Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Jobbik: Listát a zsidókról!


Ajaj, csak bõ 3 évet késteTEK a kérdéssel is. 2009 szeptemberében hivatalosan kérdeztem rá, aztán a TMRSZ-nek adtam támpontot és õk is betették a kis-kaput. Átlátszó, de csinéljátok csak! A gázai konfliktus kapcsán itt lenne az ideje annak, "hogy felmérjük azt, hogy az itt élõ, és különösen a magyar országgyûlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai egy ilyen felméréssel Magyarországnak" – mondta hétfõn a parlamentben a külügyminisztert interpellálva Gyöngyösi Márton, a Jobbik külpolitikai szakértõje.

A fenti idézet szó szerinti, így nem egészen világos, hogy milyen körben tartaná szükségesnek a zsidók összeírását Gyöngyösi, akinek szavaitól pártja nem határolódott el. Szûkebben akár "csak" a kormánytagokra és a parlamenti képviselõkre érthetõ a listázás, de a felszólítás valójában az "itt élõkre" kitétellel kezdõdik, azaz akár a teljes lakosságra is érthetõ.

Ezt támasztja egyébként alá a kijelentés kontextusa is. Gyöngyösi a gázai konfliktus kapcsán ítélte el a kormány szerinte izraelbarát politikáját, hangsúlyozva, hogy a konfliktusban egyértelmûen a palesztinok érdemelnének szolidaritást. Az "Izrael okozta vérfürdõnél csak a nyugati média hallgatása nagyobb sokk", mondta, hozzátéve, hogy ahogy ilyenkor szokásos, az uniós diplomácia, és ehhez illeszkedve a magyar diplomácia is hûségesküt tesz Izrael mellett. A felszólalás egyik mondanivalója az volt, hogy a közvélemény "egyoldalú izraeli propagandát" kap – innen kezdve viszont a listázást aligha kellene a parlament falain belül tartani.
h i r d e t é s

A külügyminiszter helyett válaszoló Németh Zsolt külügyi államtitkár különösebben nem igyekezett elhatárolódni, nem is utasította helyre a képviselõt. Mindössze annyit mondott a listázással kapcsolatban, hogy "ennek a kutatásnak nem tudok a támogatója lenni, úgy gondolom, hogy az, hogy hány zsidó származású személy van a magyar kormányban, az nem nagyon kapcsolódik ahhoz, hogy milyen súlyos konfliktus zajlik a közel keleten". Egyébiránt Németh jelezte, hogy a magyar külpolitikai egyik fél pártját sem fogja, a térségi stabilitás megteremtése mellett van.

Az ülést a felszólalás idején a jobbikos Balczó András, a parlament alelnöke vezette. Õ többször belecsengetett ugyan Gyöngyösi felszólalásába, de csak az idõkeret betartására figyelmeztette a képviselõt.
A zsidó tõkérõl leltár kéne

A Jobbik a kormánytagok és az országgyûlési képviselõk nemzetbiztonsági átvilágítását követeli, hogy kiderüljön vannak-e izraeli állampolgárok közöttük és ha igen, azok mondjanak le - mondta Vona Gábor pártelnök november 21-én, az Izraeli nagykövetség elõtti tüntetésükön. A Jobbik akkor felszólította az Országgyûlést arra is, hogy készítsen leltárt az "izraeli tõke magyarországi jelenlétérõl", és tárja azt a nyilvánosság elé. Végül Vona Gábor ismertette: tudomása szerint az elsõ Orbán-kormány idején szerzõdést írt alá Magyarország, Lengyelország és Németország, hogy szükség esetén befogadnak 500 ezer izraeli állampolgárt. A Jobbik elnöke felszólította Orbán Viktort, hogy nyilatkozzon ennek a szerzõdésnek a valóságtartalmáról, és ha létezik ilyen paktum, akkor azt Magyarország mondja fel.

Pál Gábor, a Jobbik szóvivõje szerint félreérthetõek voltak Gyöngyösi Márton szavai, õk "csak a fontosabb közéleti tisztséget betöltõ izraeli-magyar kettõs állampolgárokról" tartanák fontosnak a lista készítését, szerinte az irányadó, amit Vona Gábor pártelnök mondott a kérdésben (ld. keretes.)
Gyöngyösi és a zsidók

Gyöngyösi Mártont februárban holokauszttagadásért jelentette fel az MSZP, a képviselõ akkor a The Jewish Chronicle címû folyóiratnak adott nyilatkozatában megkérdõjelezte a holokauszt magyarországi áldozatainak a számát, azt a tényt, hogy több százezer magyar állampolgárt zsidó származása miatt gyilkoltak meg, illetve deportáltak a második világháború alatt.

Gyöngyösi Márton hivatalos életrajza szerint "egyetemi tanulmányait Dublinban és Nürnbergben végezte közgazdaság-és politikatudomány szakon. 2004-ben a szüleitõl örökölt büszke magyarságtudattól vezérelve hazaköltözött, hogy szaktudását nemzete javára fordítsa". 2006 óta vesz részt a Jobbik programjának megalkotásában, 2010 óta országgyûlési képviselõ.
Link
-> postaimre - 2012. November 27. 08:12 · 50 hozzaszolas · 10299 megnyitas ·Nyomtatas

Hozzaszolasok


Oldal: 2 / 5: 12345
#11 | tillati - 2012. November 27. 11:27:43
jano
Nem kell téged oda bevinni , bemész Te magadtól oda nem soká ,velük együtt.

Bocsánat ? Micsoda szégyen !

monguzking

Amíg egy igaz Magyar él a földön addig semmi sem késõ !
#12 | Argyelus - 2012. November 27. 11:59:53
Miért kellene új listákat gyártani? .. És kik készítenék azokat? A lista már országos szinten, és önkéntes adatszolgáltatás ( értsd 50'000 forintos mulasztási bírság kilátásba helyezése mellett) elkészült 2011 szeptemberében. Látta már valaki a statisztikát? -Költõi kérdés volt! Talán azért tartják vissza az információt, mert félõ, hogy az adatok kivernék a biztosítékot némelyeknél? KINÉL? -Hõbörög kicsit a sok birka, aztán holnap reggel visszaszivárog mindenki a munkahelyére, mikor elfáradtak leülnek mind a tv elé tehetségkutatót nézni. Nem akarnak másképp élni! Fogságban született vadak! Nem ismernek mást!
#13 | kukackac - 2012. November 27. 12:13:15
Szerinted.
#14 | jano - 2012. November 27. 12:20:41
Figyelj larten
A csata elõtt üvöltözünk verjük a pajzsot és beigérjük hogy megdugjuk még a gyerekeiket is. És az anjukat.
Mi a hazánkat védjük õk a betolakodók. Minden megengedett.
#15 | postaimre - 2012. November 27. 12:37:53
Larten, nem birod tartani a pofád ugye? Mindig lebuktatod magad és nem tanulsz. Mondtam már sokszor, hogy deficites vagy, de amíg mások nem fedik fel a szereped, addig csak akkor zavar, ha nagyon túlzásba viszed. Következményét már ismered.
#16 | postaimre - 2012. November 27. 13:08:14
Larten! Kettõ!
#17 | Perje - 2012. November 27. 13:25:39
Magyarország lejáratása és meggyöngítése lehet a célja a felszólalónak és pártjának. Nem érzik ezek a fiúk, hogy milyen abszurd az, hogy listáznának, közben sorra derülnek ki a soraik között megbúvó zsidók?
Meg vagyok gyõzödve arról, hogy a legutóbbi lemínõsítést is azért kaptuk, mert antiszemitának lettünk kikiáltva.
Éppen elegendõ lenne az, ha a kettõs állampolgárokat mutatnák ki a parlament padsoraiban. Az eredmény azonos lenne. De az már másnak korábban eszébe jutott.

Ha már listázás: Az EU-nak is eszébe jutott, hogy fekete listát készítsen azokról az izraeli telepesekrõl, akik durván bántak a pelsztínokkal, és a listán szereplõk nem léphetnének uniós földre. Most vízum nélkül jöhetnek az uniós országokba. Ez is még ötlet szinten van, mert a külügyminiszterek még nem hagyták jóvá nyár óta. A hír nyugati diplomatától szivárgott ki Brüsszelbõl.
Akár ez a hír is "szikrát gyújthatott" egyes fejekben.
http://news.israelinfo.ru/world/43580
#18 | Perje - 2012. November 27. 14:03:23
Már terjed a hír a külföldi médiában is:
http://www.reuters.com/article/2012/1...L920121127
#19 | Varuna - 2012. November 27. 14:10:19
Gyöngyösi: Nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek az izraeli-magyar állampolgárok - egyes cionisták önkéntes sárgacsillag-viselésbe kezdtek s_2 
http://kuruc.info/r/2/104606/

kuruc.info/galeriaN/egyeb/sargacsillag12112703.jpg

kuruc.info/i/480/egyeb%2Fsargacsillag12112702.jpg
#20 | postaimre - 2012. November 27. 14:11:21
Pravda, igazi kincs vagy. Ezt itt kiemelem!

Tisztelt Házelnök és parlamenti pártok frakcióvezetõi!

Az utóbbi évek, hónapok és napok történései abba az irányba mutatnak, hogy Magyarország megszûnt jogállamként mûködni. Az „igazságszolgáltatás” látszata is csõdöt mondott, a közbiztonság minden kritikán aluli. Gazdaságilag padlón van a nemzet (nem a gazemberek, csak a nemzet) és olyan morális válságot élünk meg, amikor minden bizonytalan, s nap mint nap derül fény újabb milliárdos csalásokra, sikkasztásokra, amelyeknek hátterében és elõterében is „köztiszteletben álló” politikus, közéleti személyiség található. Miközben a háttérbõl, Mossad-os irányítással szított, magukat politikusoknak nevezõ maffiózók öletnek le embereket és szítják az etnikai feszültséget, azt lehet érzékelni, tapasztalni, hogy izraeli és zsidó érdekeltségû cégek, személyek épülnek be minden stratégiai rendszerünkbe és uralják azt. A „magyar” kormány és parlament sem kivétel ezen megállapítások alól, sõt az is feltételezhetõ, hogy az ország kirablása és a magyar népesség kiirtása (most éppen egy manipulált „védõoltáson” keresztül is) az ott lévõ beavatott személyek jóváhagyásával, aktív együttmûködésével zajlik. Nincs hadseregünk és nincs már rendõrségünk sem, mert zsebben vannak és leszervezés alatt állnak. A 2007-es Simon Peres-i kijelentés megvalósulását lehet érzékelni. Zsidók vásárolják fel földjeinket, vizünket, készleteinket és döntéseikkel pecsételik meg a magyar nemzet sorsát. Nyílt magyargyûlölet zajlik az országban a, a zsidó kézben lévõ média asszisztálása közepette. A cigánygyilkosságokat kitervelõket és végrehajtókat most sikerült dekonspirálnunk, de helyette zajlik a nemzetközi feszültség-keltés, hogy szétzilálják a még megmaradt emberi rendet az országban. Információim szerint, a teljes gazdasági csõd, a magyarság tönkretétele és kiirtása a cél, miközben zsidó betelepítés zajlik az országba, és az izraeli haderõ már most is jelentõs eszköz és élõ erõ bevetésére lenne képes, ha magyar nemzet öntudatos rétege az ország védelmére kelne. Hazaárulókkal van tele a Parlament és a sok stratégiai cég vállalat, hivatal. Neveket akarok hallani! Nem a kollektív bûnösség megállapítása miatt, hanem, hogy tudjuk, kitõl és mire is lehet számítani!

Felszólítom Önöket, hogy azonnali hatállyal tegyék nyilvánossá és a sajtóban, „közszolgálati” médiában közöljék le a magyar nemzetet képviselni hívatott közszolgák neveit, akiknek kettõs, esetleg többszörös állampolgárságuk is van, feltüntetve állampolgárságuk jellegét és keltezését.

Nevezzék meg, ki, mikortól lett és milyen állampolgár a magyaron kívül!

Ez megkerülhetetlen kötelességük a magyar nemzet megmaradása, a morális, politikai, gazdasági és társadalmi helyzet normalizálása tisztázása céljából!
Alább mellékeltem egy hivatalos állásfoglalást, amely azt mondja ki, hogy ezek az adatok közérdekûnek minõsülnek, tehát kiadhatóak, sõt, azok nyilvánosságra hozatala nem megkerülhetõ.
Kérem a fent nevezetteket, felszólításomnak mihamarabb tegyenek eleget! Egy elõrehozott választások esetén már minden magyar állampolgárnak tudnia kel, hogy akire szavazatát leadni kívánja, annak még hová húz a szíve, s mennyire várható el tõle a nemzet érdekének képviselete, felemelkedésünkért való hatékony küzdelem.

Levelem nyílt, azt nem csak az érintetteknek küldöm meg.


2009-09-03
Posta Imre


Itt a melléklet is!

Ügyszám: 975/K/2008-3.



Tisztelt xy!


Beadványában Ön arról kér állásfoglalást, hogy közérdekû adatnak, vagy közérdekbõl nyilvános adatnak minõsül-e az az adat, hogy a Magyar Köztársaság Országgyûlésében mandátummal rendelkezõ képviselõk a magyar állampolgárság mellett rendelkeznek-e más állampolgársággal.

Az üggyel kapcsolatos álláspontom a következõ:

A személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. § 4. pontja szerint közérdekû adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévõ, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem esõ, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyûjteményes jellegétõl.

E fogalomból egyértelmûen következik, hogy bármely személy állampolgárságára vonatkozó adat személyes és nem közérdekû adat.

Az Avtv. 2. § 5. szerint közérdekbõl nyilvános adat: a közérdekû adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetõvé tételét törvény közérdekbõl elrendeli. A közérdekbõl nyilvános adat fogalomkörébe egyaránt tartozhat személyes adat és jogi személyeknek nem a közszféra kezelésében lévõ adata. Ez utóbbira példa a cégek olyan, a saját birtokukban lévõ adata, amely közpénzek felhasználásával függ össze.

Jelenleg számos olyan törvény létezik, amely meghatározott személyes adatokat közérdekbõl nyilvánossá tesz. 2005-ben az adatvédelmi törvény maga határozott meg egy ilyen adatkört. A 19. § (4) bekezdés ugyanis kimondja, hogy ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekbõl nyilvános adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervek feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggõ személyes adata. Ezen adatok megismerésére e törvénynek a közérdekû adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az országgyûlési képviselõk a választópolgárok felhatalmazása alapján közfeladatot ellátó személyek, akiknek a feladatkörével összefüggõ adatai – néhány, törvényben szabályozott esetet kivéve – nyilvánosak.

A közfeladatot ellátó személyek közül az országgyûlési képviselõk munkáját jellemzi a legnagyobb nyilvánosság. Az Avtv. idézett rendelkezésén túl ezt garantálják az Országgyûlés mûködését és a képviselõk tevékenységét szabályozó egyéb normák (mindenek elõtt a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a Házszabály, a képviselõk jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény).

E nyilvánosságnak azonban határai vannak, hiszen a jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó személyek, így az országgyûlési képviselõk számára is biztosítani kell a magánéletük és a magánszférájukba tartozó személyes adataik védelmét.

Ön levelében azt írja, hogy „fontos annak ismerete, hogy a népszuverenitás legfõbb letéteményeseként eljáró országgyûlési képviselõt az állampolgári hûség kizárólag a Magyar Köztársaság, vagy egyidejûleg más szuverén állam felé is köti. Az adott képviselõ-jelölt kizárólag magyar, vagy többes állampolgárságának ténye a választópolgárok számára fontos információt jelent, hiszen az egyéni képviselõ választásakor a választópolgár a jelölt programja mellett eddigi tevékenységérõl is dönt a politikai felelõsség elvének megfelelõen. A politikai felelõsség tágan vett fogalmi körébe pedig az is beletartozik, hogy az adott jelölt a Magyar Köztársaság ’köz’-e mellett viseltet-e elkötelezettséget más szuverén állam és annak ’köz’-e felé.”

Az állampolgárság mint jogintézmény a természetes személyeknek egy bizonyos államhoz fûzõdõ, elsõsorban jogi kapcsolatát testesíti meg: a jogszabályok által garantált jogok és elõírt kötelezettségek teljességét jelenti az érintett számára. Az állampolgárság többnyire az adott nemzetiséghez való tartozást is jelenti egyben.

Az országgyûlési képviselõk közjogi pozíciójából és az állampolgárok általi közvetlen választásából következõen indokolt, hogy a tevékenységükkel összefüggõ személyes adataik széles köre megismerhetõ legyen a választópolgárok megalapozott döntésének elõfeltétele, hogy a képviselõjelöltek korábbi politikai, közéleti tevékenységét, annak motivációit a lehetõ legszélesebb értelemben megítélhessék.

Az Alkotmánybíróság 60/1994. (XII. 24.) AB határozata szerint „…az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata, hogy a demokratikus államélet és közvélemény érdekében az állami tisztségviselõk és más közszereplõ politikusok alkotmányosan védett magánszférája másokénál szûkebb; különösen ki kell tenniük magukat mások kritikájának.” A kettõs állampolgárság az adott személy számára nemcsak több jogosultságot, de esetleg több kötelezettséget is jelent, mely utóbbiak teljesítése befolyással lehet képviselõi feladatai ellátására is. Ennyiben olyan személyes adatról van szó, amely a köztevékenységgel összefügg.

A képviselõk esetében a kettõs állampolgárságra vonatkozó adat nem tekinthetõ kizárólag a magánélet részének, az ilyen adat nyilvánossága nem sérti az érintett magánszféráját, személyes integritását, ezért nem indokolt a személyes adatok védelmére vonatkozó, az Alkotmányban és az Avtv.-ben lefektetett szabályok alkalmazása.[1][1]

Az Ön által felvetett kérdésre a válaszom tehát az, hogy az országgyûlési képviselõk kettõs állampolgárságára vonatkozó adat az Avtv. 19. § (4) bekezdése körébe tartozó, közérdekbõl nyilvános személyes adat. Ez azt jelenti, hogy a képviselõk állampolgárságára vonatkozó tájékoztatást az ilyen adatot kezelõ szervek és maguk a képviselõk mint közfeladatot ellátó személyek is kötelesek bárki számára megadni.



Budapest, 2009. április



Üdvözlettel:


dr. Jóri András
Oldal: 2 / 5: 12345

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.
Még nem értékelték