Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Haza és Nemzetárulás


“Régen a magyarok karóba húzták a hazaárulókat”. Majd megkérdezte: “El tudjátok-e ezt képzelni Gyurcsány Ferenccel és társaival?”. Meg is adta a választ: “Igen” – olvasható a Népszabadság hétfõi számában.

Ez egy szakállas hír, még 2009-ben hangzott el egy rendezvényen, aminek rendõrségi vizsgálat lett a vége, hogy történt-e uszítás vagy sem. Nincsenek információim az ügy eredményérõl, mindössze azt kérdezném meg, hogy ez elképzelhetõ-e a jelenlegi hazaárulókkal is, mert ha nem, akkor minket fognak karóba húzni.

„Július elejétõl jutalomban részesül az a törleszteni nem tudó adós, aki nem nehezíti meg az árverezést – írja keddi számában a Magyar Nemzet.

Egy hamarosan életbe lépõ törvénymódosítás eredményeként azok az adósok, akik önként elhagyják a bedõlt hitelük után maradó ingatlant, visszakapják az eladott lakás vételárának egy részét – közölték a lappal a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szakemberei.

A július 1-jén életbe lépõ változás szerint abban az esetben, ha az adós az ingatlant kiürített állapotban, az árverési hirdetményben feltüntetett tartozékokkal együtt idõben átadja az árverési vevõnek, kiköltözés után legkésõbb nyolc nappal megkaphatja a lakás árának egy részét.



A visszakapható összeg nagysága az átadott ingatlan értékétõl függ: ötmillió forint alatt az adós a vételár egy százalékára jogosult, öt- és tízmillió forint között 50 ezer forintra és az ötmillió forint feletti rész fél százalékára, tízmillió forint felett pedig 75 ezer forintra és a tízmillió forint feletti rész negyed százalékára.”

Alig néhány napja járta be az országos sajtót, hogy jogerõsen is megállapította a bíróság, a hitelezõ bank (amely általános hitelezési eljárás volt) jogtalan és törvénytelen pénzeket szedett be.

A kormány és illetékes hatóságok eddig csendben sunyítottak a fûben, miközben az emberek várták, hogy megszólalnak az üggyel kapcsolatban és kötelezni fogják a bankokat az okozott károk megtérítésére.

Ma megszólaltak! Fentebb olvasható az eredmény. A jogtalan többletadósságok következtében fizetésképtelenné váló adósokat pénzjutalomba részesítenék, ha betartják a törvénytelen törvényeket. Egy jogállamban ez nem férhet bele. EMBEREK EZ EGY JOGÁLLAM KERETEI KÖZÉ NEM FÉR BELE!

Itt arról van szó, hogy a pénzügyi maffia, pórázon tartja a politikai maffiát és itt nem lesz megállás, mindenkit utol fog érni a gazemberség ha nem vetünk ennek véget.

Meg kell szervezni az országot. Ha kell falúról-falúra, városról-városra megyünk és felrázzuk a gondolkodni képes embereket, egységbe tömörítve.

Kiknek kellenek a jogtalanul kiürített ingatlanok?! Hiszen már így is több az üres ingatlan mint ami belföldön eladható. A nemzet vagyonát elrablók, 10%-ék adóbefizetése,( tisztára mosása) mellett, hazahozhatták több alkalommal is a zsákmányt, ebbõl a milliárdokból szeretnének ingatlan bárókká avanszálódni, vagy az újmagyaroknak van erre szükségük?

Tisztelt Kormány, ezt a “jutalmat” kötélre szánták? Mert ha igen ahhoz túl sok, ennyire nagyvonalúnak nem kell lenni.

Kürtöket megfújni, karókat kihegyezni, itt már az élet a tét!

Kásler Árpád

Kelt, Gyulán, 2012.05.08.-án

Link

Hozzaszolasok


#11 | HER - 2012. May 08. 20:05:52
Internetzip! Ez teccik! De hozzá teszem, gyorsan a golyók között! #10 | internetzip - 2012. május 08. 19:33:00 Jutalmuk: az életük.
#12 | GERRY - 2012. May 08. 21:00:28
Aki ma reggel nézte az M1 reggeli szófosását, annak fülébe juthatott a hír: A görögöknél nincs lehetöség a gazdagoktól elvenni (adóként vagy illetékként) a pénzüket, hogy az ország "esetleg" túlélje a krízist, mert A GAZDAG GÖRÖGÖK MÁR MINDANNYIAN ELHAGYTAK AZ ORSZÁGUKAT!

Jelez ez nekünk valamit?

Az itt olvasó, de még mindig csak sopánkodó, szörnyülködö emberekhez lenne egy kérdésem:
- Mikor meri elfogadni, önmagának bevallani, hogy az egyetlen túlélési esélye az, ha felébred végre?


Eljött az idõ!

Induljatok meg és beszéljetek a szomszédokkal, a szemben lévö házban lakókkal, az utcán az emberekkel és kérdezzétek meg meddig akar várni még és mire? Vásárlás közben a pénztárak elötti sorban állva szólítsátok meg a mellettetek állót, mi a véleménye... nem, inkább kérdezzétek meg VAN-E VÉLEMÉNYE! Nem a hümmögés a válasz, hanem a tiszta fej, hogy rájöjjön végre, hogy elpusztul ha nem néz szembe a valósággal. A magyar - legyen az fiatal vagy öreg - nem kívánatos a Kárpátmedencében, nem kell a saját hazájában csak mint szolga. Szolgalelkek vagyunk? Kérdezd meg rokonaidat! Kérdezd meg a Taxi sofört, a villanyszámlást, kérdezd meg a fodrászod, a fiad, ha nagykorú, mit fog elérni az életben, ha nem kell, csak szolgának? Kérdezd meg nyugodtan a munkatársadat, tudja-e már, hogy õ vagy te kapod meg elõbb a felmondásodat. Kérdezd meg a szüleidet, miért kell ma éhenhalniuk? Nézz rá unokádra, a gyerekedre aki elviszi hozzád, hogy vigyázz rá miközben megpróbálja összekaparni a havi pénzt, amit aztán rögtön a bankba utalhat. Nézz az unokád szemébe amikor rádmosolyog egy pillanatra és kérdezd meg magadtól; -Ezt akartad? Kérdezd meg a benzinkutast, miért nem kell fizetnie a sok tetves politikusnak, a benzint, mire fel hordozza õket soförrel ellátott állami kocsi, honnan van a pénz, amiböl 30 év alatt a magyar elit milliárdosok ma is boldogan élnek és hová tünik el a kilakoltatott magyar... Miért nincs joga a tisztességes élethez?

Meddig még? Meghalt végleg a magyar vagy agonizál még néhány hónapig? Ezt érdemled szomszéd lakó az emeletrõl? Válaszolj! Mennyit érsz? Ennyit? Ne süsd le a szemed! kérdeztelek, hát válaszolj az anyád úristenit!
De kérdezhetsz is! Mi a terved? Még egy sör és búskomorság?
Hova lett karjaidból az erõ, miért hiányzik kezedbõl a kiegyenesített kasza? Nincs? Még nem szerezted be? Meddig vársz még? Vagy téged lefizettek? Meg lennél félemlítve? A családod félted? Mitöl, ember? A lassú halál sokkal szégyenletesebb és megalázóbb.

Hol a büszkeséged magyar? Volt egyáltalán vagy csak álmodtad?
Az álmod szép volt és hõsi multad irányító csillagod?

Ébresztõ! Nincs mult csak végetért jelen, a holnap az egyetlen amit még megmenthetsz magad és szeretteid számára...

Kelj fel és járj! - a porban lent, te is porrá omlasz el.
#13 | Szofi - 2012. May 08. 21:32:50
GERRY! Nem olyan egyszerû ez. Mi itt ezt értjük mindnyájan. De sokan nem. Ma hívott egy ismerõsöm, akinek többek között küldöm a felvilágosítást. Egy éve még 600 ezer forintot keresett és az Indiai Óceánon nyaralt télen és aki mára munkanélküli lett, nem bírja fizetni - segélyt sem kap, mert van egy 2 milliós garázsa, mely vagyonnak minõsül -, a lakása törlesztõ részleteit a szüleinek támogatása nélkül. Azt mondta ma, hogy érti õ, hogy mi folyik, de érdemben nem akar tudni róluk, mert rossz kedve lesz. Ahogy írod, nem néz szembe a valósággal. Hát erre lehet még mindig higgadtan reagálni, de az ember lelke sikít. Az eljött az idõt még azért elküldöm neki. Hátha...
A mocskoktól pedig csodálatosan szép húzás megint ez a megpíárolt ajándék. Nincs és nem lehet ezeknek menekvés innen sem élve, sem halva!
#14 | jozsef toth - 2012. May 09. 01:42:04
Gerry..tudod ez szamomra nem erthetetlen,de sokan mondhatjak,hogy fogjam be a szamat mert elmentem.De nem ertem,hogy csak azok mentek el akik mar regebben rajottek ez mid sz@r amit csinalat mar 30 eve.Kellene egy fajta felmeres csinalni,hanyan szavaznak arra ,hogy megtortenje aminek megkell tortenni,es hanyan hajtjak le a fejuket es mennek terdre.Mert ha a tobseg mar feladta es nem tud vagy nem akar csinalni semmit akkor felesleges ez az egesz .En nem vagyok hajlando meghalni HULYEKERT es GYAVA MEGALKUVO NEM IGAZI MAGYAR emberekert.Most mar ideje lenne eldonteni, nem ertem es mijattam,hogy amit azok akik ezt evek ota kemeny onfelaldozo munkaval csinaltak es csinaljak KIERT ES MIERT.Vagy csak varni azt ami jon .Es bekell latni ,hogy elvesztunk orokre.Meg egy egerbe is van utolso vedekezese oszton amikor a sakokba szoritjak . KET LABRA ALL ES KEPES HARAPNI!!!!
#15 | spartakusz - 2012. May 09. 03:17:23
Bizony jozsef toth - jút eszembe majdnem így hívták nagy bátyámat: TÓTH JÓZSEF ma már nem él Isten nyugosztalja - Jószép -en írod - az egér de még a legapróbb állatban is bent van az önvédelmi reflex -

bennünk IS benne VAN!

#10 | internetzip - 2012. május 08. 18:33:00
Felhívás:
Jutalomban részesítjük azokat a magyar-izraeli kettõs állampolgárokat, akik idõben és önként elhagyják hazánk területét és lemondanak magyar állampolgárságukról. Jutalmuk: az életük."

Így is meg lehet oldani - de sajnos a kulancsot, a PIÓCÁT csak erõvel távolíthatod el, a gazda testrõl - ezen dolgozzatok - legyen meg az a 300 a szorosban és az az önzetlen kevés a havasokban...

Tudom, hogy MOST nem az lesz a vége mint akkor! MERT GYÕZ A GYÕZZ! A TEN!

szer.e.tett: spari...
#16 | fapipa - 2012. May 09. 05:10:13
Gerry !!!s_1  Irj még ilyeneket !!!
Imre!

errõl a szálak összesodrásáról beszélek, bár tudom, hogy tudod hogy tudd mit kell tenned !!
#17 | Klotild - 2012. May 09. 05:29:10
Az ilyen "felakasztanám, lelõném, kitaposnám a belét,
stb. csak gõzkiengedésnek lehet jó.
Mivel, hogyan? Arról már nem szól senki. Nem is lehet, ha józanul gondolkodtok.

Mit szóltok a polgári engedetlenséghez?
Igaz, ezt sem ímmel-ámmal kell csinálni, hanem közösen.

itt egy cikk, olvassátok:

A polgári engedetlenség és az erkölcs szava
http://mno.hu/velemeny/a-polgari-engedetlenseg-es-az-erkolcs-szava-462940
Különösen visszás, ha a morális lázadás gyakorlását a közhatalom birtokosa minõsítgeti
Varga Csaba

2007. február 08., csütörtök 01:00

A polgári engedetlenség erkölcsi lázadást, szembeszegülést jelzõ fogalom, amely lelkiismeretünk szava érvényre juttatásának egyik lehetséges módját írja körül. Kockázatvállalás, sõt biztos fenyegetettség ellenére az emberi altruizmus, másokért való önfeláldozásunk egyik történelmileg kialakult módja ez.
Sajátos eszközeinek köszönhetõen hatását is specifikus módon éri el.
Éppen azért, mert minden elemét valamiféle morális kiállás hatja át, nem feltétlenül arra való, hogy részvétlen kívülállók könnyedén minõsítgethessék.
Hiszen tettét polgári engedetlenségnek mondva a cselekvõ nem tesz mást, mint rövidített kifejezéssel egy adott történelmi hagyomány körébe sorolja eljárásának szándék szerinti indítékát és célrendszerét.
A polgári engedetlenség nem jogi fogalom.
Még a jog legtágabban megvont fogalmának sem része, hiszen épp a fennálló jog kötelezõ erejét tagadja egy magasabb rend érvényére hivatkozással, és szembeszegülésének pontosan az a célja, hogy elérje e jog megváltozását.
Ugyanakkor maga a kifejezés sem jogi fogalom, hisz róla nem szól a jog.
Mint ilyen, a polgári engedetlenség a külvilág olyan öntörvényû történése, amelynek során elõször a jog valamely elõírását megszegik, majd ezt érzékelve a jog az elõírt kényszerintézkedéssel válaszol.
A polgári engedetlenség tehát az erkölcs nevében tett kihívás a joggal szemben. Konfliktus kinyilvánítása, amelynek során egy erkölcsi igény nevében szándékosan sértik a jogot.
A jog, amely kizárólag saját kategóriarendszerén keresztül tudja érzékelni a külvilágot, nem láthat ebben mást, mint kizárólag normájának megsértését.
Mégis, minthogy a polgári engedetlenség azáltal szándékolja elérni hatását, hogy a jogot reagálásra kényszeríti, normasértése nyilvánosan, kihívó egyértelmûséggel történik. Provokatív gesztusával éppen kizárni törekszik a jog részérõl bármiféle kibúvást vagy köztes megoldás keresését, azaz egy határozott, jog szerinti válaszadás kikerülését.
A másik oldalról viszont a jog számára ez nem több vagy más, mint egy fennálló norma megsértése.
Egyszerûen nincs lehetõsége a jognak a kérdéses történésben erkölcsi gesztust vagy polgári engedetlenségnek mondott hagyományt érzékelni, mert ilyen fogalmat nem ismer.
Nem is ezt nevesíti hát, hanem kizárólag a tettet, amelynek tanúsításával jogsérelem történt.
Az a körülmény tehát, hogy a jogsértõ történetesen önzetlenül cselekedett, erkölcsi megfontolás hatására, éppen a jog megváltoztatása céljából, ilyen módon nem is lehet része a tényállásnak, hacsak maga az érintett rendezés nem rendelkezik az eset konkrét egyedi körülményeinek az ügy megítélése során való mérlegelhetése lehetõségérõl. Egyéb esetekben mindez bármiféle egyéb személyes vagy tárgyi jellemzéssel együtt legfeljebb az ügy tárgyalási anyagában nyerhet említést – anélkül persze, hogy önmagában a jogi minõsítés elemévé válhatnék.
Mindebbõl következõen maga a kifejezés is pusztán leíró, megállapodásszerûen kialakult fogalom.
Erkölcsi indítéka, az önfeláldozásul felkínálkozás okából a társadalmi közértésben mindez persze nyerhet egyfajta pátoszt, ámde ez aligha ok arra, hogy az önbevallása szerint polgári engedetlenséget gyakorlótól e minõséget csak azért, mert esetleg nem értünk vele egyet, õt vagy tettét diszkreditálva megvonjuk.
Különösen visszás, ha polgári engedetlenség gyakorlását a közhatalom birtokosa minõsítgeti.
Merthogy az, aki ellen egy szándékos jogsértésben tetõzõ erkölcsi lázadás irányul, eleve vesztes abban a morális dilemmában, amely polgári engedetlenséghez vezetett, hiszen nem õ, hanem e másik szállt síkra annak állított tûrhetetlenségével szemben.
Belenyugvását, meghunyászkodását hiába palástolja a jogállamiság tógájába; ilyenkor legfeljebb fogalmi síkok tévesztésérõl tesz tanúbizonyságot, merthogy a polgári engedetlenséghez való folyamodás puszta ténye éppen arról vall, hogy a jogállamiság intézményrendszere az adott helyzetben csõdöt mondott, hiszen tehetetlennek bizonyult.
A polgári engedetlenség mûködési mechanizmusa éppen abban rejlik, hogy az állam- és jogéletet kizökkenti mindennapos rutinjából. Mert vagy büntetnie kell, dühödten összezáruló fogakkal vagy rossz szájíz kényelmetlenségével terhelten, vagy beismernie vereségét, s ezzel együtt utakat kezdeményeznie az ügy támogatásához. Eszerint tehát a polgári engedetlenség mindig kivételes, egyenesen ünneprontó, mert konfliktust nyilvánít ki – visszavonhatatlanul. Ezzel pedig polarizál, hiszen a társadalomban hasadást hoz létre, amely annál megosztóbbá válik, minél inkább valós, a társadalomban mérvadó erõk által osztott erkölcsi megfontolások sorsa itt a tét.
A korlátozatlan hatalom helyzetei mindig veszélyesek, mert egyszerre kihívóak és öngerjesztõek. A jogállamiság pedig üres váz, puszta eljárási keret marad addig, amíg a demokratizmust valóban átélõ tartalommal, végsõ emberi értékeink iránti fogékonysággal nem telítõdik. Nos, javarészt szimbolikus gesztus gyanánt gyakorolt egyoldalú hatalmi aktus volt az, amit egy meg nem történtté most már nem tehetõ kiállás az elmúlt napokban kérdõre vont.
Különös volt látnunk, hogy ugyanaz a médiaértelmiség, amely egykor a taxisblokádnak nevezett randalírozást polgári engedetlenségi mozgalomként üdvözölte, s kormánybuktatásra ösztönözve további hevítésével próbálkozott, most a mindentudás fölkenetlen fõpapjaként rögvest megvonta a polgári engedetlenség minõségét az erkölcsi ügy helyett pártként azonosítottaktól. Akkor is, most is méltatlanul járt el, semmiféle tárgyi tudással vagy lényeges érvvel nem fedezve merõben politikai ítélkezését. Emlékezhetünk rá, hogy a taxisblokád pusztán anyagi önérdektõl vezérelve milliókat hozott kényszerhelyzetbe, miközben harsány harcosai patkányként menekültek jogsértõ tetteik következményének vállalásától. Nem politikai rokon- vagy ellenszenv-nyilvánítástól függött ezért akkor sem, hogy polgári engedetlenséget láttunk-e abban inkább vagy ilyen többletarculatot nem mutató közönséges jogsértést. Hiszen ha polgári engedetlenségnek mondottuk volna, úgy parttalanná tágítottuk, s ezzel éppen megkülönböztetõ értelmétõl fosztottuk volna meg magát a fogalmat – tetszõleges csõcselék-reakciókkal egyenlõsítve Thoreau, Gandhi, Martin Luther King és oly sokan mások erkölcsi kiállását, önfeláldozó szenvedésvállalását, valamint zseniális taktikájukat is, amellyel az államot feloldhatatlan konfliktus elé állították: vagy megtorlatlanul hagyja szembeszegülésüket (saját morális összeomlását kockáztatva), vagy egy vég nélkül utánpótlódó tömegre kényszerül szankciót alkalmazni (amire hosszabb távon képtelen). Nos, a maiak úgynevezett kordonbontásától aligha vitatható el az önminõsítés, ha ez a szankcionáltatás komoly kockázatával párosul. A médiamainstream mai bölcsessége, miszerint – úgymond – „szabálysértés ez, nem polgári engedetlenség”, a dolog természetét illetõ teljes tudatlanságról árulkodik, s így szánalmasan mosolyogtató. (Lélektanilag is legfeljebb régi énjük magyarázza, amely a taxisblokádot viszont polgári engedetlenségnek beállítva terelte annak idején a politikai döntéshozót a kegyelem aktusának gyakorlása felé.) Hiszen, mint láttuk, polgári engedetlenségnél olyan közönséges jogsértésrõl van szó (egyik oldalról, a jog nézõpontjából), amelyik (a másik oldalról, az erkölcsi indíttatás vagy a politikai cselekvés gondolati mintája nézõpontjából) eszmei indíttatásból, tehát a közösség nem anyagi értékeiért kiállva, erõszaktól mentesen, a nyilvánosság szeme láttára követ el szándékos jogsértést, eleve és feltétlenül vállalva az ezért kiszabandó büntetést, hogy magában a jogban változást idézhessen elõ. Annak vitatása pedig, hogy minden jogi lehetõség kimeríttetett-e elõzetesen már, lényegtelen, hiszen egyfelõl nem jogi fogalomként eleve nincsen ilyen kritérium, másfelõl a polgári engedetlenség leírásai szokásosan a megbüntettetés kockázatvállalásának körébe sorolják annak kizárólag az engedetlenséget tanúsítót megilletõ mérlegelését, vajon (ha úgy tetszik: egyszerû költség/haszon elemzésben) nem kínálkozik-e más, járhatóbb, kevesebb kockázattal bíró, ám hasonló eredménynyel kecsegtetõ út számára. Az állítólagos jogsérelem rendészeti és bírósági megoldása során pedig feltehetõleg a kormányzatnak is ki kell majd lépnie a pástra, hogy az alkotmányos szabadságjogok mindennapi gyakorlása körében szintén világossá tegye: mi különbözteti meg a civil kormányzást egy e tekintetben polgári uralomtól mentes, mert megkérdõjelezhetetlen önkényuralommal eljáró rendõrállamtól.
Érdemes a polgári engedetlenség lehetõségén, értelmén, dilemmáin és határhelyzetein tovább tûnõdnünk. Tisztelettel emlékezve arra, hogy a megbüntetésre felajánlkozás és feltétlen áldozathozatalul felkínálkozás komolyságát nyomatékosítva a polgári engedetlenség mára kialakult doktrínájának kimunkálását azon idõknek köszönhetjük, amikor az említett hõsök valóban börtönben sínylõdtek kiállásukért. Meg kell tanulnunk azt is, hogy a polgári engedetlenség példája mindazonáltal veszélyes, és ezért a hozzá folyamodás kényszerének átélése kivételesként õrizendõ, aminthogy erkölcsi komolysága is óvandó, mert könnyen zûrzavaros magatartásra csábít – már ha rendes jogállapotokhoz, a normalitás körülményei közti társadalmi létezéshez szükséges kiegyenlítettséghez egyszer valóban elérkeztünk.

A szerzõ jogászprofesszor, tanszékvezetõ
a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen
#18 | jano - 2012. May 09. 05:38:11
Kedves Árpi
Ez szép volt, kénytelen vagyok gratulálni. Figyelünk hogyan lépsz tovább. Érdekesen várom ahogy a jogalapot megteremted az elsõ lövésnek. Vajon mikor kezdõdik a kezdet azzal a pici visszavonhatatlan apró mozdulattal. Sûrûsödik a pillanat, vajon átjárja –e a lelkét éppen valakinek, a kényszer vagy a vágy, hogy elsõ legyen a magyarok között. Tényleg békés tüntetést akarsz? Hiszed-e még hogy menni fog-ez karókkal, kötelekkel. Vagy kéred –e nemzeted katonáit hogy most már elõjöhetnek és csakis kizárólag fegyverrel a kézben, irgalmat nem ismerve, nemre fajra korra való tekintet nélkül szolgálják nemzetüket. Vagy tüntetgettek és a végén hazamentek.
#19 | Klotild - 2012. May 09. 05:45:32
Jano, a polgári engedetlenség nem tüntetgetés.
Gondolj bele, ha ezt százezrével teszik.
Ha senki nem fizetne be az államkasszába egy fillért sem, megbénulhat az ország. Milliókkal nem tudnak mit kezdeni. Megáll a tudományuk.
A lakosság minimum fele gyerek és öreg. Õk hogyan?
Nincs fegyver, ha van, azt tudni kell használni.
Nem jól gondolom? Mondjuk én nyugdíjas vagyok.
Már nem számítok.
#20 | postaimre - 2012. May 09. 05:45:32
Klotild, elõször a fejben dõl el és azzal, hogy ki is mondod erõteret teremtesz. Minden normális ember tudja, hogy ebbõl bélontásnak kell lenni, nem polgári engedetlenseggnek, mert ahhoz polgárok kellenének, nem csürhe. Egyébként pedig ne fogadj rá, hogy nincs mivel, de nyilván itt sok egyébrõl nem eshet szó. Bonyolultabb kérdés ez attól, hogy csak úgy ne beszéljünk róla. Érezhetõen egy (k)orrszak végén járunk, s talán legutóbb a francia szabadkõmûves -jákob-inus forradalom lehetett olyan elõkészületben, mint ami most forr-málódik. Persze akkor még legalább a nemzet látszata létezett és volt "eszme" is hozzá, de matolcsy éppen az eszméket hiányolja tegnapi beszédében. A véres leszámolás elkerülhetetlen, hacsak önkezükkel nem teszik meg, rajtam nem múlik és az anumakik sem jönnek megbékíteni. Mondogasd eleget, hogy ezeket mind egy szálig át kell küldeni a másik világra és ettõl nagyobb fegyver nem is kell egyelõre. Ha megállít a rendõr, küldd el a megélhetési zsidóbûnözõ-qrva anyjába és tudja, hogy igazad van és tudja a bankár és a politikus is és minden bûnözõ zsidvány közszolga tisztában van ezzel. Azt azért ne várd el, hogy ezt önként és ellenállás nélkül majd õk maguk változtatják meg, mert a sz@r az marad, ami, bárhová is pakolod.

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték