt Ăşgy adtam tovĂĄbb

szer-e-tet-tel
spari

ui: aki nem e vilĂĄgra valĂł az nem e vilĂĄgra valĂł - ilyen egyszerĂť....

Spari, feltĂŠtelezve ĂŠs ismerve a zsidĂł machinĂĄciĂłt, Ă­gy belefĂŠrhet pro ĂŠs kĂłhn-tra is. Ne csinĂĄljatok belĂľle mĂŠly ĂŠrzelmi kĂŠrdĂŠst, mert ami le vagyon Ă­rva, bĂĄrki ĂŠs bĂĄrmiĂŠrt is Ă­rta, igaznak bizonyult.

Kedves Imre!

PERSZE! ismerem a mártírt - mert az - csupán csak arra kívántam fel hívni a figyelmet - hogy semmi sem az aminek látszik - olyan nagy tudással és rafinériával rendelkezik, hogy bárkit bármikor meg tud vezetni - de mi arra törekedjünk , hogy velünk szemben ezt ne tudja megtenni - miért? mert mi ismerjük - akkor régen nem azért fogadtuk be népközösségünkbe, hogy a fejünkre nõjön sõt uraljon bennünk - - ha nem azért - mert TALÁN MEG SAJNÁLTUK ÕKET - vissza élt e bizalommal amire mára teljes bizonyságot nyertünk - hogyan tovább: Ez a kérdés - Jézusi korbács - vagy további meggyõzés . hogy ember légy? Nem tudom - már én sem tudom - de azt tudom, hogy egy hatalmas pofont kell neki adni, hogy észre térüljön - MAGYARUL MONDTA - AZAZ ÍRTAM
SZER-E-TET-EL
spari::::::::::

Hogy mĂŠgjobban borzoljam a kedĂŠlyeket idĂŠzek Tejfalussy bĂĄ oldalĂĄrĂłl egy keveset. Nem tudom ez az a BosnyĂĄk ZoltĂĄn-e?

" VĂŠlemĂŠnyem szerint emellett azĂŠrt is szervezhettĂŠk a talmudista terroristĂĄk a balesetet, amelyet kĂśvetõen a mûtĂŠtekbe majdnem belehalt (a felgyorsĂ­tott kĂĄlium infĂşziĂł kĂśvetkeztĂŠben) a FelesĂŠgemnek, hogy ezĂşton az ÉdesanyjĂĄn is bosszĂşt ĂĄlljanak. AzĂŠrt akarhattak bosszĂşt ĂĄllni rajta ezĂşton is, mert az anyĂłsom, mint nyugdĂ­jas ĂşjsĂĄgĂ­rĂł leleplezte egy filmben, hogy a holokauszt ûldĂśzĂśttei "halĂĄlba segĂ­tõje" egy fĂŠlzsidĂł volt (BosnyĂĄk ZoltĂĄn), aki egy Berend nevû (a hĂĄborĂł utĂĄn KanadĂĄba szĂśkĂśtt) rabbi segĂ­tsĂŠgĂŠvel irkĂĄlta a magyar zsidĂłk mielõbbi ĂŠs minĂŠl nagyobb szĂĄmban valĂł deportĂĄlĂĄsĂĄt ĂŠs megsemmisĂ­tĂŠsĂŠt szorgalmazĂł cikkeit a "HARC" cĂ­mĂş fasiszta folyĂłiratban. A talmusita fasisztĂĄkat ezĂşton (kommunista becsĂźletbõl is) leleplezõ anyĂłsomat emiatt elĂśbb a magas ĂĄllami kitĂźntetĂŠsektõl fosztottĂĄk meg. A leĂĄnyĂĄtĂłl is nyilvĂĄn meg akartĂĄk fosztani. A BosnyĂĄk bûnĂźgy rĂŠszletei az Ember Judit ĂĄltal a nĂŠhai anyĂłsommal kĂŠszĂ­tett, azĂłta is betiltva lĂŠvõ, "Hagyd beszĂŠlni a Kutruczot" cĂ­mû filmben lettek dokumentĂĄlva."

Gabesz itt a hivatkozott cikk, de jĂł lenne a film is.

RĂŠszletek Ember Judit 1985-Ăśs dokumentumfilmjĂŠbĂľl
„Hagyd beszĂŠlni a Kutruczot!”

N. N.

1971. december 17-én béreltem egy 70 négyszögöles telket a csillebérci üdülõtelepen. A bérleti szerzõdésben az áll, hogy ez a telek az ismeretlen helyen tartózkodó Bosnyák Zoltán és neje, született Partin Ilona tulajdonában van. A bérleti szerzõdésnek volt ugyan egy pontja, amely megdöbbentett engem, ebben a pontban az szerepelt, hogy amennyiben a tulajdonosokat idõközben megtalálják, köteles vagyok 30 napon belül bontani, és a telket 30 nap múlva a tulajdonosok rendelkezésére bocsájtani. Én tudtam, ki volt Bosnyák Zoltán. Egyáltalán nem aggasztott engem, hogy Bosnyák Zoltánt megtalálják, és nekem 30 nap múlva vissza kell adnom a telket, és le kell bontanom a házat. Hát ki is volt ez a Bosnyák Zoltán? Bosnyák Zoltán a magyar antiszemitizmusnak egészen kiemelkedõ személyisége volt. 1944. március 19-e, a német megszállás után antiszemita lapot indított, és megalapította az úgynevezett Zsidókérdést Kutató Intézetet, Budapesten. Ez a lap, a Harc az Új Magyarsággal együtt a legszennyesebb antiszemita lap volt. 1944. május 20-án jelent meg az elsõ száma, és összesen 30 készült el belõle. Felszólította az olvasókat, hogy írják meg a lapnak a bujkáló zsidóknak a neveit, és azoknak a neveit is, akik valamilyen segítségben részesítik a zsidókat. Nekem 1944-ben borzasztó élmény volt ez a lap, az Új Magyarsággal együtt. A zsidók kiirtásáért óriási felelõsség terheli a lapot és személy szerint Bosnyák Zoltánt.

Majdnem 10 ĂŠv mĂşlva, 1980. mĂĄjus 10-ĂŠn kaptam egy levelet. Ez a levĂŠl a kĂśvetkezĂľt Ă­rja: „Tisztelt Asszonyom! A csillebĂŠrci ingatlan bĂŠrletĂŠvel kapcsolatban egy kedvezĂľ hĂ­rrĂľl tĂĄjĂŠkoztathatom. Az ismeretlen helyen tartĂłzkodĂłkĂŠnt nyilvĂĄntartott tulajdonosok kĂśzĂźl – a titkĂĄrnĂľm segĂ­tsĂŠgĂŠvel – sikerĂźlt a kapcsolatot levĂŠlben felvennem BosnyĂĄk ZoltĂĄnnĂŠ Partin IlonĂĄval. BrassĂłbĂłl. TehĂĄt alapvetĂľ fordulat ĂĄllt be az Ön bĂŠrlete ĂźgyĂŠben, hiszen lehetĂľsĂŠg nyĂ­lik az ingatlan eladĂĄsĂĄra. A PĂŠnzintĂŠzeti KĂśzpont felĂŠ mindenkĂŠppen biztosĂ­tani kĂ­vĂĄnom az Ön elĂľvĂŠteli jogĂĄt. Mihelyt tehĂĄt az Ăźgyben Ăşjabb fejlemĂŠny lesz, jelentkezni fogok. Tisztelettel, Doktor Madary Lajos vagyonkezelĂľ gondnok.” Írtam Madary doktornak egy vĂĄlaszlevelet. KĂśzĂśltem vele, hogy igĂŠnyt tartok a telek megvĂĄsĂĄrlĂĄsĂĄra, mert el akartam terelni a figyelmĂŠt a dologrĂłl. KĂ­vĂĄncsian vĂĄrtam, hogy mi lesz ebbĂľl. 1980. december 17-ĂŠn kaptam egy levelet a PĂŠnzintĂŠzeti KĂśzponttĂłl, amelyik a felĂźgyeleti szerve ennek a bĂŠrletnek. Ez a kĂśvetkezĂľkĂŠppen szĂłl: „Ön bĂŠrli a BosnyĂĄk ZoltĂĄn ĂŠs neje romĂĄniai lakosok nevĂŠn ĂĄllĂł, Budapest, CsillebĂŠrci ÜdĂźlĂľtelepen levĂľ 195/90. parcellaszĂĄmĂş ingatlant. KĂŠrjĂźk, szĂ­veskedjĂŠk kĂśzĂślni, hogy a tulajdonosok pontos cĂ­mĂŠt ismeri-e, illetve jelentkeztek-e ÖnnĂŠl valaha is ingatlanuk ĂźgyĂŠben. Tisztelettel. KĂŠt alĂĄĂ­rĂĄs.” Én vĂĄlaszoltam erre a levĂŠlre. MegĂ­rtam, hogy a romĂĄniai lakosok cĂ­mĂŠt egyĂĄltalĂĄn nem ismerem, ĂŠs nĂĄlam nem is jelentkeztek az ingatlanuk ĂźgyĂŠben. MegĂ­rtam, hogy igen csodĂĄlkozom ezen az egĂŠsz histĂłriĂĄn, hiszen BosnyĂĄk ZoltĂĄn a magyarorszĂĄgi antiszemitizmus egyik legnagyobb egyĂŠnisĂŠge volt, hogy ĂłriĂĄsi felelĂľssĂŠg terheli hatszĂĄzezer ember halĂĄlĂĄĂŠrt, ĂŠs rejtĂŠlyes elĂľttem, hogy miutĂĄn Ăşgy tudja mindenki – ĂŠn is –, hogy 1944 vĂŠgĂŠn nyugatra ment, hogyan kerĂźlhetett RomĂĄniĂĄba. Ez szĂĄmomra igen nagy rejtĂŠly. A tĂśrtĂŠnĂŠszekhez fordultam, hogy megerĂľsĂ­tenek-e vagy sem. Hogy hĂĄtha azĂłta tĂŠnyleg valami tĂśbbet tudnak BosnyĂĄkrĂłl, mint amit ĂŠn annak idejĂŠn. De nem. Mindenki azt mondta, hogy nyoma sincs BosnyĂĄk ZoltĂĄnnak, 1944 vĂŠgĂŠn eltĂťnt. Gyorsan Ă­rtam egy rĂśvid levelet Madary doktornak. Ez a levĂŠl a kĂśvetkezĂľkĂŠppen szĂłl: „SzĂ­veskedjĂŠk velem kĂśzĂślni BosnyĂĄk ZoltĂĄnnĂŠ Partin Ilona brassĂłi cĂ­mĂŠt, mert a csillebĂŠrci bĂŠrletemmel kapcsolatban szemĂŠlyesen szeretnĂŠk vele kapcsolatba lĂŠpni. NĂŠhĂĄny hĂŠten belĂźl ĂŠn RomĂĄniĂĄba utazom, ĂŠs amennyiben ezt idĂľm engedi, ĂŠn szemĂŠlyesen is szeretnĂŠm BosnyĂĄk ZoltĂĄnnĂŠt megkeresni.” A levelet januĂĄr 12-ĂŠn Ă­rtam meg, 81-ben. 81. januĂĄr 22-i keltezĂŠssel a kĂśvetkezĂľ szĂśvegĂť levelet kaptam: „Tisztelt Asszonyom! BosnyĂĄk ZoltĂĄn ĂŠs neje ĂźgyĂŠben Ă­rt levelĂŠre vĂĄlaszolva sajnĂĄlattal kĂśzlĂśm, hogy ĂźgyvĂŠdetikailag nincs lehetĂľsĂŠgem arra, hogy nevezettek lakcĂ­mĂŠt kĂśzĂśljem Önnel. Doktor Madary Lajos.” TehĂĄt elþållt az a furcsa helyzet, hogy az ĂŠn bĂŠrletemnek megvannak a tulajdonosai, de ĂŠn nem lĂŠphetek kapcsolatba a tulajdonosokkal. VilĂĄgos volt szĂĄmomra, amit eddig is tudtam az elsĂľ levĂŠlbĂľl, hogy itt Madary doktor nagy pĂŠnzt szeretne legombolni tĂľlem azĂĄltal, hogy biztosĂ­tja nekem az elĂľvĂŠteli jogot, ĂŠs nem akarta, hogy ĂŠn Ăľt kikapcsoljam ebbĂľl az ĂźgybĂľl, ĂŠs szemĂŠlyesen tĂĄrgyaljak BosnyĂĄk ZoltĂĄnnal, illetve a felesĂŠgĂŠvel. UtĂĄna megint nem tĂśrtĂŠnt semmi. Nem sokkal kĂŠsĂľbb a PĂŠnzintĂŠzeti KĂśzpontbĂłl felhĂ­vtak engem telefonon azok az elvtĂĄrsak, akikkel ĂŠn jĂł kapcsolatot alakĂ­tottam ki, ĂŠs kĂśzĂśltĂŠk velem, hogy a BrassĂłban ĂŠlĂľ BosnyĂĄk ZoltĂĄnnĂŠ, az ott ĂŠlĂľ lĂĄnya, valamint a MagyarorszĂĄgon lĂŠvĂľ BosnyĂĄk Csaba – aki ĂĄllĂ­tĂłlag TapolcĂĄn maradt kisgyermekkĂŠnt, tehĂĄt a magyarorszĂĄgi TapolcĂĄn, rokonoknĂĄl – mĂĄr 1980-ban megindĂ­tottĂĄk a hagyatĂŠki eljĂĄrĂĄst.

Így MagyarorszĂĄgon BosnyĂĄk Csaba egyetlen ĂśrĂśkĂśskĂŠnt szerepelt a hagyatĂŠki tĂĄrgyalĂĄson. Meg voltam dĂśbbenve, ĂŠs mondtam telefonon, hogy ez olyan ijesztĂľ, ez a dolog, hogy szinte hihetetlen, hiszen 1944-ben BosnyĂĄk ZoltĂĄn elment nyugatra, hagyatĂŠki eljĂĄrĂĄst csak Ăşgy lehet indĂ­tani, hogyha bizonyĂ­tjĂĄk, hogy BosnyĂĄk ZoltĂĄn meghalt. Erre legnagyobb megdĂśbbenĂŠsemre a PĂŠnzintĂŠzeti KĂśzpont munkatĂĄrsai kĂśzĂśltĂŠk velem, hogy igen, BosnyĂĄk ZoltĂĄn meghalt, ĂŠs errĂľl van halotti anyakĂśnyvi kivonat – mert ezt mellĂŠkelni kell a hagyatĂŠki tĂĄrgyalĂĄsnĂĄl, enĂŠlkĂźl nem is tartanak hagyatĂŠki tĂĄrgyalĂĄst. KĂŠrdeztem, hogy mikor halt meg? Azt mondtĂĄk, hogy 1952-ben Budapesten. KĂŠrtem, hogy mutassĂĄk meg nekem a halotti bizonyĂ­tvĂĄnyt, vagy legalĂĄbbis a szĂĄmĂĄt mondjĂĄk meg nekem. Ez nem ĂĄllt mĂłdjukban. Minden valĂłszĂ­nĂťsĂŠg szerint Ăľk mĂĄr ekkor utasĂ­tĂĄst kaptak arra, hogy velem ne kĂśzĂśljenek semmit BosnyĂĄk ZoltĂĄnrĂłl, tehĂĄt a halotti bizonyĂ­tvĂĄnyt sem. Semmit, csak azt, hogy 52-ben meghalt Budapesten. Azt is kĂśzĂśltĂŠk velem a PĂŠnzintĂŠzeti KĂśzponttĂłl, hogy a szabĂĄlyosan kiĂĄllĂ­tott halotti anyakĂśnyvi kivonat alapjĂĄn mĂĄr meg is tĂśrtĂŠnt a tĂĄrgyalĂĄs, ĂŠs BosnyĂĄk Csaba simĂĄn megkapta a BosnyĂĄk ZoltĂĄnnak, tehĂĄt az apjĂĄnak ĂŠs az anyjĂĄnak a vagyonĂĄt. Nagyon megdĂśbbentette ez a histĂłria a PĂŠnzintĂŠzeti KĂśzpontot. A hagyatĂŠki dĂśntĂŠs csak akkor ĂŠrvĂŠnyes, ha a PĂŠnzintĂŠzeti KĂśzpont jĂłvĂĄhagyja. Én vĂĄltozatlanul ĂĄllĂ­tottam, kĂśvetkezetesen, hogy BosnyĂĄk ZoltĂĄn hĂĄborĂşs bĂťnĂśs, ĂŠs hĂĄt szĂĄmomra abszolĂşt ĂŠrthetetlen mindaz, ami tĂśrtĂŠnt… SzemĂŠlyes kapcsolatokon keresztĂźl ellenĂľriztem az IgazsĂĄgĂźgyminisztĂŠriumban, illetve a LegfĂľbb ÜgyĂŠszsĂŠgen, hogy rajta van-e BosnyĂĄk ZoltĂĄn a hĂĄborĂşs bĂťnĂśsĂśk listĂĄjĂĄn. HozzĂĄ kell tennem, hogy nagyon sokat telefonĂĄltam mint ĂşjsĂĄgĂ­rĂł, ĂŠs mindenĂźtt megtagadtĂĄk azt, hogy nekem ezt telefonon megmondjĂĄk. EzĂŠrt kĂŠnytelen voltam – mint mĂĄskor is sokszor – barĂĄti kapcsolatot igĂŠnybe venni. És bizalmasan megmondtĂĄk nekem, hogy rajta van a hĂĄborĂşs fĂľbĂťnĂśsĂśk listĂĄjĂĄn BosnyĂĄk ZoltĂĄn, ĂŠs nemcsak hogy rajta van, hanem 1946-ban kĂśrĂśzĂŠst adtak ki ellene, nemzetkĂśzi kĂśrĂśzĂŠst, ĂŠs ez a nemzetkĂśzi kĂśrĂśzĂŠs ma is fennĂĄll. TessĂŠk ezt a kontrasztot: hogy van egy nemzetkĂśzi kĂśrĂśzĂŠs, keresik BosnyĂĄk ZoltĂĄnt, velem pedig kĂśzlik, hogy 1952-ben BosnyĂĄk ZoltĂĄn Budapesten meghalt. Ekkor mĂĄr lĂĄttam, hogy el akarnak zĂĄrni elĂľlem mindent. Az ĂźgyĂŠszsĂŠgnĂŠl lĂĄttam, mindenĂźtt, hĂĄt hogy nem hajlandĂłk mĂŠg azt se megmondani, hogy rajta van a hĂĄborĂşs bĂťnĂśsĂśk listĂĄjĂĄn. A telek engem mĂĄr egyĂĄltalĂĄn nem ĂŠrdekelt ebben az idĂľben. SĂľt, szinte kezdettĂľl fogva nem ĂŠrdekelt, amiĂłta megkaptam Madary doktor levelĂŠt, hogy megtalĂĄltĂĄk a tulajdonosokat. KĂŠrtem az engedĂŠlyt, hogy megnĂŠzhessem a hagyatĂŠki anyagot, mert tudtam, hogy abban benne kell lenni a cĂ­mĂźknek, a brassĂłi cĂ­mĂźknek, ĂŠs a fiĂşnak is benne kell lenni, a tapolcai cĂ­mĂŠnek. Ezt nem volt senki hajlandĂł nekem megadni. Írtam egy levelet a Budapesti Állami KĂśzjegyzĂľi IrodĂĄhoz, ott is kĂŠrtem engedĂŠlyt. MĂŠg vĂĄlaszt sem kaptam. EzĂŠrt elkezdtem vĂŠgigtelefonĂĄlni az Ăśsszes budapesti tanĂĄcsokat. Az I. kerĂźletnĂŠl kezdtem, ĂŠs utĂĄna eljutottam a X. kerĂźlethez. TehĂĄt minden kerĂźletben megmondtam az anyakĂśnyvi hivatalban, hogy keresek egy ilyen nevĂť embert, aki ĂĄllĂ­tĂłlag 1952-ben halt meg, megnĂŠznĂŠk-e, hogy ĂľnĂĄluk? Nem, mind a kilenc kerĂźletben kĂśzĂśltĂŠk, hogy nem, nĂĄluk nincs nyilvĂĄntartva. Így kerĂźltem a X. kerĂźlethez, ahol igen nagy meglepetĂŠsemre egy nagyon udvarias elvtĂĄrsnĂľ vette fel a telefont, ĂŠs azonnal utĂĄnanĂŠzett, ĂŠs kĂśzĂślte, hogy nĂĄluk van bejegyezve BosnyĂĄk ZoltĂĄn halĂĄla. A X. kerĂźletben. MegkĂŠrdeztem, hogy hogyan kaphatnĂĄm meg a halotti bizonyĂ­tvĂĄnyt? Azt mondta, hogy Ă­rjam meg az adatokat levĂŠlben, kĂźldjek be 50 forintos okmĂĄnybĂŠlyeget, ĂŠs simĂĄn kikĂźldik nekem a halotti bizonyĂ­tvĂĄnyt. De be is mehetek, ĂŠs akkor ott kiĂĄllĂ­tjĂĄk nekem. HĂĄt ez nagyon nagy meglepetĂŠs volt nekem. Ezekben a dolgokban teljesen jĂĄratlan voltam, ĂŠs megkĂŠrdeztem – miutĂĄn igen elĂľzĂŠkeny volt ez az elvtĂĄrsnĂľ –, hogy megtudhatnĂĄm-e, milyen orvosi bizonyĂ­tvĂĄny alapjĂĄn ĂĄllĂ­tottĂĄk ki BosnyĂĄk ZoltĂĄnnak a halĂĄlĂĄt. Azt mondta, hogy minden kĂ­sĂŠrĂľ iratnak a megtekintĂŠsĂŠre csak a FĂľvĂĄrosi TanĂĄcsnĂĄl egy bizonyos elvtĂĄrs adhat engedĂŠlyt. Én megĂ­rtam, hogy engem ismer a FĂľvĂĄrosi TanĂĄcs ĂĄltalĂĄnos elnĂśkhelyettese, aki nekem sokĂĄig munkatĂĄrsam volt, ĂŠs ne hĂşzzĂĄk sokĂĄig ezt a dolgot, adjĂĄk meg nekem ezt az engedĂŠlyt, egy hĂĄborĂşs bĂťnĂśsrĂľl van szĂł, ĂŠs ĂŠn kutatok ebben az Ăźgyben. Õnekik sem volt semmi fogalmuk sem, hogy ki volt ez a BosnyĂĄk ZoltĂĄn. Mindenesetre bementek az elnĂśkhelyetteshez, aki azt mondta, hogy a Kutrucznak mindent ki kell adni. Ebben a halotti anyakĂśnyvi kivonatban az ĂĄll, hogy: BosnyĂĄk ZoltĂĄn 1952. oktĂłber 4-ĂŠn halt meg Budapesten. De a halotti anyakĂśnyvi kivonat rendkĂ­vĂźl hiĂĄnyos. PĂŠldĂĄul hiĂĄnyzik benne az, hogy BosnyĂĄk ZoltĂĄn milyen vĂĄrosban, kĂśzsĂŠgben szĂźletett, melyik ĂŠvben, melyik hĂłnapban – ez a rovat sincs kitĂśltve. Ki van tĂśltve az, hogy 47 ĂŠves, ĂŠs lapszerkesztĂľ a foglalkozĂĄsa. Van egy ilyen, hogy „lakos”, ez sincs kitĂśltve, ez a rovat se. A halĂĄlozĂĄs ideje betĂťvel: 1952. oktĂłber 4. SzĂźlei: BosnyĂĄk PĂĄl, Buresch Anna. CsalĂĄdi ĂĄllapota, ez sincs kitĂśltve. HĂĄzastĂĄrsa, ez sincs kitĂśltve. Én ĂľszintĂŠn megmondom, hogy ilyen halotti anyakĂśnyvi kivonattal mĂŠg nem talĂĄlkoztam. IdeadtĂĄk nekem azt a bizonyos orvosi jelentĂŠst. Ugye ĂŠn naiv azt hittem, hogy ez egy orvosi jelentĂŠs – hĂĄt errĂľl szĂł sem volt. Ez egy 10 x 15 centimĂŠteres kis fecni volt, amelyben a kĂśvetkezĂľ adatok vannak: a halott neve BosnyĂĄk ZoltĂĄn, a halĂĄl ideje: 1952. oktĂłber 4-ĂŠn reggel 7 Ăłra. A halĂĄl helye: Budapest, X. kerĂźlet, Kozma utca 13. FoglalkozĂĄsa: lapszerkesztĂľ. LakĂłhelye: itt a kĂśvetkezĂľ volt eredetileg beĂ­rva, Budapest, X. ker., Kozma utca 13., de ezt ĂĄthĂşztĂĄk tollal, ĂŠs utĂĄna zĂĄrĂłjelben a kĂśvetkezĂľket Ă­rtĂĄk: ismeretlen. TehĂĄt a lakĂłhelye ismeretlen. A Kozma utca 13. az a gyĂťjtĂľfoghĂĄz – termĂŠszetesen. SzĂźletĂŠsi helye ĂŠs ideje: Budapest, 1905. januĂĄr 2. ÁllampolgĂĄrsĂĄga: magyar. A meghalt hĂĄzastĂĄrsĂĄnak csalĂĄdi ĂŠs utĂłneve – itt egy kĂŠrdĂľjel van. TessĂŠk figyelni, hogy velem nemrĂŠg kĂśzĂśltĂŠk, hogy BosnyĂĄk ZoltĂĄn felesĂŠge BrassĂłban lakik! Itt pedig hĂĄzastĂĄrsĂĄnak csalĂĄdi ĂŠs utĂłneve helyett egy kĂŠrdĂľjel van. Atyja neve: BosnyĂĄk PĂĄl. Anyja neve: Buresch Anna. És itt jĂśn egy borzasztĂł ĂŠrdekes adat; a halĂĄl oka: tĂśrvĂŠnyes kivĂŠgzĂŠs. A kĂśvetkezĂľ ĂŠs utolsĂł kĂŠrdĂľ mondat: Milyen okiratot mutattak fel a meghalt szemĂŠlyi adatainak igazolĂĄsĂĄra? VĂĄlasz: A Budapesti Megyei BĂ­rĂłsĂĄg utasĂ­tĂĄsa. Kelt: Budapesten, 1952. december 9-ĂŠn. AlĂĄĂ­rĂĄs: A X. kerĂźleti TanĂĄcs ÜgykezelĂľsĂŠg ĂŠs egy pecsĂŠt, az ÜgykezelĂľsĂŠg pecsĂŠtje ĂŠs egy SĂĄndornĂŠ nevĂť alĂĄĂ­rĂĄs, de a vezetĂŠknevet nem lehetett elolvasni, csak ezt, hogy SĂĄndornĂŠ, aki alĂĄĂ­rta ezt a bizonyĂ­tvĂĄnyt. NemzetkĂśzi kĂśrĂśzĂŠs van. A mai napig is. Igen. Mert azt ugye mondtam, hogy a gyĂťjtĂľfoghĂĄzrĂłl van szĂł, itt van mĂŠg egy ĂŠrdekes kĂŠrdĂŠs, hogyha oktĂłber 4-ĂŠn reggel 7 Ăłrakor kivĂŠgeztĂŠk BosnyĂĄk ZoltĂĄnt, akkor miĂŠrt csak december 9-ĂŠn jegyeztĂŠk be a halotti anyakĂśnyvbe. Ez mĂĄr nekem nagyon gyanĂşs volt.

KĂśzĂśltĂŠk velem, hogy a PĂŠnzĂźgyminisztĂŠrium 1981. december 23-ĂĄn ĂĄllamosĂ­totta BosnyĂĄk ZoltĂĄn vagyonĂĄt. Nem csak az ĂŠn bĂŠrletem tartozott ehhez, hanem a kĂśrnyezĂľ tĂśbbi telkek is. RendkĂ­vĂźli mĂŠrtĂŠkben csodĂĄlkoztam, hogy miĂŠrt ĂĄllamosĂ­tani kell a BosnyĂĄk ZoltĂĄn vagyonĂĄt, hiszen BosnyĂĄk ZoltĂĄn hĂĄborĂşs bĂťnĂśs volt, ĂŠs ĂŠn ismerem a rendelkezĂŠseket: a hĂĄborĂşs bĂťnĂśsĂśk vagyonĂĄt el kell kobozni. TehĂĄt itt ĂĄlltam egy Ăşjabb rejtĂŠllyel, hogy miĂŠrt ĂĄllamosĂ­tĂĄs, ĂŠs miĂŠrt nem elkobzĂĄs. De erre senki nekem magyarĂĄzatot nem adott. Az Ăźgy egyre rejtĂŠlyesebb volt. VĂĄltozatlanul nem kaptam engedĂŠlyt a hagyatĂŠki anyag megtekintĂŠsĂŠre, amibĂľl ĂŠn nagyon sok mindenre tudtam volna kĂśvetkeztetni. FĂľleg arra, hogy hol lakik BrassĂłban a BosnyĂĄk csalĂĄd; BosnyĂĄknĂŠ ĂŠs a mĂĄsik lĂĄnya, meg a tapolcai BosnyĂĄk Csaba. Szerettem volna velĂźk ĂŠrintkezĂŠst talĂĄlni, mert mĂĄr lĂĄttam, hogy Budapesten, MagyarorszĂĄgon ĂŠn semmit nem tudok meg. TehĂĄt 1982. januĂĄrjĂĄban szĂźletett egy minisztertanĂĄcsi hatĂĄrozat, AczĂŠl GyĂśrgy javaslatĂĄra ĂŠs az ĂŠn dokumentumgyĂťjtemĂŠnyem utĂĄn, hogy ĂĄt kell Ă­rni a hĂĄborĂşs bĂťnĂśsĂśknek a vagyonĂĄt… akiĂŠt mĂŠg nem adtĂĄk vissza.

1982. mĂĄrcius 4-ĂŠn, 4-i keltezĂŠssel levelet kaptam AczĂŠl GyĂśrgytĂľl, a MinisztertanĂĄcs elnĂśkhelyettesĂŠtĂľl. A levĂŠlben a kĂśvetkezĂľ van: „Levele alapjĂĄn megvizsgĂĄltattam az Ön ĂĄltal leĂ­rt visszĂĄs esetet. A PĂŠnzintĂŠzeti KĂśzpont szerint Ön jogosan tiltakozott amiatt, hogy az eseti gondnok egy hĂĄborĂşs bĂťnĂśs volt ingatlanĂĄt kĂ­nĂĄlta eladĂĄsra. BosnyĂĄk ZoltĂĄn ĂŠs neje ingatlantulajdona 1966-ban kerĂźlt devizahatĂłsĂĄgi nyilvĂĄntartĂĄsba. Az ElvtĂĄrsnĂľ bejelentĂŠse alapjĂĄn tisztĂĄzĂłdott, hogy BosnyĂĄk ZoltĂĄnt mint hĂĄborĂşs bĂťnĂśst 1952-ben Budapesten a hozott Ă­tĂŠletnek megfelelĂľen kivĂŠgeztĂŠk. Ennek alapjĂĄn ingatlana nem kĂŠpezheti hagyatĂŠk tĂĄrgyĂĄt. IdĂľkĂśzben az ingatlan ĂĄllami tulajdonba vĂŠtelĂŠt elrendeltĂŠk, ĂŠs a kĂśzjegyzĂľ 1982. januĂĄr 6-ĂĄn a hagyatĂŠki eljĂĄrĂĄst megszĂźntette. Az ingatlan-nyilvĂĄntartĂĄs hiĂĄnyossĂĄgai miatt nĂŠhĂĄny esetben elĂľfordult, hogy az elkobzĂĄsra vonatkozĂł bĂ­rĂłi Ă­tĂŠletet nem vezettĂŠk ĂĄt, amit egyesek igyekeztek kihasznĂĄlni.” Ez a levĂŠl nagyon ĂŠrdekes. Mert mi az, hogy a hozott Ă­tĂŠletnek megfelelĂľen kivĂŠgeztĂŠk BosnyĂĄk ZoltĂĄnt? Hol hoztĂĄk ezt az Ă­tĂŠletet? MiĂŠrt nem koboztĂĄk el annak idejĂŠn a vagyonĂĄt? És a legĂŠrdekesebb a levĂŠl azĂŠrt, mert csak a telekrĂľl van szĂł a levĂŠlben, illetve elsĂľsorban a telekrĂľl – mint hogyha nekem ez volna a legfontosabb, a telek. Holott mĂĄr mindenki, aki ezzel az Ăźggyel foglalkozni kĂŠnyszerĂźlt, tudta, hogy engem a telek egyĂĄltalĂĄn nem ĂŠrdekel. Hanem ĂŠn BosnyĂĄk ZoltĂĄn szemĂŠlyĂŠre, a halĂĄlĂĄnak kĂśrĂźlmĂŠnyeire voltam kĂ­vĂĄncsi, ezt szerettem volna tudni. AzĂŠrt vĂĄlaszolt AczĂŠl GyĂśrgy vĂŠgĂźl mĂŠgis, mert mĂĄr egyre ismertebbĂŠ vĂĄlt ez a dolog Budapesten. Hiszen nagyon sok helyen voltak kĂŠnytelenek ezzel az Ăźggyel foglalkozni, ĂŠppen a leveleim nyomĂĄn, hogy vĂĄlaszt kĂŠrtem erre, vĂĄlaszt arra. A FĂľvĂĄrosi BĂ­rĂłsĂĄg elnĂśkĂŠnek Ă­rtam levelet. TehĂĄt egyszerĂťen nem lehetett tovĂĄbb halogatni a vĂĄlaszt. HĂĄrom hĂłnap mĂşlva AczĂŠl ezt a vĂĄlaszt elkĂźldte. Mondtam, hogy Ă­rtam a FĂľvĂĄrosi BĂ­rĂłsĂĄg elnĂśkĂŠnek. Itt is majdnem kĂŠt hĂłnapig tartott a vĂĄlasz, de Ăşgy, hogy nagyon sokszor sĂźrgettem telefonon. MegszĂĄmlĂĄlhatatlan telefont bonyolĂ­tottam le a titkĂĄrsĂĄggal, ĂŠs mint ĂşjsĂĄgĂ­rĂł kĂŠrtem a vĂĄlaszt. A vĂĄlasz megĂŠrkezett kĂśzel 2 hĂłnap mĂşlva. Ez a kĂśvetkezĂľkĂŠppen hangzik – rĂśvid –: „HozzĂĄm intĂŠzett beadvĂĄnyĂĄra utalĂĄssal – amiben nĂŠhai BosnyĂĄk ZoltĂĄn hagyatĂŠki ĂźgyĂŠnek irataiba tĂśrtĂŠnĂľ betekintĂŠs engedĂŠlyezĂŠsĂŠt kĂŠri – ĂŠrtesĂ­tem, hogy a beadvĂĄnyt ĂĄllĂĄsfoglalĂĄs vĂŠgett az IgazsĂĄgĂźgyi MinisztĂŠriumhoz terjesztettem fel.” HĂĄt egy ĂşjsĂĄgĂ­rĂł szĂĄmĂĄra ez megdĂśbbentĂľ. MegĂ­rtam, hogy egyrĂŠszt ĂşjsĂĄgĂ­rĂł vagyok, mĂĄsrĂŠszt megĂ­rtam, hogy „Szocialista HazĂĄĂŠrt” kitĂźntetett rĂŠgi pĂĄrttag vagyok, tehĂĄt olyan, aki rĂŠszt vettem az ellenĂĄllĂĄsi mozgalomban, megĂ­rtam neki, hogy nagyon sok ĂŠvig dolgoztam a KĂśzponti BizottsĂĄg apparĂĄtusĂĄban; ĂŠppen azĂŠrt, mert szerettem volna, hogy gyorsan vĂĄlaszoljon nekem, hogy adja meg ezt az engedĂŠlyt a hagyatĂŠki anyag betekintĂŠsĂŠre. TessĂŠk idefigyelni! Egy hagyatĂŠki anyag megtekintĂŠsĂŠrĂľl van szĂł. A FĂľvĂĄrosi BĂ­rĂłsĂĄg elnĂśke nem adhat engedĂŠlyt, fĂślterjesztette az igazsĂĄgĂźgyminiszterhez. Nagyon sokszor felhĂ­vtam az IgazsĂĄgĂźgyi MinisztĂŠriumot, ĂŠs kĂŠrtem a vĂĄlaszt. Mindig azt mondtĂĄk, hogy vĂĄrjak tĂźrelemmel. Elvesztettem a tĂźrelmemet, ĂŠs 1982. ĂĄprilis 25-ĂŠn levelet Ă­rtam MarkĂłja Imre igazsĂĄgĂźgyminiszternek. Mindent megĂ­rtam neki, amit az eddigiek folyamĂĄn elmondtam. És azt is jeleztem neki, hogy nagyon sokan ismerik ezt az Ăźgyet, feltĂŠtlenĂźl fontos lenne, hogy tisztĂĄzzuk BosnyĂĄk ZoltĂĄn halĂĄlĂĄnak kĂśrĂźlmĂŠnyeit, mert elĂľbb-utĂłbb baj lesz belĂľle, sokkal jobb lenne, ha mi hoznĂĄnk nyilvĂĄnossĂĄgra, mint hogyha valahovĂĄ kijut nyugati hĂ­rszerzĂľ szervekhez vagy tĂśmegkommunikĂĄciĂłs eszkĂśzĂśkhĂśz, az nekĂźnk sokkal kĂ­nosabb lesz. Azt is megĂ­rtam neki, hogy nyugatrĂłl mĂĄr ĂŠrdeklĂľdnek nĂĄlam az Ăźgyben. Nyugati zsidĂł szervezetek. Ehhez hozzĂĄ kell tennem, hogy MarkĂłja Imre meg ĂŠn jĂłl ismerjĂźk egymĂĄst, egy ĂŠpĂźletben dolgoztunk, a TĂĄrsadalmi SzemlĂŠnĂŠl volt munkatĂĄrs, ĂŠn meg a KĂśzponti BizottsĂĄg agit-prop. osztĂĄlyĂĄn voltam alosztĂĄlyvezetĂľ. A MarkĂłja Imre egyĂĄltalĂĄn nem vĂĄlaszolt az ĂŠn levelemre. 1982. jĂşlius 21-ĂŠn – miutĂĄn mĂĄr legalĂĄbb harmincszor sĂźrgettem MarkĂłja titkĂĄrsĂĄgĂĄn a vĂĄlaszt – felhĂ­vott egy fĂŠrfi a minisztĂŠriumbĂłl, kĂśzĂślte velem, hogy a hagyatĂŠki anyagban nincs semmi, ĂŠs ezĂŠrt nem adnak rĂĄ engedĂŠlyt. Mondtam neki, hogy ha nincs benne semmi problĂŠma, akkor miĂŠrt nem nĂŠzhetem meg? RendkĂ­vĂźl elkeseredett levelet Ă­rtam AczĂŠl GyĂśrgynek, aki mĂĄr ekkor a KĂśzponti BizottsĂĄg titkĂĄra volt, tehĂĄt mĂĄr nem a minisztertanĂĄcs elnĂśkhelyettese. MegĂ­rtam, hogy megtiltjĂĄk a kutatĂĄst, minden forrĂĄst elzĂĄrnak elĂľlem, ĂŠs egyszerĂťen kĂŠptelen vagyok megĂŠrteni, hogy hogyan lehetsĂŠges, hogy egy hĂĄborĂşs bĂťnĂśs gengszternek a histĂłriĂĄja tabu MagyarorszĂĄgon. A levelem vĂŠgĂŠn megkĂŠrdeztem, hogy szeretnĂŠm tudni, mifĂŠle orszĂĄg ĂŠs mifĂŠle tĂĄrsadalom is ez a miĂŠnk, ahol ezt lehet csinĂĄlni. KemĂŠny levĂŠl volt, rendkĂ­vĂźl kemĂŠny volt. MeglepetĂŠsemre 1982. jĂşlius 12-ĂŠn levelet kaptam a KĂśzponti NĂŠpi EllenĂľrzĂŠsi BizottsĂĄgtĂłl: „Kedves Kutrucz elvtĂĄrsnĂľ! AczĂŠl GyĂśrgy elvtĂĄrs a hozzĂĄ kĂźldĂśtt beadvĂĄnyĂĄt a KĂśzponti NĂŠpi EllenĂľrzĂŠsi BizottsĂĄg elnĂśkĂŠnek kĂźldte meg. KĂŠrjĂźk, hogy panaszĂĄval kapcsolatosan szĂ­veskedjen hivatalunkban mielĂľbb felkeresni a KĂśzĂŠrdekĂť BejelentĂŠsek FĂľosztĂĄlyĂĄt. MunkaidĂľ: 8-tĂłl 17 ĂłrĂĄig, pĂŠnteken 16 ĂłrĂĄig. ElĂľzetes telefonĂŠrtesĂ­tĂŠsĂŠt a 383-676 telefonszĂĄmra kĂŠrjĂźk.” HĂĄt, termĂŠszetesen, amikor elolvastam, tapasztalt politikai munkatĂĄrs lĂŠvĂŠn, azonnal tisztĂĄban voltam vele, hogy ez elterelĂľ hadmĂťvelet. Ennek az Ăźgynek mi kĂśze van egyĂĄltalĂĄn a KĂśzponti NĂŠpi EllenĂľrzĂŠshez?

Ebben az idĂľben mĂĄr ĂŠjszakĂĄnkĂŠnt ki kellett kapcsolnom a telefonomat, mert hĂĄt mindenfĂŠle ĂştszĂŠli mĂłdon fenyegettek mindennel. Megfenyegettek telefonon, hogy el fog engem Ăźtni olyan autĂł, amelyiknek a rendszĂĄmtĂĄblĂĄjĂĄt soha nem fogjĂĄk megtalĂĄlni. Mondtam, hogy ĂŠn attĂłl nem fĂŠlek, mert ĂŠn mĂĄr 60 ĂŠves elmĂşltam, az ĂŠn szĂźleim, amikor mĂŠg gyerek voltam, meg a nagyszĂźleim mindig azt mondtĂĄk, hogy ha valaki meghalt 60 ĂŠvesen a faluban, hogy jaj, de szĂŠp kort ĂŠrt meg. Ha engem elĂźt 60 ĂŠvesen egy autĂł, akkor erre gondolok elĂľzĂľleg, hogy ĂŠn mĂĄr szĂŠp kort megĂŠrtem. TehĂĄt nem fĂŠlek. Akkor lecsaptĂĄk a telefont. Akkor legkĂśzelebb azzal fenyegettek, de van ĂĄm magĂĄnak lĂĄnya, fia, vannak unokĂĄi is. HĂĄt majd akkor azokat. Mondtam, hogy azok se ijedĂľsek, felkĂŠszĂ­tettem Ăľket erre az eshetĂľsĂŠgre. Õk azt mondtĂĄk, hogy ha a lelkiismeretem azt kĂ­vĂĄnja, hogy foglalkozzam tovĂĄbb ezzel a dologgal, kutassak tovĂĄbb, akkor Ăľk ezt tudomĂĄsul veszik, ĂŠs hĂĄt ez az ĂŠn lelkiismeretemre tartozik. Egy alkalomkor felhĂ­vott engem egy barĂĄtom, akit ĂŠn nem lĂĄttam jĂł pĂĄr ĂŠvvel ezelĂľtt, ĂŠs azt mondta, hogy te Ăşj lakĂĄsba kĂśltĂśztĂŠl, ĂŠs ĂŠn mĂŠg nem lĂĄttam a te lakĂĄsodat. Akkor mĂĄr hĂŠt ĂŠve itt laktam ebben a lakĂĄsban. És eljĂśnne engem meglĂĄtogatni. EljĂśtt meglĂĄtogatni, ĂŠs Ăľ hozta szĂłba a telket. EljĂśtt vele egy ismerĂľse is, barĂĄtja is, akit soha nem lĂĄttam. És mondta, hogy hallott errĂľl a dologrĂłl, amit csinĂĄlok. JĂł lenne, ha abbahagynĂĄm. A barĂĄtja is megismĂŠtelte jĂłindulatĂşan, hogy Ăľ is azt ajĂĄnlja, hogy ne nyĂşljak ehhez az ĂźgyhĂśz, illetve hĂĄt ne folytassam tovĂĄbb, mert hĂĄt nagyon kĂŠnyes Ăźgy lehet – mondta Ăľ –, ne foglalkozzam vele, mert hĂĄt a jĂłisten tudja, hogy ez mifĂŠle szĂśvevĂŠnyes Ăźgy. Minek ez nekem? Minek kell nekem ezzel foglalkozni? Õ is nagyon Ăłvott tĂľle, barĂĄtilag Ăłvott. HĂĄt ĂŠn sajnos nem tartozom azok kĂśzĂŠ, akik a fenyegetĂŠsektĂľl megijednek, ilyen a termĂŠszetem, nem a sajĂĄt magam ĂŠrdeme, hanem az apĂĄmtĂłl ĂśrĂśkĂśltem, aki nem fĂŠlt, sĂľt engem, ha azt lĂĄtom, hogy meg akarnak fĂŠlemlĂ­teni, akkor az nagyon ingerel, irritĂĄl, ĂŠs akkor ĂŠn annĂĄl inkĂĄbb foglalkozom vele. Ez vĂŠgkĂŠpp meggyĂľzĂśtt engem arrĂłl, meggyĂľzĂśtt, hogy ez nagyon komoly Ăźgy lehet, hogy ha ezek az emberek, akik ilyen helyen dolgoznak, veszik a fĂĄradsĂĄgot, ĂŠs eljĂśnnek ide.

A KNEB a dokumentumot ĂŠs az ĂŠn levelemet is visszakĂźldte a KĂśzponti BizottsĂĄghoz, a KĂśzigazgatĂĄsi ĂŠs AdminisztratĂ­v osztĂĄlyra, ahonnĂŠt tulajdonkĂŠppen kĂźldtĂŠk a levelet.

Az Országos Bejelentési Hivatalban is jártam, leadtam az adatokat, és kértem õket, hogy találják meg nekem, hogy Bosnyák Csaba hol lakik. Azt mondták, másnap menjek oda. Másnap odamentem, és közölték, hogy nem tudják. Tehát már valami volt ott, hogy nem kell kiadni. 1982. április 22-én írtam levelet a Tapolcai Járási Rendõrkapitányság vezetõjének, miután úgy tudtam, hogy Tapolcán lakik a Bosnyák Csaba. Mindent megírtam, hogy mirõl, milyen ügyrõl van szó. Elküldtem a Bosnyák Zoltán vezércikkei címeinek a gyûjteményét, amelyet a Harcban írt, azt is megírtam, hogy újságíró vagyok, hogy Szocialista Hazáért kitüntetett vagyok, hogy régi pártmunkás vagyok. Úgy gondoltam, hogy legalább ezt az egy dolgot meg fogom tudni. Ha ennyi mindent megírok, talán a kapitánynak bizalma lesz, és ezt az egy nyomorult címet, a Bosnyák Csaba tapolcai címét talán csak megkapom, ennyi rang, ennyi minden istennyila felsorolása után. Hát bizony válasz nem érkezett. Két és fél hónapig nem érkezett válasz. Utána, két és fél hónap után érkezett ez a válasz. Arról értesít engem, hogy Bosnyák Csaba Tapolcán bejelentett lakással nem rendelkezik, a rendõrség nyilvántartójában nem szerepel. A Városi Tanács népesség-nyilvántartójában sem. Válaszoltam neki, és megírtam, hogy igen nagy meglepetéssel vettem tudomásul, hogy egy olyan kis városban, mint Tapolca, ilyen hosszú ideig tartott megtudni, hogy valaki nem lakik ott. Tehát majdnem három hónapig. Közben megtudtam, hogy annyira megrémült a Tapolcai Járási Rendõrkapitányság vezetõje a levelem után, hogy beszaladt Veszprémbe a megyei rendõrkapitánysághoz, és ott megmutatta az én levelemet, azok érintkezésbe léptek felsõbb kapcsolataikkal Budapesten, és azt az utasítást kapták, hogy ne válaszoljanak a levelemre. Tehát semmi, továbbra sincs semmi. Nem léptem egyetlen egyet sem elõre.

1982. szeptember 10-ĂŠn Ăşjabb meglepetĂŠs ĂŠrt. CsĂśngettek itt, az elĂľszobĂĄm ajtajĂĄn, ĂŠs Bokor LĂĄszlĂłnak a gĂŠpkocsivezetĂľje ĂĄllt az ajtĂłban. (Bokor LĂĄszlĂłval, a Mafilm Dokumentumfilm StĂşdiĂłjĂĄnak vezetĂľjĂŠvel Kutrucz Gizella sikertelen tĂĄrgyalĂĄst folytatott. – A szerk.), ĂŠs egy nagy borĂ­tĂŠkban levelet hozott nekem. MiutĂĄn ugye lezĂĄrtuk a kapcsolatunkat Bokor LĂĄszlĂłval azzal, hogy Ăłvott engem az ĂźgytĂľl, ĂŠs hogy hagyjam abba, mert ez sehova sem vezet, ĂŠs hĂĄt ugye veszĂŠlyes spekulĂĄciĂłk forrĂĄsa lehet; ezt Ă­rta kĂŠzĂ­rĂĄsos levĂŠlben: „Kedves Kutrucz elvtĂĄrsnĂľ! Amit ĂŠn az Ăźgyben lĂŠptem, mindĂśssze a BelĂźgyminisztĂŠrium felkĂŠrĂŠse volt, hogy abba a bizonyos dossziĂŠba – egy esetleges politikai filmkrimi lĂŠtrehozĂĄsa cĂŠljĂĄbĂłl – bepillanthassunk. HorvĂĄth IstvĂĄn belĂźgyminiszter elvtĂĄrstĂłl kapott vĂĄlaszomat archĂ­vuma rĂŠszĂŠre megkĂźldĂśm. ÜdvĂśzli Bokor LĂĄszlĂł. 1982. szeptember 10.” A mĂĄsik levĂŠl a belĂźgyminiszter levele volt Bokor LĂĄszlĂłhoz. „Tisztelt Bokor elvtĂĄrs! KĂŠrĂŠsĂŠre megvizsgĂĄltattam BosnyĂĄk ZoltĂĄn hĂĄborĂşs bĂťnĂśsre vonatkozĂłan rendelkezĂŠsĂźnkre ĂĄllĂł bĂ­rĂłsĂĄgi iratokat, ĂŠs megĂĄllapĂ­tottam: BosnyĂĄk ZoltĂĄn, szĂźletett 1905., Budapest, anyja Buresch Anna, kispolgĂĄri csalĂĄdbĂłl szĂĄrmazott. 1927-ben tanĂĄri diplomĂĄt szerzett, majd kĂźlĂśnbĂśzĂľ iskolĂĄkban tanĂ­tott. A magyar fajelmĂŠlet hĂ­ve, tĂśbb soviniszta, fajvĂŠdĂľ szervezet tagja volt. 1931-tĂľl a szĂŠlsĂľjobboldali sajtĂłban rendszeresen jelentek meg szĂŠlsĂľsĂŠges, fĂŠktelen, fajvĂŠdĂľ, antiszemita, soviniszta cikkei. HasonlĂł kĂśnyveket Ă­rt, elĂľadĂĄsokat tartott. TevĂŠkenysĂŠge alapjĂĄn elismert tekintĂŠlye, ideolĂłgusa volt az antiszemitizmusnak. Megszervezte, majd vezette az Ăşgynevezett ZsidĂłkutatĂł IntĂŠzetet. 1944 decemberĂŠben csalĂĄdjĂĄval egyĂźtt AusztriĂĄba tĂĄvozott. 1945 mĂĄjusĂĄban pedig felesĂŠge rokonainĂĄl, RomĂĄniĂĄban telepedett le. A Budapesti NĂŠpbĂ­rĂłsĂĄg 1946. ĂĄprilis 5-ĂŠn, mint hĂĄborĂşs bĂťnĂśsnek, elrendelte kĂśrĂśzĂŠsĂŠt. TartĂłzkodĂĄsi helye Ăşgy vĂĄlt ismerttĂŠ, hogy az USA-ban ĂŠlĂľ rokonain keresztĂźl kapcsolatot teremtett a nyugaton ĂŠlĂľ ellensĂŠges magyar emigrĂĄciĂłval. A romĂĄniai magyarsĂĄg helyzetĂŠvel foglalkozĂł Ă­rĂĄsokat juttatott ki. TevĂŠkenysĂŠgĂŠt a romĂĄn hatĂłsĂĄgok felderĂ­tettĂŠk, ĂŠs 1950. december 22-ĂŠn a BrassĂłi Katonai TĂśrvĂŠnyszĂŠk izgatĂĄs ĂŠs tiltott hatĂĄrĂĄtlĂŠpĂŠs miatt tĂ­z ĂŠv bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠsre Ă­tĂŠlte. A romĂĄn hatĂłsĂĄgok 1951. szeptember 1-ĂŠn ĂĄtadtĂĄk a magyar hatĂłsĂĄgoknak, ĂŠs a Budapesti Megyei BĂ­rĂłsĂĄg folytatĂłlagosan elkĂśvetett hĂĄborĂşs uszĂ­tĂĄs miatt halĂĄlbĂźntetĂŠsre ĂŠs vagyonĂĄnak elkobzĂĄsĂĄra Ă­tĂŠlte. Az Ă­tĂŠletet a LegfelsĂľbb BĂ­rĂłsĂĄg jogerĂľre emelte, ĂŠs BosnyĂĄk ZoltĂĄnt 1952. oktĂłber 4-ĂŠn kivĂŠgeztĂŠk. CsalĂĄdja RomĂĄniĂĄban ĂŠlt, illetve ĂŠl. Fia, BosnyĂĄk Csaba magyar ĂĄllampolgĂĄrsĂĄgĂş felesĂŠgĂŠvel egyĂźtt 1976-ban kĂŠrte, hogy visszatelepĂźlhessen MagyarorszĂĄgra. KĂŠrĂŠsĂŠnek a hatĂłsĂĄgok helyt adtak. 1981. jĂşlius 16-ĂĄn a PĂŠnzintĂŠzeti KĂśzpontot kĂŠrĂŠsĂŠre ĂŠrtesĂ­tettĂźk a BosnyĂĄk ZoltĂĄn ĂźgyĂŠben hozott jogerĂľs Ă­tĂŠletrĂľl. MegkeresĂŠsĂźkre hagyatĂŠki eljĂĄrĂĄs miatt kerĂźlt sor. Ismereteink szerint, mint a fentiekbĂľl is megĂĄllapĂ­thatĂł, BosnyĂĄk ZoltĂĄn ĂźgyĂŠben semmilyen titokzatossĂĄg, mellĂŠkkĂśrĂźlmĂŠny, politikai krimi nincs. Amennyiben rĂŠszletesebben kĂ­vĂĄn tĂĄjĂŠkozĂłdni a fentiekrĂľl, kĂŠrem, telefonon hĂ­vja fel doktor X. Y. rendĂľr alezredes elvtĂĄrsat, aki a kĂślcsĂśnĂśsen elĂľnyĂśs idĂľpontban biztosĂ­tja az iratokba valĂł betekintĂŠst. SzeretnĂŠm megkĂŠrni, hogy a fentiekrĂľl tĂĄjĂŠkoztassa Kutrucz elvtĂĄrsnĂľt, akinek az iratokba valĂł betekintĂŠsĂŠhez ugyancsak hozzĂĄjĂĄrulok. Budapest, 1982. szeptember 8. ElvtĂĄrsi ĂźdvĂśzlettel.”

Vajon mi történhetett 1982. július 12. és szeptember 8. között, hiszen nem sokkal elõtte még a KNEB-hez, tehát illetéktelen szervezethez küldték a dokumentumgyûjteményemet. Azt hiszem, hogy nagyon sokan tudják, hogy a Központi Népi Ellenõrzési Bizottságnak nincsen hatásköre sem a belügyi, sem az igazságügyi szervek felett, sem a Legfõbb Ügyészségnél. Sejtettem, hogy valami van emögött, hiszen még a Tapolcai Járási Rendõrkapitányság se volt hajlandó, ugye, csak két és fél, majdnem három hónap után nekem válaszolni. Felhívtam a rendõr alezredest a belügyminiszter által megadott telefonszámon, aki már várta az én hívásomat.

MegengedtĂŠk, hogy jegyzeteljek. MegkĂŠrdeztem, hogy kĂŠszĂ­thetek-e jegyzeteket? Azt mondtĂĄk, hogy igen, kĂŠszĂ­thetek. Ez nagyon meglepett engem, mert mindegyik okmĂĄny titkos volt. TehĂĄt akĂĄrmilyen okmĂĄnyt tettek elĂŠm, BosnyĂĄk ZoltĂĄnnal kapcsolatban, az mindegyik titkos volt. Nem ĂŠrtettem, hogyha egyszer titkos, akkor most miĂŠrt lehet nekem mĂŠgis kiadni ezt a dolgot. TalĂĄltam egy ĂŠrdekes levelet 1961-bĂľl, a LegfĂľbb ÜgyĂŠszsĂŠg ĂŠs ÁltalĂĄnos FelĂźgyelet ĂŠs PolgĂĄri Jogi FĂľosztĂĄly Ă­rta a levelet, amely Ă­gy hangzik: „FeljegyzĂŠs az ÖnĂĄllĂł Politikai OsztĂĄlynak (ez a BelĂźgyminisztĂŠrium Politikai OsztĂĄlya, tehĂĄt a rĂŠgi ĂŠrtelemben vett ÁVH, ez az ÖnĂĄllĂł Politikai OsztĂĄly, ilyen szĂŠp neve van ennek.) – Hivatalos Ăşton tudomĂĄsomra jutott, hogy az 1952. ĂŠvi oktĂłber hĂł 3-ĂĄn jogerĂľre emelkedett 001255/1951. szĂĄmĂş Ă­tĂŠlettel mellĂŠkbĂźntetĂŠskĂŠnt teljes vagyonelkobzĂĄsra Ă­tĂŠlt BosnyĂĄk ZoltĂĄnnak telekkĂśnyvileg a nevĂŠn ĂĄll a Budapest XI. kerĂźleti BozĂłkvĂĄr utca 20. szĂĄm alatt levĂľ, Budapest FĂľvĂĄros jobbparti rĂŠsz 22349. szĂĄmĂş telekkĂśnyvi betĂŠtben 2548/2. helyrajzi szĂĄm alatti ingatlan. KĂŠrem, hogy a vagyonelkobzĂĄs vĂŠgrehajtĂĄsa irĂĄnt sĂźrgĂľsen intĂŠzkedni szĂ­veskedjĂŠk, mert a leszĂĄrmazĂłk az ĂśrĂśkĂśsĂśdĂŠsi eljĂĄrĂĄs megindĂ­tĂĄsĂĄt kezdemĂŠnyeztĂŠk.” TehĂĄt mĂĄr 1961-ben a BosnyĂĄk csalĂĄd hagyatĂŠki eljĂĄrĂĄst indĂ­tott… Annak ellenĂŠre, hogy a LegfĂľbb ÜgyĂŠszsĂŠg jelezte a BelĂźgyminisztĂŠrium Politikai OsztĂĄlyĂĄnak, hogy az ĂśrĂśkĂśsĂśk az elkobzott vagyont vissza akarjĂĄk perelni – ĂĄllĂ­tĂłlagos elkobzott vagyont –, ennek ellenĂŠre a BelĂźgyminisztĂŠrium nem tett intĂŠzkedĂŠst, hogy ez ne tĂśrtĂŠnjen meg, ĂŠs a BosnyĂĄk csalĂĄd ezt a vagyont simĂĄn visszakapta, hagyatĂŠki eljĂĄrĂĄs nĂŠlkĂźl. TehĂĄt valaki intĂŠzkedett, hogy a hagyatĂŠki eljĂĄrĂĄst nem kell lefolytatni, hanem vissza kell adni ezt a terĂźletet a csalĂĄdnak, a csalĂĄd visszakapta ezt a vagyont, ĂŠs utĂĄna rĂśgtĂśn eladtĂĄk.

TalĂĄltam egy ĂśnĂŠletrajzot, BosnyĂĄk Csaba ĂśnĂŠletrajzĂĄt, benne volt az okmĂĄnyok kĂśzĂśtt. Az ĂśnĂŠletrajz a kĂśvetkezĂľkĂŠpp kezdĂľdik: „1933. jĂşlius 29-ĂŠn szĂźlettem Budapesten. ApĂĄm a hĂĄborĂşban eltĂťnt. 1945-ben ĂŠdesanyĂĄm RomĂĄniĂĄba, BrassĂłba hozott rokonokhoz.” MegkĂŠrdeztem, hogyan lehetsĂŠges, hogy BosnyĂĄk CsabĂĄtĂłl ilyen ĂśnĂŠletrajzot elfogadtak a letelepedĂŠsi engedĂŠlyhez? Hiszen mindent tudtak rĂłla a BelĂźgyminisztĂŠriumban. Minden anyag egyĂźtt volt. Ott egy gombnyomĂĄsra meg lehet tudni, hogy kivel mi tĂśrtĂŠnt. Egy hĂĄborĂşs fĂľbĂťnĂśsrĂľl pedig minden anyag megvan ott, a BelĂźgyminisztĂŠriumban – ezt ugye magam is tapasztaltam azokbĂłl a levelekbĂľl, amiket nekem rendelkezĂŠsre bocsĂĄjtottak; hogy Ăľk tudtĂĄk, hogy nem tĂťnt el BosnyĂĄk ZoltĂĄn. MĂŠgis elfogadtĂĄk ezt az ĂśnĂŠletrajzot, BosnyĂĄk Csaba letelepedĂŠsi engedĂŠlyt kapott, ez a kĂśvetkezĂľkĂŠppen szĂłl: „BelĂźgyminisztĂŠrium, KEOK. SzĂĄm: 77 14 524/1977. HatĂĄrozat, letelepedĂŠsi kĂŠrelem ĂźgyĂŠben. A Magyar Forradalmi MunkĂĄs-Paraszt KormĂĄny 24/1966. szĂĄmĂş rendelete 8. paragrafusĂĄban foglaltaknak megfelelĂľen, a BelĂźgyminisztĂŠrium BosnyĂĄk CsabĂĄnak, szĂźletett 1933. Budapest, anyja neve BosnyĂĄk Ilona ĂŠs BosnyĂĄk Csaba felesĂŠge, Lendvai IldikĂł, valamint kiskorĂş gyermeke, BosnyĂĄk DiĂĄna szĂĄmĂĄra letelepedĂŠsi engedĂŠlyt ad. KEOK pecsĂŠt, olvashatatlan alĂĄĂ­rĂĄs. Budapest, 1977. jĂşlius 5-ĂŠn.” SzĂĄmomra az volt az elkĂŠpesztĂľ, hogy a belĂźgyi okmĂĄnyok mennyi ellentmondĂĄst tartalmaztak. EbbĂľl megĂĄllapĂ­tottam, hogy akik ĂśsszevĂĄlogattĂĄk, engem biztosan idiĂłtĂĄnak, gyengeelmĂŠjĂťnek tartottak, hogy talĂĄn ĂŠn ezeket nem veszem ĂŠszre, hogy itt milyen ellentmondĂĄsok vannak. ApĂĄm a hĂĄborĂşban eltĂťnt. HĂĄt hogy tĂťnt el? Ha egyszer kĂśzlik velem, hogy halĂĄlra Ă­tĂŠltĂŠk, meg kivĂŠgeztĂŠk, nem fogom ĂŠszrevenni azt, hogy itt ellentmondĂĄs van az ĂśnĂŠletrajz meg akĂśzĂśtt, amit Ăľk mondanak? Amikor ezekre az ellentmondĂĄsokra felhĂ­vtam a figyelmĂŠt az elvtĂĄrsaknak, elvtĂĄrsnĂľknek, akkor nagyon, borzasztĂłan idegesek lettek, mĂŠg idegesebbek, mint elĂľzĂľleg, ĂŠs akkor mind a ketten magamra hagytak engem ott, a szobĂĄban, a belĂźgyi szobĂĄban. Elmentek. Ez borzasztĂłan meglepett engem. HĂĄt hiszen a BelĂźgyminisztĂŠriumban voltam. És ott vagyok egyedĂźl egy szobĂĄban, minden ellenĂľrzĂŠs nĂŠlkĂźl. LĂĄthatĂłtag az idegessĂŠgĂźk sokkal nagyobb volt, mint az a fĂŠlelmĂźk, hogy ĂŠn esetleg zsebre vĂĄgok valami dokumentumokat. Ezek az okmĂĄnyok sem tartalmaztĂĄk azt, hogy BosnyĂĄk Csaba hol lakik. EgyĂĄltalĂĄn. TehĂĄt azt nem adtĂĄk ki, amelyikbĂľl ĂŠn ki tudtam volna derĂ­teni, hogy hol lakik.

Valami Ăşton-mĂłdon nekem valaki ismeretlen sĂşgott, sĂşgott telefonon. Mondtam hĂĄt az elvtĂĄrsaknak, hogy hallottam, hogy valamilyen nagy Ăźzemben dolgozik ez a BosnyĂĄk Csaba. Vajon hogy kerĂźlt ebbe az Ăźzembe? Ki akartam ugratni a bokorbĂłl a dolgot. Nagyon idegesek lettek, ĂŠs azt mondtĂĄk, hogy azĂŠrt abban az Ăźzemben dolgozik, mert mĂĄsutt nem kapott munkĂĄt. TehĂĄt Ăľk nagyon is tudtĂĄk, hogy hol van a BosnyĂĄk Csaba. Tudtak mindent rĂłla.

…Az iratokbĂłl megĂĄllapĂ­tottam, hogy BosnyĂĄk ZoltĂĄn ĂźgyĂŠben semmifĂŠle per nem volt. Volt egy rĂśvidĂ­tett vallomĂĄsa BosnyĂĄk ZoltĂĄnnak ott. De ez nem volt alĂĄĂ­rva, csak legĂŠpelve. Ebben a rĂśvidĂ­tett vallomĂĄsban az ĂĄllt, hogy Ăľ azĂŠrt ment RomĂĄniĂĄba, mert megtudta, hogy MagyarorszĂĄgon rajta van a hĂĄborĂşs bĂťnĂśsĂśk listĂĄjĂĄn. Õ Ăşgy jĂśtt vissza Budapestre, hogy azt hitte, hogy a HarcĂŠrt meg a ZsidĂłkĂŠrdĂŠst KutatĂł IntĂŠzetĂŠrt neki nem kell felelni. Hogy Ăľ csak cikkeket Ă­rt, meg az antiszemitizmusnak csak az ideolĂłgusa volt, tehĂĄt konkrĂŠt gyilkossĂĄgban – mint mondta – nem vett rĂŠszt. Úgy gondolta, hogy… minden tovĂĄbbi nĂŠlkĂźl van helye MagyarorszĂĄgon 1945 utĂĄn. Nagyon rĂśvid volt ez az ĂśsszefoglalĂł, amit ĂŠn kaptam a vallomĂĄsĂĄbĂłl. EbbĂľl kiderĂźlt az is, hogy ĂĄllĂ­tĂłlag MurĂĄti Lilivel volt SpanyolorszĂĄgban kapcsolata, ĂŠs oda is kĂźldĂśtt kĂźlĂśnbĂśzĂľ informĂĄciĂłkat RomĂĄniĂĄbĂłl. És az Amerikai EgyesĂźlt Államokban a rĂŠgi jobboldali barĂĄtaival volt kapcsolata 45 utĂĄn. Nagyon megbĂĄnta a tettĂŠt mĂĄr 45-ben. 44 vĂŠgĂŠn mĂĄr szeretett volna kiugrani a dologbĂłl, amikor a nyilasok vettĂŠk ĂĄt a hatalmat, de hĂĄt akkor mĂĄr nem lehetett. Ez olyan nevetsĂŠges, mert meg kell nĂŠzni, hogy mit Ă­rt oktĂłber 19-e utĂĄn, az egyik legkemĂŠnyebb, legaljasabb vezĂŠrcikkĂŠnek a cĂ­me az, hogy LeszĂĄmolunk. TehĂĄt ez nem felel meg a valĂłsĂĄgnak, hogy Ăľ 1944. oktĂłber utĂĄn, a nyilas hatalomĂĄtvĂŠtel utĂĄn Ăľ mĂĄr ki akart volna ugrani. SĂľt, ĂŠppen az ellenkezĂľje igaz, hogy akkor lĂĄtta elĂŠrkezettnek az idĂľt arra, hogy leszĂĄmoljon a zsidĂłkkal. Úgyhogy ez kĂśzĂśnsĂŠges hazugsĂĄg volt. TehĂĄt per nem volt. Benne volt az Ă­tĂŠlet szĂśvege is, de az sem volt sajĂĄt kezĂťleg alĂĄĂ­rva, csak gĂŠpelve voltak a nevek mindenĂźtt. Ez is gyanĂşs volt nekem: ismertem ĂŠn az 1950-es ĂŠvek dolgait nagyjĂĄbĂłl, de nem ĂŠrtettem, hogy egy hĂĄborĂşs bĂťnĂśssel kapcsolatban miĂŠrt kellett ezt Ă­gy csinĂĄlni? MiĂŠrt volt ez a nagy titokzatossĂĄg. AztĂĄn csend volt egy hĂŠtig.

1982. szeptember 27-ĂŠn este 8 Ăłra kĂśrĂźl csengettek itt az elĂľszobĂĄmban, tehĂĄt a lakĂĄsom ajtajĂĄn csengettek. Kimentem, kinyitottam az ajtĂłt, ĂŠs igen jĂł megjelenĂŠsĂť, igen jĂłkĂŠpĂť, elegĂĄns, jĂłl ĂśltĂśzĂśtt, jĂłl ĂĄpolt fiatalember volt az ajtĂłban, a kezĂŠben jegyzetfĂźzet. KĂśzĂślte, hogy Ăľ ablaktisztĂ­tĂł, ĂŠs megrendelĂŠst fogad el ablaktisztĂ­tĂĄsra. Mondtam, hogy kĂśszĂśnĂśm, nem kĂŠrek. De feltĂťnt nekem, hogy milyen nagyon megnĂŠzett engem, Ăşgy igen alaposan. HĂĄt ugye 62 ĂŠves voltam akkor, ez pedig egy jĂłkĂŠpĂť fiatalember volt, feltĂŠteleztem, hogy nem azĂŠrt nĂŠzett meg, mert jĂłkĂŠpĂť, csinos fiatal lĂĄny vagyok… Az is feltĂťnt, hogy milyen szĂŠp kezei vannak, ahogy tartotta a jegyzetfĂźzetet ĂŠs valamit Ă­rt bele, Ăşgy feltĂťnt, hogy milyen gyĂśnyĂśrĂťszĂŠp kezei vannak. A kĂśrmei, minden, nagyon jĂłl ĂĄpoltak, ĂŠs mĂŠg gondoltam magamban, hogy te jĂł isten, milyen jĂł ennek az ablaktisztĂ­tĂłnak, hĂĄt ez Ă­gy tud ablakot tisztĂ­tani, ĂŠs mĂŠg ilyen gyĂśnyĂśrĂťen maradnak meg a kezei, ilyen ĂĄpoltak. Mondtam, hogy nem kĂŠrem, ĂŠs becsuktam az elĂľszobaajtĂłt. Ebben a pillanatban, tehĂĄt mikor az ablaktisztĂ­tĂł jelentkezett nĂĄlam, akkor HegedĂťs AndrĂĄs volt nĂĄlam. HegedĂťs AndrĂĄs, a volt miniszterelnĂśk. De nem tulajdonĂ­tottunk kĂźlĂśnĂśsebb jelentĂľsĂŠget a dolognak. És folytattuk tovĂĄbb a diskurzust. MĂĄsnap, tehĂĄt szeptember 28-ĂĄn, ismĂŠt csengetnek. Kinyitom az ajtĂłt, ĂŠs kĂŠt fiatalember volt az ajtĂłban. Az egyiket rĂśgtĂśn lĂĄttam, hogy valahonnan ismerem. KĂśzĂśltĂŠk, hogy Ăľk telefonszerelĂľk, ĂŠs az elromlott telefonomat, meg az elszakadt zsinĂłromat jĂśttek megjavĂ­tani. Ez nagyon meglepett engem. Mondtam, hogy hĂĄt itt valami tĂŠvedĂŠs van a dologban, mert az ĂŠn telefonom meg az ĂŠn telefonzsinĂłrom teljesen jĂł, azt egyĂĄltalĂĄn nem kell javĂ­tani. RettentĂľ zavarban voltak mind a ketten. Én is olyan furcsĂĄnak talĂĄltam az egĂŠsz dolgot, hogy hĂĄt kĂŠt ember jĂśn csak Ăşgy… MĂĄskor hetekig kĂśnyĂśrgĂśk, mikor rossz a telefonom, ĂŠs akkor nem hajlandĂłk kijĂśnni. Ugye rĂŠgi motoros vagyok ĂŠn ezekben a dolgokban, abban a pillanatban tudtam, hogy itt valami nem stimmel. Le is vontam a megfelelĂľ kĂśvetkeztetĂŠst, ĂŠs felhĂ­vtam az egyik szemĂŠlyes jĂł barĂĄtomat, aki tagja a KĂśzponti BizottsĂĄgnak – a vezĂŠrkari fĂľnĂśk helyettese. BarĂĄtja volt az ellenĂĄllĂĄsi mozgalomban HegedĂťs AndrĂĄsnak, ĂŠs ĂŠn is vele egyĂźtt dolgoztam, nĂŠpi kollĂŠgista volt. FelhĂ­vtam, ĂŠppen benn volt, ĂŠs elmondtam neki az egĂŠsz dolgot, hogy mi tĂśrtĂŠnt. De nagyon fel voltam hĂĄborodva. Õ is rettenetesen fel volt hĂĄborodva, alig tudott szĂłhoz jutni, ĂŠs hĂĄt mondta, hogy „borzasztĂł ez a dolog, remĂŠlem, hogy elkĂźldted Ăľket a jĂł bĂźdĂśs valahovĂĄ.” Mondtam, hogy igen, elkĂźldtem Ăľket, de hĂĄt mĂŠgis micsoda dolog az, ĂŠn Szocialista HazĂĄĂŠrt kitĂźntetett vagyok, ĂŠs hogy jĂśnnek ezek ahhoz, hogy megszegjĂŠk azt a pĂĄrthatĂĄrozatot, amely elrendelte annak idejĂŠn – a Politikai BizottsĂĄg hatĂĄrozata –, hogy a rĂŠgi pĂĄrttagok ellen semmifĂŠle rendĂľri akciĂłt nem lehet foganatosĂ­tani a Politikai BizottsĂĄg, illetve a KĂśzponti BizottsĂĄg TitkĂĄrsĂĄgĂĄnak az engedĂŠlye nĂŠlkĂźl. Vonatkozik ez a telefonlehallgatĂĄsokra is. Azt mondta; „ugyan, ugyan, ezek nem kĂŠrnek engedĂŠlyt.” És elmondta Ăľket mindennek. Azt mondja: „Ezek a csillagot is letagadjĂĄk az ĂŠgrĂľl, mĂŠg a sajĂĄt fĂľnĂśkeiknek is.”

De ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ez az András miatt van, Hegedûs András miatt, aki neki egyébként ugye régen testi-lelki jó barátja volt 1945 elõtt. És azt akarják tudni, hogy mit beszélek a lakásomon a Hegedûssel.

MegĂ­rtam NĂŠmeth KĂĄrolynak mindent, ami tĂśrtĂŠnt, kifejeztem a felhĂĄborodĂĄsomat. MegĂ­rtam, hogy ugye a pĂĄrt hatĂĄrozata kimondja, hogy ellenĂźnk semmifĂŠle rendĂľri akciĂłt nem lehet kezdemĂŠnyezni, csak a vezetĂŠs tudtĂĄval. És megĂ­rtam, hogy amennyiben a vezetĂŠs tudtĂĄval tĂśrtĂŠnik mindez, ebben az esetben kĂŠrem, hogy engem tĂśrĂśljenek a pĂĄrttagsĂĄgbĂłl. MegĂ­rtam, hogy ĂŠn HegedĂťssel barĂĄtsĂĄgban vagyok, hĂĄborĂş alatt is az ellenĂĄllĂĄsi mozgalomban egyĂźtt dolgoztam, segĂ­tettem a HegedĂťs szĂśkĂŠsĂŠben, ĂŠs ezt a kapcsolatot nem vagyok hajlandĂł megszakĂ­tani. Ez vitakapcsolat. TehĂĄt mi barĂĄtok vagyunk, de ugyanakkor vitatkozunk egymĂĄssal. Amennyiben ez ellenkezik a pĂĄrt szervezeti szabĂĄlyzatĂĄval vagy a pĂĄrt erkĂślcsi normĂĄival, akkor kĂŠrem, hogy tĂśrĂśljenek a pĂĄrttagsĂĄgbĂłl, de ĂŠn a kapcsolatot nem szakĂ­tom meg HegedĂťs AndrĂĄssal. HegedĂťs AndrĂĄs engem mindenrĂľl tĂĄjĂŠkoztat, dolgairĂłl, ellenzĂŠkiekkel valĂł kapcsolatairĂłl, vitĂĄirĂłl, kĂźlfĂśldi kapcsolatairĂłl, ĂŠs mindenrĂľl – mint a legbizalmasabb barĂĄtjĂĄt. De megĂ­rtam, hogy ennek ellenĂŠre ĂŠn besĂşgĂł nem voltam, nem vagyok ĂŠs nem is leszek. SzĂł szerint Ă­gy Ă­rtam. És hogy ĂŠn bizalomra mindig bizalommal szoktam felelni. Ha ez a pĂĄrtnak nem felel meg, akkor kĂŠrem, kĂśzĂśljĂŠk velem, szĂł nĂŠlkĂźl tĂśrĂśljenek a pĂĄrttagsĂĄgbĂłl. Kifejeztem felhĂĄborodĂĄsomat, amit csinĂĄltak velem, tehĂĄt a telefonszerelĂľk, meg a posta kĂ­sĂŠrletĂŠt. És megĂ­rtam, hogy meg vagyok dĂśbbenve, hogy AczĂŠl GyĂśrgy elvtĂĄrs, meg KĂĄdĂĄr JĂĄnos elvtĂĄrs, akik a sajĂĄt sorsukon tapasztaltĂĄk, hogy hova vezetnek az ilyenfajta tĂśrvĂŠnytelensĂŠgek, eltĂťrik ezt a dolgot, vagy jĂłvĂĄhagyjĂĄk ezt a dolgot. Hihetetlen volna szĂĄmomra, hogy ezt valĂłban Ăľk Ă­gy jĂłvĂĄhagytĂĄk volna. ÕszintĂŠn mondom, nem hittem abban, hogy a belĂźgyesek sajĂĄt maguktĂłl csinĂĄltĂĄk ezt. EgyszerĂťen nem hittem el. EgyszerĂťen elkĂŠpzelni se tudtam, hogy ezt velem meg merik csinĂĄlni.

Eltelt kĂśrĂźlbelĂźl majdnem hĂĄrom hĂŠt… vagy kĂŠt hĂŠt, bocsĂĄnat, mert ugye 30-ĂĄn Ă­rtam a levelet, ĂŠs 1982. oktĂłber 13-ĂĄn, tehĂĄt kĂŠt hĂŠt mĂşlva – ez megdĂśbbentĂľ volt, mert ugye mindaddig nekem a leveleimre ĂĄltalĂĄban nem vĂĄlaszoltak – szĂłlt a telefonom. FĂślvettem, ĂŠs titkĂĄrnĂľ nĂŠlkĂźl a NĂŠmeth KĂĄroly szemĂŠlyesen jelentkezett, ĂŠs elnĂŠzĂŠst kĂŠrt, hogy nem tudott engem hĂ­vni elĂľbb, de kint volt az NDK-ban, ĂŠs most jĂśtt haza. Ez valĂłban Ă­gy van, mert ĂŠn is olvastam a NĂŠpszabadsĂĄgban, hogy elĂľtte valĂł nap jĂśtt haza. Megkapta a levelemet, ĂŠs kĂŠrdezi, hogy be tudnĂŠk-e menni hozzĂĄ, hogy megbeszĂŠljĂźk a dolgokat. MĂŠg aznap dĂŠlutĂĄn 3 ĂłrĂĄra hĂ­vott a KĂśzponti BizottsĂĄgon lĂŠvĂľ dolgozĂłszobĂĄjĂĄba. MegĂŠrkeztem oda, ĂŠs az elĂľszobĂĄban ott leĂźltem, ĂŠs ahogy ott ĂźlĂśk, mondta az elvtĂĄrsnĂľ, hogy van bent valaki NĂŠmeth KĂĄrolynĂĄl. És megĂŠrkezett kĂśzben az elĂľszobĂĄba Korom MihĂĄly. HĂĄt ebbĂľl mĂĄr sejtettem, hogy nem leszek nĂŠgyszemkĂśzt NĂŠmeth KĂĄrollyal, hanem Ăľ is bejĂśtt. Korom MihĂĄly a KĂśzponti BizottsĂĄgnak az a titkĂĄra, akihez hĂĄt a belĂźgy, az igazsĂĄgĂźgy, a honvĂŠdsĂŠg, a sport, a tanĂĄcsok tartoznak. Nagy ĂśrĂśmmel ĂźdvĂśzĂślt engem, igen barĂĄtsĂĄgosan. És egy pĂĄr szĂłt vĂĄltottunk, udvarias mondatot, ĂŠs akkor vĂĄrtuk, hogy behĂ­vjon NĂŠmeth KĂĄroly. Nagyon keveset kellett vĂĄrni. BorzasztĂł kedvesen ĂŠs udvariasan ĂźdvĂśzĂślt. BementĂźnk a szobĂĄjĂĄba, leĂźltĂźnk egy asztalnĂĄl, kĂĄvĂŠval kĂ­nĂĄlt, kĂŠrdezte, hogy iszom-e valamit. Mondtam, hogy nem, a kĂĄvĂŠt elfogadom. És akkor mondta, hogy megkapta a levelemet, ĂŠs hĂĄt megmondja ĂľszintĂŠn, hogy megbeszĂŠlte az egĂŠszet KĂĄdĂĄr JĂĄnossal, Ăľ tehĂĄt mindenrĂľl tud, ami az ĂŠn levelemben van. És biztosĂ­t engem Korom MihĂĄly elĂľtt, hogy Ăľnekik semmi kĂśzĂźk ehhĂśz az ĂźgyhĂśz nincsen. TehĂĄt hogy Ăľk ilyen utasĂ­tĂĄst sehova nem adtak, ilyet nem engedĂŠlyeztek. RendkĂ­vĂźl ĂŠles vita alakult ki ezutĂĄn kĂśzĂśttĂźnk, hĂĄrmunk kĂśzĂśtt, illetve elsĂľsorban Korom MihĂĄly ĂŠs kĂśztem. Én vĂĄltig hangoztattam, hogy ez nem vĂŠletlen dolog. Korom MihĂĄly azt mondta, hogy ez nem lĂŠtezik, nekem ĂźldĂśzĂŠsi mĂĄniĂĄm van bizonyĂĄra. TehĂĄt mĂĄr odavolt az, hogy elĂľzĂľleg milyen kedvesen ĂźdvĂśzĂślt engem az elĂľszobĂĄban. És mondtam, hogy igen, ez nem vĂŠletlen, ez az egĂŠsz dolog, itt van ez a BosnyĂĄk-Ăźgy is, ĂŠs hĂĄt ebbe is nem jutok dĂťlĂľre. Ez is micsoda furcsa dolog. KĂŠrdezte NĂŠmeth KĂĄroly, hogy mifĂŠle BosnyĂĄk-Ăźgy. És akkor mondtam, hogy mi ez a BosnyĂĄk-Ăźgy. Neki fogalma sem volt az egĂŠszrĂľl, nem tudott semmirĂľl. És Korom MihĂĄly erre mĂŠg ingerĂźltebb lett, amikor ĂŠn elmondtam, hogy ki volt ez a BosnyĂĄk, ĂŠs hogy a fia, ugye, milyen simĂĄn ĂĄttelepĂźlt MagyarorszĂĄgra. Korom MihĂĄly nagyon dĂźhĂśs lett, ĂŠs azt mondta, hogy hagyjam abba ezt a kutatĂĄst, mert sehovĂĄ nem vezet ez a kutatĂĄs. És ĂźldĂśzĂŠsi mĂĄniĂĄm van, ĂŠs be fogok csavarodni ebbe a BosnyĂĄk-Ăźgybe is – mondta. MegkĂŠrdeztem NĂŠmeth KĂĄrolyt, hogy ha nekem ĂźldĂśzĂŠsi mĂĄniĂĄm van, akkor mondd meg nekem, hogyan lehetsĂŠges, hogy az elmĂşlt 26 ĂŠv alatt ĂŠn soha tĂľletek semmit nem kĂŠrtem, ĂŠs soha senkire nem panaszkodtam. Így van? Azt mondta, hogy Ă­gy. És akkor Ăşgy rĂŠszletesebben akart hallani errĂľl a BosnyĂĄk dologrĂłl, hogy mi ez. És elmondtam, hogy hĂĄt mit csinĂĄltam eddig, ĂŠs hogy a belĂźgy milyen simĂĄn ĂĄtengedte ezt a fiĂşt RomĂĄniĂĄbĂłl. Megmondtam, hogy nekem sok barĂĄtom van RomĂĄniĂĄban, akik ĂŠvek Ăłta talpalnak mindhiĂĄba azĂŠrt, hogy ĂĄttelepĂźlhessenek, de lĂĄm, itt van ennek a hĂĄborĂşs gengszternek a fia, hat hĂłnap alatt ĂĄttelepĂźlt RomĂĄniĂĄbĂłl MagyarorszĂĄgra. HĂĄt NĂŠmeth KĂĄroly nĂŠzett rĂĄm, ĂŠs ekkor mĂĄr lĂĄtszott, hogy nemcsak Korom, hanem Ăľ is bolondnak nĂŠz engem. Mondtam, hogy hallottam olyan informĂĄciĂłt, hogy nem is akĂĄrhol dolgozik ĂĄm ez a fiĂş. HĂĄt ez aztĂĄn betette az ajtĂłt, mert lĂĄtszott, hogy egy ĂĄrva szavamat se hiszi el mĂĄr ekkor NĂŠmeth KĂĄroly – aki egyĂŠbkĂŠnt elĂľzĂľleg igen jĂłindulatĂş volt, telefonon, sĂľt a telefonszerelĂľknĂŠl is azt mondta, hogy hallgass mĂĄr – mondta a Koromnak –, hagyd a Kutruczot beszĂŠlni! És mondtam neki, hogy rendben van. Itt hagyom nĂĄlad a gyĂťjtemĂŠnyt, olvasd el, mert te Ăşgyse tudod, hogy ki volt BosnyĂĄk ZoltĂĄn. Olvasd el. Egy tanĂĄcsot tudok neked adni, hogy jĂłl fogsz szĂłrakozni, mert ez olyan, mint egy Agatha Christie-krimi. És azt javaslom, hogy elalvĂĄs elĂľtt olvasd, mert igen jĂłl fogsz rajta szĂłrakozni. Ott megtartotta magĂĄnak a dokumentumgyĂťjtemĂŠnyt. De igen ellensĂŠges hangulatban hagytam ott Ăľket. Korom MihĂĄly a vita kĂśzben – amikor ez az ĂŠles vita volt kĂśzĂśttĂźnk – azt mondta, hogy kĂŠrjek tĂľle bĂĄrmit, Ăľ minden segĂ­tsĂŠget megad nekem ahhoz, hogy ezt az Ăźgyet tisztĂĄzzuk. De hĂĄt nem tudja, hogy mi az, amit ĂŠn mĂŠg kĂŠrhetek. MĂĄsnap Ă­rtam egy levelet Korom MihĂĄlynak, hivatkoztam arra, hogy Ă­gĂŠretet tett nekem, hogy mindenben segĂ­t, ezĂŠrt a kĂśvetkezĂľt kĂŠrem tĂľle: Engedje meg, hogy megnĂŠzhessem a gyĂťjtĂľfoghĂĄz bĂśrtĂśnnaplĂłjĂĄt, ĂŠs megnĂŠzhessem, hogy valĂłban ott volt-e 51–52-ben BosnyĂĄk ZoltĂĄn. Engedje megnĂŠzni azokat az okmĂĄnyokat, amelyek bizonyĂ­tjĂĄk, hogy BosnyĂĄk ZoltĂĄnt valĂłban kivĂŠgeztĂŠk, Ăşgy, ahogy a belĂźgyminiszter ezt nekem a levelĂŠben Ă­rta, illetve a Bokor LĂĄszlĂłnak Ă­rt levelĂŠbe. SegĂ­tsen nekem abban, hogy megnĂŠzhessem, hogy hol van eltemetve BosnyĂĄk ZoltĂĄn. TehĂĄt adjĂĄk meg nekem ezt, hogy hol van eltemetve. Eltelt egy idĂľ, ez utĂĄn a levelem utĂĄn, ĂŠs Brezsnyev halĂĄlĂĄnak a napjĂĄn – akkor mĂŠg nem tudtam, hogy halott, mert akkor mĂŠg nem kĂśzĂśltĂŠk a halĂĄlt, mĂĄsnap kĂśzĂśltĂŠk – szĂłlt a telefonom, egy titkĂĄrnĂľ jelentkezett, Korom MihĂĄlynak a titkĂĄrnĂľje – tehĂĄt Ăľ nem vette a fĂĄradsĂĄgot, hogy egyedĂźl hĂ­vjon, mint NĂŠmeth KĂĄroly, hanem a titkĂĄrnĂľjĂŠn keresztĂźl –, ĂŠs kĂŠrt, hogy mĂŠg aznap dĂŠlutĂĄn menjek be 5 ĂłrĂĄra Korom MihĂĄlyhoz. HĂĄt ez borzasztĂłan meglepett engem, azok utĂĄn, ami tĂśrtĂŠnt. Gondoltam, hogy te jĂł isten, mit akar ez tĂľlem ezek utĂĄn? A levelemre nem vĂĄlaszolt, ĂŠs mit akar ez tĂľlem? TalĂĄn kĂśzĂślni fogja, hogy tĂśrĂśltek a pĂĄrttagsĂĄgbĂłl. MegdĂśbbenĂŠsemre a lehetĂľ legnagyobb ĂśrĂśmmel ĂźdvĂśzĂślt engem. Kifejezetten barĂĄti szĂ­vĂŠlyessĂŠggel. A vilĂĄgon semmi nyoma nem volt annak, mint ha most is bolondnak nĂŠzne. Nagy ĂśrĂśmmel fogadott engem, kĂĄvĂŠval kĂ­nĂĄlt, leĂźltetett. És a kĂśvetkezĂľket mondta: NĂŠmeth KĂĄroly elvtĂĄrs elolvasta a kĂŠziratomat BosnyĂĄk ZoltĂĄnrĂłl. S utasĂ­tĂĄst kapott arra, hogy vizsgĂĄlja meg, vagy vizsgĂĄltassa meg, hogy hogy kerĂźltek a telefonszerelĂľk meg az ablaktisztĂ­tĂł az ĂŠn lakĂĄsomba, ĂŠs utasĂ­totta Ăľt, hogy adjon meg nekem minden segĂ­tsĂŠget a BosnyĂĄk ZoltĂĄnnal kapcsolatos kutatĂĄsomhoz. Ott volt az asztalĂĄn a belĂźgyminiszternek a levele. EbbĂľl a levĂŠlbĂľl idĂŠzett, de nem adta oda nekem a levelet elolvasni, csak idĂŠzett. Hogy a BosnyĂĄk ZoltĂĄn fia ĂĄttelepĂźlt, hova telepĂźlt ĂĄt – amit ĂŠn mĂĄr tudtam –, hogy kik voltak az ajĂĄnlĂłi. TehĂĄt kik fogadtĂĄk Budapesten. De elmondta, hogy a telefonszerelĂľkhĂśz nem volt semmi kĂśze a belĂźgyi vezetĂŠsnek. És mondtam neki, hogy ezt kisdedeknek elmondhatja, de ĂŠn mĂĄr rĂŠgen kinĂľttem az ĂłvodĂĄskorbĂłl. És azt javasoltam, hogy nem szeretem, ha hĂźlyĂŠnek nĂŠznek, jobban szeretem, ha nekem a tiszta dolgokat mondjĂĄk el, abbĂłl ĂŠn ĂŠrtek. EzĂŠrt a kĂśvetkezĂľ javaslatom van: maradjunk abban, hogy ĂŠn szemet hunyok a dolgok felett, mert biztos vagyok benne ezek utĂĄn, hogy NĂŠmeth KĂĄroly meg KĂĄdĂĄr JĂĄnos valĂłban nem tudott errĂľl a dologrĂłl. De elvĂĄrom, hogy engem a jĂśvĂľben a belĂźgyesek bĂŠkĂŠn fognak hagyni, ĂŠs nem fognak zaklatni. Õ nagy ĂśrĂśmmel fogadta ezt az ajĂĄnlatot, ĂŠs azt mondta, hogy ez Ă­gy lesz a jĂśvĂľben. Azt mondta Korom MihĂĄly, hogy hĂĄt megvĂĄlaszolja a levelemet is, amit Ă­rtam neki, de meg kell mondja, hogy nincs meg a gyĂťjtĂľfoghĂĄznak a bĂśrtĂśnnaplĂłja. Ebben a bĂśrtĂśnnaplĂłban mindennek benne kell lenni, mĂŠg annak is, hogy mikor kĂŠredzkedett BosnyĂĄk ZoltĂĄn orvoshoz vagy… szĂłval akĂĄrmi, minden mozzanatnak, minden rabbal kapcsolatos mozzanatnak benne kell lenni a bĂśrtĂśnnaplĂłban. De a bĂśrtĂśnnaplĂł nincs meg – mondta –, ĂŠs nincs meg a kivĂŠgzĂŠsrĂľl szĂłlĂł jegyzĂľkĂśnyv se, nincs fĂŠnykĂŠp se. ÕszintĂŠn sajnĂĄlja, de ebben nem tud nekem segĂ­teni.

EgĂŠszen vĂĄratlanul sikerĂźlt BosnyĂĄk ZoltĂĄn csalĂĄdtagjaival, Budapesten ĂŠlĂľ csalĂĄdtagjaival kapcsolatot teremtenem. Ezt a kapcsolatot mĂĄr rĂŠgen szerettem volna lĂŠtrehozni, de nem sikerĂźlt. De november 9-ĂŠn reggel, vĂĄratlanul megtudtam, hogy az egyik hajlandĂł velem szĂłba ĂĄllni, az egyik rokon. Elmentem, ĂŠs hĂĄt egĂŠszen dĂśbbenetes dolgokat tudtam meg. Mindazt, amit megtudtam, megĂ­rtam azonnal Korom MihĂĄlynak levĂŠlben; a levĂŠl mĂĄsolatĂĄt mellĂŠkeltem NĂŠmeth KĂĄrolynak is egy rĂśvid levĂŠl kĂ­sĂŠretĂŠben. HĂĄt mit tudtam meg itt BosnyĂĄk ZoltĂĄnrĂłl? A kĂśvetkezĂľt tudtam meg… ĂŠs a fiĂĄrĂłl, a csalĂĄdrĂłl. TehĂĄt elĂľszĂśr is minden kĂŠtsĂŠget kizĂĄrĂłan megtudtam, hogy BosnyĂĄk ZoltĂĄn fia, BosnyĂĄk Csaba valĂłban a Paksi AtomerĂľmĂťben dolgozott. Dolgozott, mert ezt is megtudtam, hogy mĂĄr rĂŠg nincs is MagyarorszĂĄgon. TehĂĄt ĂŠvekig kutattam, ĂŠvekig mindenki mindent tudott, ĂŠs mĂŠgis BosnyĂĄk ZoltĂĄn fia, BosnyĂĄk Csaba, 1982. augusztus 18-ĂĄn tĂĄrsas autĂłs turistautazĂĄs keretĂŠben, felesĂŠgĂŠvel ĂŠs DiĂĄna nevĂť lĂĄnyĂĄval egyĂźtt gĂŠpkocsival elhagyta MagyarorszĂĄg terĂźletĂŠt, AusztriĂĄba tĂĄvozott, ĂŠs ott politikai menedĂŠket kĂŠrt. MĂŠg annyi ideje is volt, hogy SzekszĂĄrdon a lakĂĄsĂĄbĂłl, a GrĂłf PĂĄl utca 20. szĂĄm alatt, mindent eladjon elĂľzĂľleg. Mindent, kiĂźrĂ­tette a lakĂĄst. És elment. Itt ĂŠrdemes figyelni a dĂĄtumokat. TehĂĄt azt, hogy 82. augusztus 18-ĂĄn hagyta el MagyarorszĂĄg terĂźletĂŠt. 1982. szeptember 10-ĂŠn Ă­rt a belĂźgyminiszter levelet Bokor LĂĄszlĂłnak BosnyĂĄk ZoltĂĄnnal kapcsolatban. Ekkor megĂ­rta, hogy mi tĂśrtĂŠnt – hivatalosan ugye. TehĂĄt hivatalosan megĂ­rta, hogy mi tĂśrtĂŠnt BosnyĂĄk ZoltĂĄnnal. Igen ĂĄm, de ez szeptember 10-ĂŠn volt, akkor a BelĂźgyminisztĂŠrium illetĂŠkes munkatĂĄrsai mĂĄr mindannyian tudtĂĄk – hangsĂşlyozom, hogy az illetĂŠkes munkatĂĄrsai –, mĂĄr mindannyian tudtĂĄk, hogy BosnyĂĄk Csaba mĂĄr ĂĄrkon-bokron tĂşl van. Augusztus 18-ĂĄn lelĂŠcelt, ĂŠs szeptember 10-ĂŠn Ă­rta a levelet HorvĂĄth IstvĂĄn a Bokor LĂĄszlĂłnak, tehĂĄt mĂĄr Ăşgy gondoltĂĄk, hogy semmi vĂŠsz, nem ĂĄll fenn a veszĂŠly, hogy ĂŠn szemĂŠlyesen kapcsolatba kerĂźlĂśk BosnyĂĄk CsabĂĄval. HĂĄt mi is tĂśrtĂŠnt, amit megtudtam a csalĂĄdtĂłl? 1945-ben mentek a romĂĄniai HosszĂşfaluba. Ott ĂŠlt BosnyĂĄk ZoltĂĄn felesĂŠgĂŠnek a rokonsĂĄga. HosszĂşfaluban a csalĂĄd ajĂĄndĂŠkozott egy csalĂĄdi hĂĄzat BosnyĂĄk ZoltĂĄnnak, felesĂŠgĂŠnek ĂŠs a kĂŠt gyereknek. Itt ĂŠlt 5 esztendeig, a RomĂĄn BiztonsĂĄgi Szervek ĂĄltali letartĂłztatĂĄsĂĄig BosnyĂĄk ZoltĂĄn, ennek a csalĂĄdi hĂĄznak a padlĂĄsĂĄn. ÉjszakĂĄra mindig lejĂśtt a csalĂĄdhoz, a padlĂĄsrĂłl. Nappal fent volt, ĂŠjszakĂĄra pedig lejĂśtt a csalĂĄdja kĂśrĂŠbe. ÁllĂ­tĂłlag a RomĂĄn BiztonsĂĄgi Szervek mit sem tudtak arrĂłl, hogy BosnyĂĄk ZoltĂĄn ott van. 1950-ben vagy 51-ben elĂŠrkezettnek lĂĄttĂĄk valamilyen oknĂĄl fogva az idĂľt a RomĂĄn BiztonsĂĄgi Szervek, hogy lĂŠpĂŠst tegyenek BosnyĂĄk ZoltĂĄnnal szemben… Itt derĂźlt ki, hogy a BosnyĂĄkĂŠk a nevĂźket Bosniakra vĂĄltoztattĂĄk – tehĂĄt romĂĄnosĂ­tottĂĄk. Amikor a RomĂĄn BiztonsĂĄgi Szervek fellĂŠptek BosnyĂĄk ZoltĂĄnnal szemben, ĂĄllĂ­tĂłlag mit sem tudtak arrĂłl, hogy kivel van dolguk – holott nemzetkĂśzi kĂśrĂśzĂŠs volt ellene mint hĂĄborĂşs bĂťnĂśs ellen. AbszolĂşt kizĂĄrt dolog, hogy ezt BosnyĂĄk ZoltĂĄn a vallomĂĄsĂĄnĂĄl ne mondta volna el. Ahogyan a RomĂĄn BiztonsĂĄgi Szerveket ismerem, biztos vagyok abban, hogy Ăľk mindent tudtak az ĂŠgvilĂĄgon BosnyĂĄk ZoltĂĄnrĂłl. Ne felejtsĂźk el, hogy az 50-es ĂŠvekben vagyunk. AzĂŠrt Ă­tĂŠltĂŠk el, mert nem jelentettĂŠk, hogy tĂśrvĂŠnytelenĂźl van ott BosnyĂĄk ZoltĂĄn a padlĂĄson. TehĂĄt, hogy Ăľk tudtĂĄk, hogy Ăľ kicsoda, az apjuk, hogy hĂĄborĂşs bĂťnĂśs, hogy mit csinĂĄlt MagyarorszĂĄgon, de hĂĄt mindezeket elhallgattĂĄk, ĂŠs nem jelentettĂŠk, ĂŠs bejelentĂŠs nĂŠlkĂźl ĂŠlt abban a hĂĄzban a padlĂĄson. És hogy a felesĂŠg is kĂśzremĂťkĂśdĂśtt abban, hogy ahogyan kijuttattak RomĂĄniĂĄval kapcsolatos anyagokat nyugatra, az Amerikai EgyesĂźlt Államokba ĂŠs SpanyolorszĂĄgba, Madridba, MurĂĄti Lilihez – Ăľ volt a kapcsolatuk SpanyolorszĂĄgban. A csalĂĄd ĂĄltal kĂśzĂślt verziĂł szerint BosnyĂĄk ZoltĂĄn 10 ĂŠvre szĂłlĂł elĂ­tĂŠlĂŠse utĂĄn a romĂĄn tengerparton, valahol rabkĂŠnt dolgozott, ĂŠs itt valaki – ismĂŠtelten hangsĂşlyozom, hogy ĂĄllĂ­tĂłlag – felismerte Ăľt a Harcban kĂśzĂślt fĂŠnykĂŠpe alapjĂĄn. Jelentette a romĂĄn vagy a magyar hatĂłsĂĄgoknak – ezt mĂŠg nem sikerĂźlt megtudni –, ĂŠs ĂĄllĂ­tĂłlag Ă­gy kerĂźlt sor BosnyĂĄk ZoltĂĄn kiadĂĄsĂĄra. ÕszintĂŠn megmondom, hogy ebben a verziĂłban ĂŠn nem hiszek. Ma sem. Hogy ez Ă­gy tĂśrtĂŠnt. HĂĄt mindegy. Így kerĂźlt sor a kiadĂĄsĂĄra. Mindennek ellenĂŠre, ami tĂśrtĂŠnt, tehĂĄt hogy BosnyĂĄk Csaba ĂŠdesapjĂĄt mint hĂĄborĂşs fĂľbĂťnĂśst kiadtĂĄk MagyarorszĂĄgnak, ĂŠs itt kivĂŠgeztĂŠk, mindennek ellenĂŠre BosnyĂĄk CsabĂĄt 1959-ben felvettĂŠk a BrassĂłi MĂťszaki Egyetemre. Itt mĂŠrnĂśki kĂŠpesĂ­tĂŠst szerzett. Ahogy elvĂŠgezte az egyetemet, felvettĂŠk a RomĂĄn Kommunista PĂĄrtba is. Amikor azonban beadta a MagyarorszĂĄgra szĂłlĂł letelepedĂŠsi kĂŠrelmĂŠt, a RomĂĄn Kommunista PĂĄrtbĂłl kizĂĄrtĂĄk – mint ahogy ĂĄltalĂĄban ezt minden ĂĄttelepĂźlĂľvel megteszik. Az ĂŠrdekes ebben azonban az, hogy az ĂĄltalam ismert ĂĄttelepĂźlteket elbocsĂĄtottĂĄk az ĂĄllĂĄsukbĂłl is. TehĂĄt, mondjuk, egy-kĂŠt hĂłnapig meghagyjĂĄk, de utĂĄna felmondanak neki. BosnyĂĄk CsabĂĄval ez nem tĂśrtĂŠnt meg, egĂŠszen addig, amĂ­g ĂĄt nem telepĂźlt MagyarorszĂĄgra, a Galaci KombinĂĄtban dolgozott mĂŠrnĂśkkĂŠnt. És itt jĂśn egy egĂŠszen dĂśbbenetes tĂŠny, BosnyĂĄk Csaba tartalĂŠkos fĂľhadnagy volt. SzeretnĂŠm megjegyezni, hogy nekem van egy fiam, kertĂŠszmĂŠrnĂśk, ĂŠs Ăľ is volt katona, kivĂĄlĂł katonakĂŠnt szerelt le, ĂŠs Ăľrmesteri rangot kapott. A szĂĄzadĂĄbĂłl ketten kaptak Ăśsszesen Ăľrmesteri rangot, a tĂśbbiek mind szakaszvezetĂľit, meg tizedesit, meg ĂľrvezetĂľit. Mit csinĂĄlt BosnyĂĄk Csaba, hogy tartalĂŠkos fĂľhadnagy lett? Hogyan volt ez lehetsĂŠges? TehĂĄt ez olyan kĂŠrdĂŠs szĂĄmomra, ami egyszerĂťen megvĂĄlaszolĂĄsra vĂĄr a mai napig is. MiĂŠrt lett tartalĂŠkos fĂľhadnagy? Amikor Budapestre megĂŠrkezett, itt az EnergiagazdĂĄlkodĂĄsi IntĂŠzetben dolgozott, de mĂĄr tudta, hogy a Paksi AtomerĂľmĂťben fog dolgozni. Arra vĂĄrt, hogy elkĂŠszĂźljĂśn a lakĂĄsa… A Paksi AtomerĂľmĂť 1979-ben kĂŠt Ăşj lakĂĄst kapott, az egyiket BosnyĂĄk CsabĂĄnak adtĂĄk. Ez a lakĂĄs SzekszĂĄrdon volt, a GrĂłf PĂĄl utca 20. szĂĄm alatt. BosnyĂĄk Csaba innen jĂĄrt be a Paksi AtomerĂľmĂťbe dolgozni. FelesĂŠge a magyarorszĂĄgi Lendvai IldikĂł, szĂĄmĂ­tĂĄstechnikus volt, ilyen kĂŠpesĂ­tĂŠssel rendelkezett. Ahogy BosnyĂĄk Csaba bekerĂźlt a Paksi AtomerĂľmĂťhĂśz, nem sokkal kĂśvette Ăľt a Paksi AtomerĂľmĂťbe felesĂŠge, Lendvai IldikĂł is szĂĄmĂ­tĂĄstechnikuskĂŠnt. Itt dolgoztak egĂŠszen addig, amĂ­g nem disszidĂĄltak mindketten. BosnyĂĄk Csaba igen gyorsan emelkedett, szinte viharos gyorsasĂĄggal a szolgĂĄlati ranglĂŠtrĂĄn. MielĂľtt elhagyta MagyarorszĂĄg terĂźletĂŠt ĂŠs AusztriĂĄba ment, mĂĄr fĂľosztĂĄlyvezetĂľ-helyettes volt! A gyĂĄr vezetĂľivel jĂĄrta a vilĂĄgot. IgazgatĂłval, igazgatĂłhelyettessel. JĂĄrt a SzovjetuniĂłban is, nyugati orszĂĄgokban is. Gyakran jĂĄrt vissza RomĂĄniĂĄba. Ez nagyon feltĂťnĂľ volt, hogy milyen gyakran jĂĄr vissza RomĂĄniĂĄba. Akkor ment, amikor akart, ĂŠs nagyon sokat – hogy mondjĂĄk?, valamikor Ăşgy mondtĂĄk, hogy – feketĂŠzett, szĂłval itt MagyarorszĂĄgon a BizomĂĄnyi ÁruhĂĄzban igen nagy ĂŠrtĂŠkĂť, Ăşgynevezett kurrens ĂĄrucikkeket vĂĄsĂĄrolt, ĂŠs ezeket mind simĂĄn ĂĄtvitte a hatĂĄron RomĂĄniĂĄba. RomĂĄniĂĄbĂłl is igen jĂłl ĂŠrtĂŠkesĂ­thetĂľ ĂĄrucikkeket hozott be. GyĂťjtĂśtte a rĂŠgi pĂŠnzĂŠrmĂŠket. EbbĂľl ĂłriĂĄsi ĂŠrtĂŠkĂť gyĂťjtemĂŠnye volt. Vitte az ĂĄrut ĂŠs hozta az ĂĄrut, soha semmi bĂĄntĂłdĂĄsa nem volt. Amikor a csillebĂŠrci telekkel kapcsolatban megindĂ­totta a hagyatĂŠki eljĂĄrĂĄst, akkor BosnyĂĄk Csaba, a rokonoktĂłl kapott informĂĄciĂł szerint, nem akart kĂśtĂŠlnek ĂĄllni, erre BĂĄthory doktor beszĂŠlte rĂĄ azzal, hogy nincs semmi kockĂĄzat, nincs ĂĄtĂ­rva a vagyon, minden tovĂĄbbi nĂŠlkĂźl visszakapjĂĄk, visszakaphatja BosnyĂĄk Csaba. De BosnyĂĄk CsabĂĄnak olyan jĂłl mentek itt a dolgai, hogy nem akart kockĂĄztatni. Anyagilag igen jĂłl voltak, azt terveztĂŠk, hogy hĂĄzat ĂŠs garĂĄzst ĂŠpĂ­tenek. Mert BosnyĂĄk Csaba magĂĄval hozta az autĂłjĂĄt is RomĂĄniĂĄbĂłl, amikor ĂĄttelepĂźlt. És ki is cserĂŠlte azĂłta Ăşj autĂłra. TehĂĄt Ăľ nem akart kockĂĄztatni. De BĂĄthory rĂĄbeszĂŠlte, hogy nincs kockĂĄzat. És ezĂŠrt Ăľ ebbe belement. A BĂĄthory doktor – a rokonok ĂĄltal elmondottak szerint – hatvanezer forintot Ă­gĂŠrt BosnyĂĄk CsabĂĄnak a telekĂŠrt. TehĂĄt Ăľ akarta megvenni utĂĄna ezt a telket. Azt mondta, hogy visszakapja BosnyĂĄk Csaba, ĂŠs akkor Ăľ ad utĂĄna hatvanezer forintot ezĂŠrt a telekĂŠrt. Azt mondta BosnyĂĄk Csaba, hogy ez nagyon kevĂŠs. Ez a csillebĂŠrci 70 nĂŠgyszĂśgĂśles telek – mĂĄrmint amelyiket ĂŠn bĂŠreltem –, ez sokkal tĂśbbet ĂŠr. Azt mondta BĂĄthory doktor erre, hogy Ăľ tĂ­z ĂŠvig vigyĂĄzott erre a telekre, ezĂŠrt megĂŠrdemli, hogy ilyen ĂĄron megkapja a telket. TehĂĄt hogy Ăľ tĂ­z ĂŠvig vigyĂĄzott a telekre! Hogy az megmaradjon, ĂŠs lehetĂľsĂŠg nyĂ­ljon arra, hogy ezt BosnyĂĄk Csaba megkaphassa. Mindezt megĂ­rtam tehĂĄt Korom MihĂĄlynak. De a mĂĄsolatĂĄt elkĂźldtem NĂŠmeth KĂĄrolynak is. És nĂŠma csend, hĂłnapokig.

1983. mĂĄrcius 26-ĂĄn kora reggel lementem az ĂşjsĂĄgaimĂŠrt. A postalĂĄdĂĄban talĂĄltam egy expressz levelet. A borĂ­tĂŠkban ez volt: „A Magyar NĂŠpkĂśztĂĄrsasĂĄg ElnĂśki TanĂĄcsa Önt kitĂźntetĂŠsben rĂŠszesĂ­ti. KitĂźntetĂŠsĂŠnek ĂźnnepĂŠlyes ĂĄtadĂĄsĂĄra ezĂşton meghĂ­vjuk. A kitĂźntetĂŠs helye: OrszĂĄghĂĄz, Kupolacsarnok, fĂľbejĂĄrat. A kitĂźntetĂŠs ideje: 1983. ĂĄprilis 2-ĂĄn szombaton dĂŠli 12 ĂłrĂĄra.” FelhĂ­vtam az ElnĂśki TanĂĄcs TitkĂĄrsĂĄgĂĄt, mondtam, hogy kaptam ezt a borĂ­tĂŠkot, ezzel a meghĂ­vĂłval egyĂźtt, de ez egĂŠszen biztosan tĂŠvedĂŠs. BorzasztĂłan megijedtek, ĂŠs kĂŠrtĂŠk az adataimat. Én bediktĂĄltam. MondtĂĄk, hogy visszahĂ­vnak. VisszahĂ­vtak ĂŠs kĂśzĂśltĂŠk: ĂľnĂĄluk minden rendben van, az adatok egyeznek. 1983. ĂĄprilis 2-ĂĄn a Parlamentben igen ĂźnnepĂŠlyes kitĂźntetĂŠs volt, ĂŠs itt, meglepetĂŠsemre, engem a Szocialista MagyarorszĂĄgĂŠrt Érdemrenddel tĂźntettek ki. 1983. ĂĄprilis 22-ĂŠn Korom MihĂĄly felhĂ­vott telefonon, ĂŠs beszĂŠlgetĂŠsre kĂŠrt a dolgozĂłszobĂĄjĂĄba. Nagyon nagy ĂśrĂśmmel ĂźdvĂśzĂśltĂźk egymĂĄst, tehĂĄt mint rĂŠgi jĂł barĂĄtok, ismerĂľsĂśk, ĂŠs ĂşjbĂłl koccintottunk a kitĂźntetĂŠsemre. MegkĂŠrdezte, hogy pezsgĂľt akarok-e inni vagy bort, mondtam, hogy szĂ­vesen iszom egy pohĂĄr bort. Behozta a titkĂĄrnĂľje a bort, ĂŠs egyĂźtt, hĂĄrmasban, vidĂĄm hangulatban koccintottunk a kitĂźntetĂŠsemre. Elmondtam Korom MihĂĄlynak, hogy hĂĄt vĂĄlaszt vĂĄrok ezekre a dolgokra, ezekre a kĂŠrdĂŠsekre, ĂŠs a beszĂŠlgetĂŠs sorĂĄn mĂĄr adottnak vettĂźk mind a ketten azt, hogy BosnyĂĄk ZoltĂĄnt csak papĂ­ron vĂŠgeztĂŠk ki. Én errĂľl meg voltam gyĂľzĂľdve, Korom MihĂĄly pedig meghagyott engem a hitemben, hogy csak papĂ­ron vĂŠgeztĂŠk ki. Én igen erĂľteljesen bĂ­rĂĄltam a belĂźgyi szerveket, a belĂźgyi vezetĂŠst, a belĂźgyminisztert is, ahogyan ezt az Ăźgyet kezelte. Mondtam Korom MihĂĄlynak – nem is trĂŠfĂĄsan –, hogy egy polgĂĄri demokrĂĄciĂĄban neki rĂŠges-rĂŠgen le kellett volna mondania e miatt az Ăźgy miatt, hogyha a kĂśzvĂŠlemĂŠny ismernĂŠ. Ezt Ăľ igen komolyan hallgatta, amit mondtam, tehĂĄt ezt a megjegyzĂŠst. KĂŠrdezte, hogy miben segĂ­thet. Mondtam, hogy szeretnĂŠm a hagyatĂŠki anyagot megnĂŠzni. Ezt rĂśgeszmĂŠsen kĂŠrtem. Levelet kaptam az igazsĂĄgĂźgyi ĂĄllamtitkĂĄrtĂłl, amelyben engedĂŠlyezik a BosnyĂĄk ZoltĂĄn-fĂŠle hagyatĂŠki anyag megtekintĂŠsĂŠt. Pontosan az volt benne, amit vĂĄrtam, tehĂĄt amire a kezdettĂľl fogva gondoltam. Minden benne volt,

A cikk kĂśzvetlen elĂŠrhetĂľsĂŠgei:
offline: FilmvilĂĄg folyĂłirat 1989/06 07-17. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5392

Én csak egyetlen dologra volnék kíváncsi: állítólag itt kommunista diktatúra volt, amit nem magyarok csináltak, hisz a szovjet emlékmût is nem véletlenül nem lehet nyilvános, állami határozattal eltávolítani. Magyarországon ma van egy népcsoport, aki a magyarsággal teljesen ellentétes érdekeket képvisel. Mi lenne, ha mi is ilyen szívósan, minden részletre kiterjedõen kezdenénk kinyomozni, kutatni nagyszüleink, szüleink gyilkosait, államosítóit, tönkretevõit? Mi miért nem tesszük ugyanezt? Cion bölcsei: " a gójok nem tudnak elõre gondolkozni". Hát kellene már.....

JĂł reggelt Magyar-----OK!

Ma ezt talĂĄltam 02:47 Ăłra - KOR:

[url]http://kuruc.info/r/9/101237/

http://kuruc.info/r/9/101237/

SZER-E-TET-EL
spari:::::::::

Ma ezt e-mailon - a vĂŠgĂŠn a vĂŠlemĂŠnyem:

FĂśderĂĄciĂł vagy szĂŠtesĂŠs?

http://videoemail.iwowwe.com/VMail.aspx?T=E&L=17324478&D=77C7ACC0-3639-44D7-9CE9-6E29953DF19F



A diktatúra bevetette utolsó adujåt: nyílttå akarja tenni a diktatúråt, a mår tÊnylegesen (annak, aki mår csak így Êrti: de facto) fÜderåciókÊnt, vagyis szÜvetsÊgi ållamkÊnt mÝkÜdþ Európai Uniót jogilag is (a magyarul mår nem Êrtþknek: de iure) Európai Egyesßlt Állammå akarjåk nyilvånítani[1].

Ez kĂŠnyszerĂť lĂŠpĂŠs, hiszen a vĂĄlsĂĄg hatĂĄsĂĄra a tagorszĂĄgok megoldĂĄst keresve igyekeznek kihasznĂĄlni a Lisszaboni SzerzĂľdĂŠs joghĂŠzagait, ĂŠs igyekeznek maradĂŠk fĂźggetlensĂŠgi jogaikat ĂŠrvĂŠnyesĂ­teni, ez pedig ĂŠrtelemszerĂťen a tisztulĂĄshoz, fĂźggetlen ĂĄllamok ĂĄllamszĂśvetsĂŠgĂŠhez (vagyis konfĂśderĂĄciĂłhoz), az Ăśsszehangolt EurĂłpĂĄhoz vezet.



TermĂŠszetesen a „nemzeti megmondĂł-emberek” ismĂŠt a szĂŠlirĂĄnyba fordulnak ĂŠs igyekeznek mĂŠdia-kizĂĄrĂłlagossĂĄguk kihasznĂĄlĂĄsĂĄval kizĂĄrĂłlagos megoldĂĄskĂŠnt beĂĄllĂ­tani a diktatĂşra szigorodĂĄsĂĄt, azt sulykolva az emberekbe, hogy ez mindannyiunk ĂŠrdekĂŠben tett intĂŠzkedĂŠs.



Ez hazugsĂĄg, hiszen az ĂĄllamok egyĂźttĂŠlĂŠsĂŠnek szerves formĂĄja az igĂŠnyek ĂŠs lehetĂľsĂŠgek termĂŠszetes ĂśsszehangolĂĄsa, vagyis nem az a kĂŠrdĂŠs, hogy „fĂśderĂĄciĂł vagy szĂŠtesĂŠs”, hanem az, hogy „fĂśderĂĄciĂł vagy konfĂśderĂĄciĂł”, vagyis „ĂśsszevonĂĄs vagy ĂśsszehangolĂĄs” (annak, aki csak Ă­gy ĂŠrti: „integrĂĄciĂł vagy koordinĂĄciĂł&#8221



RemĂŠlem, van olyan magyar ember, aki vĂŠgre meg akarja ismerni azt a Szent Korona ÉrtĂŠkrendet (ĂŠs nemcsak sajĂĄt zavaros elkĂŠpzelĂŠsei igazolĂĄsĂĄra hasznĂĄlja), amelyet Baroso a legveszĂŠlyesebb szĂŠlsĂľsĂŠgnek minĂľsĂ­tett a jelenlegi rendszerre, amit Ăľ „eurĂłpai civilizĂĄciĂłnak” nevezett, ĂŠs megismerve ezt elindul az a belsĂľ megtisztulĂĄs, amely MagyarorszĂĄg, EurĂłpa ĂŠs a FĂśldkereksĂŠg felszabadulĂĄsĂĄhoz vezet.



ElĂŠg ehhez elolvasni „Az ĂśnigazgatĂĄs (szubszidiaritĂĄs) Pajzsa a Magyar Modell” c. tanulmĂĄnyt, amit 2008-ban kĂŠszĂ­tettem az EU Parlament akkori „DemokrĂĄcia/SzabadsĂĄg” frakciĂłvezetĂľje felkĂŠrĂŠsĂŠre[2].

A fĂśderĂĄciĂł ĂŠs a konfĂśderĂĄciĂł kĂśzĂśtti kĂźlĂśnbsĂŠg ebbĂľl a tanulmĂĄnybĂłl egyĂŠrtelmĂťvĂŠ vĂĄlik, ĂŠs aki akarja a konfĂśderĂĄciĂł FĂśldkereksĂŠgre tĂśrtĂŠnĂľ kiterjeszthetĂľsĂŠgĂŠnek bizonyĂ­tĂŠkĂĄt is megismerheti, kĂŠt lĂŠpcsĂľben: magyarorszĂĄgi mintaadĂĄssal EurĂłpĂĄra vonatkozĂłan az EurĂłpai KonfĂśderĂĄciĂłrĂłl szĂłlĂł szerzĂľdĂŠstervezetbĂľl[3], ĂŠs a FĂśldkereksĂŠg szerves egysĂŠgben ĂŠlĂŠsĂŠrĂľl szĂłlĂł alkotmĂĄny, alaptĂśrvĂŠny ĂŠs fĂľtĂśrvĂŠnyek tervezetibĂľl[4].



Így teljesedik ki a Magyar Küldetés.



Tegnap azt Ă­rtam, hogy „abbahagyom”.

Igen, abbahagyom azt az ĂŠrtelmetlen ĂŠs eredmĂŠnytelen gyĂľzkĂśdĂŠst, amit ĂśnjelĂślt diktĂĄtorokkal folytattam, akik be akarjĂĄk rĂşgni egy szoba ajtajĂĄt, hogy aztĂĄn Ăľk mondjĂĄk meg, hogy mi legyen a rendszer abban a szobĂĄban, de egy falusi kocsmĂĄval tĂŠvesztik Ăśssze MagyarorszĂĄgot.

Azokat sem gyĂľzkĂśdĂśm tovĂĄbb, akik homĂĄlyos ĂŠrtelmĂť, hatĂĄsĂş ĂŠs jĂśvĂľkĂŠpet meg nem hatĂĄrozĂł huszonkĂŠt, tizenkĂŠt, hĂŠt ĂŠs hĂĄrom pontokkal vezetik fĂŠlre az embereket, demagĂłg mĂłdon kiragadva a teljesbĂľl a rĂŠszt ĂŠs azt akarva egĂŠszkĂŠnt elfogadtatni.

Azokat sem gyĂľzkĂśdĂśm tovĂĄbb, akik nemzetstratĂŠgiakĂŠnt ĂŠkesszĂłlĂłan, ĂĄlnemzeti kĂśntĂśsbe ĂśltĂśzve a diktĂĄtorok stratĂŠgiĂĄjĂĄt hatĂĄrozzĂĄk meg.

És azokat sem gyõzködöm tovább, akik utcára viszik az embereket, valós következmények ellen tiltakozni, de ezzel az erõt elvéve az ok megszûntetésétõl.



Baroso tegnapi bejelentĂŠse olyan helyzetet teremtett, amikor mindenkinek el kell gondolkodnia azon, hogy mi kiscsalĂĄdja, nagycsalĂĄdja ĂŠs teljes csalĂĄdja ĂŠrdeke, ĂŠs e szerint kell tevĂŠkenykednie.



Kelt Szegeden, 2012. FĂśldanya havĂĄnak 14. napjĂĄn.

Árpåd sarja, Halåsz József


[1] A mai nap kĂśnnyen tĂśrtĂŠnelmivĂŠ vĂĄlhat - 2012. szeptember 12., szerda, 17:44 - http://hvg.hu/gazdasag/20120912_Barroso_Europa_uj_hajnal#utm_source=hvg_top&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2012_09_13&utm_content=top4&type-id=HvgTopHvg&user-id=F91B9153

KĂźlĂźgyi szakĂŠrtĂľ a fĂśderĂĄciĂłrĂłl: Ez borzasztĂł nehĂŠz lesz - ForrĂĄs: M1 - Ma reggel | 2012. szeptember 13. csĂźtĂśrtĂśk 11:43 - http://www.hirado.hu/Hirek/2012/09/13/08/Kulugyi_szakerto_a_foderaciorol__ez_borzaszto_nehez_lesz_.aspx

[2]

Az ĂśnigazgatĂĄs (szubszidiaritĂĄs) Pajzsa a Magyar Modell – http://nemzetiegyseg.com/azonigazgataspajzsa.pdf

[3]

Az Ăşj vilĂĄgtĂśrtĂŠnelmi korszak paradigmĂĄja a Szent Korona I.

A Szent Korona Értékrend alkalmazásának magyar és nemzetközi jogszabálytervezetei

MagyarorszĂĄg SzabadsĂĄg AlkotmĂĄnya (11-20. oldal)

MagyarorszĂĄg AlaptĂśrvĂŠnye ( 21-112. oldal)

HatalomgyakorlĂĄsi fĂľtĂśrvĂŠny (113-178. oldal)

VĂĄlasztĂĄsi fĂľtĂśrvĂŠny (179-212. oldal)

JelkĂŠp fĂľtĂśrvĂŠny (213-224. oldal),

Az EurĂłpai KonfĂśderĂĄciĂłrĂłl szĂłlĂł szerzĂľdĂŠstervezet (229-324. oldal),

Vertragsentwurf des Europäischen Staatenbundes (325-401. oldal),

Treaty Project of the European Confederation (413-488. oldal) - http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf



[4] Az Ăşj vilĂĄgtĂśrtĂŠnelmi korszak paradigmĂĄja a Szent Korona II.

Az irĂĄnymutatĂł SzabadsĂĄg AlkotmĂĄnya ĂŠs alkalmazĂĄsĂĄnak irĂĄnyelvei

SzabadsĂĄg AlkotmĂĄnya (14-22. oldal),

AlaptĂśrvĂŠny (23-106. oldal),

HatalomgyakorlĂĄsi fĂľtĂśrvĂŠny (107-164. oldal)

VĂĄlasztĂĄsi fĂľtĂśrvĂŠny (165-178. oldal),

JelkĂŠp fĂľtĂśrvĂŠny (179-188. oldal) - http://nemzetiegyseg.com/Iranyelvek.pdf

Ugye megmondtam - kifog-talĂĄlni valamit - ĂŠs ahhoz sem fĂŠr semmi kĂŠtsĂŠg Ăşgy mint a trianoni bĂŠkediktĂĄtum vĂŠghezvitelĂŠhez - hogy EZEK megcsinĂĄljĂĄk mit is:

AZ EURÓPAI EGYESÜLT ÁLLAMOKAT - ami már kész - hisz mind benne van - csak felszínre hozzák és nevet adnak neki-

mit gondolok róla - mi az ÉRZÉSEM ÍZEM SZERINT -
elmondom nektek -

van kb. 500 millió ember ebben - ebben van szidótól kezdve minden állampolgár akit beleránt a III - VAGY MÁR NEM IS TUDOM - de tudom a FOLYAMATOS VILÁGHÁBORÚBAN MERT A HARMINCÉVES SE HARMINC ÉV - ha nem ugye érted folyamatos - aminek következtében a modern HÚSDARÁLÓ MÛKÖDNI FOG ÉS ELPUSZTÍTJA VÁLOGATÁS NÉLKÜL A NEMZETEKET

megĂŠrtetted mit Ă­rtam? Ha ebbe beleszĂĄllsz rĂŠszese - felelĂľse- leszel tĂśbb milliĂł talĂĄn milliĂĄrd ember halĂĄlĂĄĂŠrt - elpusztĂ­tĂĄsĂĄĂŠrt - ahogy a szovjetuniĂłban akkor rĂŠgen ĂŠs stb. helyeken -

na kérem ezt találták ki - viszik tovább az almájukat a hatot a hatalmát - egyetlen állam vezetõ se teheti meg ezt, hogy nevét adja hozzá - a POLITIKAI KALANDOROK irányító munkáját nem segítheti EGY SEM - MERT HA IGEN SEGÍTI - A GYILKOLÓ GÉP RÉSZE LESZ -

ELÕZZÜK MEG EZT - ÉS ÉBREDJ ENNEK A BORZALOMNAK A TUDATÁRA ÉS FOG FEL MIRE KÉSZÜL

ebben a munkában segítsétek egymást, hogy a világ ÉGÉS NE ISMÉTLÕDJÖN MEG!

szer-e-tet-tel SZER-E-TETT-EL spari:::::::::

BOCS EZ LEMARADT! A LÉNYEG :

http://www.nemenyi.net/default.asp?SI...ekt=104299