Navigacio
Szakmai oldal:
RSS
Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét
Bejelentkezés
üdvözlet
A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cÃm - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)
'Magyarországon nagyon fontos a tudás és az oktatás'
Cikksorozatunkban olvashattak már izraeli ünnepekrõl, hagyományokról, öltözködésrõl, valamint megismerhették egy sokáig Magyarországon élt lány véleményét is az itthoni életrõl. Ez alkalommal Ilan Sagivval, a Hasomer Hacair Ifjúsági Szervezet titkárságának vezetõjével beszélgettünk, aki két éve él Budapesten.
Ilan Sagiv 2011-ben költözött Budapestre feleségével és három gyermekével, azonban a magyar kultúra nem volt idegen számára. Nagyszülei Magyarországról, illetve Romániából származtak, felesége pedig, akivel 2003-ban ismerkedtek össze, 2000-ben hagyta el Budapestet, hogy szerencsét próbáljon a Szentföldön. Ilan és családja három éve döntött úgy, hogy ide költöznek, ekkor már Ilan szülei és öccse egy évtizede itt élt, ez és felesége magyar származása is amellett szólt, hogy Magyarországon folytassák életüket. Ilan a Szokhnuton (Jewish Agency) keresztül talált Budapesten munkát, mint a Hasomer Hacair (Az Ifjú Õrzõk) baloldali cionista ifjúsági szervezet titkárságának vezetõje.
Ilan családjával Izrael északi részén egy kibucban élt, elõtte pedig Haifán lakott. Õ maga nem volt hosszú ideig tagja semmilyen ifjúsági szervezetnek, annak ellenére, hogy a zsidó államban nagy hagyománya van ennek. Õ azonban e helyett az úszást választotta, ami mellett nem volt ideje arra, hogy részt vegyen egy ilyen közösség életében. Annak ellenére, hogy az ifjúsági szervezetek élete nem volt ismerõs számára, nagy örömmel vetette bele magát a magyarországi küldetésbe. Munkájához még Izraelben szerzett gyakorlatot, pszichológusként olyan bentlakásos ún. Youth Villagekben, ahol nehéz sorsú fiatalok laktak, velük dolgozott együtt éveken keresztül.
Kattintson és nézegessen képeket Haifáról és Észak-Izraelrõl!
Mikor a magyarországi nehézségekrõl kérdezzük Ilant, akkor fõképp a nyelvi akadályokat emlÃti. "Sajnos itt nincs olyan türelem a bevándorlókkal szemben, mint Amerikában vagy Izraelben. Ha nem tudod a nyelvet, akkor nem várják meg, hogy végig mondd, inkább oda se figyelnek rád. Elsõre ez jut eszembe."- mondta. Akárcsak korábbi interjúalanyunk, Ilan is a gondolkodásmódbeli különbségeket emlÃti: "Izraelben csinálod, azután gondolkodsz. Persze ott is gondolkodnak, de nem úgy, mint Magyarországon, ahol mindent százszor átbeszélnek. A magyarok nagyon nem szeretnek hibázni. Olyan mintha a hiba az óriási baj lenne. Itt lassabbak a dolgok, megy az agyalás. Ami még zavaró az a "bürokrácia", de nem csak a hivatalokban, hanem a kisebb közösségekben is, mindent sokszor át kell beszélni."
A magyar furcsaságok kapcsán a nemzeti érzelmekhez kapcsolódó ambivalens érzelmeket emlÃti meg. Érdekesnek találja, hogy Magyarországon csak bizonyos pártállású emberek érzik magukénak a nemzeti ünnepeket, sõt vannak olyanok is, akik ódzkodnak tõlük. "Furcsa, hogy ha itt valaki szereti Magyarországot az már nacionalistának van elkönyvelve, ilyen Izraelben nem jellemzõ." Mi az, amit pozitÃvnak lát? "Ahogy én figyelem a magyarok nagyon szeretnek olvasni. Nagyon fontos a tudás, a nevelés és a kultúra. A magyarok nagyon szeretik ezeket a dolgokat. Látszik, hogy az itteni tizennyolc év körüli fiatalok nagyon okosak, nagyon jól tudják az elméleti dolgokat."
A Hasomer Hacair felvonulása Haifán
az '50-es években (forrás)
Ilan azt mondta, hogy izraelisége miatt eddig nem érte atrocitás az utcán. Egyszer volt csak problémája, mikor megérkezett Budapestre és nem beszélt még jól magyarul. Egy részeg férfi kért tõle valamit õ reflexbõl héberül válaszolt, majd a férfi lezsidózta. Ezen kÃvül azonban még nem akadt problémája Budapesten. Ettõl függetlenül érzékeli a televÃzión és az interneten keresztül, hogy vannak rossz jelek. A magyarországi zsidó fiatalokon - akiket ismer - azt látja, hogy erõs zsidó identitásuk van, azonban szemben Izraellel ez nem csak a vallásban és annak ortodox irányzatában képzõdik le. Látja, hogy a helyi közösségnek fontos a zsidó kultúra megõrzése és ehhez kapcsolódóan sok lehetõségük is van. Zsinagógák, programok és szervezetek nyújtanak segÃtséget a hagyomány megõrzésében. "Nagyon tetszik, hogy itt mindenki egyéni módon éli meg a zsidóságát. SokszÃnû a közösség, változatosak az identitások. Az ifjúsági szervezet tagjai között is találunk olyat, aki rabbinak készül, van, aki pedig nem is foglalkozik már a zsidóságával. Ez a sokszÃnû zsidó identitás kevésbé jellemzõ Izraelre, csak az utóbbi években kezd kialakulni az, ami itt mindig is jelen volt."
Ilan jelenleg nagyon jól érzi magát Budapesten. Gyermekei közül a legnagyobb most kezdi az iskolát, a kisebbek óvodába, illetve még bölcsödébe járnak. A két nagylány eddig zsidó óvodába járt: "Nem vagyunk vallásosak, de fontos volt, hogy amÃg még nem tudnak magyarul, addig legyen nekik valami, ami otthonossá teszi az itt létet, ismerõs legyen a kultúra. A zsidó óvodában az Izraelben megszokott ünnepekrõl, hagyományról hallhattak, Ãgy talán nem volt olyan erõs a váltás." A legnagyobb lány viszont már nem zsidó iskolában kezdi meg tanulmányait: "Tökéletesen tud magyarul, nem lesz neki ebbõl probléma és azt tanulhat és csinálhat, amihez a legjobban kedve van, amiben a legjobb. A zsidóság megtartására pedig rengeteg más lehetõség is adódik."
A haifai Technion Informatikai Kara (forrás)
És hogy mik a tervei? "Egyelõre nagyon jól érzem itt magam. Élvezem az új kultúrát, az európai életstÃlust és persze a kétnapos hétvégét, ami nincs Izraelben. Hogy mi lesz, azt még nem tudom, de most jó itt." A saját identitásáról pedig ezeket gondolja: "Én már most is magyar vagyok, hiszen a nagyszüleim közül több is magyar volt. Én amúgy sem csak, mint izraeli, hanem mint zsidó is nõttem fel, amikor Bécsben éltünk. Nekem ez az egész amúgy sem igazán fontos, az útlevél is csak egy papÃr, ami kötelezõ, hogy legyen, de mindannyian egyenlõek vagyunk, világpolgárok, nem ezek a kérdések a fontosak. Hogy lesz-e olyan, hogy Magyarországot jobban fogom szeretni, mint Izraelt? Ez jó kérdés, erre még nem tudok válaszolni, bármi megtörténhet."
Link
Ilan Sagiv 2011-ben költözött Budapestre feleségével és három gyermekével, azonban a magyar kultúra nem volt idegen számára. Nagyszülei Magyarországról, illetve Romániából származtak, felesége pedig, akivel 2003-ban ismerkedtek össze, 2000-ben hagyta el Budapestet, hogy szerencsét próbáljon a Szentföldön. Ilan és családja három éve döntött úgy, hogy ide költöznek, ekkor már Ilan szülei és öccse egy évtizede itt élt, ez és felesége magyar származása is amellett szólt, hogy Magyarországon folytassák életüket. Ilan a Szokhnuton (Jewish Agency) keresztül talált Budapesten munkát, mint a Hasomer Hacair (Az Ifjú Õrzõk) baloldali cionista ifjúsági szervezet titkárságának vezetõje.
Ilan családjával Izrael északi részén egy kibucban élt, elõtte pedig Haifán lakott. Õ maga nem volt hosszú ideig tagja semmilyen ifjúsági szervezetnek, annak ellenére, hogy a zsidó államban nagy hagyománya van ennek. Õ azonban e helyett az úszást választotta, ami mellett nem volt ideje arra, hogy részt vegyen egy ilyen közösség életében. Annak ellenére, hogy az ifjúsági szervezetek élete nem volt ismerõs számára, nagy örömmel vetette bele magát a magyarországi küldetésbe. Munkájához még Izraelben szerzett gyakorlatot, pszichológusként olyan bentlakásos ún. Youth Villagekben, ahol nehéz sorsú fiatalok laktak, velük dolgozott együtt éveken keresztül.
Kattintson és nézegessen képeket Haifáról és Észak-Izraelrõl!
Mikor a magyarországi nehézségekrõl kérdezzük Ilant, akkor fõképp a nyelvi akadályokat emlÃti. "Sajnos itt nincs olyan türelem a bevándorlókkal szemben, mint Amerikában vagy Izraelben. Ha nem tudod a nyelvet, akkor nem várják meg, hogy végig mondd, inkább oda se figyelnek rád. Elsõre ez jut eszembe."- mondta. Akárcsak korábbi interjúalanyunk, Ilan is a gondolkodásmódbeli különbségeket emlÃti: "Izraelben csinálod, azután gondolkodsz. Persze ott is gondolkodnak, de nem úgy, mint Magyarországon, ahol mindent százszor átbeszélnek. A magyarok nagyon nem szeretnek hibázni. Olyan mintha a hiba az óriási baj lenne. Itt lassabbak a dolgok, megy az agyalás. Ami még zavaró az a "bürokrácia", de nem csak a hivatalokban, hanem a kisebb közösségekben is, mindent sokszor át kell beszélni."
A magyar furcsaságok kapcsán a nemzeti érzelmekhez kapcsolódó ambivalens érzelmeket emlÃti meg. Érdekesnek találja, hogy Magyarországon csak bizonyos pártállású emberek érzik magukénak a nemzeti ünnepeket, sõt vannak olyanok is, akik ódzkodnak tõlük. "Furcsa, hogy ha itt valaki szereti Magyarországot az már nacionalistának van elkönyvelve, ilyen Izraelben nem jellemzõ." Mi az, amit pozitÃvnak lát? "Ahogy én figyelem a magyarok nagyon szeretnek olvasni. Nagyon fontos a tudás, a nevelés és a kultúra. A magyarok nagyon szeretik ezeket a dolgokat. Látszik, hogy az itteni tizennyolc év körüli fiatalok nagyon okosak, nagyon jól tudják az elméleti dolgokat."
A Hasomer Hacair felvonulása Haifán
az '50-es években (forrás)
Ilan azt mondta, hogy izraelisége miatt eddig nem érte atrocitás az utcán. Egyszer volt csak problémája, mikor megérkezett Budapestre és nem beszélt még jól magyarul. Egy részeg férfi kért tõle valamit õ reflexbõl héberül válaszolt, majd a férfi lezsidózta. Ezen kÃvül azonban még nem akadt problémája Budapesten. Ettõl függetlenül érzékeli a televÃzión és az interneten keresztül, hogy vannak rossz jelek. A magyarországi zsidó fiatalokon - akiket ismer - azt látja, hogy erõs zsidó identitásuk van, azonban szemben Izraellel ez nem csak a vallásban és annak ortodox irányzatában képzõdik le. Látja, hogy a helyi közösségnek fontos a zsidó kultúra megõrzése és ehhez kapcsolódóan sok lehetõségük is van. Zsinagógák, programok és szervezetek nyújtanak segÃtséget a hagyomány megõrzésében. "Nagyon tetszik, hogy itt mindenki egyéni módon éli meg a zsidóságát. SokszÃnû a közösség, változatosak az identitások. Az ifjúsági szervezet tagjai között is találunk olyat, aki rabbinak készül, van, aki pedig nem is foglalkozik már a zsidóságával. Ez a sokszÃnû zsidó identitás kevésbé jellemzõ Izraelre, csak az utóbbi években kezd kialakulni az, ami itt mindig is jelen volt."
Ilan jelenleg nagyon jól érzi magát Budapesten. Gyermekei közül a legnagyobb most kezdi az iskolát, a kisebbek óvodába, illetve még bölcsödébe járnak. A két nagylány eddig zsidó óvodába járt: "Nem vagyunk vallásosak, de fontos volt, hogy amÃg még nem tudnak magyarul, addig legyen nekik valami, ami otthonossá teszi az itt létet, ismerõs legyen a kultúra. A zsidó óvodában az Izraelben megszokott ünnepekrõl, hagyományról hallhattak, Ãgy talán nem volt olyan erõs a váltás." A legnagyobb lány viszont már nem zsidó iskolában kezdi meg tanulmányait: "Tökéletesen tud magyarul, nem lesz neki ebbõl probléma és azt tanulhat és csinálhat, amihez a legjobban kedve van, amiben a legjobb. A zsidóság megtartására pedig rengeteg más lehetõség is adódik."
A haifai Technion Informatikai Kara (forrás)
És hogy mik a tervei? "Egyelõre nagyon jól érzem itt magam. Élvezem az új kultúrát, az európai életstÃlust és persze a kétnapos hétvégét, ami nincs Izraelben. Hogy mi lesz, azt még nem tudom, de most jó itt." A saját identitásáról pedig ezeket gondolja: "Én már most is magyar vagyok, hiszen a nagyszüleim közül több is magyar volt. Én amúgy sem csak, mint izraeli, hanem mint zsidó is nõttem fel, amikor Bécsben éltünk. Nekem ez az egész amúgy sem igazán fontos, az útlevél is csak egy papÃr, ami kötelezõ, hogy legyen, de mindannyian egyenlõek vagyunk, világpolgárok, nem ezek a kérdések a fontosak. Hogy lesz-e olyan, hogy Magyarországot jobban fogom szeretni, mint Izraelt? Ez jó kérdés, erre még nem tudok válaszolni, bármi megtörténhet."
Link
Hozzaszolasok
Oldal: 2 / 2: 12
#11 |
Bulcsu
- 2013. May 28. 20:18:33
Oldal: 2 / 2: 12
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
Értékelés
Még nem értékelték