Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Megalakult a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat


Hûha, jön a hak-cion? Luser-kommandó? legjobb hadsereg, ami meghiúsítja az ellenség terveit? A pofátokról nem sül le a kipa? Mindjárt megyek veszek egy új garnitúra gatyát. Az új szervezetet két korábbi hivatal integrációjával hozták létre. A katonai titkosszolgálatok összevonása, valamint a HM által végzett felülvizsgálatok után felszabaduló ingatlanokat a tárca az egyik saját cégén keresztül nyilvános árveréseken értékesíti, az így befolyó pénzt pedig a honvédség technikai fejlesztésére fordítják majd.

Bár sajtónyilvános volt a pénteki állománygyûlés, az állományt nem mutathatta meg az ATV Híradó. A hivatalos indoklás szerint azért, mert sokuk környezete nem tudja, hogy valójában mivel foglalkoznak. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat két korábbi szervezet integrációjával jött létre, az összevonás most fejezõdött be.

„A létszám 20 százalékos megtakarítása éves szinten 200 milliós, a támogató rendszerek összevonása évi 250 milliós, az attaséi irodák átszervezése évi 60 milliós megtakarítást jelent a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat 9 milliárdos költségvetésébõl” – mondta Kovács József, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat fõigazgatója.

Egyéb jó híreket is kapott az állománygyûlésen jelen lévõ miniszterelnök. Így a honvédelmi miniszter is kapott egy vállveregetést. Hende Csaba késõbb azt mondta: az ingatlanok értékesítésébõl befolyó összegeket technikai fejlesztésekre fordítják majd.

A miniszterelnök azt mondta 2010-ben lezárult a honvédség anyagi és morális felmorzsolódásának idõszaka, amely szerinte minden területen a nemzeti önvédelmi képességek leépülését hozta magával. Orbán Viktor azt mondta: rendet kell tartani az országban. „Ahhoz, hogy az állam ennek a kötelezettségének eleget tudjon tenni, erõs és hatékony rendõrség, erõs és hatékony katonaság kell. Nem föltétlenül a létszám jelenti a katonai erõt” – vélekedett Orbán Viktor miniszterelnök.

A miniszterelnök szerint a legjobb hadsereg az, amelyik meghiúsítja az ellenség tervét. Erre szolgál többek között a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat.
Link

Hozzaszolasok


#11 | talpi - 2012. May 12. 19:15:41
Adjon az Isten!
Ez a Vitya tényleg egyre hülyébb,:(
#12 | kincses - 2012. May 12. 22:33:16
szia, Talpi! hja, én meg azt hittem, hogy az a legjobb hadsereg, amelyik meghiusítja az ellenséget...innen is látszik, hogy a lányok nem értenek a nemzetbiztonsághoz...
#13 | mormota1968 - 2012. May 13. 02:32:14
Van egy rossz hírem Orsós Olstájn Viki.Az ellenség ti vagytok.Minden igaz magyar hazafi ellensége.Ami meg azt a megspórolt 100 milliókat illeti szerintem annak is megvan már valahol a helye nálatok.Ugyan olyan pofátlanul lefogjátok nyúlni ezt a pénzt is mind az eddigieket.
#14 | gelencser - 2012. May 13. 15:10:41
KATPOL. JUTOTT AZ ESZEMBE. Egyébként - kínomban - jól elröhögtem magamat, mert elsõnek az jutott eszembe, hogy hol a magyar honvédség? Ez a KNBSZ PL. felfedi a Magyarország ellen irányuló, támadó szándékra utaló törekvéseket; Utána mit csinál és kikkel oldja meg a gondot? Talán a MASZAT-tal?
#15 | postaimre - 2012. May 14. 06:07:49
Elbukhat Pintér a titkosszolgálatokért folyó fideszes háborúban

Nem vállalt újabb nyilvános vitát a titkosszolgálatok átalakításáról a nemzetbiztonságot is felügyelõ Pintér Sándor. A belügyminiszter kedden a parlamentben elismerte, hogy a kabineten belüli egyeztetéseken fennakadt az új törvény tervezete, így legfeljebb õsszel kerülhet a képviselõk elé. Pintérnek nem ez az elsõ veresége; a hvg.hu úgy tudja, a kormányon és a Fideszen belül sokan elégedetlenek a jelenlegi felállással, a belügyminiszter viszont ragaszkodik a pozíciójához.
Gyári kontroller
Álláshirdetés

„Olyan szakmai kérdés sehol, semmilyen szinten nem merült fel”, amely alátámasztaná azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint a titkosszolgálatok felügyeletét elvonnák a Belügyminisztériumtól – mondta Pintér Sándor az éves parlamenti bizottsági meghallgatásán. A belügyminiszter arra a sajtóinformációra reagált, amirõl korábban a hvg.hu is írt beszámolt, hogy a kormányátalakítás során az Alkotmányvédelmi Hivatal és a szakszolgálat politikai felügyelete átkerülhet a Miniszterelnökséghez Lázár János leendõ államtitkár irányítása alá.

A belügyminiszter keddi kijelentésével ellentétben fideszes források azt mondták, több elképzelés is kering a kormányban a titkosszolgálatok átszervezésérõl. Továbbra is tartja magát az terv, hogy a szolgálatokat – a katonai hírszerzés kivételével – nyugati minták alapján, a korábbi struktúra visszaállításával közös felügyelet alá kellene vonni lehetõleg a Miniszterelnökségen. Információink szerint ennek a tervnek az egyik fõ szorgalmazója az 1998 és 2000 közötti titokminiszter, Kövér László, aki tavaly év végén sikeresen akadályozta meg, hogy Pintér tárcája további jogosítványokat kapjon ezen a téren. Forrásaink szerint a kormányon és a Fideszen belüli feszültségek miatt csúszik az eredetileg áprilisra tervezett új titkosszolgálati törvény is.

„Értsen hozzá és csak ezzel foglalkozzon”

Már a 2010-es kormányalakításkor is vita volt róla, hova kerüljenek a szolgálatok, de végül abban maradtak, hogy legkésõbb az új nemzetbiztonsági törvény megalkotásakor majd úgy is átszervezik a struktúrát – mondta a hvg.hu-nak a Fidesz egyik, az ügy bizalmi jellege miatt neve elhallgatását kérõ szakpolitikusa.

Pintér Sándor és a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, Molnár Zsolt - ráérnek arra még
Fotó: MTI / Soós Lajos

Bár a kormány áprilisra idõzítette a törvényalkotási programjában a titkosszolgálatokról szóló törvény parlamenti beterjesztését, a kabineten belüli egyeztetések és feszültségek miatt legfeljebb év végére készülhet el a jogszabálycsomag. A csúszást a törvény kidolgozásával megbízott Pintér Sándor jelentette be az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi ülésén: a belügyminiszter szerint a tervezet még a tárcák közötti egyeztetésen akadt el, ezért a javaslat várhatóan csak õsszel kerül a parlament elé. Több kormányzati és fideszes forrás is egybehangzóan állította, a kétharmados törvény megalkotása okkal csúszik át az õszi szezonra, mert az új szerkezetrõl vita van a kormányban és a Fideszben.

Forrásaink szerint nemcsak a Miniszterelnökség vezetésére felkért Lázár János, hanem az elsõ Orbán-kabinet titokminisztere, a párt szaktekintélye, Kövér László is úgy gondolja, hogy közös felügyelet alá kellene vonni a szolgálatokat – lehetõleg nem Pintér irányítása alatt. A 2010-es kormányalakítás során a külföldi hírszerzéssel, kémelhárítással foglalkozó Információs Hivatal (IH) a külügyminiszter, a lehallgatásokat, informatikai adatgyûjtést végzõ szakszolgálat és a kiértékelést végzõ, a szervezett bûnözés ellen is küzdõ Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) a belügyminiszter alá került. Korábban a polgári szolgálatokat egy tárca nélküli miniszter felügyelte a Miniszterelnöki Hivatal keretében (a katonai nemzetbiztonság korábban is a honvédelmi miniszter alá tartozott).

„Az lenne a jó, ha az polgári szolgálatok egységes felügyelet alá kerülnének, de csak ha olyasvalaki alá, aki csak ezzel foglalkozik, ért hozzá és valós döntési jogosítványai vannak” – értékelte a helyzetet a nagyobbik kormánypárt egyik szakpolitikusa. Szerinte, amíg ezek a feltételek nem adottak, jobb, ha marad a mai struktúra. A kormány törvényalkotási programja „a rendészeti és közigazgatási reform soron következõ lépésének” nevezte a „szolgálatokra vonatkozó szabályozás átfogó felülvizsgálatát”. Az átszervezés csak a polgári szolgálatoknál akadt meg: pénteken zárult le a katonai szolgálatok 2011-ben elkezdett átalakítása, a hírszerzés és az elhárítás összevonása. Az ünnepélyes állománygyûlésen a miniszterelnök és a Terrorelhárítási Központ (TEK) vezetõje is részt vett.

Versenyfutás az információkért

Lázár János a kormányátalakításról folytatott tárgyalásai során jelezte, hogy szeretné áthelyezni a Miniszterelnökségre Pintértõl a titkosszolgálatokat – írta korábban Népszabadság. Ezt az információt egy fideszes szakpolitikus és a szolgálatokkal hivatalból kapcsolatban álló rendészeti vezetõk is megerõsítették a hvg.hu-nak. Az utóbbiak szerint az is felmerült kompromisszumos megoldásként, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal maradjon a belügyben, a szakszolgálatok kerüljenek át a Miniszterelnökséghez. Az egyik szakpolitikus forrásunk szerint Lázár a polgári szolgálatokat csomagban biztos nem kapja meg, és szerinte erre utal, hogy nem miniszterként, hanem államtitkárként dolgozik majd Orbán mellett – ugyanis a polgári szolgálatokat eddig mindig miniszteri rangban irányították.

Laborc Sándor minisztere, Szilvásy György mellett a 2007-es meghallgatásán - bizalomvesztés
Fotó: Túry Gergely

„Ha akarod, a szakszolgálat egy szolgáltató központ, amely szenvtelenül kiszolgálja a többi szolgálat, rendõrség igényeit, biztosítja az infrastruktúrát. Ha akarod, a rendszer szíve, hiszen minden a technicizálódás irányába megy, nélkülözhetetlen” – beszélt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) szerepérõl egy neve elhallgatását kérõ korábbi titokminiszter. Egy a parlament nemzetbiztonsági bizottságában korábban tagként dolgozó szakember azt mondta, ma már az informatikai munka, a telefonlehallgatások, poloskázás, a titkos kutatások adják a hírszerzési munka 60-70 százalékát. Márpedig az ilyen megrendelések a rendõrségtõl, a TEK-tõl, AH-tól, IH-tól, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattól, az adó és vámhivataltól, és az ügyészségtõl mind a szakszolgálathoz futnak be, azaz ennek a szervezetnek, illetve az élén álló fõigazgatónak szinte az folyó ügyek jelentõs részére rálátása lehet. Az AH decemberben kinevezett fõigazgatója is az NBSZ-tõl érkezett: Göbölös László korábban a szakszolgálat információ-feldolgozó igazgatóságának vezetõje volt.

Egy rendészeti vezetõ szerint Pintér alatt még inkább felértékelõdött a szakszolgálat szerepe, ugyanis a gazdasági ügyek nyomozói az utóbbi idõben rendszerint csak a lehallgatások szerkesztett leiratát kapják meg, nem magát a teljes felvételt. (Ugyanakkor az egyik volt titokminiszter a hvg.hu-nak azt mondta, korábban is ez volt a protokoll, csak kapacitás hiányában gyakran átadták meghallgatásra a rendõröknek a felvételeket.)

Fékezett habzás

A szakmaiságot a szolgálat élén álló fõigazgató garantálja, akit formálisan nem a felügyelõ kormánytag, hanem a miniszterelnök nevez ki. A hatályos, 1995-ös nemzetbiztonsági törvény tõle hatáskört a felügyelõ kormánytag nem vonhat el, a szolgálatnak csakis a fõigazgatón keresztül adhat egyedi utasítást, a lehallgatásokra pedig az igazságügy-miniszter vagy bíró adhat engedélyt. Ugyanakkor írásban kell utasítást adnia a kormány tagjaitól érkezõ információs igények teljesítésére, így ha törvényt szegne, annak nyoma maradna.



A törvényes mûködés másik fontos garanciája az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottsága, amely a többi parlamenti testülethez képest igen széles ellenõrzési jogosítványokkal bír. A törvény szerint élére csakis ellenzéki képviselõt lehet állítani – jelenleg Molnár Zsolt MSZP-s képviselõ vezeti. A bizottság állást foglal a fõigazgató-jelöltrõl: bár álláspontja nem kötelezõ érvényû, 2007-ig a miniszterelnökök komolyan vették a testület véleményét (Laborc Sándort a bizottság tiltakozása ellenére nevezte ki Gyurcsány Ferenc). Ugyanakkor, ha törvénytelenséget észlel, tagjainak kétharmadával kötelezheti az illetékes kormánytagot és a fõigazgatót, hogy mutassák be a titkos információgyûjtésre vonatkozó adatokat (a titkos források felfedése nélkül).

Kockázatos túlhatalom

„Mindig ment a vetélkedés az egymást követõ kormányokon belül az információkért, most sincs ez másként” – mondta a hvg.hu-nak egy volt titokminiszter, aki szerint a politikusok sokszor azt gondolják, hogy különleges tudás és hatalom birtokába jut, aki megszerzi az irányítási posztot, ám a munka rengeteg kockázattal jár. A Belügyminisztérium egyik vezetõ munkatársa ugyanakkor azt hangsúlyozta, a titkosszolgálatok felügyelete soha nem hoz népszerûséget, mert „az sikeres akciókról nem lehet beszámolni, viszont a botrányokat mindig a miniszteren kérik számon”. Volt olyan fideszes szakpolitikus, aki azt mondta, 2010-ben ezért kapta meg Pintér a posztot, és nem valamelyik pártpolitikus.

„Bár elégé sok garancia van beépítve a rendszerbe, ebben a szakmában minden a bizalmi viszonyokon múlik, a fõigazgató mindig is az aktuális miniszter bizalmasa volt. Nem kell formálisan utasítania, elég, ha hetente leülnek egyet kávézni és beszélgetni” – mondta a hvg.hu-nak a nemzetbiztonsági bizottság egy volt tagja.

A szakember szerint még csak fel sem kell használnia ezeket az információkat, elég, ha tudomása van egyes ügyekrõl, mert ez a tudás erõsítheti politikai befolyását. „Az elmúlt évtizedekben a pártok egymással szembeni kölcsönös bizalmatlansága volt a legfõbb garancia, nem a törvények: tudták, ha kormányon rosszra használják a szolgálatokat, akkor ellenzékben õk is elszenvedõi lehetnek egy ilyen akciónak” – mondta a forrásunk, aki szerint ez a bizalmatlanság a kormánypárton belülre helyezõdött át, és az egyes erõcsoportok tartanak egymástól.

Pintér vereséget szenvedett

A hvg.hu-nak több fideszes forrás is azt mondta, a nagyobbik kormánypárt szakpolitikusai elégedetlenek Pintér ezen tevékenységével. Egyikük furcsának nevezte, hogy Göbölös még mindig ideiglenes vezetõ, akit a belügyi tárca vezetõje miniszter jogkörében eljárva bízott meg a parlamenti ellenõrzõ testület meghallgatása nélkül.

Kövér László - különvélekedik
Fotó: MTI

Korábban ez az UD Zrt.-ügybe belebukott Laborc távozása után történt meg, amikor a titokminiszter hónapokig nem tudott konszenzust teremteni a bizottságban Balajti László kinevezéséhez. Ez csak az új titoktörvényrõl szóló MSZP-Fidesz háttér-megállapodás megkötése után sikerült az elõzõ ciklus végén (Balajti végül a kormányátalakítást is túlélte, 2011. decemberig maradt hivatalában). A 2010-es országgyûlési választások óta viszont a kormánypártoknak a bizottságban is kétharmados többségük van, mégsem vitte be Pintér a testület elé Göbölös jelölését.

Pintér tavaly egyszer már vereséget szenvedett a Fidesz parlamenti szakpolitikusaival szemben, amikor a Nemzeti Információs és Bûnügyi Elemzõ Központot (NIBEK) akarta létrehozni, amely a többi titkosszolgálattól adatokat kérhetett volna be. A NIBEK-rõl szóló törvénytervezetet több módosítóval támadta Kövér László, a 2000 és 2002 közötti titokminiszter, Demeter Ervin, illetve a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke, Gulyás Gergely. A módosítók végül meghiúsították, hogy a NIBEK külön titkosszolgálatként jöjjön létre, ahogy azt is megakadályozták a fideszes politikusok, hogy az Információs Hivatal a külügyminisztertõl Pintérhez kerüljön át.

Volt olyan fideszes politikus, aki szerint Pintér Sándor sem érdekelt az új nemzetbiztonsági törvény tervezetének beterjesztésében vagy Göbölös László megbízásának véglegesítésében. Így nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy leszavazzák, szétmódosítsák a javaslatát, és még a jelenlegi struktúrát is fenn tudja tartani.
http://hvg.hu/itthon/20120511_Pinter_...vezese#rss

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték