Posta Imre weboldala

Navigacio

Szakmai oldal:



RSS

Hrek

Cikkek

Jásdi Kiss Imre: Hatodik Pecsét




Megrendelem!!!

Telefon:
06-30/911-85-63

A könyvrõl írták...

Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

üdvözlet


A MAI NAPTÓL (2015/09/22) AZ ÚJ WEBOLDALUNK A: HTTP://POSTAIMRE.MAGYARNEMZETIKORMANY.COM :)

.....................
(A www.postaimre.net a továbbiakban szakmai oldalként müködik
az egykoti www.magyarnemzetikormany.com/pi-klub cím - archiv oldalként, amint tapasztalhatjátok - még mindig elérhetö.)

Bankok kontra devizahitelesek: pániktól tart az állam


Mikor mondtam, hogy jó lesz ez még "csõdriogatásra" és persze rá lehet kenni a "banki adósokra", hogy miattuk hú de negy a baj... A sokasodó bankellenes perek miatt aggódik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Szász Károly levélben kérte a Kúriát, hogy a társadalmi hatásokra is ügyeljen, mielõtt a devizahitelesek javára ítélne. Nyíltan nem kéri azt a bíróságtól, hogy támogassa a bankokat a perekben, de figyelmeztet rá, hogy a számukra kedvezõtlen ítéletek következménye beláthatatlan.

"Itt nem a devizahitelesek megsegítésérõl, és nem is a bankok profitjáról van szó, hanem egy potenciális bankpánik lehetõségérõl (amely szélsõséges esetben akár államcsõdben is végzõdhet)" - olvasható abban a május 31-i levélben, amelyet Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke írt a Kúria tanácselnökének címezve a devizahiteles perekrõl.

Az Origo birtokába jutott, és az egyik adósvédõ szervezet, a PITEE honlapjára is feltett két és fél oldalas levélben Szász Károly kifejti, hogy miért tartja veszélyesnek, ha a bíróság az adósok javára, vagyis a bankokkal szemben ítélkezik a bankellenes perekben. Végkövetkeztetésként arra jut, hogy: "egy- vagy kétszázezer devizahiteles jelenlegi gondja, több millió betétes jövõbeli problémájává is eszkalálódhat, ami nyilvánvalóan nem lehet cél". (A teljes levelet és a hozzá tartozó 33 oldalas mellékletet innen töltheti le.)

A levél egyébként a Kúria által feltett devizahiteles kérdésekre született válaszként, és azért érdekes, mert eddig nem volt annak nyoma, hogy az egyre szaporodó bankellenes perekben bármilyen állami szerv megpróbált volna iránymutatást adni a Kúriának, vagy a független hazai igazságszolgáltatás bármelyik szervének. Szász Károly mostani levele nem tartalmaz nyílt utasítást arra vonatkozóan, hogy miként járjon el a Kúria vagy a bírók, de a bankpánik és az államcsõd felemlegetésével, valamint a bírói karra nehezedõ felelõsség taglalásával a PSZÁF véleményének mégiscsak az az üzenete, hogy jobb, ha a bíróság az össztársadalmi hatásokat is fontolóra veszi, amikor arról dönt, hogy az adott ügyben az adott adósnak egyébként igaza van-e, vagy sem.
hirdetés

Ez az indoklás nyilván a bankoknak kedvez, hiszen a törlesztõrészletet nehezen fizetõ devizahitelesek közül egyre többen mennek a bíróságra, és közülük mind többen nyernek is a bankokkal szemben. Vannak, akik jogerõsen és egyénileg nyertek már pert, akár a legnagyobb bankkal, az OTP-vel szemben, és olyanok is, akik pertársaságokba szervezõdve harcolnak a maguk igazáért. A jogerõs ítélet azonban még nem minden, hiszen a végsõ szót sok esetben a Kúriának kell kimondania, ezért is van jelentõsége, hogy milyen támpontokra hagyatkozik az igazságszolgáltatás legfõbb szerve.
A végtörlesztés ötszöröse

A levélhez fûzött mellékletben a PSZÁF "banküzemtani alapvetésekkel" és "háttérjellegû gazdasági információkkal" is eligazítja a Kúriát. Bizonyos részletkérdésekre, a perekben tipikusan elõforduló felvetésekre válaszul például határozottan kijelenti, hogy a devizahitelek igenis devizahitelek, vagyis "a deviza és devizaalapú hitelek mögött mindig devizaforrások állnak", ami azért fontos, mert egyes adósvédõ szervezetek és ügyvédek érvelésében ez visszatérõ elem.

A legérdekesebb azonban annak számszerûsítése, hogy mi történne, ha a bíróságok kimondanák a devizahitel-szerzõdések érvénytelenségét, és valamilyen módon a bankok és adósaik végleg megpróbálnának elszámolni egymással. Az elsõ változat szerint az elszámolás úgy történne, hogy az eredeti kölcsön forintban kifejezett összegét felkamatoztatnák a jegybanki alapkamattal, és ehhez viszonyítanák az eddig befizetett törlesztéseket, vagyis, mintha nem is devizahitelt vett volna fel az adós.

Egy konkrét példában a PSZÁF szerint ez azt jelentené, hogy a 2005-ben felvett 7 millió forintnak megfelelõ (közel 45 ezer svájci frankos) hitel 2013-ra 12,17 milliósra duzzadna (az elmúlt nyolc évben ennyit tenne rá az alapkamat), de ebbõl a tartozásból le kellene vonni az eddig törlesztésként befizetett 7,5 millió forintot. Az adósnak tehát még bõ 4,6 millió forintot ki kellene fizetnie a bankjának, amelynek pedig veszteségként 1,5 millió forintot kellene leírnia, de ezt követõen a banknak és adósának már semmi dolga nem lenne egymással.

Ha minden devizahitelessel így számolnának el, akkor az adósoknak 2796 milliárd forintot kellene összeszedniük, és ez a bankoknak összesen 1697 milliárd forint veszteséget okozna. A PSZÁF számítása szerint ez a veszteség a végtörlesztés több mint ötszöröse, a bankrendszer saját tõkéjének 70 százaléka volna, és mivel a bankoknak a mögöttes devizaforrásokat egyszerre vissza kellene fizetniük, a forint is nagyon meggyengülne.
Kisebb-nagyobb jogi hibák nem zárhatók ki

A PSZÁF még két másik elszámolást is megvizsgált. Mindegyikben az jött ki, hogy az adósoknak valamennyit még be kellene fizetniük, ha semmissé nyilvánítással meg is nyernék a pert, és végleg le szeretnék zárni a szerzõdésüket, a bankoknak pedig nagy vagy még nagyobb veszteségük keletkezne.

A felügyelet szerint ez azért is problémás, mert az adósok többsége nem is tudna végsõ búcsúként pluszbefizetést teljesíteni, másrészt pedig a devizaalapú hitelek úgy általában, mindenestül nem voltak jogellenesek vagy tisztességtelenek, vagyis a semmisségre vonatkozó kérelem sem lehet helytálló, legalábbis általánosságban. Azt ugyanis a PSZÁF sem zárja ki, hogy számos olyan egyedi szerzõdés született, amely valamely kisebb-nagyobb jogi hibától szenved, így ezeket a jogszabályi keretek között orvosolni kell, és egy-egy alkalommal akár a semmisség kimondása is indokolt lehet.
Link

Hozzaszolasok


#11 | nyilas - 2013. June 17. 20:51:31

Elhagyta kedden a fõvárosi Szent János Kórházat a hétfõn megtámadott Szász Károly. A PSZÁF-elnök családja rendõri védelmet kapott.
(...)
a rendõrség keresi azt a három ismeretlen férfit, akik bántalmazták Szász Károlyt hétfõn kora reggel a II. kerületi Dénes utcában.


https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hi...30617.html

A hír 2003. június 17-i.:@
#12 | Lyofalyta - 2013. June 18. 06:21:52
Hiteles kontra nem hiteles. Megy itt szépen az egymás ellen hangolás.Biztos,hogy a hangulatkeltésnek fel kell ülnünk?Akinek nem hitele van, annak meg van más baja. Beeeeeeee.....
#13 | postaimre - 2013. June 18. 06:47:16
Lyofalyta az egész ország és a "világ" is ugynazzal a gazsaságipénzügyi polippal van átfonva. Akinek nincs tartozása, annak is van és persze fizeti is, mint a pinty, mert fizettetik vele.

Ezek afféle elõkészítõ hadmûveletek az átálláshoz. Szorgalmazzák - látszólag- a készpénz megszünését, ugyanakkor büntetik a tranzakciót, így valójában azt sugallják, hogy mindenki vegye ki a pénzét, ha még van nekije...és persze a banoknak nevezett maffia átszervezése és kivásárlása is zajlik, immár yüan-rubel fedezettel. Ciprus után ez legyen világos! Nem mondom, hogy türelem, mert nincs mire és kire várni, de mindenki ott üsse a vasat, ahol éppen van és ha nem meleg, akor addig üsse, amíg forró nem lesz.
#14 | Lyofalyta - 2013. June 18. 07:43:51
Fizess,halott mama!
Csak egy apró érdekesség: Végrehajtási eljárás indult ellenem. Az én esetemben én adós, édesanyám adóstárs a szerzõdésben, mert mindkettõnk fizetése szükséges volt, hogy egyáltalán megkaphassuk anno a hitelt. Ez 2007-ben történt.
Édesanyám 2009-ben elhunyt, ezt én jeleztem is a bank felé, bevittem személyesen a halotti anyakönyvi kivonatot. Ezek után 2010 nyaráig tudtam nagy-nehezen fizetni a törlesztõrészleteket, mintha mi sem történt volna. Utána nem ment. Bejárkáltam többször a bankhoz, beadtam egy méltányossági kérelmet (amiben részletesen leírtam a kialakult helyzetet és könyörögtem, hogy fizethessek, mert szeretnék, de így ebben a formában nem tudok), és egyszer egy vételi ajánlatot is, mindig elutasítottak. 2011-ben felmondták a szerzõdésemet, 2013-ban (egy hete) megérkezett a papír a bírósági végrehajtásról.
(Én úgy gondolom, amint bejelentettem édesanyám halálának tényét, a banknak felül kellett volna vizsgálnia, hogy ez esetben én mint adós megfelelek-e a továbbiakban, vagy akármi. Természetesen semmi nem történt..) Mindezek után, az egy hete érkezett bírósági végrehajtásban fel van tüntetve, hogy édesanyám, mint adóstárs ellen is végrehajtási eljárás indult, bárhol fellelhetõ vagyonára kiterjedõleg.
Hát no comment..
#15 | postaimre - 2013. June 18. 09:22:24
Elfogadta a Tisztelt Ház
Állami és önkormányzati ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, hitelszerzõdésbõl eredõ kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról. Zöld utat kaptak a recski és az auschwitz-birkenaui emlékhely, valamint a Terror Háza iskolai látogatásáról szóló határozati javaslatok is. Íme.
2013. június 18. 08:42

Jelentõs nagyságrendû és értékû ingatlanok tulajdonjogának rendezését tartalmazza az egyes állami és önkormányzati ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról, valamint a hitelszerzõdésbõl eredõ kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény módosítása. Elõkészítését alapos felmérés és többszöri egyeztetéseket tartalmazó folyamat elõzött meg. Többségében állami tulajdonban lévõ ingatlanok önkormányzati, két esetben pedig önkormányzati tulajdonban lévõ ingatlanok állami tulajdonba adásáról, míg öt ingatlan esetében egyházi, illetve társadalmi szervezet részére történõ térítésmentes átadásáról rendelkezik. Ezen kívül megteremti annak lehetõségét, hogy egyes, jelenleg hasznosított állami tulajdonú ingatlanok az adósságcsapdába került személyek lakhatásának megoldása érdekében a Nemzeti Eszközkezelõ Zrt. vagyongazdálkodásába kerüljenek, illetve felhatalmazást ad egy olyan norma elõkészítésére, amely az adósok lakhatásának biztosítását, fizetési képességének javítását fogja részletesen szabályozni.



A törvénymódosítás elsõ részében foglaltak alapján 1174 állami tulajdonban álló ingatlan kerül 431 önkormányzat tulajdonába. Ezen ingatlanokat az önkormányzatok korábbi felmérés keretében jelezték igényként. Az ingatlanok tulajdonba adásának célja, hogy az állam az önkormányzatokat a kötelezõ feladataik ellátásában segítse. Ugyanakkor az önkormányzatoknak vállalniuk kell, hogy 15 éven keresztül az adott ingatlant nem idegenítik el, nem terhelik meg, továbbá amennyiben szükséges, kármentesítik. Önként vállalt feladataik ellátására ezen idõszak alatt csak indokolt esetben, a kormány külön engedélyével használhatják. A tulajdonba adást, illetve a konkrét kötelezettségeket tartalmazó szerzõdések megkötésére a tervezet szerint 2013. december 31-ig kell sort keríteni. A szerzõdés megkötésének egyik feltétele, hogy a helyi önkormányzatok külön határozatban döntsenek arról, hogy a közigazgatási területükön található meghatározott állami ingatlanok tulajdonjogára igényt tartanak. Az ingatlanokat terhelõ kötelezettségekrõl a rendelkezésre álló információk alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt.-nek tájékoztatni kell az egyes önkormányzatokat még a szerzõdéskötést megelõzõen. Így az önkormányzatok megalapozott döntést hozhatnak a tulajdoni igényrõl és az ingatlanokkal járó kötelezettségek felvállalásáról. Amennyiben az ingatlanok a szerzõdéskötéskor nem ismert hibával vagy kárral terheltek és így az ingatlan közfeladat érdekében történõ felhasználása kizárt, az önkormányzatoknak a szerzõdést követõ egy éven belül lehetõségük van arra, hogy a szerzõdéstõl elálljanak.
http://www.gondola.hu/cikkek/85809-El...t_Haz.html
#16 | Varuna - 2013. June 18. 09:35:21
"Teljesen világos, hogy Szász Károly túllépte hatáskörét, minimum hivatali hatalommal való visszaélésben bûnös, fedezi, sõt palástolja az állam bûnrészességét több százezer állampolgár bankok általi megtévesztésében és kifosztásában, és az állami érdeket fölébe helyezi az államot fenntartó állampolgár érdekének."

[size=20]A Pénzügyi Ismeretterjesztõ és Érdek-képviseleti Egyesület közleménye[/size]
2013. június 17., hétfõ 07:40

Budapest, 2013. június 17., hétfõ (OS) - A PSZÁF elnöke titkos levelet írt a Kúriának azzal a céllal, hogy meggyõzze a Kúriát arról, hogy a bankok érdekei fontosabbak a jogállami értékeknél. A levél tartalma olyan állítólagos kockázatokra kívánja felhívni a Kúria figyelmét, amelyek nem szerepelnek a PSZÁF 2013/I sz. kockázati jelentésében.

A PSZÁF elnöke a titkos levélben azt állítja, hogy a deviza alapú hitelek semmissé nyilvánítása esetén "bankpánik" és "államcsõd" veszélye fenyegetné az országot. Ezzel szemben a felügyelet a 2013/I sz. kockázati jelentésében méltatja a magyar pénzügyi rendszer "kifejezetten(!) erõs" sokktûrõ képességét. Sõt azt is megállapítja, hogy a magyar bankok fizetõképességének a fenntartása minden esetben biztosított.

A PSZÁF önkényuralmi beidegzõdéseit jól mutatja, hogy nyilvánosan a bankrendszer stabilitását méltatja, titokban viszont államcsõdöt vizionál.

A Kúria június végén hoz ítéletet az "THM-Paradoxon" érvrendszerrel kapcsolatban. Egy demokrácia gerincét nem a stabil bankrendszer, hanem a stabil jogállam alkotja. (Bõvebben: http://www.pitee.org)

Kiadó: Pénzügyi Ismeretterjesztõ és Érdek-képviseleti Egyesület
#17 | fefe - 2013. June 18. 10:16:20
Az a legnagyobb baj, hogy ezek a srácok nem vágták fel ezt a mocskot a tökétõl az álláieg, és a beleinél fogva nem húzták egy pár száz métert!
Rohadék az ilyen, ezeknek nincs kegyelem!!!
s_*_ezts_*_rtata
#18 | postaimre - 2013. June 18. 10:35:52
Így végezné ki a készpénzt az MNB

Radikálisan korlátozó, szigorúan elõíró és kedvezményekkel ösztönzõ javaslatokkal is elõállt az MNB az idei fizetési rendszerrõl szóló jelentésében, hogy minél többen és minél többször használjanak elektronikus fizetési módokat a készpénz helyett. A jegybank évek óta küzd ezért a célért, mivel optimális esetben becsléseik szerint évente több mint 100 milliárd forint lenne megtakarítható a készpénzmentesítéssel. Az MNB szerint a készpénzes fizetésekre felsõ határt kellene meghatározni, a kártyaelfogadást kötelezõvé kellene tenni, a bankközi jutalékot már 2014 elejétõl korlátozni kellene. A sárga csekk is fõellenség, az elektronikus számlafizetést lehetõvé tévõ rendszerek segíthetnek a legyõzésében.
http://www.portfolio.hu/vallalatok/ig...aggregator
#19 | soveg - 2013. June 18. 11:19:39
"Titkos levél bizonyítja, hogy az Orbán-kormány nem a devizahitelesek pártján áll"

Az MSZP arra a levélre reagált, amelyet a PSZÁF vezetõje a sokasodó bankellenes perek miatt aggódva írt a Kúriának. Szász Károly potenciális bankpánikról írt. A szocialisták szerint a levél a hatalmi ágak függetlenségének tagadására mutat rá.

Orvostechnikai eszközök értékesítése
Álláshirdetés
Orbán Viktor a hitelesek helyett a bankok pártján áll - írta kedden közleményben Török Zsolt, az MSZP egyik szóvivõje.

Ezt láttuk az elmúlt három évben, hiszen Orbán Viktor és tolvajkormánya a Kósa-Szijjártó-féle forintbedöntéssel kezdte mûködését, a bajba jutott devizahiteles családok valódi segítése helyett a mai napig csak méregdrága vagy látszatintézkedéseket tett. A devizahitelesek kálváriája egyébként nem 2010-ben, hanem 2001-ben kezdõdött, amikor az Orbán-Járai páros lehetõvé tette a lakossági devizahitelezést, az önkormányzatok 2006 utáni devizaeladósodása is a fideszes városvezetõknek köszönhetõ - olvasható a közleményben.

A végtörlesztés és az árfolyamgát bevezetése, vagy a rózsadombi árakon épített, de ma is üresen álló ócsai szellempark után már egy titkos levél is bizonyítja, hogy az Orbán-kormány nem az igazán nagy bajban lévõ devizahitelesek, hanem a gazdag családok és a bankok érdekeit tartja szem elõtt - véli Török Zsolt.

A végrehajtó hatalom alá rendelt PSZÁF által a legfelsõbb bíróságnak címzett levél nemcsak az Orbán-kormány igazságtalan társadalompolitikájára mutat rá, hanem a jogállamiság elmúlt három évben elszenvedett súlyos sérüléseire, a hatalmi ágak függetlenségének tagadására is - áll az MSZP állásfoglalásában.

Az MSZP nagy tisztelettel kérdezi a Kúriát, hogy visszautasította-e már a független magyar igazságszolgáltatás elleni durva támadást, illetve, ha már megszületett a válasz a PSZÁF levelére, mikor hozza azt nyilvánosságra? - írta Török Zsolt.
http://hvg.hu/gazdasag/20130618_Titko...z_Orbankor
#20 | Kameleon - 2013. June 18. 11:44:13
Dr Damm Andrea
jún. 16.


Kedves Mindenki!

Felháborító az a nyomás, ami alá a PSZÁF megpróbálja helyezni a Kúria bíráit. Nem csoda, hogy a PSZÁF csak és kizárólag a bankszektort védi, hiszen elnöke az idõ alatt, amely alatt öntötték ki ezeket a hamis ügyleteket, az egyik banknak vezetõje volt, azaz õ is hibás abban, hogy ilyen soha vissza nem fizethetõ hitel tömegével piacra került. A leggyalázatosabb pénzügyi felügyeletünk nekünk van a világon.

Nem bankpánik várható, hanem csak a bankvezetõk pánikja azért, mert nem lesz olyan nagy bónuszuk, mint ami lenni szokott és azért pánikolnak, mert az anyabankoknak és a tulajdonosaiknak megígérték, hogy iszonyú extraprofitot fognak tudni nekik ezzel a hitelfajtával biztosítani. Most pedig ha ez nem sikerül, ha nem tudják megmutatni, hogy egy egész országot, kormányt, bírósági rendszert nyomás alatt tudnak tartani, elveszítik állásukat. Semmiféle államcsõd, bankpánik, betétesek pénze nincs veszélyben, hiszen, mint tudjuk, ezeket a hiteleket nem a betétekbõl finanszírozták, azokat jó magas napi kamaton kamatoztatták a jegybankban jegybanki alapkamaton, hanem a külföldi anyabankoktól fillérekért kapott hitelekbõl, illetve devizacsere ügyletekbõl. Ha pénzhiány lesz, majd visszaviszik a bankokba, amit onnan a tulajdonosok és vezetõk kiloptak. Nem lehet a betétesek pénzével takarózni! Akkor kellett volna erre gondolni, amikor hitelképtelen emberek tömegének adták ki a hiteleket, amikor minden árucikk mellé állítottak egy banki ügynököt.
Ha a magyar legfõbb bírói szerv bedõl ennek a szemérmetlen hazugság tömegnek, amit a PSZÁF elnöke elõadott, semmi értelme tovább semmiféle jogrendszernek, bíráskodásnak, szabályok betartásának. Akkor holnaptól semmiféle szabályt nem kell betartani, jöhet a káosz.

Ez a szemérmetlen pénzügyi bûnbanda tartja 20 éve fogva hazánkat, ezek zsaroltak eddig minden kormányt a kezdetektõl kezdve. Merne valaki nyugaton egy bíróságot ilyen nyomás alá helyezni, zsarolni! Aznap már bilincsben vinnék el. Remélem, egyszer itt is így lesz. Tanulhatunk a csehektõl, kanadaiaktól, csak hogy az elmúlt pár nap történéseit idézzem ide.

Kérek mindenkit, tiltakozzon ez ellen a hazugságáradat és zsarolás ellen!

Üdvözlettel:
Damm Andrea

Hozzaszolas küldése


Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés


Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték