Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
Magyar-e vagy? Ormányos elõadja az ostoba zsidó hazugságait.
Történelmi bûnök mérgei
Ormos Mária történészprofesszor elõadása arról, hogy mi a magyar
Magyar-e vagy? – ezzel a címmel szervezett elõadást kedd este az ELTE BTK-n az Inspiráció Mûhely és a Jövõképp – Fiatalok Magyarországért! Egyesület. A téma ihletõje a Mûcsarnokban nemrégiben megrendezett Mi a magyar? kiállítás és az azonos címû könyv, amit (az 1939-es Szekfû Gyula-féle után) 2005-ben Szegedy-Maszák Mihály és Romsics Ignác szerkesztett, neves írókat, költõket, történészeket megkérdezve, hogy számukra mi a magyar.
Az elõadás célja az volt, hogy újradefiniálja a magyar identitást. Ennek teljesítésére Ormos Máriát, Széchenyi-díjas történészt, a 20. századi magyar történelem nemzetközileg is elismert kutatóját kérték fel, aki a Szegedy-Romsics-féle könyvben is kifejtette, hogy számára mi a magyar. Ormos, hivatásához hûen, történelmi kontextusban helyezte el a témát.
Eredetünk nyomai – mondta – valóban Ázsiáig vezethetõek vissza, ahol valamikor találkoztunk ugorokkal, bár errõl csak nyelvi emlékeink vannak. Az elsõ írásos emlékek a magyarokat a Kazár Birodalom részeként említik, ahonnan a 8. törzsként hozzánk csatlakozott kabarokkal a 9. század közepén sikerült „meglógni”. Ormos szerint õseink elegánsan foglalták el a Kárpát-medencét, mert az Avar Birodalom akkor már tönkrement. A magyarok nem mind jöttek el az õshazából, a vándorlás során is érintkeztek más népekkel, valamint a Kárpát-medencében lévõ népeket sem irtották ki elõdeink. Ebbõl arra lehet következtetni, hogy a magyarok már a honfoglaláskor kevertek voltak.
Az elõadó külön kitért a zsidóság és cigányság bejövetelére is. A zsidóság egy része már a Vereckei-hágónál a magyarokkal tartott. A kazárok ugyanis politikai okokból felvették a zsidó vallást, és ennek következtében több zsidó is menekült a Kazár Birodalomba az üldözések elõl. Miután a magyar törzsek kiváltak 850 körül, a kabarok is csatlakoztak hozzájuk 8. törzsként, és tárgyi emlékek is utalnak arra, hogy zsidók is vonultak õseinkkel együtt. Budán a török elõtt is jelentõs számú zsidó közösség élt.
Ormos a magyar antiszemitizmus születését a 19. század végére, 20. század elejére datálja, amikor is az orosz pogromok és vallási üldözések miatt a zsidók tömegével vándoroltak Magyarországra. A zsidóság iránti ellenszenv alapja az irigység volt, hiszen õk voltak a kapitalizmus jelképei, olyan pályán tanultak tovább, amelyek kimagasló jövedelemmel kecsegtettek, és a mûvészi elit nagy részét is õk adták a 20. század elejére.
A cigányság írásos emlékek szerint a 15. században jelent meg hazánkban. Eleinte lelkes fogadtatásban részesültek, mivel olyan kézmûves foglalkozásokat ûztek (kovács, vályogvetés), amelyekre nagy szükség volt. Az õ munkájuk a nagyipar megjelenésével vált feleslegessé, és ekkor lettek tömegével munkanélküliek.
A Horthy-korszakra mindkét populáció kétosztatú lett: voltak a „jó, hasznos zsidók”, akik sok pénzt termelnek, támogatják az államot, és voltak a nemrég betelepültek, fõleg a vidéki zsidóság, akik kereskedéssel, földmûveléssel foglalkoztak és alig tudtak magyarul, õk „értéktelennek” minõsültek. A cigányságnál ez a felfogás úgy jelent meg, hogy vannak a „jó, muzsikus cigányok” és a „bûnözõ réteg”.
A cigányság tragédiája a kommunista diktatúra bukása után megismétlõdött, hiszen a Kádár-érában gyárakba kényszerítették õket, a rendszerváltáskor pedig õk veszítették el elõször a munkájukat. Ez a probléma húsz éve jelen van, de egyik kormány sem tett semmi érdemlegeset a probléma megoldásáért, nyilatkozta a történész.
Az elõadás konklúziójaként Ormos azt vonta le, hogy a közös nyelv, a közös kultúra és a közös emlékek teszik a magyart magyarrá, nem politikai eszmék. Magyarok vagyunk, és egyúttal európaiak is, ez is a kultúránk elemi része, amelytõl nem tudunk elszakadni.
Az elõadást követõ fórumon sor került néhány aktuálpolitikai kérdésre is. Ormos Gyöngyösi Márton parlamenti felszólalását ocsmánynak minõsítette, szerinte ilyet nem lehet eltûrni a Parlamentben, és a házszabály módosítására lenne szükség, hogy a parlamenti pártok egybõl tudjanak reagálni az ilyen jellegû felszólalásokra.
A történelmi bûnökrõl az a véleménye, hogy igenis vannak, és mérgezik az országban az emberek egymáshoz és a kisebbségekhez való viszonyát. A magyar nemzet követett el bûnöket, és ezzel szembe kell nézni. Ilyennek minõsül a magyar történelemben állandóan jelen lévõ illúziókeltés (a kurucok abban bíztak, hogy XIV. Lajos segít Rákóczinak, az 1849-es szabadságharcban mindenki azt hitte, hogy Európa mellénk áll, stb.), a zsidósággal szemben elkövetett bûnök, és az, ami ma zajlik a cigányság ellen.
Link
Ormos Mária történészprofesszor elõadása arról, hogy mi a magyar
Magyar-e vagy? – ezzel a címmel szervezett elõadást kedd este az ELTE BTK-n az Inspiráció Mûhely és a Jövõképp – Fiatalok Magyarországért! Egyesület. A téma ihletõje a Mûcsarnokban nemrégiben megrendezett Mi a magyar? kiállítás és az azonos címû könyv, amit (az 1939-es Szekfû Gyula-féle után) 2005-ben Szegedy-Maszák Mihály és Romsics Ignác szerkesztett, neves írókat, költõket, történészeket megkérdezve, hogy számukra mi a magyar.
Az elõadás célja az volt, hogy újradefiniálja a magyar identitást. Ennek teljesítésére Ormos Máriát, Széchenyi-díjas történészt, a 20. századi magyar történelem nemzetközileg is elismert kutatóját kérték fel, aki a Szegedy-Romsics-féle könyvben is kifejtette, hogy számára mi a magyar. Ormos, hivatásához hûen, történelmi kontextusban helyezte el a témát.
Eredetünk nyomai – mondta – valóban Ázsiáig vezethetõek vissza, ahol valamikor találkoztunk ugorokkal, bár errõl csak nyelvi emlékeink vannak. Az elsõ írásos emlékek a magyarokat a Kazár Birodalom részeként említik, ahonnan a 8. törzsként hozzánk csatlakozott kabarokkal a 9. század közepén sikerült „meglógni”. Ormos szerint õseink elegánsan foglalták el a Kárpát-medencét, mert az Avar Birodalom akkor már tönkrement. A magyarok nem mind jöttek el az õshazából, a vándorlás során is érintkeztek más népekkel, valamint a Kárpát-medencében lévõ népeket sem irtották ki elõdeink. Ebbõl arra lehet következtetni, hogy a magyarok már a honfoglaláskor kevertek voltak.
Az elõadó külön kitért a zsidóság és cigányság bejövetelére is. A zsidóság egy része már a Vereckei-hágónál a magyarokkal tartott. A kazárok ugyanis politikai okokból felvették a zsidó vallást, és ennek következtében több zsidó is menekült a Kazár Birodalomba az üldözések elõl. Miután a magyar törzsek kiváltak 850 körül, a kabarok is csatlakoztak hozzájuk 8. törzsként, és tárgyi emlékek is utalnak arra, hogy zsidók is vonultak õseinkkel együtt. Budán a török elõtt is jelentõs számú zsidó közösség élt.
Ormos a magyar antiszemitizmus születését a 19. század végére, 20. század elejére datálja, amikor is az orosz pogromok és vallási üldözések miatt a zsidók tömegével vándoroltak Magyarországra. A zsidóság iránti ellenszenv alapja az irigység volt, hiszen õk voltak a kapitalizmus jelképei, olyan pályán tanultak tovább, amelyek kimagasló jövedelemmel kecsegtettek, és a mûvészi elit nagy részét is õk adták a 20. század elejére.
A cigányság írásos emlékek szerint a 15. században jelent meg hazánkban. Eleinte lelkes fogadtatásban részesültek, mivel olyan kézmûves foglalkozásokat ûztek (kovács, vályogvetés), amelyekre nagy szükség volt. Az õ munkájuk a nagyipar megjelenésével vált feleslegessé, és ekkor lettek tömegével munkanélküliek.
A Horthy-korszakra mindkét populáció kétosztatú lett: voltak a „jó, hasznos zsidók”, akik sok pénzt termelnek, támogatják az államot, és voltak a nemrég betelepültek, fõleg a vidéki zsidóság, akik kereskedéssel, földmûveléssel foglalkoztak és alig tudtak magyarul, õk „értéktelennek” minõsültek. A cigányságnál ez a felfogás úgy jelent meg, hogy vannak a „jó, muzsikus cigányok” és a „bûnözõ réteg”.
A cigányság tragédiája a kommunista diktatúra bukása után megismétlõdött, hiszen a Kádár-érában gyárakba kényszerítették õket, a rendszerváltáskor pedig õk veszítették el elõször a munkájukat. Ez a probléma húsz éve jelen van, de egyik kormány sem tett semmi érdemlegeset a probléma megoldásáért, nyilatkozta a történész.
Az elõadás konklúziójaként Ormos azt vonta le, hogy a közös nyelv, a közös kultúra és a közös emlékek teszik a magyart magyarrá, nem politikai eszmék. Magyarok vagyunk, és egyúttal európaiak is, ez is a kultúránk elemi része, amelytõl nem tudunk elszakadni.
Az elõadást követõ fórumon sor került néhány aktuálpolitikai kérdésre is. Ormos Gyöngyösi Márton parlamenti felszólalását ocsmánynak minõsítette, szerinte ilyet nem lehet eltûrni a Parlamentben, és a házszabály módosítására lenne szükség, hogy a parlamenti pártok egybõl tudjanak reagálni az ilyen jellegû felszólalásokra.
A történelmi bûnökrõl az a véleménye, hogy igenis vannak, és mérgezik az országban az emberek egymáshoz és a kisebbségekhez való viszonyát. A magyar nemzet követett el bûnöket, és ezzel szembe kell nézni. Ilyennek minõsül a magyar történelemben állandóan jelen lévõ illúziókeltés (a kurucok abban bíztak, hogy XIV. Lajos segít Rákóczinak, az 1849-es szabadságharcban mindenki azt hitte, hogy Európa mellénk áll, stb.), a zsidósággal szemben elkövetett bûnök, és az, ami ma zajlik a cigányság ellen.
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 4: 1234
#11 |
hathor
- 2012. December 14. 13:01:21
#12 |
Perje
- 2012. December 14. 13:23:24
#13 |
Perje
- 2012. December 14. 13:28:43
#14 |
atya
- 2012. December 14. 14:03:11
#15 |
kolpeny
- 2012. December 14. 14:44:45
#16 |
Perje
- 2012. December 14. 15:21:49
#17 |
szabir
- 2012. December 14. 16:44:41
#18 |
SZM
- 2012. December 14. 16:48:49
#19 |
Alexandros
- 2012. December 14. 17:18:57
#20 |
Advaita
- 2012. December 14. 17:24:38
Oldal: 2 / 4: 1234
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.